Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság Makó, Széchenyi tér 22. Tel.

Átírás

1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testület Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnökétől 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: 62/ Ikt.sz.: I.2-28/2009. Üi.: Pallag Árpád Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztatás a "Távhődíjak és költségmegosztás vizsgálata Makó városban" című GEA-EGI Zrt. által készített szakértői jelentésről Melléklet: Szakértői jelentés Tisztelt Bizottság! A március 26.-án tartott Képviselő-testületi ülés a "Helyi távhőszolgáltatás hődíjainak a villamos energia és földgáz gázdíj árváltozása miatti módosítása" előterjesztésének megtárgyalása alkalmával a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság illetve a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a Makó-Therm Kft.-vel kötött koncessziós szerződést, vizsgálja meg a lehetséges megoldásokat, illetve az egyedi törvénysértéseket. A két bizottsági elnök közreműködésével a makói távhőszolgáltatás problémáinak összefoglalása megtörtént, és június 20.-ai keltezéssel Makó Város Önkormányzata szerződést kötött a GEA- EGI Zrt.-vel az alábbi vizsgálatok elvégzésére: 1. Az alapdíj és a hődíj változásának kronológiájának elkészítése a hozzá tartozó magyarázatokkal. 2. Más városokban a távfűtési rendszerről történő leválásról alkotott rendeletek áttanulmányozása és értékelése. 3. A Deák Ferenc utca 21., a Csanád vezér tér 3. és a Csanád vezér tér 13. társasházi tömbök összehasonlítása (költségosztók, számlázás, leolvasás, elfogyasztott hőmennyiség, radiátor szelepek, azonos alapterületű lakások, az aránytalan számlázás okainak kiderítése) 4. A társasházak által megbízott leolvasó cégekkel kötött szerződések vizsgálata 5. A digitális és az ampullás költségosztók szakértői véleményezése 6. Egy társasház tömbjében, mennyi lakásban engedhető meg a költségosztók felszerelésének mellőzése? Mennyi az lakásszám amennyi belegyezése nélkül a költségosztókat fel lehet szerelni? 7. Van-e műszaki megoldás a hőlopások megakadályozására? (Tehát ha valakinél költségosztó van felszerelve, és a radiátor el van látva alsó és felső elzáró szeleppel is, akkor meg lehet-e akadályozni a radiátor leszerelését és egy másik radiátor felszerelését, amelyiken nincs költségosztó, és ez által az esetleges hőmennyiséglopásokat megakadályozni?) 8. i költségtakarékossági tanácsok megfogalmazása, az optimális fűtési beállítások meghatározása A GEA-EGI Zrt. a vizsgálatot elvégezte és elkészítette a "Távhődíjak és költségmegosztás vizsgálata Makó városban" című szakértői jelentést, mely a Tájékoztató mellékleteként megtekinthető. A jelentésben leírtak az alábbiak szerint foglalhatók össze: Az alapdíj és hődíj változása három tényezőtől függ: Az alapdíj évente egyszer, október 1-jén az infláció mértékével növekszik (KSH árindex alapján) HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -1...

2 A hődíjak a mindenkori földgáz gázdíj és teljesítmény díjak, valamint villamos energia díjak növekedésével a koncessziós szerződésben meghatározott módon növekednek Az alapdíjak és a hődíjak a koncessziós szerződésben meghatározott időszakonként koncessziós áremelkedés mértékével növekedne A vizsgálat számításokkal igazolta, hogy több alkalommal a koncessziós díjemelésre egyáltalán nem, vagy nem a koncessziós szerződésben foglaltak szerint került sor. Ennek a fő oka az, hogy a koncessziós szerződésben foglalt fejlesztések, melyeket a Makó-Therm Kft.-nek év végéig el kellett végezni nem valósultak meg teljes mértékben. A Hunyadi és a Deák fűtőmű közötti vezeték pár megépítése nem fejeződött be, valamint a Deák fűtőmű épületének megépítése sem valósult meg sikeresen. A koncessziós szerződés szerinti emelések, ezeket a fejlesztéseket kompenzálták volna, de mivel nem valósultak meg, ezért a koncessziós szerződésben foglalt díjak sem kerülhettek bevezetésre. A jelenlegi állapot szerint az alapdíjak és hődíjak tekintetében a számított és tényleges értékek között nincs számottevő különbség, az infláció és energia ár növekedés követése korrekt, az eltérések a fogyasztók számára jelentenek előnyt. A vizsgálati dokumentáció Debrecen és Pécs városában megvizsgálja a távfűtésről történő leválás kérdéskörét, mely értelmében Debrecenben a távhőrendszer 200 méteres körzetében, Pécsen az egész városban, az új fűtési rendszerek tervezésénél, figyelembe kell venni a környezet minél kisebb mértékben történő szennyezését, és előnyben kell részesíteni az elektromos fűtést, napenergiával történő fűtést, valamint különösen a távfűtést. A Csanád vezér tér 3. sz. tömb - ahol a költségosztókat leszerelték - fajlagos fűtési hőfelhasználásánál a költségosztóval felszerelt házak fajlagos fűtési hőigénye %-al kevesebb, tehát a költségosztóval felszerelt lakások jóval kevesebb fűtési energiát használnak fel a tényadatok alapján. A költségosztókkal felszerelt épületek egyes lakásainak megoszlását vizsgálva azonnal szembetűnik, hogy a lakások nagy része gyakorlatilag minimális mértékben fűt. A nem fűtő lakók számára sem kibírhatatlanul hideg télen a lakás hőmérséklete. Tapasztalatok szerint a szomszédos meleg lakásokból a falakon keresztül áramló, az előremenő és visszatérő fűtési csövek felületéről áramló, illetve a fürdőszobákból érkező hő legalább C belső hőmérsékletet képes biztosítani. i költségmegtakarítási tanácsok: Strang szabályozás: akár 5-8 %-os energia megtakarítás érhető el Radiátorszabályozás: akár %-os energia megtakarítás érhető el Nyílászáró szigetelés, csere: akár 15%-os energia megtakarítás érhető el Homlokzat hőszigetelés: akár 20 %-os energia megtakarítás érhető el Hőtükör fólia: akár 5 %-os energia megtakarítás érhető el Tisztelt Bizottság! Kérem a tájékoztatásom elfogadását a "Távhődíjak és költségmegosztás vizsgálata Makó városban" című GEA-EGI Zrt. által készített szakértői jelentésről. Makó, március 5. Baranyi Sándor bizottsági elnök HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -2...

3 Thermal Engineering GEA EGI Contracting/Engineering Co. Ltd. TÁVHŐDÍJAK ÉS KÖLTSÉGMEGOSZTÁS VIZSGÁLATA MAKÓ VÁROSBAN Szakértői jelentés Rev.1. GEA EGI Contracting/Engineering Co. Ltd. Budapest, Hungary

4 Tartalomjegyzék 1 Alapdíj és hődíj változások kronológiája Bevezetés A számítások eredményei Az egyes tényezők hatása a számításban Koncessziós áremelés Infláció Gázáremelés Villamos energia áremelés Fontosabb események A távfűtésről történő leválás szabályozása más városokban Debrecen Pécs Társasházi tömbök összehasonlítása Az egyes tömbök fogyasztási adatai A hőfogyaszások lakásonkénti megoszlása Deák Ferenc u. 21/A Deák Ferenc u. 21/B Csanád vezér tér Értékelés A társasházak által megbízott leolvasó cégekkel kötött szerződések vizsgálata Fix és fogyasztás arányos hányad Költségosztásban részt nem vevő lakások fogyasztásának elszámolása Kedvezőtlenebb fekvésű lakások helyzetkiegyenlítése A digitális és ampullás költségosztókról Költségosztóval felszerelt lakások minimális hányada Hőlopások...Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8 i költségmegtakarítási tanácsok Strangszabályozás Radiátorok szabályozása Épületek hővédelmének javítása Nyílászáró szigetelés vagy csere Homlokzat hőszigetelés Hőmérsékletcsökkentés Hőtükör fólia

5 1 ALAPDÍJ ÉS HŐDÍJ VÁLTOZÁSOK KRONOLÓGIÁJA 1.1 BEVEZETÉS Makó városában a távhődíjak változását a július 1-én, Makó Város Önkormányzata 106/2001 (II.14.) MÖKT h. számú határozata alapján életbe lépett és az óta többször módosított koncessziós szerződés szabályozza. A szerződés rögzítette az induló alapdíjakat és hődíjakat. A díjképzés alapelve szerint a távhődíj változása és annak mértéke három tényezőtől függ: 1. Az alapdíj évente egyszer változhat az előző évi infláció mértékében. 2. A hődíj a mindenkori gáz és villamos energia árváltozásokat követi, a koncessziós szerződésben rögzített arányok szerint. 3. Mind az alapdíjban, mind hődíjban a koncessziós szerződés ideje alatt meghatározott időpontokban és mértékben úgynevezett koncessziós áremelkedés következik be. Utóbbi hivatott fedezni a koncesszornak a távhő rendszerben végrehajtott és a koncessziós szerződésben rögzített fejlesztéseit. A jelen fejezet azt vizsgálja, hogy az egyes távhődíj emelések megfeleltek-e a konceszsziós szerződésben rögzített alapelveknek, és az egyes gáz- illetve villamos energia áremelések, illetve az infláció növekedése helyesen került-e elszámolásra a távhő alapdíjának és hődíjának mindenkori emelésekor. 1.2 A SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEI A számítások eredményeit a következő táblázatban foglaltuk össze: Hatályos Változás indoka Jel Koncessziós szerződés megkötése T 227,0 227,0 195,0 195,0 1100,0 1100,0 160,6 160, Koncessziós áremelés T 248,7 248,7 213,7 213,7 1215,0 1215,0 177,4 177,4 KSZ 275,0 275,0 236,0 236,0 1331,0 1331,0 194,3 194, Villamos energia áremelkedés T 248,7 248,7 213,7 213,7 1222,9 1222,9 178,6 178,6 SZ 248,7 248,7 213,7 213,7 1223,3 1223,3 178,6 178,6 KSZ 275,0 275,0 236,0 236,0 1340,1 1340,1 195,7 195, Koncessziós áremelés T 248,7 248,7 213,7 213,7 1222,9 1222,9 178,6 178,6 KSZ 297,0 297,0 255,0 255,0 1393,1 1393,1 203,4 203, Inflációkövetés az alapdíjban T 261,0 261,0 224,0 224,0 1222,9 1222,9 177,4 177,4 ( től lett SZ 260,6 260,6 224,0 224,0 1223,3 1223,3 178,6 178,6 volna hatályos) KSZ 311,3 311,3 267,2 267,2 1393,1 1393,1 203,4 203, Villamos energia áremelkedés T 261,0 261,0 224,0 224,0 1239,0 1239,0 181,0 181,0 SZ 260,6 260,6 224,0 224,0 1239,6 1239,6 181,0 181,0 KSZ 311,3 311,3 267,2 267,2 1411,7 1411,7 206,1 206,1 Alapdíj Hődíj + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Lakossálesáleleság Közü- Lakos- Közü- Közü- Lakos- 3

6 Alapdíj Hődíj Hatályos Változás indoka Jel + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Gáz áremelés T 261,0 261,0 224,0 224,0 1383,0 1383,0 202,0 202,0 SZ 260,6 260,6 224,0 224,0 1431,2 1384,4 209,0 202,1 KSZ 311,3 311,3 267,2 267,2 1576,5 1576,5 230,2 230, Villamos energia áremelkedés T 260,6 260,6 224,0 224,0 1400,0 1400,0 204,0 204,0 SZ 260,6 260,6 224,0 224,0 1445,7 1398,4 211,1 204,2 KSZ 311,3 311,3 267,2 267,2 1592,5 1592,5 232,5 232, Inflációkövetés az alapdíjban T 273,0 273,0 234,0 234,0 1400,0 1400,0 204,0 204,0 SZ 272,3 272,3 234,0 234,0 1445,7 1398,4 211,1 204,2 KSZ 325,2 325,2 279,2 279,2 1592,5 1592,5 232,5 232, Gáz áremelés T 273,0 273,0 234,0 234,0 1786,0 1422,0 260,0 207,0 SZ 272,3 272,3 234,0 234,0 1857,1 1420,2 271,1 207,4 KSZ 325,2 325,2 279,2 279,2 2045,6 1617,4 298,7 236, Gáz áremelés T 273,0 273,0 234,0 234,0 1786,0 1422,0 260,0 207,0 SZ 272,3 272,3 234,0 234,0 1857,1 1842,4 271,1 269,0 KSZ 325,2 325,2 279,2 279,2 2045,6 2098,2 298,7 306, Koncessziós szerződés 2. sz. módosítás T 305,0 305,0 261,0 261,0 337,0 2149,0 2149,0 268,0 268, Koncessziós szerződés 3. sz. módosítás T 305,0 305,0 261,0 261,0 337,0 2006,0 2006,0 263,0 263, Koncessziós alapdíjemelés T 318,0 318,0 273,0 273,0 351,0 2006,0 2006,0 263,0 263,0 Inflációkövetés az alapdíjban T 341,0 341,0 293,0 293,0 377,0 2006,0 2006,0 263,0 263,0 SZ 341,0 341,0 292,7 292,7 376,4 2006,0 2006,0 263,0 263, Koncessziós hődíjemelés T 341,0 341,0 293,0 293,0 377,0 2086,0 2086,0 273,0 273, Gáz és villamos energia T 341,0 341,0 293,0 293,0 377,0 2333,0 2333,0 305,0 305,0 áremelkedés SZ 341,0 341,0 292,7 292,7 376,4 2337,7 2337,7 305,9 305, Inflációkövetés az alapdíjban T 354,0 354,0 305,0 305,0 392,0 2456,0 2456,0 321,0 321,0 Gáz áremelés SZ 354,5 354,5 304,2 304,2 391,3 2461,2 2461,2 322,1 322, Gáz áremelés T 354,0 354,0 305,0 305,0 392,0 2837,0 2456,0 371,0 321,0 SZ 354,5 354,5 304,2 304,2 391,3 2843,4 2461,2 372,1 322, Koncessziós hődíjemelés T 354,0 354,0 305,0 305,0 392,0 2883,0 2502,0 377,0 327,0 SZ 354,5 354,5 304,2 304,2 391,3 2889,4 2507,2 378,1 328, Gáz és villamos energia T 354,0 354,0 305,0 305,0 392,0 3109,0 2744,0 407,0 359,0 áremelkedés SZ 354,5 354,5 304,2 304,2 391,3 3116,4 2750,2 407,8 359, Inflációkövetés az alapdíjban T 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3486,0 3486,0 456,0 456,0 Gáz és villamos energia áremelkedés SZ 364,9 364,9 313,2 313,2 402,7 3494,2 3494,5 457,3 457, Koncessziós hődíjemelés T 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3486,0 3486,0 456,0 456,0 KSZ 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3571,0 3571,0 467,0 467, Villamos energia áremelkedés T 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3512,0 3512,0 459,0 459,0 SZ 364,9 364,9 313,2 313,2 402,7 3512,8 3513,1 459,7 459,7 KSZ 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3590,0 3590,0 469,5 469, Inflációkövetés az alapdíjban T 396,0 396,0 341,0 341,0 438,0 3512,0 3512,0 459,0 459,0 SZ 396,6 396,6 340,4 340,4 437,8 3512,8 3513,1 459,7 459,7 KSZ 395,7 395,7 341,3 341,3 438,1 3590,0 3590,0 469,5 469, Gáz áremelés T 396,0 396,0 341,0 341,0 438,0 3650,0 3650,0 477,0 477,0 SZ 396,6 396,6 340,4 340,4 437,8 3650,8 3651,1 477,8 477,8 KSZ 395,7 395,7 341,3 341,3 438,1 3731,0 3731,0 487,9 487, Gáz és villamos energia T 396,0 396,0 341,0 341,0 438,0 4044,0 4044,0 528,0 528,0 áremelkedés SZ 396,6 396,6 340,4 340,4 437,8 4052,1 4052,5 530,3 530,3 KSZ 395,7 395,7 341,3 341,3 438,1 4141,2 4141,2 541,6 541,6 1. táblázat A tény- és számított távhő ár változások kronológiája 4

7 A táblázat értelmezése a következő: Oszlopok: Hatályos: A távhő díjemelést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésének dátuma. Jel: T : tényadat, ezek a díjak szerepelnek az egyes önkormányzati rendeletekben. SZ : számított díjak: a koncessziós szerződés rendelkezéseiből, a villamos energia és gázáremelések, valamint a fogyasztói árindex változásából számított díjtételek. KSZ : Számított díjak a koncessziós szerződésben foglaltak figyelembe vételével. Erre a sorra azért volt szükség, mert több alkalommal előfordult, hogy a koncessziós díjemelésre vagy egyáltalán nem, vagy nem a koncessziós szerződésben foglaltak szerint került sor. A további oszlopokban az alapdíjak és hődíjak szerepelnek lakossági és közületi fogyasztók szerinti bontásban. A sorokban a távhődíj emelést indokoló események és azok bekövetkezésének dátuma szerepel. Minden egyes eseménynél feltüntettük a hatályos önkormányzati rendelet szerint érvényes díjat ( T ), az inflációból, a gáz és villamos áremelkedésekből adódó számított díjakat ( SZ ), valamint a koncessziós szerződésben foglalt koncessziós díjemelések és az infláció, a gáz és villamos áremelkedések hatását együttesen figyelembe vevő számított díjakat ( KSZ ). Utóbbiakat csak akkor számítottuk, ha az adott időszakban eltérés volt a tényleges, valamint a koncessziós szerződés szerinti díjak között. 1.3 AZ EGYES TÉNYEZŐK HATÁSA A SZÁMÍTÁSBAN KONCESSZIÓS ÁREMELÉS A koncessziós szerződésben dátumhoz kötötten rögzítve van az egyes koncessziós díjemelések ideje és mértéke, mind az alapdíj, mind pedig a hődíj vonatkozásában. A számítások során ezeket figyelembe vettük és külön kiemelt sorban jelenítettük meg, ha ezek eltérnek a tényleges díjaktól (azaz koncessziós áremelésre vagy nem, vagy nem a szerződés szerinti mértékben került sor) INFLÁCIÓ A koncessziós szerződés szerint az alapdíjak változására minden év október elsején, a KSH által meghatározott 12 havi árindex alapján kerül sor. Az ellenőrzés során a következő értékekkel számoltunk, ezek forrása a áremelést elrendelő önkormányzati rendeletekben közölt inflációs adatok voltak. 5

8 1.3.3 GÁZÁREMELÉS Év Infláció ,80% ,47% ,53% ,96% ,93% ,70% 2. táblázat Az infláció alakulása A koncessziós szerződés szerint a hődíjak módosítására a villamos energia vagy a gáz díjszabás módosításakor kerül sor. Az eredeti koncessziós szerződés szerint a vonatkozó összefüggés az alábbi: H új = H régi x (0,87 x G új /G régi + 0,13 x E új /E régi ), ahol H a hődíjra, G a gázdíjra és E a villamos áramdíjra utal. Ezt a képletet a koncessziós szerződés 2. sz. módosítása az alábbiak szerint pontosította: H új = H régi x (0,9 x G új /G régi + 0,1 x E új /E régi ). A 2. sz. módosítás pontosította azt is, hogy gázáremelés esetén a gáz teljesítménydíja 16%, a gáz gázdíja pedig 84% súlyt képvisel a gázárban. A gázáremelések hatását a fentiek alapján számítottuk a hődíjban, a hatósági gázárak változását alábbi táblázat szerint vettük figyelembe: 6

9 Teljesítménydíj Gázdíj Dátum (Ft/MJ/h, év) (Ft/GJ) Eredő közület lakosság közület lakosság közület lakosság 11/1999 (III.19) GKM rendelet % 100% 118% 113% 118% 113% % 127% 125% 97% 133% 102% 96/2003 (XII.18) GKM rendelet % 137% 100% 134% 100% 134% % 100% 114% 114% 112% 112% % 100% 107% 107% 106% 106% % 100% 121% 100% 117% 100% % 100% 106% 112% 108% 110% % 118% 115% 131% 112% 129% % 100% 105% 105% 104% 104% % 100% 106% 106% 105% 105% 3. táblázat Gázáremelések kronológiája A lakossági és közületi hődíjak változásánál az Eredő oszlopban kiszámított százalékos áremelkedéseket vettük figyelembe VILLAMOS ENERGIA ÁREMELÉS A villamos energia árának változásának hődíjra gyakorolt hatását az fejezetben ismertettük. Kiegészítésül annyit kell hozzátennünk, hogy az eredeti koncessziós szerződés a változást csak az áramdíj változásához kötötte. A koncessziós szerződés 2. sz. módosítása különbséget tesz a teljesítmény és áramdíj között: villamos energia áremelés esetén a teljesítmény díj emelése 25%-ban, az áramdíj emelése pedig 75%-ban részesedik az eredő áremelésben. A figyelembe vett tarifa: teljesítménydíjas, kisfeszültség II. A villamos energia áremelések hatását a fentiek alapján számítottuk a hődíjban, a hatósági villamos energia árak változását alábbi táblázat szerint vettük figyelembe: 7

10 TDÍJ II Alapdíjas egytarifás Teljesítménydíj Áramdíj (Ft/kWh) Eredő Dátum (Ft/kW) Alapdíj Áramdíj áramdíj csúcson csúcson (Ft/A) (Ft/kWh) csúcs csúcs Átlag kívül kívül 9/1999 (III.19) GKM rendelet ,8 9 10, , ,4 9,5 10, ,5 105,0% 105,0% 104,7% 105,6% 105,3% 105,0% 104,8% 105,3% 59/2002 (XII.29) GKM rendelet ,7 10,5 11, ,2 110,0% 110,1% 109,7% 110,5% 110,3% 109,5% 110,3% 110,3% ,9 11,3 12, ,8 110,0% 110,0% 108,2% 107,6% 107,8% 108,7% 108,8% 107,8% ,8 14, ,7 118,0% 117,9% 113,2% 113,3% 113,3% 104,8% 104,5% 114,4% ,9 13,4 14, ,4 104,9% 105,0% 105,0% 104,7% 104,8% 103,1% 103,4% 104,8% ,1 14,9 16, ,7 111,5% 111,4% 111,6% 111,2% 111,3% 106,7% 106,1% 111,4% ,2 15,7 17, ,7 105,3% 105,3% 105,2% 105,4% 105,3% 104,9% 104,4% 105,3% ,945 41, ,42% 129,56% 166,2% 4. táblázat Villamos energia áremelések kronológiája A lakossági és közületi hődíjak változásánál az Eredő áramdíj oszlopban kiszámított százalékos áremelkedéseket vettük figyelembe. Érdekes esemény a piac liberalizálása, melynek hatását től lehet figyelembe venni: ez 66,2% áremelkedést okozott, a változásnál a hőszolgáltató figyelembe vette az alapdíjas egytarifás, valamint a teljesítménydíjas II. tarifa szerint vételező fogyasztóinak bontását január 1-től nem értelmezhető teljesítménydíj illetve áramdíj, helyette energiadíj, rendszerhasználati díj, valamint egyéb díj került bevezetésre. A koncessziós szerződésnek a fejezet elején hivatkozott az áram és teljesítménydíj megosztását tárgyaló részét módosítani szükséges a szabadpiacion történő villamos energia vételezés árszerkezetéhez igazodva. 1.4 FONTOSABB ESEMÉNYEK Az 1.2 fejezetben ismertetett táblázat néhány fontosabb eseményét az érthetőség kedvéért külön kiemelnénk: Koncessziós áremelés Hatályos Változás indoka Jel Alapdíj Hődíj + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ 8

11 A koncessziós áremelésre nem a szerződésben meghatározott, hanem annál kisebb mértékben került sor Koncessziós áremelés A szerződés szerinti koncessziós áremelésre egyáltalán nem került sor. Az esedékes inflációkövetésre az alapdíjban nem került sor Gázáremelés Koncessziós áremelés T 248,7 248,7 213,7 213,7 1215,0 1215,0 177,4 177,4 KSZ 275,0 275,0 236,0 236,0 1331,0 1331,0 194,3 194,3 Alapdíj Hődíj Hatályos Változás indoka Jel + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Koncessziós áremelés T 248,7 248,7 213,7 213,7 1222,9 1222,9 178,6 178,6 KSZ 297,0 297,0 255,0 255,0 1393,1 1393,1 203,4 203,4 Alapdíj Hődíj Hatályos Változás indoka Jel + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Gáz áremelés T 261,0 261,0 224,0 224,0 1383,0 1383,0 202,0 202,0 SZ 260,6 260,6 224,0 224,0 1431,2 1384,4 209,0 202,1 KSZ 311,3 311,3 267,2 267,2 1576,5 1576,5 230,2 230, Gázáremelés A közületeket nagyobb mértékben sújtó gázáremelés a közületek hődíjában nem került elszámolásra. Ez az eltérés a koncessziós szerződés 2. sz. módosításáig végig fennmaradt. Alapdíj Hődíj Hatályos Változás indoka Jel + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Gáz áremelés T 273,0 273,0 234,0 234,0 1786,0 1422,0 260,0 207,0 SZ 272,3 272,3 234,0 234,0 1857,1 1842,4 271,1 269,0 KSZ 325,2 325,2 279,2 279,2 2045,6 2098,2 298,7 306,3 A én bekövetkezett jelentős mértékű lakossági gázáremelés nem került a hődíjban felszámításra. Látható, hogy én jelentős eltérés mutatkozott mind az alapdíjban, mind pedig a hődíjban a koncessziós szerződés szelleme szerint kiszámolt díjakhoz képest. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az eddig a határidőig vállalt fejlesztéseket a koncesszor nem a szerződésben meghatározott mértékben végezte el. 9

12 Fentiek miatt a koncessziós szerződés újratárgyalásra került, jelenleg a díjakat a koncessziós szerződés 3. sz. módosítása szerint kell figyelembe venni. A és a közötti időszak Látható, hogy a koncessziós díjemelésektől eltérés nem történt, a hődíjak és az alapdíjak szerződés szerint követték a mindenkori energiaár emeléseket és az inflációt én a díjak a következők szerint alakultak: Hatályos Változás indoka Jel Inflációkövetés az alapdíjban T 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3486,0 3486,0 456,0 456,0 Gáz és villamos energia áremelkedés SZ 364,9 364,9 313,2 313,2 402,7 3494,2 3494,5 457,3 457,3 Az egyes tételeket végignézve a számított és az alkalmazott díjak között számottevő különbség nincs, a rendkívül kismértékű különbség is többnyire a fogyasztók javát szolgálja: a számított díjak a közületi és teljesítmény lekötéses alapíjak kivételével nagyobbak a tényleges díjaknál Koncessziós hődíj emelés Alapdíj Hődíj + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Lakossálesáleleság Közü- Lakos- Közü- Közü- Lakos- Alapdíj Hődíj Hatályos Változás indoka Jel + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Koncessziós hődíjemelés T 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3486,0 3486,0 456,0 456,0 KSZ 364,0 364,0 314,0 314,0 403,0 3571,0 3571,0 467,0 467,0 A hődíj emelésre nem kerül sor. Innentől kezdve ismét szétválik a tényleges és a számított, valamint a koncessziós szerződés szerinti koncessziós díjemelést is figyelembe vevő díjtételek mértéke. Az inflációt és az energiahordozó áremeléseket a tény díjtételek hűen követik, de a koncessziós díjak nem kerülnek felszámolásra. Összefoglalva én a helyzet az, hogy az alapdíjak és hődíjak tekintetében a számított és tényleges értékek között nincs számottevő különbség, az infláció és energia ár növekedés követése korrekt, az eltérések a fogyasztók számára jelentenek előnyt. Alapdíj Hődíj Hatályos Változás indoka Jel + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ Gáz és villamos energia T 396,0 396,0 341,0 341,0 438,0 4044,0 4044,0 528,0 528,0 10

13 Alapdíj Hődíj Hatályos Változás indoka Jel + Ft/lm³/év Ft/m³ Ft/kW Ft/GJ Ft/m³ áremelkedés SZ 396,6 396,6 340,4 340,4 437,8 4052,1 4052,5 530,3 530,3 KSZ 395,7 395,7 341,3 341,3 438,1 4141,2 4141,2 541,6 541,6 Ugyanakkor a tételek másfél éve nem tartalmazzák a szerződés szerinti koncessziós díjakat, ezek érvényesítése a táblázat utolsó sora szerinti árakat tenné indokolttá. Információink szerint a városban ismét napirendre került a termálhő távhő rendszerben történő hasznosítása, mely projekt néhány, a koncessziós szerződésben felsorolt beruházást fölöslegessé tenne (új hőszállító vezetékpár létesítése a Hunyadi Fűtőmű és a Deák Fűtőmű között). Valószínűsíthető, hogy a koncessziós áremelésre ennek tudatában nem került sor. 2 A TÁVFŰTÉSRŐL TÖRTÉNŐ LEVÁLÁS SZABÁLYOZÁSA MÁS VÁROSOKBAN 2.1 DEBRECEN A távhő szolgáltatási díjak megállapítását és alkalmazását, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseit Debrecenben a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2006. (II.24.) Ö.r. rendelete szabályozza. A rendelet 29. -a szól a távfűtésről való leválásról, idézzük: Egyéb rendelkezések 29. (1) A Tszt. 6. (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében az 5. számú mellékletben meghatározott területeket kijelöli, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. A távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt területeken új épületeknél vagy meglévő hőellátó rendszerek rekonstrukciója esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak a távhőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján lehetséges. (2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét. (3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásai szerint a helyi emiszszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geotermikus energiát hasznosító berendezéséket) kell alkalmazni. 11

14 (4) A (2) (3) bekezdésekben foglaltak mellett figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet előírásaira is. (5) A (1)-(4) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmaradásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell. Értelmezés A távhőről történő leválással kapcsolatos kérdéseket lényegében a (3) bekezdés szabályozza. Eszerint a távhő rendszer 200 m-es körzetében (ez gyakorlatilag valamennyi már létező távfűtött objektumot érinti) a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor (magyarul a távhő kiváltása más energiahordozóval) helyi emisszióval nem járó rendszereket kell alkalmazni. Emissziót a villamos fűtés, valamint a megújuló és geotermikus energiát hasznosító rendszerek nem okoznak. A villamos fűtés ára olyan nagy, hogy még magas távhődíjak esetén sem jelent gazdaságossági szempontból racionális döntést a villamos fűtésre történő áttérés. Ha éjszakai árammal fűtenek, akkor 1 kwh villamos energia ára 20,97 Ft/kWh, ami 5825 Ft/GJ. A lakossági távhődíj fűtés esetén 396 Ft/lm 3 alapdíj és 4044 Ft/GJ hődíj. Egy átlagos 135 lm 3 fűtött légtérfogatú lakás átlagos fajlagos hő felhasználása 230 GJ/lm 3, így egy fűtési idényben kb. 31 GJ hőt használ fel. Ennek költsége távfűtés esetén 135 lm 3 x 396 Ft/lm GJ x 4044 Ft/GJ = 179 E Ft/év. Ugyanez a költség villamos fűtéssel 31 GJ x 5825 Ft/GJ = 180 E Ft. A két költség közel azonos, így a villamos fűtés kiépítésének beruházási költsége soha nem térül meg, nem beszélve a fűtési rendszer karbantartási költségeiről, mely ezután a felhasználót terheli. Megújuló energiák felhasználása távfűtött panellakások esetén utópisztikus. Egyetlen reális alternatíva az egyedi gázfűtés (turbó cirkó, gázkonvektor), vagy a központi gázfűtés (tetőtéri kazán az egész ház kiválása esetén) kiépítése, ami viszont többlet emisszióval jár, így a rendelet értelmében nem megengedett, az (5) bekezdés értelmében szakhatósági engedély nem adható ki. 2.2 PÉCS A távhőszolgáltatás hatósági díjainak megállapítását és a távhőszolgáltatás alkalmazási feltételeit Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról szóló 49/2005.(12.20.) sz. rendelete szabályozza. A rendelet 43. -ának (4) bekezdése szól a távfűtésről való leválásról, idézzük: 12

15 Pécs Megyei Jogú Város területén a környezet- és levegőtisztaság védelme érdekében a PÉSZ rendelkezéseivel is összhangban az energiatermelő berendezést úgy kell megtervezni, kiválasztani, kialakítani és üzemeltetni, hogy a környezet egészének magas szintű védelme érdekében az a lehető legkisebb levegőterhelést okozza. A már működő energiatermelő, energiaellátó rendszerek megváltoztatása (különösen a berendezések cseréje és az energiahordozó váltás) az elérhető legjobb technikát figyelembe véve nem járhat a levegőterhelés növelésével, azaz a helyileg kibocsátott légszennyező anyagok fajlagos mutatószámai a teljesítményre, a megtermelt energiára vonatkozóan egyetlen szennyezőanyag tekintetében sem növekedhetnek. Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy ennek hiányában a lehető legkisebb helyi emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni. Értelmezés A rendelet a debreceni példánál tömörebben fogalmaz, de értelme lényegében ugyanaz: meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát használó berendezéseket) kell alkalmazni. Miután a meglévő rendszerek átalakítása a távhőről történő leválás is, alternatívaként itt is csak a villamos fűtés vagy a megújuló energia jöhet szóba. 3 TÁRSASHÁZI TÖMBÖK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A feladat a Deák Ferenc utca 21., a Csanád vezér tér 3. és a Csanád vezér tér 13. társasházi tömbök összehasonlítása, elsősorban a költségosztóval ellátott lakásokban az aránytalan számlázás okainak feltárása. Ehhez adatszolgáltatásként megkaptuk a Deák Ferenc u. 21/a és 21/b, a Csanád vezér tér 3. és 13. sz. tömbök fűtési hő fogyasztását a 2007/2008-as fűtési időszakra, valamint a Deák Ferenc u. 21/a és 21/b, a Csanád vezér tér 13. sz. alatti lakások költségosztóval felosztott fűtési hő fogyasztását. A Csanád vezér tér 3. sz. tömbben nincsenek költségosztók, a fűtési hő fogyasztás felosztása a fűtött légköbméter alapján történik. Megkaptuk továbbá a Csanád vezér tér 13. sz. tömb alaprajzát. 3.1 AZ EGYES TÖMBÖK FOGYASZTÁSI ADATAI A vizsgált tömbök fűtési hő felhasználása a 2007/2008-as fűtési idényben az alábbi táblázat szerint alakultak: 13

16 Tömb i hőfelhasználás Fűtött légtérfogat Fajlagos fűtési hőigény Fajlagos fűtési hőigény aránya a referencia hőigényhez képest GJ/év lm 3 GJ/lm 3 % Deák Ferenc u. 21/A. 283, ,00 0, ,2% Deák Ferenc u. 21/B. 274, ,00 0, ,2% Csanád vezér tér , ,60 0, ,0% Csanád vezér tér , ,47 0, ,4% 5. táblázat A vizsgált tömbök éves hő fogyasztása A Csanád vezér tér 3. sz. tömb radiátorairól a társasház döntése alapján a költségosztókat leszerelték, a 2007/2008-as fűtési idényben a fűtési költséget a lakások nagysága alapján kérték elszámolni. Referenciának tekintve a Csanád vezér tér 3. sz. tömb 236,78 MJ/lm 3 fajlagos fűtési hő felhasználását azonnal szembetűnik, hogy a költségosztóval felszerelt házak fajlagos fűtési hőigénye jóval kevesebb (58 75%-a a referencia fajlagosnak). 3.2 A HŐFOGYASZÁSOK LAKÁSONKÉNTI MEGOSZLÁSA Az egyes tömbök lakásonkénti hő fogyasztásának megoszlását a költségosztók adatai alapján az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: DEÁK FERENC U. 21/A Fogyasztó azonosító Lakás Térfogat Költségosztó val megosztott Légköbméter arányos fix fogyasztás fogyasztás 10% 15% Fürdőszoba és lépcsőház fogyasztása Összesen Fajlagos lm³ GJ GJ GJ GJ MJ/lm³ 0001/0 1/1 138,1 0,36 1,97 2,84 5,17 37,4 0002/0 1/2 121,8 0,23 1,74 2,84 4,80 39,4 0003/1 1/3 138,1 37,22 1,97 2,84 42,03 304,4 0004/0 1/4 138,1 1,50 1,97 2,84 6,31 45,7 0005/0 2/5 121,8 21,47 1,74 2,84 26,04 213,8 0006/1 2/6 138,1 31,77 1,97 2,84 36,58 264,9 0007/0 2/7 138,1 7,67 1,97 2,84 12,48 90,4 0008/0 3/8 121,8 19,23 1,74 2,84 23,80 195,4 0009/0 3/9 138,1 17,49 1,97 2,84 22,30 161,5 0010/0 138,1 1,92 1,97 2,84 6,73 48,7 0011/0 4/11 121,8 13,66 1,74 2,84 18,23 149,7 0012/1 4/12 70,4 6,57 1,00 7, /2 4/12 67,7 14,51 0,97 2,84 18,31 270,5 0013/0 5/13 138,1 0,57 1,97 2,84 5,38 38,9 0014/0 5/14 121,8 33,30 1,74 2,84 37,87 310,9 0015/0 5/15 138,1 4,41 1,97 2,84 9,22 66,7 Összesen 1990,0 211,88 28,38 42,56 282,82 142,1 Normálisan fűtő fogyasztók átlaga 233,9 14

17 3.2.2 DEÁK FERENC U. 21/B Fogyasztó azonosító Lakás 6. táblázat Deák Ferenc u. 21/A lakásonkénti hő fogyasztása Térfogat Költségosztó val megosztott Légköbméter arányos fix fogyasztás fogyasztás 10% 15% Fürdőszoba és lépcsőház fogyasztása Összesen Fajlagos lm³ GJ GJ GJ GJ MJ/lm³ 0001/0 1/1 138,1 12,62 1,90 2,74 17,26 125,0 0002/0 1/2 121,8 0,48 1,68 2,74 4,90 40,2 0003/1 1/3 138,1 0,20 1,90 2,74 4,84 35,1 0004/0 2/4 138,1 13,81 1,90 2,74 18,45 133,6 0005/0 2/5 121,8 25,59 1,68 2,74 30,01 246,3 0006/1 2/6 138,1 26,70 1,90 2,74 31,34 227,0 0007/0 3/7 138,1 21,99 1,90 2,74 26,63 192,9 0008/0 3/8 121,8 29,86 1,68 2,74 34,28 281,3 0009/0 3/9 138,1 1,18 1,90 2,74 5,82 42,2 0010/1 4/10 138,1 0,37 1,90 2,74 5,01 36,3 0011/0 4/11 121,8 0,66 1,68 2,74 5,08 41,7 0012/2 4/12 138,1 0,00 1,90 2,74 4,64 33,6 0013/0 5/13 138,1 25,05 1,90 2,74 29,69 215,0 0014/0 5/14 121,8 46,25 1,68 2,74 50,67 415,9 0015/0 5/15 138,1 0,83 1,90 2,74 5,47 39,6 Összesen 1990,0 205,59 27,41 41,11 274,10 137,7 Normálisan fűtő fogyasztók átlaga 229,6 7. táblázat Deák Ferenc u. 21/B lakásonkénti hő fogyasztása 15

18 3.2.3 CSANÁD VEZÉR TÉR 13. Fogyasztó azonosító Lakás Térfogat Költségosztó val megosztott Légköbméter arányos fix fogyasztás fogyasztás 20% 10% Fürdőszoba és lépcsőház fogyasztása Összesen Fajlagos lm³ GJ GJ GJ GJ MJ/lm³ 0001/0 1/1 135,2 12,48 4,77 3,03 20,27 150,0 0002/1 1/2 135,8 9,75 4,79 3,03 17,57 129,4 0003/1 1/3 160,9 42,91 5,67 3,03 51,61 320,8 0004/0 1/4 135,8 5,02 4,79 3,03 12,83 94,5 0005/0 2/5 135,2 8,72 4,77 3,03 16,51 122,2 0006/1 2/6 135,8 31,00 4,79 3,03 38,81 285,9 0007/0 2/7 160,9 26,89 5,67 3,03 35,58 221,2 0008/0 2/8 135,8 29,50 4,79 3,03 37,31 274,8 0009/1 3/9 135,2 3,69 4,77 3,03 11,48 84,9 0010/0 3/10 135,8 1,27 4,79 3,03 9,08 66,9 0011/0 3/11 160,9 11,68 5,67 3,03 20,38 126,7 0012/2 3/12 135,8 5,34 4,79 3,03 13,15 96,9 0013/0 4/13 135,2 3,83 4,77 3,03 11,62 85,9 0014/0 4/14 135,8 7,87 4,79 3,03 15,68 115,5 0015/0 4/15 160,9 37,78 5,67 3,03 46,48 288,9 0016/1 4/16 135,8 2,08 4,79 3,03 9,90 72,9 0017/0 Autósbolt 191,0 53,68 6,73 0,00 60,41 316,2 Dánfi Orsolya 0018/2 56,3 7,28 1,63 0,00 8,91 158,2 0018/3 Fodor Pál 56,3 0,00 0,26 0,00 0,26 4,6 Vancsó Tímea 56,3 0,00 0,10 0,00 0,10 1,7 0018/4 0019/2 Pap Tímea 60,7 32,70 2,14 0,00 34,84 573,8 0020/1 Zöldséges 168,2 5,52 5,93 0,00 11,45 68,1 Összesen 2859,1 339,0 96,8 48,4 484,2 176,3 Normálisan fűtő fogyasztók átlaga 237,2 8. táblázat Csanád vezér tér 13. lakásonkénti hő fogyasztása 3.3 ÉRTÉKELÉS A költségosztókkal felszerelt épületek egyes lakásainak megoszlását vizsgálva azonnal szembetűnik, hogy a lakások (illetve a Csanád vezér tér 13. sz. tömb üzlethelyiségeinek) nem elhanyagolható hányada gyakorlatilag minimális mértékben fűt. Ezeket a lakásokat narancssárga háttérrel jelöltük meg. A szokásos mértékben fűtő, illetve a fűtési hő felhasználást még elfogadható mértékben (pl. egy-két radiátor kikapcsolása vagy a radiátorok kikapcsolása munkaidőben, amikor senki sem tartózkodik a lakásban) csökkentő lakásokat jelöltük zöld háttérrel. A különbséget a kétféle fogyasztó között a fűtési fajlagoshoz kötöttük: 100 MJ/lm 3 /év fajlagos alatt a lakás gyakorlatilag nem, vagy alig fűt, e fölött a lakást fűtöttnek tekintettük. 16

19 A nem fűtő lakók számára sem kibírhatatlanul hideg télen a lakás hőmérséklete. Tapasztalatok szerint a szomszédos meleg lakásokból a hidegebb lakásokba a falakon keresztül áramló hő, valamint az előremenő és visszatérő fűtési csövek felületéről érkező hő, illetve a költségosztóval fel nem szerelt fürdőszobákból érkező hő legalább C belső hőmérsékletet képes biztosítani. Nagy hidegben az is elképzelhető, hogy rövid időre pl. villamos fűtést alkalmaznak. Az nyilvánvaló, hogy hő lopásról szó sincs: a költségosztóval felszerelt házak mért öszszes hő fogyasztása, mint azt a 3.1 fejezetben bemutattuk jóval alatta marad a költségosztóval fel nem szerelt házakénak. Utóbbiakban nyilvánvalóan valamennyi lakás normálisan fűt, hiszen nem érdekelt a hővel való takarékoskodásban. Hő lopás esetén a lakás mért fogyasztása magasabb lenne, fajlagos értéke elérné a nem költségosztott tömbök fűtési fajlagosát. Meg kell vizsgálni azonban azt a kérdést, hogy miután a nem fűtő lakásokat a normálisan fűtő lakások a falakon keresztül részben megfűtik nem járnak-e rosszabbul a normálisan fűtő lakók, hiszen hő fogyasztásuk egy részét nem ők, hanem a szomszédos nem fűtő lakások használják fel, viszont a költségosztókon rájuk eső fogyasztást ők fizetik ki. Ennek a problémának a megoldását szolgálja a táblázatokban is feltűntetett légköbméter arányos fix fogyasztás. Ha ránézünk a táblázatra, látható, hogy az egyes lakások hőfelhasználása több részből tevődik össze: Fürdőszoba és lépcsőház hő fogyasztása: Ez a lakás nagyságától független érték, valamennyi lakás azonos hányadban részesedik belőle. A lépcsőházfűtés költségosztóval nem mért, megegyezés kérdése, hogy a teljes hő fogyasztás hány százalékát számolják el a lépcsőház fűtésére, a kiindulási alap általában a lépcsőház fűtött légtérfogata, amit korrigálni lehet a lépcsőházban elvárt hőmérséklettel. Ha a lakók nem kívánnak magas (pl. 22 C-ot) a lépcsőházban, a légtérfogat szerinti arány csökkenthető. A vizsgált esetekben 5% jut a lépcsőház hő fogyasztására. A fürdőszobákban vagy nincsenek radiátorok, a hő ellátást pl. a fűtési csövek átmérőjének megnövelésével lehet biztosítani, vagy nincsenek költségosztóval felszerelve. Mindenesetre a fürdőszobák esetén a fűtés minden esetben normálisnak tekinthető és nem befolyásolható. Így ezek fogyasztását is a mért összes fogyasztás arányában kellett megállapítani. Itt a Deák u. esetén 10%, a Csanád vezér tér esetén 5% az az állandó hő fogyasztás, amit a fürdőszobák után minden lakónak ki kell fizetnie. A további hő fogyasztás elvileg már megosztható költségosztókkal. Ezt azonban ismét két részre osztották: egy légköbméter arányos fix hő fogyasztásra és egy arányosítható hő fogyasztásra. A légköbméter arányos fix hő fogyasztást (ez a Deák utca esetén az összes fogyasztás 10%-a, a Csanád vezér tér esetén az összes hő fogyasztás 20%-a) a fogyasztók ugyancsak kifizetik, függetlenül attól, hogy fűtenek-e vagy sem. Éppen ez a tényező szolgál a nem fűtő lakások más lakások által történő megfűtésének kompenzálására. Szélső esetben, ha ez az érték 100%-a a fürdőszoba és lépcsőházfűtés után 17

20 fennmaradt szétosztható hőmennyiségnek, akkor gyakorlatilag nincs költségosztás, mindenki légköbméter arányosan fizet, de senkinek sem érdeke a takarékoskodás. A másik szélső esetben ez a tényező nincsen figyelembe véve, a fürdőszoba és lépcsőházfűtés után fennmaradó összes hő fogyasztás felosztásra kerül. Ez ösztönöz a leginkább a takarékoskodásra, ugyanakkor a normálisan fűtő lakók rosszul járnak, mert őrájuk hárul a nem fűtő szomszédos lakások megfűtésének többletköltsége. Ha jó a rendszer, akkor ez a fix hányad akkora, hogy a nem fűtő lakások a normálisan fűtő lakásokból a falakon feléjük érkező többlet hőt ebben a fix díjban kompenzálják. A fix hányad a Deák utcai tömbök esetében a teljes hő fogyasztás 10%-a, míg a Csanád vezér tér esetén 20%. A táblázatok legalsó sorában feltüntettük, hogy mekkora a normálisan fűtő lakások átlagos fűtési fajlagosa. Ez a Deák Ferenc u. 21/A esetén 233,9 MJ/lm 3, a Deák Ferenc u. 21/B esetén 229,6 MJ/lm 3, míg a Csanád vezér tér 13. esetén 237,2 MJ/lm 3, egyik esetben sem különbözik szignifikánsan a Csanád vezér tér 3-ra jellemző referencia fajlagos 236,8 MJ/lm 3 értéktől. Így megállapítható, hogy a fix hányad értékének felvétele helyesen történt, nagy igazságtalanság egyik lakót sem éri. Természetesen a fenti elemzésben átlagos értékeket használtunk, a normálisan fűtő lakások fajlagos értékei eltérnek egymástól. Ez az eltérés azonban a különböző belső hőmérsékletekkel (nem mindegy, hogy valaki 22, vagy 26 C meleget tart a lakásában, a fűtési időszakra jellemző külső átlaghőmérséklet mellett 1 C belső hőmérsékletnövekedés 6% fűtési többlet hő felhasználást jelent), a szellőztetési szokásokkal, az eltérő épületfizikai sajátosságokkal magyarázható: ezek együttes hatása akár 40%-os eltérést is eredményezhet az egyes lakások fajlagos hő felhasználásában. Két kiugróan magas fogyasztást találtunk a három vizsgált épületben, ezeket a táblázatban pirossal megjelöltük. Ezek valóban irreális értékek, az okok megállapításához egyedi felmérés, helyszíni vizsgálat szükséges. 4 A TÁRSASHÁZAK ÁLTAL MEGBÍZOTT LEOLVASÓ CÉGEKKEL KÖTÖTT SZER- ZŐDÉSEK VIZSGÁLATA 4.1 FIX ÉS FOGYASZTÁS ARÁNYOS HÁNYAD A vizsgált szerződés a Deák F. u. 19/B és a VITERRA Energy Services Kft. között kötött vállalkozási szerződés. Feltételeztük, hogy a költségosztóval felszerelt többi társasház is vagy a fenti társasággal kötött szerződést, vagy a szerződések tartalmi szempontból hasonlók. Mint az előző fejezetben láttuk, az elszámolásnak a hő fogyasztást két részre kell bontani: egy olyan hányadra, ami felosztható 18

21 és egy olyan hányadra, ami fix. A fix hányad a különféle célok szempontjából tovább bontható, esetünkben ez a fürdőszobák fűtése (a fürdőszobákban található csőfűtőtestek nem olyan hő leadók, amire költségosztó szerelhető); a lépcsőház fűtése (miután a lépcsőház közös, a lépcsőházi radiátorokat fölösleges költségosztókkal felszerelni); és egy, a lakás légköbméterével arányos fix hányad, ami az eltérően fűtött lakások közötti hő forgalmat hivatott kiegyenlíteni. Nyilvánvaló, hogy a fix hányad és a felosztandó hányad aránya, illetve a fix hányad bontása a társasház sajátosságaitól függ, azt a lakóközösségnek kell eldöntenie és a megrendelő társasháznak kell megadnia. Erre a vizsgált szerződés is lehetőséget biztosít: a szerződés 1. sz. mellékletében kell megadni a fix és fogyasztásarányos hányadot, illetve a fix hányad felosztását. Mint az előző fejezetben már említettük: minél nagyobb a fix hányad, annál jobban kompenzálja a rendszer a nem fűtő lakások szomszédok általi fűtésének hatását, illetve a kedvezőtlen elhelyezkedésből adódó többletfogyasztásokat. Ugyanakkor a magas fix hányad egyre kisebb ösztönző hatással bír a fűtéssel történő takarékoskodásra. A szerződés a fentieken kívül még két további fontos elemet tartalmaz. 4.2 KÖLTSÉGOSZTÁSBAN RÉSZT NEM VEVŐ LAKÁSOK FOGYASZTÁSÁNAK ELSZÁMO- LÁSA A költségosztásban részt nem vevő lakások (akár azért, mert nincsenek felszerelve költségosztók, akár azért, mert a tulajdonos azok leolvasását nem teszi lehetővé) többféleképpen számolhatják el a hőfogyasztásukat: 1. A fogyasztás megegyezik az előző évi fogyasztással. 2. Az épületen belül azonos légtérfogatú és mért lakások közül a legnagyobb fogyasztási érték. 3. Az épületen belül azonos légtérfogatú és mért lakások fogyasztásának átlaga. 4. Az épületen belül azonos légtérfogatú és mért lakások közül a legnagyobb fogyasztási érték adott százalékkal megnövelt értéke (a vizsgált szerződés esetében ez 115%). Nyilvánvaló, hogy az 1. és 3. változat kerülendő. Az 1. esetben ha valaki csökkentett mértékben fűt egy idényen keresztül, majd a következő idényben nem teszi lehetővé a költségosztó leolvasását, akkor ellenőrizhetetlenül fogyaszt, melegen tartott lakásban is az előző év csökkentett fogyasztásán alapuló alacsony hő díjat fizet. A 3. változatnál a hő fogyasztások átlagába beleszámítanak a nem fűtő lakások alacsony fogyasztásai, így a költségosztóval nem rendelkező, vagy azt leolvasni nem engedő lakó kevesebb hő 19

22 díjat fizet a tényleges fogyasztásnál. A 2. és a 4. pont között csupán motivációbeli különbség van: a 2. pont a méretlen lakás hő felhasználását az azonos légtérfogatú lakások közül a legmagasabb fogyasztású lakás hő fogyasztásával teszi egyenlővé, a 4. pont pedig egy korrekciós tényezővel módosítja ezt. Ha a korrekciós tényező 1-nél nagyobb, akkor ennek két pozitív hatása van: 1. Az egyes lakások jobban motiváltak a költségosztó használatában. 2. A rendszer igazságosabb, mert az tény, hogy a költségosztók felszerelése az egész ház fogyasztását csökkenti. Ha valaki nem vesz részt a költségosztásban, feltételezhető, hogy fogyasztása sem csökken, relatíve a többieknél többet fogyaszt. Pl. a vizsgált szerződésben megadott 115%-os szorzó azt feltételezi, hogy a költségosztókkal felszerelt háztartások fogyasztása összességében 15%- kal csökkent, azaz a nem költségmegosztott lakások 15%-kal többet fogyasztanak. Természetesen a választható megoldás és a korrekciós faktor mértéke ugyancsak a közösség döntésétől függ, a szerződésben szabadon megadható vagy módosítható. 4.3 KEDVEZŐTLENEBB FEKVÉSŰ LAKÁSOK HELYZETKIEGYENLÍTÉSE Vannak az időjárásnak jobban kitett lakások a saroklakások több falon át érintkeznek a külvilággal, a legfelső vagy legalsó szinten lévő lakások felülről, vagy alulról nem fűtött terekkel érintkeznek, mint a közbülső emeletek lakásai. Ebből a szempontból halmozottan hátrányosnak számítanak pl. a legfelső emeleti saroklakások. De további különbségek oka lehet a nyílászárók réstömítettsége vagy a fogyasztói szokások is. Két azonos fekvésű lakás fűtési hő fogyasztása is eltérő lehet amiatt, hogy az egyiknél a rosszul tömített ablakok miatt jelentős ún. filtrációs hőveszteség-többlet lép fel. Vagy a szabályozhatóság lehetőségével jól élő fogyasztó az erre kellő figyelmet nem fordító társával szemben számottevő megtakarítást érhet el. Ezzel szemben egyes lakások távhőköltségei csökkenni fognak már a miatt is, hogy védett, más lakások által körbevett fekvésük miatt fűtési hőigényük kisebb. A hő díjakban jelentkező, akár 2-3-szoros különbségeknek, és az ebből eredő feszültségeknek az enyhítésére helyenként korrekciós tényezőket szoktak használni. Ezek a tényezők a lakások fekvése szerinti százalékos mértékben csökkentik a kedvezőtlen elhelyezkedésűnek ítélt lakások össz fogyasztásból képviselt arányát. A vizsgált szerződésben pl. 5 lakás (3., 6.,9., 12. és 15. sz. lakás) részesül 10%-os kompenzációban. Ez azonban nem feltétlenül szerencsés megoldás. Azokban a társasházi épületekben, ahol pl. egyedi gázfűtés és mérő van, a különféle lakások fűtési hő fogyasztása és az ebből eredő gázszámla összege között ugyanúgy többszörös különbségek lehetnek, mégsem jut eszébe senkinek, hogy a kedvezőtlen fekvésű lakások fűtési költségeit a kedvezőbb helyzetben lévők finanszírozzák. A korrekciós tényezők használatával kialakított kompenzációs rendszer azonban ezt jelenti, mert a fogyasztási arányokat úgy változtatja meg, hogy a nagyobb hőigényű lakások költségeit csökkenti, a kisebb fogyasz- 20

23 tású lakásokét pedig ennek megfelelően növeli. Való igaz, hogy a lakások árába azok megvásárlásakor az átalánydíjas rendszer miatt nem kalkulálták bele az eltérő mértékű fenntartási költségeket, így a mostani tulajdonosok becsapva érezhetik magukat. Azonban a kompenzációs rendszerek fenntartása csak konzerválna egy olyan, igazságosnak nem nevezhető állapotot, melyben egyesek fogyasztásukhoz mérten többet, mások kevesebbet fizetnének. A kompenzáció a takarékoskodásra való hajlamot is csökkenti. A magasabb belső hőmérséklet fenntartása is nyilvánvalóan többletfogyasztást okoz. Az olyan lakásokban, ahol a kedvezőtlen fekvés miatt bizonyos mértékű százalékos csökkentést alkalmaznak, ott a csökkentés nem csak a lakás sajátságaiból adódó többletfogyasztás költségeit mérsékli, de az esetleges magasabb belső hőmérséklet miatt keletkezőket is. Fővárosi gyakorlati költségosztási tapasztalatok is azt mutatják, hogy azokban az épületekben, ahol kedvező tapasztalatokkal, folyamatosan működik a fűtési költségosztás rendszere, ott korrekciót egyáltalán nem alkalmaznak. Összefoglalva elmondható, hogy a költségosztó cég és a társasház közötti szerződés a költségosztás valamennyi lényegi elemét tartalmazza, a paraméterek megállapítása pedig a lakóközösség feladata. 5 A DIGITÁLIS ÉS AMPULLÁS KÖLTSÉGOSZTÓKRÓL i költségosztó berendezésekből több típusú és eltérő működésű gyártmányok léteznek. Ezek közül főként viszonylagos olcsósága miatt a legelterjedtebben használt változat az elpárologtatós költségosztó készülék. A párologtatós költségmegosztó készülék igen egyszerű szerkezet, amely speciális folyadékkal töltött ampullát tartalmaz, s amelyet a radiátor megfelelő helyére fel kell szerelni. Az ampullában lévő folyadék tulajdonsága, hogy a hőmérsékletével arányos sebességgel párolog. Minél melegebb a folyadék, adott idő alatt annál több fogy belőle az ampullából. A készülék rögzítési helyét úgy választják meg, hogy a folyadék közelítőleg a radiátor közepes hőmérsékletét vehesse fel, így azt mondhatjuk, hogy a folyadék párolgásának intenzitása a radiátor hőmérsékletével arányos. A radiátor hő leadása ami a költségosztás szempontjából igazából érdekes azonban a saját közepes hőmérséklete és a helyiséghőmérséklet közti különbséggel arányos. Ha valaki a radiátorszeleppel a radiátoron átáramló víz mennyiségét csökkentve ér el alacsonyabb hőmérsékletet lakása egy helyiségében, akkor adott radiátor belépő hőmérséklet mellett alacsonyabb kilépő, és ezzel együtt alacsonyabb közepes hőmérséklet alakul ki. Ennek hatására kevesebb folyadék párolog el, ezzel végül is a takarékoskodás hatása megjelenik majd a költségosztásban. Ha melegnek találjuk egy helyiség hőmérsékletét, rossz megoldás az ablaknyitás, a helyiséghőmérséklet szabályozását a radiátorszelepekkel kell elvégezni. 21