Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt
|
|
- Csaba Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt (Projekt regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére Kutatási jelentés Készítette: A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából KSzI Geogold Konzorcium február 15. Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját Connţinutul acestui material nu reprezintă neapărat poziţia oficială a Uniunii Europene
2 Jelentés Szerződés száma: Projekt címe: K /2011 Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott projekt Munkafázis: Kutatási jelentés Teljesítés: február 15. Megbízó: Megbízott: Törvényes képviselő: Projektvezető: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság KSzI Geogold Konzorcium Kisgyörgy Bence Ambrus Magdolna Közreműködtek: Ambrus Magdolna Bagi István Balázs Ilma Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Gáspár Emese Jákfalvi Sándor Kissné Jáger Erika Dr. Kovács József Magó Levente Mátrahalmi Tibor Serfőző Antal Striczki István okl. geológus, humánökológus okl. geológus okl. geológus okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. geológus okl. geológus okl. agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök okl. geológus, geomatematikai szakgeológus okl. környezetmérnök okl. geológus okl. geológus okl. geológus
3 A Kutatási jelentés alapját az alábbiakban felsorolt, tárgyi projekt keretében elkészített részjelentések képezték. A Kutatási jelentés terjedelmi okok miatt nem tartalmazza teljes egészében a részjelentések tartalmát, készítése során a köztes jelentések megállapításainak összefoglalására, szintézisére törekedtünk. A teljes vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: Klaszteranalízis Regionális modell a teljes modellterületre Hőtranszport modell a teljes modellterületre A magyarországi vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata, helyszíni vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok A romániai vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata, helyszíni vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok 3
4 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ELŐZMÉNYEK A PROJEKTTERÜLET FELSZÍNI VISZONYAINAK BEMUTATÁSA TERMÉSZETI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Domborzati viszonyok Hidrológiai viszonyok Éghajlati viszonyok Földtani viszonyok Talajadottságok Ökológiai viszonyok VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÍZTESTEK BEMUTATÁSA (HU-RO) A KUTATÁSI TERÜLET ÁLTALÁNOS GEOTERMIKUS JELLEMZÉSE A KUTATOTT GEOTERMIKUS VÍZADÓ RENDSZEREK BEMUTATÁSA Romániai geotermikus vízadó rendszerek Magyarországi termálvíztestek CÉLKITŰZÉSEK ÉS MÓDSZEREK RÖVID ISMERTETÉSE A KUTATÁS ÁTFOGÓ CÉLJA A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI A KUTATÁS MENETE A határral metszett víztestek hidrogeológia, hidraulikai és vízkémiai viszonyainak feltárása és pontosítása Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Közös GIS adatbázis létrehozása VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA FELSZÍNALATTI VISZONYOK VIZSGÁLATA Terepi vízmintavétel, vízgeokémiai vizsgálatok A mintázott termálvizek kémiai összetétele Az izotóp vizsgálatok értékelése Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése Geofizikai vizsgálatok Hidrogeológiai modellezés - Regionális hidrodinamikai és hőtranszport modell FELSZÍNI HATÁSOK - A HASZNÁLT TERMÁLVÍZ ELHELYEZÉS KÖRNYEZETI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata a magyarországi projektterületen A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata a romániai projektterületen TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS FELÉPÍTÉSE, ADATSZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYEK KÖVETKEZTETÉSEK - JAVASLATOK
5 8.1. FELSZÍN ALATTI HATÁSOK Kutatási javaslatok A TERMÁLVÍZ KITERMELÉS- FELHASZNÁLÁS FELSZÍNI HATÁSAI IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK ábra A kutatási terület ábra A kutatási terület domborzata ábra A Pannon-tó kiterjedésének változása a felső miocén folyamán ábra Az Alp-Kárpát-Pannon régió földtani felépítése, főbb tektonikai vonalai és a főbb feszültségirányok ábra A neogén üledékvastagság megoszlása a Pannon-medence területén ábra A Pannon-medence és a környező orogének pliocén-recens főbb feszültségirányai és fontosabb neotektonikus (aktív) szerkezete ábra A kutatott terület föltani térképe ábra Földtani szelvények Bihar megye területén ábra Földtani szelvények Hajdú-Bihar megye területén ábra Bihar megye területén elhelyezkedő védett területek ábra A TIVIZIG területén elhelyezkedő védett területek ábra A víztestek térbeli elhelyezkedése ábra A Pannon-medence és környezete geotermikus áramlási rendszereinek elvi vázlata ábra A geotermikus fluxus eloszlása a Pannon-medencében és a szomszédos területeken a kutatási terület megjelölésével ábra A kutatási terület pliocén előtti tektonikai vázlata ábra A vízszintek alakulása a felső-panon geotemális vízadóban a két ország területén ábra Az alsó kréta termál vízadó terület geológiai ábrázolása (Félix és Püspök fürdők) ábra ábra Termálvíz mintavétel ábra A Magyarországon vizsgált termálvizek kémiai összetétele (Piper-diagram) ábra A Romániában vizsgált termálvizek kémiai összetétele (Piper-diagram) ábra A megmintázott termálvizek főelem-tartalmának térbeli eloszlása a két megye területén ábra A felső-pannon talpmélysége és a vizsgált kutakban mért keveredési arányok területi eloszlása ábra Adathalmaz ábrázolása négy dimenzióban ábra A különböző csoportok térbeli elhelyezkedése ábra A Hajdú-Bihar megye területén húzódó földtani szelvény ábra A projekt keretében modellezett regionális modell határai ábra A modell 18 rétegének 3D-s képe a vizsgált kutak elhelyezkedésével ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a felső pannóniai termálvízadó réteg tetején (kalibráció, nyugalmi) ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a triász vízadóban, a modell tizenhatodik rétegén (kalibráció, nyugalmi) ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a modell hetedik rétegén (kalibráció, üzemi) ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a triász vízadóban, a modell tizenhatodik rétegén (kalibráció, üzemi) ábra Modellezett hőmérséklet eloszlás ( C) a felső pannóniai vízadó talpán (kalibráció) 5
6 ábra Modellezett hőmérséklet eloszlás a triász vízadóban, a modell tízenhatodik rétegén (kalibráció) ábra A két ország kútjainak együttes, megötszörözött termeléseinek hatásai a felső pannóniai termálvíztartó alsó részén (depresszió m-ben) ábra Sósvíztározó tó Földes ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi pontok (Földes) ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi pontok (Tiszavasvári) ábra Sósvíztározó tó - Tiszavasvári ábra Vila President ivókútja és halastava (Félix Cordău) ábra ábra Hidisel patak - vízbevezetés (Félix Cordău) ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Felix Cordau (Vila President) ábra Mihai Bravu 605 sz. termálkút ábra ábra Csokaly 4045 sz. termálkút ábra Felszíni vízfolyás ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Csokaly (Ciocaia) ábra Kútból elfolyó termálvíz - Székelyhíd ábra Felszíni vízfolyás és Ér patak összefolyása - Székelyhíd ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Székelyhíd (4691 sz. kút) ábra Hegyközszentmiklós ábra Felszíni vízfolyás Székelyhíd Strand ábra: Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Székelyhíd (1704 sz. kút) ábra Pece patak- használt termálvíz bevezetés Nagyvárad Egyetem ábra Pece patak- Nagyvárad Egyetem ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Nagyvárad- Egyetem (4796 sz. kút) TÁBLÁZATOK táblázat A modellterület egyes rétegeiben elhelyezkedő képződmények táblázat Mintavételi helyek - Földes táblázat Mintavételi helyek - Tiszavasvári táblázat Használt termálvízelhelyezés - Vizsgált romániai helyszínek MELLÉKLETEK 1. melléklet A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásainak vizsgálata céljából vizsgált vízminták laboratóriumi eredményei 6
7 1. Vezetői összefoglaló A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) (Debrecen) és a Bihor Megyei Tanács (Nagyvárad, RO) a évben Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert Kutatási program a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére címmel (regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2). A projekt vezető partnere a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, aki koordinálja a határ mindkét oldalán folytatott kutatási munkát. A közbeszerzési eljárás keretében a KSzI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. (iroda: 1132 Budapest, Kresz Géza u.18.) és a Geogold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. (iroda: 1101 Budapest, Pongrác u. 9/b) Konzorciuma (KSZI Geogold Konzorcium) nyerte el a feladat megvalósítását. A projekt a határokkal osztott hidrogeotermikus erőforrások alaposabb feltáráshoz, és az így szerzett ismeretek segítségével ennek fenntartható használatának problémaköréhez kívánt hozzájárulni. A projekt elősegíti a stratégiai termálvíz használók közötti együttműködés kibontakozását és a geotermális energia jövőbeli hasznosításának lehetőségét Románia és Magyarország határmenti régiójában, a Bihar és Hajdú-Bihar megye területén. A projekt hozzájárul a termálvíztartókkal történő harmonizált és fenntartható gazdálkodás megalapozásához, amely stratégiai jelentőségű mindkét ország számára. Az eredmények együttes terjesztése és publikálása a határ mindkét oldalán hozzájárul úgy a jelenlegi és jövőbeli hasznosítók, mind a szélesebb közvélemény környezettudatos gondolkodásának alakításához. A projekt megvalósítása keretében az alábbi feladatokat végeztük el: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése - Klaszteranalízis Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok Hidrodinamikai modellezés Hőtranszport modellezés Térinformatikai adatbázis felépítése Kutatási jelentés készítése A Kutatási jelentés alapját a projekt keretében elkészített részjelentések képezték. A Kutatási jelentés terjedelmi okok miatt nem tartalmazza teljes egészében a részjelentések tartalmát, készítése során a köztes jelentések megállapításainak összefoglalására, szintézisére törekedtünk. A projekt megvalósítása során az alapvető célkitűzéseink teljesültek. Sikerült az államhatárral osztott (egyelőre hivatalosan nem kijelölt) felszín alatti termálvíztest hidrogeotermikus rendszerének megértéséhez a határ két oldalán összegyűjtött és a projekt során pontosított földtani, vízföldtani, geotermikus, geokémiai adatok harmonizált 7
8 feldolgozása, amely elméleti alapot nyújtott a numerikus modellezés számára. A vizsgálat tárgyát képező határon átnyúló felső-pannon termálvíztest hidrogeológiai, hidraulikai és hidrogeotermikus viszonyainak pontosítása hidrodinamikai és hőtranszport modellezéssel elkészült. Elvégeztük a vizsgált víztesteken az eltérő tulajdonságú területek, hidrológiai tájegységek lehatárolását, valamint az ezeket kialakító háttértényezőket meghatároztuk, pontosítottuk a vízkémiai jellemzők matematikai értékelésével (klaszteranalízis). Intézkedési javaslatokat fogalmaztunk meg a víztestek jelenlegi jó állapotának fenntartásához. Az elvégzett vizsgálatok térségi volta miatt a kapott eredmények további pontosításra szorulnak, mégis jó kiindulási alapnak tekinthetők, az eredmények felhasználhatóak jelen formájukban is. A kapott eredmények alapján intézkedési javaslatokat tettünk, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: A takarékos, ellenőrizhető és tervezhető vízhasználat elérése érdekében a termálvíz termelés vízmérővel történő mérése és megfelelő adatszolgáltatás bevezetése. Az illegális kutak feltárására a megyei önkormányzatok az engedélyezett termálvíz felhasználókkal közösen, szükség esetén a hatósági segítséget igénybe véve ellenőrzési programot dolgozzon ki és valósítson meg. Az engedély nélküli vízkivételek megszüntetése, lehetőség szerint az engedélyezett körbe való bevonásuk. Azokban az esetekben, ahol a termálvíz hasznosítás után a használtvíz visszasajtolása lehetséges, kedvezmények biztosításával és anyagi támogatással ösztönözni kell a rétegbe való visszasajtolást. A fenntartható termálvízhasználat ellenőrzésére és nyomon követésére elengedhetetlen monitoring-rendszer kialakítása és működtetése, amely meglévő kutak felhasználásával, azok rendszeres mennyiségi és minőségi viszonyainak vizsgálatával lehet megvalósítani. A megújuló energiák hasznosításának növelését célszerű támogatni, részben a jelenlegi vízkivétel növelésével (ennek mértéke a modellezés eredményei alapján a jelenlegi 3-4- szeresére növelhető a vízadó tartós károsodása nélkül), de elsősorban a legjobb elérhető technológiák támogatásával. A vízkivételét regionális vízföldtani modellezési eredményekkel alátámasztott környezeti hatásvizsgálatok alapján célszerű kezelni. A vízkivétel növekedésére vonatkozó faktort azokban az esetekben kell csökkenteni, ahol jelentős, hosszútávú csökkenés tapasztalható a piezometrikus vízszintben, vagy hosszútávú negatív hatások lennének érzékelhetőek a termálvíz mennyiségében vagy hőmérsékletében. A vízkivétel nem eredményezhet olyan leszívást, vagy hosszútávú hatást, amely jelentősen csökkentené a jövőbeli felhasználást technológiai vagy gazdasági szempontból. A jelenlegi jelentős vízkivételek km-es körzetében további vízkivételek engedélyezése nem ajánlott, ezeket korlátos területek -ként javasolt kijelölni. Ezeken a zónákon belül a maximális kivehető vízmennyiséget az igénybevételi határérték figyelembevételével kell meghatározni. A további, hosszútávú információcsere fenntartása elengedhetetlen. Egyedi vizsgálatok keretében szükséges választ adni arra, hogy a kisvízfolyások terhelését hogyan lehet csökkenteni, illetve a közvetlen bevezetést milyen módszerekkel lehet kiváltani. 8
9 Adott helyen a környezetkímélő elhelyezési mód meghatározásához a helyi adottságokat szükséges mérlegelni, egyedi vizsgálatokat kell végezni. A használt termálvíz környezeti szempontból kedvezőbb elhelyezési módjait szükséges kidolgozni és alkalmazni, költségeit viselni. A termálvízkút fúrás, hasznosítás engedélyezése folyamán szükséges figyelembe venni a terület és a kisvízfolyások már fennálló terhelését és a helyzetet nem súlyosbító megoldások elfogadását kell célul kitűzni. A talajra, a felszín alatti vízre és a felszíni befogadóra való hatás vizsgálatát célszerű előírni a befogadóra, mind a bevezetési időszakra, mind azon kívül is. A nem használt vagy a nem szabályosan lezárt kutak helyzetét felül kell vizsgálni és az önkormányzatok, mint a terület gazdái tegyenek hasznosítási javaslatot a kedvezőtlen környezeti hatások megszüntetésére. Az általunk végzett vizsgálatok eredményei alapján kirajzolódtak azok a kérdéskörök, melyek pontosítása a védelem szempontjából igen lényeges, jelentős gyakorlati haszonnal jár. Az általunk legfontosabbnak tartott kutatási programokra, vizsgálatokra az alábbiakban teszünk javaslatokat: egy közös vízföldtani kutatás folytatásának szükségességét, a vízföldtani viszonyok részletes feltárását, a rendelkezésre álló készletek és lehetőségek közös számbavételét. A geofizikai vizsgálatok keretében az RMT és VLF-R méréseknek a folytatását mindenképpen célszerű elvégezni, bármilyen hidrogeológiai kutatás számára, amely a közeljövőben a területet érinti. a felső-pannon porózus vízadó rendszerben az áramlási viszonyok feltárásának folytatását javasoljuk, célzottan elkülönítve a sekélyebben, illetve mélyebben szűrőzött termálkutak paramétereinek feldolgozásával. (Természetesen szükséges a kút- és a termelési adatok gyűjtésének fejlesztése is). egy következő projektben a hidegkarsztos (Romániában a Királyerdő-hegység területén) és porózus vízadókat is értékelve együttesen vizsgálják a vízadók kölcsönhatását hidrodinamikai modell segítségével. 9
10 2. Előzmények A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) (Debrecen) és a Bihor Megyei Tanács (Nagyvárad, RO) a évben Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert Kutatási program a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére címmel (regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2). A projekt vezető partnere a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, aki koordinálja a határ mindkét oldalán folytatott kutatási munkát. A közbeszerzési eljárás keretében a KSzI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. (iroda: 1132 Budapest, Kresz Géza u.18.) és a Geogold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. (iroda: 1101 Budapest, Pongrác u. 9/b) Konzorciuma (KSZI Geogold Konzorcium) nyerte el a feladat megvalósítását. A kutatás célja a magyar-román határon is átnyúló termálvíztestek állapotának jobb megismerése a működő termálvízrendszerek hosszú távú védelme érdekében. A kutatási terület a TIVIZIG (Magyarország) és a Bihor Megyei Tanács (Románia) illetékességi területén található, a kutatások a határ mindkét oldalán egységes módszerekkel történnek. A projekt során végzett tevékenységek a vízkémiai és kúthidraulikai paraméterek felmérése és értékelése a projektterületen, a közös víztestek projektterületre eső részének földtani, vízföldtani jellegének részletes kutatása, az elfolyó termálvizek okozta környezeti terhelések vizsgálata A projekt megvalósítása keretében az alábbi feladatokat végeztük el: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése - Klaszteranalízis Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok Hidrodinamikai modellezés Hőtranszport modellezés Térinformatikai adatbázis felépítése Kutatási jelentés készítése A feladat részét képezi a projekt lezárásaként egy egységes, a határ két oldalára vonatkozó magyar és román nyelvű kutatási jelentés készítése. Jelen jelentésben összegezzük az elvégzett munkarészeket és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati eredményeket, az állapot értékelését. A jelentés végén a projektben elért eredmények alapján további kutatási javaslatokat fogalmazunk meg. A projekt megvalósítása során segítséget nyújtottak: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Bihor Megyei Tanács, Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (Universitatea Babes-Bolyai din Cluj Napoca), Nagyváradi Egyetem (Universitatea din Oradea), a vizsgált területek helyi önkormányzatai és polgármesteri hivatalai, valamint a termálkutak, illetve termálfürdők üzemeltetői. Segítségüket ezúton is köszönjük. 10
11 3. A projektterület felszíni viszonyainak bemutatása 3.1. Természeti környezet bemutatása A kutatási terület magyarországi része az Alföld nagytájhoz tartozik. Természeti földrajzi szempontból nem egységes, több tájegység húzódik a területén. Északkeleti részét a homokbuckás Nyírség dél-nyírségi résztája alkotja. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a Közép- Tisza-vidék egyik tájegysége, a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik az illetékességi terület határain. (Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1990 alapján) A romániai Bihor megye az ország ÉNy-részén található, a kutatási terület a magyar oldalhoz hasonlóan több tájegységet ölel fel. A megye nyugati felében a Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), az Alföld végső nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe. A kettő közötti átmenetet a Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest) képviseli. A keleten húzódó három nagy hegycsoport: északon a Rézhegység (Munţii Plopişului) és a hozzácsatlakozó Érmelléki-Aszfalt-Élesdi hegyek, ettől délre a Királyerdő (Pădurea Craiului), keleten a Bihar-hegység (Munţii Bihor), délen pedig az ezer méter fölé emelkedő Béli-hegység (Codru Moma). A konkrét kutatásokra kijelölt terület a megye nyugati részén helyezkedik el, a Nyugati-síkság területén, ahol a geotermális lelőhelyek is találhatóak. A vizsgált terület északi és déli határát a megye adminisztratív határai jelölik, nyugaton a Magyarország és Románia között húzódó határ, míg keleten a Királyerdő, Réz- és a Béli-hegység dombvidéke határolja le. A teljes kutatási terület lehatárolása a ábrán látható ábra. A kutatási terület 11
12 Domborzati viszonyok A vizsgált víztestek Magyarországhoz tartozó felszíne jellemzően síkság. A kevéssé tagolt sík terület teljes egészében az Alföldhöz tartozik. A széles rónaság, egy tengeri, folyóvízi és eolikus feltöltésű medence alig néhány méteres szintkülönbségekkel. A terület tengerszint feletti magassága méter, csak északkeleten emelkedik e fölé. Legmagasabb pontja (170,5 mbf) a Nyírségben, Fülöptől északra található, míg a legalacsonyabb része a terület délkeleti sarkában, a Hamvas- és Sárrét-csatorna térségében, Szereptől délre éri el a 85 mbf-et. A táj morotvákkal, mederroncsokkal sűrűn borított, több részen löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság. A felszíni formák döntően folyóvízi eredetűek. A felszín több mint 3/4-ét holocén ártéri, mocsári iszap, agyag fedi, amelyek között mozaikszerű elhelyezkedésben pleisztocén ártéri infúziós lösszel, iszappal fedett részek találhatók. A kutatási terület domborzatát a ábrán mutatjuk be. Bihor-megye domborzata rendkívül sokoldalú: a keleti és délkeleti hegységektől nyugati irányba lépcsőzetesen csökkenő magasságú dombokig és a nyugati részen húzódó mezőségig, a hegyek 24 %-ot, a dombok és medencék 32 %-ot, a síkság pedig 44 %-ot tesz ki. A megye keleti és déli részén húzódó hegyvidék legmagasabb részét a Bihar-Vlegyásza hegység alkotja (a Bihar 1849 m, valamint a Botyáza 1790 m csúcsokkal). Ide tartozik még a Béli-hegység 1000 m-t ritkán meghaladó magaslataival, valamint az átlagosan m magas Királyerdő és Réz-hegység, melyek közé öböl formájú medencék ékelődnek. A Királyerdőt karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei teszik változatossá búvópatakjaival és több száz kisebb-nagyobb barlangjával ábra A kutatási terület domborzata (ArcMap domborzatszerkesztő) 12
13 A méter magas dombvidék átmenetet képez a hegyek és a síkság között: Biharihegyköz, Királyerdőalja, Béli-hegyalja. A síkság magassága 200 és 90 méter között változik. Két egység alkotja: a magas és alacsony alföld (Câmpia Inaltă, Câmpia Joasă). A magas alföld enyhén lejtős felülete, a 200 m magas dombvidék lábától ereszkedik az alföld irányába kb. 110 m magasságig. Az alacsony alföld a hegyvidékről érkező folyók (főképp a Berettyó, a Fekete- és Sebes-Körös) lerakó, illetve eróziós munkájának eredménye. Elkülöníthető egy magasabb, áradásmentes része (az Érmihályfalvi-sík déli része, a Berettyó-sík a Berettyó és a Sebes-Körös között, a Szalontaisík, a Sebes-Köröstől D-re), illetve egy alacsonyabb, nedvesebb, helyenként mocsaras tagja, a Berettyó és a Körösök jelenlegi árterületein A Nyugati Alföld (Câmpia de Vest) alacsony magasságokkal jellemezhető, amelyek nem haladják meg a 170 m-t. A legkisebb magasságok (kb. 70 m) a nyugati és délnyugati területeken találhatók. A síkság felszíne keletről nyugati irányban enyhén lejt (0,4 ), amelyet a keresztirányban átszelő kárpáti folyók iránya is hangsúlyoz. A Nyugati Alföld (Câmpia de Vest) jelenlegi domborzatát két fontos genetikai tényező határozta meg: a tektonikus süllyedés és a folyóvízi-tavi felhalmozódás. A tektonikus süllyedés süllyedéses területek kialakulásához vezetett, amelyek a legkisebb abszolút magasságokkal jellemezhetők (a Körösök és a Szamos síkság esetében a magasságok nem haladjál meg a 100 m-t). Ezeken a süllyedéses területeken a felhalmozódási folyamatok rendkívül lapos, mocsaras, interfluviális mezők vagy teraszok nélküli, erősen kanyargó vízfolyásokkal keresztezett síkságok kialakulását határozta meg. A Pannon tó vizének fokozatos visszahúzódása, és az egyenlőtlen süllyedéses mozgások az aluvio-proluviális üledékek lépcsőzetes eloszlásához vezetett (a Kárpátokból, a Nyugati Dombság, az Erdélyi medence vízhálózata által szállított), amelyek fokozatosan ereszkednek keletről nyugati irányban Hidrológiai viszonyok Magyar részen a terület esése jellemzően ÉK-DNy irányú. A felszíni vízfolyások uralkodó irányultsága is ez. Az Alföld folyói mind a peremi hegységekből (Románia) erednek, mert a szárazság miatt állandó vizű helyi vízfolyások nem alakulhattak ki. A vízhálózatot a délkeleti, alacsonyan fekvő medencekijárat irányítja. A peremeken az összes folyónak nagy az eséstörése, ezért gyakoriak a nagy árvizek. Ezeket a folyószabályozások óta gátrendszerrel igyekeznek kivédeni. Az állandó feltöltődés miatt kevés az állóvíz, a folyók tározói is csak az utóbbi száz évben létesültek. (MÉSZÁROS E. & SCHWEITZER F. szerk. 2002) A Hortobágy, Hajdúság területéről csak időszakos vízfolyások és mesterséges csatornák vize folyik a Tiszába. Ezeken a tájakon építették a Keleti- és a Nyugati-Főcsatornát. A délebbi területeken viszont a Hármas-Körös öt kisebb folyó vizét szállítja a Tiszába (Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös, Hortobágy, Berettyó). Az egykori mocsárvilág területén ma nagy területen folyik az öntözés. 13
14 A vízfolyások síkvidéken folyó vizek, alsószakasz jellegűek, azaz a vízsebességük viszonylag alacsony. Magyar területen sebességük jelentősen csökken. Medrüket laza szerkezetű felszíni képződménybe vájják. A mélyebb fekvésű területek belvízveszélyeztetettek, különösen azokban az években, amikor a hóolvadás gyors, a talajfagy pedig erős, vagy a tavaszi csapadékok fagyott talajt találnak. Belvíz szempontjából legveszélyeztetettebb hónapok február-április közötti időszak. A domborzati adottságoknak megfelelően a terület esése jellemzően K-Ny irányú. A felszíni vízfolyások uralkodó irányultsága is ez. A Körösök vízgyűjtőterületéhez tartozó Bihar megyét átszelő jelentősebb vízfolyások a peremi hegységekből erednek, alsó szakaszuk pedig Magyarország területére esik, ahol kettesével egyesülve, egy közös vízfolyásként ömlenek a Tiszába. A vízgyűjtő, árhullámképző, hegy-és dombvidéki területe teljes egészében Románia területén, jó részt Bihar megye területén van. A Sebes Körös (Crişul Repede) (148 km, ebből 101 km a megye területén), a Fekete Körös (Crişul Negru), a Fekete Körös (Crişul Negru) (164 km, amiből 114 km a Biharban) és az Ér (Ierul), amely Érendréd (Andrid) alatt lép be a megye területére és a legjellemzőbb alföldi folyó az ország nyugati részében. Meg kell említeni még az időszakos áradások hatásainak csökkentésére, vagy a mélyebb területek vízmentesítésére létrehozott rendezett (szabályozott) folyóhálózatot. Egy sor csatorna létesült ilyen céllal. Ezekhez hozzáadódnak a természetes tavak (Tăul Mare a Biharból, Lacurile Şerpilor és Lacul cu Stuf Szalonta szomszédságából) és a mesterséges tavak, ezek a 1,599 ha felszínű Cefa, Inand, Tămaşda, Homorog területén található halastavak, valamint a Iad-völgyi és a Sebes-Körösön kialakított telegdi és lugasi a víztározók. A folyók vízjárása, különösen a nagyoké az évszaktól függő dinamikával jellemezhető. A legnagyobb éves lefolyás általában tavasszal van, márciustól májusig, ami az éves lefolyás 40-45%-át jelenti. A dombvidéken és különösen az alföldön a maximális lefolyások korábban, február-április hónapokban vannak, ami elérheti az éves mennyiség 40-45%-át. A maximális lefolyások az egyidejű hóolvadás és csapadékhullásból erednek. A talajvíz felszíne általában kis mélységben található (1-6m, maximum 10 m), a mélyebb területeken akár a felszínt is eléri, ami mocsarasodáshoz vezet. 14
15 Éghajlati viszonyok A terület magyarországi része a kontinentális éghajlati övezetbe tartozik. Jellemző hőmérsékleti adatok: Éves középhőmérséklet 10,4-10,8 ºC. Az éves átlaghőmérsékletek 9,1-13,2 ºC között változnak. Az észlelt havi-átlag szélsőértékek: maximum: 26,8 ºC, minimum: -7,6 ºC. Az uralkodó szélirány: ÉK-i. Az Alföld Magyarország legszárazabb tája. A csapadék évi mennyisége általában mm között változik, de a legszárazabb klímájú Közép-Tisza (Nagykunság) vidékére átlagosan csak mm jellemző. A legcsapadékosabb hónap a június. Vízmérlegében a lehetséges párolgás jelentősen meghaladja a csapadék mennyiségét. Mért átlagos párolgás az április 15 október 15 közötti időszakban: 739 mm/év. Bihor-megye területén az éghajlati viszonyok térben és időben is változatosak. A térbeli eloszlását döntően a domborzati magasság befolyásolja. Az alföld Ny-i és ÉNy-i helyzete a befolyási körzeten belül magyarázza a kontinentális mérsékelt éghajlatot, északon és ÉK-en enyhén nedvesebb és hűvösebb, D-en, DNy-on egy melegebb és szárazabb árnyalattal (itt gyenge szubmediterán hatások érződnek). Az éves átlaghőmérséklet az alföld ÉK-i felében csökken (11ºC-ról 10,5ºC-ra). Hasonlóan a legmelegebb hónapok hőmérsékleti értékei is érintettek, így július hónap (21ºC ról 19,9ºC-ra csökken az északi területeken), de a leghidegebb januári hónap hőmérsékleti értékei is (-1ºC-ról -2,4ºC). Azonban ugyanebben a DNy-ÉK irányban a hóval borított napok száma átlagosan nő: 33 nap/év-ről 53 nap/év-re. Az uralkodó szélirány ÉNy és Ny, amely mérsékeltebb jelleget ad az éghajlatnak, ami a Nyugati Alföldre jellemző: az éves átlagos hőmérsékleti ingadozások jóval kisebbek, mint az ország többi területein. Az atlanti légáramlatok befolyásolják a csapadék mennyiség éves eloszlását. Májusjúliusi időszakban maximális a csapadék mennyisége (az éves csapadékmennyiség több mint 42%-a). Az alföld déli felében, ott, ahol a szubmediterán hatások érezhetőek, másodlagos maximális csapadékmennyiséget rögzítenek október-decemberi hónapokban. A csapadékmennyiségek eloszlásában különbségek vannak az alföld keleti és a nyugati oldalai között, mivel a magasságok progresszíven növekednek és a Nyugati Dombvidék közelségének köszönhetően (530 mm/év a nyugati oldalon és 700 mm/év a Nyugati Dombvidék kapcsolatánál. Az éghajlat kontinentális jellege tükröződik a csapadékmennyiségek évenkénti változásában. Vannak csapadékban bőséges évek ( mm csapadék) és aszályos évek, amikor csak 227,4 mm csapadékot rögzítenek. 15
Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben
A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenLossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.
Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenT-JAM Thermal Joint Aquifer Management
T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
Részletesebben1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenMegbízók: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKOVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0801/047 Megbízók: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKOVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenA TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenA települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenIntegrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében
Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenMagyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenMiskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenTERMÉSZETI KÖRNYEZET
TERMÉSZETI KÖRNYEZET Geofizika Geodinamika A lemeztektonikai elmélet egyik legfontosabb hazai alkalmazása volt a Pannon (Kárpát)-medence kialakulásának magyarázata. Eszerint a medence az alpi orogénen
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
Részletesebben