Közép-Európai újságírók kézikönyve a nemzetközi fejlesztésrôl Ajánló 6
|
|
- Klaudia Péterné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EURÓPAI UNIÓ ÉS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS NO ÁPRILIS Ilyenre akkor van szükség, ha az országban béke van Afgán ösztöndíjasok Magyarországon 4 A romantika alkonya A humanitárius munka professzionalizálódása 5 Közép-Európai újságírók kézikönyve a nemzetközi fejlesztésrôl Ajánló 6 Óvatos barátkozás A Nemzetközi Büntetôbíróság és az Amerikai Egyesült Államok 7 Távol Afrikától A magyar fejlesztéspolitika és az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai JAKSA BRIGITTA Többet, jobban, gyorsabban Segélyhatékonyság és a Millenniumi Fejlesztési Célok J. B. FOTÓ: CORBIS / Mást mutat a nemzetközi kötelezettségekbôl fakadó hazai fejlesztéspolitika elmélete és gyakorlata, bár adott esetben még az elvi keretekkel is komoly probléma van. Máshol és máshogy kellene az egészhez hozzáfogni. Magyarország egyetért azzal, hogy legsürgetőbb feladat az afrikai szegénység csökkentése és a nélkülözés enyhítése állítja a Külügyminisztérium egy tavaly megjelent angol nyelvű kiadványa. A dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza, hogy hazánk támogatja a nemzetközi donor-közösséget az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak elérésében, amelyek a globális kihívásokra, mindenekelőtt a szegénység csökkentésére fókuszálnak. Magyarország 2008-as külkapcsolati stratégiája aláhúzza, hogy hazánk nemzetközi fejlesztési programjaival a szegénység enyhítését, a partnerországok demokratikus fejlődését, civil társadalmának fejlesztését célozza. Kitér arra, hogy a biztonság eléréséhez nélkülözhetetlen a FOLYTATÁS A 2. OLDALON Az ôszi nagyszabású revízió után tisztább lesz, hogy sikerül-e a világnak tartania magát a tíz éve kitûzött szegénységcsökkentési elképzelésekhez. Tudunk-e hatékonyabban fejleszteni és állja-e a szavát az Európai Unió? Idén szeptemberben a világ kormány- és államfői összeülnek New Yorkban, hogy áttekintsék, mi kell ahhoz, hogy az ezredfordulón kitűzött Millenniumi Fejlesztési Célokat elérjék, vagy legalább a közelébe jussanak. A világszegénység leküzdésére irányuló fejlesztési célok a megfelelő politikai akarat hiányában üres ígéretek maradnak, és ez komolyan veszélyeztetheti az EU, illetve a fejlett világ szavahihetőségét, hitelességét. Félreértés ne essék, pénz van. A fejlett országok kormányai ben összesen mintegy húszezer milliárd dollárt költöttek bankmentő programokra, a Millenniumi Fejlesztési Célok esetében 2015-ig ennek csupán a töredékére lenne szükség. FOLYTATÁS A 3. OLDALON
2 Távol Afrikától FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása és a szegénység enyhítése. A stratégia felismeri, hogy globális feszültség forrás a világ egyenlőtlen fejlődése; egyes térségek, így Afrika lemaradása. Nem így, nem oda Mindez nagyon szép, csakhogy a magyar kormány a gyakorlatban egész különös módon próbál hozzájárulni a globális kihívások leküzdéséhez. Hazánk a leginkább rászoruló államok közvetlen támogatása helyett a nemzetközi donorokon keresztül iparkodik a szegénység leküzdésén. A magyar fejlesztési segélyek túlnyomó többsége az EU központi költségvetésébe folyik be, és ott számunkra ellenőrizhetetlen módon kerül felhasználásra. Nálunk a fejlesztési segélyezés költségvetésének mintegy 84%-át a multilaterális keret teszi ki. Ez Nagy- Britannia esetében 40% alatt van, a legtöbb EU tagállamban 60 70% körül mozog. Szakértők szerint egyáltalán nem célravezető a multilaterális keret arányát ennél magasabbra tenni, mert ugyan bizonyos tevékenységek (a malária, a tuberkulózis elleni küzdelem) így könnyebben megszervezhetők, az ilyen szerkezetű fejlesztés költséghatékonysága azonban többnyire messze elmarad a két ország közvetlen együttműködésében megvalósuló programokétól. Magyarán a közös kalapból szervezett programok rendkívül pazarlóak még ha számunkra sokkal kényelmesebb is így letudni a nemzetközi kötelezettségeket. Sajnos a költséghatékonyság a kevés magyar bilaterális program tervezőit sem különösebben aggasztja. A külügy, az egyéb érintett szaktárcák és a végrehajtó szervezetek nem alkalmaznak az OECD vagy az EU által kifejlesztett hatékonyság-ellenőrző vagy hatásmérési vizsgálatokat, így fogalmunk sincs, hogy az adóforintokból mennyire eredményesen fejlesztjük a demokráciát Fehéroroszországban, Vietnámban vagy Észak-Koreában. Eközben az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai szempontjából kiemelkedően fontos és legkevésbé fejlett országok szinte semmilyen szerepet sem játszanak a magyar fejlesztési segélyezésben. Leszámítva Afganisztánt, ahol azért fejlesztünk, hogy enyhítsük a katonai megszállás okozta konfliktusokat csakhogy a biztonsági helyzet 2006 óta folyamatosan romlik. A legnagyobb segítségre az ENSZ célkitűzések eléréséhez ma a szub-szaharai Afrikai és Óceánia országainak lenne szüksége; ehhez képest ezek az államok a magyar bilaterális segélyek 2 2,5%-át kapják. Kétoldalú fejlesztési programjaink tényleges kedvezményezettjei a szomszédos államok, illetve a dél-kelet-európai régió azon országai, amelyek a jövőben szorosabban kötődhetnek az Európai Unióhoz. A jelek szerint azonban itt is meg lehetősen ódivatú túlzottan haszonelvű módon próbálunk fejleszteni és azt sem tudjuk, hogy milyen eredménnyel. A külkapcsolati stratégia sajátos módon a fejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettség-vállalásunk részeként értelmezi a magyar vállalati megjelenés erősítését az adott régióban. Azon felül, hogy a nyugati világban a nemzetközi fejlesztést egyre kevésbé szokás a külgazdasági törekvésekkel összekeverni, a külügyi tárca nem is tesz közzé úgynevezett private flow adatokat. Azaz halvány fogalmunk sincs, A legkevésbé fejlett országok szinte semmilyen szerepet sem játszanak a magyar fejlesztési segélyezésben. hogy fejlesztési tevékenységeink hatására mennyi magán tőke mozdult meg és mennyire segítettük a hazai vállalatok piacszerzési törekvéseit. Ha pe dig jól, akkor annak volt-e, van-e bármilyen fejlesztési hatása. Félreértés ne essék: nem azzal van a baj, ha a partnerország fejlesztése közben beindul a gazdasági együttműködés. Ha azonban a fejlesztés prioritásai közé emeljük saját vállalati szektorunk előrelendítését, akkor könnyen előfordulhat, hogy hamarosan majd a gombhoz keressük a kabátot vagyis nem a partner (és a világ) valós szükségleteire keressük a választ. Nem ennyit Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek nem csupán a célországok és tevékenységek szintjén nem tesz eleget re a nemzeti összjövedelem 0,17%-át, 2015-re 0,33%-át kell nemzetközi fejlesztésre (a globális szegénység csökkentésére, a legszegényebbek megsegítésére és a mille nniumi fejlesztési célok elérésére) fordítanunk. Ehhez képest a 2008-as 0,08%-as szintről 2009-re csak 0,09%-ra sikerült feltornázni magunkat, pedig recesszió idején a nemzeti összjövedelem csökken és a százalékos arányt ilyenkor könnyebben növelni. A 2010-es költségvetési tervek még több aggodalomra adnak okot, hiszen a fejlesztési költségvetés bilaterális részét tulajdonképpen megfelezte az Országgyűlés. Mivel azonban az afganisztáni keret csak 8%-kal csökkent 2008-hoz képest, nyilvánvaló, hogy a többi bilaterális viszonylatban fog ellehetetlenülni a fejlesztési tevékenység. Teendôk Kérdés, ebben a helyzetben milyen lépésekre lenne szükség, ha komolyan vesszük magunkat, uniós tagságunkat és Magyarország globális szerepvállalását. Először is jókora infúzió kellene a Millenniumi Fejlesztési Célok számára. Kell egy cselekvés-orientált terv, ami a célok eléréséhez szükséges monitoring mechanizmusokat is tartalmazza. Mivel ősszel New Yorkban az ENSZ csúcstalálkozón is valami ilyesmit kellene elfogadni, Magyarország latba vethetné befolyását a júniusi uniós tárgyalásokon. Itt tapasztalataira támaszkodva bizonyíthatja elkötelezettségét, illetve kompetenciáját fél év múlva az uniós elnökség idején erre amúgy is nagy szükséges lesz. Másodszor olyan emberi jogi és nemi egyenlőségi fókuszú megközelítést kellene elfogadnia szakpolitikai és törvényi szinten, végrehajtania programjaiban és népszerűsíteni az Unión belül, amely biztosítja, hogy valóban a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak lesznek a fejlesztés kedvezményezettjei. Mindenekelőtt azonban biztosítani kell törvényi szabályozás szintjén, hogy Magyarország a 2010-re vállalt 0,17%-os és 2015-re vállalt 0,33%-os GNI-szintet teljesítse. Ez nem annyira pénz, mint politikai elkötelezettség kérdése, hiszen valójában sem ütemterv, sem végrehajtási terv nincs arra, hogy a stratégiai szintű célokat hogyan kívánjuk a gyakorlatba ültetni. Szakpolitikai és törvényi elismerés nélkül se az EU se Magyarország nem fogja tudni betartani az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatos ígéreteit. Hogy ki lesz a vesztes? A világ, és benne mi is. oktatási segédanyagok és egyéb kiadványok megrendelhetôk vagy letölthetők: 2
3 Többet, jobban, gyorsabban FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Fokmérôk Az EU tagállamok vállalták, hogy 2015-ig nemzeti összjövedelmük 0,7%-át fordítják hivatalos fejlesztési segélyezésre, amely persze összegében jelentősen csökkenhet recesszió idején. A fejlett európai államok ezzel együtt sem iparkodnak, hogy teljesítésék vállalásaikat, pusztán arra hivatkozva, hogy az Unió a világ legnagyobb donorjaként a segélyek 56%-át adja és hivatalos fejlesztési támogatása 2000-től 2009-ig megkétszereződött. Csakhogy jelenleg is körülbelül 1,4 milliárd ember extrém szegénységben él, ennek mintegy fele Afrika szub-szaharai részén. Az elmúlt évek pénzügyi-, gazdasági és élelmiszer-válsága miatt a szakértők tartós visszaesést jósolnak a legszegényebb országokban az alapvető közszolgáltatások biztosítása területén. Az EU és tagállamai 2010-ben mintegy 18,4 milliárd euróval kevesebbet költenek fejlesztésre, mint amennyit vállaltak azaz a célul tűzött 0,56% helyett nemzeti összjövedelmek csak 0,45 0,46%-át fordítják hivatalos fejlesztési segé lyekre. Eközben a segélyek eljuttatásának és felhasználásának hatékonysága is egyre inkább meg kérdőjeleződik, így az EU hitelessége valóban veszélyben forog. A segély eljuttatásának, elköltésének hatékonysága jó ideje foglalkoztatja a szakembereket, mivel az elmúlt évek, évtizedek ráfordításai ellenére a fejlődő országok egy jelentős részében csak lassú javulás, vagy stagnálás tapasztalható, a helyzetet pedig alkalmanként kezelhetetlen adósságspirál súlyosbítja. A Millenniumi Fejlesztési Célok irányába tett lépések az alapszükségletek és azokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása éppen ennek egyik fokmérője: amennyiben a segélyek a szegénység csökkentésére fordítódnak, az alapvető élelmezési, egészségügyi, oktatási mutatóknak javulniuk kell. Ha nem ez történik, az ablakon dobtuk ki a pénzt, vagy rövidtávú politikai érdekek mentén támogattunk olyan politikai eliteket, amelyek saját országuk szegénységből fakadó instabilitását képtelenek hosszú távon kezelni. FORRÁS: Innovatív megoldások szeptember 20. és 22. között New Yorkban ülnek össze a világ döntéshozói, hogy felülvizsgálják a Millenniumi Fejlesztési Célok ütemét, és a vállalt anyagi kötelezettségeket a célokhoz igazítsák. Az teljesen világos, hogy míg Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában a fejlesztési célok több mint felében elérték a kitűzött célt vagy a jelenlegi ütemezés mellett 2015-ig teljesíthetők, addig a szub-szaharai Afrikában, Nyugat- Ázsiában és Óceániában ez szinte kivétel nélkül kilátástalan, sőt, adott esetben az utóbbi öt évben a mutatók romlásának lehetünk szemtanúi. A világ azt várja a szeptemberi fórumtól, hogy a tényleges programozási hibákat is számba véve valódi, innovatív javaslatokkal álljon elő, mind a segélyhatékonyságot, mind pedig a kötelezettségvállalások nagyságrendjét tekintve. Az Európai Bizottság maga is elismeri, hogy a tőkemenekí tés és az adóelkerülés olyan kérdések, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell a fejlődő országokra gyakorolt káros hatásuk miatt. (A transznacionális vállalatok működése a fejlődő országokban gyakran úgy növeli a GDP-t, hogy ténylegesen szinte semmi nem marad helyben adók formájában, amelyből a szegénységet csökkenteni, a közszolgáltatásokat javítani lehetne.) A Bizottság azt is felismerte, hogy új adósságkrízis megakadályozására egy teljes és fenntartható adósság-elengedési programra van szükség a súlyosan eladó sodott szegény országok kapcsán. Ha az EU és tagállamai a Párizsi Nyilatkozatban (2005) és az Accra Cselekvési tervben (2008) lefektetett segélyhatékonysági alapelveket követnék, a hatékonyság növekedése a számítások szerint évi 3 6 milliárd euró hasznot hajtana. A segélyhatékonyság alapelveinek (például a demokratikus kontroll, a fejlődő országok kormányainak fejlesztési tervei mögé történő felsorakozás, a transzparencia, az emberi jogi keretek kitöltése, stb.) betartása biztosíthatnák, hogy a fejlesztési pénzek a lehető legjobban megtérülve valóban a nélkülözés leküzdését szolgálják. A világszegénység leküzdésére irányuló fejlesztési célok a meg felelő politikai akarat hiányában üres ígéretek maradnak, és ez komolyan veszélyeztetheti az EU, illetve a fejlett világ szavahihetőségét, hitelességét. 3
4 Afgán ösztöndíjasok Magyarországon Ilyenre akkor van szükség, ha az országban béke van WAGNER PÉTER 4 A magyar kormány jelenleg évi mintegy 460 millió forintot biztosít afganisztáni fejlesztési feladatokra, ebbôl 2008-ban húsz-, tavaly pedig harmincmillió forintért adtak ösztöndíjakat afgán tanulóknak. A tizenhét diák elsô csoportja egy év nyelvtanulás után idén szeptem - ber ben kezdi meg nálunk tanulmányait az ország különbözô egyetemein. Az ösztöndíjprogram kapcsán beszélgettünk Janbaz Janannal és Naim Nurgallal, akik annak idején egy hasonló program keretében érkeztek hozzánk. WP: Magyarország ismét afgán fiataloknak biztosít tanulási lehetôséget, ösztöndíjprogram azonban már korábban is volt és Ön az elsôk között jöhetett Magyarországra tanulni. JJ: 1973-ban a Kabuli Egyetemen állatorvosi szakra vettek fel. Évfolyamelső voltam, így kaptam lehetőséget az ösztöndíjra. Persze ez nem járt automatikusan, összesen huszonnégyen írtunk felvételit, amelyet a teheráni magyar nagykövetségről érkező diplomaták ellenőriztek, illetve nyelvvizsgázni kellett angolból is. WP: Milyen esélye volt egy afgán diáknak a hetvenes években egy külföldi egyetemi ösztöndíjat elnyerni? JJ: Én szerencsés korszakban nőttem fel. Afganisztánban 1973-ig királyság és nyugalmas időszak volt, viszont a korrupció miatt akkor csak a kiváltságosok és gazdagok részesültek az ilyen lehetőségekből. Egyszerű pastun családból származom Logár tartományból (Kabulhoz közeli, kelet-afganisztáni tartomány, WP), szüleim írástudatlanok voltak. Aztán a királyságból köztársaság lett, az akkori király, Zahír sah unokatestvére Daud herceg vette át a hatalmat. Más idők következtek, az országban senki sem tudta mi lesz. Daud köztársasági elnökként nagyon erős kézzel irányította az országot, az emberek nem mertek sem korrumpálni, sem korrumpálódni. Így kaptam esélyt én és sok más hozzám hasonló fiatal is. WP: Hányan érkeztek Budapestre? JJ: Összesen hatan szereztünk ösztöndíjat. Először egy három hónapos intenzív magyar JANBAZ JANAN a Kabuli Egyetem állatorvosi szakáról 1974-ben szerzett ösztöndíjat hazánkba. Következô év szeptemberétôl már magyarul hallgatta az elôadásokat, ahogy magyarul is vizsgázott ban az egyetem befejezése után hazatért Afganisztánba, ahol egyetemi oktatóként dolgozott ben tért vissza, majd szerzett státuszt a Szent István egyetemen, ahol jelenleg is docensként dolgozik. nyelvtanfolyamot kezdtünk el, majd további három hónapig specializált nyelvtanulás következett. Én és egyik társam mindketten állatorvosnak készültünk kémiát, fizikát és biológiát tanultunk. Egy-egy tár sunk a Marx Károly Egyetemre (a jelenlegi Corvinus Egyetem, WP) és egy Mis kolci Műszaki Egyetemre készült, két társunk pedig a mezőgazdasági egyetemre szeptemberé től, mint a magyar diákok, mindent magyarul hallgattunk, és magyarul vizsgáztunk. WP: Az ösztöndíj programnak volt folytatása? JJ: Utánunk minden évben érkezett újabb hatnyolc diák, akik hasonló felkészítésen estek át, és aztán, hasonló, főleg természettudományos és orvosi képzést kaptak. NN: 1978-ban újabb rendszerváltás volt Afganisztánban, amikor az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt vette át hatalmat. Ez a baloldali fordulat még közelebb hozta a két országot és 1985-től már katonai ösztöndíjasokat is fogadott Magyarország. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola 1985-től évi tizenöt hallgatót fogadott és a program 1990-ig folytatódott. Afganisztánból 1989-ben kivonultak a szovjet csapatok, és ben kommunista rendszer is összeomlott után már nem érkezett ide egyetemi képzésre afgán diák. WP: Mi történt, miután 1980-ban elvégezte az egyetemet Magyarországon? JJ: A diplomával a kezemben hazatértem Afganisztánba, és a Kabuli Egyetemen kezdtem oktatni ben behívtak katonának, szerencsére Kabulban maradtam. Írnoki feladatokat láttam el és a sorkatonákat tanítottam írni-olvasni. WP: Az 1992-es összeomlás után hogyan került ismét Magyarországra? JJ: 1988-ban visszatértem az egyetemre oktatni, és ekkortól a Felsőoktatási Minisztériumban is dolgoztam. Magyarországnak ekkor még volt két kandidátusi ösztöndíja, amelyet a Magyar Tudo mányos Akadémia hirdetett meg. Szerintem Afgán ösztöndíjasok indulás elðtt FORRÁS:
5 A humanitárius munka professzionalizálódása A romantika alkonya ANNA WROCHNA az utolsók között nyertem meg az ösztöndíjat és jöttem ismét ide ban szereztem meg a fokozatot, azóta a gödöllői Szent István Egyetemen dolgozom. Kutatóként kezdtem, voltam tanszékvezető, jelenleg docensként oktatok az Agrárkörnyezetgazdálkodási Tanszéken. WP: Felmerült a lehetôség, hogy újra visszatérjen Afganisztánba? JJ: Annak idején olyan szándékkal jöttem, hogy a kandidátusi fokozat megszerzése után hazamegyek, de 1996-ra Afganisztánban teljes lett a káosz után, amikor a kommunista rendszer megbukott, a hatalom korábbi ellenfelei vették át a hatalmat. Nem tudtak megegyezni egymással és nagyon hamar kiújult a polgárháború. A közbiztonság nulla volt, Kabulra rakéták tucatjai hullottak minden nap. Aki tudott elmenekült az országból 1992 után. Így én is a családommal Magyarországon maradtam. WP: Mi történt azokkal, akik Önnel együtt vagy késôbb érkeztek a hetvenes években? JJ: Amennyire lehet, tartottuk egymással a kapcsolatot. A mi érkezésünk előtt, volt még három ösztöndíjas, róluk tudom, hogy egy itt maradt, egy Hollandiába, egy pedig Németországba ment a diploma megszerzése után. A saját csoporttársaim közül először mindenki visszament, de ma már csak egyikünk van Afganisztánban. A menekülök közül az első nyolc hónap után visszajött Afganisztánba. A mérnöki végzettséggel rendelkező barátunk Közel-Keletre ment dolgozni. A legtöbben, hozzám hasonlóan akkor hagyták el az országot, amikor 1992 után kitört a káosz. NN: Olyan öt százalék lehet az összes egykor ösztöndíjas aránya, aki még mindig Afganisztánban van. Voltak persze, akik meghaltak az évek során, de a túlnyomó többség külföldre távozott. Azt mondanám, hogy az összes ösztöndíjas talán húsz százaléka él ma Magyarországon, a többség nyugaton telepedett le. Az oktatás színvonala nagyon jó volt az 1970-es 80-as években, aki ide érkezett angolul is tudott, így nem volt semmi különösebb akadálya annak, hogy jó minőségű, jól fizető állást találjanak nyugaton. WP: A magyarországi tanulmányok eszerint jelen tôs szerepet játszottak abban, hogy az emigrációt válasszák? JJ: Így van. Nekem, nekünk az ösztöndíj, az itteni kapcsolatok a menekülési útvonalat jelentették. Enélkül teljesen reménytelen lett volna a sorsunk. A mi oktatásunkra fordított pénzek elvesztették az eredeti értelmüket. Ilyenre akkor van szükség, ha az országban béke van, ha van munkalehetőség, ha nyugalom van. Ilyenkor a külföldön megszerzett tudás nagyon jól tud hasznosulni, mert Afganisztánnak egyébként nagyon nagy szüksége lenne a tanult emberekre. Megjött a válaszlevél, hogy a mozambiki pozícióra visszautasították a jelentkezésemet. Csalódott voltam, de rögtön utána egy másik üzenet is érkezett. Beválasztottak az ENSZ új kontingensébe, Kambodzsába. Rögtön aláírtam a szerzôdést. Azt sem tudtam, hogy Kambodzsa melyik kontinensen van meséli Heidi, egy amerikai szociális munkás, hogyan kezdôdött a karrierje húsz éve a huma ni tárius segélyezésben. Egy ilyen történet ma már teljességgel elképzelhetetlen. A romantika kora végleg leáldozott a humanitárius munkában. Már rég nem elég a jó szándék, minden szinten minőségi munkára van szükség és azt bizonyítani is kell különben oda a támogatás. A jelentkezőktől a legtöbb szervezet ma magas szintű szaktudást, helyismeretet, öt-tíz év tapasztalatot vár el az adott területen, kezdőknek szinte semmi esélye. A szektor professzionalizálódása nemcsak a humán erőforrás területén, hanem az átláthatóság, a működési sztenderdek, az elszámoltathatóság, vagy éppen a szervezetek közötti koordináció kapcsán is nyilvánvaló. A fejlődés oka egyrészt a verseny - a szervezetek számának óriási növekedése - másrészt azok a kritikák, amelyet az utóbbi húsz évben a sokszor tapasztalatlan, illetve koordinálatlanul dolgozó humanitárius szektor kapott, amikor új típusú fegyveres konfliktussal vagy sosem látott mértékű természeti katasztrófával kellett szembenéznie. Keretek, korlátok A humanitárius segélyezés keretét ma is a nemzetközi humanitárius jog adja (ez szabja meg a hadviselés alapelveit is, mióta Henri Dunant megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet és papírra vetették a Genfi Egyezményt), a Vöröskereszt által 1996-ban kiadott Magatartási Kódex inkább a segélyszervezetek dolgozóira vonatkozik. Ebben viszont új elemként jelenik meg a kedvezményezettek bevonása a döntési és kivitelezési folyamatba a kulturális szokások maximális figyelembe vételével és a helyi kapacitások erősítésével. Ma a segélyezési munka tervezésekor a hosszú távú fejlesztési szempontokat is igyekeznek egyre inkább figyelembe venni. Ezek rendkívül fontos újítások (pláne, ha be is tartják), hiszen a katasztrófák utáni káoszban gyakran fordult elő, hogy a szervezetek hosszú évekre kiható hibákat követtek el. Például azzal, hogy a helyi gazdaságot ingyen behozott termékekkel tönkre tették, vagy kulturálisan elfogadhatatlan élelmiszereket, ruhákat osztottak szét. Szintén alapműnek számít az úgynevezett Sphere project Humanitarian Charter and Minimum Standards in Disaster Response című kézikönyve, amely Ruanda után a Vörös kereszt és számos egyéb szervezet együttműködésével született és minden szükséges információt közöl a különböző témákkal kapcsolatban (úgymint a víz és higiénia, élelmiszerbiztonság és menedékszállás). A humanitárius dolgozók bibliája amennyire hasznos, annyi kritika is érte. A kri tikusok szerint a könyv nem veszi figyelembe a különböző típusú rászorulók gyerekek, nők, idősek, mozgássérültek igényeit és úgy tesz, mintha minden embernek egyforma szükségletei lennének az egész világon. A nyugati szervezetek által lefektetett minimum sztenderdeknek ráadásul hátulütői is lehetnek, hiszen a menekülttáborban alkalmazott higiénia szint vagy élelmiszer mennyiség messze felülmúlja a tábor kerítésén kívül élő lakosság lehetőségeit, ami így veszélyes konfliktus forrása lehet. A Sphere sztenderdek legtöbbször irreálisak is, mert működő államot és infrastruktúrát, megfelelő alapanyagok és szaktudás elérhetőségét, valamint változatlan időjárási Jean Zacharie, Vöröskeresztes segélymunkás elsôsegélyben részesít egy egy hónapos csecsemôt, akinek anyja a földrengés áldozata lett Haitin 2010 januárjában és politikai környezetet feltételeznek. Emiatt több főként francia alternatív kezdeményezés született a Sphere ellenében, amelyek a folyamatos önvizsgálat, önkritika fontosságát és a helyiek maximális bevonását hangsúlyozzák. Az egyik ilyen a Compass Qualité, az URD (Urgence Rehabli tation Development) nevű francia szervezet kez deményezese, amely olyan minőség biztosítási módszer, amiből van könyv és online tréning is. Kívül-belül Kialakulóban van a minőségellenőrzés is, noha mondjuk az ISO nemzetközi szabványa ebben a szektorban értelemszerűen alkalmazhatatlan. Ennek alapkövetelményei (stabilitás, rendszeres- FOLYTATÁS A 6. OLDALON FOTÓ: AP PHOTO/AMERICAN RED CROSS, TALIA FRENKEL 5
6 6 Kezdünk átesni a ló túlsó oldalára, a jelentési elvárások olyan bonyolultak lettek, hogy sokszor a huma nitárius dolgozóknak több ideje megy el az adminisztrációval, mint a tényleges tevékenységgel. ség, szabályosság) teljeséggel hiányoznak a humanitárius munkából, az ISO-t életre hívó fogyasztói visszajelzések becsatornázása pedig elég nehézkes lenne a segélyezettek és a donorok között legalább három-négy szervezet áll. A különböző szervezetek által indított jelenlegi kezdeményezések főleg a hatékonyságot, relevanciát, fenntarthatóságot, etikus és kulturálisan elfogadható tevékenységet és valós pozitív változást eredményező tevékenységet vizsgálják. A szereplők magukat is ellenőrzik. A Good Enough Guide a humanitárius szervezetek közös projektje volt, amiben munkájuk valós hatását vizsgálták és a megfelelő működés érdekében irányelveket határoztak meg. Az ALNAP (Active Learning Net work for Accoun t- ability and Performance in Humanitarian Action) nemzetközi hálózati szervezet, amely a közös tanulás, tapasztalat, monitoring és értékelés alapján évente értékeli (és javítja) a szektor teljesítményét. A HAP (Humanitarian Accountability Partnership) teljesítmény értékelési rendszere a kedvezményezettek szempontjai alapján vizsgálja az elvégzett munkáját. Ezek egytől-egyig belülről induló kezdeményezések, ami egyrészt dicséretes, másrészt nem túl megnyugtató elég, ha arra gondolunk, hogy a túlzott őszinteség, a hibák beismerése a támogatás megszűnéséhez vezethet. Manapság az adományozókat is átvilágítják, hogy mennyire a valós szükségletek és nem egyéb érdekek alapján adják a támogatást, illetve átláthatóan költik-e el a pénzt. Külső minőségellenőrzési projektként indult a DARA (Development Assistance Research Associates), amely öt tucat indikátor alapján az állami donorok teljesítményét méri és rangsorolja. Önkéntes alapon Időközben sokat változott a humán erőforrás-menedzsment is, ami több okból is figyelemreméltó. Ebben a szektorban több az önkéntes, mint a fizetett dolgozó, nagyon sok a fiatal, akik rendszerint rövid időre köteleződnek el egy szervezetnél. Az itteni munkát sokáig kizárólag az önfeláldozás, a nehéz életkörülmények és az ingyen munka jellemezte, így fel sem merült, hogy képzettséget, helyismereteket vagy tapasztalatot várjanak el az önkéntesektől. A hibák és károk miatt mára néha irreálisan magasak az elvárások. A HR a szektoron belül hálózatosodott: a People in Aid nevű Az Orvosok Határok Nélkül Dél-Amerikában ernyőszervezet minőségi rekrutációval, tréningekkel, továbbképzéssel segíti a profibb működést. A professzionalizálódási törekvések közül az elszámoltathatósági kezdeményezések a legkomolyabbak. Mivel az adófizetők pénzéről van szó, az államok mint a legnagyobb donorok elvárják a minőségi munkát és a kézzelfogható eredményeket. Jelenleg azonban kezdünk átesni a ló túlsó oldalára, a jelentési elvárások olyan bonyolultak lettek, hogy sokszor a humanitárius dolgozóknak több ideje megy el az adminisztrációval, mint a tényleges tevékenységgel. A 2004-es cunami idején az érintett országokat elöntő, semmiből kinövő és koordinálatlan segélyszervezetek nagy káoszt és károkat okoztak. Több pénz érkezett, mint amire egyáltalán szükség volt és jelentős problémát jelentett a nem pénzbeli adományok érkezése is, mert logisztikailag lehetetlen volt mindent tárolni. Ma már a szervezetek vagy csak pénzt fogadnak el, vagy megszabják, milyen ételre, ruhára vagy más tárgyra van szükségük. Még nagyobb gondot okozott az együttműködés hiánya, emiatt bizonyos területeket duplán láttak el, mások viszont segítség nélkül maradtak. Azóta fejlődött a munkamegosztás, most Haitin már minden területnek víz, oktatás, logisztika, egészségügy stb. vannak főbb irányító szervezeti, amelyek az adott tevékenység hatékony működéséért felelősek. Mindez óriási fejlődés, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbb újítás önként használt kritériumokon alapul, alkalmazásuk az egyes szervezetek döntésétől függ. AJÁNLÓ Közép-Európai újságírók kézikönyve a nemzetközi fejlesztésrôl Drogkereskedelem, emberkereskedelem, nemzetközi terrorizmus, kényszerû migráció: olyan témák, amelyek nem hagyják érintetlenül a világ fejlettebb részét sem. A nyugati társadalmak egyre nagyobb késztetést éreznek, hogy segítsenek a fejlôdô világ problémáinak megoldásában. Döntô jelentôségû, hogy a szóban forgó országok állampolgárai is tisztában legyenek a fejlôdô világ helyzetével, problémáinak természetével, hiszen minél jobban informáltak a fejlett világ szavazói, adófizetôi, és aktivistái, annál könnyebb biztosítani, hogy országuk fejlesztési politikája pozitív hatással lesz más népek életére Ugyanez áll Magyarországra és egész térségére. Alapvetô fontosságú, hogy a közép-kelet-európai média is többet tudjon a szegényebb országok életének valóságáról, illetve arról, miként lehet ezt tárgyilagosan, érzékletesen, a sztereotípiákat felülírva bemutatni. Olvasóiknak, nézôiknek hallgatóinak tudnia kell, miért szegények ezek itt, vagy ott az emberek, mit lehet tenni és mi lenne a leghatékonyabb módja az együttmûködésnek. A jól informált, érzékeny kelet-európai újságíró könnyen megtalálja a módját annak, hogy megszólítsa az embereket. Ehhez nyújt mostantól segítséget a DemNet Alapítvány, amely négy partnerszervezettel (a cseh People in Need, a szlovák Partners for Democratic Change, a szlovák fejlesztési szervezetek hálózata, a lengyel Polish Humanitarian Organization, illetve a holland European Journalism Centre) együttmûködésben egy színes, könnyen érthetô és áttekintô kézikönyvet rakott össze újságírók, szerkesztôk számára. Erre támaszkodva reményeink szerint a média dolgozói hatékonyabban tudják majd bemutatni a globális problémákat és az arra adott európai, hazai reakciókat. A kiadvány megismertet a nemzetközi fejlesztési együttmûködés szereplôivel, folyamatával, és legégetôbb témáival. Eligazít abban, mi számít ebben a témában hírnek, milyen eszközökkel lehet felkelteni az olvasók figyelmét és mennyiféle forrásból lehet dolgozni, egy külön fejezet etikai kérdésekkel foglalkozik. Az ingyenes kézikönyv a Demnet Alapítványtól szerezhetô be Apáczai Csere János utca 1. telefon: FORRÁS:
7 A Nemzetközi Büntetôbíróság és az USA Óvatos barátkozás CSILLAG GÁBOR Sokan kettôs mérce alkalmazásával vádolják az USA-t, hogy egyszerre játssza a világ rendôrét, de saját ügyeiben nem fogadja el a nemzetközi bíróság fennhatóságát. A legújabb hírek szerint fordulat következett be az amerikai külpolitikában: az Obama adminisztráció bejelentette, hogy az emberiesség elleni bûncselekmények visszaszorítása érdekében a jövôben hajlandó együttmûködni a szervezettel. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) az 1998-ban elfogadott Római Statútum nyomán 2002 júliusában jött létre állandó bíróságként. Alapvetően négy fő témában vizsgálódik: népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és az úgynevezett agresszió bűntette. A célja az, hogy az ezekben érintett személyeket bíróság elé állítsa, felettük ítéletet hozzon. A Büntetőbíróság tárgyalásait elvileg bárhol lefolytathatja, székhelye azonban a Holland fővárosban, Hágában található. (A Nemzetközi Büntetőbíróság nem azonos a szintén Hágában székelő, és az ENSZ legfőbb bírói szerveként működő, és az államok vitás ügyeit rendező Nemzetközi Bírósággal International Court). A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága elvileg globális, időben azonban korlátozott, mivel kizárólag a megalakulásakor, illetve ezt követő időben történt bűncselekményeket vizsgálhatja. Jelenleg 111 állam tagja a bíróságnak, köztük Magyarország is. 38 további állam aláírta ugyan a Római Statútumot, ám azt nem ratifikálta, így ezek az állomok formálisan nincsenek betagozódva a bíróság rendszerébe. Köztük van számos világhatalom is, például Kína, India és Oroszország. Ezek közül három állam (Izrael, Szudán, és az Egyesült Államok) visszavonta az aláírását, jelezve, hogy nem fogadják el a Statútumból következő jogi kötelezettségeket. A rendszer A Nemzetközi Büntetőbíróság kizárólag három esetben gyakorolhatja joghatóságát: a) ha a vádlott a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára; b) ha feltételezett bűncselekmény egy ilyen állam területén történt; c) ha az esetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa kifejezetten a bíróság elé utalja. Továbbá, igen fontos, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság nem iktathatja ki a nemzeti bíróságokat, sőt csak abban az esetben vizsgálódhat, illetve ítélkezhet, ha valamilyen oknál fogva a nemzeti bíróságok erre nem képesek, vagy nem hajlandóak. Eddig Megalakulása óta a Nemzetközi Büntetőbíróság öt esetben kezdett vizsgálódni: Uganda, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Dárfúr (Szudán), és Kenya kapcsán. Eddigi legnagyobb vitát és figyelmet kiváltó ügye Darfúr februárjában a Bíróság vádat emelt két férfi ellen háborús büntettek, illetve az emberiség elleni bűncselekmények gyanújával. Egyikük Ahmad Muhammad Harun a szudáni humanitárius ügyek minisztere, a másik Ali Kushayb (Ali Muhammad Ali Abdel-Rahman) a félkatonai dzsandzsavíd milícia parancsnoka május 2-án a Bíróság elfogatóparancsot adott ki ellenük, ám a szudáni kormány arra hivatkozva, hogy a bíróságnak nincs fennhatósági országa fölött, nem volt hajlandó kiadni a férfiakat július 14- én a Bíróság immáron Szudán elnökét Omar al- Bashirt vádolta népirtással, illetve az emberisség elleni bűncselekmények, és háborús bűncselekmények elkövetésével és a következő év márciusában ki is adta az elfogatóparancsot. Az intézkedés megosztotta az környező országokat. Míg az Afrikai Unió (illetve az Arab Liga) egységesen elzárkózott attól, hogy részt vegyen al-bashir bíróság elé állításában, addig egyes afrikai országot (pl. Dél-Afrika, Uganda) jelezték, hogy amennyiben a szudáni elnök a területükre lép, átadják a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Omar al-bashir, aki minden vádat kategorikusan tagad, azóta nem utazott ICC tagországba, viszont bosszúból számos diplomatát kiutasított az országból. A szudáni elnök zsarolási potenciálja igen nagy, mivel a nemzetközi segélyezéssel foglalkozó szervezetek tartottak attól, hogy a helyzet bármikor még roszszabbra fordulhat Darfúrban. Egy ideig úgy tűnt, hogy nagy nemzetközi botrány lesz abból, hogy al-bashir így képes sakkban tartani a segélyezőket, ám a nagypolitika tartós érdeklődésének hiányában ez végül elmaradt. Pedig a helyzet anynyiban nem kivételes, hogy a segélyezésre szoruló területeken gyakran többszörösen kilátástalan a helyzet. Az éhínség, a gazdasági elmaradottság, a háborús konfliktus, és emberiség elleni bűnök nem ritkán (és nem véletlenül) halmozottan je- FOLYTATÁS A 8. OLDALON AZ ELSÔ VÁDLOTTAK Az ICC épülete Hágában Az ICC elsô vádlottjai az ugandai szakadár milícia az Isten Ellenállási Hadserege vezetôi voltak. Az ICC fellépése nem igazán vezetett kézzel fogható eredményre, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy az ugandai kormány hajlandóságot mutat egy az eseteket vizsgáló nemzeti bíróság felállítására. A bíróság elsô tényleges letartóztatottja Thomas Lubanga, aki Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri tartományában verbuvált magán milíciájában kiskorú gyermekeket is besoroztatott és kényszerített hadi cselekmények végrehajtására. Bár Lubangát már 2005-ben letartoztatták és 2006-ban Hágába került, jogi nehézségek miatt pere csak 2009 januárjában kezdôdhetett el. Ebben az ügyben a kongói hatóságok két további milicista-vezért is letartoztattak, akiket szintén háborús bûnökkel vádolnak. Eredmény még nincs. A Közép-afrikai Köztársaság 2002-ben fogadta el a Római Statútumot, 2004-ben a kormány arra kérte a Büntetôbíróságot, hogy vizsgálja ki a ban zajlott tömeges gyilkosságokat és nemi erôszakot. A bíróság 2007-ben letartoztatási parancsot adott ki Jean-Pierre Bemba, a Kongói Demokratikus Köztársaság egykori alelnöke ellen, akit 2008-ban adták át a Nemzetközi Büntetôbíróságnak. Tárgyalása a napokban kezdôdik. FORRÁS: 7
8 lentkeznek, kezelésükkor sem lehet figyelmen kívül hagyni a témák összekapcsoltságát. Ennyiben az ICC, vagy bármely más a felelősségre vonással vagy büntetéssel foglalkozó intézmény csak egy eleme lehet a problémakezelésnek. Ám a problémák alapvetően gazdasági gyökereinek kezelése nélkül, önmagában a bírósági szankciók nem vezethetnek eredményhez. Az USA és az ICC Az Egyesült Államoknak a kezdetektől fogva ellentmondásos a viszonya a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Miközben az USA elvi szinten nagyon is támogatta tevékenységét, George Bush kizárta annak lehetőségét, hogy az ICC illetékes lehetne például az amerikai hadsereg által elkövetett bűnök kivizsgálásában. Bush többször kijelentette, hogy ICC ilyen jellegű tevékenységét országa belügyeibe történő beavatkozásnak tekintené. (Emlékeztetőül: az amerikaiak az iraki háborúra való készülődés kezdetén vonták vissza a Bíróság megalapítását támogató aláírást, kifejezetten attól tartva, hogy az ICC tevékenysége hátráltathatja a katonai műveleteket.) A Bush-féle elutasító és eltávolító magatartással szemben az Obamakormány igen hamar jelezte, hogy más irányban kíván menni. Nemrégiben Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak támogatnia kell az ICC-t, hiszen az példamutató módon járt el eddigi ügyeiben. Egy héttel később az új nemzetbiztonsági tanácsadó, James Jones ezredes szóvivője a Washington Times-nak a következőt mondta: Támogatjuk az ICC-t a háborús bűnösök elleni harcában. Kecske is, káposzta is Obama közeledik? Egyes elemzők szerint azonban Obama nem elég elszánt és nem is annyira őszinte. Szerintük az elnöknek belpolitikai érdekei fűződnek ahhoz, hogy az ország csatlakozzon az ICC-hez. A mai napig sokan szeretnék elővenni George Busht, és kivizsgálni felelősségét a guatanamói kínzások, illetve számos más iraki, afganisztáni katonai, illetve para-militáris túlkapás kapcsán. Az Egyesült Államok politikai etikettje szerint azonban ilyen jellegű vizsgálódást a jelenlegi elnöknek és stábjának nem illik kezdeményeznie. Így sok szempontból praktikus lenne, ha mindezt egy az amerikai kormánytól független nemzetközi szervezet tenné meg. Csakhogy azon kívül, hogy az ICC viszszamenőleges hatállyal nem is vizsgálódhat, itt több bökkenő is adódik. Maga a Bush-kormány sem ellenezte egy az egyben a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységét, csak nem volt hajlandó lemondani az USA híres, hírhedt (omipotens) szuverenitásáról. A jelek szerint ezt maga Obama sem nagyon tudja/meri/akarja kikezdeni. Részben azért, mert bizonyos értelmezések szerint az USA alkotmánya nem is fogad el semmilyen külföldi fennhatóságot az amerikai katonaság tagjai fölött, részben és ez a fontosabb mert egy ilyen lépés nagyon komoly ellenkezést váltana ki az amerikai hadsereg berkein belül. Márpedig mivel az USA nyakig benne van az iraki és szügyig az afganisztáni műveletekben, ezt az új elnök egyszerűen nem engedheti meg magának. Van még egy fontos ok arra, hogy az ICC ügyét takaréklángon tartsák. Az amerikai külpolitika nem csak a szuverenitását félti, hanem hegemóniáját is, hiszen egy sikeres Nemzetközi Büntetőbíróság valamiféle ténylegesen világkormányzati modell kialakulása felé mutat, márpedig ezért a USA nem rajong kifejezetten. Jelenleg felülvizsgáljuk az ICC-hez fűződő viszonyukat így szól a meglehetősen mértéktartó hivatalos álláspont, ami egyfajta taktikázást sejtet. Az Obama-kormányzat arra törekszik, hogy USA újra szerethető legyen, ezért FOTÓ: AP PHOTO/ALEX BRANDON Az Obama-kormányzat arra törekszik, hogy USA újra szerethető legyen, ezért fontos, hogy nyitottságot és rugalmasságot mutasson az ehhez hasonló kérdésekben. Ám az még kérdéses, hogy az ténylegesen milyen formát ölt. fontos, hogy nyitottságot és rugalmasságot mutasson az ehhez hasonló kérdésekben. Ám az még kérdéses, hogy az ténylegesen milyen formát ölt. Elemzők szerint az USA jelenleg kívülről szándékozik támogatni az ICC munkáját, nem akar azonban rendes taggá válni. A Római Statútum eredményeinek szisztematikus (felül)vizsgálata egyébként pont május végén, június elején zajlik az ugandai fővárosban. A hírek szerint a kampalai konferencián tekintélyes létszámban lesznek jelen amerikai szakpolitikusok és diplomaták, akik könnyen lehet, hogy bizonyos módosításokat akarnak átvinni majd a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységi- és hatóköre kapcsán. Akár el is juthatnak egy olyan állapothoz, amelyben a bíróság már egy olyan keretet kap, ami lehetővé teszi a statútum ratifikálását nyilatkozta John Washburn, a bíróság ügyét előmozdítani próbáló amerikai lobbi-csoport vezetője. Persze lehet, hogy az a bíróság, már ez a Bíróság lesz. Omar Hassan Ahmad al-bashir, Szudán elnöke az ENSZ-ben FOTÓ: US NAVY PHOTO / JESSE B. AWALT VOLUMEN Európai Unió és nemzetközi fejlesztés 3. évfolyam 2. szám (9. szám), április Felelôs szerkesztô: Linder Bálint Munkatársak: Csillag Gábor, Jaksa Brigitta, Lerner Balázs, Miháltz Réka Kiadja: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Felelôs kiadó: Pálvölgyi Péter ügyvezetô igazgató Layout: Bóna Toma Partnerek: Globalance People in Need (PIN) Csehország, Slovak Nongovernmental Development Organizations Platform (PMVRO) Szlovákia, Partners for Democratic Change (PDCS) Szlovákia, Polish Humanitarian Organisation Foundation (PHO) Lengyelország, Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (HAND Szövetség) Magyarország, European Journalism Center (EJC) HU ISSN A kiadványt az Európai Unió EuropeAid programja támogatja A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Kiadja: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány
Médiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL)
FIGYELŐ - 2017. 11. 09. (66,67. OLDAL) Dubéczi Zoltán Kamasz Melinda Évente több mint ezer közgazdasági tanuló folytat tanulmányokat vagy kap ösztöndíjat az MNB oktatási programjainak a segítségével. Újabban
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
Részletesebben* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenSZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!
ISO EGYESÜLET SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISO TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO Elnökség ISO Tavasz * 2018. ápr. 20. 1 ÉRTÉKRENDÜNK Közhasznú tevékenységet végző civil egyesület Jogszerűen és a tagság
RészletesebbenMennyire szolidáris a magyar?
Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenVALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral
VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenTowards Inclusive Development Education
Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenKEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL
KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL DR. ANTAL TÍMEA MINISZTERELNÖKSÉG KÖZIGAZGATÁSI PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSI FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES Az előadás tartalma Az előadás célja bemutatni
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenBelső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenFókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi
Részletesebben8831/16 eh/ju 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenAz UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben
UNICEF/HIVA2014-00005/SCHERMBRUCKER UNICEF/SUDA2014-XX657/NOORANI UNICEF/NYHQ2014-1407/NESBITT UNICEF/NYHQ2014-1556/ZAIDI UNICEF/ETHA-2014-00408/OSE UNICEF/UKLA2013-00958/SCHERMBRUCKER Az UNICEF humanitárius
RészletesebbenT/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
RészletesebbenAz Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató
Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított
RészletesebbenTANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenItthon, Magyarországon
Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok
RészletesebbenMIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY?
MIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY? RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK Évente gyermekek milliói kényszerülnek arra, hogy családjukkal együtt elhagyják az otthonukat háborús helyzet vagy
Részletesebben=============================================
A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kéthetenként megjelenő, 9000 címre eljutó hírlevelének 262. számát böngészheti a Tisztelt Olvasó. Reméljük, talál benne hasznosíthatót. A www.nonprofit.hu
RészletesebbenTájékoztatás a SPARK programról
Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenPályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.
Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes
RészletesebbenProjekt címe: LIFE TreeCheck:
Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenSTART T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu
Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenA világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenMiről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben
Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás
RészletesebbenSzövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével
Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 4.rész
2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenA Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai
Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az
RészletesebbenDr. Kutnyányszky Valéria
Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.
RészletesebbenReménytelen, de nem komoly
Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. március 20. (OR. hu) 12981/17 ADD 1 DCL 1 FDI 25 WTO 229 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2018. március 1. Új státusz: Tárgy: 12981/17 ADD 1 RESTREINT
RészletesebbenA gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenDOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.
DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenKatonai antropológia?
KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális
RészletesebbenObama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18.
Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18. Elnöki nyilatkozat Ukrajnáról Fehér Ház James S. Brady sajtószoba July 18, 2014 11:52 AZ ELNÖK: Jó napot kívánok. A tegnapi napon a maláj
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenEUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI
ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt
RészletesebbenHumán erőforrások és mobilitás a 6. Keretprogramban. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes
Humán erő és mobilitás a 6. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság Humán erő és mobilitás a 6. EK Keretprogram 16 270! Az európai kutatás
RészletesebbenTelenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció
Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció Közösségért szervezett nap tippek a hatékony szervezéshez Előszó A Telenor felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy a legkorszerűbb mobiltechnológiai szolgáltatások
RészletesebbenA Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenA civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői
A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési
RészletesebbenA társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1
JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein
RészletesebbenAz olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok
JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
Részletesebben2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával
Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:
RészletesebbenDecember 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma
December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma http://www.nepszava.hu/default.asp?ccenter=onlinecikk.asp&articleid=1280582 Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám
RészletesebbenAz OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation
Iskolakultúra 2015/5 6 Konferencia a PISA 2012 mérés eredményeiről és azok értékeléséről Szegeden rendezték meg a Rendszerszintű Mérések az Oktatásban konferenciát, melynek alkalmával bemutatták a PISA
RészletesebbenKészítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június
NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai
Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi
RészletesebbenAZ EXIM NEMZETKÖZI ÜZLETFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE. Kabai Éva Nemzetközi Akvizíció
AZ EXIM NEMZETKÖZI ÜZLETFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE Kabai Éva Nemzetközi Akvizíció NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK INTERNATIONAL FINANCIAL INSTITUTIONS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK INTERNATIONAL FINANCIAL
RészletesebbenA május végi uniós választás eredményei egyértelműen jelzik az EUs intézményekbe vetett hit gyengülését és az uniós politikai elit eddigi
MIGRÁCIÓ: AZ EURÓPAI UNIÓ FELELŐSSÉGÉT VIZSGÁLNÁK A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁGON AZ ELJÁRÁS A BIZOTTSÁG ÉS UNIÓS CSÚCSPOLITIKUSOK FELELŐSSÉGE KAPCSÁN NYERNE JOGI RELEVANCIÁT DÁTUM: 2019.06.13. Elemzés Migráció:
RészletesebbenGONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenFÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT
FÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT A SEED Alapítványt 1990-ben hozta létre kilenc szervezet, közöttük minisztériumok,
RészletesebbenPUBLIC. 9489/17 pu/ol/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PV/CONS 27 RELEX 440
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PUBLIC PV/CONS 27 RELEX 440 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2017. május 19-én Brüsszelben tartott
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL Kérdőív specifikus szektorok részére Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a
Részletesebben