gzés s szervrendszere szervrendszere

Átírás

1 A légzl gzés s szervrendszere A légzl gzés szervrendszere Részei: Légutak Tüdő Járulékos részek r mellkas csontos váza, v légzőizmok, mellhárty rtyák. A légzl gzés s szervrendszere Feladata külső légzés kisvérk rkör r hajszálereiben lévől vér (folyadékf kfázis), és s a környezet k (gázf zfázis) zis) között tüdőartéria ria felől érkező széndioxidd ndioxiddús, oxigénszeg nszegény ny vérbv rből széndioxid eltávol volítása, az oxigenizáci ció biztosítása. sa. Légutak Feladata: megfelelő mennyiségű, és s megfelelő minőségű (meleg, párás, p szennyeződésmentes) smentes) levegő tüdőbejuttatása. folyamat a légutak l összetett csőrendszer rendszerén keresztül l valósul meg. csőrendszert felső és s alsó légutakra oszthatjuk. két t szakasz közti k határ r felnőttek esetén n a hangrés. Felső légutak Orr Külső orr: háromoldalú piramishoz hasonlatos, porcokból, csontokból épül l fel, az arc karakterét t meghatároz rozó jellegzetes képlet 1

2 Felső légutak Orr Orrüreg: reg: nyílir lirányú orrsövénnyel kettéválasztott, haránt irány nyú orrkagylókkal kkal felosztott üregrendszer. üregrendszeren belül l felső,, középsk pső,, alsó orrjáratot ratot ezekbe az orrjáratokba ratokba nyílnak az orr melléküregei, valamint a könnycsatorna. k orrgarati részen r orrgaratmandula fülkürt nyílása találhat lható,, ami az orrüreg reg középfüllel törtt rténő összeköttetéséért felelős. Felső légutak Orr Orrmelléküregek: regek: koponyacsontokban találhat lható légtartalmú üregek, az orrüreggel reggel össze-köttetésben állnak csökkentik a koponya súlys lyát, felmelegítik az orrüregen regen átjutó levegőt, hangadáskor rezonátork torként működnek. m Típusai: Homloküreg Arcüreg reg Ékcsonti üreg Rostasejtek Felső légutak Garat orrüreg reg után n következk vetkező izmos falú tömlő. közös s szakasz az emészt sztőrendszerrel, az orrüreg reg felől érkező levegő, és s a szájüreg felől érkező táplálék k itt keresztezi egymás útját. t. 2

3 Felső légutak Gége nyak elüls lső felszínén n a középvonalban k kb. a III - VI. nyakcsigolya magasságában fekszik felső része háromoldalh romoldalú piramis, alsó része fokozatosan hengeressé válik, és s a légcsl gcsőben folytatódik Felső légutak Gége szalagok, porcok, izmocskák, k, és nyálkah lkahártya együttesen építi fel benne találhat lhatók k a hangszalagok porcai: Pajzsporc Gyűrűporc Gégefedő Kannaporc Alsó légutak Légcső gége ge alsó részéhez kapcsolódó,, a test középvonalában fekvő légúti szakasz. VI. nyaki csigolyától l a IV. háti h csigolyáig tart hossza felnőttben cm, széless lessége 2-2,52 2,5 cm. légcső állandóan nyitott, falát t db C-alakC alakú porc támasztja szomszédos porcokat rugalmas, kötőszk szövetes lemez tartja össze. C-alakú porc hátsh tsó két t szárát összefüggő hártyás lemez lezárja, és s elválasztja lasztja a nyelőcs csőtől. nyálkah lkahártyájára ra csillósz szőrös s hengerhám 3

4 Alsó légutak Hörgőrendszerrendszer légcsőtől l a tüdő-léght ghólyagocskákig kig tartó légúti szakasz Szakaszai: Főhörgők Hörgők Hörgőcskék Hajszálh lhörgők végein szőlőfürtszer rtszerűen en a tüdőléght ghólyagocskák helyezkednek el Alsó légutak Tüdő Helyzete: A mellüreg két k t oldalában helyezkedik el Alakja: tompa kúp k p alak Részei: Alapi rész r (tüdő alap) Csúcsi rész r (tüdőcs csúcs) cs) Felszínei: Bordái i felszín Rekeszi felszín Gátori felszín, fordított csepp alakú képlet, a tüdőkapu t találhat lható itt Alsó légutak Tüdő Működési egységei: gei: tüdőlebeny bal tüdőt esetén n kettő,, jobb tüdőt esetén n háromh segmentumok tüdőnként nt tíz t z darab tüdőlebenyke a legkisebb működési m egység, g, egy hajszálh lhörgő,, hajszálerekkel és tüdőléghólyagocskákkal kkal tartozik lebenykékben kben törtt rténik a vér v r folyadékf kfázisa, és s a belélegzett legzett levegő gázfázisa zisa közötti k oxigén és széndioxid kicserélődése 4

5 Alsó légutak Tüdő Járulékos részekr közvetlenül l nem vesznek részt r a gázcserében, a légzl gzés s mechanikájához hoz elengedhetetlenek. mellkas csontos váza: v a háti h csigolyák, a XII pár p r borda, szegycsont Alsó légutak Tüdő Járulékos részekr légzőizmok: rekeszizom: összehúzódása sa esetén n a mellűr r térfogata t megnő,bel,belégzés bordaközti izmok: külső rétege a belégz gzésben, míg m g belső rétege a kilégz gzésben vesz részt. r mellhártya: két t lemezből épül l fel tüdőhöz z közeli k zsigeri, és s mellkasfallal összenőtt fali közöttük k negatív v nyomás s uralkodik (atmoszférikus nyomást stól l alacsonyabb), ami a tüdőt t t kifeszített állapotban tartja. Alsó légutak Tüdő légzés s szabályoz lyozása vér r széndioxid szintje alapján n a központi k idegrendszerben elhelyezkedő nyúltvel ltvelő végzi. tüdő passzív v módon m vesz részt r a légzl gzés mechanikájában. légzésfázisok közül k l a belégz gzés s aktív, míg m g a kilégz gzés s passzív v folyamat. Az emészt sztés s szervrendszere feladata a táplt plálék felvétel emészt sztés felszívás salakanyag kiválaszt lasztás. s. 5

6 Részei Felső szakasz: szájüreg garat nyelőcs cső Középső szakasz: gyomor vékonybél l (patkóbél, éhbél, csípőbél) Alsó szakasz: vastagbél l (vakbél, felszáll lló,, haránt, leszáll lló vastagbél, szigmabél, végbv gbél) Emészt sztőmirigy: a máj m és s a hasnyálmirigy. Szájüreg Részei: fogak előtti előcsarnok fogak mögötti m szájüreg felső fala a szájpad, alul a nyelv találhat lható,, mely a szájfen jfenék izmon nyugszik Szájüreg Nyálmirigyek: szájüregbe számos nyálmirigy, köztk ztük k a három h pár r nagy nyálmirigy kivezetőcs csöve nyílik. kemény nyítő bontó enzimet tartalmaza a nyál váladékuk összessége a szájny jnyál l (saliva). fültőmirigy állkapocsalatti mirigy nyelvalatti mirigy többi kisebb nyálmirigyet járulj rulékos nyálmirigynek nevezzük Szájüreg Nyelv szájüreg fenekén n elhelyezkedő izmos szerv. kívülről l idegvégz gződésekben igen gazdag nyálkah lkahártya fedi izomzata harántcs ntcsíkolt, s részben r csontról (állkapocs, nyelvcsont), részben r a nyelv kötőszöveti elemeiről l ered. ízingereket felvevő ízlelőbimbók k főleg f a nyelvháton helyezkednek el. formájuk különbk nböző. alapízeket (keserű, édes, sós, s s, savanyú) ) különbk nböző bimbókkal érzékeljük. k. 6

7 Szájüreg Fogak: szájüregben a felső állcsont és s az állkapocs fogmedri nyúlv lványaiban helyezkednek el 6. életévig kinövő fogakat tej fogaknak, az utána megjelenőket maradandófogaknak nevezzük előbbiek száma 20, az utóbbiak bbiaké 32. Szájüreg fogak általános felépítése: a szervezet legszilárdabb állománya: cement-,, dentin- és zománc nc-állomány építi fel fog belsejében ben levő üregben ezenkívül l a puha fogbelet (pulpa) találjuk. ljuk. minden fog három h részbr szből áll: korona, nyak és s gyökér. fogak összessége a fogazat fogazat alsó és s felső fogsorból áll. felső és s alsó fogsorban maradandó fog helyezkedik el, amelyek még m g külön k n jobb és s bal félre f oszlanak, így négy n negyed (kvadráns) keletkezik foggal. egy negyedben van: 2 metszőfog, 1 szemfog, 2 kisőrl rlő (kis zápfog), 3 nagyőrl rlő (nagy zápfog). z utolsó nagyőrl rlő a bölcsessb lcsességfog, amely a 18. életév v körül k kezd kinőni ni Felső szakasz Torok: szájüreg hátsh tsó kapuja, hátrafelé a garatba vezet. Garat: garat az orrüreg, reg, a szájüreg és s a gége g ge mögött m elhelyezkedő függőleges üreg, felterjed a koponyaalapig, lefelé pedig a nyelőcs csőben folytatódik Felső szakasz Nyelőcs cső: hüvelykujj vastagságú,, izmos falú cső, garato és s a gyomor között k helyezkedik el hossza kb. 25 cm beidegzése akaratunktól l függetlenf Gyomor emészt sztőcsatorna legtágabb gabb részer közvetlenül l a rekeszizom és s a máj m j alatt, nagyobbrészt a középvonaltk pvonaltól l balra fekszik. elüls lső és s hátulsh tulsó felszínének nek felső találkoz lkozási vonalát t kisgörb rbületnek, az alsót t nagy-görb rbületnek nevezzük. nyelőcs cső beszájadz jadzásának környk rnyéke a cardia, felső tágulata a fundus, vékonybélbe vezető nyílás s a pylorus. 7

8 Patkóbél gyomorhoz csatlakozik, és éles határral kezdődik dik a pylorusnál. l. kb. 30 cm hosszú,, patkó alakú bélrészlet, domborulata jobbra, homorulata balra tekint. homorulatába illeszkedik a hasnyálmirigy feje. nyálkah lkahártyán n körkk rkörös s irány nyú,, sűrűn s n egymás mellett elhelyezkedő redők k láthatl thatók az epehólyag és s a máj m j közös k s kivezetőcs csövének (ductus choledochus) benyílása láthatl tható. ide nyílik a hasnyálmirigy kivezetőcs csöve is (ductus pancreaticus). Vékonybél vékonybelek hossza kb. 5 méter. m éhbél l (jejunum) a patkóbél l folytatásak saként a vékonybv konybélnek mintegy 2/5 részr szét képezi. számos, nagyobbrészt haránt irány nyú kacsot alkotva, a hasüreg középsk pső részében fekszik. csípőbél l (ileum) az éhbélnek éles határ r nélkn lküli li folytatása, ileum a vékonybv konybél l 3/5-ét t adja a hasüreg alsó részében helyezkedik el, lenyúlik lik a kismedencébe is. A vékonybelek v összességét t a vastagbelek keretszerűen en veszik körül. k Vastagbél vékonybelek folytatását t képezk pező kb. másfm sfél l méter m hosszú külső felszínén, n, a végbv gbél l kivétel telével, kiöbl blösödések sek láthatl thatók. ezeket három h hosszanti szalag hozza létre, l amelyek megrövid vidítik a belet. szalagok a bélfal b hosszanti izmainak tömörülései. kiöbl blösödések sek közti k behúzódások a bél b üregében félhold f alakú nyálkah lkahártyaredőket hoznak létre. l Vakbél legtágabb gabb vastagbélszakasz. nevét t alsó,, vak végéről v l kapta. felső határak raként az ileum beszájadz jadzási helyét t jelölj ljük k meg. jobb csípőárokban helyezkedik el. hossza átlag 7 cm. 8

9 Vakbél bal oldalán n a csípőbél l benyílásánál l un. Bauhin-billenty billentyű találhat lható két t ajakból áll, vízszintes v rést r határolnak. billentyűt t körkk rkörös s záróizom z zárjaz csak a vakbél l felé nyílik féregnyúlvány nyirokszerv feladata a hasüregi fertőzések kivédése, Remesebél Bauhin-billenty billentyűtől l a végbv gbélig terjedő vastagbélr lrészlet, keretszerűen en övezi a vékonybeleketv felszáll lló vastagbél l (colon ascendens) leszáll lló vastagbél l (colon descendens) harántvastagb ntvastagbél l (colon transversum) szigmabél l (colon sigmoideum) 9

10 Végbél vastagbél l utolsó szakasza, keresztcsont árkában fekszik hossza kb cm végződését t végbv gbélnyílásnak (anus) nevezzük. felső szakasza ampullaszerűen en tágult. t végbél l körkk rkörös s sima-izmai izmai az anus felett a belső záróizmot alkotják ez az izom (m. sphincter ani internus) akaratunktól l független f működésű. m akaratunktól l függf ggő záróizom (m. sphincter ani externus) a végbv gbélnyílást kívülrk lről l veszi körül k Máj hasüreg jobb felső felében fekszik, közvetlenül l a rekeszizom kupolája alatt kis része r átnyúlik a bal bordaív v alá is normál l esetben a jobb bordaív v takarja, így nem tapintható színe sötét s t vörösesbarna, v súlya kb. 1,5 kg, felszíne sima, tapintata meglehetősen tömött. tt. Máj rekeszi felszín n domború, zsigeri felszín n alsó,, kissé homorú,, főf képlet a H alakú barázdarendszer vízszintes része r a májkapum itt lépnek l be a máj m j erei (a. hepatica, v. portae), idegei, itt lépnek l ki a máj m j kivezetőcs csövei (ductus hepaticus), valamint a nyirokerek. barázdarendszer jobb oldali nyílir lirányú szárába elöl l az epehólyag, hátul h az alsó fő visszér r (v. cava inferior) fekszik bele 10

11 Máj j feladata Epét t termel, amely a zsírok emulgeálásában vesz részt, r Cukoranyagcserét t szabályozza, Fehérjeanyagcser rjeanyagcserében részt r vesz, Belső eredetű mérgező anyagokat méregteleníti, ti, Külső eredetű mérgező anyagokat méregtelenít, t, Vitaminokat tárol, t és átalakít, t, Vértartály, Vas, és s réz r z raktároz rozó helye, K-vitamin függf ggő véralvadási faktorokat termel (Pl. protrombin). Epehólyag (cholecysta) máj j alsó felszínén n elhelyezkedő,, vékony v falú,, kb. 10 cm hosszú,, körte k alakú tömlő, mellső vak vége v nem ér r túl t l a máj m j elüls lső élén, élőben nem tapintható kivezetőcs csöve egyesül l a máj m j epekivezető csövével, vel, és s mint közös k s epevezeték(ductus choledochus) a patkóbélbe nyílik. epehólyag az epe tárolt rolására ra szolgál. l. Hasnyálmirigy Anatómi miája hasüreg felső részében, a hátsh tsó hasfalon, a hashártya mögött m harántul elhelyezkedő hosszúkás s szerv Kb. 20 cm hosszú,, puha tapintani, sárgásszürke mirigy részben külsk lső (exokrin), részben r belső elválaszt lasztású (endokrin) mirigy feji, testi és s farki részre r osztjuk feje a patkóbél l homorulatába illeszkedik; a test a fej folytatásában a gyomor mögött m fekszik; a farki rész r elkeskenyedve egészen a lépig l nyúlik. 11

12 Hasnyálmirigy Feladata pancreas exokrin váladv ladéka, a hasnyál, emészt sztő enzimeket tartalmaz a szénhidr nhidrát t (amilase) fehérje (tripsin) zsírem remésztésben(lipase) sben(lipase) Hashártya szívburokhoz és s a mellhárty rtyához hasonlóan an a hasüreg falait és s zsigereit vékony savós s hártya h borítja, két t lemezből áll: hasfalat bélelb lelő részeit fali lemeznek (peritoneum parietale), zsigereket borító részét t zsigeri lemeznek (peritoneum viscerale) nevezzük. 12

13 Az emészt sztés s mechanikai folyamata Rágás: a szájüregben lezajló folyamat, amely során n a táplálék k felaprítódik, és s nyállal keveredik. Nyelés: a falat szájb jból, gyomorba való eljutása. szakaszaiban akaratlagos és s reflexes fázisok különíthetk thetőek ek el. Nyelőcs cső perisztaltikája. Az emészt sztés s mechanikai folyamata A gyomor mozgása: üres állapotban lassú perisztaltika, míg m g evés s után fél, egy óra múlva m kifejezett perisztaltikus mozgás észlelhető. ezen mozgás s hatására a gyomor kb. 3-4 óra múlva m kiürül. Vékonybél l mozgásai: keverő,, perisztaltikus, bélboholy b mozgás különíthető el. Vastagbél l mozgásai: rövid, de erős s perisztaltikus mozgás s hatására a bélsár r a sigmába kerül, majd a székel kelés s folyamán a külvilk lvilágba jut. Az emészt sztés s kémiai k folyamata szájüreg: hígító nyál l hatására fizikai oldás, míg g emészt sztőnyál l hatására emészt sztési si folyamat észlelhető. nyál l emészt sztőenzimei: nyálamilase, és s a maltase, a szénhidr nhidrát t emészt sztését t végzik v gyomor: gyomorsav segíti az enzimek aktiválódását pepszin fehérjeem rjeemésztő enzim, tejalvasztó kimosin, kevés s mennyiségben zsírbont rbontó lipase találhat lható Az emészt sztés s kémiai k folyamata Vékonybél Epe: emészt sztést st nem végezv a zsírok emulgeálja lja (nagyobb zsírcseppek, kisebb zsírcseppekk rcseppekké bontása) Hasnyálmirigy nedv: fehérj rjét t emészt sztő tripsint, zsírokat emészt sztő lipaset, szénhidr nhidrátokat emészt sztő amilaset tartalmaz lúgos vegyhatású. Bélnedv: fehérj rjét t bontó erepsint, szénhidr nhidrátokat, zsírokat bontó enzimeket tartalmaz. Az emészt sztés s kémiai k folyamata Vastagbéli folyamatok: emészt sztési si folyamat nincs emészt sztőenzimeket nem tartalmaz, elsősorban sorban a folyadékok felszívása, sa, a benne találhat lható baktériumfl riumflóra ra segíts tségével a vitaminok előáll llítása Felszívódás emészt sztőcső hengerhámmal fedett szakaszán n a táplálék k tápanyagaira t széthullva szívódik fel. legfontosabb helyszíne a vékonybv konybél, a folyamatot a vékonybv konybél l bolyhok aktív mozgással, illetve felületn letnöveléssel előseg segítik. 13

14 A kiválaszt lasztás s szervrendszere Feladata vizelet képzk pzése szervezet számára feleslegessé vált vízben v oldható anyagok eltávol volítása homeostasis szervezet belső tereinek állandóságának nak biztosítása sa. Részei Vese Húgyvezeték Húgyhólyag Húgycső Vese gerinc két k t oldalán n elhelyezkedő páros szerv. utolsó háti, az első ágyéki csigolyák magasságában fekszik, a hashártya mögöttim területen, elhelyezkedésük k nem szimmetrikus, a jobb vese valamivel lentebb helyezkedik el. kívülről l tokok veszik körül, k amelyek védelmi, v illetve rögzr gzítési feladatot töltenek t be (fascia tok, zsíros tok, kötőszk szövetes tok) Vese páros, bab alakú szerv. vöröses barna színű,, sima felszínű, tömör r tapintaú felnőttek esetén n g, cm hosszú,, cm széles, 4 cm vastag. medialis homorulatánál l találhat lható a vesekapu, ami fontos anatómiai képletek ki, és s belépési területe Vese belső szerkezete Kéregállomány: a metszéslapon slapon a külsk lső 1 cm vastagságú, sötét t színű,, tömör t állomány. Velőállom llomány: a kéregk reg-állomány utáni terület két állomány között k fogaskerék-szer szerű a kapcsolódás. s. világos színű,, csíkozott állományt képez. k Kb db vesepiramisból épül l fel, amelyek alapja a kéregállomány, csúcsa csa a vesemedence felé néz. vese-piramisok csúcs csán n szitaszerűen en lyuggatott képlet, k a veseszemölcs találhat lható. 14

15 Vese belső szerkezete Vesemedence: tagolt üregrendszer, vesekelyhecskék, k, és s vesekelyhek építenek fel. veseszemölcs lcsök k felől érkező vizelet ide jut. Vese finom szerkezete nephron a működési m egysége ge vesénk nként nt 1-1,51 1,5 millió darab találhat lható Részei: Vesetestecske (Malpighi test): kb. 200um átmérőjű. érgomolyag: kb. 30 db kapillárishurokb rishurokból áll, bemenő és kimenő eret tartalmaz. Bowman tok: az érgomolyagot körülvevk lvevő tok. Feladata: vérplazmaszűrlet, rlet, azaz elsődleges vizelet előáll llítása. elsődleges vizelet napi mennyisége kb. 170 liter (120ml/perc) nagyobb fehérj rjéket kivéve ve a vérplazmv rplazmával azonos összetételű. Vese finom szerkezete Vesecsatornácska: cska: nephrononként nt kb. 5 cm összes nephront együttv ttvéve ve kb. 60 km hosszúságú. vesetestecskéből l az elsődleges vizelet a vesecsatornácsk cskákrendszerébe áramlik Szakaszai: Elsődleges kanyarulatos csatorna Hele kacs Másodlagos kanyarulatos csatorna Gyűjt jtőcsatornácska cska (ezek a veseszemölcsbe nyírnak) Vese finom szerkezete Vesecsatornácska cska feladata: az elsődleges vizeletből l a hasznos anyagok nagyrész szét, illetve a folyadékot visszaszívja, vja, így a vizelet koncentrálódik, és s létrejl trejön n a végleges v vizelet. Ennek összetétele: tele: mennyisége ml/nap szerves alkotórészei elsősorban sorban fehérje bomlásterm stermékek (Pl. karbamid, húgysav, h kreatinin, purinok) ásványi anyagok, sóks vízben oldható vitaminok, illetve bizonyos hormonok jellegzetes színét t epefestékek adják fehérj rjéket, a vérben v találhat lható alakos elemeket, és mikroorganizmusokat normál esetben nem tartalmaz. Vese egyéb b feladatai renin előáll llítása vérnyomásemelő anyag erytropoetin előáll llítása vörösvérsejtképzést fokozó anyag csontfelépítő folyamat támogatt mogatása D vitamin átalakítás Húgyutak Húgyvezeték: a vesemedence és s a húgyhh gyhólyag között k elhelyezkedik el kb. 30 cm hosszúságú lúdtoll vastagságú, izmos falú cső vizeletet a vesemedencéből l a húgyhh gyhólyagba juttatja. Húgyhólyag: a kismedence elüls lső részén n elhelyezkedő, izmos falú tömlő, feladata a kész k vizelet tárolt rolása 15

16 Húgyutak Húgycső: a húgyhh gyhólyag irány nyából l a nemi szervek felé futó izmos falú cső. férfiakban kb. 25 cm hosszúságú, és s teljes hosszában keresztülfut a hímvesszh mvesszőn, és s a makk felső részén nyílik. gáti szakaszán n akaratlagos záróizom, z és s két k t borsó nagyságú mirigy (Cowper mirigy) helyezkedik el. Nőkben csak néhány n ny cm hosszúságú,, ami a húgyh gyúti fertőzések gyakoribb előfordul fordulásáért felelős. 16