A hazai pénzügyi infrastruktúra vizsgálata a lakossági fizetési szokások tükrében

Átírás

1 Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A hazai pénzügyi infrastruktúra vizsgálata a lakossági fizetési szokások tükrében Készítette: Márkus Nikolett Konzulens: Pál Zsolt 2014

2 Tartalomjegyzék Tartalom 1.Bevezetés, témaválasztás indoklása Nemzetközi kitekintés, elméleti háttér Pénzügyi instrumentumok: Bankszámlával rendelkező háztartások Foglalkozások A számlával nem rendelkező háztartások Bankkártya ellátottság Bankkártya használat Pénzügyi tudatosság Fogalmak tisztázása Technikai pénzhelyettesítők fajtái Bankkártya Széles körben használható elektronikus pénztárca Szűkebb körben használható elektronikus pénztárca Mobiltelefonnal történő fizetés Mobilbankolás Parkolás fizetés mobiltelefonnal Saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártya Egészségkártyák Pontgyűjtő kártyák Étkezési utalvány, üdülési csekk Közgazdasági pénzhelyettesítők Magyar példák Külföldi KÖRök Szelektív hulladékgyűjtés pénzhelyettesítőkkel A hazai pénzforgalmi infrastruktúra aktuális tendenciái Települések bankfiókkal való ellátottsága

3 4.2. ATM és POS terminál hálózat A Magyar Posta szerepe a pénzforgalmi szolgáltatások területén A készpénzmentes fizetési módok használata Készpénzmentes fizetési módok elterjedtsége nemzetközi összehasonlításban Az egyes típusok sajátosságai, forgalmi statisztikák A külföldi kibocsátású kártyákkal lebonyolított hazai forgalom card not present tranzakciók A fizetési módok és eszközök fejlődési tendenciái Pénzforgalom hatékonyságával kapcsolatos kérdések Aktuális fejlesztések Lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének hatása a hazai pénzforgalomra Készpénzfelvételi díjak változásai Változtatások hatékonyságával kapcsolatos megfigyelések Éves Kártya használati díjak alakulása Bankok lakossági költségei egymáshoz viszonyítva Összefoglalás Summary Felhasznált irodalom Mellékletek

4 1.Ábrajegyzék 1.ábra: Bankszámlák átlagos száma a különböző jövedelmi kategóriákban... 6.oldal 2.ábra: A számlaforgalom ellenőrzésére fordított idő havonta, a havi nettó jövedelem szerint... 9.oldal 3/a.ábra: A fizetési módok előfordulásának gyakorisága tranzakciószám és érték alapján... 9.oldal 3/b.ábra: A fizetési módok előfordulásának gyakorisága tranzakciószám alapján oldal 4.ábra: A bankkártyák számának (db) változása a bankszámlák száma alapján oldal 5.ábra: Havi átlagos tranzakció szám a háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége szerint oldal 6.ábra: A bankkártyás tranzakciók havi átlagos száma (db) és egy tranzakció átlagos értéke (Ft) településtípusonként oldal 7.ábra Azok aránya, akik fizettek már elektronikusan a hazai felnőtt lakosság körében (%) oldal 8.ábra: Magyarország bankfiókokkal való ellátottsága oldal 9.ábra: Magyarország ATM automatákkal való ellátottsága oldal 10.ábra: Készpénzfelvételi tranzakciók száma és értéke oldal 11.ábra: A vásárlási tranzakciók száma és értéke oldal 12.ábra: Postai pénzforgalmi szolgáltatások száma és értéke oldal 13.ábra: A hazai fizetési kártyákkal külföldön lebonyolított tranzakciók száma és értéke oldal 14..ábra: A külföldi fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciók száma és értéke oldal 15. ábra: A kártyákkal lebonyolított forgalom (db) Hosszú távú trend belföldi tranzakciók oldal

5 16.ábra: A kártyákkal lebonyolított forgalom (érték) Hosszú távú trend belföldi tranzakciók oldal 17.ábra: Pénzmozgással járó banki költségek változása oldal 18.ábra: A lakossági pénzforgalmi díjak változása 2012 és 2013 között bankonként oldal 19.ábra: Készpénzfelvételi díjak változása (Ft) oldal 20.ábra: Készpénzfelvételhez kapcsolódó díjak %-os változása oldal 21.ábra: Éves bankkártya díjak változása oldal 22. ábra: Főbb elektronikus fizetési módok forgalmának alakulása oldal 4

6 1. Táblázat jegyzék 1.Táblázat: Mobiltelefonnal lebonyolított vásárlások megoszlása és a vásárlások átlagos értéke (2008) oldal 2. táblázat A bankkártyás és mobiltelefonnal lebonyolított fizetések összessége oldal 3.táblázat Pénzforgalmi díjak alakulása oldal 4.táblázat Készpénzfelvételi díjak változása júliustól júliusig oldal 5.táblázat Készpénzfelvételi díjak változása (%) oldal 6.táblázat Bankkártyák éves díjainak változása oldal 7.táblázat Bankkártya díjak éves változása %- os kimutatásban oldal 8.táblázat Bankkártyák éves díjainak %/-os változása bázis időszakhoz képest oldal 5

7 1.Bevezetés, témaválasztás indoklása Szakdolgozatom első részében a fizetési szokások elméleti hátterét mutatom be és ezen szokások nemzetközi jelenlétét egyes európai országokban és Magyarországon. Dolgozatom középpontjában mégis a készpénz kímélő fizetési szokások állnak és azok használata a lakosság és banki szektor körében továbbá ezek bemutatása statisztikák, ábrák, életkor, családi állapot, nemek, területi megoszlások szempontjából hazánkban és külföldön egyaránt. Folytatásként viszont szeretném bemutatni a hazai pénzforgalmi infrastruktúra aktuális tendenciáit ezen belül is például a települések bankfiókkal való ellátottsága és a Magyar Posta szerepét. Valamint jellemezném a forgalomban lévő készpénz mennyiség előnyös és hátrányos tulajdonságait a magyar lakosság és gazdaság nézőpontjából és ehhez kapcsolódóan ismertetném a fizetési eszközök és módszerek fejlődési tendenciáit. Az eddig végzett kutatásaimból kiindulva szerintem Magyarországnak is az észak-európai országokra jellemző forgalmi szerkezetet kellene követnie, ahol a készpénzt kevésbé használják, és a papíralapú megoldásokat közel teljes egészében elektronikus megoldásokkal helyettesítik. A társadalmi költség az első megközelítésben 388 Mrd Ft-ra, azaz a GDP 1,49%-ára, míg a második megközelítésben 285 Mrd Ft-ra, azaz a GDP 1,09%-ára tehető. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata évente 103 Mrd forintnyi, azaz a GDP mintegy 0,4%-át kitevő társadalmi megtakarítást tenne lehetővé. (Dr. Turján Anikó o) Megváltozna az egyes fizetési módok fajlagos költsége is: a betéti kártyás műveletek, a csoportos beszedési és az elektronikus átutalási műveletek jóval olcsóbbak lennének, sőt társadalmilag ezek lennének a legolcsóbbak, míg a készpénzes műveletek megdrágulnának. Véleményem szerint az általam választott téma az emberek mindennapjainak része, így mindenkit érint és érdekelhet az esetleges fejlesztések, újdonságok az adott területen. Mégis van aki az információ hiány miatt, vannak akik nemtörődömségből esetleg az emberek által vélt bonyolultságból eredően nem is foglalkoznak az újítás lehetőségével. Ezért szeretném a dolgozatomban jobban bemutatni a pénzhelyettesítőkkel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, így a hazai lakosság és gazdaság pénzügyi helyzetét befolyásoló hatásait is. 1

8 A készpénzmentes pénzforgalomban való részvétel alapfeltételének számító fizetési számlák száma 2010-ben tovább nőtt, ezek egyre nagyobb aránya (61%) pedig már az interneten keresztül is elérhető. Az elszámolási forgalomban a legjelentősebb fizetési mód az átutalás, melynek forgalma 2010-ben csak kisebb mértékben nőtt. (Takács Kristóf - A hazai pénzforgalom számokban oldal) A tranzakciók negyedét a pénzforgalmi szolgáltatók belső forgalma adta. A további két jelentős fizetési mód az elszámolási forgalomban a csoportos átutalás, melyet elsősorban intézményi ügyfelek vesznek igénybe, és a csoportos beszedés, mellyel főleg kisebb értékű tranzakciókat bonyolítanak le. A bankszámlához kötődő készpénzmentes pénzforgalomban a visszaélések aránya elhanyagolható, ezek a kísérletek elsősorban papíron, kisebb részben pedig internetes és telefonos benyújtási csatornán érkeznek a szolgáltatókhoz. A visszaélési kísérletek egyre nagyobb aránya sikeres, bár az ezekkel okozott kár értéke alacsony a teljes elszámolási forgalomhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank 2010-ben felmérést készített a különböző fizetési módok társadalmi költségeiről, melyben megvizsgálta a hazánkban használt főbb fizetési módokat. A felmérés fő célja számszerűsíteni a fizetési műveletek lebonyolításának éves szinten mekkora a társadalmi erőforrás igénye. (Takács Kristóf 2011/a 6.oldal) A számos területre kiterjedő felmérésnek köszönhetően jellemezhetjük a magyar társadalom fizetési szokásait, ezen szokásoknak a társadalmi költségeit. Ezen szokások jobb megismerése révén olyan javaslatokat tehetünk melyek a hatékonyabb fizetési módok használatát segítik elő. Hasonló jegybanki felmérések már Európa több országában is készültek, elsősorban a skandináv térségben, de Hollandia, Belgium és Portugália is felmérte az általuk használt fizetési módok társadalmi költségeit. (Takács Kristóf 2011/b 6.o.) Európai Központi Bank 2009-ben indított egy saját fejlesztésen alapuló programot a fizetési költségek európai szintű felmérésére, ennek a részeként került sor az állam és háztartások fizetési szokásainak feltérképezésére. (Takács o.) A pénzhelyettesítők használatának lehetnek kockázatai, problémás működésük a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmat csökkentheti, ezért javasolt, hogy e pénzügyi termékek szerepével, fejlődésével, kockázataival, kockázataik kezelésével maguk a használók vagyis mi is tisztában legyenek/legyünk. A dolgozat fő megállapítása, hogy a pénzhelyettesítők társadalmi gazdasági igényt elégítenek ki és beilleszkednek a pénzügyi rendszerbe. 2

9 Dolgozatom tagolása a következőképpen alakul. A pénzhelyettesítők összegyűjtése, csoportosítása és fogalmi tisztázása után bemutatok néhány technikai és közgazdasági pénzhelyettesítőt és ezek használatát, fejlődését, más kultúrákban való megjelenését. Mindezek után a pénzhelyettesítők kockázatairól és ezen kockázatok kezeléséről ejtek szót. (Kun2011) Következőkben a hazai pénzforgalommal kapcsolatban a települések bankfiókkal való ellátottságát, a Magyar Posta fontosságát és az ATM hálózat térnyerését ismertetem. Végül pedig a készpénzmentes fizetési módok használatáról beszélek nemzetközi kitekintésben és a készpénz használatról hazánkban és ennek visszaszorítási lehetőségeiről. Majd ezen eszközök jövőbeni fejlődési tendenciáit latolgatom és összefoglalásként szeretnék tenni néhány javaslatot az előzőekben elhangzottak optimális megoldására vonatkozóan 3

10 2.Nemzetközi kitekintés, elméleti háttér A háztartásokra vonatkozó gazdasági és gazdaságpszichológiai vonatkozások tekintetében a háztartások a következőképpen csoportosíthatók : - bankkártyával rendelkezők - foglalkozás - számlával nem rendelkező háztartások - bankkártya ellátottság - bankkártya használat - pénzügyi tudatosság szerint 2.1. Pénzügyi instrumentumok: Ezen belül is a pénzhelyettesítők csoportosítására térnék ki és azok magyarázatára. Pénzteremtésre a pénzhelyettesítők általában nem alkalmazhatóak. Nem teremtik a pénzt hanem helyettesítik ez alól is kivétel a hitelkártya. Mivel ha hitelkártyával vásárolunk, hitelkeresetünk terhére pénzt teremtünk. Pénzről akkor beszélünk ha valamennyi funkciót ellátja az adott eszköz. Pénzhelyettesítőket csoportosíthatjuk funkció szerint, ezek lehetnek: - forgalmi eszköz - fizetési eszköz - felhalmozási eszköz - általános értékmérő, melyeket más néven pénz technikai funkcióknak is nevezünk. Technikai pénzhelyettesítők, azok az eszközök melyek értéket fejeznek ki, tehát a pénzhelyettesítőnek megfelelő számlapénz- vagy bankjegymennyiség letétben van, ilyen például a hitelkártya, csekk, utalványok, takarékbetétkönyv. Hitelt technikai pénzhelyettesítőben nem nyújtanak, kivétel a hitelkártya. A pénz forgalmi eszköz funkcióját kívánják javítani ezek a pénzhelyettesítők. (Kun János 2006/a) Pénzhelyettesítők csoportjai: - bankkártya(lap) - elektronikus pénz (net) 4

11 - mobiltelefonnal történő fizetés (lap+net)(bemutatom a mobil bankolást, amely nem pénzhelyettesítő, de annak látszik. - parkolás fizetés mobillal ( lap) - internetbanki megoldás (net) - online átutalás (net) - elektronikus utalványok (net) - széles körben használható elektronikus pénztárca (lap) - szűkebb körben használható elektronikus pénztárca (lap) - saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyák(lap) - pontgyűjtő kártyák (lap) - étkezési utalvány (lap) - üdülési csekk (lap) - egészségkártyák (lap) [Kun János (2006)] A másik fő csoportosítási ág mikor a pénz gazdasági szabályozó funkciókat is betölt, ezt más néven közgazdasági funkcióknak nevezzük. Közgazdasági pénzhelyettesítők célja a pénz gazdasági szabályozó funkciójának javítása, így egy - egy térségben növelni a gazdasági aktivitást. A pénzhelyettesítők ezen fajtája a pénz hitel funkcióját tölti be. Viszont nagyobb mennyiségben való elterjedésük infláció felhajtó hatást eredményezhet, így jegybanki tiltást is maga után vonhat. A közgazdasági pénzhelyettesítők bizonyos fajtái hitelteremtéssel jönnek létre, így a pénzteremtéshez hasonlóan szeretnék serkenteni a gazdasági aktivitást. (Kun 2006) Ezek szerint a pénzhelyettesítőket két fő csoportba sorolhatjuk méghozzá a technikai- és közgazdasági pénzhelyettesítőkhöz. Dolgozatomat a továbbiakban ezek kifejtésével folytatom. A technikai pénzhelyettesítők a hitelkártya kivételével betétjellegű gazdasági tartalmat jelentenek, míg a közgazdasági pénzhelyettesítők hiteljellegűt. 5

12 Bankszámlák átlagos száma (db) 2.2. Bankszámlával rendelkező háztartások A magyar háztartások 89%-a rendelkezik legalább 1 bankszámlával, ezek közül minden második egynél többel is. A bankszámlák eloszlásánál meg kell említeni, hogy a 30 év alatti korosztály mellett a évesek között is átlag feletti az egy háztartásra jutó bankszámlák száma. Mindkét korosztály átlagban közel 2 számlával rendelkezik míg a többi generáció esetében ez az érték 1,5 körül alakul. Minél magasabb a háztartásfő iskolai végzettsége vagy a jövedelme, annál több számlával rendelkezik a háztartás,de az átlag a legmagasabb jövedelműeknél sem több 2,5-nél. Földrajzi szempontból vizsgálva a bankkapcsolatokat kijelenthetjük hogy az észak- és dél-alföld mellett a Nyugat Dunántúlon rendelkeznek a legkevesebb bankszámlával. (Takács Kristóf 2011/c 10.o.) ezer ezer ezer ezer ezer ezer ezer db Jövedelmi kategóriák 1.ábra: Bankszámlák átlagos száma a különböző jövedelmi kategóriákban Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján Foglalkozások Ezen szempontból vizsgálva azok a háztartások rendelkeznek a legtöbb számlával, ahol a háztartásfő vezető beosztású, irodai alkalmazott vagy vállalkozó. Ezen családoknál a lakossági számlák száma alig marad el a 2-től, de nem ritka hogy 2-nél több. Ahol a háztartásfő háztartásbeli ott a legalacsonyabb 1,4 a számlák száma és 1,5 körüli ez a szám egy fizikai munkás vagy nyugdíjas esetében. (Takács Kristóf 2011/d 15.o.) 6

13 2.3. A számlával nem rendelkező háztartások A számlával nem rendelkező háztartások sokszor akkor sincs bankszámla a háztartásban, amikor a háztartásfő foglalkozásából eredően feltételezhető lenne, mivel van rendszeres jövedelmük. A vezetőkhöz, irodai dolgozókhoz, vállalkozókhoz kapcsolódó háztartások 3-5% nem rendelkezik bankszámlával. A háztartásbelieknél, fizikai munkásoknál, munkanélkülieknél ez az arány már 14-17%, nyugdíjasoknál pedig meghaladja a 22% is. Azokban a jövedelmi kategóriákban ahol a háztartás havi nettó jövedelme nem haladja meg a forintot, a bankszámlák átlagos száma nem haladja meg az 1,5-et. Míg a forint feletti kategóriákban ez a szám van hogy meghaladja a 2-t. Azoknak a háztartásoknak az aránya melyek nem rendelkeznek bankszámlával- legalacsonyabb jövedelműek- közel 27% és ez az arány a jövedelem növekedésével folyamatosan csökken. (Takács Kristóf 2011/e 10.o.) A háztartásfő iskolai végzettségének növekedésével együtt szintén nő mind a bankszámlák átlagos száma, mind a legalább egy számlával rendelkező háztartások száma. A bankkártyával nem rendelkező háztartások 35% - a kisebb falvakban vagy községekben él, másik 35% pedig kisebb városokban. 1 (Takács Kristóf 2011/f 10.o.) 2.4. Bankkártya ellátottság Ebből a szempontból a helyzet hasonlóan alakul mint a bankszámláknál. A háztartások 85%- a rendelkezik kártyával. Ebben az esetben az ellátottság jobb mint a számláknál, hiszen a bankszámlával rendelkezők 18%-nak több mint 2 kártyája van. (Takács Kristóf 2011/g 15.oldal) Viszont ezekből az adatokból nem következtethetünk arra, hogy a lakosság szívesen és gyakran használná ezt a készpénz helyettesítő eszközt. A széleskörű elterjedése valószínűleg nem tükrözi a háztartások keresletét, sokkal inkább indokolható azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók automatikusan biztosítják a bankkártyát minden ügyfélnek. Ezt a feltevést a tranzakciós adatok is alátámasztják. 7

14 2.5. Bankkártya használat A háztartások összes bankkártyás tranzakciójának aránya nem éri el az összes fizetési tranzakcióhoz képest a 10%- ot, (Takács Kristóf 2011/h 20.o.) az esetek többségében még mindig készpénzt használnak az emberek. A kártyahasználat alacsony arányának egyik oka az elfogadói hálózat fejletlensége, így akkor sem kerülhetne sor a kártyás fizetésre ha a fogyasztó oldaláról lenne rá igény. Sokan jövedelmüket is bankkártyájukra kapják, így a fizetés megjelenésekor ill. a sárga csekkek esedékességekor vannak akik 1 vagy 2 részletben leveszik az összes pénzüket a kártyájukról és inkább készpénzből gazdálkodnak. Ilyen esetben észrevehető, hogy az ATM használat száma egyenesen arányos a kedvezményes készpénzfelvételek számához. (Takács Kristóf 2011/i 22.o.) 2.6. Pénzügyi tudatosság Érdemes arról is ejteni pár szót, hogy az emberek mennyire tudatosan kezelik pénzügyeiket. Lényeges lenne, hogy az ügyfelek a pénzügyi szolgáltatójukkal minél szorosabb kapcsolatot tartsanak fenn, mivel így tájékozódhatnak és terjedhet a készpénzkímélő fizetési eszközök használata a leggyorsabban. Ezen területek egyik fontos mérőszám lehet a saját bankszámlánk forgalmának ellenőrzésére fordított idő mennyisége. Itt is megállapítható, hogy minél magasabb valaki iskolai végzettsége annál több időt fordít erre a tevékenységre. De még így is csak a legmagasabb jövedelmi kategóriákban lévők között haladja meg az 50%- ot azoknak az aránya akik havonta több mint 10percet foglalkoznak bankszámlájuk ellenőrzésével mint az alábbi ábra is mutatja. Várható lenne, hogy ezen arány többségét a fiatalok teszik ki, hiszen interneten gyorsan utána lehet nézni a bankszámla mozgásoknak, viszont ez nincs így. Ugyanis felmérések szerint, a középkorú, 50év körüliek töltik ezzel a legtöbb időt. 8

15 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% több mint 1 órát 31-60perc között perc között 10percnél kvesebb 2.ábra: A számlaforgalom ellenőrzésére fordított idő havonta, a havi nettó jövedelem szerint Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján A bankkapcsolatok és a banki szolgáltatások tudatos választása kapcsolatban van az igénybevett szolgáltatások típusával is. Vannak akik a bankkártyára csak szükséges rosszként gondolnak, ami gátolja őket a készpénzhez való hozzájutáshoz. Ezeket az ügyfeleket nagyon nehéz, szinte lehetetlen rávenni az elektronikus szolgáltatások használatára. Érték Banki átutalás 3% Bankkártya 29% 14% 3% 1% Csoportos beszedési megbízás Előre fizetett utalvány 50% Készpénz Készpénzátutalási megbízás 3/a.ábra: A fizetési módok előfordulásának gyakorisága érték alapján Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján 9

16 Tranzakciószám 0% 1% 8% 10% 1% 2% Banki átutalás Bankkártya Csoportos beszedési megbízás Előre fizetett utalvány Készpénz 78% Készpénzátutalási megbízás Levásárlást lehetővé tevő törzsvásárlói kártya 3/b.ábra: A fizetési módok előfordulásának gyakorisága tranzakciószám alapján Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján A gazdaság egészére megvizsgálva a háztartási fizetési módok pénzforgalmi adatait: Láthatjuk, hogy a magyar háztartások számára a készpénzes fizetés a megszokott. Ahogy láthatjuk ez azt jelenti, hogy mind tranzakciós mennyiségben mind értékben a készpénzes fizetések hazánkban a leggyakoribbak és a legnagyobb értékűek. Ezek után a második helyen következik a bankkártya, mely jelentősen kevesebb használat és érték tekintetében is. A harmadik befutó a készpénz átutalási megbízás, amely azt az érdekességet mutatja számunkra, hogy a tranzakciók száma ugyan meglehetősen csekély, de értékben annál többet képvisel. Ennek egyik fő oka lehet a vállalatoknál is használt átutalásokban keresendő, mivel ilyen esetben a pénzforgalom értékének 86% átutalásokkal történik. (Takács Kristóf 2011/j 13.o.) 10

17 3.Fogalmak tisztázása 3.1.Technikai pénzhelyettesítők fajtái Bankkártya A leggyakrabban használt pénzhelyettesítő eszköz, melynek van hitel- és betéti kártya formája is. Bankkártyával való rendelkezés tekintetében azon háztartások 45%-nak, melynek 1 bankszámlájuk van, de nincs bankkártyájuk azoknak a háztartásoknak melyeknek havi összes jövedelme 100ezer Ft alatt van. Ezen háztartások 30%-ánál a háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége max. 8 általános és 55%- uk pedig nyugdíjas. (Takács Kristóf 2011/l25.) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% db bankkártya 1 db bankkártya 2 db bankkártya 3 db bankkártya 4 db bankkártya 4.ábra: A bankkártyák számának (db) változása a bankszámlák száma alapján Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján A bankkapcsolattal rendelkező háztartások 55%-nak legalább két kártyája van. Ez összefüggésben van azzal, hogy a háztartások 44%- a legalább két számlával rendelkezik, de megfigyelhető, hogy az egy számlás háztartások 19%-a is két kártyás. ( Takács Kristóf 2011/m 25.o) Ha az iskolai végzettséget vizsgáljuk akkor is megállapítható, hogy a 11

18 Havi átlagos tranzakció szám bankkártyák száma is pozitív kapcsolatban van ezzel. A 8 általánost végzett háztartásfő által vezetett háztartások 60%-nak 1 kártyája van ellenben a legmagasabb végzettségűek körében két három kártya a jellemzőbb. (Takács Kristóf 2011/n 26.o) osztáy középiskola egyetem,főiskola Legmagasabb iskolai végzettség 5.ábra: Havi átlagos tranzakció szám a háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége szerint Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján Lakóhely, település típusát nézve, a városban lakók havi 6-6,3 tranzakciót bonyolítanak le, míg a kisebb településeken, falvakban élők pedig 2,9-et. (Takács Kristóf 2011/o 26.o.)Ennek a jelentős különbségnek egyik oka lehet, hogy a városokban szinte mindenhol van lehetőség bankkártyás fizetésre viszont egy kisebb településen erre a lehetőség nagyon csekély. Véleményem szerint a másik ok lehet a falvakban a tanulás- és munkalehetőségek hiánya miatt kialakult nagyfokú elvándorlás a fiatalok körében. Így az újításokat igénylő és használó korosztály aránya ezekben a falvakban egyre kisebb. Néhány mutatószám a hazai bankkártya használatról régiónként: Leggyakrabban a Közép-Dunántúlon (átlagosan havi 7,3 alkalommal), míg legritkábban a Dél-Dunántúlon (havi 3,2 alkalommal) használják a bankkártyát. Egy tranzakció átlagos értéke a Dél-Alföldön a legalacsonyabb alig éri el az 5200Ft-ot, míg a legmagasabb a Dél- Dunántúlon ott meghaladja a 7700Ft- ot. (Takács Kristóf 2011/p 26.o.) 12

19 Havi tranzakciók átklagos száma (db) Havi tranzakciók átlagos értéke (Ft) ábra: A bankkártyás tranzakciók havi átlagos száma (db) és egy tranzakció átlagos értéke (Ft) településtípusonként Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján Széles körben használható elektronikus pénztárca Magyarországon még nem működik a széles körben használható elektronikus pénztárca. Megjelenésében hasonlít a bankkártyára, viszont csak kisebb összegű fizetéseknél alkalmazzák, az információkat pedig egy a kártyán elhelyezett chip tartalmazza. Lehetőség van ezt a kártyát elektronikus pénztárcaként használni. Az ilyen kártyákon két információhordozó található a bankkártyáé ás a pénztárcáé. A rendelkezésre álló összeget a pénztárca tárolja, tehát vásárláskor nem jön létre kapcsolat az elfogadó és a tulajdonos számlája között,így rövidül a tranzakciós idő és csökken a költség. Az elektronikus pénztárca személytelen így nem lehet utólag reklamálni. Fizetéskor az összeg átkerül a kártyáról az elfogadó gépére, s az adott nap végén az elfogadó az elektronikus jeleket beváltja a bankjánál és a bankszámlájára helyezi. Az elektronikus pénztárcákat általában ATM- ből vagy a kártya tulajdonos folyószámlájáról történő utalással töltik fel. Viszont míg a folyószámla után a pénzintézet kamatot fizet, addig a pénztárca után nem mivel személytelen, így nincs kinek kamatot fizetni. (Kun János 2006) 13

20 Szűkebb körben használható elektronikus pénztárca A szűkebb körben használható elektronikus pénztárca használatára már Magyarországon is van lehetőség. Bizonyos egyetemeken a diákigazolványon lévő chip kártyákat használják erre a célra. A kártyával az egyetemen belül ill. az egyetemmel szerződött boltokban lehet fizetni. A kártyát az egyetem gazdasági osztálya vagy kijelölt bank automaták töltik fel. A pénztárcának több virtuális zsebe van. A jegyzet támogatást például egy olyan zsebbe töltik, amelyből az egyetemmel szerződött boltokban csak jegyzeteket lehet vásárolni, egy másik zsebbe az utazási költségtérítést töltik, melyhez csak az egyetemmel szerződött közlekedési vállalat férhet hozzá. A pénz addig az egyetem számláján marad, amíg az egyetemmel szerződött fél az elektronikus pénzt be nem váltja. Ha a pénztárcát a diák saját számlájáról tölti fel akkor a pénz egy általános zsebbe kerül, így onnan bármilyen terméket vásárolhat. Ilyen például a strandokon használatos órás beléptető rendszer is ami szintén elektronikus pénztárcaként szolgál. Viszont ezek a rendszerek kockázatosak az elektronikus pénz birtokosa és az elfogadó számára is. Az elektronikus pénzt elfogadó ugyanis nyitva szállít viszont a pénz birtokosa csak később teljesít. (Kun 2006) Mobiltelefonnal történő fizetés Mobiltársaságok által kínált fizetési eszköz, szolgáltatás a mobillal történő fizetés. Jelenleg mobillal vásárolható, rendelhető: mozijegy, csengőhangok, autópálya matrica, szavazások, apróhirdetések, szerencsejátékok. A megállapodás szerint a mobiltelefon tulajdonos az áruhoz,szolgáltatáshoz azonnal hozzá jut viszont a telefontársaság az ellenértéket a hónap végén rendezi. Az áruhoz, szolgáltatáshoz egy vagy több emelt díjas SMS-el lehet hozzájutni. (Kun János 2006/a 8.oldal) Az áruk vásárlása előfizetéses vagy kártyás telefonnal is lehetséges. Előfizetés estén a mobiltelefon tulajdonosnak nincs kockázata, de a szolgáltatónak van mert előfordulhat, hogy valaki megrendeli a szolgáltatást viszont a számláját nem elégíti ki. (Kun 2006) 14

21 1. Táblázat Mobiltelefonnal lebonyolított vásárlások megoszlása és a vásárlások átlagos értéke (2008) Mobiltelefonhoz Mobiltelefonhoz nem köthető Összesen köthető áru/szolgáltatás vásárlás áru/szolgáltatás vásárlások Áru vásárlás Szolgáltatás vásárlás Egyéb pl: távszavazás Ezer db Millió Ft Ezer db Millió Ft Ezer db Millió Ft Ezer db Millió Ft Ezer db Vásárlások átlagos értéke (FT) Millió Ft Forrás: Saját szerkesztés - Divéki Éva Keszy-Harmath Zoltánné Helmeczi István: Innovatív fizetési megoldások alapján 2. Táblázat A bankkártyás és mobiltelefonnal lebonyolított fizetések összessége Darabszám Érték/forint Bankkártyás fizetések Mobiltelefonos fizetések A kettő közötti %-os 20% 1% arány Forrás: Saját szerkesztés - Divéki Éva Keszy-Harmath Zoltánné Helmeczi István: Innovatív fizetési megoldások alapján 15

22 Mobilbankolás Nem pénzhelyettesítő, mégis sokan bedőlnek neki. Lehetőséget nyújt,a hitelintézet az ügyfelei számára, hogy SMS-ben rendelkezzenek saját folyószámlájuk felett. Jelenleg ezen szolgáltatás az OTP és Budapest Bank ügyfelei számára érhető el. SIM kártya csere szükséges a rendszerben való részvételhez. A mobilszolgáltató pénzt nem kezel, így nem pénzhelyettesítő. (Divéki Éva 2010) Parkolás fizetés mobiltelefonnal Ebben az esetben a mobiltelefon egy közvetítő eszköz, a pénz nem a mobiltársaságnál van. (Kun János 2006/b 9.oldal) Működése hasonló a saját hálózatban használt plasztikkártya betéti kártya változatához, de itt nincs kártya. Ügyfél parkolási előleget fizet a parkoló társaság dolgozójának, mert a parkolás fizetésekor az ügyfél ezt az előleget költi el. Interneten teljes népesség Internet hozzáféréssel rendelkezők Mobiltelefonnal teljes népesség Mobiltelefonnal rendelkezők Mobilbankolás teljes népesség Mobiltelefonnal rendelkezők Elektronikus számlafizetés teljes népesség Internetes hozzáféréssel rendelkezők ábra Azok aránya, akik fizettek már elektronikusan a hazai felnőtt lakosság körében (%) Forrás: Saját szerkesztés - Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérése alapján 16

23 Saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártya Célja a fogyasztók kényelmének fokozása, kedvezmény nyújtás és az értékesítés egyszerűsítése. Értékesítik az egyes üzemanyag forgalmazó társaságok, parkoló társaságok, vezetékes telefontársaságok. A plasztikkártyák hitel- és betét kártyaként is használhatók. Hitelkártya esetén a vásárló utólag fizet, így az elfogadó üzleti kockázatot vállal ügyfélköre szélesítése érdekében. Betéti kártya esetén a fogyasztó előre fizet, így ő vállal kockázatot. (Kun 2006) Egészségkártyák Egészségpénztári költések egyszerűsítését szolgálják. Ennek két módja ismeretes, az egyik esetben az egészségpénztárral kapcsolatban lévő bank egy hitelkártyát bocsájt ki, s e kártyával az egészségpénztári költések is kifizethetők. Az egészségpénztár a kamatmentes időszakon belül kifizeti a banknak a költéseket. Ezt a módszert alkalmazza például a KH Bank leányvállalata a KH Egészségpénztárral közösen. (Kun János 2006/c 11.oldal) A másik módszer lehet ha az egészségpénztár egy speciális kártyát bocsát ki, mely csak az ügyfél egészségpénztári számlájához biztosít hozzáférést és csak azon személyek számára akik erre szerződtek a pénztárral. Ezt a megoldást alkalmazza például a Dimenzió Egészségpénztár. Tehát a pénztár egy szolgáltatót vesz igénybe a szolgáltató azonban pénzt nem kezel, csak az egyenleget tartja nyilván, a pénzt az egészségpénztár utalja át saját számlájáról. (Kun 2006) Pontgyűjtő kártyák Az egyes áruházakhoz, üzemanyagtöltő állomásokhoz, légitársaságokhoz való fogyasztói hűséget jutalmazzák a vásárlással arányos jelképes pontok jóváírásával, melyek bizonyos esetekben a pontgyűjtő hálózathoz csatlakozott egyéb cégeknél is levásárolhatók. (Kun János 2006/d 10.oldal) A pontokat plasztik kártya tárolja, de a pontok nem készpénz - befizetéssel kerülnek a kártyára. Hasonlíthatjuk a szűkebb körben használható elektronikus 17

24 pénztárcához is. A kártyák azért lehetnek kockázatosak, mert előfordulhat, hogy a pontok valamilyen oknál fogva nem beválthatóak vagy éppen csak nem arra amire szeretnénk. A pontgyűjtő kártyáknak szabályzatuk van így a tulajdonos ismerheti a pontgyűjtés kockázatait. Már Magyarországon is működő céges kártya rendszerek: MOL kártya TESCO kártya CBA kártya SUPERSHOP kártya Étkezési utalvány, üdülési csekk A cégek az adózási előnyök minél jobb kihasználása érdekében alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ennek egy másik formája ha az összeget SZJA- csökkentő célokra történő felhasználását az adózó számlákkal igazolja, ez a lehetőség viszont jóval bonyolultabb mint az utalványok használata. A munkáltató kifizeti az utalvány értékét az utalvány kibocsájtónak majd az árut vagy szolgáltatást nyújtó elfogadó az utalványt készpénzre váltja az utalvány kibocsájtójánál. A kockázat akkor jelentkezik ha a kibocsájtó fizetésképtelenné válik, s az utalványt nem váltja készpénzre. Az üdülési csekknél ez a kockázati tényező nincs jelen hiszen a csekket kibocsájtó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a Kormány által létrehozott közhasznú szervezet, melynek fizetésképtelensége valószínűtlen. (Kun János 2006/e 10.oldal) Az étkezési utalványok kibocsátói viszont magáncégek és az ő esetükben előfordulhat fizetésképtelenség. A károsult a munkáltató, munkavállaló vagy elfogadó is lehet, attól függően hogy kinek a birtokában van az adott időben az utalvány. (Kun János 2006) Már működő utalványrendszerek Magyarországon: Sodexo Chequedejeuner Erzsébet utalvány 18

25 3.2. Közgazdasági pénzhelyettesítők Ezt a lehetőséget konkrét példákon keresztül mutatnám be, mivel a közgazdasági pénzhelyettesítőket nem bontják részeikre Magyar példák A magyar közösségekben hagyományosan zöld banknak vagy szívesség- banknak vagy kalákának nevezik ezeket a pénzhelyettesítőket. Ezekben a közösségekben végzett munkákat számon tartják és viszonzása magától értetődő szinte kötelező. Így a minél szélesebb szolgáltatáskör érdekében ezek a közösségek nagy városokban alakultak. De mind a mai napig léteznek, mint például a Soproni Ászokfa. Egykoron viszont működött a hozzánk területileg legközelebb elhelyezkedő MiskolciÓraKör, ahol található volt egy szolgáltatás könyv a közösségben résztvevők számára. Ha a tagoknak szükségletük támadt akkor csak kikeresték a könyvből a megfelelő szolgáltatást és megegyeztek egy árban. Ezek után a megrendelő kiállított egy kör csekket a kialkudott árról és oda adta a munkát végző személynek. Ő felhasználhatta ill. küldenie kellett egy példányt a KÖR szervezőjének és ő jóváírta a munkát végző személy számláján. A tagok érdeklődhettek egymás munkája iránt és tetszés szerint választhattak a szakemberek között. Minél több kapcsolatot alakítottak ki a többi taggal, annál több segítő barátot találtak. (Helyi Pénz Zöld Forint (1998) British Council támogatásával) Magyar Körök még: Szolnoki KÖR csoport BP Talentum BP Krajcár Kör Ászokfa 19

26 Külföldi KÖRök Kanadában jöttek létre az első LETS (Local Exchange Trading System) rendszerek. Amely legnagyobb érdeklődésnek az angolok körében örvendett, így az Egyesült Királyságban 450 csoportnál is több alakult. Ma a világ 53 nemzetében több mint 7100 LETS KÖR vagy ahhoz nagyon hasonló működésű helyi közösségi önsegítő program működik, mint például Hollandiában, Franciaországban, Kanadában. De a legnagyobb létszámú csoport Ausztráliában, Sidney- ben alakult közel 1800 fővel. A LETS tagjai is mint Magyarországon szolgáltatásokat cserélnek mint például gyermekfelügyelet, takarítás, bevásárlások, ház körüli munkák. Minneapolisban áruházak is csatlakoztak a programhoz és kis százalékban elfogadják a pénzhelyettesítőket ez számukra olyan, mint egy kisebb fajta árengedmény, ellenben forgalomnövelő hatást eredményez. Másik érdekes példa lehet a New York állam béli Ithaca városban lévő Ithaca óra nevű pénzhelyettesítő. Melynek mottója 1óra 10USD. A pénzkibocsátást egy eminens személyekből álló csoport ellenőrzi. A pénzhelyettesítők forgalomba kerülhetnek a helyi vállalkozók által, akik elfogadják a pénzhelyettesítőket és évente regisztráltatják magukat. A regisztráció 20 USD, de ezért cserébe kapnak 2 pénzhelyettesítő órát. Az elfogadó vállalkozók alkalmazottaikat részben órában fizetik ki és ezeket az órákat be tudják váltani uszodákban, jótékonysági vásárokon és a helyi üzletekben is. A forgalmi bizottság kamatmentes kölcsönt biztosít egyházak, iskolák, vállalkozók számára. A rendszer kiadásainak egy részét pénzhelyettesítőben fizeti. (Kun 2006) Szelektív hulladékgyűjtés pénzhelyettesítőkkel Dél-Amerika szegény negyedeiben az emberek élelmiszer- és közlekedési utalványokat kapnak a szeméttelepre szállított szelektív hulladékért. A jegyeket beváltó kereskedők az önkormányzatoknál cserébe készpénzt kapnak, mely pénznek a forrása a szelektív hulladék továbbértékesítéséből, s a tisztább környezet miatti egészségügyi megtakarításból származó bevételek. Továbbá a közlekedési utalványok a városi közlekedésben használhatják fel, így ezzel is hozzá segítik a szegényeket a városban való munkavállaláshoz. (Kun 2006) 20

27 4.A hazai pénzforgalmi infrastruktúra aktuális tendenciái 4.1.Települések bankfiókkal való ellátottsága A fizetési kártyákkal lebonyolított forgalom alakulását alapvetően három tényező befolyásolja: a lakosság kártyával való rendelkezésének aránya, a kártyabirtokosok fizetési szokásai és a fizetési kártyát elfogadó hálózat mérete. Az első tényezővel kapcsolatban első ránézésre azt mondhatjuk, hogy nincs nagy probléma, bár ezen a területen is van még hova fejlődni, hiszen az egy főre jutó 0,9 fizetési kártyával uniós összehasonlításban jelentősen le vagyunk maradva. Véleményem szerint jelenleg az egyik legfontosabb feladat ezen a területen a fizetési szokások megváltoztatása annak érdekében, hogy a készpénzes tranzakciókat minél nagyobb arányban váltsák fel az elektronikus fizetések. Az eseti, közellévők közötti tranzakciók esetén jelenleg azt láthatjuk, hogy a készpénzes fizetéseket tömegesen bankkártyával lehet a leghatékonyabban kiváltani, függetlenül attól, hogy a jövőben a fizetési kártya a hagyományos kártyaformátumban vagy valamilyen más eszközben fog megjelenni. A kártyabirtokosok fizetési szokásait viszont nagyon befolyásolja a harmadik tényező, vagyis hogy a kártyákat mennyi elfogadóhelyen lehet fizetésre használni. Tehát a kártyahasználat jelenleginél intenzívebb ösztönzése mellett továbbra is fontos szerepet kell kapnia az elfogadói hálózat bővítésének. A jelenlegi elemzésben felhasznált adatok az MNB rendszeres statisztikai adatgyűjtéseiből származnak. Részletesen megvizsgálom a fizetési számlákat és az azokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatásokat, a fizetésikártya-üzletágat, ezen kívül pedig a mobiltelefonos fizetéseket és a postai pénzforgalmi szolgáltatásokat, szót ejtek a készpénz-átutalási szolgáltatásokról,valamint a hazai fizetési rendszerek forgalmának alakulásáról is. Az elemzésem az összes kis értékű fizetési műveletre kitér, ide értve a lakossági, vállalati és az államhoz kötődő műveleteket is. A kis értékű fizetések jellegéből adódóan azonban a vizsgált fizetések nagy részében a fizető fél a háztartási szektor, míg a kedvezményezett jellemzően a vállalati vagy az állami szektor. 21

28 A fizetésikártya-elfogadó hálózat alapvetően két részből áll: a vásárlásra és a készpénzfelvételre alkalmas berendezésekből. Infrastruktúra szempontjából a vásárlási helyek közé tartoznak a kereskedői POS-terminálok és a card not present elfogadóhelyek, amik lehetnek internetes, illetve telefonos vagy postai megrendeléseknél működők. A készpénzfelvételi helyek közé az ATM- berendezések és a bankfióki vagy postai POS- terminálok tartoznak. ezek mellett néhány kereskedői helyen üzemelnek még imprinterek is, illetve egyes esetekben a kereskedői POS-terminálok is alkalmasak készpénzfelvételre, azonban ezek száma, illetve az ezeken lebonyolított forgalom olyan elenyésző számú, hogy a dolgozatom további részében ezekre nem térnék ki részletesen. (Takács Kristóf 2011) 8.ábra: Magyarország bankfiókokkal való ellátottsága Forrás: Helmeczi István: Magyarország pénzforgalmi térképe Hazánknak van egy kis lemaradása a bankfiókokkal való ellátottság terén is mint ez a térkép is mutatja. Mivel az közötti fiók szám a megyeszékhelyekre jellemző és egy nagyobb területű városban a 2-5 vagy 1-2 számú bankfiók kevésnek bizonyul. 22

29 4.2. ATM és POS terminál hálózat A bankkártyát elfogadó hálózat fejlesztése folytatódott, a készpénzfelvételi berendezések (ATM) száma kisebb, a vásárlásra alkalmas terminálok (POS) száma nagyobb mértékben nőtt. A kereskedői elfogadóhelyek számának növelése az egyre kisebb méretű üzletek bekapcsolásával folytatódott, itt azonban jelentős a lemaradás, az üzletek nagy részében továbbra sem lehet kártyával fizetni. A kártyás fizetési lehetőség kiépítését jelentősen befolyásolja a fizetésikártya-üzletágban alkalmazott bankközi jutalék (interchange) mértéke. (Keszy- Harmath o.) A jutalék jelenlegi szintje mellett a kisebb kereskedők nem tudják kigazdálkodni a kártyaelfogadás költségeit, és ez a nagyobb kereskedők számára is jelentős költséggel jár. A készpénzfelvételi tranzakcióknál alapvetően két típust különböztetünk meg, az ATM-en, illetve a bankfióki és postai POS-terminálon keresztül véghezvitt készpénzfelvételt. 9.ábra: Magyarország ATM automatákkal való ellátottsága Forrás: Helmeczi István: A magyarországi pénzforgalom térképe 23

30 A fenti térképen is látható, hogy Magyarország ATM automatákkal való ellátottsága szegényesnek nevezhető. A kisebb településeken nincs is de a nagyobb városokban is 1-10 között van ezeknek a száma, a legtöbb automata a fővárosban és megyeszékhelyeken található. A kereskedői elfogadóhelyeken belföldi pénzforgalmi szolgáltató által elhelyezett POSterminálok száma 2006-ról 2010-re megduplázódott, így 2010 végén darab ilyen készülék működött. Látva ezt a növekedést úgy gondolnánk, hogy ez egy versenyképes mennyiség viszont ennek ellenére az európai Unió többi tagországával összehasonlítva jelentős a lemaradásunk az egymillió főre jutó POS terminálok száma tekintetében. A 2010-es adatok alapján csak három országban volt ennek a mutatónak az értéke alacsonyabb, mint a hazai 7844 darab15, az uniós átlag ebben a tekintetben pedig darab terminál. Összességében elmondható, hogy a kétezres évek második felében ezen a területen tapasztalható, a korábbi évekhez képest jelentősen gyorsabb növekedés lassulni látszik. (Takács Kristóf 2011.) Az elfogadói hálózat méretének vizsgálatakor a POS-számok mellett érdemes megfigyelni a kereskedői elfogadóhelyek számának alakulását is. Kártyát elfogadó fizikai kereskedői elfogadóhelyből 2011 közepén darab volt. Ez 8%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest, míg 2009-ben az azt megelőző évhez képest még 25,5%-os volt a növekedés. A kereskedői elfogadóhelyek számát a Magyarországon működő üzletek számához viszonyítva ez azt jelenti, hogy 2011 közepén az üzletek negyedében16 lehetett kártyával vásárolni. Ez a 2008 első féléves 14%-os adattal összehasonlítva jelentős javulásnak mondható, itt azonban nem szabad elfelejteni, hogy miközben a kártyát elfogadó kereskedői helyek száma folyamatosan nőtt, addig az országban működő üzletek száma a válság hatására csökkent. Összességében elmondható, hogy a 25%-os lefedettség távol van az elérendő céltól, hiszen amennyiben egy kártyabirtokos azt tapasztalja, hogy az esetek háromnegyedében nem tud kártyával fizetni, akkor az a korábban említett fizetési szokások megváltoztatásánál éppen a kívánatossal ellentétes irányba hat. A kártyás infrastruktúra vizsgálatánál azonban fontos figyelembe venni a földrajzi egyenlőtlenségeket is, hiszen míg a nagyobb városokban és a turisztikailag kiemelt 24

31 2007. I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I félév II. félév 2007 I. félév 2007 II.félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév területeken az átlagnál jobb a helyzet, számtalan olyan település van még az országban, ahol egyáltalán nem lehet kártyával fizetni. A készpénzfelvételek többsége ATM- en keresztül történik, a pénztárakban elsősorban a nagyobb összegű tranzakciók jellemzőek. (Takács Kristóf oldal) Millió db Milliárd Ft POS ATM POS ATM 10.ábra: Készpénzfelvételi tranzakciók száma és értéke Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011 alapján A készpénzfelvételi tranzakciók közel 93%-a ATM- en keresztül történik, és annak ellenére, hogy számuk 2010 első feléhez képest csekély mértékben nőtt, még mindig közel egymillió darabbal elmarad a 2008-as szinttől ben 113 millió darab ilyen tranzakció történt 4384,3 milliárd forint értékben, 2011 első félévében pedig 57,4 millió tranzakcióban 2290 milliárd forint értékű készpénzt vettek fel. A tranzakciók összértékében ez 5,6%-os növekedést jelent 2008-hoz képest. Az ATM- ből egy alkalommal felvett átlagos készpénzmennyiség 2011 első felében forint volt. ez az érték az elmúlt években folyamatosan nőtt, az inflációval közel megegyező mértékben. Annak ellenére, hogy a bankfióki és postai POS-berendezéseken történt készpénzfelvételek száma csak 7,1%-a az összes tranzakciónak, érték szerint ezek súlya meghaladta a 22%-ot 2011 első felében. A tranzakciók száma 2009-ben és 2010-ben is csökkent az előző évihez 25

32 2007 I. félév 2007 II.félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév 2007 I. félév 2007 II.félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév Millió db Milliárd Ft képest, a készpénzfelvételek összértéke viszont a 2009-es visszaesés után 2010-ben újból nőtt, de nem érte el a 2008-as szintet ben összesen 9 millió ilyen tranzakció történt az országban hazai kibocsátású kártyákkal, összesen 1214,6 milliárd forint értékben, a tranzakciók átlagos értéke pedig forint volt. ez közel három és félszerese az ATMes tranzakciók átlagértékének. ez utalhat arra, hogy az ügyfelek a nagyobb értékű készpénzfelvételeket szívesebben intézik a biztonságosabbnak tartott pénztáraknál, valamint magyarázható az eltérő használati szokásokkal is. Aki gyakrabban vesz fel készpénzt, az inkább a kényelmesebb ATM- et választja, és egy alkalommal kisebb összeget vesz fel. (Takács Kristóf ) Fizikai POS berendezésen Postai,telefonos megrendelés Interneten ATM-en Fizikai POS berendezésen Postai,telefonos megrendelés Interneten ATM 11.ábra: A vásárlási tranzakciók száma és értéke Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf alapján Az ábra is mutatja hogy Magyarországon a vásárlások számában és értékében számottevő a POS berendezéseken történő fizetés és egyre növekvő tendenciát mutat. Viszont erre általában csak a nagy áruházakban van lehetőség vidéken a kisebb üzletekben nincs kiépítve ez a lehetőség a költségek miatt 26

33 4.3. A Magyar Posta szerepe a pénzforgalmi szolgáltatások területén A magyarországi pénzforgalomi piac egyik jelentős szereplője a Magyar Posta, melynek nagyméretű fiókhálózatában a klasszikuspostai szolgáltatások mellett számos pénzforgalmi szolgáltatás is igénybe vehető és a kiterjedt fiókhálózatának köszönhetően a lakosság nagy részét elérheti. A pénzforgalmi szolgáltatások között egyelőre elsősorban a papíralapúak találhatóak meg nála közepén 2734 postahelyen lehetett igénybe venni a Magyar Posta különböző pénzforgalmi szolgáltatásait, ami így a legnagyobb fiókhálózattal rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóvá teszi a postát. (Takács Kristóf o.) A posta elsőszámú szolgáltatása a készpénz-átutalási megbízások (köznevükön a sárgacsekkek) teljesítése, melyek forgalma az elmúlt években csökkenő trendet mutat. Ennek oka lehet a válság és a számlák kifizetésének elmaradása mellett a fizetési szokások lassú átalakulása is, melynek köszönhetően egyre többen váltanak át a papíralapú fizetési módokról azok elektronikus alternatíváira. A jelentős sárgacsekk-forgalom mellett a nyugdíjak nagyobb része is a postán keresztül kerül kifizetésre. Az elektronikus szolgáltatások felé tett első lépés a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése, ennek jelenlegi árazása azonban nem segíti annak széles körű elterjedését. A nem postautalvány alapján lebonyolított készpénz-átutalási forgalom az elmúlt években jelentősen nőtt, miközben a tranzakciók átlagos értéke folyamatosan csökkent. A tranzakciók nagyobb részét továbbra is a nemzetközi forgalomban bonyolítják, a tranzakciók háromnegyede külföldről belföldre irányul, míg a belföldi forgalom aránya alig haladja meg a 2%-ot. A bankkártyás készpénzfelvételek súlya a posta pénzforgalmi szolgáltatásai között folyamatosan nő, bár egyelőre csekély mértékű ben darabszám alapján a tranzakciók 2,2%-a, érték szerint pedig 5,7%-a történt bankkártyával, idén első félévben pedig 2,3%, illetve 5,8% ez az arány. Az a tény, hogy ezen tranzakciótípus forgalma és súlya is nő évről évre, azt mutatja, hogy van igény a kártyás fizetés lehetőségére a postai szolgáltatások tekintetében is. Ez nem meglepő, hiszen gyakran történnek nagyobb összegű tranzakciók a postafiókokban, azonban a kártyás tranzakciók jelenlegi árazása sokakat elriaszthat ettől a fizetési módtól. A kártyás fizetés ténylegesen fizetési tranzakcióként való elszámolása, és így ingyenessé tétele valószínűleg jelentősen gyorsítaná a kártyás fizetés elterjedését a postákon, és azokon kívül is jó hatással lenne az elektronikus fizetések 27

34 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév Millió db Milliárd Ft szélesebb körű elterjedésére. Emellett a Magyar Posta részéről újabb lépést jelentene az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások felé, ennek a lehetőségnek a megteremtéséhez viszont a postának is kártyaelfogadó pénzforgalmi szolgáltatóvá kellene válnia készpénz átutalási megbízás Kifizetési utalvány Nyugellátási utalvány Bankkártyával történő készpénzfelvétel Készpénzátutalási megbízás Kifizetési utalvány Nyugdíjellátási utalvány Bankkártyával történő készpénzfelvétel 12.ábra: Postai pénzforgalmi szolgáltatások száma és értéke Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011.alapján Ezen ábrán is jól látható, hogy a postai pénzforgalmi szolgáltatások közül a legnépszerűbb a készpénz-átutalási megbízás. Viszont a bankkártyával történő készpénzfelvétel száma ugyan elég csekély, de értékben ettől számottevőbb. 28

35 5.A készpénzmentes fizetési módok használata 5.1. Készpénzmentes fizetési módok elterjedtsége nemzetközi összehasonlításban A hazai kártyahasználati szokásoktól jelentősen eltér a külföldi használat. A fizetési kártyás tranzakciók vizsgálatánál közelebbről is megvizsgálom a hazai kibocsátású kártyákkal külföldön lebonyolított tranzakciókat, ugyanis külföldön a belföldi használati szokásoktól jelentősen eltérőeket láthatunk. Összességében elmondható, hogy a tranzakciók nagyobb része vásárlás, kisebb része pedig készpénzfelvétel. Ennek egyik oka lehet az, hogy a külföldi készpénzfelvétel díja általában jóval magasabb a belföldinél, míg a vásárlási tranzakciók továbbra is ingyenesek, a másik ok pedig az, hogy aki külföldön használja a kártyáját, az valószínűleg itthon is az aktívabb kártyahasználók közé tartozik. A hazai kibocsátású kártyákkal 2010-ben 7,6 millió darab vásárlási tranzakciót hajtottak végre külföldi fizikai kereskedőknél, ez az összes hazai kártyával lebonyolított vásárlási tranzakció 3,8%-a. A külföldi vásárlások összértéke 134,1 milliárd forint volt, ami a hazai kártyás vásárlások összértékének 8,9%-a első félévében a tranzakciók száma 3,9 millió volt, összértékük pedig 67,3 milliárd forint. Látható, hogy külföldön főleg nagyobb értékű vásárlások esetén fizetnek kártyával a kártyabirtokosok, egy tranzakció átlagos értéke 2011 közepén forint volt, ez több mint a duplája a belföldi értéknek. Az év első és második félévében hasonlóan a belföldi vásárlásokhoz, itt is jelentős eltérések figyelhetőek meg, ennek a két oka ebben az esetben is a nyaralások és az év végi ünnepek. A külföldi vásárlások száma 2009-hez képest 25,5%-kal, míg értékük 23,5%-kal nőtt ben. Ennek elsődleges oka az, hogy 2009-ben elsősorban a gazdasági válság miatti visszaesés volt megfigyelhető a külföldi költésekben, abban az évben 2008-hoz képest 4,6%-kal csökkent a tranzakciók száma, 7%-kal pedig az összértéke ben ahhoz képest, hogy mindkét félévben az egy évvel ezelőttinél alacsonyabb értékekkel találkozhatunk, a két félév közötti különbség nem csökkent, tehát ebből arra lehet következtetni, hogy a csökkenés nem kizárólag a második félévben inkább jellemző, szabadidős utazások visszaesésével magyarázható.(takács Kristóf 2011) 29

36 2007 I. félév 2007 II.félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév 2007 I. félév 2007 II.félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév Millió db Milliárd Ft A hazai kártyákkal lebonyolított készpénzfelvételi tranzakciókat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a vásárlásokhoz képest jelentősen elmarad a külföldi műveletek aránya a belföldiektől. Itt fontos lehet a tranzakciók árazása is, illetve az a tényező, hogy aki a külföldi út során készpénzt szeretne használni, az valószínűleg már itthon gondoskodik erről, és külföldön már csak a váratlan helyzetekben vesz fel készpénzt ben 1,3 millió darab ATM- es készpénzfelvételi tranzakció történt külföldön, 2011 első félévben pedig 686 ezer, ez a hazai kártyákkal intézett összes készpénzfelvétel 1,2%- a. Ezen műveletek összértéke 26,8 milliárd forintot tett ki, így egy átlagos készpénzfelvétel forint volt. A készpénzfelvételeknél szintén tapasztalható 2009-es visszaesés után itt ben mindössze 6,2%-kal volt több tranzakció, 2011 első felében viszont 26,8%-os volt a növekedés egy év alatt.(mnb- pénzügyi jelentések ) Vásárlás fizikai kereskedőnél Internetes vásárlás,postai,telefonos megrendelés ATM-s készpénzfelvétel Vásárlás fizikai kereskedőnél Internetes vásárlás, postai,telefonos megrendelés ATM-s készpénz felvétel 13.ábra: A hazai fizetési kártyákkal külföldön lebonyolított tranzakciók száma és értéke Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf alapján 30

37 Ezen az ábrán érzékelhető, hogy a fizetési kártyákkal való fizetések aránya az internetes vásárlást illetően darabszámra jelentősebb mint értékben. Viszont már Magyarországon is egyre elterjedtebb a deviza kártyák illetve hitelkártyák igénylése ezen okból, mivel az internetes vásárlásnál kérik a kártya tulajdonos neve után látható 4 számjegyű kódot ami az egyszerű fizetési kártyákon nem található meg így azokkal nem lehet internetes vásárlást eszközölni. 5.2 Az egyes típusok sajátosságai, forgalmi statisztikák A külföldi kibocsátású kártyákkal lebonyolított hazai forgalom A hazai kártyaelfogadó infrastruktúra fejlődését a fizetésikártya-üzletág első időszakában leginkább a turizmus és a külföldön kibocsátott kártyák használata befolyásolta. Az elfogadói oldal ebből következő területi egyenlőtlenségei még mindig jelentősek annak ellenére, hogy a külföldi kártyával magyar elfogadónál tehát jellemzően a Magyarországra látogató külföldiek által lebonyolított forgalom az elmúlt években már eltörpül a belföldi forgalom mellett. Külföldi kártyákkal a hazai hálózaton szintén a magasabb értékű vásárlások a jellemzőek. A vásárlási tranzakciók vizsgálatánál két dolgot érdemes kiemelni: az egyik az imprinteren lebonyolított forgalom, a másik pedig a card not present tranzakciók esetén a külföldi kártyák használatának magas aránya első félévében az imprinteres vásárlások 91%-a (2321 darab), míg a forgalom 97,6%-a (80 millió forint) külföldi kibocsátású kártyával történt. Ennek az oka elsősorban az lehet, hogy az a néhány ilyen berendezés, ami még mindig működik, elsősorban olyan helyeken maradt meg, ahol jellemzően külföldiek fordulnak meg. Ilyen helyek lehetnek a szállodák, autókölcsönzők card not present tranzakciók A másik érdekesség a vásárlási tranzakciók kapcsán a külföldi kártyák használatának magas aránya. Míg a postai és a telefonos megrendelések esetén az elmúlt években a tranzakciók több mint 20%-a, értékben pedig több mint a fele külföldi kártyával történt, az internetes vásárlások esetén szintén magasabb a külföldiek aránya ben a hazai 31

38 2007 I. félév 2007 II.félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév 2007 I. félév 2007 II.félév 2008 I. félév 2008 II.félév 2009 I. félév 2009 II.félév 2010 I. félév 2010 II.félév 2011 I. félév Millió db Milliárd Ft internetes elfogadóknál 227,3 ezer alkalommal vásároltak, 5,5 milliárd forint értékben, 2011 első felében pedig 143 ezer vásárlást hajtottak végre, melyek összértéke 4,3 milliárd volt. Ez a hazai internetes elfogadóknál elköltött pénz 17,5%-a, az összes tranzakciónak pedig a 6,2%-a. Annak ellenére, hogy az internetes tranzakciók száma az elmúlt évben harmadával nőtt, összértékük pedig 43,7%-kal emelkedett, az összes internetes tranzakción belüli arányuk folyamatosan csökken. ennek oka, hogy a hazai kártyákkal lebonyolított internetes költések gyorsabban nőnek. (Takács Kristóf 2011) Vásárlás fizikai kereskedőnél ATM-s készpénzfelvétel Vásárlás fizikai kereskedőnél ATM-s készpénzfelvétel 14..ábra: A külföldi fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciók száma és értéke Forrás: Saját szerkesztés - Takács Kristóf 2011.alapján Érdekességként megemlíteném, hogy a külföldi fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciókat illetően a fizikai kereskedőnél történő vásárlások száma jelentősebb, magasabb mint értéke viszont az ATM készpénzfelvételnél ez pont fordítva érvényesül. 32

39 Millió Ft Milloió db Vásárlás Készpénzfelvétel 15. ábra: A kártyákkal lebonyolított forgalom (db) Hosszú távú trend belföldi tranzakciók Forrás: Saját szerkesztés - MNB szemle alapján Vásárlások Készpénzfelvétel 16.ábra: A kártyákkal lebonyolított forgalom (érték) Hosszú távú trend belföldi tranzakciók Forrás: Saját szerkesztés - MNB szemle alapján A belföldi tranzakciók vonatkozásában vizsgáltam a kártyás vásárlásokat és készpénzfelvétel arányát 1997-től a 2013-as évig érték és mennyiségi eloszlásban. A kártyákkal lebonyolított forgalmon belül mennyiség tekintetben a 2005-ös évekig a készpénzfelvétel száma volt a magasabb míg az ezt követő években a kártyával 33

40 lebonyolított vásárlások száma dinamikusan növekedni kezdett ra pedig a kártyás vásárlások 2-szeresével haladták meg készpénzfelvétel arányát. A kártyákkal lebonyolított forgalom értékben viszont az előzőkhöz képest pont fordítva alakul már az es évektől. A készpénzfelvétel értéke nagyon elenyésző volt az es évektől, viszont napjainkra erős növekedést mutat. Ez a jelenség véleményem szerint összeegyeztethető az utóbbi években bevezetett tranzakciós illeték okozta változással. A vásárlások viszont 1997-től töretlenül magas értéket mutatnak napjainkban is. 34

41 6. A fizetési módok és eszközök fejlődési tendenciái 6.1.Pénzforgalom hatékonyságával kapcsolatos kérdések A Monetáris Tanács kiemelten fontosnak tarja és támogatja a rejtett gazdaság visszaszorításának érdekében a készpénz-forgalom visszaszorítására irányuló szabályozási tevékenységet. (a Jelentés a fizetési rendszerről 2011) A MT értékelése szerint a hazai pénzforgalom hatékonysága a készpénzmentesítés érdekében tett intézkedésekkel nagymértékben növelhető. A készpénzmentes fizetési megoldások jelenleginél intenzívebb használatával Magyarországon jelentős erőforrásokat lehetne megtakarítani. Ugyanakkor ezen megoldások elterjedésének feltétele, hogy javuljon az alapvető pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ez többek között a kedvezményes alapszámla-konstrukció lehetőségének megteremtésével és egy kártyaelfogadó berendezés (POS terminál) telepítési programmal segíthető elő. A fizetési szokások változásához a kötelező kártyaelfogadás szektor specifikus, lépcsőzetes bevezetésére, a készpénzhasználat fokozatos korlátozására, a fizetési módok transzparens, alapszolgáltatástól elkülönült árazására, illetve a bankközi jutalék hazai szintjének csökkentésére is szükség van. ( Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványról o.) A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a készpénzmentesítés ellen hathat, így növelheti a készpénzhasználatot és erősítheti a rejtett gazdaságot. A MT álláspontja szerint a jegybank pénzforgalom lebonyolításáról szóló szabályozásának, és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési tevékenységnek fontos szerepe van abban, hogy a hazai pénzforgalom kiszámítható és hatékony keretek között működjön. Az MNB rendeletben írta elő a napközbeni elszámolás július 2-i bevezetését, ezzel nagy előrelépésre késztette a hazai pénzügyi szektort. ( Jelentés a fizetési rendszerről o.) 35

42 6.2. Aktuális fejlesztések A hazai pénzforgalmi piacon az utóbbi években több innovatív kezdeményezés is megjelent. Ezek egy része új pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, míg a többi a meglévő szolgáltatások modernizálását tűzi ki célul. Az elmúlt másfél évtizedben a technológia rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül, amely a mindennapjainkra is jelentős hatást gyakorolt. a technológiai fejlődés nem hagyta érintetlenül a pénzügyi szektort, ezen belül a kis értékű fizetések piacát sem. az innovatív fizetési tanulmányhoz tartozik az elektronikus pénz, a bankkártyák innovatív megjelenési formái, a mobilfizetések, az internetbanki megoldások, az online átutalás, az elektronikus utalványok és az elektronikus számlabemutatási és fizetési megoldások jellemzői, ezen eszközök terjedésének nemzetközi és hazai tendenciái, az innovatív fizetések terjedésének gátjaival és mozgatórúgóival foglalkozok. Kategorizálom a különféle innovatív fizetési megoldásokat aszerint, hogy az innovatív megoldás magát a teljes fizetési folyamatot megújítja vagy csak a fizetési megbízás benyújtásának csatornáját érinti. Viszont szakdolgozatom ezen részével a következő részben szeretnék foglalkozni, részletesebben kifejteni. Nagyvonalakban mégis megemlítenék néhány példát a fentiekben említettekre. Például a mobiltelefonhoz kötődő fizetések terén is több kezdeményezés létezik, azonban eddig egyik sem tudott érdemi forgalmi részesedést szerezni a hazai fizetési piacból. Ezen kezdeményezésekben közös, hogy jellemzően bankszámlához kapcsolódnak, ezzel alternatívát kínálva a régebb óta létező fizetésekkel szemben. Ezen a téren az új irány az érintésmentes (nfc) adatátviteli technológia használata a mobiltelefonok mint a fizetés eszközei esetében is, valamint a már létező bankkártya-infrastruktúra segítségével a fizetési számlák könnyebb bekapcsolása az elszámolási folyamatba. A mobiltelefonhoz köthető kezdeményezések aszerint is csoportosíthatók, hogy közellévők közötti (fizikai point-of-sale vásárlás), vagy távollévők közötti (pl. számlafizetés, internetes vásárlás) fizetések piacát célozzák-e meg elsősorban. (Divéki É. 2010) Az MNB által megismert innovatív kezdeményezések többsége inkább a gyorsan felfutó internetes kereskedelem kiszolgálására fokuszál, így inkább az utóbbi csoportba sorolható. 36

43 A pénzforgalmi innováció komoly és aktív terepe Magyarországon az utalványpiac, elsősorban a cafeteria utalványok területén. Itt nagyon sok elektronikus szolgáltatással lehet találkozni mint például gondoljunk csak a Széchenyi Pihenő Kártyára. 37

44 Banki költségek (%) 7. Lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása 7.1. A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének hatása a hazai pénzforgalomra A pénzügyi tranzakciós illeték januárjában került bevezetésre Magyarországon ettől az időponttól kezdődően folyamatosan azt lehetett hallani a média hírcsövein keresztül, hogy a bankok miképp fogják ezt a terhet kiküszöbölni mindezek után pedig logikusan felmerül az emberekben a kérdés, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók az illeték terhét hogyan és legfőképp milyen arányban hárítják át ügyfeleikre. Viszont ezt a kérdést több szempontból sem egyszerű megválaszolni mivel számolnunk kell a bankok szemszögéből először is a törvényileg előírt 60 napos közzétételi kötelezettséggel, ami azt jelentette, hogy a bankok fokozatosan növelték a pénzforgalmi díjakat a tranzakciós illeték terhével másodsorban pedig az illeték kulcsának folyamatos változása. A konkrét számok tekintetében: 3.Táblázat Pénzforgalmi díjak alakulása Megnevezés március augusztus Elektronikus tranzakció 0,2% 0,3% Készpénzfelvétel ATM automatából 0,3% 0,6% Forrás : Saját szerkesztés - alapján 0,8 0,6 0,4 0,2 0 0,3 Elektronikus tranzakció 0,6 Készpénzfelvétel ATM automatából március augusztus 17.ábra: Pénzmozgással járó banki költségek változása Forrás: Saját szerkesztés - MNB.hu alapján 38

45 Véleményem szerint további érdeklődést vált ki, - ugyan már inkább makrogazdasági szinten - az a kérdés, hogy ez az illeték bevezetés hatására hogyan változnak a lakosság pénzforgalmi szokásai? Mivel egyes vélemények szerint az illeték bevezetése a készpénzhasználat visszaszorítását eredményezné, ugyanis amit az előző táblázatból is látszik a készpénzfelvételt magasabb díj terheli mint az elektronikus fizetési műveleteket. Viszont kutatásaim során ezzel pont szemben álló meglátásokat is találtam, hogy a pénzforgalmi műveletek költségének általános emelkedése miatt az emberek egyre jobban a készpénzhasználat felé terelődnek, mivel a készpénz felvétele csak egy alkalommal jelent plusz díjfizetési kötelezettséget, utána pedig díjtalanul lehet használni az adott összeget, erre a legkézenfekvőbb példa lehet mikor az emberek miután megkapják a fizetésüket azt egy összegben ki is veszik a bankszámlájukról. Kutatásom során tehát szeretném a fentiekben felsorolt kérdésekre megtalálni az optimális választ. Ennek érdekében egy szekunder kutatást végzek több Magyarországi vezető bank kondíciós listája alapján. Idősoros összehasonlítást fogok végezni évtől teljesen napjainkkal bezárólagosan annak tekintetében, hogy a bankok melyik szolgáltatásukat milyen arányban terhelte a tranzakciós költség okozta többlet költségek következtében. Készpénzfelvételi díj, átutalási költségek és éves kártyadíj költség növekedése képezi a kutatásom középpontját. Bevezetésként egy két érdekes kérdés és számadatot kerestem melyet a 4.számú mellékletben helyeztem el. A bankoknak számos ajánlata van, hogy mindenki meg tudja találni magának a legmegfelelőbbet mégis a két fő csoport amit én megkülönböztetnék az alap és prémim kategóriás csomag ajánlatok. A két csoport közötti ügyfél szám nagyon eltérő mint mutatja ezt az MKB esete is hogy a lakossági alap számlacsomagokat igénybevevők száma 361ezer fő míg a például prémium csomagnak számító privát bankár ügyfelek száma 1714fő viszont kezelt vagyunk összege meghaladhatja a 240Mrd forintot is. ( A legnagyobb magyarországi hitelintézetként az OTP Bank ügyfeleinek száma végén meghaladta a 4,5 millió főtt, melyből több mint 4,3 millió fő a lakossági ügyfelek száma. ( 39

46 Dolgozatomban a lakossági ügyfelekkel és velük kapcsolatos pénzmozgások díjaival foglalkozom, de a beadandó kiegészítéseként vagy folyatatásaként el tudom képzelni a prémium szolgáltatások elemzését is mivel napjainkban egyre nő irántuk az érdeklődés. 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 Készpénz felvétel Átutalás Bankkárt yás fizetés 0,30% 0,20% ábra: A lakossági pénzforgalmi díjak változása 2012 és 2013 között bankonként Forrás: Saját szerkesztés - Ilyés Tamás 2013 alapján A fenti ábrán a lakossági pénzforgalmi díjak változását vizsgáltam bankonként. Minden számla vezető banknak az egyedi adatai alapján jelentősen eltérő alkalmazkodási folyamat figyelhető meg az illeték bevezetésének első fázisában és az illeték megemelése utáni időszakban. Az egyedi adatok vizsgálata során megállapítható, hogy a bankok többsége az átlagosnál kisebb mértékben hárította át a tranzakciós illetéket az lakossági ügyfeleire 2013 elején, a szektor átlagát kevés bank kiemelkedően magas árazása húzta fel. (Ilyés 2013/ 5.o.) Az áthárítás pontos módjában és mértékében azonban jelentős szóródás van a bankok gyakorlatában. Három vizsgált bank az ábrán 2-es,3-as és 8-as számmal jelölve az éves kártyadíjain számottevő mértékben emelt, ellenben az egyes tranzakciókra nem terhelte rá az illetéket. Másik négy bank (4,6,7,9) bizonyos mértékben érték arányosan hárított át.(ilyés 2013) A fenn maradó két bank (1,5) a kártyásvásárlások díjazásán gyakorlatilag nem változtatott. 40

47 Az átutalások esetében a bankok többsége 0,1 0,15 %-os emelést hajtott végre 2013 első félévében, ami a tranzakciós illeték % -át fedezi. Egy bank (5) az átutalások díjain kiugróan magas mértékben emelt, egy másik (6) pedig közel teljes mértékű áthárítást hajtott végre. A készpénzfelvételek díjazása hasonlóan az eddigiekhez jelentős szóródást mutat a bankok között. A bankok többsége az illeték százalékát terhelte át ügyfeleire 2013 elején (Ilyés Tamás 2013/5.o.), egy bank(3) az illeték mértékénél nagyobb mértékű emelést hajtott végre,míg két bank (4,9) gyakorlatilag nem hárította át a készpénz felvételi díjakban a tranzakciós illetéket az első félévben. A kártyás vásárlásoknál,fizetéseknél jelentkező illetéket a bankok többsége a fix, éves kártyadíj növelésével hárította át,a forgalom arányos díjazás csak néhány esetben fordul elő. (Ilyés Tamás 2013) A lakossági ügyfélszegmensben a 2013 márciusáig tartó időszakban a készpénz felvételeknél és az átutalásoknál jelentkező tranzakciós illeték csak részben került áthárításra, míg a bankkártyás fizetések esetében a díj emelkedések nagysága meghaladta az illeték mértékét. 7.2.Készpénzfelvételi díjak változásai Változtatások hatékonyságával kapcsolatos megfigyelések A következőkben szeretném a K&H bank néhány számlacsomagjánál szemléltetni a szóban forgó változtatásokat. A K&H Banknál szeptember 17-től változtak a számlacsomagok és az elektronikus szolgáltatások havidíjai, a tranzakciós díjak, a bankkártya éves díjak és a bankkártyás tranzakciós díjak, de a számlacsomagokba foglalt ingyenes kedvezmények nem változnak és a bankkártyás vásárlás is díjmentes marad amint a fenti táblázat is mutatja. ( 41

48 K&H készpénzfelvételi díjak is az alábbiak szerint változnak a jelenlegihez képest szeptember 17-től, majd július 1-től: - saját ATM-ből: 0,35%+276 Ft, 0,61%+406 Ft, majd 0,44%+381 Ft - idegen belföldi ATM-ből 0,33%+575 Ft, 0,43%+711 Ft, majd 0,35%+659 Ft - külföldi ATM-ből és bankfiókban 1,06% Ft, 1,31% Ft, majd 1,20% Ft - K&H bankfiókban bankkártyával 0,45%+507 Ft, 0,89%+843 Ft, majd 0,81%+627 Ft - idegen belföldi bankfiókban és postán 0,40%+700 Ft, 0,66%+821 Ft, majd 0,50%+785 Ft - az egyenleglekérdezés díja 65 Ft, 80 Ft, majd 75Ft ( Készpénzfelvételi díjak változása júliustól júliusig Megnevezés Évszámok Változás (%) 4.Táblázat: Készpénzfelvételi július díjak: szeptember július között között 1.Saját ATM-ből 0,35%+276 0,61%+406 0,44%+3 406/276= 381/406= Ft Ft 81 Ft 1,471=147% 0,938=93,8% +47% -6,2% 2. Idegen belföldi 0,33%+575 0,43%+711 0,35%+6 711/575= 659/711= ATM-ből Ft Ft 59 Ft 1,236=123,6% 0,926=92,6% +23,6% -7,4% 3. Külföldi ATM 1,06% ,31%+1 1,20% /1646= 1648/1650= ből és Ft 650 Ft 648 Ft 1,002= 100,2% 0,998=99,8% - bankfiókban +0,2% 0,2% 4. K&H 0,45%+507 0,89%+843 0,81%+6 843/507= 1,662= 627/843= bankfiókban Ft Ft 27 Ft 166,2% +66,2% 0,743= 74,3% bankkártyával -25,7% 5. Idegen belföldi 0,40%+700 0,66%+821 0,50%+7 821/700= 1,172= 785/821= bankfiókban és Ft Ft 85 Ft 117,2% +17,2% 0,956=95,6% - postán 4,4% 6. Egyenleg lekérdezés díja 65 Ft 80 Ft 75Ft 80/65= 1,230= 123% +12,3% Forrás: Saját szerkesztés és saját számítások alapján 75/80= 0,937= 93,7% -6,3% 42

49 Számításomat a tanulmányaim során szerzett tudásomra alapoznám, dinamikus viszonyszámmal. Melyet időbeli összehasonlító viszonyszámnak is nevezünk, mely megmutatja két időszak vagy időpont adatának hányadosát. Mindezek alapján osztottam a szeptemberi adatokat a júliusi adatokkal továbbá a júliusi adatokat a szeptemberi adatokkal így kaptam meg a két két időszak közötti forint alapú díjak változását. Mivel az egymást követő időszakok árait hasonlítottam össze, és ezen időszakok száma meghaladta a kettőt az így kapott értéket hívhatjuk lánc viszonyszámnak. % 2 1,5 1 0, szeptember július 19.ábra: Készpénzfelvételi díjak változása (Ft) Forrás: Saját adatok alapján- Saját szerkesztés A fenti táblázatban végzett számításaimmal szeretném bemutatni az előzőekben felsorolt bankszámla csomagok egyes díjainak egymáshoz viszonyított változását a és év vonatkozásában. Az alábbi grafikon jól mutatja az eredményeket, ami megegyezik a már korábban említett bankoktól beígért 2014-es lakossági számla költségek csökkentésével az előző 2013-as időszakhoz képest. A grafikon ábrázolásához kerekített értékeket használtam. A grafikonon jól látszik, hogy a készpénz felvétel külföldi ATM-ből alakult a legszembetűnőbben mivel ugyanannyival nőtt szeptemberben mint amennyit 2014-ben csökkent 0,2%-ot. A továbbiakban a változást szeretném bemutatni %-os vonatkozásban. A 2014-es időszakra vonatkozóan az alap díjaktól való eltérést számoltam %-os formában. Visszautalva az előzőre itt is látszik a mínusz adatokból, hogy a bankok ténylegesen csökkentik a lakosságra terhelt plusz költségeket. 43

50 Készpénzfelvételi díjak változása (%) Megnevezés Két időszak közötti változás (%) Készpénzfelvételi díjak: Változások együttesen Teljes időszakra 5. Táblázat: Változá sok együtte sen % ban Teljes időszak ra 1.Saját ATM-ből 406/276= 1, /406= 0, ,938= 0,062-6,2% 2. Idegen belföldi 711/575= 1, /711= 0, ,926= 0,074-7,4% ATM-ből 3. Külföldi ATM ből 1650/1646= 1648/1650= 0, ,998= 0,002-0,2% és bankfiókban 1, K&H bankfiókban 843/507= 1, /843= 0, ,743= 0,257-25% bankkártyával 5. Idegen belföldi 821/700= 1, /821= 0, ,956= 0,044-4,4% bankfiókban és postán 6. Egyenleg lekérdezés díja 80/65= 1,230 75/80= 0, ,937= 0,063-6,3% Forrás: Saját szerkesztés - alapján A legnagyobb változás a K&H bankfiókban bankkártyával történő készpénzfelvételhez kapcsolódó díjak esetében láthatjuk. Itt a 2013 as évhez képest a változás -25%-os. 0,00% Készpénz felvétali díak -5,00% változása -10,00% -15,00% -20,00% -25,00% 20.ábra: Készpénzfelvételhez kapcsolódó díjak %-os változása Forrás: Saját szerkesztés - A fenti táblázat adatai alapján 44