SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK **

Átírás

1 DR. VÁRADI ERIKA DR. GILÁNYI ESZTER * A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK ** Előszó A családon belüli erőszak, az azzal szemben való állami fellépés szükségességének kérdése régóta jelen van a magyar közbeszédben, s időről időre például nagy közfigyelmet keltő bűncselekmények megvalósulása vagy nemzetközi szervezetek állásfoglalásai kapcsán előtérbe kerül a jogi szabályozás alakításának igénye. Ennek folyamatát és aktuális kérdéseit kívánja végigkísérni a tanulmány. Bevezetés Magyarországon jelenleg még nincs olyan jogszabály, amely pontosan meghatározná a családon belüli erőszak fogalmát. A szakirodalomban általában legjellemzőbb vonásait emelik ki. A különböző szerzők a következő magatartásformákat sorolják ide: testi (fizikai), lelki (pszichikai), szóbeli, szexuális és gazdasági (anyagi) erőszak, valamint elhanyagolás. 1 E magatartásformák speciális jellemzője, hogy a bán- * Témavezető témavezetett közös publikáció. ** A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 A teljesség igénye nélkül: Szóbeli, testi, lelki, szexuális és gazdasági (anyagi) erőszak Herman Judit (szerk.): Miért marad??? Feleség- és gyerekbántalmazás a családban. Hogyan segíthetünk? Kézikönyv segítő foglalkozású szakemberek számára. NaNE Egyesület, Budapest, (megtekintés időpontja (továbbiakban m.i.): február 11.); fizikai, pszichikai, szexuális bántalmazás és elhanyagolás Herczog Mária: Gyermekbántalmazás. Complex Kiadó, Budapest, 2007.; fizikai, pszichológiai, szexuális erőszak és elhanyagolás Ranschburg Jenő: A meghitt erőszak. Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006.

2 498 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER talmazásra az elkövető és a sértett közötti ismeretségből fakadó intim viszony, 2 illetve az életkorból, nemi hovatartozásból adódó egyenlőtlenségek okozta anyagi, érzelmi és szexuális függőség 3 keretei között kerül sor, és jellemző, hogy az érintettek hosszabb időn keresztül együtt élnek egy olyan korlátozott térben, mely természeténél fogva megnehezíti, kizárja a kapcsolat feletti társadalmi ellenőrzés lehetőségét. 4 A tipikus áldozati kör alapján megkülönböztethető a partner, a gyermek illetve egyéb személyek, pl. idős szülők, fogyatékkal élő családtag elleni erőszak. 5 Az Európa Tanács május 11-én elfogadott, a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Egyezménye 6 az alábbi fogalom-meghatározást tartalmazza: családon belüli erőszak minden olyan fizikai, szexuális, pszichikai vagy gazdasági jellegű erőszak, mely egy családban vagy egy életközösségben fordul elő, illetve korábbi vagy jelenlegi házastársak vagy partnerek között, függetlenül attól, hogy az elkövető közös lakóhelyen él vagy élt-e a sértettel. A családon belüli erőszak számos negatív következménnyel jár mind az azt elszenvedők, mind a társadalom szempontjából. Az Egészségügyi Világszervezet 2002-es, az erőszak és az egészség összefüggéseivel foglalkozó jelentésében kimutatta, hogy a családon belüli erőszak számos különböző területen jár jelentős káros hatással. A fizikai károsodások között a közvetlenül a bántalmazó cselekmény által okozott törések, zúzódások, rokkantság vagy akár halál mellett előfordulhatnak a bántalmazással orvosilag közvetlen okozati összefüggésbe nem hozható elváltozások (például emésztési zavarok, krónikus fájdalom). Kialakulhatnak komoly pszichés károsodások (többek között depresszió, szorongás, fóbiák, poszttraumás stressz, evés- és alvászavarok, meg- 2 Herman: i.m. 11. o. 3 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. 4 Erőszak a családban mit tehet a rendőrség a családi kapcsolatokon belül a nők ellen elkövetett erőszak leküzdése érdekében? Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, o. 5 Herman: i.m. 12. o. 6 Council of Europe Convention on preventing and combating violence against women and domestic violence Article 3 b - domestic violence shall mean all acts of physical, sexual, psychological or economic violence that occur within the family or domestic unit or between former or current spouses or partners, whether or not the perpetrator shares or has shared the same residence with the victim;

3 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 499 növekedett öngyilkossági kockázat); a szexualitásra és a reproduktív egészségre gyakorolt hatások (például nem kívánt terhesség, nemi úton terjedő betegségek, szexuális diszfunkciók, terhességi komplikációk, vetélés). Mindezek mellett a bántalmazás jelentős gazdasági terheket is jelent, ugyanis az áldozatok munkaképessége csökkenhet, esetleg teljes mértékben megszűnhet a fizikai, lelki sérülések következtében, esetleg a munkaerőpiacról való kivonás maga is lehet a bántalmazási folyamat része. A bántalmazottak a szociális és egészségügyi intézményeket is gyakrabban veszik igénybe, ami az államra anyagi többletterhet ró. 7 Az államnak tehát amellett, hogy az emberi jogok védelme miatt kötelessége anyagi szempontból is érdeke a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés biztosítása. A családon belüli erőszak hazai szabályozásának kezdeti lépései Magyarországon sokáig semmiféle speciális szabályozás nem létezett e magatartásokkal szemben, noha nemzetközi szervezetek tagjaként országunkra is hárultak bizonyos ha nem is kikényszeríthető kötelezettségek. 8 Bár az állam már az 2174/1997. számú Kormányhatározatban 9 kötelezettséget vállalt a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépéshez szükséges jogi szabályozás megalkotására, érdemi rendelkezések megtételére még hosszú ideig nem került sor őszén egy közfelháborodást kiváltó bűncselekmény hatására civil szervezetek és magánszemélyek aláírásgyűjtésbe kezdtek a családon belüli erőszak elleni törvény megalkotása érdekében február 14-én az Országgyűlés elfogadta a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatot. A 7 WHO World report on violence and health df (m. i február 6.) o., o., o. 8 Például az Európa Tanácsi R 1582 (2002), R 1450 (2000), Rec (2002)5 sz. ajánlásai, a CEDAW Egyezmény, illetőleg a CEDAW Bizottság évi ajánlásai Magyarország számára, évi EU Ajánlás a családon belüli erőszak visszaszorítására, stb. 9 a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról 10 (m.i.:2013. február 11.)

4 500 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER dokumentumban március 31-i határidővel végrehajtandó feladatként szerepelt a családon belüli erőszakkal kapcsolatban a távoltartó rendelkezés és a soron kívüli eljárás bevezetéséről, valamint hatékony tanúvédelemi szabályok megalkotásáról rendelkező törvények életre hívása, a civil szervezetekkel együttműködve egységes eljárási szabályok kidolgozása, a menedékház hálózat bővítése, korszerűsítése; speciális áldozatvédelmi kríziskezelő központok létrehozása; jogi segítségnyújtás biztosítása; szakemberképzés; statisztikai adatgyűjtés feltételeinek megteremtése, valamint felvilágosító kampány szervezése. Az országgyűlési határozat szövegezéséből kitűnik, hogy a magyar szabályozás nem azt a modellt kívánta követni, melyben a családon belüli erőszakot önálló, sui generis bűncselekményként (mint pl. Portugáliában, Lengyelországban) illetve minősítő körülményként (pl. Franciaországban) szabályozzák. A határozat kidolgozásában részt vevő szakemberek úgy vélték, a jelenlegi büntetőjogi szabályok körültekintőbb alkalmazása és egyes új, más jogágakba tartozó jogintézmények bevezetése (pl. távoltartó rendelkezés) a járható út. A határozat parlamenti megvitatása során felmerült a jelenség elnevezésével kapcsolatos napjainkig vissza-visszatérő probléma. A képviselők egy része kifogásolta a családon belüli erőszak elnevezést, mert véleményük szerint ez rossz fényt vet a család intézményére, és problémát vet fel azon személyek esetében való alkalmazása, akik nem élnek hagyományos értelemben vett családban. Emiatt az otthonon belüli erőszak alkalmazását javasolták. 11 A speciális rendelkezések megalkotását megelőzően, március 27-én a problémakör kezelésére rendelkezésre álló jogintézmények hatékonyabb alkalmazásának érdekében került sor a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására vonatkozó 13/2003. számú országos rendőr-főkapitányi intézkedést kibocsátására. A dokumentum az Országgyűlési határozattal összhangban az érintett civil szervezetek bevonásával készült. A módszertani útmutatóként szolgáló intézkedés meghatározta a családon belüli erőszak alanyi körét és az azt megvalósító bűncselekményeket és szabálysértéseket. Az alanyi körbe a Büntető Törvénykönyvről szóló Soltész Miklós képviselő hozzászólása az országgyűlési határozat részletes vitája során: elsz=245&p_szoveg=&p_felszig=245 (m. i.: március 12.)

5 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 501 évi IV. tv. (Btk.) pontjában meghatározott hozzátartozókat, 12 a volt házastársakat és volt élettársakat, valamint a gyermekvédelmi intézményben nevelkedő kiskorúakat sorolták. A dokumentum felhívta a rendőrök figyelmét a különleges helyzetből adódó sajátos intézkedési módok alkalmazásának szükségességére. Előírta például, hogy a rendőr ismerje meg a konfliktust, de ne tegyen kísérletet a megoldására, tájékoztassa az érintetteket a rendelkezésükre álló jogérvényesítési lehetőségekről, segítő szolgáltatásokról illetve szervezetekről. Külön-külön hallgassa meg a feleket és egyéb, a helyszínen tartózkodó személyeket, törekedjen a másodlagos viktimizáció elkerülésére; törekedjen a családon belüli erőszakkal érintett családok feltérképezésére, a tudomására jutott információkról haladéktalanul adjon jelzést a gyermekjóléti szolgálat felé, azzal tartson fenn folyamatos munkakapcsolatot. E dokumentumot október 30-án váltotta fel a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására vonatkozó 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás, az ORFK intézkedés lényeges elemeit megtartva, de azokat a hatékonyabb fellépés érdekében kiegészítve és módosítva. Az Országgyűlés október 20-án fogadta el a 115/2003. (X.28.) számú, a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló határozatot. A dokumentum mellékletének 7.3 fejezetét kifejezetten a családon belüli erőszak kérdésének szentelték. A Stratégia elsősorban a fiatalkorú és gyermekkorú áldozatokra koncentrált, későbbi, hasonló jellegű magatartásuk megelőzését tekintette fő céljának; kisebb hangsúlyt fektetett a szintén áldozattá váló felnőtt személyekre. A Stratégia napi 24 órás ügyeleti segélyvonal biztosítását, a szociális igazgatásban jelzőrendszer kialakítását, védő, óvó, krízisintervenciós intézmények működtetését, az áldozatok orvosi, jogi és pszichológiai segítését irányozta elő. A megoldandó feladatok közé sorolta a jogerősen elítéltek és az önként jelentkezők számára rehabilitációs programok és tréningek szervezését, a segítő szakemberek ismereteinek növelését, a problémával kapcsolatos célzott képzések megszervezését, a távoltartó rendelkezés bevezetését törvényalkotás útján, a kérdéskörrel foglalkozó civil szervezetek támogatását. Emellett médiakampány folytatását irányozta elő a lakossági tájékoztatás érdekében. 12 Btk hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa

6 502 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A családon belüli erőszakkal kapcsolatos stratégia és a bűnmegelőzési stratégia végrehajtására tett intézkedések következtében jött létre és működik április 1-jétől az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, mely országos lefedettségű, és a nap 24 órájában ingyenesen elérhető; 13 elsődleges feladata a telefonon segítséget kérő áldozatok krízisközpontokba és a titkos menedékházba való irányítása. Emellett sor került a Regionális Kríziskezelő Hálózat kialakítására. A kezdeti időszakban hét régióban és Budapesten működő intézmények köre 2007-ben 9-re, 2008-ban 11-re bővült. Családok átmeneti otthonaiban kerül sor a családon belüli erőszak áldozatainak szülő gyermekével, egyedülálló nő befogadására. A bántalmazottak azonnali, komplex segítségnyújtásban elhelyezés, pszichológiai, jogi, szociális tanácsadás részesülnek. Egy, a családon belüli erőszak áldozatait befogadó titkos menedékház is megkezdte működését 2005-ben. Feladata bántalmazott nők és gyerekek számára a különösen veszélyes esetekben azonnali, biztonságos és titkos elhelyezés biztosítása. 14 A távoltartó rendelkezés bevezetése Mindkét stratégiában a meghatározott feladatok között szerepelt a távoltartó rendelkezés bevezetése is a hazai jogrendszerbe. Az ezzel kapcsolatos első kísérlet a Kormány által április 16-án benyújtott T/9837 számú, A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat volt. A javaslat eltérően a korábban ismertetett országos rendőr-főkapitányi intézkedéstől a releváns magatartások meghatározásakor nem a Btk. tényállásait nevesítette, hanem a büntetőjog fogalomrendszeréhez visszanyúlva élethelyzeteket kívánt megragadni 15 meghatározott alanyi kör viszonylatában Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat honlapja: (m-i.:2013. február 12.) /2010. (I. 21.) Kormányhatározat A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok tettleges bántalmazás, vagy azzal való fenyegetés; nemi önrendelkezési jog megsértése; ezeken kívül erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra való kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön; személyi szabadságtól való megfosztás; a

7 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 503 A jogintézmény két típusát kívánta bevezetni: - közigazgatási határozatként a rendőrség hatáskörébe tartozó ideiglenes távoltartó határozatot (időtartama legalább öt, legfeljebb tíz nap, mely egy alkalommal hivatalból vagy kérelemre meghosszabbítható, legfeljebb 20 napra) - valamint a bíróság hatáskörébe tartozó távoltartó határozatot (családon belüli erőszakkal összefüggő polgári vagy büntetőeljárásban, illetve a rendőrség által már elrendelt ideiglenes távoltartó határozat esetén; időtartama legfeljebb 6 hónap, mely 3 hónappal meghosszabbítható, ha az eljárás még jogerősen nem fejeződött be). Az országgyűlési vita során a képviselők számos kritikát fogalmaztak meg a javaslattal kapcsolatban. 17 Alkotmányossági szempontból aggályosnak tartották, hogy a bántalmazót nemegyszer saját lakásából távolítják el, miáltal sérül a tulajdonhoz való joga, hogy lakhatása nem biztosított, hogy a rendőrség hatásköre túl széleskörű, és a bántalmazás megfelelő bizonyítottsága nélkül kerülhet sor a határozat meghozatalára. Kifogásolták, hogy a jogintézmény egyik jogágba sem tartozik igazán, és hogy visszaélésekre ad lehetőséget, mert egy majdani válás során kedvezőbb feltételek kiharcolásához fogják felhasználni. Mindezek miatt az általános vitát követően a javaslat részletes vitájára már nem került sor; szeptember 6-án az Igazságügyi Minisztérium visszakérte átdolgozásra. Az ezt követően, 2004 novemberében megszületett előterjesztés 18 teljesen új koncepciót követett a távoltartó rendelkezés bevezetése kapcsán. A családon belüli erőszak fogalmát nem definiálta, mivel a hatályos jogban kimerítően és pontosan szerepelnek azok a törvényi tényállások, amelyekbe valamennyi családon belül elkövethető jogsértés mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás (zaklatás); az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése 16 A Polgári törvénykönyvben meghatározott hozzátartozók (1959: IV. tv b) pont), valamint a volt házastárs vagy volt élettárs, gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, illetve a közös háztartásban rendszeresen illetve időszakonként együtt élő más személy 17 A törvényjavaslat általános vitája &p_felsz=15&p_felszig=53&p_aktus=6 és az általános vita folytatása &p_felsz=240&p_felszig=290&p_aktus=35 (m. i.:2013. február 15.) 18 IM/BÜNT/2004/681

8 504 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER beilleszthető. Az előterjesztés főbb pontjai a távoltartás, mint büntetőeljárási és mint szabálysértési kényszerintézkedés bevezetése, illetve a zaklatás szabálysértési tényállásának megalkotása voltak; ez utóbbi kodifikálására végül nem került sor. A távoltartás, mint büntetőeljárási kényszerintézkedés magyarországi bevezetésére a évi LI. törvénnyel, július 1-i hatállyal, az előterjesztésnek megfelelő koncepció alapján került sor. A távoltartás (Be 138/A ) a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozó kényszerintézkedés, mely éppúgy, mint a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet, az előzetes letartóztatás egyik alternatívája. 19 Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelheti el a bíróság. Az eredeti szabályok alapján időtartama tíztől harminc napig terjedhetett. A évi LXXII. törvénnyel a jogalkotó a maximális időtartamot hatvan napra módosította. Elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt eljárás előtt és alatt tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel feltehető, hogy a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Magánindítványra büntetendő cselekmények esetében távoltartás a magánindítvány előterjesztése előtt nem rendelhető el. A kényszerintézkedés hatálya alatt a terhelt köteles a bíróság által meghatározott ideig a bíróság által meghatározott lakást elhagyni, illetve köteles magát távol tartani a bíróság által meghatározott személytől, különösen e személy lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől, általa látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlásának helyszínétől; továbbá tartózkodni attól, hogy bíróság által meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Ha a terhelt a távoltartó rendelkezésben foglaltakat megszegi, akár előzetes letartóztatása is elrendelhető. A törvény indokolása szerint a jogintézmény alapvető célja a bizonyítási eljárás sikerének elősegítése ben tovább folytatódott a távoltartó rendelkezés bevezetésével kapcsolatos jogalkotói tevékenység szeptember 22-én T/6306-os 19 A évi LI tv. indokolása

9 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 505 számon sor került egy törvényjavaslat benyújtására, ismét A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról címmel, mely a korábban már ismertetett 2004-es törvényjavaslat koncepciójának megfelelően kívánta bevezetni a távoltartó rendelkezést, meghatározva annak ideiglenes, rendőrségi hatáskörbe tartozó, valamint bíróság által elrendelhető változatát. A cél tehát a távoltartás 2006 óta büntetőeljárási kényszerintézkedésként létező formájának kiegészítése, s nem felváltása volt. A törvényjavaslat a korábbihoz hasonlóan kívánta megragadni a családon belüli erőszak jelenségét, kiegészítve az azt megvalósító magatartásokat 20 a közös- vagy különvagyon körébe tartozó gazdasági javakhoz való hozzáférés jogellenes korlátozásával vagy megakadályozásával. Az előző javaslatban rögzített alanyi kört 21 ki kívánta terjeszteni a korábban nevesítetteken kívül az együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyekre, a kapcsolat fennállása alatt vagy annak megszakadása után; emellett a bántalmazók körében nevesítette az ilyen személyeken kívül a bensőséges kapcsolat kialakítására törekvő, de a másik fél részéről elutasított személyt is. A parlamenti vita során ismételten kifogás merült fel a családon belüli erőszak elnevezéssel szemben, 22 ezért végül a törvényt A hozzátartozók közötti erőszak miatti távoltartásról címmel fogadták el. Bár a végül december 15-én elfogadott törvényszöveg az eredeti előterjesztéshez képest mind a családon belüli erőszakot megvalósító magatartásokat, 23 mind az alanyi kört 24 némileg szűkebben határozta meg. 20 Ld. 15. lábjegyzet 21 Ld. 16. lábjegyzet 22 Pelczné Dr. Gáll Ildikó felszólalása a törvényjavaslat általános vitája során: Úgy gondolom, ez a kifejezés azt sugallja, hogy a család egy olyan közösség, amelyben erőszakos cselekmények rendszeresen előfordulnak. A család számomra pozitív érték, és ezzel a címmel, úgy érzem, az előterjesztők degradálják a család intézményét. _felsz=234&p_szoveg=&p_felszig= Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül, vagy rendszeresen, ismétlődő jelleggel veszélyeztető tevékenység, vagy mulasztás (a továbbiakban: hozzátartozók közötti erőszak) kikerült a gazdasági erőszakot körülíró elkövetési magatartás 24 E törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk a b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt élettársat, a volt jegyest, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat,

10 506 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER Sólyom László köztársasági elnök megítélése szerint alkotmányossági szempontból még ezek a rendelkezések is aggályosnak minősültek, mivel túlságosan tág fogalom-meghatározással operáltak, s ezért nem feleltek meg az arányosság és ezen belül a legenyhébb eszköz elve követelményeinek. 25 Az Alkotmánybíróság határozatában 26 (két alkotmánybíró különvéleménye mellett) a vonatkozó rendelkezéseket alkotmányellenesnek ítélte. Az Országgyűlés ezt követően a két érintett rendelkezést eltérő tartalommal határozta meg, 27 s végül július 6-án kihirdették a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvényt. A törvényben a korábbi kezdeményezésekhez képest új elemként jelenik meg, hogy a jogszabály nem taxatív jelleggel megnevez bizonyos szerveket, melyek tevékenységük körében a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el. Előírja számukra, hogy jelezzék a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik. Emellett az érintett szerveket együttműködésre és kölcsönös tájékoztatásra is kötelezi. A családvédelmi koordinációért felelős szerv számára is meghatároz hozzátartozók közötti erőszak esetére konkrét feladatokat, melyek a törvény indokolása alapján a konfliktus kezelésére és feloldására, valamint információk szolgáltatására irányulnak. A törvény alapján a távoltartás két formája: - az ideiglenes megelőző távoltartás (a rendőrség rendeli el hivatalból, vagy a bántalmazott, illetve hozzátartozója, illetve a jelzésre kötelezett szerv bejelentésére, a helyszínen azonnal vagy előállítás alkalmazása továbbá együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyt e kapcsolat fennállása alatt vagy után ile/ abinditvany_hozzatartozok_kozotti_eroszak_cimerrel.pdf (m.i.: ) 26 53/2009. (V.6.) AB határozat 27 hozzátartozók közötti erőszak: a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység [1. (1) a)],valamint a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás [1. (1) b)] hozzátartozó: a Ptk b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók és hozzátartozók, a volt házastárssal, a volt bejegyzett élettárs, a gondnok, a gondnokolt, a gyám és a gyámolt

11 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 507 esetén annak lejártáig; időtartama 72 óra; bírói felülvizsgálatára van lehetőség; elrendelésével egyidejűleg az illetékes helyi bíróságnál megelőző távoltartás elrendelését kell kezdeményezni); - a megelőző távoltartás (elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt a rendőrség kezdeményezésére, vagy a bántalmazó, illetőleg hozzátartozója kérelmére; időtartama legfeljebb 30 nap); Mindkettő átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. Akivel szemben elrendelték, köteles: - távol tartani magát a bántalmazottól, - távol tartani magát a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, - távol tartani magát a határozatban megjelölt más személytől, és - tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Újból csak akkor kérhető az elrendelésük, ha annak feltételei ismételten megvalósulnak. A törvény hatályba lépésével egyidejűleg mind az távoltartó határozat szabályainak megszegését, mind a megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezését szabálysértésnek nyilvánították. 28 Új tényállások a Büntető Törvénykönyvben A következő fontos lépcső a családon belüli erőszak szabályozástörténetében a zaklatás bűncselekménnyé nyilvánítása. A jogalkotó a jogintézményt a évi CLXII. törvénnyel iktatta be a Büntető törvénykönyvbe, január 1-i hatállyal. A személy elleni bűncselekményeket tartalmazó XII. fejezetben, a Szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezte el, a 176/a alatt. Az első bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetési magatartása a háborgatás, mely a zaklató, zavaró jellegű magatartásokat jelenti. A jogalkotó ezek köréből kiemeli és külön nevesíti a telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen elkövetett rendszeres kapcsolatteremtési kísérletet. A magatartás tényállásszerűségéhez szük- 28 Az évi LXIX. törvényt felváltó évi II. törvény is tartalmazza e szabálysértéseket.

12 508 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER séges, hogy a háborgatás rendszeres vagy tartós legyen. A rendszeresség azt jelenti, hogy rövidebb időközönként, többször valósítja meg a zaklató cselekményt az elkövető, a tartósság pedig azt, hogy a magatartás huzamosabb ideig tart. 29 A magatartás célzatos, az elkövető szándéka arra irányul, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. A második bekezdéssel a jogalkotó a korábban a veszélyes fenyegetés szabálysértési tényállásban foglalt magatartást emelte bűncselekményi szintre. Az elkövetési magatartás a bűncselekmény elkövetésével való fenyegetés, mely a passzív alanyra, vagy rá tekintettel annak hozzátartozójára irányul. A jogalkotó a évi LXXIX. Törvénnyel egy új fordulatot iktatott a tényállásba, büntetendővé nyilvánítva, ha valaki annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be. A családon belüli erőszak elleni fellépés szempontjából a jogszabályhely (3) bekezdésében meghatározott minősítő körülményeknek van kiemelt szerepe, mivel a jogalkotó súlyosabban rendeli büntetni, aki a cselekményt házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. A bűncselekmény magánindítványra büntethető. Az új büntető törvénykönyv ában szintén szerepel a tényállás, kisebb módosításokkal (az első bekezdésben már nem szerepel a külön nevesített elkövetési magatartás; a (2) bek. b) pontjában az elkövetési magatartás a látszatkeltés; a bejegyzett élettárs sérelmére való elkövetés nem minősítő körülmény). A családon belüli erőszak elleni fellépés újabb eszközeként a jogalkotó az új büntető törvénykönyv XX. fejezetébe A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények közé kívánta beiktatni az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállását. A jogszabálytervezet indokolása szerint a cselekmény a családon belüli erőszakot megvalósító magatartások széles spektrumú elkövetési körébe illeszkedett volna úgy, hogy a már szabályozott egyéb magatartások mellett kisegítő jelleggel nyert volna alkalmazást. Az eredeti javaslat szerint a bűncselekmény az 29 Lásd erről részletesebben a évi CLXII. tv. indokolását évi C. tv.

13 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 509 alany és a passzív alany speciális viszonya 31 esetén megállapítható szubszidiárius jellegű tényállás ( ha más bűncselekmény nem valósul meg ); elkövetési magatartása a rendszeresen vagy tartósan erőszakos magatartás tanúsítása. A bűncselekmény célzatos (annak érdekében valósul meg a magatartás, hogy a passzív alany valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön), és eredmény-bűncselekmény (lelki szenvedés). Csak magánindítványra büntethető. Az új tényállás nem aratott osztatlan sikert az országgyűlési képviselők körében. Több módosító indítványban is javasolták elhagyását, 32 míg más képviselők súlyosabb büntetési tételt vagy új minősített eseteket kívántak volna bevezetni. 33 Az elfogadott törvénybe végül e tényállás nem került be. A családon belüli erőszak Büntető törvénykönyvbe iktatásának kérdése azonban ezzel még nem zárult le. Halász Pálma, az Élet-érték Alapítvány vezetője népi kezdeményezést indított. A Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon. szöveget tartalmazó aláírásgyűjtő ívet 34 több mint százezren írták alá, így az Országgyűlés napirendjére tűzte a kérdés megvitatását. A parlamenti vitára szeptember 10-én késő este került sor Az elkövetővel közös háztartásban vagy egy lakásban élő házastárs, volt házastárs, élettárs, volt élettárs, egyeneságbeli rokon, az elkövető nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorú, illetve őt nevelő, felügyelő vagy gondozó személy 32 Varga István és Salamon László indokolásukban arra hivatkoztak, hogy a tényállás elemei egyrészt megtalálhatók más tényállásokba, másrészt a normavilágosság követelményébe ütköznek. (m. i január 21.). Bárándy Gergely szerint a tényállás nem megfelelő az elérni kívánt cél szempontjából, és akár aránytalan beavatkozást is jelenthet büntetőjogi szabályozása a családok életébe. (m. i.: január 21.) 33 Szabó Tímea és Dorosz Dávid módosító javaslatai: (m. i.: január 21.); (m. i.: január 21.) 34 Az Országos Választási Bizottság 62/2012. határozata (m.i február 25.) 35 21:34 perces kezdettel _ckl=39&p_stilus= (m.i február 25.)

14 510 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER Az egyik képviselő hozzászólása miatt 36 civil szervezetek demonstrációt szerveztek az Országház elé. 37 A népi kezdeményezést végül a Parlament szeptember 17-i ülésén fogadta el. 38 Ennek nyomán Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője kezdeményezte egy munkacsoport felállítását a leendő tényállás kidolgozása érdekében. 39 A bizottságban képviseltette magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Rendőrség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Országos Bírósági Hivatal, valamint civil szervezetek. Az egyeztetés alatt álló leendő bűncselekmény elnevezése Hozzátartozó bántalmazása. A tervezett tényállás meghatározott, a Btk-ban már szereplő cselekmények hozzátartozók sérelmére való rendszeres elkövetését kívánta szankcionálni. A tervezet eredeti formájában tartalmazta szubszidiárius jelleggel a rendszeres súlyos lelki sérelem okozásának pönalizálását, 40 ez azonban a későbbiekben a bizonyítás nehézségére hivatkozással kikerült. A tervezet szerint a bűncselekmény alapesete magánindítványra büntetendő. Egy január 30-án zajló egyeztetés folyamán a kormányzat képviselői elfogadták a munkacsoport civil tagjainak arra vonatkozó felvetését, hogy az együttélés ne legyen a tényállás eleme. A civilek 36 Varga István képviselő: És végül, de nem utolsósorban abban sincs vita a Ház két oldalán ülő képviselők között, hogy a büntető törvénykönyv nem mindenható eszköz, és nem hiszem, hogy a strindbergi házasságokat és a családon belüli erőszakot külön precizitással sui generis bűncselekményként törvényi tényállások tömkelegével lehetne megakadályozni. Talán vissza kellene állítani a családnak, a gyermekvállalásnak a rangját és szerepét. Talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé, és elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak. _felsz=278&p_szoveg=&p_felszig=278 (m.i február 25.) 37 tuntetes-a-n%c5%91k-jogaiert 38 60/2012. (IX. 18.) OGY határozat népi kezdeményezésről igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodással &p_felsz=215&p_szoveg=&p_stilus= (m.i február 25.) 39 (m.i február 25.) 40 Frech Ágnes a Bírónők Egyesületének november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadása (m.i március 7.)

15 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 511 emellett nyomatékosan kérték azt is, hogy ne a jelenlegi joggyakorlatból fakadó nehézségek figyelembe vételével történjen a kodifikáció, hanem inkább a későbbiekben azt igazítsák a problémára megfelelően reflektáló tényálláshoz. Végül az ülésen az a megegyezés született, hogy a szakmai szintű egyeztetést tovább kell folytatni, és ennek érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szöveg-előkészítő csoportjának egy új normaszöveg javaslatot kell kidolgoznia. 41 E kezdeményezés további sorsáról a következő részben bővebben szót ejtünk. Ezen egyeztetéstől függetlenül április 3-án Schiffer András és Ertsey Katalin országgyűlési képviselők benyújtottak egy törvényjavaslatot az új Büntető törvénykönyv eltérő szövegű hatályba lépése érdekében. A javaslatukban szereplő tényállás elnevezése Családon belüli erőszak. 42 A megfogalmazott tényállás nem a Btk-ban már szabályozott cselekményekre utal, hanem ahogy a javaslat beterjesztői indokolásukban fogalmaztak büntetni rendeli azokat az emberi méltóságot és szabadságot sértő cselekményeket, melyek a sértett és az elkövető közötti családi, érzelmi kapcsolat vagy függőség miatt fokozottan veszélyesek a társadalomra. A bűncselekmény három fordulata - olyan ismétlődő erőszakos, elszigetelő vagy súlyosan megalázó magatartás tanúsítása, vagy ezzel való fenyegetés, amely komoly fizikai vagy lelki szenvedést okoz, illetve ezen állapot egyéb módon való előidézése és fenntartása (e fordulat kapcsán értelmező rendelkezés tartalmazza az elszigetelés fogalmát: a sértett társadalmi kapcsolatrendszerének tartós és rendszeres rombolása); - a közös gazdálkodás körébe tartozó vagyoni elem egyoldalú kivonása a közös gazdálkodás alól, és ezzel a sértett akarata ellenére az ő gazdasági függőségének vagy ellehetetlenítésének előidézése; - kizsákmányolás (az értelmező rendelkezés alapján ez a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzése). 41 Kincses István ügyvéd, civil résztvevő tájékoztatója a munkacsoport január 20-i üléséről users.atw.hu/alairas/kormányjavaslattájékoztatás doc (m.i március 7.) 42 T/10607 sz. javaslat. (m. i.: április 15.)

16 512 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A passzív alanyok körének meghatározását a tágan értelmezett család fogalmára alapozza, ezt kiegészítve olyan személyekkel, akik ezen kívül az elkövetővel érzelmi közösségben tartós kapcsolatban állnak, illetve vele nevelési, felügyeleti, gondozási viszonyban vannak. 43 A tényállás szubszidiárius bűncselekményként kívánja pönalizálni e magatartásokat. A javaslatot végül az Alkotmányügyi Bizottság figyelemmel az időközben előterjesztett T/11105 számú Btk-módosításra és az ahhoz kapcsolódó javaslatokra is nem vette tárgysorozatba. A Hozzátartozó bántalmazása május 10. napján került benyújtásra az Országgyűlés elé a T/11105 számú, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek általános vitájára május 14. napján került sor. Az expozét Répássy Róbert államtitkár mondta el, aki hangsúlyozta, hogy a most előterjesztésre kerülő módosítások egy része érdemi előrelépést jelent egyes fontos, hosszú ideje megoldásra váró kérdésekben. 44 Hangsúlyozta, hogy a Kormány elkötelezett a közvéleményt régóta foglalkoztató, a hozzátartozók által, egymás sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés iránt. Ennek egyik alapja az állami felelősség-vállalás; azaz, hogy minden állampolgár számára garantálják a megfelelő védelmet, függetlenül attól, hogy a támadás az otthonában, valamely hozzátartozója részéről, avagy azon kívül, egy idegen részéről éri-e. A törvényjavaslattal kapcsolatosan több üzenet is elhangzott. Egyrészt, hogy a Kormány az Országgyűlés évi őszi határozatára alapozva tett lépéseket az önálló törvényi tényállás megalkotására, azonban e folyamat során mindvégig együttműködött a 43 Jelenlegi vagy volt hozzátartozó, élettárs vagy annak hozzátartozója vagy élettársa, az elkövetővel érzelmi közösségben lévő vagy volt személy, valamint a nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló vagy ha a bűncselekményt ezzel összefüggésben követik el korábban állt személy. Hozzátartozónak minősül a gyám és a gyámolt, a gondnok, a gondnokolt és az elkövető kiskorú gyermekének nevelésére, gondozására köteles személy is. 44 Dr. Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár expozéja _felsz=106&p_szoveg=&p_felszig=106 (m. i.: május 14.)

17 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 513 különböző szakmai szervezetekkel így a büntető-eljárásban érintett hatóságokkal, az alapvető jogok biztosával és a civilekkel, építve azok véleményére, javaslataira. Másrészt, hogy a hozzátartozók közötti erőszak nem családi ügy. Ennek kimondásával, s bűncselekményi formában történő deklarálásával azzal, a még napjainkban is elterjedt állampolgári attitűddel kíván szembemenni, mely a beavatkozást, a jelzést vagy a segítségnyújtást az ügy sajátos jellegére hivatkozva, e lepel mögé bújva mellőzi. Harmadrészt üzenni kíván a nemzetközi szervezetek felé, megfogalmazott elvárásaik teljesítésével is kinyilvánítva a Kormány irányukba és a nemzetközi normák felé fennálló elköteleződését. Negyedrészt utal arra, hogy bármilyen szigorú szankcionálás sem lehet eredményes akkor, ha a cselekmények rejtve maradnak. Azaz szükség van társadalmi összefogásra, felvilágosításra, az intézmények támogató, áldozat-barát működésére. Ebben kiemelten számít a Kormány a civilekre, akik felé ismét nyitottságát mutatta. Mindemellett a Javaslat a civilek azon, fentebb már ismertetett kérését, hogy az együttélés ne legyen a tényállás része, csak részben akceptálta. Azaz a bűncselekmény megvalósulásához szükséges ennek megléte, de az már nem feltétel, hogy mindez az elkövetéskor álljon fenn. A javasolt büntetési tételek szigorúbb volta a közvélemény felől érkező büntetési igényre is reagálni kíván. A T/ számú törvényjavaslat 45 a Hozzátartozó bántalmazása bűntettét a következőképpen határozza meg: 212/A. (1) Aki az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. (3) (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Hozzátartozó bántalmazása elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 45 T/ számú törvényjavaslat egyes büntető tárgyú törvények módosításáról. (m.i.: május 14.)

18 514 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A jogalkotó az új tényállást a évi C. törvény A gyermekek érdekeit sértő és a család elleni bűncselekmények cím alatti XX. fejezetébe, a Tartási kötelezettség elmulasztása (212..) és a Családi jogállás megsértése (213..) bűncselekmények közé kívánja beilleszteni, 212/A. szakaszszámmal. A Javaslat Általános indoklása ahogy az az expozéban is elhangzott az új bűncselekmény életre hívásának egyik indokaként Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon címmel benyújtott országos népi kezdeményezés 46 Országgyűlés általi napirendre tűzését, majd az azt támogató határozat elfogadását jelölte meg. Emellett az indoklás már nevesítetten utal az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága korábbi jelentésére, 47 melyben arra hívták fel Magyarország, mint Részes állam figyelmét, hogy dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni, családon belüli erőszakról. A másik nevesített dokumentum A nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (CAHVIO). 48 Érdemes megjegyezni, hogy ezen konvencióra melyet hazánk még nem írt alá 49 már a évi C. törvény indoklásában is hivatkozik a jogalkotó, akkor azt még A nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Egyezmény -ként fordítva. Az Általános indoklás utal arra is, hogy e dokumentumokkal összefüggésben a Kormány komplex védelmet kíván biztosítani a potenciális női áldozatok számára (is), amit az új Kódex A nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények című XIX., illetve A gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmények elnevezésű XX. fejezettel valósít meg. 46 H/7685. szám 47 Az ezt vizsgáló Bizottság Magyarország a CEDAW Egyezmény megvalósításával kapcsolatos, évi, VI. kormányzati jelentésével kapcsolatban több javaslatot is megfogalmazott. 48 Council of Europe Convention on preventing and combating violence against women and domestic violence (Istanbul Convention). (m.i.: ) 49 lásd erről részletesebben: ENG (i.m.: )

19 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 515 A Javaslat a Hozzátartozó bántalmazása bűncselekményéhez fűzött részletes indoklásában kitér arra, hogy a családon belüli erőszak, mint a kriminológia tudománya által kimunkált fogalom, az emberi jogot sértő magatartások igen széles körét fedi le, melyek mind társadalomra veszélyességükben, mind büntetőjogi tilalmazottságukban eltérnek egymástól. E cselekmények elkövetését már eddig is szankcionálta a Btk., azonban egy új tényállás megalkotása elsősorban a sértettek speciális körére tekintettel mindazonáltal indokolt. A család, illetve az intim személyi kör sajátos kapcsolatrendszerek szövevénye, melyben egy rendszeresen előforduló személy elleni akár verbális abúzus sem csak a közvetlen sértettre, hanem a kapcsolatrendszer egyéb szereplőjére is negatív hatással lehet. Erre is figyelemmel a jogalkotó az általánostól szélesebb körben határozza meg a potenciális áldozati kör fogalmát. Míg az új Büntető kódex pontja szerint hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, addig a Javaslat e körbe emeli a volt házastársat, a volt élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot és a gyámoltat is. E személyi kör azonban csak abban az esetben válhat e bűncselekmény passzív alanyává, ha akár az elkövetéskor, akár azt megelőzően együtt élt az elkövetővel. A civil szervezetek kérése ellenére beemelt tényállási elem jelenti az indoklás szerint azt a többletet, amely utal az elkövető és a sértett közötti speciális kapcsolati helyzetre, a felek ebből fakadó pszichés állapotára, s ezáltal válhat valóban indokolttá az önálló deliktum megalkotása. A korábbi konzultációk során érvként hangzott el, hogy nehézséget jelenthet e feltétel fennálltának bizonyítása. A Kormány azonban azon az állásponton van, hogy ez akár tanúvallomások alapján, akár más hatósági forrásból, így például a lakcímnyilvántartóból szerzett információkra alapítottan aggálytalanul igazolható.

20 516 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A bűncselekmény elkövetési magatartása egyes nevesített törvényi tényállások megvalósításában teljesül ki. Hazai kutatások 50 alapján is tudjuk, melyek azok a fizikai, pszichés vagy szexuális abúzusokat kimerítő cselekvőségek, melyek tipikusak e jelenség kapcsán. A jogalkotó azonban nem kívánta ezek mindegyikét a tényállási körbe emelni. Ez ugyanis például a nemi erkölcs elleni támadások kapcsán (minősített esetek!), 51 figyelemmel a Btk. belső koherenciájára akár a jelenleginél enyhébb büntetési tételkeret kilátásba helyezését tette volna szükségessé. Ez az eredmény pedig teljesen szemben állna a törvényhozói akarattal. Így az elkövetési magatartások körében olyan tényállások kerültek nevesítésre, amelyek büntetőjogi fenyegetettsége nem ilyen mértékű. Ide tartoznak a testi sértés egyes esetei, a becsületsértés, a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés. A tényállásszerű elkövetési magatartás azonban megköveteli a speciális alanyi körrel szembeni rendszeres elkövetést. Ezt a jogalkotó szintén olyan egyedi jellemzőként nevesíti, mely a családon belüli erőszak sajátosságához tartozik hozzá. A rendszeresség már két, egymáshoz időben közel eső elkövetés esetén is fennáll. Feltétel, hogy ugyanannak a sértettnek a sérelmére történjék, az azonban nem, hogy ugyanazon elkövetési magatartással. Így akkor is megáll az elkövető felelőssége, ha egyszer könnyű testi sértést, majd rövid idő elteltével tettleges becsületsértést követ el hozzátartozójával szemben. Amennyiben az egyik magatartás a tényállás első, míg a másik a súlyosabban minősülő második bekezdésébe ütközik, ez utóbbi alapján kell a cselekményt minősíteni. A rendbeliség a sértettek számához igazodik, de a rendszerességnek minden sértett vonatkozásában külön-külön fenn kell állnia. Ennek hiányában például különböző sértettek sérelmére történő, de csak egyszeri bántalmazás esetén a magatartás megítélése a következményektől függ: tettleges becsületsértés, könnyű vagy súlyos testi sértés, esetleg személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés állapítható meg halmazatban. A magatartások szigorúbb megítélése nem csak a magasabb büntetési tételkeretek kilátásba helyezésével, hanem azon keresztül is kifejezésre jut, hogy a cselekmények függetlenül az elkövetési magatartásként 50 Itt említendők többek között Morvai Krisztina, Kerezsi Klára, Virág György, Kó József, Tamási Erzsébet, Cseres Judit, Herczog Mária, Parti Katalin vagy Solt Ágnes munkái. 51 A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést a évi C. törvény 196. (2) bekezdés b) pontja, míg a szexuális erőszakot a 197. (3) bekezdés b) pontja rendeli büntetni, az alapesethez viszonyítva súlyosabb szankcióval.