SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK **

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK **"

Átírás

1 DR. VÁRADI ERIKA DR. GILÁNYI ESZTER * A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK ** Előszó A családon belüli erőszak, az azzal szemben való állami fellépés szükségességének kérdése régóta jelen van a magyar közbeszédben, s időről időre például nagy közfigyelmet keltő bűncselekmények megvalósulása vagy nemzetközi szervezetek állásfoglalásai kapcsán előtérbe kerül a jogi szabályozás alakításának igénye. Ennek folyamatát és aktuális kérdéseit kívánja végigkísérni a tanulmány. Bevezetés Magyarországon jelenleg még nincs olyan jogszabály, amely pontosan meghatározná a családon belüli erőszak fogalmát. A szakirodalomban általában legjellemzőbb vonásait emelik ki. A különböző szerzők a következő magatartásformákat sorolják ide: testi (fizikai), lelki (pszichikai), szóbeli, szexuális és gazdasági (anyagi) erőszak, valamint elhanyagolás. 1 E magatartásformák speciális jellemzője, hogy a bán- * Témavezető témavezetett közös publikáció. ** A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 A teljesség igénye nélkül: Szóbeli, testi, lelki, szexuális és gazdasági (anyagi) erőszak Herman Judit (szerk.): Miért marad??? Feleség- és gyerekbántalmazás a családban. Hogyan segíthetünk? Kézikönyv segítő foglalkozású szakemberek számára. NaNE Egyesület, Budapest, (megtekintés időpontja (továbbiakban m.i.): február 11.); fizikai, pszichikai, szexuális bántalmazás és elhanyagolás Herczog Mária: Gyermekbántalmazás. Complex Kiadó, Budapest, 2007.; fizikai, pszichológiai, szexuális erőszak és elhanyagolás Ranschburg Jenő: A meghitt erőszak. Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006.

2 498 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER talmazásra az elkövető és a sértett közötti ismeretségből fakadó intim viszony, 2 illetve az életkorból, nemi hovatartozásból adódó egyenlőtlenségek okozta anyagi, érzelmi és szexuális függőség 3 keretei között kerül sor, és jellemző, hogy az érintettek hosszabb időn keresztül együtt élnek egy olyan korlátozott térben, mely természeténél fogva megnehezíti, kizárja a kapcsolat feletti társadalmi ellenőrzés lehetőségét. 4 A tipikus áldozati kör alapján megkülönböztethető a partner, a gyermek illetve egyéb személyek, pl. idős szülők, fogyatékkal élő családtag elleni erőszak. 5 Az Európa Tanács május 11-én elfogadott, a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Egyezménye 6 az alábbi fogalom-meghatározást tartalmazza: családon belüli erőszak minden olyan fizikai, szexuális, pszichikai vagy gazdasági jellegű erőszak, mely egy családban vagy egy életközösségben fordul elő, illetve korábbi vagy jelenlegi házastársak vagy partnerek között, függetlenül attól, hogy az elkövető közös lakóhelyen él vagy élt-e a sértettel. A családon belüli erőszak számos negatív következménnyel jár mind az azt elszenvedők, mind a társadalom szempontjából. Az Egészségügyi Világszervezet 2002-es, az erőszak és az egészség összefüggéseivel foglalkozó jelentésében kimutatta, hogy a családon belüli erőszak számos különböző területen jár jelentős káros hatással. A fizikai károsodások között a közvetlenül a bántalmazó cselekmény által okozott törések, zúzódások, rokkantság vagy akár halál mellett előfordulhatnak a bántalmazással orvosilag közvetlen okozati összefüggésbe nem hozható elváltozások (például emésztési zavarok, krónikus fájdalom). Kialakulhatnak komoly pszichés károsodások (többek között depresszió, szorongás, fóbiák, poszttraumás stressz, evés- és alvászavarok, meg- 2 Herman: i.m. 11. o. 3 Kerezsi Klára: A védtelen gyermek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. 4 Erőszak a családban mit tehet a rendőrség a családi kapcsolatokon belül a nők ellen elkövetett erőszak leküzdése érdekében? Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, o. 5 Herman: i.m. 12. o. 6 Council of Europe Convention on preventing and combating violence against women and domestic violence Article 3 b - domestic violence shall mean all acts of physical, sexual, psychological or economic violence that occur within the family or domestic unit or between former or current spouses or partners, whether or not the perpetrator shares or has shared the same residence with the victim;

3 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 499 növekedett öngyilkossági kockázat); a szexualitásra és a reproduktív egészségre gyakorolt hatások (például nem kívánt terhesség, nemi úton terjedő betegségek, szexuális diszfunkciók, terhességi komplikációk, vetélés). Mindezek mellett a bántalmazás jelentős gazdasági terheket is jelent, ugyanis az áldozatok munkaképessége csökkenhet, esetleg teljes mértékben megszűnhet a fizikai, lelki sérülések következtében, esetleg a munkaerőpiacról való kivonás maga is lehet a bántalmazási folyamat része. A bántalmazottak a szociális és egészségügyi intézményeket is gyakrabban veszik igénybe, ami az államra anyagi többletterhet ró. 7 Az államnak tehát amellett, hogy az emberi jogok védelme miatt kötelessége anyagi szempontból is érdeke a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés biztosítása. A családon belüli erőszak hazai szabályozásának kezdeti lépései Magyarországon sokáig semmiféle speciális szabályozás nem létezett e magatartásokkal szemben, noha nemzetközi szervezetek tagjaként országunkra is hárultak bizonyos ha nem is kikényszeríthető kötelezettségek. 8 Bár az állam már az 2174/1997. számú Kormányhatározatban 9 kötelezettséget vállalt a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépéshez szükséges jogi szabályozás megalkotására, érdemi rendelkezések megtételére még hosszú ideig nem került sor őszén egy közfelháborodást kiváltó bűncselekmény hatására civil szervezetek és magánszemélyek aláírásgyűjtésbe kezdtek a családon belüli erőszak elleni törvény megalkotása érdekében február 14-én az Országgyűlés elfogadta a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatot. A 7 WHO World report on violence and health df (m. i február 6.) o., o., o. 8 Például az Európa Tanácsi R 1582 (2002), R 1450 (2000), Rec (2002)5 sz. ajánlásai, a CEDAW Egyezmény, illetőleg a CEDAW Bizottság évi ajánlásai Magyarország számára, évi EU Ajánlás a családon belüli erőszak visszaszorítására, stb. 9 a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról 10 (m.i.:2013. február 11.)

4 500 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER dokumentumban március 31-i határidővel végrehajtandó feladatként szerepelt a családon belüli erőszakkal kapcsolatban a távoltartó rendelkezés és a soron kívüli eljárás bevezetéséről, valamint hatékony tanúvédelemi szabályok megalkotásáról rendelkező törvények életre hívása, a civil szervezetekkel együttműködve egységes eljárási szabályok kidolgozása, a menedékház hálózat bővítése, korszerűsítése; speciális áldozatvédelmi kríziskezelő központok létrehozása; jogi segítségnyújtás biztosítása; szakemberképzés; statisztikai adatgyűjtés feltételeinek megteremtése, valamint felvilágosító kampány szervezése. Az országgyűlési határozat szövegezéséből kitűnik, hogy a magyar szabályozás nem azt a modellt kívánta követni, melyben a családon belüli erőszakot önálló, sui generis bűncselekményként (mint pl. Portugáliában, Lengyelországban) illetve minősítő körülményként (pl. Franciaországban) szabályozzák. A határozat kidolgozásában részt vevő szakemberek úgy vélték, a jelenlegi büntetőjogi szabályok körültekintőbb alkalmazása és egyes új, más jogágakba tartozó jogintézmények bevezetése (pl. távoltartó rendelkezés) a járható út. A határozat parlamenti megvitatása során felmerült a jelenség elnevezésével kapcsolatos napjainkig vissza-visszatérő probléma. A képviselők egy része kifogásolta a családon belüli erőszak elnevezést, mert véleményük szerint ez rossz fényt vet a család intézményére, és problémát vet fel azon személyek esetében való alkalmazása, akik nem élnek hagyományos értelemben vett családban. Emiatt az otthonon belüli erőszak alkalmazását javasolták. 11 A speciális rendelkezések megalkotását megelőzően, március 27-én a problémakör kezelésére rendelkezésre álló jogintézmények hatékonyabb alkalmazásának érdekében került sor a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására vonatkozó 13/2003. számú országos rendőr-főkapitányi intézkedést kibocsátására. A dokumentum az Országgyűlési határozattal összhangban az érintett civil szervezetek bevonásával készült. A módszertani útmutatóként szolgáló intézkedés meghatározta a családon belüli erőszak alanyi körét és az azt megvalósító bűncselekményeket és szabálysértéseket. Az alanyi körbe a Büntető Törvénykönyvről szóló Soltész Miklós képviselő hozzászólása az országgyűlési határozat részletes vitája során: elsz=245&p_szoveg=&p_felszig=245 (m. i.: március 12.)

5 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 501 évi IV. tv. (Btk.) pontjában meghatározott hozzátartozókat, 12 a volt házastársakat és volt élettársakat, valamint a gyermekvédelmi intézményben nevelkedő kiskorúakat sorolták. A dokumentum felhívta a rendőrök figyelmét a különleges helyzetből adódó sajátos intézkedési módok alkalmazásának szükségességére. Előírta például, hogy a rendőr ismerje meg a konfliktust, de ne tegyen kísérletet a megoldására, tájékoztassa az érintetteket a rendelkezésükre álló jogérvényesítési lehetőségekről, segítő szolgáltatásokról illetve szervezetekről. Külön-külön hallgassa meg a feleket és egyéb, a helyszínen tartózkodó személyeket, törekedjen a másodlagos viktimizáció elkerülésére; törekedjen a családon belüli erőszakkal érintett családok feltérképezésére, a tudomására jutott információkról haladéktalanul adjon jelzést a gyermekjóléti szolgálat felé, azzal tartson fenn folyamatos munkakapcsolatot. E dokumentumot október 30-án váltotta fel a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására vonatkozó 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás, az ORFK intézkedés lényeges elemeit megtartva, de azokat a hatékonyabb fellépés érdekében kiegészítve és módosítva. Az Országgyűlés október 20-án fogadta el a 115/2003. (X.28.) számú, a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló határozatot. A dokumentum mellékletének 7.3 fejezetét kifejezetten a családon belüli erőszak kérdésének szentelték. A Stratégia elsősorban a fiatalkorú és gyermekkorú áldozatokra koncentrált, későbbi, hasonló jellegű magatartásuk megelőzését tekintette fő céljának; kisebb hangsúlyt fektetett a szintén áldozattá váló felnőtt személyekre. A Stratégia napi 24 órás ügyeleti segélyvonal biztosítását, a szociális igazgatásban jelzőrendszer kialakítását, védő, óvó, krízisintervenciós intézmények működtetését, az áldozatok orvosi, jogi és pszichológiai segítését irányozta elő. A megoldandó feladatok közé sorolta a jogerősen elítéltek és az önként jelentkezők számára rehabilitációs programok és tréningek szervezését, a segítő szakemberek ismereteinek növelését, a problémával kapcsolatos célzott képzések megszervezését, a távoltartó rendelkezés bevezetését törvényalkotás útján, a kérdéskörrel foglalkozó civil szervezetek támogatását. Emellett médiakampány folytatását irányozta elő a lakossági tájékoztatás érdekében. 12 Btk hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa

6 502 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A családon belüli erőszakkal kapcsolatos stratégia és a bűnmegelőzési stratégia végrehajtására tett intézkedések következtében jött létre és működik április 1-jétől az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, mely országos lefedettségű, és a nap 24 órájában ingyenesen elérhető; 13 elsődleges feladata a telefonon segítséget kérő áldozatok krízisközpontokba és a titkos menedékházba való irányítása. Emellett sor került a Regionális Kríziskezelő Hálózat kialakítására. A kezdeti időszakban hét régióban és Budapesten működő intézmények köre 2007-ben 9-re, 2008-ban 11-re bővült. Családok átmeneti otthonaiban kerül sor a családon belüli erőszak áldozatainak szülő gyermekével, egyedülálló nő befogadására. A bántalmazottak azonnali, komplex segítségnyújtásban elhelyezés, pszichológiai, jogi, szociális tanácsadás részesülnek. Egy, a családon belüli erőszak áldozatait befogadó titkos menedékház is megkezdte működését 2005-ben. Feladata bántalmazott nők és gyerekek számára a különösen veszélyes esetekben azonnali, biztonságos és titkos elhelyezés biztosítása. 14 A távoltartó rendelkezés bevezetése Mindkét stratégiában a meghatározott feladatok között szerepelt a távoltartó rendelkezés bevezetése is a hazai jogrendszerbe. Az ezzel kapcsolatos első kísérlet a Kormány által április 16-án benyújtott T/9837 számú, A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat volt. A javaslat eltérően a korábban ismertetett országos rendőr-főkapitányi intézkedéstől a releváns magatartások meghatározásakor nem a Btk. tényállásait nevesítette, hanem a büntetőjog fogalomrendszeréhez visszanyúlva élethelyzeteket kívánt megragadni 15 meghatározott alanyi kör viszonylatában Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat honlapja: (m-i.:2013. február 12.) /2010. (I. 21.) Kormányhatározat A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok tettleges bántalmazás, vagy azzal való fenyegetés; nemi önrendelkezési jog megsértése; ezeken kívül erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra való kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön; személyi szabadságtól való megfosztás; a

7 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 503 A jogintézmény két típusát kívánta bevezetni: - közigazgatási határozatként a rendőrség hatáskörébe tartozó ideiglenes távoltartó határozatot (időtartama legalább öt, legfeljebb tíz nap, mely egy alkalommal hivatalból vagy kérelemre meghosszabbítható, legfeljebb 20 napra) - valamint a bíróság hatáskörébe tartozó távoltartó határozatot (családon belüli erőszakkal összefüggő polgári vagy büntetőeljárásban, illetve a rendőrség által már elrendelt ideiglenes távoltartó határozat esetén; időtartama legfeljebb 6 hónap, mely 3 hónappal meghosszabbítható, ha az eljárás még jogerősen nem fejeződött be). Az országgyűlési vita során a képviselők számos kritikát fogalmaztak meg a javaslattal kapcsolatban. 17 Alkotmányossági szempontból aggályosnak tartották, hogy a bántalmazót nemegyszer saját lakásából távolítják el, miáltal sérül a tulajdonhoz való joga, hogy lakhatása nem biztosított, hogy a rendőrség hatásköre túl széleskörű, és a bántalmazás megfelelő bizonyítottsága nélkül kerülhet sor a határozat meghozatalára. Kifogásolták, hogy a jogintézmény egyik jogágba sem tartozik igazán, és hogy visszaélésekre ad lehetőséget, mert egy majdani válás során kedvezőbb feltételek kiharcolásához fogják felhasználni. Mindezek miatt az általános vitát követően a javaslat részletes vitájára már nem került sor; szeptember 6-án az Igazságügyi Minisztérium visszakérte átdolgozásra. Az ezt követően, 2004 novemberében megszületett előterjesztés 18 teljesen új koncepciót követett a távoltartó rendelkezés bevezetése kapcsán. A családon belüli erőszak fogalmát nem definiálta, mivel a hatályos jogban kimerítően és pontosan szerepelnek azok a törvényi tényállások, amelyekbe valamennyi családon belül elkövethető jogsértés mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás (zaklatás); az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése 16 A Polgári törvénykönyvben meghatározott hozzátartozók (1959: IV. tv b) pont), valamint a volt házastárs vagy volt élettárs, gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, illetve a közös háztartásban rendszeresen illetve időszakonként együtt élő más személy 17 A törvényjavaslat általános vitája &p_felsz=15&p_felszig=53&p_aktus=6 és az általános vita folytatása &p_felsz=240&p_felszig=290&p_aktus=35 (m. i.:2013. február 15.) 18 IM/BÜNT/2004/681

8 504 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER beilleszthető. Az előterjesztés főbb pontjai a távoltartás, mint büntetőeljárási és mint szabálysértési kényszerintézkedés bevezetése, illetve a zaklatás szabálysértési tényállásának megalkotása voltak; ez utóbbi kodifikálására végül nem került sor. A távoltartás, mint büntetőeljárási kényszerintézkedés magyarországi bevezetésére a évi LI. törvénnyel, július 1-i hatállyal, az előterjesztésnek megfelelő koncepció alapján került sor. A távoltartás (Be 138/A ) a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozó kényszerintézkedés, mely éppúgy, mint a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet, az előzetes letartóztatás egyik alternatívája. 19 Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelheti el a bíróság. Az eredeti szabályok alapján időtartama tíztől harminc napig terjedhetett. A évi LXXII. törvénnyel a jogalkotó a maximális időtartamot hatvan napra módosította. Elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt eljárás előtt és alatt tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel feltehető, hogy a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Magánindítványra büntetendő cselekmények esetében távoltartás a magánindítvány előterjesztése előtt nem rendelhető el. A kényszerintézkedés hatálya alatt a terhelt köteles a bíróság által meghatározott ideig a bíróság által meghatározott lakást elhagyni, illetve köteles magát távol tartani a bíróság által meghatározott személytől, különösen e személy lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől, általa látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlásának helyszínétől; továbbá tartózkodni attól, hogy bíróság által meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Ha a terhelt a távoltartó rendelkezésben foglaltakat megszegi, akár előzetes letartóztatása is elrendelhető. A törvény indokolása szerint a jogintézmény alapvető célja a bizonyítási eljárás sikerének elősegítése ben tovább folytatódott a távoltartó rendelkezés bevezetésével kapcsolatos jogalkotói tevékenység szeptember 22-én T/6306-os 19 A évi LI tv. indokolása

9 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 505 számon sor került egy törvényjavaslat benyújtására, ismét A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról címmel, mely a korábban már ismertetett 2004-es törvényjavaslat koncepciójának megfelelően kívánta bevezetni a távoltartó rendelkezést, meghatározva annak ideiglenes, rendőrségi hatáskörbe tartozó, valamint bíróság által elrendelhető változatát. A cél tehát a távoltartás 2006 óta büntetőeljárási kényszerintézkedésként létező formájának kiegészítése, s nem felváltása volt. A törvényjavaslat a korábbihoz hasonlóan kívánta megragadni a családon belüli erőszak jelenségét, kiegészítve az azt megvalósító magatartásokat 20 a közös- vagy különvagyon körébe tartozó gazdasági javakhoz való hozzáférés jogellenes korlátozásával vagy megakadályozásával. Az előző javaslatban rögzített alanyi kört 21 ki kívánta terjeszteni a korábban nevesítetteken kívül az együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyekre, a kapcsolat fennállása alatt vagy annak megszakadása után; emellett a bántalmazók körében nevesítette az ilyen személyeken kívül a bensőséges kapcsolat kialakítására törekvő, de a másik fél részéről elutasított személyt is. A parlamenti vita során ismételten kifogás merült fel a családon belüli erőszak elnevezéssel szemben, 22 ezért végül a törvényt A hozzátartozók közötti erőszak miatti távoltartásról címmel fogadták el. Bár a végül december 15-én elfogadott törvényszöveg az eredeti előterjesztéshez képest mind a családon belüli erőszakot megvalósító magatartásokat, 23 mind az alanyi kört 24 némileg szűkebben határozta meg. 20 Ld. 15. lábjegyzet 21 Ld. 16. lábjegyzet 22 Pelczné Dr. Gáll Ildikó felszólalása a törvényjavaslat általános vitája során: Úgy gondolom, ez a kifejezés azt sugallja, hogy a család egy olyan közösség, amelyben erőszakos cselekmények rendszeresen előfordulnak. A család számomra pozitív érték, és ezzel a címmel, úgy érzem, az előterjesztők degradálják a család intézményét. _felsz=234&p_szoveg=&p_felszig= Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül, vagy rendszeresen, ismétlődő jelleggel veszélyeztető tevékenység, vagy mulasztás (a továbbiakban: hozzátartozók közötti erőszak) kikerült a gazdasági erőszakot körülíró elkövetési magatartás 24 E törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk a b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt élettársat, a volt jegyest, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat,

10 506 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER Sólyom László köztársasági elnök megítélése szerint alkotmányossági szempontból még ezek a rendelkezések is aggályosnak minősültek, mivel túlságosan tág fogalom-meghatározással operáltak, s ezért nem feleltek meg az arányosság és ezen belül a legenyhébb eszköz elve követelményeinek. 25 Az Alkotmánybíróság határozatában 26 (két alkotmánybíró különvéleménye mellett) a vonatkozó rendelkezéseket alkotmányellenesnek ítélte. Az Országgyűlés ezt követően a két érintett rendelkezést eltérő tartalommal határozta meg, 27 s végül július 6-án kihirdették a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvényt. A törvényben a korábbi kezdeményezésekhez képest új elemként jelenik meg, hogy a jogszabály nem taxatív jelleggel megnevez bizonyos szerveket, melyek tevékenységük körében a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el. Előírja számukra, hogy jelezzék a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik. Emellett az érintett szerveket együttműködésre és kölcsönös tájékoztatásra is kötelezi. A családvédelmi koordinációért felelős szerv számára is meghatároz hozzátartozók közötti erőszak esetére konkrét feladatokat, melyek a törvény indokolása alapján a konfliktus kezelésére és feloldására, valamint információk szolgáltatására irányulnak. A törvény alapján a távoltartás két formája: - az ideiglenes megelőző távoltartás (a rendőrség rendeli el hivatalból, vagy a bántalmazott, illetve hozzátartozója, illetve a jelzésre kötelezett szerv bejelentésére, a helyszínen azonnal vagy előállítás alkalmazása továbbá együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyt e kapcsolat fennállása alatt vagy után. 25 ile/ abinditvany_hozzatartozok_kozotti_eroszak_cimerrel.pdf (m.i.: ) 26 53/2009. (V.6.) AB határozat 27 hozzátartozók közötti erőszak: a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység [1. (1) a)],valamint a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás [1. (1) b)] hozzátartozó: a Ptk b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók és hozzátartozók, a volt házastárssal, a volt bejegyzett élettárs, a gondnok, a gondnokolt, a gyám és a gyámolt

11 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 507 esetén annak lejártáig; időtartama 72 óra; bírói felülvizsgálatára van lehetőség; elrendelésével egyidejűleg az illetékes helyi bíróságnál megelőző távoltartás elrendelését kell kezdeményezni); - a megelőző távoltartás (elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt a rendőrség kezdeményezésére, vagy a bántalmazó, illetőleg hozzátartozója kérelmére; időtartama legfeljebb 30 nap); Mindkettő átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. Akivel szemben elrendelték, köteles: - távol tartani magát a bántalmazottól, - távol tartani magát a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, - távol tartani magát a határozatban megjelölt más személytől, és - tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Újból csak akkor kérhető az elrendelésük, ha annak feltételei ismételten megvalósulnak. A törvény hatályba lépésével egyidejűleg mind az távoltartó határozat szabályainak megszegését, mind a megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezését szabálysértésnek nyilvánították. 28 Új tényállások a Büntető Törvénykönyvben A következő fontos lépcső a családon belüli erőszak szabályozástörténetében a zaklatás bűncselekménnyé nyilvánítása. A jogalkotó a jogintézményt a évi CLXII. törvénnyel iktatta be a Büntető törvénykönyvbe, január 1-i hatállyal. A személy elleni bűncselekményeket tartalmazó XII. fejezetben, a Szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezte el, a 176/a alatt. Az első bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetési magatartása a háborgatás, mely a zaklató, zavaró jellegű magatartásokat jelenti. A jogalkotó ezek köréből kiemeli és külön nevesíti a telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen elkövetett rendszeres kapcsolatteremtési kísérletet. A magatartás tényállásszerűségéhez szük- 28 Az évi LXIX. törvényt felváltó évi II. törvény is tartalmazza e szabálysértéseket.

12 508 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER séges, hogy a háborgatás rendszeres vagy tartós legyen. A rendszeresség azt jelenti, hogy rövidebb időközönként, többször valósítja meg a zaklató cselekményt az elkövető, a tartósság pedig azt, hogy a magatartás huzamosabb ideig tart. 29 A magatartás célzatos, az elkövető szándéka arra irányul, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. A második bekezdéssel a jogalkotó a korábban a veszélyes fenyegetés szabálysértési tényállásban foglalt magatartást emelte bűncselekményi szintre. Az elkövetési magatartás a bűncselekmény elkövetésével való fenyegetés, mely a passzív alanyra, vagy rá tekintettel annak hozzátartozójára irányul. A jogalkotó a évi LXXIX. Törvénnyel egy új fordulatot iktatott a tényállásba, büntetendővé nyilvánítva, ha valaki annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be. A családon belüli erőszak elleni fellépés szempontjából a jogszabályhely (3) bekezdésében meghatározott minősítő körülményeknek van kiemelt szerepe, mivel a jogalkotó súlyosabban rendeli büntetni, aki a cselekményt házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. A bűncselekmény magánindítványra büntethető. Az új büntető törvénykönyv ában szintén szerepel a tényállás, kisebb módosításokkal (az első bekezdésben már nem szerepel a külön nevesített elkövetési magatartás; a (2) bek. b) pontjában az elkövetési magatartás a látszatkeltés; a bejegyzett élettárs sérelmére való elkövetés nem minősítő körülmény). A családon belüli erőszak elleni fellépés újabb eszközeként a jogalkotó az új büntető törvénykönyv XX. fejezetébe A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények közé kívánta beiktatni az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállását. A jogszabálytervezet indokolása szerint a cselekmény a családon belüli erőszakot megvalósító magatartások széles spektrumú elkövetési körébe illeszkedett volna úgy, hogy a már szabályozott egyéb magatartások mellett kisegítő jelleggel nyert volna alkalmazást. Az eredeti javaslat szerint a bűncselekmény az 29 Lásd erről részletesebben a évi CLXII. tv. indokolását évi C. tv.

13 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 509 alany és a passzív alany speciális viszonya 31 esetén megállapítható szubszidiárius jellegű tényállás ( ha más bűncselekmény nem valósul meg ); elkövetési magatartása a rendszeresen vagy tartósan erőszakos magatartás tanúsítása. A bűncselekmény célzatos (annak érdekében valósul meg a magatartás, hogy a passzív alany valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön), és eredmény-bűncselekmény (lelki szenvedés). Csak magánindítványra büntethető. Az új tényállás nem aratott osztatlan sikert az országgyűlési képviselők körében. Több módosító indítványban is javasolták elhagyását, 32 míg más képviselők súlyosabb büntetési tételt vagy új minősített eseteket kívántak volna bevezetni. 33 Az elfogadott törvénybe végül e tényállás nem került be. A családon belüli erőszak Büntető törvénykönyvbe iktatásának kérdése azonban ezzel még nem zárult le. Halász Pálma, az Élet-érték Alapítvány vezetője népi kezdeményezést indított. A Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon. szöveget tartalmazó aláírásgyűjtő ívet 34 több mint százezren írták alá, így az Országgyűlés napirendjére tűzte a kérdés megvitatását. A parlamenti vitára szeptember 10-én késő este került sor Az elkövetővel közös háztartásban vagy egy lakásban élő házastárs, volt házastárs, élettárs, volt élettárs, egyeneságbeli rokon, az elkövető nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló kiskorú, illetve őt nevelő, felügyelő vagy gondozó személy 32 Varga István és Salamon László indokolásukban arra hivatkoztak, hogy a tényállás elemei egyrészt megtalálhatók más tényállásokba, másrészt a normavilágosság követelményébe ütköznek. (m. i január 21.). Bárándy Gergely szerint a tényállás nem megfelelő az elérni kívánt cél szempontjából, és akár aránytalan beavatkozást is jelenthet büntetőjogi szabályozása a családok életébe. (m. i.: január 21.) 33 Szabó Tímea és Dorosz Dávid módosító javaslatai: (m. i.: január 21.); (m. i.: január 21.) 34 Az Országos Választási Bizottság 62/2012. határozata (m.i február 25.) 35 21:34 perces kezdettel _ckl=39&p_stilus= (m.i február 25.)

14 510 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER Az egyik képviselő hozzászólása miatt 36 civil szervezetek demonstrációt szerveztek az Országház elé. 37 A népi kezdeményezést végül a Parlament szeptember 17-i ülésén fogadta el. 38 Ennek nyomán Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője kezdeményezte egy munkacsoport felállítását a leendő tényállás kidolgozása érdekében. 39 A bizottságban képviseltette magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Rendőrség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Országos Bírósági Hivatal, valamint civil szervezetek. Az egyeztetés alatt álló leendő bűncselekmény elnevezése Hozzátartozó bántalmazása. A tervezett tényállás meghatározott, a Btk-ban már szereplő cselekmények hozzátartozók sérelmére való rendszeres elkövetését kívánta szankcionálni. A tervezet eredeti formájában tartalmazta szubszidiárius jelleggel a rendszeres súlyos lelki sérelem okozásának pönalizálását, 40 ez azonban a későbbiekben a bizonyítás nehézségére hivatkozással kikerült. A tervezet szerint a bűncselekmény alapesete magánindítványra büntetendő. Egy január 30-án zajló egyeztetés folyamán a kormányzat képviselői elfogadták a munkacsoport civil tagjainak arra vonatkozó felvetését, hogy az együttélés ne legyen a tényállás eleme. A civilek 36 Varga István képviselő: És végül, de nem utolsósorban abban sincs vita a Ház két oldalán ülő képviselők között, hogy a büntető törvénykönyv nem mindenható eszköz, és nem hiszem, hogy a strindbergi házasságokat és a családon belüli erőszakot külön precizitással sui generis bűncselekményként törvényi tényállások tömkelegével lehetne megakadályozni. Talán vissza kellene állítani a családnak, a gyermekvállalásnak a rangját és szerepét. Talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé, és elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak. _felsz=278&p_szoveg=&p_felszig=278 (m.i február 25.) 37 tuntetes-a-n%c5%91k-jogaiert 38 60/2012. (IX. 18.) OGY határozat népi kezdeményezésről igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodással &p_felsz=215&p_szoveg=&p_stilus= (m.i február 25.) 39 (m.i február 25.) 40 Frech Ágnes a Bírónők Egyesületének november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadása (m.i március 7.)

15 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 511 emellett nyomatékosan kérték azt is, hogy ne a jelenlegi joggyakorlatból fakadó nehézségek figyelembe vételével történjen a kodifikáció, hanem inkább a későbbiekben azt igazítsák a problémára megfelelően reflektáló tényálláshoz. Végül az ülésen az a megegyezés született, hogy a szakmai szintű egyeztetést tovább kell folytatni, és ennek érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szöveg-előkészítő csoportjának egy új normaszöveg javaslatot kell kidolgoznia. 41 E kezdeményezés további sorsáról a következő részben bővebben szót ejtünk. Ezen egyeztetéstől függetlenül április 3-án Schiffer András és Ertsey Katalin országgyűlési képviselők benyújtottak egy törvényjavaslatot az új Büntető törvénykönyv eltérő szövegű hatályba lépése érdekében. A javaslatukban szereplő tényállás elnevezése Családon belüli erőszak. 42 A megfogalmazott tényállás nem a Btk-ban már szabályozott cselekményekre utal, hanem ahogy a javaslat beterjesztői indokolásukban fogalmaztak büntetni rendeli azokat az emberi méltóságot és szabadságot sértő cselekményeket, melyek a sértett és az elkövető közötti családi, érzelmi kapcsolat vagy függőség miatt fokozottan veszélyesek a társadalomra. A bűncselekmény három fordulata - olyan ismétlődő erőszakos, elszigetelő vagy súlyosan megalázó magatartás tanúsítása, vagy ezzel való fenyegetés, amely komoly fizikai vagy lelki szenvedést okoz, illetve ezen állapot egyéb módon való előidézése és fenntartása (e fordulat kapcsán értelmező rendelkezés tartalmazza az elszigetelés fogalmát: a sértett társadalmi kapcsolatrendszerének tartós és rendszeres rombolása); - a közös gazdálkodás körébe tartozó vagyoni elem egyoldalú kivonása a közös gazdálkodás alól, és ezzel a sértett akarata ellenére az ő gazdasági függőségének vagy ellehetetlenítésének előidézése; - kizsákmányolás (az értelmező rendelkezés alapján ez a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzése). 41 Kincses István ügyvéd, civil résztvevő tájékoztatója a munkacsoport január 20-i üléséről users.atw.hu/alairas/kormányjavaslattájékoztatás doc (m.i március 7.) 42 T/10607 sz. javaslat. (m. i.: április 15.)

16 512 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A passzív alanyok körének meghatározását a tágan értelmezett család fogalmára alapozza, ezt kiegészítve olyan személyekkel, akik ezen kívül az elkövetővel érzelmi közösségben tartós kapcsolatban állnak, illetve vele nevelési, felügyeleti, gondozási viszonyban vannak. 43 A tényállás szubszidiárius bűncselekményként kívánja pönalizálni e magatartásokat. A javaslatot végül az Alkotmányügyi Bizottság figyelemmel az időközben előterjesztett T/11105 számú Btk-módosításra és az ahhoz kapcsolódó javaslatokra is nem vette tárgysorozatba. A Hozzátartozó bántalmazása május 10. napján került benyújtásra az Országgyűlés elé a T/11105 számú, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek általános vitájára május 14. napján került sor. Az expozét Répássy Róbert államtitkár mondta el, aki hangsúlyozta, hogy a most előterjesztésre kerülő módosítások egy része érdemi előrelépést jelent egyes fontos, hosszú ideje megoldásra váró kérdésekben. 44 Hangsúlyozta, hogy a Kormány elkötelezett a közvéleményt régóta foglalkoztató, a hozzátartozók által, egymás sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés iránt. Ennek egyik alapja az állami felelősség-vállalás; azaz, hogy minden állampolgár számára garantálják a megfelelő védelmet, függetlenül attól, hogy a támadás az otthonában, valamely hozzátartozója részéről, avagy azon kívül, egy idegen részéről éri-e. A törvényjavaslattal kapcsolatosan több üzenet is elhangzott. Egyrészt, hogy a Kormány az Országgyűlés évi őszi határozatára alapozva tett lépéseket az önálló törvényi tényállás megalkotására, azonban e folyamat során mindvégig együttműködött a 43 Jelenlegi vagy volt hozzátartozó, élettárs vagy annak hozzátartozója vagy élettársa, az elkövetővel érzelmi közösségben lévő vagy volt személy, valamint a nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló vagy ha a bűncselekményt ezzel összefüggésben követik el korábban állt személy. Hozzátartozónak minősül a gyám és a gyámolt, a gondnok, a gondnokolt és az elkövető kiskorú gyermekének nevelésére, gondozására köteles személy is. 44 Dr. Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár expozéja _felsz=106&p_szoveg=&p_felszig=106 (m. i.: május 14.)

17 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 513 különböző szakmai szervezetekkel így a büntető-eljárásban érintett hatóságokkal, az alapvető jogok biztosával és a civilekkel, építve azok véleményére, javaslataira. Másrészt, hogy a hozzátartozók közötti erőszak nem családi ügy. Ennek kimondásával, s bűncselekményi formában történő deklarálásával azzal, a még napjainkban is elterjedt állampolgári attitűddel kíván szembemenni, mely a beavatkozást, a jelzést vagy a segítségnyújtást az ügy sajátos jellegére hivatkozva, e lepel mögé bújva mellőzi. Harmadrészt üzenni kíván a nemzetközi szervezetek felé, megfogalmazott elvárásaik teljesítésével is kinyilvánítva a Kormány irányukba és a nemzetközi normák felé fennálló elköteleződését. Negyedrészt utal arra, hogy bármilyen szigorú szankcionálás sem lehet eredményes akkor, ha a cselekmények rejtve maradnak. Azaz szükség van társadalmi összefogásra, felvilágosításra, az intézmények támogató, áldozat-barát működésére. Ebben kiemelten számít a Kormány a civilekre, akik felé ismét nyitottságát mutatta. Mindemellett a Javaslat a civilek azon, fentebb már ismertetett kérését, hogy az együttélés ne legyen a tényállás része, csak részben akceptálta. Azaz a bűncselekmény megvalósulásához szükséges ennek megléte, de az már nem feltétel, hogy mindez az elkövetéskor álljon fenn. A javasolt büntetési tételek szigorúbb volta a közvélemény felől érkező büntetési igényre is reagálni kíván. A T/ számú törvényjavaslat 45 a Hozzátartozó bántalmazása bűntettét a következőképpen határozza meg: 212/A. (1) Aki az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. (3) (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Hozzátartozó bántalmazása elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 45 T/ számú törvényjavaslat egyes büntető tárgyú törvények módosításáról. (m.i.: május 14.)

18 514 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A jogalkotó az új tényállást a évi C. törvény A gyermekek érdekeit sértő és a család elleni bűncselekmények cím alatti XX. fejezetébe, a Tartási kötelezettség elmulasztása (212..) és a Családi jogállás megsértése (213..) bűncselekmények közé kívánja beilleszteni, 212/A. szakaszszámmal. A Javaslat Általános indoklása ahogy az az expozéban is elhangzott az új bűncselekmény életre hívásának egyik indokaként Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon címmel benyújtott országos népi kezdeményezés 46 Országgyűlés általi napirendre tűzését, majd az azt támogató határozat elfogadását jelölte meg. Emellett az indoklás már nevesítetten utal az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága korábbi jelentésére, 47 melyben arra hívták fel Magyarország, mint Részes állam figyelmét, hogy dolgozzon ki külön törvényt a nők elleni, családon belüli erőszakról. A másik nevesített dokumentum A nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (CAHVIO). 48 Érdemes megjegyezni, hogy ezen konvencióra melyet hazánk még nem írt alá 49 már a évi C. törvény indoklásában is hivatkozik a jogalkotó, akkor azt még A nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Egyezmény -ként fordítva. Az Általános indoklás utal arra is, hogy e dokumentumokkal összefüggésben a Kormány komplex védelmet kíván biztosítani a potenciális női áldozatok számára (is), amit az új Kódex A nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények című XIX., illetve A gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmények elnevezésű XX. fejezettel valósít meg. 46 H/7685. szám 47 Az ezt vizsgáló Bizottság Magyarország a CEDAW Egyezmény megvalósításával kapcsolatos, évi, VI. kormányzati jelentésével kapcsolatban több javaslatot is megfogalmazott. 48 Council of Europe Convention on preventing and combating violence against women and domestic violence (Istanbul Convention). (m.i.: ) 49 lásd erről részletesebben: ENG (i.m.: )

19 A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁSI TÖREKVÉSEK 515 A Javaslat a Hozzátartozó bántalmazása bűncselekményéhez fűzött részletes indoklásában kitér arra, hogy a családon belüli erőszak, mint a kriminológia tudománya által kimunkált fogalom, az emberi jogot sértő magatartások igen széles körét fedi le, melyek mind társadalomra veszélyességükben, mind büntetőjogi tilalmazottságukban eltérnek egymástól. E cselekmények elkövetését már eddig is szankcionálta a Btk., azonban egy új tényállás megalkotása elsősorban a sértettek speciális körére tekintettel mindazonáltal indokolt. A család, illetve az intim személyi kör sajátos kapcsolatrendszerek szövevénye, melyben egy rendszeresen előforduló személy elleni akár verbális abúzus sem csak a közvetlen sértettre, hanem a kapcsolatrendszer egyéb szereplőjére is negatív hatással lehet. Erre is figyelemmel a jogalkotó az általánostól szélesebb körben határozza meg a potenciális áldozati kör fogalmát. Míg az új Büntető kódex pontja szerint hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, addig a Javaslat e körbe emeli a volt házastársat, a volt élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot és a gyámoltat is. E személyi kör azonban csak abban az esetben válhat e bűncselekmény passzív alanyává, ha akár az elkövetéskor, akár azt megelőzően együtt élt az elkövetővel. A civil szervezetek kérése ellenére beemelt tényállási elem jelenti az indoklás szerint azt a többletet, amely utal az elkövető és a sértett közötti speciális kapcsolati helyzetre, a felek ebből fakadó pszichés állapotára, s ezáltal válhat valóban indokolttá az önálló deliktum megalkotása. A korábbi konzultációk során érvként hangzott el, hogy nehézséget jelenthet e feltétel fennálltának bizonyítása. A Kormány azonban azon az állásponton van, hogy ez akár tanúvallomások alapján, akár más hatósági forrásból, így például a lakcímnyilvántartóból szerzett információkra alapítottan aggálytalanul igazolható.

20 516 VÁRADI ERIKA GILÁNYI ESZTER A bűncselekmény elkövetési magatartása egyes nevesített törvényi tényállások megvalósításában teljesül ki. Hazai kutatások 50 alapján is tudjuk, melyek azok a fizikai, pszichés vagy szexuális abúzusokat kimerítő cselekvőségek, melyek tipikusak e jelenség kapcsán. A jogalkotó azonban nem kívánta ezek mindegyikét a tényállási körbe emelni. Ez ugyanis például a nemi erkölcs elleni támadások kapcsán (minősített esetek!), 51 figyelemmel a Btk. belső koherenciájára akár a jelenleginél enyhébb büntetési tételkeret kilátásba helyezését tette volna szükségessé. Ez az eredmény pedig teljesen szemben állna a törvényhozói akarattal. Így az elkövetési magatartások körében olyan tényállások kerültek nevesítésre, amelyek büntetőjogi fenyegetettsége nem ilyen mértékű. Ide tartoznak a testi sértés egyes esetei, a becsületsértés, a személyi szabadság megsértése és a kényszerítés. A tényállásszerű elkövetési magatartás azonban megköveteli a speciális alanyi körrel szembeni rendszeres elkövetést. Ezt a jogalkotó szintén olyan egyedi jellemzőként nevesíti, mely a családon belüli erőszak sajátosságához tartozik hozzá. A rendszeresség már két, egymáshoz időben közel eső elkövetés esetén is fennáll. Feltétel, hogy ugyanannak a sértettnek a sérelmére történjék, az azonban nem, hogy ugyanazon elkövetési magatartással. Így akkor is megáll az elkövető felelőssége, ha egyszer könnyű testi sértést, majd rövid idő elteltével tettleges becsületsértést követ el hozzátartozójával szemben. Amennyiben az egyik magatartás a tényállás első, míg a másik a súlyosabban minősülő második bekezdésébe ütközik, ez utóbbi alapján kell a cselekményt minősíteni. A rendbeliség a sértettek számához igazodik, de a rendszerességnek minden sértett vonatkozásában külön-külön fenn kell állnia. Ennek hiányában például különböző sértettek sérelmére történő, de csak egyszeri bántalmazás esetén a magatartás megítélése a következményektől függ: tettleges becsületsértés, könnyű vagy súlyos testi sértés, esetleg személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés állapítható meg halmazatban. A magatartások szigorúbb megítélése nem csak a magasabb büntetési tételkeretek kilátásba helyezésével, hanem azon keresztül is kifejezésre jut, hogy a cselekmények függetlenül az elkövetési magatartásként 50 Itt említendők többek között Morvai Krisztina, Kerezsi Klára, Virág György, Kó József, Tamási Erzsébet, Cseres Judit, Herczog Mária, Parti Katalin vagy Solt Ágnes munkái. 51 A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést a évi C. törvény 196. (2) bekezdés b) pontja, míg a szexuális erőszakot a 197. (3) bekezdés b) pontja rendeli büntetni, az alapesethez viszonyítva súlyosabb szankcióval.

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

A családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtása, a jelzésadási kötelezettség teljesítése. Eger, 2015.február 25.

A családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtása, a jelzésadási kötelezettség teljesítése. Eger, 2015.február 25. A családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtása, a jelzésadási kötelezettség teljesítése Eger, 2015.február 25. Családon belüli erőszak I. Családon belüli erőszak II. Felismerés

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához ORSZAGGYÜLÉS HIVATA L I', T/11105/31. szám Érkezett : 2013 JuN 0 3. Az Országgyűlé s Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának ajánlás a az egyes büntetőtárgyú törvények módosításáról szóló

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

Modell-törvény 1. évi.. törvény a családon belüli erőszak elkövetőivel szemben alkalmazható távoltartásról

Modell-törvény 1. évi.. törvény a családon belüli erőszak elkövetőivel szemben alkalmazható távoltartásról Modell-törvény 1. évi.. törvény a családon belüli erőszak elkövetőivel szemben alkalmazható távoltartásról Az Országgyűlés az élethez, testi épséghez és méltósághoz minden embert megillető alapvető emberi

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

Gyámügyi feladatkörben tett intézkedések gyermekeink biztonságáért

Gyámügyi feladatkörben tett intézkedések gyermekeink biztonságáért Gyámügyi feladatkörben tett intézkedések gyermekeink biztonságáért dr. Lantai Csilla főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály A gyermeki jogok jelentősége A

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Ágazati jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,

Ágazati jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, Szociális és gyámügyi igazgatás Ágazati jogszabályok 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

Az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás jogintézménye Szerző: dr. Acsádi Tímea

Az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás jogintézménye Szerző: dr. Acsádi Tímea Az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás jogintézménye Szerző: dr. Acsádi Tímea Budapest, 2015. június I.Bevezetés, avagy az ideiglenes megelőző és megelőző távoltartás általános kérdései

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában

A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában Hargitai Enikő Éva Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 Statisztikai adatok A bántalmazás/elhanyagolás

Részletesebben

Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit

Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit OGY határozat tervezet a prostitúciós célú kizsákmányolás és emberkereskedelem megelőzéséről és hatékony kezeléséről, a prostitúció, a szexuális erőszak, és a szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T 50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Szexuális kapcsolat A férfiak közötti szexuális kapcsolatot

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÖNÁLLÓ BÜNTETŐJOGI TÉNYÁLLÁSKÉNT TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSÁHOZ A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépés nem

HÁTTÉRANYAG A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÖNÁLLÓ BÜNTETŐJOGI TÉNYÁLLÁSKÉNT TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSÁHOZ A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépés nem HÁTTÉRANYAG A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÖNÁLLÓ BÜNTETŐJOGI TÉNYÁLLÁSKÉNT TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSÁHOZ A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépés nem pusztán a nemzeti stratégia kiemelt területe, Magyarországra

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS 12-13-I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 12. 14 30 órai állapot szerint MÁJUS 12. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra ülés befejezése: kb. 21 00 óra,

Részletesebben

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok, gyermekbántalmaz ntalmazás Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok - jogszabályok Egyezmény a gyermek jogairól l az ENSZ KözgyK zgyűlés 44/25 határozata New York 1989. november 20. 1991.évi LXIV.

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÖNÁLLÓ BÜNTETŐJOGI TÉNYÁLLÁSKÉNT TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSÁHOZ A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépés nem

HÁTTÉRANYAG A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÖNÁLLÓ BÜNTETŐJOGI TÉNYÁLLÁSKÉNT TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSÁHOZ A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépés nem HÁTTÉRANYAG A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÖNÁLLÓ BÜNTETŐJOGI TÉNYÁLLÁSKÉNT TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSÁHOZ A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépés nem pusztán a nemzeti stratégia kiemelt területe, Magyarországra

Részletesebben

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról Érk zo: 2012. V:2:.Ea. 2012. évi.. törvény a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról 1. A pártok m űködéséről és gazdálkodásáról

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19.

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /.... (........) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország

Részletesebben

T/9837. számú törvényjavaslat. a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

T/9837. számú törvényjavaslat. a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9837. számú törvényjavaslat a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról Előadó: Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Budapest, 2004. április 2004. évi

Részletesebben

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Szekszárdi Törvényszék (7100 Szekszárd, Dózsa u. 2. bankszámlaszám:10046003-01483154-00000000, adószám: 15311533-1-17, KSH azonosító: 15311533 8423

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

T/9318/45. Az Országgyűlés. civil- és vallásügyi bizottságának. ajánlás a

T/9318/45. Az Országgyűlés. civil- és vallásügyi bizottságának. ajánlás a T/9318/45. ORSZÁGGYÜLÉS HIVATAL A Érkezett : 2009 JuN 29. Az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi, civil-

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE A napirendi javaslat a rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezés(ek)re figyelemmel módosulhat!

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Ikt.szám: 131/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Egyes szabálysértési tárgyú rendelkezéseket megállapító önkormányzati

Részletesebben

Előterjesztés. Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 2014. április 3-i üléséhez

Előterjesztés. Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 2014. április 3-i üléséhez Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. április 3-i üléséhez 1. Tápiószele Város Önkormányzat Polgármestere napirendi pont Készült: Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2015. július 6-án 10 15 órai állapot szerint JÚLIUS 6. HÉTFŐ üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától (napirend

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm.

MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA augusztus 16., hétfõ. Tartalomjegyzék. 229/2010. (VIII. 16.) Korm. MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. augusztus 16., hétfõ 133. szám Tartalomjegyzék 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet 69/2010. (VIII. 16.) ME határozat 70/2010. (VIII. 16.) ME határozat

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben