HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

Átírás

1 HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Összefoglaló szakmai tanulmányútról Helyszín: Svédország, Stockholm Időpont: ) A tanulmányút célja: A Hírközlési ÁPB tanulmányútjának célja a kapcsolatépítés, szakmai tapasztalatcsere a svédországi szociális partnerszervezet(ek) képviselőivel, szakértőivel, és/vagy egyéb, a munka világában működő intézmények képviselőivel. Ennek keretében az érdekegyeztetésben, szociális párbeszédben eredményes múlttal rendelkező Svédország munkaügyi kapcsolatainak, illetve a szak-, és felnőttképzés formáinak, gyakorlati módszereinek helyszíni tanulmányozása. 2) A tanulmányút megszervezésének szükségessége: A Bizottság tagjai számára a nemzetközi tapasztalatok, jelentősen hozzájárulhatnak a bizottság saját törekvéseinek, módszereinek befolyásolásához, az ágazati szociális partnerek együttműködésének fejlesztéséhez. Egy-egy munkatalálkozó, eszmecsere, a személyes élmények révén szerzett ismeretekből kiemelheti és sűrítheti a fontosnak tartott momentumokat, amelyek hasznos elemei lehetnek a bizottságokban részvevő szakszervezeti, munkáltatói közreműködés elmélyítésének. A tanulmányút során közreműködő szervezetek: - Svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (AMS) - SEKO (Szolgáltatási és Kommunikációs Dolgozók Szakszervezete) - Svéd Telekommunikációs és IT Munkáltatók Szervezete - Svéd Vállalkozók Szövetsége - Svéd Munkásoktatási Szövetség - LO - Svéd Szakszervezeti Szövetség - Üzemlátogatás az Ericson cégnél A szakmai találkozó az alábbi témákra fókuszált elsősorban: A svédországi szociális párbeszéd intézményes formái, az anyagi, szervezeti, és személyi feltételei, gyakorlati módszerei. A foglalkoztatás színvonalának fönntartását, a munkaerő-piaci ellentmondások föloldását segítő közreműködés, munkaerőpiac, foglalkoztatási kérdések, versenyképesség, növekedés és fejlődés fenntartásának eszközei az ágazatban. A szociális partnerek szerepére, együttműködésük formái, módja a munkavállalók piacképes tudásának, alapvető szakmai készségeik és képességeik megszerzésének elősegítéséhez. Munkaügyi kapcsolatok országos, ágazati és munkahelyi gyakorlata, kiemelten az ágazati párbeszédet és annak eredményeit. Szociális partnerek együttműködése: az ágazati bértárgyalások - bértarifák, az ágazati kollektív szerződés tárgyalások gyakorlata, az ágazati kollektív szerződések felépítése és annak fő tartalmi elemei. A szakképzés és a felnőttképzés formái, módszerei, különös tekintettel a piacképes szaktudás és a munkaerő-piaci igények összhangjára. Munkatalálkozó, eszmecsere az Ericson gyár munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselőivel, illetve a szakszervezet területi szakértőjével. 1

2 Az infokommunikációs szektorban lévő munkáltatói és munkavállalói megállapodások tanulmányozása, kiemelten a szoftveriparban, az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén. Szakképzés helyzete az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén 3) Általános információ Adatok Svédország lakossága: fő Munkanélküliségi ráta: 9.5% (2010.júniusi adatok a éves korosztály esetében) Ifjúsági munkanélküliség: 25% Szakszervezetek Svédországban hagyományosan jó a szervezettség az EU 27 tagállamában itt a legmagasabb. Ugyanakkor az 1999-ben 80% fölötti arány erodálódni kezdett: 2004-ben 77%, majd később nagyjából ezen a szinten sikerült tartani (az EU átlag 25%-os). A konzervatív kormány által hozott intézkedések a munkanélküli ellátórendszer irányításának a szakszervezetektől való elvétele csaknem 10%-os taglétszámvesztéshez vezetett, ezt a tendenciát csak nehezen sikerült megállítani. A szervezett munkavállalók 48%-a a közszférában foglalkoztatott; a szakszervezeti tagok több mint 52,7%-a nő. A kékgalléros szakszervezetek hagyományosan közel állnak a szociáldemokrata párthoz. Az LO és kisebb mértékben a TCO az ágazati szerveződési formát követi. Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) 1,8 millió taggal a kékgalléros dolgozókat szervezi. Svéd Szakképzett Munkavállalók Szövetsége (TCO) 1,3 millió alkalmazott szakszervezeteit tömöríti Svéd Szakképzettek Szervezeteinek Szövetsége (SACO) felsőfokú végzettségű állami alkalmazottat tömörít Svéd Szolgáltatási és Kommunikációs Alkalmazottak Szakszervezete (SEKO) A SEKO tagjával a harmadik legnagyobb szervezet a szolgáltatási szektorban szervezve az állami és magánszféra alkalmazottait. Szervezi a telekommunikációs / IT ágazatban, a postai és szállítási területen és az állami szervezetekben dolgozókat. Munkáltatók SN a legnagyobb munkáltatói szervezet, magánvállalkozást képvisel,melyek több mint 15 millió főt foglalkoztatnak. A tagvállalatok relatíve kisméretűek, több mint felük 5 főnél kevesebbet foglalkozat. Svéd Vállalkozók Konföderációja (Confederation of Swedish Enterprise / Svenskt näringsliv, SN) 2001-ben alakult, a Svéd Munkáltatók Szövetsége (Swedish Employers' Confederation) és a Svéd Iparszövetség (Federation of Swedish Industry) egyesülésével. A magánszféra Svéd Ökormányzati és Régiós Hatóságok Szövetsége (Sveriges kommuner och landsting SKL) Svéd Kormányzati Alkalmazottak Ügynöksége (Swedish Agency for Government Employers / Arbetsgivarverket), 1994-ben alakult állami ügynökség; a központi kormányzati szervek foglalkoztatáspolitikájáért felelős. Svéd IT és Telekommunikációs Ipari Szövetség (Telekomföretagen) A Telekomföretagen mintegy 1000 tagvállalata alkalmazottat foglalkoztat az IT és telekommunikációs szektorban. Célja a szektor piaci pozícióinak erősítése, a tagvállalatok érdekeinek képviselete. A tagvállalatokat támogatja az ágazati kérdesekben, a kollektív alkukötés folyamatában. Tagja a legnagyobb munkáltatói szövetségének (Svenkst Näringsliv). Munkaügyi kapcsolatok Svédországban a késői, de gyors iparosodással egy időben jól szervezett szakszervezeti mozgalom jött létre, erős munkáltatói szervezetekkel és export orientált multinacionális vállalatokkal. A svéd rendszer jellegzetessége az erős szociáldemokrata befolyás, az 1932 óta domináns szerepet játszó szociáldemokrata párttal. 2

3 Az 1990-es évek elejének kiemelkedően magas munkanélküliségét (csaknem 9 % 1996-ban) és a közszféra finanszírozási problémáit követően csak az évtized végén tért magához a gazdaság addigi legmélyebb és leghosszabb válságából. A jóléti államot és a foglalkoztatási rendszert alapvetően az általános érvényű és szolidaritásra épülő magas szintű szociális védelem, a jelentős közszféra, alacsony munkanélküliség, a kollektív szerződéseken alapuló munkaerő-piaci szabályozás és viszonylag magas növekedés jellemzi. A munkanélküliség között 5,5% volt; 2009-ben 9,4%, s ennek csökkenését csak 2011 végétől várják. A svéd gazdaságra erőteljesen hatnak a világgazdasági folyamatok: Svédország gazdasága exportfüggő a GDP 40%-a az exporton keresztül realizálódik. A nyugodt, jelentősebb konfliktusoktól mentes viszonyokhoz alapvetően hozzájárul a kollektív alku rendszerére épülő önszabályozás ebben meghatározó a szociális partnerek erőteljes elkötelezettsége. Az 1970-es évekig működött a svéd munkáltatói szövetség (Swedish Employers Confederation / Svenska Arbetsgivareföreningen, SAF) és a svéd szakszervezeti szövetség (Landsorganisationen, LO) közötti központi megállapodást követő kollektív alku. Az 1977-ben elfogadott együttdöntési törvény (Medbestämmandelagen, MBL, 1977) szabályozza a munkavállalók konzultációs és participációs jogait. Az együttdöntési törvény keretet ad a kollektív megállapodásoknak, s a kollektív szabályozás kulcs eleme. E törvény a szakszervezeteket és nem a munkavállaló egyént - ruházza fel, hogy tagjaik nevében, mint kollektív képviselőjük rendelkezzenek információs és konzultációs jogokkal a vállalatvezetés döntéseit illetően. Számos kérdést is szabályoz: a szakszervezetek elismerésétől a közvetítésig és minden szakszervezetileg szervezett munkahelyre vonatkozik. Svédországban nincs intézményesített tripartizmus: a kilencvenes évek elején a svéd munkáltatói szövetség kivonult az állami részvételű intézményekből a munkaügyi bíróság kivételével. A szakszervezetek és a közszféra munkáltatóinak képviselői továbbra is képviselettel bírnak alapvetően személyes, semmint szervezeti mandátummal. A magán munkáltatók képviseltetik magukat a tanácsadó szervekben, így a kormánybizottságok referencia csoportjaiban. Az állam támogató szerepet játszik abban az értelemben, hogy megteremti a makroszinten koordinált bérpolitika, valamint a kollektív alku gyakorlatának feltételeit és ösztönzőit. A tripartit tárgyalások ritkák a szociális partnerek nem fogadják el a kormány, vagy más felek beavatkozását a kollektív alkuba. A svéd alkotmány garantálja a szabad szervezkedéshez, valamint a sztrájkhoz való jogot. Munkaerőpiac, foglalkoztatás A skandináv modell szerint a munkahelyi érdekképviseletet a szakszervezetek látják el, s övék az információs és tájékoztatási és esetenként az együttdöntési jog is. A munkahelyi képviselet aránya 85.8% az EU átlag 53% ben az együttdöntési törvény a vonatkozó EU direktíva alapján módosításra került. Ennek értelmében szélesedtek az információs jogok, s kiterjednek azon munkahelyekre is, amelyek nem KSZ lefedettek. Szociális egyezmények-kollektív alku A KSZ lefedettség 80 és 100 % között mozog- szektoronként eltérően. (EU átlag 66%). Svédországban a törvény nem rendelkezik a KSZ kötelező kiterjesztéséről. A svéd rendszer meglehetősen központosított, bár ez az 1983-as ágazatközi alku befejezését követően a decentralizáció irányába mozdult. A kollektív alku két szinten (országos és munkahelyi) folyik. A tárgyalások domináns szintje az ágazat. Az ágazati és a munkahelyi szintű alku kiegészíti egymást: az ágazati megállapodások teret engednek a vállalati szintű differenciálásnak a béreket illetően. A szociális partnerek bizonyos kérdésekben továbbra is kötnek ágazatokon átívelő megállapodásokat: így a nyugdíjakat, a kollektív biztosításokat illetően. Fontos a foglalkoztatást, a munkahelyváltást elősegítő megállapodás, melynek értelmében a bérek bizonyos százaléka egy alapba kerül (az aláíró vállalatok körében), s ebből finanszírozzák az átalakítások során munkanélkülivé válók újra elhelyezkedését segítő intézkedéseket. Hasonló megállapodás az állami szférában is működik. A megállapodások ajánlásokat is eredményezhetnek: 2005-ben az LO és az 3

4 SN ajánlást adott ki tagszervezetei számára, melyben a svéd ágazati KSZ-ek érvényességét tűzte ki a kiküldetésben foglalkoztatott külföldi munkavállalókat illetően az ideiglenesen svéd munkáltatói szervezethez csatlakozó vállalatok esetében óta a szociális partnerek megállapodása szerint folynak a bértárgyalások. Ezek általában a termelőiparban kezdődnek, a vasasoknál. Ezt követi a magánvállalkozások, majd az állami és önkormányzati szektor. A bértárgyalások jelenlegi rendszerében a partnerek közös bizottságban elemzik a lehetőségeket és pártatlan tárgyalásvezetőket alkalmaznak ben a bruttó átlag jövedelem Euró volt (csaknem 20%-kal magasabb, mint az EU 25 átlaga). A törvény által megszabott maximális munkaidő heti 40 óra ben az átlag heti munkaidő 38,8 óra volt. A kollektív megállapodás szerint az éves átlag munkaidő óra (2004). A szabadságot törvény garantálja ez 25 nap évente; további napokról a szektoronkénti KSZ-ek rendelkeznek 5) Fogadó szervezetek, szakértő előadók: 5/1. Svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálat (Arbetsförmedlingen). Előadók: Anna-Lena Larsson-Lönnqvist, Rade Azaric Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az ország legnagyobb, ingyenesen szolgáltatásokat nyújtó munkaerőpiaci intézménye. Küldetése, hogy segítse a munkáltatói igényeknek megfelelő munkaerő biztosítását. Feladatait a parlament és az illetékes kormányzati szervek határozzák meg; munkáját az igazgatóság és a felügyelő/ irányító testület menedzseli. Kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű aktív korú lakosság munkaerőpiaci integrációjának elősegítésére, valamint a demográfiai változások miatt szükséges munkaerőpiaci generációváltás kezelésére. A szerkezetátalakítási folyamatokban érintett vállalatoknál külön egységeket működtet. Foglalkoztatási tanácsadókat, külső, magánszférában működő szervezeteket is foglalkoztat. Svédország szerte 325 helyi irodája van, közigazgatási és ún. természetes munkaerőpici egységek szerint. 5/2. Svéd Munkásoktatási Szövetség (Arbetarnas Bildningsförbund) Előadó: Stefan Svensson A Svéd Munkásoktatási Szövetség (ABF) a lakosság mintegy egyharmadát megmozgató oktatási szervezet; politikailag független, 98 éves története során végig a munkás- és szakszervezeti mozgalom értékeit képviselve. A társadalmi, munkaerőpiaci integráció, a közösségépítés, az aktív társadalmi szerepvállalás érdekében alkalmazza a tanulmányi csoportok módszerét. Célja az élethosszig tartó tanulás / képzés, a munka világával kapcsolatos ismeretek elmélyítése, az információs társadalom kihívásainak való megfelelés. A szervezet működését állami, önkormányzati forrásokból és tagszervezeteinek, illetve a programokban résztvevők befizetéseiből biztosítja. Az ABF minden településen jelen van, helyi szervezetei alakítják ki és bonyolítják le programjait. Minden tavasszal és ősszel tanulmányi csoportok indulnak, évente közel 800,000 ember kapcsolódik be a tanulmányokba. A kulturális tematikájú csoportok a legnépszerűbbek (pl. festészet, ezüstművesség, kórus stb.). Országosan 9 szervezet foglalkozik tanulmányi csoportok vezetésével, ebből kifolyólag éles verseny zajlik az ügyfelek megszerzéséért. Az önképzés e formája rendkívül népszerű a felnőtt lakosság körében. A munkanélküliek is orientálhatók, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzést válasszanak. Azonban a műszaki, technikai háttér hiányában az ABF szakképzést nem végezhet. 5/3. ALMEGA employer and trade organisation for the Swedish service sector Előadó: Anna-Marie Franson, Peter Skogar Svédország ma egy rendkívül szolgáltatás orientált ország. A gazdaságilag aktív népesség közel 75%-a a szolgáltatásban van foglalkoztatva. Az új munkalehetőségek nagy része a 90-es évek közepétől a versenyszférában merült fel. Az Almega alapvetően a szolgáltató cégeket tömörítő 4

5 munkáltatói szervezet tagszervezete van, mely munkavállalót foglalkoztat. Ebből az IT terület munkavállalót alkalmaz. Ebből fő a software iparban, amely a válság ellenére is növekszik. Az IT ágazatban a kihívást az árverseny és a szakemberhiány jelenti elsősorban a fiatalok körében. 5/4. SEKO- Szolgáltatási és Kommunikációs Dolgozók Szakszervezete LO - Svéd Szakszervezeti Szövetség Előadó: Roger Andersson, Björn Lind A munkavállalók közel 80%-a elkötelezett szakszervezeti tag. A munkáltatói oldal is szervezett. A munakerőpiac viszonylag homogén. A tárgyalási kereteket törvény szabályozza. Minden a kollektív alku rendszerére épül. A KSZ csak az aláíró feleket és azok tagjait kötelezi. A kis cégekre nem alakult ki törvényi szabályozás. Svédországban bár a kollektív megállapodások rendszere rendkívül stabil, országos bérminimum nem létezik. Az egész IT ágazatra egyetlen egy megállapodás érvényes. A párbeszéd, a tárgyalás a szociális partnerek között természetes a munkáltató döntéshozatali folyamatában. Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) 1,8 millió taggal a kékgalléros dolgozókat szervezi. Az LO egy központi szakszervezet 14 független tagszervezettel, mind a verseny, mind a közszférát lefedi. 1.8 ml tagjából nő. Az LO legnagyobb tagszervezete a mintegy főt tömörítő Kommunalarbetareförbundet (Municipal Workers Union) ban egyesült a Svéd Vasas Szakszervezet (Svenska Metallarbetareförbundet) és a Svéd Ipari Szakszervezet (Industrifacket) ezzel tagot számlálnak. A Svéd Szakképzett Munkavállalók Szövetsége (TCO) 16 tagszervezettel rendelkező 1,3 ml képzett munkavállalót tömörít szakmák széles spektrumában (oktatás, egészségügy, kereskedelem, média, rendőrség, ipar, IT és Telecom). Svéd Szakképzettek Szervezeteinek Szövetsége (SACO) felsőfokú végzettségű állami alkalmazottat tömörít A SEKO tagjával a harmadik legnagyobb szervezet a szolgáltatási szektorban szervezve az állami és magánszféra alkalmazottait. Szervezi a telekommunikációs / IT ágazatban, a postai és szállítási területen és az állami szervezetekben dolgozókat. A munkaügyi szabályozás legfőbb pillérét képező törvények az alábbiak: Magánszektor alkalmazottainak védelmét ellátó törvény Tanulmányi szabadság szabályozása Munkaidőt szabályozó törvény Foglalkoztatást védő törvény Szülési szabadságot szabályozó törvény Férfiak és nők egyenlőségét szabályozó törvény Környezetvédelmi törvény Együttdöntést szabályozó törvény Munkahelyi szakszervezeti képviseletet szabályozó törvény Foglalkoztatást elősegítő törvény Éves szabadságra vonatkozó törvény Antidiszkriminációs törvény A szakszervezet az ágazat jövőképét az alábbiak szerint vázolta fel: További átszerveződés várható a piacon, több kisvállalkozás megjelenése szélessáv terjedése könnyebb alkalmazkodás az új technológiákhoz Technikushiány a régi technológia terén új technológiákhoz igazodó képzés hiánya Egyre több külföldi cég lép be a piacra. 5

6 5/5. Ericsson Előadó: Mats Andersson az Ericsson vállalatcsoport HR vezetője Az Ericsson vállalatcsoport globális szinten , Svédországban munkavállalót foglalkoztat. A munkaerő közel 30%-a kölcsönzött munkaerőnek minősül, azonban ugyanolyan feltételekkel vannak foglalkoztatva, mint a rendes munkaerő. A telekom ágazatban vezető szerepet betöltő vállalat 175 országban van jelen. A cégcsoport portfólióját alapvetően 5 pillérre építi az alábbiak szerint: 1. multimédia (számlázási rendszerek) 2. szolgáltatások (fejlődő szegmens) 3. hálózatok (szélessáv kiterjesztése) 4. Sony-Ericson telefonkészülékek 5. platformok Éves szinten 209md Sek (20mdEur) forgalmat generál, legfőbb felvevőpiaca India, USA és Kína. Az innováció kiemelkedő szerepet játszik, évente 32md Sek összeget fordítanak K+F területre jelentős fős humánerőforrással egyetemben. A humánerőforrás területen új stratégiát alkalmaznak (ún. peoples s strategy), melynek alapja olyan emberek alkalmazása, akik képesek egyrészt a többi munkavállaló orientálására, másrészt megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. A kompetenciafejlesztést az ún. Ericson Akadémián zajlik. Az alábbi jövőbeni célokat fogalmazta meg a vállalat: - több értékesítés - gyorsabban - egyszerűbben Munkaügyi kapcsolat terén prioritásként kezelendő a jognak való megfelelés (EU direktívák), tájékoztatás-konzultáció-együtt döntés betartása, költséghatékony foglalkoztatás, hatékony változásmenedzsment, fennakadásmentes termelés, valamint a boldog és elkötelezett munkavállalók a vállalatnál. Az Ericson csoporton belül 4 helyi szakszervezet van, mely összességében 65/70%-os lefedettséget jelent. Szmsz szabályozza a szervezetek közötti együttműködés keretét. Az országos kollektív megállapodást alkalmazzák keretként, némi módosítással a helyi viszonyoknak megfelelően. A gazdasági válság következményeként a cég növekedése stagnál, azonban nagy volumenű változások nem történtek (max fős leépítés). A cégnél globálisan hirdettek ún. takarékossági programot. Közös megoldáskeresés tájékoztatás és konzultáció által történik. 6) Megállapítások és értékelés A munkatalálkozókon a szociális partnerek saját nézőpontjukból mutatták be ugyanazokról a kérdésekről vallott álláspontjukat, különös tekintettel a tárgyalások tartalmára, megoldási módszereire. A munkatalálkozók során a vendéglátók képviselőivel, szakértőivel külön-külön eszmecserére is sor került. Svédország a jóléti államok mintaállamaként ismert. Bár a kilencvenes évek elején itt is történtek megszorítások, és megjelent a munkanélküliség, a svéd jóléti rendszer ma is rászolgál hírnevére. Itt élnek a legjobban: a férfiaknál 77, a nőknél 82 év a várható élettartam. A kiépített jóléti rendszer a legigazságosabb Európában: alanyi jogon járnak a fizetett szabadság és a társadalombiztosítási szolgáltatások minden Svédországban élő embernek. A magas szintű svéd egészségügy messze földön híres, de a munkanélküli segély is az előző bér 80%-a, amit a munkanélküli tíz hónapig mindenképpen megkap. Számos módon támogatja az állam a svéd lakosokat, és ezeket a támogatásokat mi magyarok épp úgy igénybe vehetjük, mint maguk a svédek. E mellett az állam ingyenes nyelvtanfolyammal is segíti a letelepedők beilleszkedését. Jellemzője a svéd modellnek, hogy az állam magas jóléti kiadásait nem a lakosságtól, hanem túlnyomó részt a vállalatoktól beszedett adókból finanszírozza. 6

7 Az emberek 85%-a szakszervezeti tag, ezért elfogadottságát megerősítendő a munkavállalónak mindenképp "illik" belépnie a szakszervezetbe. Az erős szakszervezetek miatt minimálbér meghatározására nincs szükség, hisz úgysem hagynák, hogy valaki kevesebbet keressen. Szintén nincs rá törvény, de a cégek akár négy hét folyamatos szabadságot is ki szoktak adni. Svédország a jóléti állam mintapéldája még ma is sokak szemében, pedig a nyugdíjreform újraértelmezte a jóléti állam két alapelemét szolidaritást és az igazságosságot. A reform a politikai bátorságnak, a társadalom összefogásának és bölcsességének szimbóluma. Lényege, hogy csak annyi pénzt oszt szét minden évben a nyugdíjasok között, amennyi bejön a kasszába. Ha kevesebb jön, akkor kevesebbet. Nem vetnek ki plusz adót és nem emelik a járulékot, nem emelik a korhatárt. Ez viszont azzal jár, hogy a gazdaság teljesítményének csökkenésekor a kapott összeg is csökken. Az Európában szokásos meghatározott jövedelem alapú nyugdíjról a meghatározott befizetés alapú nyugdíjra váltottak. Ez a jövedelemi kockázatokat áthelyezi a dolgozókról a nyugdíjasokra. A jelen és jövő generációiról a múltéra. Vagyis ne a dolgozóknak kelljen aggódni a magas adók miatt, hanem aggódjanak a nyugdíjasok az alacsonyabb nyugdíjuk miatt. Nem nevezhető igazán szolidárisnak és igazságosnak a mi elveink szerint. A svéd rendszer nem azért csodás, mert működik, hanem azért, mert be lehetett vezetni, és a politikusok féken tudják tartani populizmusukat a megváltoztatására. Egy ilyen rendszert csak nagyon erős közösségi érzéssel és nagyon magas egyéni felelősségvállalással rendelkező közösségben lehet bevezetni. Budapest, Összeállította: Mikó Mariann. Dr. Mlinarics József HÁPB Munkáltatói oldal. Tarsoly Imréné HÁPB Munkavállalói oldal 7