HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG"

Átírás

1 HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Összefoglaló szakmai tanulmányútról Helyszín: Svédország, Stockholm Időpont: ) A tanulmányút célja: A Hírközlési ÁPB tanulmányútjának célja a kapcsolatépítés, szakmai tapasztalatcsere a svédországi szociális partnerszervezet(ek) képviselőivel, szakértőivel, és/vagy egyéb, a munka világában működő intézmények képviselőivel. Ennek keretében az érdekegyeztetésben, szociális párbeszédben eredményes múlttal rendelkező Svédország munkaügyi kapcsolatainak, illetve a szak-, és felnőttképzés formáinak, gyakorlati módszereinek helyszíni tanulmányozása. 2) A tanulmányút megszervezésének szükségessége: A Bizottság tagjai számára a nemzetközi tapasztalatok, jelentősen hozzájárulhatnak a bizottság saját törekvéseinek, módszereinek befolyásolásához, az ágazati szociális partnerek együttműködésének fejlesztéséhez. Egy-egy munkatalálkozó, eszmecsere, a személyes élmények révén szerzett ismeretekből kiemelheti és sűrítheti a fontosnak tartott momentumokat, amelyek hasznos elemei lehetnek a bizottságokban részvevő szakszervezeti, munkáltatói közreműködés elmélyítésének. A tanulmányút során közreműködő szervezetek: - Svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (AMS) - SEKO (Szolgáltatási és Kommunikációs Dolgozók Szakszervezete) - Svéd Telekommunikációs és IT Munkáltatók Szervezete - Svéd Vállalkozók Szövetsége - Svéd Munkásoktatási Szövetség - LO - Svéd Szakszervezeti Szövetség - Üzemlátogatás az Ericson cégnél A szakmai találkozó az alábbi témákra fókuszált elsősorban: A svédországi szociális párbeszéd intézményes formái, az anyagi, szervezeti, és személyi feltételei, gyakorlati módszerei. A foglalkoztatás színvonalának fönntartását, a munkaerő-piaci ellentmondások föloldását segítő közreműködés, munkaerőpiac, foglalkoztatási kérdések, versenyképesség, növekedés és fejlődés fenntartásának eszközei az ágazatban. A szociális partnerek szerepére, együttműködésük formái, módja a munkavállalók piacképes tudásának, alapvető szakmai készségeik és képességeik megszerzésének elősegítéséhez. Munkaügyi kapcsolatok országos, ágazati és munkahelyi gyakorlata, kiemelten az ágazati párbeszédet és annak eredményeit. Szociális partnerek együttműködése: az ágazati bértárgyalások - bértarifák, az ágazati kollektív szerződés tárgyalások gyakorlata, az ágazati kollektív szerződések felépítése és annak fő tartalmi elemei. A szakképzés és a felnőttképzés formái, módszerei, különös tekintettel a piacképes szaktudás és a munkaerő-piaci igények összhangjára. Munkatalálkozó, eszmecsere az Ericson gyár munkáltatói és munkavállalói oldalának képviselőivel, illetve a szakszervezet területi szakértőjével. 1

2 Az infokommunikációs szektorban lévő munkáltatói és munkavállalói megállapodások tanulmányozása, kiemelten a szoftveriparban, az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén. Szakképzés helyzete az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén 3) Általános információ Adatok Svédország lakossága: fő Munkanélküliségi ráta: 9.5% (2010.júniusi adatok a éves korosztály esetében) Ifjúsági munkanélküliség: 25% Szakszervezetek Svédországban hagyományosan jó a szervezettség az EU 27 tagállamában itt a legmagasabb. Ugyanakkor az 1999-ben 80% fölötti arány erodálódni kezdett: 2004-ben 77%, majd később nagyjából ezen a szinten sikerült tartani (az EU átlag 25%-os). A konzervatív kormány által hozott intézkedések a munkanélküli ellátórendszer irányításának a szakszervezetektől való elvétele csaknem 10%-os taglétszámvesztéshez vezetett, ezt a tendenciát csak nehezen sikerült megállítani. A szervezett munkavállalók 48%-a a közszférában foglalkoztatott; a szakszervezeti tagok több mint 52,7%-a nő. A kékgalléros szakszervezetek hagyományosan közel állnak a szociáldemokrata párthoz. Az LO és kisebb mértékben a TCO az ágazati szerveződési formát követi. Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) 1,8 millió taggal a kékgalléros dolgozókat szervezi. Svéd Szakképzett Munkavállalók Szövetsége (TCO) 1,3 millió alkalmazott szakszervezeteit tömöríti Svéd Szakképzettek Szervezeteinek Szövetsége (SACO) felsőfokú végzettségű állami alkalmazottat tömörít Svéd Szolgáltatási és Kommunikációs Alkalmazottak Szakszervezete (SEKO) A SEKO tagjával a harmadik legnagyobb szervezet a szolgáltatási szektorban szervezve az állami és magánszféra alkalmazottait. Szervezi a telekommunikációs / IT ágazatban, a postai és szállítási területen és az állami szervezetekben dolgozókat. Munkáltatók SN a legnagyobb munkáltatói szervezet, magánvállalkozást képvisel,melyek több mint 15 millió főt foglalkoztatnak. A tagvállalatok relatíve kisméretűek, több mint felük 5 főnél kevesebbet foglalkozat. Svéd Vállalkozók Konföderációja (Confederation of Swedish Enterprise / Svenskt näringsliv, SN) 2001-ben alakult, a Svéd Munkáltatók Szövetsége (Swedish Employers' Confederation) és a Svéd Iparszövetség (Federation of Swedish Industry) egyesülésével. A magánszféra Svéd Ökormányzati és Régiós Hatóságok Szövetsége (Sveriges kommuner och landsting SKL) Svéd Kormányzati Alkalmazottak Ügynöksége (Swedish Agency for Government Employers / Arbetsgivarverket), 1994-ben alakult állami ügynökség; a központi kormányzati szervek foglalkoztatáspolitikájáért felelős. Svéd IT és Telekommunikációs Ipari Szövetség (Telekomföretagen) A Telekomföretagen mintegy 1000 tagvállalata alkalmazottat foglalkoztat az IT és telekommunikációs szektorban. Célja a szektor piaci pozícióinak erősítése, a tagvállalatok érdekeinek képviselete. A tagvállalatokat támogatja az ágazati kérdesekben, a kollektív alkukötés folyamatában. Tagja a legnagyobb munkáltatói szövetségének (Svenkst Näringsliv). Munkaügyi kapcsolatok Svédországban a késői, de gyors iparosodással egy időben jól szervezett szakszervezeti mozgalom jött létre, erős munkáltatói szervezetekkel és export orientált multinacionális vállalatokkal. A svéd rendszer jellegzetessége az erős szociáldemokrata befolyás, az 1932 óta domináns szerepet játszó szociáldemokrata párttal. 2

3 Az 1990-es évek elejének kiemelkedően magas munkanélküliségét (csaknem 9 % 1996-ban) és a közszféra finanszírozási problémáit követően csak az évtized végén tért magához a gazdaság addigi legmélyebb és leghosszabb válságából. A jóléti államot és a foglalkoztatási rendszert alapvetően az általános érvényű és szolidaritásra épülő magas szintű szociális védelem, a jelentős közszféra, alacsony munkanélküliség, a kollektív szerződéseken alapuló munkaerő-piaci szabályozás és viszonylag magas növekedés jellemzi. A munkanélküliség között 5,5% volt; 2009-ben 9,4%, s ennek csökkenését csak 2011 végétől várják. A svéd gazdaságra erőteljesen hatnak a világgazdasági folyamatok: Svédország gazdasága exportfüggő a GDP 40%-a az exporton keresztül realizálódik. A nyugodt, jelentősebb konfliktusoktól mentes viszonyokhoz alapvetően hozzájárul a kollektív alku rendszerére épülő önszabályozás ebben meghatározó a szociális partnerek erőteljes elkötelezettsége. Az 1970-es évekig működött a svéd munkáltatói szövetség (Swedish Employers Confederation / Svenska Arbetsgivareföreningen, SAF) és a svéd szakszervezeti szövetség (Landsorganisationen, LO) közötti központi megállapodást követő kollektív alku. Az 1977-ben elfogadott együttdöntési törvény (Medbestämmandelagen, MBL, 1977) szabályozza a munkavállalók konzultációs és participációs jogait. Az együttdöntési törvény keretet ad a kollektív megállapodásoknak, s a kollektív szabályozás kulcs eleme. E törvény a szakszervezeteket és nem a munkavállaló egyént - ruházza fel, hogy tagjaik nevében, mint kollektív képviselőjük rendelkezzenek információs és konzultációs jogokkal a vállalatvezetés döntéseit illetően. Számos kérdést is szabályoz: a szakszervezetek elismerésétől a közvetítésig és minden szakszervezetileg szervezett munkahelyre vonatkozik. Svédországban nincs intézményesített tripartizmus: a kilencvenes évek elején a svéd munkáltatói szövetség kivonult az állami részvételű intézményekből a munkaügyi bíróság kivételével. A szakszervezetek és a közszféra munkáltatóinak képviselői továbbra is képviselettel bírnak alapvetően személyes, semmint szervezeti mandátummal. A magán munkáltatók képviseltetik magukat a tanácsadó szervekben, így a kormánybizottságok referencia csoportjaiban. Az állam támogató szerepet játszik abban az értelemben, hogy megteremti a makroszinten koordinált bérpolitika, valamint a kollektív alku gyakorlatának feltételeit és ösztönzőit. A tripartit tárgyalások ritkák a szociális partnerek nem fogadják el a kormány, vagy más felek beavatkozását a kollektív alkuba. A svéd alkotmány garantálja a szabad szervezkedéshez, valamint a sztrájkhoz való jogot. Munkaerőpiac, foglalkoztatás A skandináv modell szerint a munkahelyi érdekképviseletet a szakszervezetek látják el, s övék az információs és tájékoztatási és esetenként az együttdöntési jog is. A munkahelyi képviselet aránya 85.8% az EU átlag 53% ben az együttdöntési törvény a vonatkozó EU direktíva alapján módosításra került. Ennek értelmében szélesedtek az információs jogok, s kiterjednek azon munkahelyekre is, amelyek nem KSZ lefedettek. Szociális egyezmények-kollektív alku A KSZ lefedettség 80 és 100 % között mozog- szektoronként eltérően. (EU átlag 66%). Svédországban a törvény nem rendelkezik a KSZ kötelező kiterjesztéséről. A svéd rendszer meglehetősen központosított, bár ez az 1983-as ágazatközi alku befejezését követően a decentralizáció irányába mozdult. A kollektív alku két szinten (országos és munkahelyi) folyik. A tárgyalások domináns szintje az ágazat. Az ágazati és a munkahelyi szintű alku kiegészíti egymást: az ágazati megállapodások teret engednek a vállalati szintű differenciálásnak a béreket illetően. A szociális partnerek bizonyos kérdésekben továbbra is kötnek ágazatokon átívelő megállapodásokat: így a nyugdíjakat, a kollektív biztosításokat illetően. Fontos a foglalkoztatást, a munkahelyváltást elősegítő megállapodás, melynek értelmében a bérek bizonyos százaléka egy alapba kerül (az aláíró vállalatok körében), s ebből finanszírozzák az átalakítások során munkanélkülivé válók újra elhelyezkedését segítő intézkedéseket. Hasonló megállapodás az állami szférában is működik. A megállapodások ajánlásokat is eredményezhetnek: 2005-ben az LO és az 3

4 SN ajánlást adott ki tagszervezetei számára, melyben a svéd ágazati KSZ-ek érvényességét tűzte ki a kiküldetésben foglalkoztatott külföldi munkavállalókat illetően az ideiglenesen svéd munkáltatói szervezethez csatlakozó vállalatok esetében óta a szociális partnerek megállapodása szerint folynak a bértárgyalások. Ezek általában a termelőiparban kezdődnek, a vasasoknál. Ezt követi a magánvállalkozások, majd az állami és önkormányzati szektor. A bértárgyalások jelenlegi rendszerében a partnerek közös bizottságban elemzik a lehetőségeket és pártatlan tárgyalásvezetőket alkalmaznak ben a bruttó átlag jövedelem Euró volt (csaknem 20%-kal magasabb, mint az EU 25 átlaga). A törvény által megszabott maximális munkaidő heti 40 óra ben az átlag heti munkaidő 38,8 óra volt. A kollektív megállapodás szerint az éves átlag munkaidő óra (2004). A szabadságot törvény garantálja ez 25 nap évente; további napokról a szektoronkénti KSZ-ek rendelkeznek 5) Fogadó szervezetek, szakértő előadók: 5/1. Svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálat (Arbetsförmedlingen). Előadók: Anna-Lena Larsson-Lönnqvist, Rade Azaric Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az ország legnagyobb, ingyenesen szolgáltatásokat nyújtó munkaerőpiaci intézménye. Küldetése, hogy segítse a munkáltatói igényeknek megfelelő munkaerő biztosítását. Feladatait a parlament és az illetékes kormányzati szervek határozzák meg; munkáját az igazgatóság és a felügyelő/ irányító testület menedzseli. Kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű aktív korú lakosság munkaerőpiaci integrációjának elősegítésére, valamint a demográfiai változások miatt szükséges munkaerőpiaci generációváltás kezelésére. A szerkezetátalakítási folyamatokban érintett vállalatoknál külön egységeket működtet. Foglalkoztatási tanácsadókat, külső, magánszférában működő szervezeteket is foglalkoztat. Svédország szerte 325 helyi irodája van, közigazgatási és ún. természetes munkaerőpici egységek szerint. 5/2. Svéd Munkásoktatási Szövetség (Arbetarnas Bildningsförbund) Előadó: Stefan Svensson A Svéd Munkásoktatási Szövetség (ABF) a lakosság mintegy egyharmadát megmozgató oktatási szervezet; politikailag független, 98 éves története során végig a munkás- és szakszervezeti mozgalom értékeit képviselve. A társadalmi, munkaerőpiaci integráció, a közösségépítés, az aktív társadalmi szerepvállalás érdekében alkalmazza a tanulmányi csoportok módszerét. Célja az élethosszig tartó tanulás / képzés, a munka világával kapcsolatos ismeretek elmélyítése, az információs társadalom kihívásainak való megfelelés. A szervezet működését állami, önkormányzati forrásokból és tagszervezeteinek, illetve a programokban résztvevők befizetéseiből biztosítja. Az ABF minden településen jelen van, helyi szervezetei alakítják ki és bonyolítják le programjait. Minden tavasszal és ősszel tanulmányi csoportok indulnak, évente közel 800,000 ember kapcsolódik be a tanulmányokba. A kulturális tematikájú csoportok a legnépszerűbbek (pl. festészet, ezüstművesség, kórus stb.). Országosan 9 szervezet foglalkozik tanulmányi csoportok vezetésével, ebből kifolyólag éles verseny zajlik az ügyfelek megszerzéséért. Az önképzés e formája rendkívül népszerű a felnőtt lakosság körében. A munkanélküliek is orientálhatók, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzést válasszanak. Azonban a műszaki, technikai háttér hiányában az ABF szakképzést nem végezhet. 5/3. ALMEGA employer and trade organisation for the Swedish service sector Előadó: Anna-Marie Franson, Peter Skogar Svédország ma egy rendkívül szolgáltatás orientált ország. A gazdaságilag aktív népesség közel 75%-a a szolgáltatásban van foglalkoztatva. Az új munkalehetőségek nagy része a 90-es évek közepétől a versenyszférában merült fel. Az Almega alapvetően a szolgáltató cégeket tömörítő 4

5 munkáltatói szervezet tagszervezete van, mely munkavállalót foglalkoztat. Ebből az IT terület munkavállalót alkalmaz. Ebből fő a software iparban, amely a válság ellenére is növekszik. Az IT ágazatban a kihívást az árverseny és a szakemberhiány jelenti elsősorban a fiatalok körében. 5/4. SEKO- Szolgáltatási és Kommunikációs Dolgozók Szakszervezete LO - Svéd Szakszervezeti Szövetség Előadó: Roger Andersson, Björn Lind A munkavállalók közel 80%-a elkötelezett szakszervezeti tag. A munkáltatói oldal is szervezett. A munakerőpiac viszonylag homogén. A tárgyalási kereteket törvény szabályozza. Minden a kollektív alku rendszerére épül. A KSZ csak az aláíró feleket és azok tagjait kötelezi. A kis cégekre nem alakult ki törvényi szabályozás. Svédországban bár a kollektív megállapodások rendszere rendkívül stabil, országos bérminimum nem létezik. Az egész IT ágazatra egyetlen egy megállapodás érvényes. A párbeszéd, a tárgyalás a szociális partnerek között természetes a munkáltató döntéshozatali folyamatában. Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) 1,8 millió taggal a kékgalléros dolgozókat szervezi. Az LO egy központi szakszervezet 14 független tagszervezettel, mind a verseny, mind a közszférát lefedi. 1.8 ml tagjából nő. Az LO legnagyobb tagszervezete a mintegy főt tömörítő Kommunalarbetareförbundet (Municipal Workers Union) ban egyesült a Svéd Vasas Szakszervezet (Svenska Metallarbetareförbundet) és a Svéd Ipari Szakszervezet (Industrifacket) ezzel tagot számlálnak. A Svéd Szakképzett Munkavállalók Szövetsége (TCO) 16 tagszervezettel rendelkező 1,3 ml képzett munkavállalót tömörít szakmák széles spektrumában (oktatás, egészségügy, kereskedelem, média, rendőrség, ipar, IT és Telecom). Svéd Szakképzettek Szervezeteinek Szövetsége (SACO) felsőfokú végzettségű állami alkalmazottat tömörít A SEKO tagjával a harmadik legnagyobb szervezet a szolgáltatási szektorban szervezve az állami és magánszféra alkalmazottait. Szervezi a telekommunikációs / IT ágazatban, a postai és szállítási területen és az állami szervezetekben dolgozókat. A munkaügyi szabályozás legfőbb pillérét képező törvények az alábbiak: Magánszektor alkalmazottainak védelmét ellátó törvény Tanulmányi szabadság szabályozása Munkaidőt szabályozó törvény Foglalkoztatást védő törvény Szülési szabadságot szabályozó törvény Férfiak és nők egyenlőségét szabályozó törvény Környezetvédelmi törvény Együttdöntést szabályozó törvény Munkahelyi szakszervezeti képviseletet szabályozó törvény Foglalkoztatást elősegítő törvény Éves szabadságra vonatkozó törvény Antidiszkriminációs törvény A szakszervezet az ágazat jövőképét az alábbiak szerint vázolta fel: További átszerveződés várható a piacon, több kisvállalkozás megjelenése szélessáv terjedése könnyebb alkalmazkodás az új technológiákhoz Technikushiány a régi technológia terén új technológiákhoz igazodó képzés hiánya Egyre több külföldi cég lép be a piacra. 5

6 5/5. Ericsson Előadó: Mats Andersson az Ericsson vállalatcsoport HR vezetője Az Ericsson vállalatcsoport globális szinten , Svédországban munkavállalót foglalkoztat. A munkaerő közel 30%-a kölcsönzött munkaerőnek minősül, azonban ugyanolyan feltételekkel vannak foglalkoztatva, mint a rendes munkaerő. A telekom ágazatban vezető szerepet betöltő vállalat 175 országban van jelen. A cégcsoport portfólióját alapvetően 5 pillérre építi az alábbiak szerint: 1. multimédia (számlázási rendszerek) 2. szolgáltatások (fejlődő szegmens) 3. hálózatok (szélessáv kiterjesztése) 4. Sony-Ericson telefonkészülékek 5. platformok Éves szinten 209md Sek (20mdEur) forgalmat generál, legfőbb felvevőpiaca India, USA és Kína. Az innováció kiemelkedő szerepet játszik, évente 32md Sek összeget fordítanak K+F területre jelentős fős humánerőforrással egyetemben. A humánerőforrás területen új stratégiát alkalmaznak (ún. peoples s strategy), melynek alapja olyan emberek alkalmazása, akik képesek egyrészt a többi munkavállaló orientálására, másrészt megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. A kompetenciafejlesztést az ún. Ericson Akadémián zajlik. Az alábbi jövőbeni célokat fogalmazta meg a vállalat: - több értékesítés - gyorsabban - egyszerűbben Munkaügyi kapcsolat terén prioritásként kezelendő a jognak való megfelelés (EU direktívák), tájékoztatás-konzultáció-együtt döntés betartása, költséghatékony foglalkoztatás, hatékony változásmenedzsment, fennakadásmentes termelés, valamint a boldog és elkötelezett munkavállalók a vállalatnál. Az Ericson csoporton belül 4 helyi szakszervezet van, mely összességében 65/70%-os lefedettséget jelent. Szmsz szabályozza a szervezetek közötti együttműködés keretét. Az országos kollektív megállapodást alkalmazzák keretként, némi módosítással a helyi viszonyoknak megfelelően. A gazdasági válság következményeként a cég növekedése stagnál, azonban nagy volumenű változások nem történtek (max fős leépítés). A cégnél globálisan hirdettek ún. takarékossági programot. Közös megoldáskeresés tájékoztatás és konzultáció által történik. 6) Megállapítások és értékelés A munkatalálkozókon a szociális partnerek saját nézőpontjukból mutatták be ugyanazokról a kérdésekről vallott álláspontjukat, különös tekintettel a tárgyalások tartalmára, megoldási módszereire. A munkatalálkozók során a vendéglátók képviselőivel, szakértőivel külön-külön eszmecserére is sor került. Svédország a jóléti államok mintaállamaként ismert. Bár a kilencvenes évek elején itt is történtek megszorítások, és megjelent a munkanélküliség, a svéd jóléti rendszer ma is rászolgál hírnevére. Itt élnek a legjobban: a férfiaknál 77, a nőknél 82 év a várható élettartam. A kiépített jóléti rendszer a legigazságosabb Európában: alanyi jogon járnak a fizetett szabadság és a társadalombiztosítási szolgáltatások minden Svédországban élő embernek. A magas szintű svéd egészségügy messze földön híres, de a munkanélküli segély is az előző bér 80%-a, amit a munkanélküli tíz hónapig mindenképpen megkap. Számos módon támogatja az állam a svéd lakosokat, és ezeket a támogatásokat mi magyarok épp úgy igénybe vehetjük, mint maguk a svédek. E mellett az állam ingyenes nyelvtanfolyammal is segíti a letelepedők beilleszkedését. Jellemzője a svéd modellnek, hogy az állam magas jóléti kiadásait nem a lakosságtól, hanem túlnyomó részt a vállalatoktól beszedett adókból finanszírozza. 6

7 Az emberek 85%-a szakszervezeti tag, ezért elfogadottságát megerősítendő a munkavállalónak mindenképp "illik" belépnie a szakszervezetbe. Az erős szakszervezetek miatt minimálbér meghatározására nincs szükség, hisz úgysem hagynák, hogy valaki kevesebbet keressen. Szintén nincs rá törvény, de a cégek akár négy hét folyamatos szabadságot is ki szoktak adni. Svédország a jóléti állam mintapéldája még ma is sokak szemében, pedig a nyugdíjreform újraértelmezte a jóléti állam két alapelemét szolidaritást és az igazságosságot. A reform a politikai bátorságnak, a társadalom összefogásának és bölcsességének szimbóluma. Lényege, hogy csak annyi pénzt oszt szét minden évben a nyugdíjasok között, amennyi bejön a kasszába. Ha kevesebb jön, akkor kevesebbet. Nem vetnek ki plusz adót és nem emelik a járulékot, nem emelik a korhatárt. Ez viszont azzal jár, hogy a gazdaság teljesítményének csökkenésekor a kapott összeg is csökken. Az Európában szokásos meghatározott jövedelem alapú nyugdíjról a meghatározott befizetés alapú nyugdíjra váltottak. Ez a jövedelemi kockázatokat áthelyezi a dolgozókról a nyugdíjasokra. A jelen és jövő generációiról a múltéra. Vagyis ne a dolgozóknak kelljen aggódni a magas adók miatt, hanem aggódjanak a nyugdíjasok az alacsonyabb nyugdíjuk miatt. Nem nevezhető igazán szolidárisnak és igazságosnak a mi elveink szerint. A svéd rendszer nem azért csodás, mert működik, hanem azért, mert be lehetett vezetni, és a politikusok féken tudják tartani populizmusukat a megváltoztatására. Egy ilyen rendszert csak nagyon erős közösségi érzéssel és nagyon magas egyéni felelősségvállalással rendelkező közösségben lehet bevezetni. Budapest, Összeállította: Mikó Mariann. Dr. Mlinarics József HÁPB Munkáltatói oldal. Tarsoly Imréné HÁPB Munkavállalói oldal 7

HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Összefoglaló szakmai tanulmányútról Helyszín: Ausztria, Bécs Időpont: 2010.12.13-15. Résztvevők létszáma: 5 fő 1) A tanulmányút célja: Kapcsolatépítés, szakmai tapasztalatcsere

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A ; : :

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A ; :  : LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2013. szeptember A Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság nemzetközi tanulmányúton Budapest, 2013. szeptember 4-6. Kedves kollégák! A tanulmányút

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4.

Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4. Távmunka az ideális telephely? Investors Conference 2008. április 4. Távmunka Magyarországon Jogszabályi környezet adott Több pályázati lehetőség Sikeres projekt: örkényi távmunkaház Több szervezet is

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium Az Ifjúsági Garancia bemutatása Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium BEVEZETÉS FIATALOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FÓKUSZÁBAN A globális válság által egyik leginkább sújtott munkavállalói réteg a fiatalok

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17. Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára

Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára 1 Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásai Civil szervezetek szakmai programjainak támogatása 2015 Pályázat kiírás kódja:

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út Köllő János Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út 45. E-mail: kollo@econ.core.hu 1 Kényszerek Fiskális sebezhetőség - 2006 óta folyamatosan szükség volt megszorító

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Mlinarics József Magyar Tartalomipari Szövetség - Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság Informatikai szakképzés irányítás

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 December 22 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

KÉPZÉSI TERV. 2010. év

KÉPZÉSI TERV. 2010. év KÉPZÉSI TERV 2010. év A Magyar Iparszövetség bemutatása A Magyar Iparszövetség (a továbbiakban: OKISZ) célja, hogy vagyoni és infrastrukturális adottságainak segítségével, a szövetségi rendszerben működő

Részletesebben

GVK_Munkaerőpiac_2011

GVK_Munkaerőpiac_2011 Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%

Részletesebben