Angyal Ádám VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELÕSSÉGE, FELELÕS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS
|
|
- Aurél Juhász
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Angyal Ádám VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELÕSSÉGE, FELELÕS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS
3 Angyal Ádám VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELÕSSÉGE, FELELÕS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS (Corporate social responsibility) KOSSUTH KIADÓ / BUDAPEST
4 TARTALOM Elõszó és köszönetnyilvánítás Bevezetés I. A VÁLLALATI KORMÁNYZÁS ÉS A FELELÕSSÉG ÉRTELMEZÉSI KERETEI A felelõs vállalati magatartás értelmezése Fogalmak, definíciók A vállalatok társadalmi felelõsségének dimenziói A társadalmi felelõs magatartás elvi problémái A vállalatok társadalmi felelõsségvállalásának kialakulása A társadalmilag felelõs vállalati magatartás a vezetéstudományban A felelõs magatartás elméletéhez Etikai paradigmák Fenntartható fejlõdés Nézetek az üzleti szervezetek társadalmi szerepérõl II. A FELELÕS VÁLLALATI POLITIKA ALKALMAZÁSÁNAK EGYES PROBLÉMÁI A társadalmi felelõsség értékelése Az önkéntesség mint a felelõsségvállalás forrása A korrupció A felelõs magatartás kockázatai A felelõs magatartás motorjai A felelõs magatartás mint üzleti meggondolás Mire terjed ki a társadalmi szerepvállalás A közhatalom szerepe a felelõs magatartás alakításában Vállalati polgár, vállalati lelkiismeret, társadalmi párbeszéd és szerepvállalás, kapcsolt marketing Haszonélvezõ vagy együttmûködõ A felelõs magatartás divatja és mozgalmi jellege A felelõsség néhány különös intézménye A társadalmilag felelõs magatartás ellenérvei
5 III. A FELELÕS MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSA Stratégia, kultúra, kontingenciák Szervezeti tanulás Vállalati felelõsség mint érték Az értékek tudományai A gazdálkodástudomány értékfelfogásai Egy kitekintés: az axiológia Az új láthatatlan kéz A felismerés A felismerés természete A szervezeti magatartás és a felelõsség kapcsolata A szervezeti kulturális magatartás természete A szervezeti kultúra összekötõ elemei A szervezeti kultúra és az erkölcs kapcsolata A szervezeti kultúra etikai stratégiája A felelõs magatartás tanulása A felelõs magatartás elsajátításának fokozatai A felelõs gazdálkodást befolyásoló szervezeten kívüli tényezõk A felelõs magatartás állapotának modelljei IV. A FELELÕS MAGATARTÁS MEGSZERVEZÉSE, BEMUTATÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A felelõs magatartás önértékelésének általános módszerei Általános Beszámoló (General Reporting Initiative, GRI) Európai Kiválósági Rendszer (European Foundation for Quality Management, EFQM) Módszerek a felelõs magatartás értékelésére A felelõs magatartás állapotának mérése és elemzése a telekommunikációs iparágban A felelõs magatartás állapotának mérése és elemzése a logisztikai iparágban Vezetõi önértékelõ modell (SAIP) Kis- és középvállalatok felelõs magatartását támogató intézmények vizsgálata 176 Vállalati bûnözésre való hajlam kiszûrése FSGO-értékelés A hazai felelõs vállalati gyakorlat jellemzõi ÖSSZEFOGLALÁS
6 V. MELLÉKLETEK A kis- és középvállalatok felelõs magatartása intézményeinek kutatása A telekommunikációs iparág nagyvállalatának felelõsségi viszonyait értékelõ kérdéslista (checklist) kiértékelése A logisztikai iparág nagyvállalatának felelõsségi viszonyait értékelõ kérdéslista (checklist) kiértékelése Négy nagyvállalat felsõ vezetõi önértékelésének (SAIP) részletes adatai A felelõs magatartás fokozatainak (tanulásának) értelmezési példája Kivonat a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. honlapjának Társadalmi Felelõsségvállalás oldalából (2006) Kivonat a Magyar Telekom Nyrt. GRI-elvek szerint készített Fenntarthatósági Jelentésébõl (2007) Kivonat a Nyírségvíz Zrt. Európai Kiválósági Díj pályázatából (2008) Felhasznált irodalom Tárgymutató
7 Ne azt kérdezd, mit tett érted a Haza. Az a kérdés, mit tettél Te a hazáért. (Több szerzõnek is tulajdonított mondás)
8 ELÕSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 2001-ben megjelent a Vállalati kormányzás, 2003-ban a Nézetek az erkölcsrõl címû könyvem. Egyetemi oktatásban tankönyvként használják õket, erre a célra készültek. Mindkét kötet végsõ soron ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik: a vállalatok vezetése hogyan alkalmazkodik a nem kifejezetten gazdasági, gazdálkodási problémákhoz. Ilyenek például a tulajdonosok elképzelései, a demokrácia, a kollektív vezetés vagy az erkölcs kihívásai. Ezeknek folytatása ez a kötet. Az üzleti szokások és a társadalmi elvárások egyre határozottabban, látványosabban késztetik arra a vezetõket, hogy a szûkebben vett gazdasági célok mellett más, szélesebb, társadalmi, közösségi célokat is kitûzzenek. A gazdaságtudományokban egyre erõteljesebben érvényesülnek olyan nézetek, amelyek tükrözik a vállalatok gyakorlatát: nem csak a profit, a piaci érvényesülés, a növekedési vágy, a tulajdonosok gazdagítása hajtja õket. Összefoglalóan felelõs társadalmi magatartásnak (corporate social responsibility, CSR) nevezik az olyan vezetést, amelyik a pénzcsináláson túl más sokak szerint nemesebb közösségi célokat is el akar érni. Ez a könyv errõl a folyamatról, jelenségrõl szól. Úgy tûnik, nemcsak a tudósok, de a gyakorló vezetõk körében is egyre elfogadottabb, hogy a vállalatok az üzleti célok elérése mellett a helyi közösségek és a társadalom egészének állapotáért is felelõsek. A társadalmilag felelõs magatartás több ezer év óta ismert, az ezzel kapcsolatos üzleti gyakorlatot is több száz éve ismerjük. A modern gazdaságtudományokban azonban csak a 20. század végén jelenik meg e probléma igényes elméleti vizsgálata. A felelõs vállalati magatartás gyakorlata néhány korábbi úttörõ vállalattól eltekintve csak a harmadik évezred elejétõl honosodik meg szélesebb körben. Az 1998-ban bõvített kiadásban megjelent Backwell Encyclopedic Dictionary of Organizational Behaviour sem a felelõsség, sem a vállalatok társadalmi felelõssége címszót nem tartalmazta. Vállalat társadalmi teljesítménye (corporate social performance) címszó alatt azonban már olyan jelenségeket ír le, amelyek a társadalmi felelõsség fogalmához közelítenek. (A késõbbiekben még hivatkozunk más nemzetközi szótárakra is, amelyek ugyancsak mostohán bánnak a társadalmi felelõsség fogalmával.) A különbözõ tudományos megközelítések közül a vezetéstudomány mellett a jog, a környezettudományok és a szociológia járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a társadalmi felelõsség értelmezéséhez. A hazai egyébként nem túl gazdag vállalati felelõsségi 11
9 szakirodalom is ezeken a területeken a legigényesebb. A mi megközelítésünk* a vezetéstudomány oldaláról indult ki, elsõsorban a vezetõképzésben használható munkát szándékoztunk írni. A felelõs magatartással kapcsolatos nemzetközi források ma már kiforrottak. Az Oxford University Press 2008-ban már két összefoglaló kötetet handbook, illetve critical introduction néven is kiadott a vállalatok társadalmi felelõssége témában, de a világhálós szakirodalmi keresõk is százszámra kínálnak feldolgozásokat, kutatásokat. Magyarországon azonban egy viszonylag friss tudományos és gyakorlati probléma önmeghatározásának korát éljük. Könyvünkkel hozzá kívánunk járulni a felelõs társadalmi magatartás elméletének fejlesztéséhez és ezzel az oktatás, a kutatás és a gyakorlati alkalmazás terjesztéséhez is. Ennek a kötetnek az elkészítése során igen sok hazai kutató, szerzõ írásait használtuk. Nevüket a Felhasznált irodalom címû rész tartalmazza, felsorolásuk egyben munkájuk méltánylása is. E helyen külön köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki azért, hogy a járatlan úton elindultak. Köszönet illeti azokat a szervezeteket, vállalatokat és vezetõiket nevüket e kötetben leírtuk, akik, illetve amelyek gyakorlatukkal, magatartásukkal vagy más hozzájárulásukkal segítettek a felelõs viselkedés terjesztésében. Igen sok nemzetközi elsõsorban angolszász és frankofon forrást néztünk át, és részt vettünk olyan hazai és nemzetközi rendezvényeken is, ahol tanulni lehetett a felelõs magatartást. Meg kell említeni a Corvinus Egyetemet, ahol támogatták e munkát, lehetõséget teremtettek a kutatások folytatására és a nézetek terjesztésére. Összességében, noha én vagyok e könyv szerzõje, nagyon sok szerzõ, kutató, vállalat, szervezet segített a munka összeállításában, amiért köszönet illeti õket. * A magyar nyelv szabályai szerint egyes szám elsõ személyben kellene fogalmazni, ha saját véleményemet közlöm. A szakirodalomban elfogadottak szerint azonban többes szám elsõ személy a megszokott. Ez kifejezi, hogy a szerzõ saját gondolatai megalapozásában mások is szerepet kaptak. Éppen ezért alkalmazkodtam a gyakorlathoz, és saját véleményemet is többes szám elsõ személyben fogalmaztam. A nyelvhelyességi megjegyzéshez tartozik, hogy e könyvben az egyre általánosabbá váló szokásokkal ellentétben igyekeztem a szakkifejezések magyar változatát használni. Az egyértelmûség kedvéért miután néhány fogalom hazai megfelelõje (fordítása) még nem tisztázott esetenként az angol kifejezést is bemutatom. Arra biztatom kollégáimat, hogy a magyar nyelvû szakirodalomban használjuk saját nyelvünket. 12
10 BEVEZETÉS Szervezetek és szervezett folyamatok mûködésének elemzésére sokféle megközelítés alakult ki. A vezetés és szervezés tudománya többtucatnyi különféle irányzatot, iskolát különböztet meg (Kieser, 1995). Mindezek egyik fontos valószínûleg a legáltalánosabb alapvetése, hogy miként lehet a szervezeteket eredményesebbé, sikeresebbé, hatékonyabbá tenni. Holisztikus megközelítésben a szervezetek alapvetõ célja a siker elérése. Annak ellenére, hogy a siker kifejezés sokkal általánosabb, mint a vezetéstudomány fogalomtára, azt úgy értelmezhetjük, mint a résztvevõk és érintettek tetszését, elégedettségét kiváltó körülményt. A sikert lehet pozitív eredményként is értelmezni. A szervezeteket a sikergyártás oldaláról vizsgálva három olyan áramlatra figyelhetünk fel, amelyek jelentõsen eltérõ forrásokból eredõen, de a mindennapi gyakorlatban egyre erõteljesebben összefonódva és együtt hatva érvényesülnek elsõsorban a nyereségérdekelt, azaz az üzleti szervezetek vezetésében. Az egyik a vezetés sajátos megközelítése, a vállalati kormányzás vagy más néven társaságirányítás (corporate governance, CG). A másik a vállalatok társadalmi felelõsségének erõsödõ érvényesítése, mely elsõsorban a vezetés játéktere. Ezt ugyancsak elfogadott angol szóhasználattal corporate social responsibilitynek, CSR-nek nevezik. A harmadik a szervezeti tanulás (organizational learning), amely azzal foglalkozik, hogyan képes a szervezet és vezetése változni, felkészülni a változásokra. Munkánk arra irányul, hogy a fentebb említett három fõirány a tanulás, a CG és a CSR miként érvényesülhet együtt. Ezen belül elsõsorban a vállalatok társadalmi felelõsségének érvényesülésére összpontosítunk. Figyelmünket az elméleti problémákon túl a valós üzleti folyamatok megismerése, felderítése iránti igény fókuszálta ebbe az irányba. Nem kétséges, hogy azok a viták is befolyásoltak, amelyek a CG és a CSR megközelítést összeegyeztethetetlennek, antagonisztikusnak, de legalábbis kettõs, egymást nem kiegészítõ viszonynak, dichotómiának értelmezik. Minden elméleti vizsgálódást megelõzõen kijelentjük, hogy miután a gyakorlatban a vállalati kormányzás és a szervezetek társadalmi felelõssége közösen érvényesül, ezért a két fogalom összeegyeztethetetlenségével nem értünk egyet. Az elméletinek tûnõ vita mélyén az a kérdés lapul, hogy lehet-e egyáltalán az üzleti érdekek közepette etikai, a vállalati érdekeken túlmutató megközelítéseket is tartalmazó egyéb érdekviszonyokat találni. A pontosság kedvéért rámutatunk, hogy az erkölcsi megközelítés, tágabban a társadalmi szempontok érvényesítése gazdaságfilozófiai viták témája. Az alapkérdés az, hogy a vállalati önérdek (individuális érdek) és a közösségi (kollektív) szempontok együttesen képesek-e érvényesülni a kapitalizmus, a piacgazdaság keretei közt. A mai uralkodó nézetek szerint a siker egyik fontos tünete és egyben mércéje is, hogy egy cég miként tud közösségi céloknak is megfelelni. 13
11 A vezetéstudomány azon képviselõihez tartozunk, akik minden létezõ, mûködõ megoldást mint elméletileg is lehetségest elfogadnak. Ebben a megközelítésben a CG és a CSR együttesen se nem útkeresztezõdés, se nem útelágazás, se nem párhuzamosság, hanem összefonódás, együttes érvényesülés. Erre jellemzõ a változás, a tanulás, azaz a nem stabil állapotok, hanem a dinamikus folyamatok elemzése. Mind a vállalati kormányzás, mind a felelõs magatartás igen hosszú, mondhatni történelmi múlttal rendelkezik. Vállalati kormányzásról mint üzleti szervezetek irányítási módszerérõl azóta beszélhetünk, amióta társas tõke- vagy személyegyesítõ vállalkozások, például részvénytársaságok, szövetkezetek, közös vállalkozások léteznek, azaz a 15. századtól. Az elsõ közös vállalkozások történelmileg a kereskedelem és szállítmányozás (hajózás, karavánszervezés) területén alakultak ki. A társulások oka nemcsak a jelentõs tõkeigény volt (ennél nagyobb erõforrások is voltak már egy kézben), hanem legalább ennyire a kockázatmegosztás több érdekelt között (Monks Minow, 2001). A felelõs viselkedés nyomai a gazdaságtörténetben mindig is tetten érhetõk. Az alattvalókról való gondoskodás a történelem minden önkényuralmi rendszerében bizonyos értelemben elvárt szokás, sõt törvény is volt. Hasonlóképp a szegények vagy a mûvészetek támogatása, az adományozás a tehetõsebbek részérõl évezredes hagyomány. Azt a közgazdaságtan története már a korai kapitalizmusban is feljegyezte (lásd a késõbbiekben Adam Smith gondolatait), hogy az üzletember nemcsak haszongyártó, hanem társadalomalkotó felelõs személy is. Az etikai méltányossági megfontolások igen régóta ismertek. Az antik római szokások leírásában fellehetõk olyan megjegyzések (Szepessy, 1998), amelyek a szolgákról azaz alkalmazottakról való gondoskodásról, ellátási kötelezettségrõl szólnak. Ez lényegében fennmaradt a manufaktúrák, céhek vállalkozási világában, amely az ipari forradalomig a gazdasági szervezetek szinte kizárólagos formája volt. Már a 17. század Angliájában voltak szegénytörvények, amelyek a megfelelõ jövedelemmel nem rendelkezõk sorsát kezelték. A kései 1770-es években elégedetlenségi hullám bontakozott ki az angol gyáriparban, amely nyomán reformmozgalmak is születtek. A világon a szociális problémákat érintõ elsõ brit törvény, a Factory Act 1819-ben született. Az elsõ korlátozott társadalombiztosítási intézmény a korántsem vajszívûségérõl ismert Bismarck kancellár nevéhez fûzõdik, aki a szociáldemokratákkal kötött egyezségben vállalt szociális intézkedéseket. Az üzleti etikai megnyilvánulások jelentõs része visszavezethetõ a méltányossági elvek alkalmazására. Az elmélet mellett azonban a gyakorlat is bõvelkedik filantróp megoldásokban. A vezetéstudományban gyakori az olyan esetek leírása, amelyben vállalkozók és cégek jelentõs lépéseket tettek az alkalmazottak megbecsülése érdekében. Ezek az intézkedések többnyire azzal a szándékkal születtek, hogy növeljék a teljesítményeket, vagy más foglalkoztatási, gazdasági célt érjenek el. Angliában az 1770-es évek végi munkáselégedetlenkedések nyomán született reformmozgalom híres eleme volt a Wilberforce néven elhíresült rabszolga- (más értelemben: kizsákmányolás-) ellenes mozgalom. A II. József által 1785-ben megalkotott jobbágy(felszabadítási) rendelet, amely a Habsburg Birodalom országaira vonatkozott, a gazdasági célokon (adónövelésen) túl nem nélkülözte az olyan humanitárius és politikai elemeket sem, mint a szabadságjogok kihirdetése. Az egyik elsõ átfogó szociális intézményi kezdeményezés Skóciában történt. New Lanark városában ma is látható azoknak az ipari lakótelepeknek egy része, melyeket a 19. században munkásoknak építettek, és amelyekben a korábbi nyomornegyedekhez képest emberi léptékû lakások, iskolák, gyermekintézmények, sportlétesítmények és kulturális lehetõségek is voltak. A gyáros és utó- 14
12 pista szocialista Robert Owen fejlesztette ki a telepet mintegy 2500 ember számára. Itt tilos volt a tíz éven aluli gyermekek dolgoztatása (ez az elsõ lépés a gyermekfoglalkoztatás tilalmára), az anyákat pedig gyermekgondozók segítették, hogy dolgozhassanak. Akkoriban nagy meglepetést okozott, hogy a munka hatékonysága nõtt, és a gyár felvirágzott ben Ford autógyáraiban jelentõsen (közel négyszeresére) emelték az órabéreket, és ezzel a korábbi, éves szinten közel 60 százalékos munkásfluktuációt lényegében megszüntették (ráadásul az emelt munkabér lehetõséget teremtett a Ford autók vásárlására. Sokan ezt tekintik az amerikai középosztály születésének) ben elkészült egy kvéker befektetési intézmény (bank), a Penney Corporation alapító okirata, amely talán elsõként a kapitalista szervezetek közt etikai megfontolások alapján kinyilvánította, hogy a szesz- és dohányiparba nem fektet be és nem hitelez számukra. Híressé váltak a hawthorni kísérletek, melyeket a Western Electric cég Chicago melletti telepén 1927 és 1932 között folytattak. Ezek elsõsorban azt igazolták, hogy a munkakörülmények javítására tett intézkedések növelik a teljesítményt. Ezeket követték a Cadbury-féle Bourneville és a Rowentree által létrehozott New Earswick települések, amelyek normális életlehetõségeket biztosítottak a munkásoknak. Ezek és más példák azt mutatják, hogy a felelõs viselkedés elemei már igen régóta megjelentek a kapitalista vállalatok vezetésében, noha a társadalmi felelõsség gondolata még korántsem volt kiforrott. Igen jelentõs tett volt Carnegie végrendelkezése, amelyben az amerikai multimilliomos több száz millió dollárt hagyott nemes közcélokra, többek között az azóta méltán világhíressé vált Carnegie Hall koncertterem megépítésére is. A New York-i Szabadság-szobor felújítására indított gyûjtéshez az American Express közel kétmillió dollárral járult hozzá (a hitelkártya-használók és újkártya-megnyitók után fix összeget adott a felújításhoz). A gyakorlat mellett a gazdasági gondolkodás elmélete is gazdag az erkölcsi megközelítésekben. Adam Smith, a modern közgazdaságtan egyik alapító atyja egész nézetrendszerét lényegében etikai megfontolásokra építette ben fõ mûvét tizenhat évvel megelõzõen megírta az Erkölcsi érzelmek elmélete címû értekezését, amely a híres A nemzetek gazdagságának elõfutára. Ebben arra a következtetésre jut, hogy jóakarat (benevolence) a mindenkit érintõ közös jólét (benefit for all) táplálója. A vállalatok társadalmi felelõsségének elmélete tulajdonképpen a 20. század ötvenes éveiben jelent meg. Elsõ jelentõs képviselõje H. R. Bowen volt. Figyelemre méltó, hogy mind 1991, mind 1998 közgazdasági Nobel-díjasa, R. H. Coase, illetve A. Sen lényegében hasonló eredményre jutott. Úgy tûnik, az erkölcsi alapvetések közgazdasági felismerése annak ellenére általános és elismert, hogy létjogosultságát sokan vitatják. A hosszú történelmi múlt ellenére a vállalati kormányzás és a felelõs vállalati viselkedés tudományosan is értékes elemzése csak a 20. század utolsó harmadában került elõtérbe. Manapság a tanuló szervezet, a változásvezetés és más menedzsmentdivatok és -irányzatok is egyre többet foglalkoznak a fentebb említett két jelenséggel és azok együttes érvényesülésével. A figyelem arra is irányul, hogy miként jön létre, fejlõdik ki egy szervezetben a felelõs magatartás, hogyan válik a szervezeti és mûködési stratégia egyre markánsabb részévé. Munkánk célja: a társadalmilag felelõs magatartás természetének, elsajátításának és gyakorlatának leírása. Ennek érdekében támaszkodunk a vállalati kormányzásra mint a felelõs viselkedés alapvetõ vezetési megnyilvánulására. A szervezeti tanulás folyamatán keresztül mutatjuk be, hogyan válik egy vállalat (vagy vezetése) felelõs gondolkodásúvá. 15
13 Konferenciákon gyakran hallottuk, hogy a vállalatok felelõs magatartása, a társadalmi problémák megoldásában való részvétel rossz lelkiismeretük következménye. Ezen érvelés szerint a vállalatok annyi bajt okoztak az emberiségnek önzõ, nyereséghajhász természetükkel, hogy ezt akarják orvosolni felelõs magatartásukkal. Ez az érvelés (bár tetszetõs) nem támasztható alá sem kutatási eredményekkel, sem általános vezetõi megnyilvánulásokkal. A történelem során kialakult a társadalom szervezõinek két nagy családja. Az egyiket nevezhetjük a társadalom mérnökeinek, más néven szakértelmiségnek. Õk azok, akik megszervezik és mûködtetik a társadalom mechanizmusait. A gazdaság mérnökeit szokás közgazdáknak vagy menedzsereknek nevezni. Õket tekinthetjük a makro- és mikrogazdaság üzemeltetõinek. A társadalom szervezõinek másik nagy csoportját nevezhetjük a társadalom papjainak, akik a közjó hivatott mûvelõi, és az emberekkel, a lélekkel, az erkölcs és a humánum gondozásával foglalkoznak. Õk a mûvészek, egyházi és világi szociális feladatokat betöltõ munkások, nevelõk, jó szülõk. A papság fogalmát kissé más értelmezésben már bevezették a vállalatok társadalmi felelõssége elemzésébe (Porter, 2003). Eszerint a CSR területével szemben a legerõsebb kritika az, hogy vallássá vált, papjai vannak, és így nincs szüksége elméletre. Sok vezetõ és elemzõ ugyanis megelégszik azzal: jól lehet érezni, hogy a CSR jó. Az emberbaráti akciókat egyszerûen a vezetõk személyes hiedelmei (meggyõzõdései) vezérlik. A tapasztalatok szerint mindkét csoport mérnökök és papok fontos, sõt nélkülözhetetlen a társadalom számára. Szabad értelmezésben írásunk arról szól, hogy a társadalmi mérnökök és a társadalmi papok tevékenysége mennyire hangolható össze. A vezetéstudomány többnyire a gazdaság mérnökeinek munkájával foglalkozik. Úgy tûnik azonban, hogy a társadalmi szerepvállalások okán nagyobb figyelmet kell szentelni az etikai tényezõknek. Ezeket a társadalom papjai, a közjó szolgálói képviselték eddig. Szerepüket, a felelõs magatartás gyakorlása révén, a vállalkozások vezetõi, tulajdonosai részben felvállalják. A társadalmilag felelõs vállalkozásoknak különleges mondhatni történelmi aktualitásuk is van. A 20. század közepén a nyugati országokban létrejött egy csendes megállapodás, gentlemen s agreement a piacgazdaság tulajdonosi szereplõi, mondhatni a kapitalisták és az állam között. Elsõsorban a kommunista világrend létezése okán, de kisebb mértékben a szociáldemokrata és szakszervezeti fellépések hatására a vállalatok különféle szociális, jóléti szerepeket vállaltak. Ezzel mintegy bizonyították, hogy a kapitalizmus nem is embertelen, hanem éppenséggel gondoskodó természetû. Ehhez társultak a jóléti állami elképzelések és intézmények. Mindezek a kilencvenes évek elejére odáig fejlõdtek, hogy a vállalkozások valóságos társadalmi-jóléti szerepeket kezdtek betölteni. Amikor az államszocialista, kommunista rendszerek összeomlottak, ezek a csendes megállapodások értelmüket vesztették, nem volt kinek bizonyítani az emberarcúságot. Némi megtorpanás után azonban a vállalkozások ismét erõteljesebben gyakorolták felelõs társadalmi szerepüket, noha az indító okok megváltoztak. A jelenlegi helyzetben már nem a kétpólusú világrendszer egyik fele bizonygatja a másiknak, hogy milyen jóságos és fele- 16
14 lõsségteljes. A szabadelvû (liberális) piacgazdaságok önmaguktól, politikai indíttatás nélkül is egyre erõteljesebben vállalnak jóléti szerepeket. Ezzel kiegészítik a jóléti magatartásra sok tekintetben csak korlátozottan képes államot. Az okok, a történelmi díszlet megváltoztak, de a felelõs magatartás ennek ellenére nem tûnt el, hanem éppenséggel felerõsödött. * Könyvünk öt fõ részbõl áll. Az elsõ részben fõleg az elméleti kereteket, fogalmi kérdéseket tisztázzuk, hogy világossá váljék: mit is értünk a vállalatok társadalmi felelõsségén. A második részben azt mutatjuk be, hogy az általános vállalati politika, a stratégia miként viszonyul a felelõs magatartáshoz. A harmadik rész azzal foglalkozik, hogy a felelõs vállalattal kapcsolatban milyen meggondolások merülnek fel. Ezek közé tartoznak az értékekkel, a felismeréssel, a szervezeti kultúrával és a viselkedéssel kapcsolatos problémák. A negyedik rész kutatási eredményeket ismertet, amelyek a felelõs magatartás megszervezésével és értékelésével kapcsolatos tapasztalatokról számol be. Az utolsó rész a mellékletek, ahol nyolc különféle felelõsségi kutatásunk részleteirõl számolunk be. Ezek között három, általunk példaértékûnek tekintett hazai vállalat saját önértékelésének kivonatait is bemutatjuk.
Vállalatok társadalmi felelıssége
Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth
2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?
2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik
9. Az állam szerepe és felelőssége
9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:
2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.
Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért
A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA
MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás
CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin
Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ
Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015
Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.
CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI
VGI Termelésökonómia és Menedzsment Tanszék GAZDASÁGTAN ELMÉLETI ALAPOK A ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár 2010. TÉMAKÖRÖK 1. A a tantárgy célja,
A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248
Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
Pénzügyi oktatási programok a Citibanknál
Pénzügyi oktatási programok a Citibanknál A tudás a legnagyobb értékünk Hencz Éva CSR ügyvezető igazgató, média- és közösségi kapcsolatok, Citibank Zrt. 2007. május 23. A Citi társadalmi felelősségvállalásának
Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján
Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009
MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
Nonbusiness marketing koncepciók, az önkéntesség helye a nonbusiness marketingben
Nonbusiness marketing koncepciók, az önkéntesség helye a nonbusiness marketingben Nonbusiness Workshop Győr, 2016. március 21. Hetesi Erzsébet Csovcsics Andrea Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi
Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók
A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA
A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA Németh Gergely munka és szervezetpszichológus Corporate Values Vezetési és Szervezetfejlesztési Tanácsadó Kft. Vállalkozó
CSR Hungary Díj 2015. - pályázati útmutató. w ww. cs rhun gary. e u
CSR Hungary Díj 2015 - pályázati útmutató w ww. cs rhun gary. e u TARTALOM 1. A mérhető felelősség útján... 3 2. Információk, adatok a CSR Hungary Díj 2015-höz... 2.1 Infografika az eddigi pályázók adatai
NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
CSR, mint a profitorientált vállalatok közvetlenül nem profitcélú tevékenysége
CSR, mint a profitorientált vállalatok közvetlenül nem profitcélú tevékenysége Putzer Petra, PhD. PTE Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet CSR történeti fejlődése kezdetben: vállalati
TT elősegítő eszközök
Tudás transzfert (TT) elősegítő eszközök Dr. Antal Zsuzsa Tudományos és Technológiai Alapítvány TT elősegítő eszközök Eszközök, amelyek elősegítik az iparakadémia közti tudás transzfert: Kommunikációt
Dr. Szuchy Róbert, PhD
Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.
Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok
Milyen a jó iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2014.03.03. Kőbányai Pedagógiai Napok Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az
A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN
A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke
CSRH Díj pályázati útmutató
CSRH Díj 2016 - pályázati útmutató w ww. cs rhun gary. e u TARTALOM 1. A mérhető felelősség útján... 3 2. Információk, adatok a CSR Hungary Díj 2016-hoz... 4 2.1 Infografika az eddigi pályázók adatai
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba
MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
Report of Module IV. Seminar-design
Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás
Bekapcsolódtál- e a három hetet meghaladó projekt rendezvényeibe?
Zárónap A három hetet meghaladó projekt zárónapjára 2010. május 31-én került sora Az intézmény aulájában kiállítást rendeztünk azokból a produktumokból, amelyet a bevont tanulócsoportok az elmúlt másfél
Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
Bevezető. Kedves Kollégák! Bevezető. A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv
Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv folytatása a 6. osztályosoknak szóló tankönyv. A kerettantervben
SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:
SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,
Változásmenedzsment.
Változásmenedzsment. A változásmenedzsment a változások kezelésére használt folyamatok, eszközök és technikák összessége, annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érhessük el. Felhasznált eredmények,
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
Pódiumviták előkészítése
MPNSZ 2013-as Konferencia «A fenntartható fejlődés emberközpontú holisztikus megközelítése» címmel. Az előkészítő egyeztetés helye és ideje: Pódiumviták előkészítése Budapesti Gazdasági Főiskola H 1055
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése
1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,
MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC
MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált
Vállalati pénzügyek II. Vállalatértékelés/Értékteremtés és értékrombolás(folytatás)
3-6. Vállalati pénzügyek II. Vállalatértékelés/Értékteremtés és értékrombolás(folytatás) Pénzügyek Tanszék Deliné Pálinkó Éva palinko@finance.bme.hu BME GTK Pénzügyek Tanszék, Pálinkó Éva 1 Bevezetés A
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING. Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola Minőség fogalma (üzleti) 1 egy termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége amelyek meghatározott vagy elvárható
A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében
A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében 90. Szövetkezeti Világnap 2012 Szövetkezeti Év Ferge Sándor emulticoop - GYERE 1 Miért pont most? Poverty rates (Laeken 60)
TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly. Dokumentum: Interaktív szeminárium 1. és 2. alkalom
Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum: Interaktív szeminárium 1. és 2. alkalom ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK
MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:
Barát Tamás * FELELÕSSÉG TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS
Barát Tamás * FELELÕSSÉG TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS Manapság Magyarországon kommunikációs slágertéma a CSR a Corporate Social Responsibility, avagy a szervezetek társadalmi felelõsségvállalása témája.
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Levező tagozat MESTERSZAK Tantárgyi útmutató 2014/2015 tanév tavaszi félév 1 Tantárgy megnevezése:
Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR)
Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) Tóth Gergely: valóban felelős vállalat Angyal Ádám Vállalatok társadalmi felelőssége http://www.kovet.hu/ Társadalmi felelősségvállalás
VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN
GÁLIK Mihály BARTÓK István VÁLLALATKORMÁNYZÁS A MAGYAR MÉDIÁBAN A szerzôk dolgozatukban a magyar média legjelentôsebb vállalatainak vállalatkormányzási gyakorlatát mutatják be. Vizsgálatuk alapján megállapítható,
A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
Nagyvállalkozók tíz év után
Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet
II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció
Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében
Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról
Építs teljesítmény-központú kultúrát!
Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
Dr. Gyöngyösy Zoltán Publikációk jegyzéke
Dr. Gyöngyösy Zoltán Publikációk jegyzéke 1. Az előrelátó, átfogó szemléletű terméktervezésről 1972. Budapest, vezetőképzés III. évf. 9. sz. 2. A terméktervezésről és szervezéséről a vállalatban 1972.
KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET
III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÉMAVEZETŐ Témaegységek 1. A
A teljeskörű önértékelés célja
1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
PwC Magyarország és a Budapesti Értéktőzsde rendezvénysorozata A felelős társaságirányítás kérdései Növeli-e e a transzparencia a versenyképességet? Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus
UNDP CSR önértékelési rendszer vállalatoknak tesztelési tapasztalatok
UNDP CSR önértékelési rendszer vállalatoknak tesztelési tapasztalatok Mit tapasztalt és mit javasol az eszköz tesztelése kapcsán a Dreher Sörgyárak Zrt. SABMiller a világ második legnagyobb sörgyártója
KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában
Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató
Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató 1 A CÉG TÖRTÉNETE, JOGELŐDÖK A cég fennállását 1928. október 21-től
ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
Pénzügy és számvitel
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügy és számvitel SZAK TAGOZAT Pénzügyi döntések üzleti szimulációs szoftver alkalmazásával angol nyelvű TANTÁRGY Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése: Pénzügyi döntések
BERUFSBILDUNGSPREIS SZAKKÉPZÉSI DÍJ A Szakképzési Díj Fôvédnöke: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
A Szakképzési Díj Fôvédnöke: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter A díj célja A DUIHK Szakképzési Díj legfôbb célja, hogy emelje a gyakorlatorientált szakképzés társadalmi megbecsülését Magyarországon.
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó!
Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések Tisztelt Fenntartó! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a JNSZ TISZK fenntartóinak a TISZK mint intézmény, önálló