Digitális fejlődés vidéken: lehetőségek és nehézségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digitális fejlődés vidéken: lehetőségek és nehézségek"

Átírás

1 TÉRSÉGFEJLESZTÉS Digitális fejlődés vidéken: lehetőségek és nehézségek A vidék fejlesztését a fejlett társadalmakban sem szabad elhanyagolni. Főleg sajátságos, gyakran hátrányosnak nevezett helyzete miatt, aminek fő oka a kis nép- és piacsűrűség, a távolság a nagy piacoktól és a munkalehetőségektől. A vidéki gazdasági kilátások javításának öt lényeges előfeltétele: a digitális technológia hasznosítása, a vállalkozók ösztönzése, a mezőgazdaság fejlesztése, az emberi erőforrások kihasználása és a vidéki környezet megőrzése. Közülük a digitális technológia, a vállalkozás és az emberi erőforrások erősen kapcsolódnak a digitális gazdasághoz és az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT), de az új mezőgazdaságnak is szüksége van ezekre. Tárgyszavak: vidékfejlesztés; internet, elektronika, kereskedelem, digitális szakadék; internetszolgáltató; csatlakozási pont; digitális vállalkozás; Amerikai Egyesült Államok. Ígéretek és veszélyek A vidék jövője a digitális technológia tekintetében ígéretes, de veszélyeket is sejtet. Ígéretes, mert a rugalmas termelés és kisebb optimális birtokméret révén a vidéki gazdaságok jobban tudnak versenyezni az óriás versenytársakkal; a telekommunikációs technológia és az internet mérsékli, sőt teljesen megszünteti a tér és a távolság gúzsát; a kedvező környezet miatt odaköltözők és a hazatelepülők növelik a vidék népességét, s az új gazdasághoz szükséges szakértelmet is. Veszélyes lehet, mert: a legfrissebb technológiák továbbra is a városi körzetekben jelennek meg először; az Egyesült Államokban nem lehet számítani az internet és a széles sáv állami kiépítésére, most már csak a piac léte vagy nem léte dönt el mindent;

2 a távoli piacok egyszerű internetes elérhetősége miatt, a vállalkozók elhanyagolhatják a helyi üzleti lehetőségeket. A telekommunikáció azonban nem varázsszer, mert a fejlődéshez teljesülnie kell a hagyományos infrastruktúrából, a megfelelő képzettségű munkaerőből álló ún. szükséges és elegendő feltételeknek (a vidéki cégek innovációs képessége, jó vezetés, vállalkozáserősítő üzleti kultúra, együttműködést segítő intézményi keret, minimális K+F képesség, az innovációt és az új gazdasági tevékenységet segítő pénzügyi eszközök stb.). Mindezek kellő megléte esetén lehet jól hasznosítani a telekommunikáció lehetőségeit. A vidéki Amerika Vidékinek az Egyesült Államokban hivatalos fogalom szerint a nem nagyvárosi területek számítnak. E szerint oszlik meg az ország 3100, nagyon eltérő nagyságú és lakosságú megyéje. Ezek területeit népességük szerint a Mezőgazdasági Minisztérium Gazdaságkutató Szolgálata (nagyvárosi központtal kezdődő és a 2500 lakosnál kisebb vidéki településsel végződő) tíz osztályba sorolta. Létezik digitális szakadék? Az észak-amerikai vidék digitális -nak mondható, hisz a lakosok és a közösségek csatlakoztak az internetre, méghozzá az országos átlag szerinti mértékben. A városokhoz hasonlóan itt is leginkább társadalmi és nem üzleti okból terjedt el, főként az elektronikus levelezésnek és az internetes keresők használatának köszönhetően, mert az e-vásárlás csak a használati lista végén van. Üzletnek is hasznos az internet, mert tág információs teret, új fajta üzletviteli, információ- és ötletcsere lehetőséget nyújt. Az internet és telekommunikációs technológia a gőzgép, a vasút és a villamosság megjelenéséhez hasonló lendülettel formálja át a gazdaságot. A szokványos ügyvitelszám csökkentésével, a munkaszervezéssel, az ellátási láncok ésszerűsítésével, katalizátorként változtatja a vállalkozások működését, fokozza a hozzáadott munka értéket. A széles sáv csekély elterjedése miatt ez e-kereskedelem az összes kiskereskedelmi forgalomnak csak 1%-a, s az összes nagykereskedelminek pedig mindössze 12%-a. A legnagyobb a forgalom darabáruból (könyvből, borból, virágból, számítógépből stb.) és a szórakoztató ágazatban, a zenéből, videóból, különböző játékokból. Népszerűek a különböző a fogadások is. A katalógusból vásárláshoz még sok helyen nincs meg a széles sáv, pedig az áru képét, jellemzőit csak ennek segítségével lehet gyorsan megtekinteni, de a e-kereskedelem lassú térhódítása összefüggésben van a fizetéssel és a szállítással kapcsolatos bizalmatlansággal is.

3 Az internetszolgáltatók az országban csaknem mindenütt jelen vannak. A lakosság több mint 92%-a hét vagy több, a városi körzetekben tíz vagy több internetszolgáltató közül válogathat. A részletesebb vizsgálat szerint azonban legtöbbször csak a nagyvárosi körzet lakói tárcsázhatják ingyenesen az internetet, s a megyék 7,9%-ban (249 helyen) nincs csatlakozási pont (POP). A félreeső, távoli helyeken nem épült ki az országos hálózat, magáncégek sokszor melléktevékenységként szolgáltatják az internetet. A kereslet az internet iránt nő, de legalább 200 háztartás és élénk telefonforgalom kell a gazdaságos helyi létesítéshez. A 13 déli államból ötben állami támogatással a háztartásoknak havi 3,5, vállalkozásoknak havi 7 USD-ért egy vagy több távolsági hívással elérhető internetszolgáltatóhoz biztosítanak hozzáférést. Vidéken tehát az internet elérhető, de csak a városinál drágábban. Az elterjedését gátló másik fontos ok, hogy a vidéki polgárnak gyakran nincs elég szakismerete és tudása ahhoz, hogy felismerje a digitális információ és kommunikáció jelentőségét, infrastruktúrájának fontosságát. Egyik megoldás lehet a vidéket kedvelő vállalkozók vonzása. Ezeknek az általában szabadúszó, távdolgozó magányos sasok -nak jól bejáratott piaci kapcsolatrendszere van, járatosak a digitális technológiában, s annak megléte vagy kialakítása a jó levegőjű vidékre költözésüknek talán legfontosabb feltétele. Már dolgoznak néhányan ilyenek a vidéki USA-ban, de tőlük nem lehet elvárni a vidéki telekommunikáció felvirágoztatását. A digitális infrastruktúra megszervezése Közelmúltban a telekommunikációs hálózat, csak a régi jó telefonvonalból állt. A telephely kiválasztásban sem volt különleges helyen, mára azonban a korszerű értelemben vett telekommunikációs hálózat megléte az öt, még inkább a három legfontosabb kiválasztási szempont egyike lett. A helyzet nagyot változott. Nemcsak a technológia és az eszközök, a hordozható számítógépek, telefonok, hanem a magánosítás folytán is, amely a monopol piacokra beengedte a versenyt. A digitális fejlesztési igény nagyságáról nincs pontos adat, mivel sem a meglévő rendszerekről sem a folyamatban lévő beruházásokról nincs országos adatszolgáltatás, mert ezek a törvény szerint üzleti titoknak minősülnek. A széles sáv fontossága A széles sáv az internethasználat fontos segítője, mert 200 Mb/s adatátviteli sebességével gyorssá válik a böngészés. A letöltés, a videók és képek továbbítása négyszer gyorsabb mint 56 Kb/s-os telefonos modemmel, és nyolcszor sebesebb sok internetszolgáltató 28,8 Kb/s-os letöltési sebességénél. A lélekszámúnál nagyobb városok 56%-ának van digitálisvonalelőfizetési lehetősége, a alattiaknak csak 5%-ban. Ezzel összhangban

4 van a széles sávú kábel kiépítettsége is. A műholdas és vezeték nélküli széles sáv sincs még elterjedve. E közösségeknél lesz telekommunikációs infrastruktúra, de a városi és fejlődő vidéki körzetektől mindig legalább egy generációval le lesznek maradva. Általános szolgáltatások A telefonból és számítógépből kifejlesztett internet sokkal többre képes a telefonnál és a televíziónál. Segítségével az ember tanulhat, játszhat, kommunikálhat, különleges ismeretek után kutathat, barátságot köthet, levelezhet, vásárolhat, helyet, ill. jegyet foglalhat, üzletet köthet, távoli szakemberekkel konzultálhat, híreket kísérhet figyelemmel, kormányjelentéseket tölthet le, piaci és tőzsdeárakat figyelhet, közösségi vitákban vehet részt vagy ilyeneket követhet. Az internet megnyitotta a 24/7 (egész nap és egész héten) elérhető információk világát. Ehhez jön még a mobiltelefon és a PDA (personal digital assistant), valamint hibridjeik nyújtotta sok lehetőség. Az 1996-os Telekommunikációs Törvény Általános szolgáltatások rendelete szorgalmazza, hogy a minőségi szolgáltatások legyenek elérhetők országszerte, a kisjövedelmű vidéken és az ún. zsáktelepüléseken is. A városiakéhoz arányosított megfizethető áron minden iskolai osztály, egészségügyi intézmény, könyvtár férjen hozzá a korszerű telekommunikációs szolgáltatásokhoz. Az viszont furcsa, hogy a vállalkozásokat és a háztartásokat a Törvény meg sem említi. A korszerű telekommunikációs technológia terjedését vidéken a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) kíséri figyelemmel, de utasítási joga nincs. A vidéki telekommunikációs infrastruktúra helyzete az Egyesült Államokban A széles sávú ellátottság a helytől függően más: 22,0% a városközpontokban, 21,2% a városokban, 12,2% vidéken, s az országos átlag 19,1%, annak ellenére, hogy az üvegszálas optikai gerincvezetékek, néhány fehér folt kivételével, sűrűn behálózzák az országot. A vidéki települések többségükben vasutak, országutak, csővezetékek mellett vannak. Bár itt húzódnak a legkorszerűbb telekommunikációs gerincvezetékek is, a legközelebbi csatlakozóhely gyakran tőlük 100 mérföldre esik. A csekély helyi igény ellenére is, a vidéki településeknek ki kellene harcolniuk, hogy közvetlenül a száloptikás vezetékekre, többszörös hozzáférésű digitális előfizető vonalat (DSLAM) köthessenek, és ezzel a városi körzetekben már használatos módszerrel, az adatforgalmat összefogják. A csatlakozási pontok a vidéki Amerikában elég egyenetlenül oszlanak meg, a kis települések közül csak néhány szerencsésnek van belőle (1. táblázat). Csak 20 vidéki helyen van három vagy négy városi választékot kínáló

5 POP, és 44 városban van minimális választékot nyújtó két különböző központi fővonali POP. 1. táblázat A négy országos telekommunikációs cég városi és vidéki csatlakozási pontjai Összes csatlakozási pont (POP) POP/millió lakos Település, ill. közösség egy vagy több POP-pal Városi , Vidéki 316 5, Újabb technológiák Ha a száloptika nem juthat el minden faluba és vidéki házhoz, akkor ígéretesek lehetnek az új vezeték nélküli technológiák, közöttük a többpontos, többcsatornás elosztórendszerek (multipoint multichannel distribution systems MMDS), a helyi többpontos elosztórendszerek (local multipoint distribution systems LMDS) és a széles sávú műholdas adatátvitel. Ebben működik együtt az ezer vidéki tagú és 46 államban jelen lévő Országos Vidéki Telekommunikációs Szövetség és a DirecPC, valamint a StarBand műholdas szolgáltató. Az Országos Telefonszövetkezet Egyesülés, a vidék telefonhangja, nem nyereségérdekelt szervezet, több mint 500 kis és vidéki telefonszövetkezetet, vállalkozást képvisel. Tagjai az amerikai vidékre jellemzően kis népsűrűségű helyeket szolgálnak ki, délkeleten vonalmérföldenként hét előfizetővel. Egy texasi cégnél pedig tíz vonalmérföldre jut egy előfizető. Összehasonlításként a Bell hálózatüzemeltető cégek előfizető-sűrűsége mérföldenként 130. A szövetkezet mellett, minden vidéki közösség, cég és más szövetkezet saját erőből is tevékenykedik a helyi viszonyoknak megfelelően, és vidéki előfizetőinek magasabb szintű szolgáltatást nyújt mint a nagy telekommunikációs szolgáltatók. Hogy a vidéki Amerikát a vezeték nélküli széles sáv kiszolgálja-e, még bizonytalan, mert egyelőre alig van róla tapasztalat. De azt sem lehet tudni, hogy a nagyon új- és sokféle technológia beválik-e, és hatékony lesz-e vidéken. Vidéki kereslet a digitális gazdaságra A kereslet kérdését jól megvilágítja a sikeres és szakmai körökben gyakran idézett LaGrange eset. A Georgia államban, Atlanta közelében lévő lakosú városnak önkormányzati tulajdonú száloptikás, 40 nagy kereskedelmi, intézményi és ipari fogyasztót kiszolgáló hálózata van. A hálózat nem

6 hirtelen és véletlenül épült ki, hanem az itt működő ötszáz megkérdezett cég digitális kapcsolók, széles sáv és csatlakozási pont iránti igénye alapján. A városnak a 90-es évek elején választania kellett: vagy megépíti a hálózatot vagy az ún. új gazdaság elhalad mellette. Az atlantai nagy telekommunikációs társaságok és a BellSouth nem voltak hajlandók szerződni vele, ezért döntött a saját megoldás mellett. LaGrangén kívül még más vidéki közösségek tulajdonában is van szélessáv-szolgáltatás, de jellemzően kevés vidéki helyen van elég vállalkozó szellem és a telekommunikációs beruházásokhoz elegendő fizetőképes vállalkozás, bár általában a vidéki ipar, az áruraktárak és elosztócégek versenyképesek. Mi több, a legnagyobb cégek nem használják a helyi hálózatot, mert sajátjuk van, így nem részesei az egyesített keresletnek, amit a városokéhoz hasonlóan össze kell gyűjteni ahhoz, hogy a széles sáv iránti kereslet bizonyítható, megalapozott legyen. A kereslet összegyűjtése vidéken nehézkesebb, de ha elmarad, a vidéki kereslet nem jelenik meg a nagy telefonszolgáltatók radarján. A városokban megszokott, de vidéken még nem eléggé elterjedt vegyes, azaz köz- és magántulajdonú, hálózatok kiépítése oldhatja fel az elégtelen kereslet miatti nehézségeket. Ehhez stratégiai tervek alapján kell felmérni és bizonyítani a korszerű telekommunikáció iránti keresletet, és leltárba kell venni a legközelebbi csatlakozási ponthoz a sokszor feleslegesen, párhuzamosan létező, ezért összességében drágán üzemelő bérelt magánvonalakat. Bár ilyen állapotfelvétel és keresletfelmérés, drágasága és szaktudásigénye miatt még nagyvárosi körzetekben is ritkán készül, bármely kis- és nagy közösség csak ily módon jöhet tisztába helyzetével, adhat számot a telekommunikáció iránti tényleges keresletéről, és vonhatja magára a nagy magánszolgáltatók figyelmét, akik leginkább a sűrűn lakott városi körzetekre összpontosítanak. A vidéki infrastruktúra javítását a magánosított környezetben sokszor több kormányintézkedés is gátolja. Például a külön számlázási szabályok miatt a nagy telefontársaságok nem képesek a távoli vidékeken a városihoz hasonló árú, korszerű szolgáltatást nyújtani. A közösség saját tulajdonú hírközlő közmű vagy polgárbarát vidéki szövetkezet híján, nem képes csatlakozási pontot vagy szélessáv-szolgáltatást kiharcolni a magánosított telekommunikációs szolgáltatóktól, mert azok a telekommunikációs versenypiac megnyitásakor a városi leginkább a legnagyobb városi körzeteket célozták meg. Az is rossz, hogy vidéken a sok helyen kizárólag szövetségi és állami kormányzati célokra kiépített külön hálózatokhoz a közösség nem férhet hozzá, a magán- és vállalkozói igény viszont nem elegendő különálló telekommunikációs hálózat gazdaságos kiépítéséhez és üzemeltetéséhez. A külön hálózatokat nyilvánossá, látszólagos magánhálózatokká kellene tenni, hogy éppen a kormányzati szervek legyenek a többcélú vidéki széles sávú hálózat fő bérlői, nem úgy mint most, amikor pont miattuk nem létesülhet hálózat vidéken.

7 A gazdaságos nagyság Az új telekommunikációs technológia beruházás- és üzemeltetéshatékonysága, következésképpen a tarifa, a gazdaságos nagyságtól és a teljes szolgáltatás lehetőségétől függ, s ezek nem mindig vannak meg a vidéki körzetben. Ha a korszerű telekommunikációs hálózat teljes szolgáltatási választékára nincs sok vevő, akkor hiába van meg a gazdaságos nagysághoz elegendő számú előfizető, a hálózat üzemeltetése nem kifizetődő a telekommunikációs vállalkozónak. Keresletcsoportosítás hiányában ezért a vidéki széles sáv kiépítése nagyon drága, egy előfizetői helyre USD lenne. A telekommunikációs szolgáltatókat és az új cégeket a térség vállalkozói kereslete vonzza, ami az egységnyi területre (négyzetméterre vagy négyzetkilométerre) jutó csatlakozási ponttal jellemezhető, így elsősorban a belvárosi irodaházakat és az elővárosi irodaegyütteseket célozzák meg. A vidéki körzetnek be kell bizonyítania, hogy kereslete elegendő mértékű a telekommunikációs beruházáshoz. A vidéki vállalkozások csatlakozzanak a kormányzati és más nagy felhasználókhoz, mert csak így juthatnak hozzá ők is a korszerű telekommunikációhoz. Betelepülés és a digitális vállalkozások A vidék digitális fejlődése a helyi vállalkozások lététől függ, mert a lakosság digitális kereslete sem mértékében sem összetételében nem elegendő a beruházáshoz, a vállalkozások száma viszont szoros összefüggésben van a vidék népességi helyzetével: mindez valójában emberi tőke kérdése. A vidék fejlődését erősen gátolta a (magasabb fokú oktatási intézmények hiánya miatt is) gyakori betelepülés a városokba. A korábbi, csak kifelé irányuló mozgás mellett van visszatelepülés is, mert sok iskolázott amerikai, közöttük fiatal nyugdíjas vonzónak találja a vidéki Amerikát. Ahogy a népességrobbanás nemzedékei nyugdíjba mennek, a nyaralásukkor már megismert és megkedvelt vidékre település állandósuló folyamattá válik. Nemcsak a táj szépségei, de az ottani kiváló minőségű új iskolák és kórházak miatt is, a betelepülők szívesen válnak meg az egyre zsúfoltabb városoktól. A beköltözők egy része viszont mint munkaerő is megjelenik, illetve az új körülmények között ismét munkába vagy éppen vállalkozásba kezd. Fiatalok a vidékért Összességében, a kitelepülést a betelepülés egy-két vidék kivételével kiegyensúlyozza azzal, hogy a legtehetségesebb fiatalok közül felsőfokú iskoláik elvégzése után, sokan már tapasztalatokkal felfegyverkezve térnek vissza. Legtöbbször ez a minőségi emberi tőke munkaalkalmakat teremt. A fiatalok egy része a városi kapcsolatait is hasznosítva vállalkozásba kezd. Az ilyen

8 vállalkozások versenyelőnye a kedvező áron kívül, a minőség, az alkotókészség, az újítókészség, a rugalmasság, a határidők betartása és a szolgáltatások széles köre. Ezek a mai vállalkozások szokványos feltételei, s a vidéki vállalkozások is akkor tudnak fennmaradni, ha ilyen minőségben és a világpiacra dolgoznak. Tapasztalatok szerint ilyen munkára a telekommunikációs technológiát használó cégek képesek, mert földrajzilag távoli piacokra is eljutnak, nem ragadnak le a kezdeti ügyfelek behatárolt keresletének kielégítésénél. Természetesen maradnak befelé forduló vállalkozások is, amelyek korszerű telekommunikációs kapcsolatok nélkül harcolnak tovább kevesebb eséllyel. Hosszú pályafutás során vagy rövidebb idő alatt, de gyorsan összehozott üzleti és emberi kapcsolatok megvethetik egy-egy virtuális megacég alapját. A kevésbé digitális vagy nem digitális cégek a hagyományos formák szerint és területen dolgoznak. Ahol néhány digitális cég már van, ajánlatos a létező vállalkozásokat oktatással, technikai segítséggel és jó szakemberek felvételével, illetve megtartásával korszerűsíteni. A hálózatok ereje kiterjed a vállalkozó cégeken kívül másokra is. Tartozzanak hozzá a magán intézmények és szervezetek, és egyre nagyobb számban a köz- és magán együttműködő szervezetek. Időnként ezeket a hálózatokat újonnan jöttek vagy kívülállók kezdeményezik, akik új ismereteikkel és tudásukkal a közösség más tagjainak is átadják a hálózat hasznát, előnyeit. A gazdaságilag életképes közösségek támogatják ezeket az induló vállalkozásokat, figyelemmel kísérik a közintézmények tevékenységét, van közösségi stratégiai fejlesztési tervük, és az összes lehetséges módon kinyilvánítják, hogy érdeklődnek az újdonságok iránt. A támogató szervezetek körébe tartoznak a közösségfejlesztő szervezetek és a külső támogató szervezetek. Nagyon fontos az is, hogy az intézmények szervezetileg legyenek képesek a politikai és a gazdasági fejlődéssel összhangban változni. Ez az alkalmazkodó tanulás a vidék fejlődésének a kulcsa. Csak fejlődésre fogékony helyi vezetés érzi át a digitálissá válás jelentőségét. A maradi helyi vezetők leragadnak a hagyományos, könnyen kezelhető infrastruktúránál, nem képesek kifejteni telekommunikációs technológia elterjesztéséhez szükséges bonyolultabb, számukra szokatlan tevékenységet. Ezért általában azok a sikeres vidékek, ahol erős a helyi vezetés, az együttműködés, amelyek élő kapcsolatban vannak a külső tudásközpontokkal is. A digitális vállalkozások A 90-es végének nagy e-kereskedelmi fellendülése véget ért, és sokan megkérdőjelezik a digitális gazdaság létezését is. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a hiánycikk-kereskedelem fennmaradt az internetkorszakban, s a vidéki és a városi vállalkozók gyártásban és a szolgáltatásokban egyaránt használják a világhálót. A fő kérdés továbbra sem az, hogy kell-e az internet, mert vállalkozás e nélkül már nem maradhat versenyben, hanem az, hogyan érdemes

9 használni. Az internet önmagában még nem versenyelőny, de megléte miatt a stratégiai tervezés fontosabb, mint valaha. A mai vállalkozásnak legalább legyen honlapja, mert ha nincs, sokan (és nemcsak a fiatalok) el sem hiszik, hogy létezik. A vállalkozás maga nagyrészt továbbra is emberek tényleges helyen végzett tényleges tevékenysége. Az internet ezt a hagyományos tevékenységet nem helyettesítheti, csak segíti. Az internet némileg átalakította az üzletvitelt, leginkább a szellemi termékekét, mert piacukon módosította a kizárólagosságot, a versengést és az átláthatóságot. Az internetről másolás lehetősége miatt sokan óriási erőfeszítéssel, titkosítással, vízjellel, nyomon követéssel, ellenőrzéssel próbálják védeni szellemi tulajdonukat. Az internet korábban elképzelhetetlen mennyiségű információt zúdít az emberre, a kínálat és a befogadóképesség nincs összhangban, ezért az információt előzetesen meg kell szűrni, rendszerezni kell. A leendő vevő szinte ingyen össze tudja hasonlítani az internetre felvitt valamennyi termék és szolgáltatás árát, de ha nincs a piacon igazi verseny, akkor az árak is alig különböznek. Az internetes kereskedelemben áruvá váltak az adatok (tőzsdei árak, időjárás-előrejelzés, hírek), a kereső szolgáltatások és az összehasonlító bevásárlási információ. A vállalkozás, a vevő, a fogyasztó az árakat összehasonlítva választhat testre szabott árut a (helyi piacokat nem kímélő) világpiac óriási kínálatából. További szolgáltatás az adatelemzés vagy (pl. zene vagy videóválogatás) készítése egyéni megrendelésre; a nagytömegű információból, csak a megrendelt anyag kiszűrése. Ezt az olcsó szolgáltatást az internetezők gyakran használják. A digitális fejlődés, az internet kínálta információcsere, kapcsolatépítés és kapcsolattartás, piac- és áruismeret révén megnyílnak a kapuk a vidék gazdasági, üzleti, társadalmi és kulturális életének kiteljesedéséhez. (Herczegh József) Malecki, E.: Digital development in rural areas: potentials and pitfalls. = Journal of Rural Studies, sz. p Strover, Sh.: Rural internet connectivity. = Telecommunications Policy, 25. k. 5. sz jún. p Rolfe, J.; Gregor, Sh.; Menzies, D.: Reasons why farmers in Australia adopt the Internet. = Electronic Commerce Research and Applications, 2. k. 1. sz p Madden, G.; Coble-Neal, G.: Internet use in rural and remote Western Australia. = Telecommunications Policy, 27. k sz ápr-máj. p

10 VÁLOGATÁS A MAGYAR NYELVŰ SZAKIRODALOMBÓL Marthi Zs.: Szuburbanizáció a Zsámbéki-medencében. = Magyar Építéstechnika, 41. k sz p Reichnitzer J.: Az információs társadalom térformáló szerepe. = evilág, 2. k. 2. sz p Simon J.: A globalizáció felértékeli a vidéket. = Környezetvédelem, 9. k. 2. sz márc ápr. p. 5. Horváth J.: Összefogás a Dunakanyarért. Alakulóban a Dunakanyar Térségfejlesztési Tanács. = Falu Város Régió, 1. sz p Wiener Gy.: Regionális államreform Magyarországon. = Európai Tükör, 8. k. 1. sz p Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Államtitkárság: A területfejlesztés. = Falu Város Régió, 10. sz p Keserű T.: Bemutatkozik Siklós Kistérség. = Falu Város Régió, 10. sz p Hamarné Szabó M.; Molnár L.: Néhány gondolat a magyarországi statisztikai régiók közúthálózat-fejlesztési koncepciójáról. = Falu Város Régió, sz. p Jávor K.: A magyar vidékfejlesztési politika jellemzői. = Falu Város Régió, sz. p Matolcsi L.: A kistérségek helyzete Hajdú-Biharban. = Falu Város Régió, sz. p Kovács J.: Néhány gondolat Vas megye infrastrukturális helyzetéről. = Magyar Építőipar, 52. k sz p Becker L.: Villány Siklósi Borút (avagy partnerség a térségfejlesztésben). = Falu Város Régió, sz. p Letenyei L.; Batár Zs.: Településközi (city-to-city) kapcsolatok vizsgálata. = Falu Város Régió, sz. p Fleischer T.: Néhány gondolat a Magyarországot átszelő közúti közlekedési folyosókról. = Magyar Tudomány, 47. k. 10 ű. sz p Cseke H.: Megy a megye, jön a régió? = Figyelő, 46. k. 48. sz nov. 28. p

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

1. Az internet használata

1. Az internet használata 1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít

Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít A MARKETING TERÜLETEI Az Alcatel a vásárlók számára is előnyös megoldásokra összpontosít Az Alcatel multinacionális nagyvállalat hálózati kommunikációs rendszerek, tartalomszolgáltatási megoldások fejlesztője.

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Felhívás azonosító jele tervezett ideje GINOP-14-1.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

E-gazdaság és világkereskedelem

E-gazdaság és világkereskedelem BME OMIKK LOGISZTIKA 10. k. 5. sz. 2005. szeptember október. p. 12 22. Tanulmánytár * Általános kérdések E-gazdaság és világkereskedelem A globalizáció alapjaiban változtatta meg a gazdaság valamennyi

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat IVSZ Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat Csatlakozni kívánó szervezet neve: Képviselő: Vajda Árpád, elnök Székhely: 6754 Újszentiván, Szigeti út 16. Postázási cím: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/b. Nyilvántartási

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Határon átnyúló elérhetőségi modell kifejlesztése és határon átnyúló adatbázis kiépítése. ERRAM cross border. A projekt támogatói:

Határon átnyúló elérhetőségi modell kifejlesztése és határon átnyúló adatbázis kiépítése. ERRAM cross border. A projekt támogatói: Határon átnyúló elérhetőségi modell kifejlesztése és határon átnyúló adatbázis kiépítése ERRAM cross border A projekt támogatói: ERRAM Elérhetőség Raszteres Elemzési Modell határon átnyúló rasztermodell

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

TV és internet új dimenziókban!

TV és internet új dimenziókban! TV és internet új dimenziókban! Kedves Ügyfelünk! Kedves leendô Ügyfelünk! Örömmel értesítjük, hogy az Ön lakóhelyén hamarosan új dimenziókat nyitunk az internetezésben és tévézésben! Fejlesztéseink befejeztével

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

Az infrastruktúra alapjai 7. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III.

Az infrastruktúra alapjai 7. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III. Az infrastruktúra alapjai 7. előadás Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III. A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A vasúti személyforgalom alakulása a világon

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, január

Vezetékes gyorsjelentés, január ezer 1 338 1 312 1 283 1 221 1 175 1 118 1 82 1 45 1 26 97 937 937 924 Vezetékes gyorsjelentés, 216. január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR-TELEKOM

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, augusztus

Vezetékes gyorsjelentés, augusztus ezer 1 45 1 26 97 937 937 924 94 863 832 785 747 72 661 Vezetékes gyorsjelentés, 216. augusztus Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., Invitech Megoldások Zrt., UPC Magyarország Kft., DIGI

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. március GINOP 2015 várható pályázatok Megnt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évi tervezett ütemezése. A várható pályázati

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március 1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben