Ipari tevékenység hatása a környezetre és a társadalomra a Metallochemia gyár (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ipari tevékenység hatása a környezetre és a társadalomra a Metallochemia gyár (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül"

Átírás

1 Ipari tevékenység hatása a környezetre és a társadalomra a Metallochemia gyár (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül Effects of industrial activity for environment and society by the precedent of Metallochemia premises (22nd district, Budapest) BATA GÁBOR 1 FÖLDEÁKI DÓRA 1 KÖNCZÖL ANDRÁS 1 CSÁNYI VIKTOR 2 Abstract Nowadays with present legal regulations it is impossible to establish and run a factory, plant or workshop that might cause significant environmental risk for people and for their wider surroundings by storing base materials, semi-finished, finished or secondary products without technological protection, as well as by unsupervised emission of contaminating components deriving from manufacturing technology. Influenced by the late industrial revolution in Hungary, plants, like the observed Metallochemia premises were established at the beginning of the 20th century. Investments protecting sanitary and environmental factors were unable to follow these factories rapid production development. Legal regulation was also undeveloped. This situation characterized the capitalist regime before World War II. as well as the socialist industry after the war, what can be describe with constant lack of raw materials and where human health and environment were subordinated to the production. Rehabilitation of environmental damages and social deformation originating from the above is the task of the present generation. This study introduces the foundation, development and changes in production technology of Metallochemia premises at Nagytétény, Hungary. The study also details the factory s and its former plants effects to the society, environment and economy from the beginning till their close down by analyzing archive maps, air photos, written and photographic documents. The study describes the premises after-life till the present environmental protection rehabilitation stage, where former negative conditions are utilized with new function. Összefoglalás A jelenlegi jogi szabályozás mellett már elképzelhetetlen olyan gyár, üzem vagy termelőegység telepítése és üzemeltetése, amely az alapanyagok-, kész-, félkész- és melléktermékek műszaki védelem nélküli tárolásával, a gyártástechnológiából származó szennyező komponensek ellenőrizetlen körülmények között történő kibocsátásával, mind az ott dolgozókra, mind a tágabb környezetükre jelentős környezeti kockázatot jelentenének. A XX. század elején, a Magyarországon kissé megkésett ipari forradalom hatására, olyan üzemek jöttek létre többek között az általunk vizsgált Metallochemia gyáregység amelyek rohamos termelési fejlődését az egészség és a környezeti elemek védelmet szolgáló beruházások már csak a kialakulatlan jogi szabályozás miatt sem nem tudták követni. Ez a helyzet azonban nem csak a II. világháború előtti tőkés, kapitalista rendszerre volt jellemző, hanem a háború utáni állandó nyersanyaggondokkal küzdő szocialista iparra is, ahol az emberi egészség és a környezet védelmét szintén alárendelték a termelésnek. Az ennek következtében kialakult társadalmi deformációk és környezeti károk rehabilitációja a mai nemzedéket terheli. Jelen tanulmány archív térképi anyagok, légifelvételek, írásos és fényképes dokumentumok elemzésével vezeti végig a nagytétényi Metallochemia gyár és elődei kialakulását, fejlődését, a gyártástechnológia és a termékszerkezet változását és működésének hatását a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra egészen az üzem bezárásáig. A tanulmány ismerteti a gyárterület utóéletét egészen a jelenlegi környezetvédelmi rehabilitációs fázis kivitelezéséig, ahol a korábban létrejött negatív adottságok új funkciót nyerve hasznosulnak. 1 Repét Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út G. ép., 2 Geosan Környezetvédelmi Kft., 1112 Budapest, Olt u. 11/2., 1

2 Bevezetés Az emberi életviszonyok alakulása a történelem során mindvégig összefüggött az anyagok célszerű használatának fejlődésével. A korai kultúrák az alapanyag-készletektől és a feldolgozási technológiáktól is nagyban függtek. A fejlődéssel fokozatosan egyre nagyobb igény mutatkozott az alapvető fémek, a réz, az ón és a vas mellett az egyéb fémek és a nemfémes anyagok előállítására is. Ezek felhasználási módjai fokozatosan átalakultak: már nem csak célszerűen válogatták a nyersanyagokat, hanem keverték és fizikai-kémiai módszerekkel (pl. kohászattal) alakították is azokat. Az ipari tevékenység fejlődését nem követte szorosan a környezet- és az emberi egészség védelmét szolgáló technológiák fejlődése, így az ipar hatása nem minden esetben nevezhető pozitívnak. Tanulmányunk ezen hatásokat mutatja be a Metallochemia gyár fejlődésének (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül. A mintegy 100 éves történetű gyár működése jelenős hatással volt a területhasználatra, valamint a társadalmi és gazdasági életre. A térség egykori területhasználata A Nagytétényi-öblözet előnyös földrajzi adottságai kedvező feltételeket teremtettek a települések létrejöttének, melyet a térségben feltárt őskori és római kori emlékek támasztanak alá. Tétény középkori mezővárosa a törökök kiűzése után néptelenedett el, majd 1712-től épült újjá. A XVIII. század elején a térség lakóinak főbb bevételi forrásait a szántóföldi gazdálkodás, a szőlőgazdálkodás és a kőbányászat biztosította. Az 1780-as években Tétény település környezetében már felfedezhető a ma is jellemző úthálózat nyomvonal-rendszere. Az első katonai felmérés ( ) térképén az ártéri területen a szántóföldi gazdálkodás, a fennsík déli lejtőin pedig a szőlőművelés a jellemző gazdálkodási forma (2. ábra). A Duna öntésterülete egészen a fennsík hegylábáig húzódott. A vizsgált terület elhelyezkedése A vizsgált terület Budapest DNy-i peremén, a főváros XXII. kerületében, Nagytétény városrész Ny-i részén található. Határait D-ről a Duna folyam, É-i irányban a Tétényi-fennsík, illetve annak D-i lejtői, ÉNy-Ny felé Diósd és Érd települések jelentik, keletre pedig Nagytétény lakott területei húzódnak (1. ábra). 2. ábra. A térség területhasználata az közötti I. katonai felmérés térképén (ARCANUM, 2004) M0 Párhuzamos út Az elsősorban a K-i és a D-i irányba terjeszkedő település fokozatos fejlődését mutatja az 1836-ban készült Pest-Buda tágabb környékének topográfiai térképe (3. ábra). Az ÉNy-DK-i irányú, ma Angeli utcának nevezett úttól Ny-ra lévő vizenyős térszín nem kedvezett lakóterületek kialakulásának. Metallochemia telephely Harangozó utca Kossuth utca Budapest, XXII. ker. Akó utca Nagytétényi út N Meters Duna 1. ábra. Az egykori Metallochemia telephely elhelyezkedése 3. ábra. A térség területhasználata Pest-Buda tágabb környékének 1836-os topográfiai térképén (MATKOWITZ, 1836.) 2

3 Az 1873-ban kiadott Buda és környékének topográfiai térképe rögzíti a vasúti pályatest kialakítását (4. ábra). Tétény területe a korábbi felmérésekhez képest növekedett, de az Angeli úttól Ny-ra fekvő területet továbbra is csak legelőként, szántóként hasznosították. A térképen kirajzolódik a Duna egykori teraszainak morfológiája is. 4. ábra. A térség területhasználata Buda és környékének 1873-as topográfiai térképén (FKT, 1873) A XX. század elején az addig elsősorban mezőgazdasági tevékenységgel érintett térségben kiépült korszerű út- és vasúthálózat, valamint a lakosság számának növekedése kedvező feltételeket biztosított az iparosodás számára. Telepítési színtérként elsősorban az addig kihasználatlan, a mai Angeli utcától Ny-ra fekvő területeket jelölték ki. Budapest és tágabb környékének 1913-as topográfiai térképe az ipari létesítmények telepítését megelőző területhasználatot rögzíti (5. ábra). A gyár története a kezdetektől 1955-ig Lossinszky Imre 1908-ban, Budapesten az akkori V. kerület, Rudolf rkp. 4. sz. alatt 20 munkással megalapította az ország első színesfém-kohászati üzemét, mely a kispesti ún. Cséry-féle szemétlerakó óntartalmú hulladékainak feldolgozására épült (BERZA, 1993). Az ipari és az azzal párhuzamosan végzett kereskedelmi tevékenység (az előállított forrasztó ón eladása) virágzó üzletnek bizonyult. Mivel az üzemnek otthont adó 60 m 2 -es alagsori helység szűkösnek bizonyult a céget 1910-ben áthelyezték a Nagytétény község külterületén megvásárolt 0,7 ha területű, addig mezőgazdasági hasznosítású ingatlanra, és a fémkohászati üzem felvette a Magyar Ónművek nevet (METALLOCHEMIA, 1960). Főleg a Balkáni-háborúk és az I. világháború hatására, a csataterek fémhulladékainak, valamint a lakosságtól megvásárolt rézkilincsek, mozsarak, habverő üstök, harangok, stb. feldolgozásával a vállalat jelentős fejlődésnek indult: ón- és rézelektrolízis kezdődött, illetve Krupp-rendszerű aknás kemence és bronzkemence, rézkonverter, majd rézgálicgyár létesült. A kezdeti főnyi munkáslétszám 1918-ban már elérte a főt, melynek jelentős részét nők, és 18 éven aluli vagy 50 évnél idősebb férfiak alkották. A dolgozók és a telephelytől akkor mintegy 1,5 2 km távolságra fekvő Nagytétény község lakosainak egészségvédelmét szolgáló berendezések létesítése és fejlesztése minimális volt. A háborús konjunktúrát követő időszakban a vállalatot bekebelezte az Angol Magyar Bank Rt., és Magyar Ónművek, Fémkohó és Vegyipari Részvénytársasággá alakította (6. ábra). 5. ábra. A térség területhasználata Budapest és tágabb környékének 1913-as topográfiai térképén (STOITS, 1913) A térségbe települt nagyüzemek egyike volt a Metallochemia gyár elődje, a Lossinszky Imre gépészmérnök által alapított Magyar Ónművek. 6. ábra. A gyár tulajdonosai Ezen időszakban az üzemben csak kisebb volumenű fejlesztések történtek: a teljes kapacitással termelő 3

4 rézgálicgyár üzemeltetése mellett 1923-ban megkezdték az ólommínium rozsdavédő festék gyártását, és beindult a cink-klorid termelése is. A gazdasági világválságot a cég a munkáslétszám csökkentésével élte túl ben az üzemterületre ólomfélgyártmány termelő berendezést, majd ben lithopon (BaSO 4 +ZnS) festék üzemet telepítettek ben a hazai bőrcserző ipar szükségleteinek fedezésére megindult a krómtimsó gyártása ben a vállalat nevét Metallochemia Kohászati, Vegyipari és Fémkereskedelmi Rt.-re változtatták. Ebben az évben a gyártelepen kénüzem épült, melyben főleg a recski rézérc kéntartalmát nyerték ki. A II. világháború hadigépeztében az üzemnek nem jutott jelentősebb szerepkör. A gyár termelését ezidőben az átmenetileg megnövekedett ország visszacsatolt részeinek hulladékanyagai és a Nagybánya környéki ércbányák biztosították végén az elrendelt kiürítés ellenére a telep berendezései jórészt helyben maradtak. A II. világháborút követően a vállalat profilja lényegében nem változott. Az január 1-jei államosítás időpontjában már 10 hektár területű gyárat az üzemépületektől Ny-ra fekvő belvizes, vizenyős térszínek bevonásával 16 hektárra bővítették (7. ábra). 7. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele (MH, 2001) A gyár üzemterületei, azaz a termelőegységek a telep ÉK-i részén koncentrálódtak. A bővítéseket megelőző időszakban telepített építmények a szűk területen szorosan illeszkedtek, így a belső közlekedés és az anyagmozgatás balesetveszélyes volt. Egészségügyi, munkavédelmi és szociális létesítményekkel az üzem alig rendelkezett: többek között nem volt üzemi konyha és ivóvíz, elégtelenek voltak az öltözési-, mosdási- és fürdési lehetőségek. A környezetvédelmi berendezések hiányoztak. A gyár működése során felhalmozott salakanyagok elhelyezésére az iparterületté minősített ÉNy-i térrészt jelölték ki., mindenfajta védmű (pl. kiporzás elleni, illetve a talaj és a vizek védelmét szolgáló műtárgyak, berendezések, szigetelések), vagy technológiai korlátozás nélkül ben megkezdték a vasoxid-vörös és -sárga festékgyártást, majd 1953-ban kibővítették az ólomfinomító üzemet. A hazai színesfém-bányászat és a Metallochemia 1956-ig Magyarország nem rendelkezett olyan nemesfémkohóval, amely alkalmas lett volna a rézés ólomércekben előforduló nemesfémek (arany és ezüst) kitermelésére (METALLOCHEMIA, 1960). Az I. világháború után csak a recski bánya maradt az ország birtokában, azonban az ott felszínre hozott érc alacsony réztartalma miatt, annak vörösrézzé való feldolgozására akkoriban nem volt lehetőség. A rézérc kéntartalmának kinyerése pedig a gyártott kén magas arzén-tartalma következtében nem volt nyereséges. Lökésszerű lendületet adott a hazai nemesfémkohászat fejlődésének a gyöngyösoroszi ércbánya üzembe helyezése, mivel az itt feltárt ólomérc fémtartalma dúsabb, az aranyés ezüsttartalma magasabb volt (KUN, 1990). Az elérhető fémhulladékok csökkenő mennyisége következtében a hulladék-anyagok újrafeldolgozásának korszaka után a telepen megkezdték a primer ércek, elsősorban a rézérc és az ólomércek kohósítását: ólomérc pörkölő és zsugorító berendezést, valamint leűzőkemencét létesítettek tól kezdődően jelentős mennyiségű nemesfémet termeltek és adtak át az Állami Pénzverdének. Ebben az évben a gyár munkáslétszáma 633 fő volt. Számukra kultúrházat, orvosi és fogorvosi rendelőt alakítottak ki. A recski színport a recski üzem beindításától ig a Hungária Vegyi- és Kereskedelmi Rt. nagytétényi (azaz a Metallochemia) és nagybányai kohója dolgozta fel. A bánya az végén újraindult kohóval csak rendkívül kedvezőtlen kohósítási szerződést köthetett (a kohósítás elvitte a színporban lévő fémek ellenértékének 73%-át), ami a bányának évi 5 millió Ft-os veszteséget okozott, emiatt a recski üzemet kutatóüzemmé alakították, és csak október 1-jével indították újra a termelést (KUN, 1990). A gyöngyösoroszi bánya nem megfelelő szintű termelése miatt kieső nyereség részbeni pótlására melléktevékenységként többek között a bánya területén külön üzemrészt létesítettek, amelyben a 4

5 Metallochemiától származó konverterszürke és vegyes öntödei salakok őrlésével horganyfehéret és horganyszürkét állítottak elő (KUN, 1990) tól a vállalat beolvadt a Csepel Vas- és Fémművekbe, majd január 1-jével a Metalloglobus Vállalat vette át a telephelyet. A gyár története 1956 után A gyáregység bővítéseként a DNy-i oldalhoz csatolták az addig mezőgazdasági területként funkcionáló térszínt, így az üzem elérte végleges méretét (8. ábra). Az 1965-ben készült légifelvételen az ÉNy-i részterület felszíne az évi állapothoz képest rendezett, az eredeti térszínhez képest (a deponált salakanyagok következtében) emelt magasságú volt. A gyár DK-i oldalán folytatódtak az építkezések (többek között megépült a víztorony). A telephelyen 1967-ben kezdték meg az ólomakkumulátorok bontását és feldolgozását. 9. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001c) 8. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001b) A telephely ÉK-i részén az 1970-es években továbbra is intenzív termelés jellemző, amelyet a légifelvételeken megfigyelhető füstcsóvák is jeleznek (9. ábra). Az évek során az ÉNy-i oldalon lévő depóniát a telephely Ny-i kerítéséig az ekkorra már megépült pakuratároló aljzatával azonos szintbe hozták, azaz a teljes területrészt feltöltötték salakkal és vegyes anyagú feltöltéssel (10. ábra). Mivel az ÉNy-i oldalon további salakelhelyezésre már nem volt lehetőség, annak súlypontja áttolódott a DNy-i területrészre re a salaktéren a már lerakott és elegyengetett felszínből további 1 2 m-rel kiemelkedő, összefüggő salakhalom alakult ki (11. ábra). A gyártól K-re elhelyezkedő lakott területek védelmét a por- és zajhatások kiszűrésével szolgáló véderdő telepítése (az 1970-es évek elején) és növekedése a légifelvételeken nyomon követhető (8 11. ábra). 10. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001d) 11. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001e) 5

6 Egészségügyi és környezeti állapotok A gyártott magas ólom-, réz- és cinktartalmú termékek közvetett és közvetlen negatív egészségügyi és környezetszennyező hatását az 1960-as évek közepén ismerték be, mikor tömeges munkás-megbetegedés fordult elő a gyárban (GABNER, 1981). A megbetegedések oka egyértelműen az akkori környezet-egészségügyi körülményekre vezethető vissza: a kohászati, öntészeti csarnokokban a fémgőzökkel terhelt munkahelyi légtér levegőcseréje nem volt biztosítva, a fedetlen salakhalmok kiporzással szennyezték a légteret, rendezetlen volt a nyersanyagtárolás és mozgatás, a munkahelyek kialakítása elégtelen volt (gyenge fényviszonyok, kevés mozgástér), stb. Az es túlfeszített, technikailagtechnológiailag nem megalapozott termelés következtében a kéményeken eltávozó füstgázok nehézfém-tartalma oly mértékben fokozta az akkoriban a gyártól már csak mintegy 200 m-es távolságra húzódó lakóövezet szennyezettségét, hogy nyarán 62 utcát (6000 felnőtt és 1080 gyermek lakóhelyét) veszélyeztetett övezetnek kellett nyilvánítani. Az emisszióbejelentés és az üzemórák adatai alapján ebben az évben mintegy 197 tonna ólomtartalú por jutott a légkörbe, az ülepedő por vizsgálatok pedig jelentős Pb-, Zn-, Cu-, valamint As- és Cd-terhelést jeleztek (GABNER, 1981). Az ezt követő orvosi vizsgálatok a gyermekek esetében ólommérgezés tüneteit mutatták ki. Ekkor végezték el az első átfogó levegő-, talaj-, víz- és növényvizsgálatot. Ennek hatására az állam felvásárolta a környéken lakó mintegy 2000 tulajdonostól, valamint a helyi termelőszövetkezet érintett területeiről származó szennyezett növénytermesztési és kertészeti terményeket, valamint betiltották a körzetben lévő kutak vizének fogyasztását. Az állatelhullás (elsősorban lovak és tehenek pusztulása) ellenére a háziállatok begyűjtésére nem került sor. A szennyezés tényének hatására a réz- és ólomfeldolgozó üzemekbe 1978-ra korszerűbb porleválasztó berendezést telepítettek és leállították az ólomkohászatot. A salaktéren elhelyezett több százezer köbméter salak mint környezetszennyező forrás mentesítésére nem került sor, a kiporzást nedvesítéssel próbálták csökkenteni. A Fővárosi Tanács Közmű Ügyosztálya már 1982-ben hivatalosan felkérte az Igazgatási Osztályt, hogy a Metallochemia gyár körzetében ne adjon ki építési engedélyt, de ennek ellenére azok kiadása folytatódott. Az embereket nem tájékoztatták a veszélyről. A dolgozók és a helybeli lakosok a salakhányón elhelyezett nehézfémtartalmú anyagokat olcsó áruk következtében több esetben felhasználták a környező lakóingatlanok tereprendezéséhez (pl. kocsibeállókhoz, járdalapnak, stb.) és építkezésekhez (pl. födémhez, alapokhoz). A Környezetvédelmi Intézet között végzett környezetállapot vizsgálatai ismételten felhívták a figyelmet a feketeréz- és a rézötvözet-gyártás okozta (szálló- és ülepedő porban kimutatható) levegőszennyezésre. Rögzítették, hogy a gyáregység környezetében a talaj ólomtartalma lényegesen nagyobb az elfogadhatónál (KVI, 1986). Bár a gyár ÉK-i részén az üzemek bővítésére a helyhiány miatt nem volt lehetőség, így a termelés továbbra is elégtelen körülmények között zajlott, a telep DK-i részén korszerű, tágas közlekedési és parkosított területekkel körbevett létesítményeket alakítottak ki. A gyár bezárása A közegészségügyi hatóság májusában felfüggesztette a Metallochemia gyár tevékenységét, mivel poros volt a porkamra. Valójában a felfüggesztést a jelentős környezetszennyezés, illetve a felhalmozott veszélyes hulladékokkal járó környezetegészségügyi kockázat miatti lakossági tiltakozás váltotta ki, de emiatt a gyár leállítását nem lehetett volna elrendelni. A felfüggesztés munkaidőben történt. Mivel senkinek nem volt információja, hogy a felfüggesztés milyen időszakra szól, és a gyár bezárásakor végzett tevékenységek félbemaradtak, azok mintegy pillanatfelvételként megőrződtek: a levonuló műszak az üstökben hagyta az olvadt anyagokat, a technológiai alap- és segédanyagok a targoncákon, szállítócsillékben, a kinyitott újság az asztalon, a ruhák az öltözőszekrényben maradtak. A telephely folyamatos őrzése ellenére is előforduló illegális tevékenységek hatásától eltekintve az 1990-es állapot mintegy 14 évig (2004-ig) konzervált állapotban megőrződött (12. és 13. ábra). 12. ábra. Kikristályosodott krómtimsó 6

7 A salakdepóniákon tárolt anyagok jellegüknél fogva a hőmérsékletváltozás hatására könnyen aprózódnak (14. és 15. ábrák). Az elmállott, magas toxikus- és nehézfémtartalmú finom szemcséket a szél nagyobb távolságra is elszállította, tovább szennyezve a környezetet. ellenőrizetlen körülmények között kálium-cianid is maradt, amely mivel vízzel érintkezve mind gázként, mind oldatos formában kis mennyiségben is halálos katasztrofális környezeti kárt is okozhatott volna. További veszélyforrásként jelentkezett, hogy a bezárást követően megindult nem tervszerű anyagnyerés során a veszélyes anyagok sorsa is ellenőrizetlenné vált. Az eladható vasanyagok (pl. az öntöttvas csatorna fedlapok, csővezetékek, stb.) leszerelésével és elszállításával tovább fokozódott a veszélyhelyzet (16. ábra). 13. ábra. Kiborult technológiai segédanyagok 16. ábra. Rombolás a gépházban 14. ábra. Salaktenger a telephely ÉK-i részén 15. ábra. Mállott kokillák a telephely DNy-i részén lévő salaktéren A kiporzás veszélyén túlmenő kritikus környezeti veszélyhelyzetet mutatja, hogy a laboratóriumban A bezárást követő időszak A bezárást követő környezetvédelmi vizsgálatok megállapították, hogy a gyár kéményeiből távozó és légi úton terjedő szennyezők a talajban a teleptől 1,5 km távolságig mutathatók ki egyértelműen, mintegy 1400 ingatlant és 80 közterületet érintve (OKI, 1990; INTRON-BODEMTECH, 1991a, 1991b; GREENTECH, 1993, 1994; REPÉT, 1999, 2001). A szennyeződés mértéke a telephelytől szélirányban távolodva csökken, kiterjedését az uralkodó regionális ÉNy-i és a helyi hegy-völgyi széljárás eredője határozza meg. A mintegy m 3 talajt érintő nehézfémszennyezést elsősorban Pb-Cu-Zn-Cd-As asszociáció jellemzi. Mértékét jelzi, hogy a talajszelvényben az ólom koncentrációja a határértéket esetenként tízszeresen (ritkábban százszorosan) is meghaladja ben az illetékes környezetvédelmi felügyelőség a Metalloglobus Rt.-t a Metallochemia-telepen folytatott tevékenységéből származó talaj- és talajvízszennyezés felszámolására, a telephely és azon kívül elhelyezkedő szennyezett terület kárelhárítási tervének elkészítésére kötelezte. A cég a határozatot megfellebbezte, de a tervet elkészíttette, amelynek tartalmával a felügyelőség szakmailag egyetértett ben a környezetvédelmi, a népjóléti és az agrártárca közös rendeletben rögzítette a 7

8 szennyezéssel érintett terület határait és egyedi határértékeket állapított meg a talaj ólomszennyezettségre vonatkozóan ben az illetékesek az M6-os autópálya vizsgálandó nyomvonal-változatai közül elfogadták a Metallochemia telephely területén áthaladó variánst, így az összeállított részletes környezeti rehabilitációs tervek az M6-os autópálya átvezetését is tartalmazták (REPÉT, 2004). A Metallochemia telephely 2004-ben ismét állami tulajdonba került. Az állami finanszírozású környezetvédelmi rehabilitáció elvégzését és az autópálya töltésébe szigetelt módon (résfallal körbevett szarkofágban ) elhelyezendő kezelt salak és szennyezett föld beépítését kormányhatározat írta elő. Még ebben az évben megindult a rehabilitáció, amely a telephely környéki mintegy 1000 szennyezett ingatlan talajcseréjét is magába foglalva várhatóan évben fejeződik be. kitermelése és aprításos kezelése. Márciustól megkezdődött a telephely déli felén elhelyezkedő, a salakanyag és a szennyezett talaj biztonságos elhelyezését szolgáló, alsó és felső szigeteléssel ellátott műtárgy, azaz a szarkofág kialakításának első lépése a résfalépítés (19. ábra). A telephely kármentesítése A kármentesítés szeptemberében kezdődött a telephelyen maradt veszélyes hulladékok többek között technológiai iszapok, cink-oxid, laboratóriumi vegyszerek, fáradt olaj és azzal szennyezett hulladékok, akkumulátorsav-tartályok, króm-timsó felmérésével, majd elszállításával (17. ábra). 18. ábra. A víztorony robbantása 17. ábra. A hátrahagyott krómtimsó összegyűjtése Októberben már megkezdődtek az épületek, térbetonok, és egyéb műtárgyak bontási munkálatai, majd a növényzet eltávolítása és a kommunális hulladékok elszállítása. Az épületek és térbeton burkolatok bontási törmelékei aprításra kerületek. November elejére elbontották az iparvágányt, a kéményeket és a víztornyot is (18. ábra) januárjától megkezdődött a felszíni salakdepóniák és a telephely nagy részén megtalálható 1 5 m vastag salakos feltöltés 19. ábra. Az épülő résfal a résvezető gerenda A tervek szerint az autópálya töltésének egy része ezen a területen halad át, így a töltés ezen szakaszába megfelelő statikai tulajdonságokkal rendelkező szennyezett anyag (elsősorban aprított salak) kerül beépítésre nyarán megkezdődtek az M6-os autópálya telephelyen belüli szakaszának töltésépítési munkálatai. Szeptemberben megkezdődött a 8

9 résfalon belüli töltésszakasz felső szigetelő rendszerének kiépítése (20. ábra). lakossági tájékoztatás és konfliktuskezelés (tájékoztató iroda, lakossági fórumok, szociológiai felmérés, PR) kíséri. A kármentesítés és az autópálya építési program új szemléletű összekapcsolásával az itt élők életét hosszú évtizedekig megkeserítő szennyező anyagok biztonságba helyezve nyernek hasznos funkciót. 20. ábra. Autópálya földmű építés az egykori telephely műszaki védelemmel ellátott déli területén A gyárat övező terület környezeti rehabilitációja A telephelyet övező ingatlanokon a szennyezés mértéke és mélysége erősen változó, mozaikos elrendezést mutat. A környező területeket kéményemisszióból származó nehézfémszennyezés érte, amely az idők folyamán antropogén bekeveredéssel és oldatos migrációval kiterjedt a talajszelvény alsóbb szintjeire is. A terület egyes részein a réti öntés típusú talajszelvényhez antropogén feltöltés formájában változó mennyiségű, az egykori gyártelepről származó nehézfémtartalmú kohászati salak is keveredett. A szennyező nehézfémeket hordozó kisméretű szemcsék egy része közvetlenül légi úton szállított, technológiai eredetű por (üveges salakanyag, érc- és ötvözetszemcsék, fémoxidok stb.), melyek oxidált, mállott állapotban találhatók a talajban. Másik részük a kiülepedéssel vagy a hulladékokból a talajba került szennyező fázisok és a talaj kölcsönhatásával, a mállással felszabaduló komponensek kiválásával jött létre (BATA & ANDÓ, 2005). Az ingatlanonkénti műszaki beavatkozási terv részeként a jelentős számú tervezési szempont (az egyes ingatlanokon lévő objektumok műszaki és kertészeti állapota, közművek, jelenlegi és tervezett területhasználat, beépítettség, a régészeti, műemléki, természetvédelmi és korlátozási területek, objektumok, morfológia, talajtani, geológiai és hidrogeológiai adottságok) figyelembevételéhez komplex térinformatikai rendszer került kidolgozásra (BATA et al., in press). A talajcserén alapuló környezeti kármentesítés márciusában kezdődött meg, az adott ingatlan viszonyaitól függően gépi vagy kézi erővel (21. és 22. ábra). A szennyezett talaj helyett környezeti és talajtani szempontból is minősített tiszta cseretalaj kerül a tulajdonosok kertjeibe. A mentesítést folyamatos zaj- levegő- és talajvíz-monitoring; valamint 21. ábra. Talajcserés mentesítés gépi munkával 22. ábra. A kialakított munkagödör a szennyezett föld kitermelése után a védőpillérek bennhagyásával Köszönetnyilvánítás A Metallochemia kármentesítési projekt számos szakember és munkacsoport másfél évtizedes közös munkájának eredményeként jött létre. A kivitelezés eddigi eredményei a civil szervezetek és a szakemberek összehangolt munkájának is köszönhető. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Simonkovics Lászlónak a fényképdokumentumokért, valamint a munka irányítójának, Andó Józsefnek. 9

10 Irodalomjegyzék ARCANUM, 2004: Az Első Katonai Felmérés ( ). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára. DVD ROM BATA, G., ANDÓ, J. 2005: Nehézfémmel szennyezett talajszelvény környezeti minősítő vizsgálata a Metallochemia-telephely (Budapest, XXII. kerület) környezetében. Földtani Közlöny 135/1, pp Bata, G., Csányi, V., Kovács, J Applied GIS System in Environmental Planning at Nagytétény Bay. Geodetica et Geographica. Vol. 41. Num. 2. pp Berza, L. (ed.) 1993: Budapest Lexikon, I II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1424 p. FKT (FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA) Buda és környékének topográfiai térképe. In. Arcanum Kft Budapest Régi Térképei I II. DVD ROM; GABNER, M Ólomkohó környezet-szennyezése. BME Vegyészmérnöki Kar, Budapest, kézirat, 90. p. GREENTECH, 1993: Metallochemia gyártelep (1225 Budapest, Harangozó u. 2.) környezetének rehabilitációs engedélyezési terve. Munkaközi terv. I.A., II.A, II.B. Greentech Kft., Budapest, kézirat, 280 p. GREENTECH, 1994: Metalloglobus Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Rt. Metallochemia Gyáregység, 1225 Budapest, XXII. Harangozó utca 2. szám alatti telephelyének környezeti rehabilitációja. Környezeti károk rendezésének elvi építési engedélyezési terve. Greentech Kft., Budapest, kézirat, 75 p. INTRON-BODEMTECH, 1991a: Results of the second stage of the determinative soil investigation at the Metatallochemia-site and its surroundings, Intron- Bodemtech Ltd., Budapest, kézirat, 180 p. INTRON-BODEMTECH, 1991b: Results of the deteiminative soil investigation at Metallochemia and its surroundings, Intron-Bodemtech Ltd., Budapest, kézirat, 180 p. KVI, 1986: A Metallochemia üzem környezeti hatásának vizsgálata. Környezetvédelmi Intézet, Budapest, Kézirat, 32 p. KUN, B. (ed.) 1990: 25 éves az Országos Érc-és Ásványbányák. OMBKE Bányászati Kiadóiroda, OÉÁ, 309 p. MATKOWITZ, A. L Pest-Buda tágabb környékének topográfiai térképe. In. Arcanum Kft Budapest Régi Térképei I II. DVD ROM; MH, 2001a: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001b: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001c: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001d: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001e: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal METALLOCHEMIA, A Metallochemia 50 esztendeje, Metallochemia Vállalat, Budapest, kézirat. p. 78. OKI, 1990: Szakvélemény a Metalloglobus Metallochemia üzem környéki talajának fémszennyezettségéről. Országos "Johan Béla" Közegészségügyi Intézet, Budapest, kézirat, 35 p. REPÉT, 1999: Budapest XXII. ker. Nagytétény Metallochemia telephely és környéke Környezetvédelmi Kárelhárítási Terv; Megvalósíthatósági Tanulmány. Repét Kft., Budapest, kézirat, 214 p. REPÉT, 2001: Budapest, XXII. kerület, Metallochemia telephelyet környező területek részletes tényfeltárási záródokumentációja. Repét Kft., Budapest, kézirat, 157 p. REPÉT, 2004: Budapest, XXII. kerület Metallochemia telephely és környéke környezetvédelmi műszaki beavatkozás engedélyezési-kiviteli terve. Repét Kft., Budapest, kézirat, 550 p. STOITS, Gy Budapest és tágabb környékének topográfiai térképe. In. Arcanum Kft Budapest Régi Térképei I II. DVD ROM; 10

Tar talom Bevezetés 1 Történeti előzmények 2 6 Szabadulás egy kéretlen örökségtől 6

Tar talom Bevezetés 1 Történeti előzmények 2 6 Szabadulás egy kéretlen örökségtől 6 Tartalom 1 Bevezetés 1 Történeti előzmények 2 A Metallochemia ipari létesítmény élettörténete 2 A hazai színesfém-bányászat és a Metallochemia 3 A gyár története 1956 után 4 A környezetszennyezés felismerésének

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) 1

Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) 1 Földrajzi Értesítő XLVII. évf. 1998. 4. füzet, pp. 515 522. Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) 1 SZALAI ZOLTÁN 2 Bevezetés A településkörnyezet

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

MAGAS SZINTÛ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIVÁLÓ MINÔSÉGET EGY MEGBÍZHATÓ PARTNERTÔL

MAGAS SZINTÛ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIVÁLÓ MINÔSÉGET EGY MEGBÍZHATÓ PARTNERTÔL Steel Metal Kft. MAGAS SZINTÛ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIVÁLÓ MINÔSÉGET EGY MEGBÍZHATÓ PARTNERTÔL Embléma vektoros STEEL METAL VILLÁNY PÉCS MOHÁCS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM, HULLADÉK ANYAGOK KIS-

Részletesebben

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ...

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ... 1.sz. levélminta 1. sz. melléklete 1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez Nyilatkozat az 1991. évi IL. törvény 31. (1) bekezdés c) pontja, illetve a 70. c) pontja szerint a felszámolási

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

VTK Innosystem VTK Innosystem

VTK Innosystem VTK Innosystem 1 Tényfeltárás 99 nap Ked 09.06.02. Vas 09.09.27. 2 Tényfeltárás egyeztetése a hatósággal 0,38 nap Ked 09.06.02. Ked 09.06.02. 3 Környezeti kockázatelemzés előzetes egyeztetése a hatósággal 1 nap Ked 09.06.02.

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

Tisztelt Képviselő Úr!

Tisztelt Képviselő Úr! f9 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR Németh Szilárd úrnak országgyűlési képviselő Irorn6nysAm: gyúi Hlvatala k14%38%, PT/ 5 / (2006)

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

REGIONÁLIS HULLADÉK-HASZNOSÍTÓ KÖZPONT ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYA

REGIONÁLIS HULLADÉK-HASZNOSÍTÓ KÖZPONT ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYA FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2001. március 23-24. REGIONÁLIS HULLADÉK-HASZNOSÍTÓ KÖZPONT ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYA Kovács Nikoletta Abstract Environmental condition of Hungary

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 4. számú melléklet Ifjúsági tanácsnok: Integrációs tanácsnok: Környezetvédelmi tanácsnok: Sport tanácsnok: Városüzemeltetési és turisztikai tanácsnok: Koordinációs tanácsnok:

Részletesebben

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től

Részletesebben

MŰSZAKI BEAVATKOZÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ

MŰSZAKI BEAVATKOZÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Debrecen Hatvan u. 16. 4025 MŰSZAKI BEAVATKOZÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ a Püspökladány külterület 087/10. hrsz. alatti sertéstelepen található

Részletesebben

Budapest Főváros X, kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ulese. Budapest Főváros X. kerület 9 mii tél.2 JO- Kőbányai Önkormányzat ' '

Budapest Főváros X, kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ulese. Budapest Főváros X. kerület 9 mii tél.2 JO- Kőbányai Önkormányzat ' ' Budapest Főváros X, kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület 9 mii tél.2 JO- Kőbányai Önkormányzat ' ' Polgármestere Budapest,.. Tárgy: Javaslat a Bp. X. Hungária

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Nyilatkozat. 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: NÉV: SZÉKHELY: KSH-SZÁM: CÉGJEGYZÉKSZÁM:

Nyilatkozat. 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: NÉV: SZÉKHELY: KSH-SZÁM: CÉGJEGYZÉKSZÁM: Nyilatkozat (E nyilatkozatot a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül kell megküldeni az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek és a felszámolónak!) az 1991. évi XLIX. törvény 31. (1) bekezdés

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20.

J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20. J a v a s l a t a HEROSZ Ózdi Szervezete területigényének elbírálására Ó z d, 2011. október 20. Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítette: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály Előzmények

Részletesebben

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Az újrahasznosító ipar átrendeződése Németországban

Az újrahasznosító ipar átrendeződése Németországban A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.4 Az újrahasznosító ipar átrendeződése Németországban Tárgyszavak: cégalapítások; cégmegszüntetések; változások okai. A többi iparághoz hasonlóan az újrahasznosítással

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A galvánelemek vizsgálatáról Budapest, 2013. január NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM Iktatószám: EVL-00 /2012. Témafelelős: dr. Mastala Zoltán,

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

AIG Hungary AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe East-West Business Center 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. Tel: +(36-1) 801-0801 Fax: +(36-1)

AIG Hungary AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe East-West Business Center 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. Tel: +(36-1) 801-0801 Fax: +(36-1) I. Fejezet ÁLTALÁNOS POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGBIZTOSITÁS A biztosítási esemény 1) Az általános polgári jogi biztosítási szerződés alapján a felelősségbiztosítási esemény olyan véletlen, váratlan (balesetszerű)

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ FIGYELEM! 1. Ez a nyomtatvány segédlet; azokat a fő témaköröket és kérdéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozó információk alapvetően szükségesek a telephely/tevékenység megismeréséhez, illetve a kérelem

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

I. HANKOOK GUMIABRONCS GYÁR I. ütem

I. HANKOOK GUMIABRONCS GYÁR I. ütem I. HANKOOK GUMIABRONCS GYÁR I. ütem Rövid ismertető: A Hankook 2006-ban kezdte meg magyarországi gumiabroncs gyárának felépítését. A 2006-2011 időszakban a Hankook Tire Magyarország Kft a Grabarics Építőipari

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Azbesztmentesítés

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Azbesztmentesítés VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Azbesztmentesítés MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu internet: www.vidra.hu Azbesztmentesítés

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. 1 2 3 Talaj, talajvíz szennyezés nem látszik Kármentesítés haszna elsődlegesen nem a költségviselőnél jelentkezik Hatóság Szakértő Fiatal tudomány (komplex kezelés)

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4. Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0004 Jeszenői Gábor témavezető ELGOSCAR-2000 Kft. Szolnok, MH

Részletesebben

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Fúrt kút engedélyezés iránti kérelem Maximum 20 méter talpmélységű, 500m 3 /év maximális vízigény (locsolási, háztartási)

Részletesebben

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett, a hatékony és költségtakarékos megoldások megtalálását.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Budapest Főv. XII. kerület Hegyvidék Lakosság: ~58.000 fő Terület: 2667 ha Erdőterület nagysága: 971 ha 71 db oktatási-nevelési intézmény 16 db egészségügyi intézmény

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1.

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. 1. Gazdaság-földtani alapfogalmak: Klark érték (Average abundance of the elements) Az adott elem átlagos földkéregbeli gyakorisága. A gyakoribb

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A téma tartalma: A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok A hulladékudvarok kialakítása Hulladékudvar példák Egy hulladékudvar Budapesten Kapcsolódó témák:

Részletesebben

1882 októberében megkezdődött a kórház építése, ekkor jött létre a ma is látható pavilonrendszerű épületegyüttes.

1882 októberében megkezdődött a kórház építése, ekkor jött létre a ma is látható pavilonrendszerű épületegyüttes. Módszertani levél Intézetünk története a Magyar Vöröskereszt, akkori nevén a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egyletének megalakulásáig, 1881. május 16-ig nyúlik vissza. A Központi Segélyező

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Történelmi áttekintés A világ első ismert hulladéklerakója: ókori Athén Krisztus kora: Gyehenna hulladékégetője

Részletesebben

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511-400 Szám: 15/ 3080 30 /2014. Ügyintéző: Dr. Farkas Gábor/ Ecsedi János Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/511400 Tárgy: Cegléd

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

M E N D E. 2014. január

M E N D E. 2014. január M E N D E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A 0126/17 HRSZ. TERÜLETRE VONATKOZÓAN MENDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 22/2013. (XII. 20.) KT. RENDELETE A 11/2002. (X. 8.) KT. RENDELETTEL

Részletesebben

SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató. 2014. III. forduló

SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató. 2014. III. forduló SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató 2014. III. forduló 1. Általános elvek 1. A mintavétel célja szervetlen szennyezők vizsgálata. 2. A mintákat a résztvevők ugyanarról a területről, ill.

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete

11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete Nagykörű Község Önkormányzatának 20/2001. /XI. 22./ önk. sz. rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete a zajártalom elleni védekezésről Nagykörű Község

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

Teljesítési jelentés

Teljesítési jelentés Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Debrecen Hatvan u. 8-10. 4025 Teljesítési jelentés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az állami vízfolyások környezetébe illegálisan

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Veszélyes hulladék szállítása a határon át. Szabályozás

Veszélyes hulladék szállítása a határon át. Szabályozás Veszélyes hulladék szállítása a határon át Az elmúlt időszakban hatalmas mennyiségű külföldi szemét hazánkba szállítása, majd a hazai radioaktív vashulladék kálváriája hívta fel a figyelmet egy aktuális

Részletesebben

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2015. (IV.8.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK GAZDÁLKODÁSRÓL Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015. (IV.29.)

Részletesebben

Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására

Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására Olajos Péter Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkár 2011. május 10. Griff Hotel 1. Állami szerepvállalás

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben