Ipari tevékenység hatása a környezetre és a társadalomra a Metallochemia gyár (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ipari tevékenység hatása a környezetre és a társadalomra a Metallochemia gyár (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül"

Átírás

1 Ipari tevékenység hatása a környezetre és a társadalomra a Metallochemia gyár (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül Effects of industrial activity for environment and society by the precedent of Metallochemia premises (22nd district, Budapest) BATA GÁBOR 1 FÖLDEÁKI DÓRA 1 KÖNCZÖL ANDRÁS 1 CSÁNYI VIKTOR 2 Abstract Nowadays with present legal regulations it is impossible to establish and run a factory, plant or workshop that might cause significant environmental risk for people and for their wider surroundings by storing base materials, semi-finished, finished or secondary products without technological protection, as well as by unsupervised emission of contaminating components deriving from manufacturing technology. Influenced by the late industrial revolution in Hungary, plants, like the observed Metallochemia premises were established at the beginning of the 20th century. Investments protecting sanitary and environmental factors were unable to follow these factories rapid production development. Legal regulation was also undeveloped. This situation characterized the capitalist regime before World War II. as well as the socialist industry after the war, what can be describe with constant lack of raw materials and where human health and environment were subordinated to the production. Rehabilitation of environmental damages and social deformation originating from the above is the task of the present generation. This study introduces the foundation, development and changes in production technology of Metallochemia premises at Nagytétény, Hungary. The study also details the factory s and its former plants effects to the society, environment and economy from the beginning till their close down by analyzing archive maps, air photos, written and photographic documents. The study describes the premises after-life till the present environmental protection rehabilitation stage, where former negative conditions are utilized with new function. Összefoglalás A jelenlegi jogi szabályozás mellett már elképzelhetetlen olyan gyár, üzem vagy termelőegység telepítése és üzemeltetése, amely az alapanyagok-, kész-, félkész- és melléktermékek műszaki védelem nélküli tárolásával, a gyártástechnológiából származó szennyező komponensek ellenőrizetlen körülmények között történő kibocsátásával, mind az ott dolgozókra, mind a tágabb környezetükre jelentős környezeti kockázatot jelentenének. A XX. század elején, a Magyarországon kissé megkésett ipari forradalom hatására, olyan üzemek jöttek létre többek között az általunk vizsgált Metallochemia gyáregység amelyek rohamos termelési fejlődését az egészség és a környezeti elemek védelmet szolgáló beruházások már csak a kialakulatlan jogi szabályozás miatt sem nem tudták követni. Ez a helyzet azonban nem csak a II. világháború előtti tőkés, kapitalista rendszerre volt jellemző, hanem a háború utáni állandó nyersanyaggondokkal küzdő szocialista iparra is, ahol az emberi egészség és a környezet védelmét szintén alárendelték a termelésnek. Az ennek következtében kialakult társadalmi deformációk és környezeti károk rehabilitációja a mai nemzedéket terheli. Jelen tanulmány archív térképi anyagok, légifelvételek, írásos és fényképes dokumentumok elemzésével vezeti végig a nagytétényi Metallochemia gyár és elődei kialakulását, fejlődését, a gyártástechnológia és a termékszerkezet változását és működésének hatását a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra egészen az üzem bezárásáig. A tanulmány ismerteti a gyárterület utóéletét egészen a jelenlegi környezetvédelmi rehabilitációs fázis kivitelezéséig, ahol a korábban létrejött negatív adottságok új funkciót nyerve hasznosulnak. 1 Repét Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út G. ép., 2 Geosan Környezetvédelmi Kft., 1112 Budapest, Olt u. 11/2., 1

2 Bevezetés Az emberi életviszonyok alakulása a történelem során mindvégig összefüggött az anyagok célszerű használatának fejlődésével. A korai kultúrák az alapanyag-készletektől és a feldolgozási technológiáktól is nagyban függtek. A fejlődéssel fokozatosan egyre nagyobb igény mutatkozott az alapvető fémek, a réz, az ón és a vas mellett az egyéb fémek és a nemfémes anyagok előállítására is. Ezek felhasználási módjai fokozatosan átalakultak: már nem csak célszerűen válogatták a nyersanyagokat, hanem keverték és fizikai-kémiai módszerekkel (pl. kohászattal) alakították is azokat. Az ipari tevékenység fejlődését nem követte szorosan a környezet- és az emberi egészség védelmét szolgáló technológiák fejlődése, így az ipar hatása nem minden esetben nevezhető pozitívnak. Tanulmányunk ezen hatásokat mutatja be a Metallochemia gyár fejlődésének (Budapest, XXII. kerület) példáján keresztül. A mintegy 100 éves történetű gyár működése jelenős hatással volt a területhasználatra, valamint a társadalmi és gazdasági életre. A térség egykori területhasználata A Nagytétényi-öblözet előnyös földrajzi adottságai kedvező feltételeket teremtettek a települések létrejöttének, melyet a térségben feltárt őskori és római kori emlékek támasztanak alá. Tétény középkori mezővárosa a törökök kiűzése után néptelenedett el, majd 1712-től épült újjá. A XVIII. század elején a térség lakóinak főbb bevételi forrásait a szántóföldi gazdálkodás, a szőlőgazdálkodás és a kőbányászat biztosította. Az 1780-as években Tétény település környezetében már felfedezhető a ma is jellemző úthálózat nyomvonal-rendszere. Az első katonai felmérés ( ) térképén az ártéri területen a szántóföldi gazdálkodás, a fennsík déli lejtőin pedig a szőlőművelés a jellemző gazdálkodási forma (2. ábra). A Duna öntésterülete egészen a fennsík hegylábáig húzódott. A vizsgált terület elhelyezkedése A vizsgált terület Budapest DNy-i peremén, a főváros XXII. kerületében, Nagytétény városrész Ny-i részén található. Határait D-ről a Duna folyam, É-i irányban a Tétényi-fennsík, illetve annak D-i lejtői, ÉNy-Ny felé Diósd és Érd települések jelentik, keletre pedig Nagytétény lakott területei húzódnak (1. ábra). 2. ábra. A térség területhasználata az közötti I. katonai felmérés térképén (ARCANUM, 2004) M0 Párhuzamos út Az elsősorban a K-i és a D-i irányba terjeszkedő település fokozatos fejlődését mutatja az 1836-ban készült Pest-Buda tágabb környékének topográfiai térképe (3. ábra). Az ÉNy-DK-i irányú, ma Angeli utcának nevezett úttól Ny-ra lévő vizenyős térszín nem kedvezett lakóterületek kialakulásának. Metallochemia telephely Harangozó utca Kossuth utca Budapest, XXII. ker. Akó utca Nagytétényi út N Meters Duna 1. ábra. Az egykori Metallochemia telephely elhelyezkedése 3. ábra. A térség területhasználata Pest-Buda tágabb környékének 1836-os topográfiai térképén (MATKOWITZ, 1836.) 2

3 Az 1873-ban kiadott Buda és környékének topográfiai térképe rögzíti a vasúti pályatest kialakítását (4. ábra). Tétény területe a korábbi felmérésekhez képest növekedett, de az Angeli úttól Ny-ra fekvő területet továbbra is csak legelőként, szántóként hasznosították. A térképen kirajzolódik a Duna egykori teraszainak morfológiája is. 4. ábra. A térség területhasználata Buda és környékének 1873-as topográfiai térképén (FKT, 1873) A XX. század elején az addig elsősorban mezőgazdasági tevékenységgel érintett térségben kiépült korszerű út- és vasúthálózat, valamint a lakosság számának növekedése kedvező feltételeket biztosított az iparosodás számára. Telepítési színtérként elsősorban az addig kihasználatlan, a mai Angeli utcától Ny-ra fekvő területeket jelölték ki. Budapest és tágabb környékének 1913-as topográfiai térképe az ipari létesítmények telepítését megelőző területhasználatot rögzíti (5. ábra). A gyár története a kezdetektől 1955-ig Lossinszky Imre 1908-ban, Budapesten az akkori V. kerület, Rudolf rkp. 4. sz. alatt 20 munkással megalapította az ország első színesfém-kohászati üzemét, mely a kispesti ún. Cséry-féle szemétlerakó óntartalmú hulladékainak feldolgozására épült (BERZA, 1993). Az ipari és az azzal párhuzamosan végzett kereskedelmi tevékenység (az előállított forrasztó ón eladása) virágzó üzletnek bizonyult. Mivel az üzemnek otthont adó 60 m 2 -es alagsori helység szűkösnek bizonyult a céget 1910-ben áthelyezték a Nagytétény község külterületén megvásárolt 0,7 ha területű, addig mezőgazdasági hasznosítású ingatlanra, és a fémkohászati üzem felvette a Magyar Ónművek nevet (METALLOCHEMIA, 1960). Főleg a Balkáni-háborúk és az I. világháború hatására, a csataterek fémhulladékainak, valamint a lakosságtól megvásárolt rézkilincsek, mozsarak, habverő üstök, harangok, stb. feldolgozásával a vállalat jelentős fejlődésnek indult: ón- és rézelektrolízis kezdődött, illetve Krupp-rendszerű aknás kemence és bronzkemence, rézkonverter, majd rézgálicgyár létesült. A kezdeti főnyi munkáslétszám 1918-ban már elérte a főt, melynek jelentős részét nők, és 18 éven aluli vagy 50 évnél idősebb férfiak alkották. A dolgozók és a telephelytől akkor mintegy 1,5 2 km távolságra fekvő Nagytétény község lakosainak egészségvédelmét szolgáló berendezések létesítése és fejlesztése minimális volt. A háborús konjunktúrát követő időszakban a vállalatot bekebelezte az Angol Magyar Bank Rt., és Magyar Ónművek, Fémkohó és Vegyipari Részvénytársasággá alakította (6. ábra). 5. ábra. A térség területhasználata Budapest és tágabb környékének 1913-as topográfiai térképén (STOITS, 1913) A térségbe települt nagyüzemek egyike volt a Metallochemia gyár elődje, a Lossinszky Imre gépészmérnök által alapított Magyar Ónművek. 6. ábra. A gyár tulajdonosai Ezen időszakban az üzemben csak kisebb volumenű fejlesztések történtek: a teljes kapacitással termelő 3

4 rézgálicgyár üzemeltetése mellett 1923-ban megkezdték az ólommínium rozsdavédő festék gyártását, és beindult a cink-klorid termelése is. A gazdasági világválságot a cég a munkáslétszám csökkentésével élte túl ben az üzemterületre ólomfélgyártmány termelő berendezést, majd ben lithopon (BaSO 4 +ZnS) festék üzemet telepítettek ben a hazai bőrcserző ipar szükségleteinek fedezésére megindult a krómtimsó gyártása ben a vállalat nevét Metallochemia Kohászati, Vegyipari és Fémkereskedelmi Rt.-re változtatták. Ebben az évben a gyártelepen kénüzem épült, melyben főleg a recski rézérc kéntartalmát nyerték ki. A II. világháború hadigépeztében az üzemnek nem jutott jelentősebb szerepkör. A gyár termelését ezidőben az átmenetileg megnövekedett ország visszacsatolt részeinek hulladékanyagai és a Nagybánya környéki ércbányák biztosították végén az elrendelt kiürítés ellenére a telep berendezései jórészt helyben maradtak. A II. világháborút követően a vállalat profilja lényegében nem változott. Az január 1-jei államosítás időpontjában már 10 hektár területű gyárat az üzemépületektől Ny-ra fekvő belvizes, vizenyős térszínek bevonásával 16 hektárra bővítették (7. ábra). 7. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele (MH, 2001) A gyár üzemterületei, azaz a termelőegységek a telep ÉK-i részén koncentrálódtak. A bővítéseket megelőző időszakban telepített építmények a szűk területen szorosan illeszkedtek, így a belső közlekedés és az anyagmozgatás balesetveszélyes volt. Egészségügyi, munkavédelmi és szociális létesítményekkel az üzem alig rendelkezett: többek között nem volt üzemi konyha és ivóvíz, elégtelenek voltak az öltözési-, mosdási- és fürdési lehetőségek. A környezetvédelmi berendezések hiányoztak. A gyár működése során felhalmozott salakanyagok elhelyezésére az iparterületté minősített ÉNy-i térrészt jelölték ki., mindenfajta védmű (pl. kiporzás elleni, illetve a talaj és a vizek védelmét szolgáló műtárgyak, berendezések, szigetelések), vagy technológiai korlátozás nélkül ben megkezdték a vasoxid-vörös és -sárga festékgyártást, majd 1953-ban kibővítették az ólomfinomító üzemet. A hazai színesfém-bányászat és a Metallochemia 1956-ig Magyarország nem rendelkezett olyan nemesfémkohóval, amely alkalmas lett volna a rézés ólomércekben előforduló nemesfémek (arany és ezüst) kitermelésére (METALLOCHEMIA, 1960). Az I. világháború után csak a recski bánya maradt az ország birtokában, azonban az ott felszínre hozott érc alacsony réztartalma miatt, annak vörösrézzé való feldolgozására akkoriban nem volt lehetőség. A rézérc kéntartalmának kinyerése pedig a gyártott kén magas arzén-tartalma következtében nem volt nyereséges. Lökésszerű lendületet adott a hazai nemesfémkohászat fejlődésének a gyöngyösoroszi ércbánya üzembe helyezése, mivel az itt feltárt ólomérc fémtartalma dúsabb, az aranyés ezüsttartalma magasabb volt (KUN, 1990). Az elérhető fémhulladékok csökkenő mennyisége következtében a hulladék-anyagok újrafeldolgozásának korszaka után a telepen megkezdték a primer ércek, elsősorban a rézérc és az ólomércek kohósítását: ólomérc pörkölő és zsugorító berendezést, valamint leűzőkemencét létesítettek tól kezdődően jelentős mennyiségű nemesfémet termeltek és adtak át az Állami Pénzverdének. Ebben az évben a gyár munkáslétszáma 633 fő volt. Számukra kultúrházat, orvosi és fogorvosi rendelőt alakítottak ki. A recski színport a recski üzem beindításától ig a Hungária Vegyi- és Kereskedelmi Rt. nagytétényi (azaz a Metallochemia) és nagybányai kohója dolgozta fel. A bánya az végén újraindult kohóval csak rendkívül kedvezőtlen kohósítási szerződést köthetett (a kohósítás elvitte a színporban lévő fémek ellenértékének 73%-át), ami a bányának évi 5 millió Ft-os veszteséget okozott, emiatt a recski üzemet kutatóüzemmé alakították, és csak október 1-jével indították újra a termelést (KUN, 1990). A gyöngyösoroszi bánya nem megfelelő szintű termelése miatt kieső nyereség részbeni pótlására melléktevékenységként többek között a bánya területén külön üzemrészt létesítettek, amelyben a 4

5 Metallochemiától származó konverterszürke és vegyes öntödei salakok őrlésével horganyfehéret és horganyszürkét állítottak elő (KUN, 1990) tól a vállalat beolvadt a Csepel Vas- és Fémművekbe, majd január 1-jével a Metalloglobus Vállalat vette át a telephelyet. A gyár története 1956 után A gyáregység bővítéseként a DNy-i oldalhoz csatolták az addig mezőgazdasági területként funkcionáló térszínt, így az üzem elérte végleges méretét (8. ábra). Az 1965-ben készült légifelvételen az ÉNy-i részterület felszíne az évi állapothoz képest rendezett, az eredeti térszínhez képest (a deponált salakanyagok következtében) emelt magasságú volt. A gyár DK-i oldalán folytatódtak az építkezések (többek között megépült a víztorony). A telephelyen 1967-ben kezdték meg az ólomakkumulátorok bontását és feldolgozását. 9. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001c) 8. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001b) A telephely ÉK-i részén az 1970-es években továbbra is intenzív termelés jellemző, amelyet a légifelvételeken megfigyelhető füstcsóvák is jeleznek (9. ábra). Az évek során az ÉNy-i oldalon lévő depóniát a telephely Ny-i kerítéséig az ekkorra már megépült pakuratároló aljzatával azonos szintbe hozták, azaz a teljes területrészt feltöltötték salakkal és vegyes anyagú feltöltéssel (10. ábra). Mivel az ÉNy-i oldalon további salakelhelyezésre már nem volt lehetőség, annak súlypontja áttolódott a DNy-i területrészre re a salaktéren a már lerakott és elegyengetett felszínből további 1 2 m-rel kiemelkedő, összefüggő salakhalom alakult ki (11. ábra). A gyártól K-re elhelyezkedő lakott területek védelmét a por- és zajhatások kiszűrésével szolgáló véderdő telepítése (az 1970-es évek elején) és növekedése a légifelvételeken nyomon követhető (8 11. ábra). 10. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001d) 11. ábra. A Metallochemia telephely évi légifelvétele, (MH, 2001e) 5

6 Egészségügyi és környezeti állapotok A gyártott magas ólom-, réz- és cinktartalmú termékek közvetett és közvetlen negatív egészségügyi és környezetszennyező hatását az 1960-as évek közepén ismerték be, mikor tömeges munkás-megbetegedés fordult elő a gyárban (GABNER, 1981). A megbetegedések oka egyértelműen az akkori környezet-egészségügyi körülményekre vezethető vissza: a kohászati, öntészeti csarnokokban a fémgőzökkel terhelt munkahelyi légtér levegőcseréje nem volt biztosítva, a fedetlen salakhalmok kiporzással szennyezték a légteret, rendezetlen volt a nyersanyagtárolás és mozgatás, a munkahelyek kialakítása elégtelen volt (gyenge fényviszonyok, kevés mozgástér), stb. Az es túlfeszített, technikailagtechnológiailag nem megalapozott termelés következtében a kéményeken eltávozó füstgázok nehézfém-tartalma oly mértékben fokozta az akkoriban a gyártól már csak mintegy 200 m-es távolságra húzódó lakóövezet szennyezettségét, hogy nyarán 62 utcát (6000 felnőtt és 1080 gyermek lakóhelyét) veszélyeztetett övezetnek kellett nyilvánítani. Az emisszióbejelentés és az üzemórák adatai alapján ebben az évben mintegy 197 tonna ólomtartalú por jutott a légkörbe, az ülepedő por vizsgálatok pedig jelentős Pb-, Zn-, Cu-, valamint As- és Cd-terhelést jeleztek (GABNER, 1981). Az ezt követő orvosi vizsgálatok a gyermekek esetében ólommérgezés tüneteit mutatták ki. Ekkor végezték el az első átfogó levegő-, talaj-, víz- és növényvizsgálatot. Ennek hatására az állam felvásárolta a környéken lakó mintegy 2000 tulajdonostól, valamint a helyi termelőszövetkezet érintett területeiről származó szennyezett növénytermesztési és kertészeti terményeket, valamint betiltották a körzetben lévő kutak vizének fogyasztását. Az állatelhullás (elsősorban lovak és tehenek pusztulása) ellenére a háziállatok begyűjtésére nem került sor. A szennyezés tényének hatására a réz- és ólomfeldolgozó üzemekbe 1978-ra korszerűbb porleválasztó berendezést telepítettek és leállították az ólomkohászatot. A salaktéren elhelyezett több százezer köbméter salak mint környezetszennyező forrás mentesítésére nem került sor, a kiporzást nedvesítéssel próbálták csökkenteni. A Fővárosi Tanács Közmű Ügyosztálya már 1982-ben hivatalosan felkérte az Igazgatási Osztályt, hogy a Metallochemia gyár körzetében ne adjon ki építési engedélyt, de ennek ellenére azok kiadása folytatódott. Az embereket nem tájékoztatták a veszélyről. A dolgozók és a helybeli lakosok a salakhányón elhelyezett nehézfémtartalmú anyagokat olcsó áruk következtében több esetben felhasználták a környező lakóingatlanok tereprendezéséhez (pl. kocsibeállókhoz, járdalapnak, stb.) és építkezésekhez (pl. födémhez, alapokhoz). A Környezetvédelmi Intézet között végzett környezetállapot vizsgálatai ismételten felhívták a figyelmet a feketeréz- és a rézötvözet-gyártás okozta (szálló- és ülepedő porban kimutatható) levegőszennyezésre. Rögzítették, hogy a gyáregység környezetében a talaj ólomtartalma lényegesen nagyobb az elfogadhatónál (KVI, 1986). Bár a gyár ÉK-i részén az üzemek bővítésére a helyhiány miatt nem volt lehetőség, így a termelés továbbra is elégtelen körülmények között zajlott, a telep DK-i részén korszerű, tágas közlekedési és parkosított területekkel körbevett létesítményeket alakítottak ki. A gyár bezárása A közegészségügyi hatóság májusában felfüggesztette a Metallochemia gyár tevékenységét, mivel poros volt a porkamra. Valójában a felfüggesztést a jelentős környezetszennyezés, illetve a felhalmozott veszélyes hulladékokkal járó környezetegészségügyi kockázat miatti lakossági tiltakozás váltotta ki, de emiatt a gyár leállítását nem lehetett volna elrendelni. A felfüggesztés munkaidőben történt. Mivel senkinek nem volt információja, hogy a felfüggesztés milyen időszakra szól, és a gyár bezárásakor végzett tevékenységek félbemaradtak, azok mintegy pillanatfelvételként megőrződtek: a levonuló műszak az üstökben hagyta az olvadt anyagokat, a technológiai alap- és segédanyagok a targoncákon, szállítócsillékben, a kinyitott újság az asztalon, a ruhák az öltözőszekrényben maradtak. A telephely folyamatos őrzése ellenére is előforduló illegális tevékenységek hatásától eltekintve az 1990-es állapot mintegy 14 évig (2004-ig) konzervált állapotban megőrződött (12. és 13. ábra). 12. ábra. Kikristályosodott krómtimsó 6

7 A salakdepóniákon tárolt anyagok jellegüknél fogva a hőmérsékletváltozás hatására könnyen aprózódnak (14. és 15. ábrák). Az elmállott, magas toxikus- és nehézfémtartalmú finom szemcséket a szél nagyobb távolságra is elszállította, tovább szennyezve a környezetet. ellenőrizetlen körülmények között kálium-cianid is maradt, amely mivel vízzel érintkezve mind gázként, mind oldatos formában kis mennyiségben is halálos katasztrofális környezeti kárt is okozhatott volna. További veszélyforrásként jelentkezett, hogy a bezárást követően megindult nem tervszerű anyagnyerés során a veszélyes anyagok sorsa is ellenőrizetlenné vált. Az eladható vasanyagok (pl. az öntöttvas csatorna fedlapok, csővezetékek, stb.) leszerelésével és elszállításával tovább fokozódott a veszélyhelyzet (16. ábra). 13. ábra. Kiborult technológiai segédanyagok 16. ábra. Rombolás a gépházban 14. ábra. Salaktenger a telephely ÉK-i részén 15. ábra. Mállott kokillák a telephely DNy-i részén lévő salaktéren A kiporzás veszélyén túlmenő kritikus környezeti veszélyhelyzetet mutatja, hogy a laboratóriumban A bezárást követő időszak A bezárást követő környezetvédelmi vizsgálatok megállapították, hogy a gyár kéményeiből távozó és légi úton terjedő szennyezők a talajban a teleptől 1,5 km távolságig mutathatók ki egyértelműen, mintegy 1400 ingatlant és 80 közterületet érintve (OKI, 1990; INTRON-BODEMTECH, 1991a, 1991b; GREENTECH, 1993, 1994; REPÉT, 1999, 2001). A szennyeződés mértéke a telephelytől szélirányban távolodva csökken, kiterjedését az uralkodó regionális ÉNy-i és a helyi hegy-völgyi széljárás eredője határozza meg. A mintegy m 3 talajt érintő nehézfémszennyezést elsősorban Pb-Cu-Zn-Cd-As asszociáció jellemzi. Mértékét jelzi, hogy a talajszelvényben az ólom koncentrációja a határértéket esetenként tízszeresen (ritkábban százszorosan) is meghaladja ben az illetékes környezetvédelmi felügyelőség a Metalloglobus Rt.-t a Metallochemia-telepen folytatott tevékenységéből származó talaj- és talajvízszennyezés felszámolására, a telephely és azon kívül elhelyezkedő szennyezett terület kárelhárítási tervének elkészítésére kötelezte. A cég a határozatot megfellebbezte, de a tervet elkészíttette, amelynek tartalmával a felügyelőség szakmailag egyetértett ben a környezetvédelmi, a népjóléti és az agrártárca közös rendeletben rögzítette a 7

8 szennyezéssel érintett terület határait és egyedi határértékeket állapított meg a talaj ólomszennyezettségre vonatkozóan ben az illetékesek az M6-os autópálya vizsgálandó nyomvonal-változatai közül elfogadták a Metallochemia telephely területén áthaladó variánst, így az összeállított részletes környezeti rehabilitációs tervek az M6-os autópálya átvezetését is tartalmazták (REPÉT, 2004). A Metallochemia telephely 2004-ben ismét állami tulajdonba került. Az állami finanszírozású környezetvédelmi rehabilitáció elvégzését és az autópálya töltésébe szigetelt módon (résfallal körbevett szarkofágban ) elhelyezendő kezelt salak és szennyezett föld beépítését kormányhatározat írta elő. Még ebben az évben megindult a rehabilitáció, amely a telephely környéki mintegy 1000 szennyezett ingatlan talajcseréjét is magába foglalva várhatóan évben fejeződik be. kitermelése és aprításos kezelése. Márciustól megkezdődött a telephely déli felén elhelyezkedő, a salakanyag és a szennyezett talaj biztonságos elhelyezését szolgáló, alsó és felső szigeteléssel ellátott műtárgy, azaz a szarkofág kialakításának első lépése a résfalépítés (19. ábra). A telephely kármentesítése A kármentesítés szeptemberében kezdődött a telephelyen maradt veszélyes hulladékok többek között technológiai iszapok, cink-oxid, laboratóriumi vegyszerek, fáradt olaj és azzal szennyezett hulladékok, akkumulátorsav-tartályok, króm-timsó felmérésével, majd elszállításával (17. ábra). 18. ábra. A víztorony robbantása 17. ábra. A hátrahagyott krómtimsó összegyűjtése Októberben már megkezdődtek az épületek, térbetonok, és egyéb műtárgyak bontási munkálatai, majd a növényzet eltávolítása és a kommunális hulladékok elszállítása. Az épületek és térbeton burkolatok bontási törmelékei aprításra kerületek. November elejére elbontották az iparvágányt, a kéményeket és a víztornyot is (18. ábra) januárjától megkezdődött a felszíni salakdepóniák és a telephely nagy részén megtalálható 1 5 m vastag salakos feltöltés 19. ábra. Az épülő résfal a résvezető gerenda A tervek szerint az autópálya töltésének egy része ezen a területen halad át, így a töltés ezen szakaszába megfelelő statikai tulajdonságokkal rendelkező szennyezett anyag (elsősorban aprított salak) kerül beépítésre nyarán megkezdődtek az M6-os autópálya telephelyen belüli szakaszának töltésépítési munkálatai. Szeptemberben megkezdődött a 8

9 résfalon belüli töltésszakasz felső szigetelő rendszerének kiépítése (20. ábra). lakossági tájékoztatás és konfliktuskezelés (tájékoztató iroda, lakossági fórumok, szociológiai felmérés, PR) kíséri. A kármentesítés és az autópálya építési program új szemléletű összekapcsolásával az itt élők életét hosszú évtizedekig megkeserítő szennyező anyagok biztonságba helyezve nyernek hasznos funkciót. 20. ábra. Autópálya földmű építés az egykori telephely műszaki védelemmel ellátott déli területén A gyárat övező terület környezeti rehabilitációja A telephelyet övező ingatlanokon a szennyezés mértéke és mélysége erősen változó, mozaikos elrendezést mutat. A környező területeket kéményemisszióból származó nehézfémszennyezés érte, amely az idők folyamán antropogén bekeveredéssel és oldatos migrációval kiterjedt a talajszelvény alsóbb szintjeire is. A terület egyes részein a réti öntés típusú talajszelvényhez antropogén feltöltés formájában változó mennyiségű, az egykori gyártelepről származó nehézfémtartalmú kohászati salak is keveredett. A szennyező nehézfémeket hordozó kisméretű szemcsék egy része közvetlenül légi úton szállított, technológiai eredetű por (üveges salakanyag, érc- és ötvözetszemcsék, fémoxidok stb.), melyek oxidált, mállott állapotban találhatók a talajban. Másik részük a kiülepedéssel vagy a hulladékokból a talajba került szennyező fázisok és a talaj kölcsönhatásával, a mállással felszabaduló komponensek kiválásával jött létre (BATA & ANDÓ, 2005). Az ingatlanonkénti műszaki beavatkozási terv részeként a jelentős számú tervezési szempont (az egyes ingatlanokon lévő objektumok műszaki és kertészeti állapota, közművek, jelenlegi és tervezett területhasználat, beépítettség, a régészeti, műemléki, természetvédelmi és korlátozási területek, objektumok, morfológia, talajtani, geológiai és hidrogeológiai adottságok) figyelembevételéhez komplex térinformatikai rendszer került kidolgozásra (BATA et al., in press). A talajcserén alapuló környezeti kármentesítés márciusában kezdődött meg, az adott ingatlan viszonyaitól függően gépi vagy kézi erővel (21. és 22. ábra). A szennyezett talaj helyett környezeti és talajtani szempontból is minősített tiszta cseretalaj kerül a tulajdonosok kertjeibe. A mentesítést folyamatos zaj- levegő- és talajvíz-monitoring; valamint 21. ábra. Talajcserés mentesítés gépi munkával 22. ábra. A kialakított munkagödör a szennyezett föld kitermelése után a védőpillérek bennhagyásával Köszönetnyilvánítás A Metallochemia kármentesítési projekt számos szakember és munkacsoport másfél évtizedes közös munkájának eredményeként jött létre. A kivitelezés eddigi eredményei a civil szervezetek és a szakemberek összehangolt munkájának is köszönhető. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Simonkovics Lászlónak a fényképdokumentumokért, valamint a munka irányítójának, Andó Józsefnek. 9

10 Irodalomjegyzék ARCANUM, 2004: Az Első Katonai Felmérés ( ). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára. DVD ROM BATA, G., ANDÓ, J. 2005: Nehézfémmel szennyezett talajszelvény környezeti minősítő vizsgálata a Metallochemia-telephely (Budapest, XXII. kerület) környezetében. Földtani Közlöny 135/1, pp Bata, G., Csányi, V., Kovács, J Applied GIS System in Environmental Planning at Nagytétény Bay. Geodetica et Geographica. Vol. 41. Num. 2. pp Berza, L. (ed.) 1993: Budapest Lexikon, I II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1424 p. FKT (FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA) Buda és környékének topográfiai térképe. In. Arcanum Kft Budapest Régi Térképei I II. DVD ROM; GABNER, M Ólomkohó környezet-szennyezése. BME Vegyészmérnöki Kar, Budapest, kézirat, 90. p. GREENTECH, 1993: Metallochemia gyártelep (1225 Budapest, Harangozó u. 2.) környezetének rehabilitációs engedélyezési terve. Munkaközi terv. I.A., II.A, II.B. Greentech Kft., Budapest, kézirat, 280 p. GREENTECH, 1994: Metalloglobus Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Rt. Metallochemia Gyáregység, 1225 Budapest, XXII. Harangozó utca 2. szám alatti telephelyének környezeti rehabilitációja. Környezeti károk rendezésének elvi építési engedélyezési terve. Greentech Kft., Budapest, kézirat, 75 p. INTRON-BODEMTECH, 1991a: Results of the second stage of the determinative soil investigation at the Metatallochemia-site and its surroundings, Intron- Bodemtech Ltd., Budapest, kézirat, 180 p. INTRON-BODEMTECH, 1991b: Results of the deteiminative soil investigation at Metallochemia and its surroundings, Intron-Bodemtech Ltd., Budapest, kézirat, 180 p. KVI, 1986: A Metallochemia üzem környezeti hatásának vizsgálata. Környezetvédelmi Intézet, Budapest, Kézirat, 32 p. KUN, B. (ed.) 1990: 25 éves az Országos Érc-és Ásványbányák. OMBKE Bányászati Kiadóiroda, OÉÁ, 309 p. MATKOWITZ, A. L Pest-Buda tágabb környékének topográfiai térképe. In. Arcanum Kft Budapest Régi Térképei I II. DVD ROM; MH, 2001a: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001b: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001c: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001d: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal MH, 2001e: A Metallochemia telephely és környéke évi légifelvétele. Digitális formátum, Magyar Honvédség, Térképészeti Hivatal METALLOCHEMIA, A Metallochemia 50 esztendeje, Metallochemia Vállalat, Budapest, kézirat. p. 78. OKI, 1990: Szakvélemény a Metalloglobus Metallochemia üzem környéki talajának fémszennyezettségéről. Országos "Johan Béla" Közegészségügyi Intézet, Budapest, kézirat, 35 p. REPÉT, 1999: Budapest XXII. ker. Nagytétény Metallochemia telephely és környéke Környezetvédelmi Kárelhárítási Terv; Megvalósíthatósági Tanulmány. Repét Kft., Budapest, kézirat, 214 p. REPÉT, 2001: Budapest, XXII. kerület, Metallochemia telephelyet környező területek részletes tényfeltárási záródokumentációja. Repét Kft., Budapest, kézirat, 157 p. REPÉT, 2004: Budapest, XXII. kerület Metallochemia telephely és környéke környezetvédelmi műszaki beavatkozás engedélyezési-kiviteli terve. Repét Kft., Budapest, kézirat, 550 p. STOITS, Gy Budapest és tágabb környékének topográfiai térképe. In. Arcanum Kft Budapest Régi Térképei I II. DVD ROM; 10

Térbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással

Térbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással Jávor A. 1, Földeáki D. 1, Könczöl A. 1, Bata G. 1, Kovács J. 2, Csányi V. 3 1 REPÉT Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út 169-179. G. ép. repet@t-online.hu 2 ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani

Részletesebben

Tar talom Bevezetés 1 Történeti előzmények 2 6 Szabadulás egy kéretlen örökségtől 6

Tar talom Bevezetés 1 Történeti előzmények 2 6 Szabadulás egy kéretlen örökségtől 6 Tartalom 1 Bevezetés 1 Történeti előzmények 2 A Metallochemia ipari létesítmény élettörténete 2 A hazai színesfém-bányászat és a Metallochemia 3 A gyár története 1956 után 4 A környezetszennyezés felismerésének

Részletesebben

MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE

MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE Intézményi háttér Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) KEOP Környezet és Energia Operatív Program (Irányító Hatóság

Részletesebben

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a nyíregyházi Őzdomb lakókert

Részletesebben

VTK Innosystem VTK Innosystem

VTK Innosystem VTK Innosystem 1 Tényfeltárás 99 nap Ked 09.06.02. Vas 09.09.27. 2 Tényfeltárás egyeztetése a hatósággal 0,38 nap Ked 09.06.02. Ked 09.06.02. 3 Környezeti kockázatelemzés előzetes egyeztetése a hatósággal 1 nap Ked 09.06.02.

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

LAKATOSÜZEM SILÓK, BETONTELEPI BERENDEZÉSEK, TARTÁLYOK

LAKATOSÜZEM SILÓK, BETONTELEPI BERENDEZÉSEK, TARTÁLYOK LAKATOSÜZEM SILÓK, BETONTELEPI BERENDEZÉSEK, TARTÁLYOK NAGYMÉRETÛ ACÉLSZERKEZETEK, HENGERES TESTEK, KONTÉNEREK GYÁRTÁSA www.lakatosuzemmohacs.hu BEMUTATKOZÁS A Steel-Metál Kft. Lakatosüzem nagyméretû acélszerkezetek,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27.-i ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a megye környezetállapotáról

Részletesebben

MAGAS SZINTÛ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIVÁLÓ MINÔSÉGET EGY MEGBÍZHATÓ PARTNERTÔL

MAGAS SZINTÛ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIVÁLÓ MINÔSÉGET EGY MEGBÍZHATÓ PARTNERTÔL Steel Metal Kft. MAGAS SZINTÛ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KIVÁLÓ MINÔSÉGET EGY MEGBÍZHATÓ PARTNERTÔL Embléma vektoros STEEL METAL VILLÁNY PÉCS MOHÁCS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM, HULLADÉK ANYAGOK KIS-

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

1. Budapest barnaövezete

1. Budapest barnaövezete The brownfield belt of the Hungarian capital, where once large industrial production sites were located, comprises an area of 68-70 square kilometres. Our researches have been concentrated on four fields:

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett, a hatékony és költségtakarékos megoldások megtalálását.

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) 1

Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) 1 Földrajzi Értesítő XLVII. évf. 1998. 4. füzet, pp. 515 522. Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) 1 SZALAI ZOLTÁN 2 Bevezetés A településkörnyezet

Részletesebben

SÁRMELLÉK ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE

SÁRMELLÉK ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE SÁRMELLÉK ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0006 KEDVES ÉRDEKLŐDŐ! A Sármellék és Zalavár közvetlen szomszédságában található repülőtér kármentesítésével

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER

GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER GÖDÖLLŐ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE TERVSZÁM: AGH-1603/2006 MUNKASZÁM: 176 2006. NOVEMBER Megbízó: Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. Megbízott:

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 14869-15/2015. Hiv. szám: - Tárgy: Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia / Nagyné Bakonyi Ildikó Melléklet: - Tatabánya, Coloplast Hungary Gyártó Kft.

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban:

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

NYILATKOZAT. 2. A telephely (székhely) állapota: A telephely (székhely) pontos címe, helyrajzi száma:...

NYILATKOZAT. 2. A telephely (székhely) állapota: A telephely (székhely) pontos címe, helyrajzi száma:... A felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet telephelyén (székhelyén) fennálló, vagy telephelyéről (székhelyéről) származó környezeti károsodásokról és környezeti terhekről.

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ...

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ... 1.sz. levélminta 1. sz. melléklete 1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez Nyilatkozat az 1991. évi IL. törvény 31. (1) bekezdés c) pontja, illetve a 70. c) pontja szerint a felszámolási

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2001. (II. 20.) sz. rendelete a helyi környezet védelmének szabályairól az 5/2005.(VIII.30.), 7/2008.(V.30.), 11/2009.(IX.25.), 13/2011.(XI.29.),

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS 3. Előadás 2007.02.27. (Dr Lányi Erzsébet) 1. Az épített környezet-mesterséges környezet. Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. Elemei (újra):

Részletesebben

Telepengedély kiadására irányuló kérelem a többször módosított ( 80 / 1999 (VI.11.) Korm. rendelet alapján )

Telepengedély kiadására irányuló kérelem a többször módosított ( 80 / 1999 (VI.11.) Korm. rendelet alapján ) Telepengedély kiadására irányuló kérelem a többször módosított ( 80 / 1999 (VI.11.) Korm. rendelet alapján ) 1. A kérelmező adatai 1.1. Jogállása: 1.Jogi személy (Kft. Rt. Kht. stb.) 2. Jogi személyiséggel

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mezőkövesd Város Önkormányzata a települési környezet védelme, ezen keresztül az emberek életminőségének javítása érdekében a település szabályozási

Részletesebben

Ha a fenti kérdések közül legalább kettôre igen a válasza, akkor érdemes végigfutnia ajánlatunkat. Lehet, hogy éppen Önnek szól.

Ha a fenti kérdések közül legalább kettôre igen a válasza, akkor érdemes végigfutnia ajánlatunkat. Lehet, hogy éppen Önnek szól. Solti AgroPark A mezôgazdasággal kapcsolatos tevékenységet folytat? Raktárt keres, telephelyet létesítene? Olcsóbban szeretné megoldani a logisztikai feladatokat? Netán vasúton és vízen is szállítana árut

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt.

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. rendkívüli ülésének könyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. határozat Dombóvár Város Önkormányzatának megtárgyalta Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 társadalmi egyeztetési változatát és kéri

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben