Megújuló energia felmérés A megújuló energiatechnológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálata

Átírás

1 Megújuló energia felmérés 2013 A megújuló energiatechnológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálata 1

2 Készült a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék és az E.ON Hungária Zrt. megbízásából 2013 Írta és szerkesztette : Tabi Andrea Közreműködtek: Fotók: Kerekes Sándor Csutora Mária Rolf Wüstenhagen Konrad Wetzker Köő Zsolt Partnerek: 2

3 Tartalomjegyzék A kutatás módszertana 4 Összefoglalás 5 Megújuló energiaforrások ismerete, értékelése 6 Megújuló enrgiatechnológiák társadalmi elfogadottsága 8 Energiafogyasztás 9 Villamosenergia-számla információk 10 Kívánság energiamix 11 Smart Metering avagy Okos mérés 12 Környezetvédelmi akciók 14 Energiafogyasztás és a környezetterhelés csökkentése 15 A környezettudatosság önértékelése 17 Enrgiahatékonysági beruházások 18 Megújuló energia-beruházások 20 Információforrások zöld beruházásokhoz 21 Megújuló energiatechnológiák: előnyök és hátrányok 22 Preferált pénzügyi támogatás 23 Fizetési hajlandóság vizsgálat 24 Napelem termékjellemzők 25 Napelem beruházási hajlandóság 26 Szociodemográfiai jellemzők 28 3

4 A kutatás módszertana Kutatásunk során a magyar lakosság energia fogyasztási szokásainak és a megújuló energitechnológiák ismeretének és elfogadottságának vizsgálatát tűztük ki célul. A kutatáshoz szükséges adatok biztosítása érdekében folyamán országos, nagy mintás, reprezentatív adatfelvételt hajtottunk végre. Az adatfelvétel megtervezését A Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéke végezte. A projektet az E.ON Hungária Zrt. finanszírozta. Az adatfelvételt a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) a február között Magyarország teljes területén végezte el, összesen 1012 fős mintán. Alkalmazott mintavételi eljárás valószínűségi minta, tehát minden felnőtt magyar lakos azonos eséllyel került be a mintába. Így a minta segítségével begyűjtött adatokból levont következtetések általánosíthatóak a teljes magyar populációra. A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást került alkalmazásra. A rétegzés első lépcsőjében minden megyéből kiválasztották azokat a településeket, amelyek a mintába kerültek. Ennek során általános szabályként azt az elvet követték, hogy Budapest, és a megyeszékhelyek szerepeljenek a mintában. Ezt követően meghatározták, hogy az egyes megyékből, és ezen belül az egyes településtípusokból (megyeszékhely, város, község) hány személynek kellett szerepelnie a mintában. A konkrét elemszámok kialakítása következőképpen történt: minden megye minden településtípusából akkora arányban kerültek a mintába kérdezettek, amekkora az alapsokaság (felnőtt lakossági minta esetén a 18 éven felüli lakosok) aránya a teljes népességen belül, megyére, és megyén belüli településtípus lakosságarányra lebontva. Az adatfelvétel 80 településen és Budapesten (minden kerületében) zajlott, összesen 220 kiindulási pontról. A rétegenként lekérdezendő személyek számának meghatározását követően a minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszer került alkalmazásra. A módszer lényege, hogy a kérdező nem neveket, címeket kap, csupán egy kiindulópontot, egy bejárandó útvonalat, és az útvonalon a mintába bekerülő lakások kiválasztásának algoritmusát határozzák meg számára a mintába bekerült településen. A mintába került személyeket a kérdezőbiztosok személyesen keresték meg. Fontos szempont volt számunkra, hogy a mintába bekerülő személyek az energiaügyekben döntéshozó háztartástagok legyenek. Ezért a év közötti korosztály alulreprezentált a mintában. A nem, iskolázottság és háztartási havi nettó jövedelem szerinti megoszlások a mintán belül viszont nagyjából megfelelnek az országos eloszlásnak. A kérdőív több modulból tevődött össze, melyek a megújuló energiatechnológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálatát járták körbe; energia fogyasztási szokások, a megújuló energiákkal kapcsolatos általános ismeret, környezeti attitűdök vizsgálata, energiatakarékossági szokások felmérése, környezettudatosság önértékelése, fizetési és befektetési hajlandóság vizsgálat megújuló enrgiatechnológiákba és szociodemográfiai adatok. 4

5 Összefoglalás 2013 februárjában az egész országra kiterjedő reprezentatív lekérdezés során 1012 háztartásban végeztünk vizsgálatot a megújuló energiatechnológiákkal és egyéb energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatosan. A tanulmány célja a magyar lakosság megújuló energiatechnológiákkal (MET) és energiahatékonysággal kapcsolatos ismereteinek feltárása, beruházási és fizetési hajlandóságuk, illetve a magyar lakosság általános környezeti attitűdjének megismerése. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar lakosság pozitívan fogadná a megújuló energiatechnológiák jelenlétét és használatát a közvetlen környezetükben. Különösen a nap-és szélenergia hasznosításának hatalmas a társadalmi elfogadottsága, a megkérdezettek majdnem 80%-a beleegyezne abba, hogy szélturbinák építsenek a lakóhelye környékén. Mindezek ellenére, jelenleg a magyar háztartások elenyésző hányada használ megújuló energiatechnológiákat otthonukban. A tűzifa használata viszont rendkívül elterjedt (44 %), melyet az EU előírásai alapján megújuló energiaforrásnak tekinthetünk, viszont hazánkban az illegális fakitermelés miatt ez az energiaforrás komoly ökológiai és anyagi károkat is jelenthet. Az energia megtakarítás másik módja energiahatékonysági beruházásokkal érhető el. Az ilyen jellegű passzív beruházások már sokkal elterjedtebbek, a háztartások %-ában történt hőszigetelés és ablakcsere az elmúlt 4 év során, melyek a legelterjedtebb beruházásoknak tekinthetők. A kazán-és bojlercsere, radiátorok cseréje kisebb százalékban valósult meg. Egyelőre a különböző megújuló energiatechnológiák beruházási hajlandósága rendkívül alacsony, 2-4 % körül mozog azoknak az aránya, aki tervez és a válaszadók fele egyáltalán nem akar a jövőben ilyen jellegű beruházást végrehajtani. Ennek oka a megfelelő támogatási rendszer hiánya. Jelenleg magánszemélyek egyáltalán nem tudnak beruházási támogatásra pályázni, illetve a napelem támogatásra külföldön már nagy sikerrel alkalmazott betáplálási támogatási (Feed-in-Tariff, FiT) rendszer sincs megfelelően kialakítva. A 287/2008 (XI.28.) kormányrendelet nálunk is kötelezi az áramszolgáltatókat a visszatáplált zöldáram átvételére, viszont a többi országgal ellentétben, a hálózati áram áránál alacsonyabb árat határoztak meg, ami ebben a formában nem hat ösztönzően a napelem piacra. A válaszadók fele a MET környezetkímélő tulajdonsága mellett felismerte a az energiabiztonság növekedésére vonatkozó pozitív hatását. A válaszadók 45 %-a a saját otthonukban történő energia előállítását is kiemelte, mellyel mérsékelhető a fosszilis energiaforrások piaci árától való függés és az energiaszolgáltatóval szembeni kiszolgáltatottság. A MET beszerzésének akadályai között a válaszadók 75 %-a a pénzügyi lehetőségek hiányát jelölte meg, a második és harmadik helyen a befektetés megtérülésének lassúsága és a hitelfelvétel szükségessége áll. A megkérdezettek többsége (75%) vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulást részesítene előnyben egy esetleges MET beruházás esetén. 5

6 Megújuló energiaforrások ismerete, értékelése A kérdőív elején a válaszadókat arra kértük, hogy sorolják fel, milyen megújuló energiaforrásokat ismernek. Első említésre a válaszadók 54 %-a a napenergiát és 25 %-a a szélenergiát említette, míg a vízenergia, geotermikus/geotermális és a biomassza nagyon kis arányban jelentek meg. Második említésnél a válaszadók 34 %-a említette a szélenergiát, 21 %-a a napenergiát és 7 %-a a vízenergiát. A válaszadók 25 %-a csak egy megújuló energia típust mondott. Harmadik említésre csupán a megkérdezettek 42%-a adott választ. Az első említésnél az egyéb kategóriában 54 válaszadó említette az atomenergiát, mint megújuló energiaforrást, mely a minta 5%-át jelenti. További említések között a kérdést félreértelmező megoldások szerepeltek. 100% Ön milyen megújuló energiaforrásokat ismer? 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Nincs további említés Egyéb Bioüzemanyagok Biomassza Geotermikus/ geotermális Víz Szél Nap 0% Első említés Második említés Harmadik említés 6

7 Milyen érzéseket, gondolatokat váltanak ki Önből a következő fogalmak? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% negatív inkább negatív közömbös inkább pozitív pozitív 10% 0% Napenergia Szélenergia Atomenergia Ennél a kérdésnél a válaszadókat arra kértük, hogy jelöljék, meg, hogy a napenergia, szélenergia, illetve az atomenergia milyen típusú érzéseket, gondolatokat váltanak ki. A napenergiát a válaszadók 90%-a, a szélenergiát 83%-a és az atomenergiát 37%-a értékelte inkább pozitívan. 7

8 Megújuló energiatechnológiák társadalmi elfogadottsága A megújuló energia-beruházásokkal kapcsolatos irodalomban elterjedt és a gyakorlatban is előforduló NIMBY jelenség (not in my backyard - ne az én kertem végébe ) létezését a jelen tanulmány szerencsére nem támasztja alá. A megkérdezettek 78%- a beleegyezne abba ( mindenképpen vagy inkább igen ), hogy a lakóhelye környékén szélturbinát építsenek. A napelemek középületeken való elhelyezésébe a válaszadók 92 %-a egyezne bele. Érdekes eredmény, hogy a jelenleg sok helyen épülő biomaszsza erőművek társadalmi elfogadottsága a legalacsonyabb. A megkérdezettek 58 %-a fogadná pozitívan, viszont 19 %-a inkább nem és 15 %-uk egyáltalán nem egyezne bele egy ilyen beruházásba. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ön beleegyezne-e abba, hogy... lakóhelye környékén lakóhelye környékén szélturbinát építsenek? napelemeket (PV) helyezzenek el középületek tetején? lakóhelye környékén biomassza erőművet építsenek? Nem tudja Semmiképpen Inkább nem Inkább igen Mindenképpen 8

9 Energiafogyasztás A mintában szereplő háztartások jelentős hányada (63 %) vezetékes gázt használ otthonában. A második legelterjedtebb fűtési forma a tűzifa használata (44 %). A tűzifa és a vezetékes gáz együttes használata a megkérdezettek egyötödénél fordult elő. A távfűtést a válaszadók 15 %-a jelölte meg, jellemzően a lakótelepi panellakásokban fordul elő. A szén használata egyre kevésbé elterjedt, a háztartások 5 %-ára jellemző. A villanyfűtést a hazai háztartások mindössze 3 %-a használja, de nem jellemző a megújuló energiaforrások használata sem. A megkérdezett háztartások közül 3 használ napenergiát fűtéshez, csak négy fűt fapellettel és egy háztartásban találtunk hőszivattyút. Ön milyen energiaforrásokat használ fűtésre? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nem tudja Nem használ Használ 9

10 Villamosenergia-számla információk A válaszadók 35 %-a az elektromos készülékek fogyasztásának pontos adatait látná a legszívesebben a villamosenergia-számláján. Nem sokkal lemaradva szerepeltek az éves összfogyasztás, az előző évi fogyasztás összehasonlítása, az éves összköltség és a napszaki fogyasztás/költségek feltüntetése szerepelt, a válaszadók több mint 25%- a jelölte meg. A fogyasztás költségeinek grafikus feltüntetése, az összehasonlítás a környékbeliek fogyasztásával a legkevésbé kívánatos és a CO 2 -kibocsátás feltüntetése a legutolsó helyen végzett a preferencia listán, csupán a válaszadók 7 %-a érdeklődne ez iránt. Az elektromos készülékek fogyasztási adataira vonatkozó érdeklődés, a Smart Grid rendszer egyelőre még távolinak tűnő létrejöttének kedvez. A jelenlegi villamosenergia-számlákon a következő információk találhatók: az adott fogyasztási időszakra vonatkozó különböző díjtételek (energiadíj, rendszerhasználati díj, rendszerirányítónak fizetendő díjtételek), a számlával és a fizetéssel kapcsolatos infromációk és az időszaki fogyasztás (kwh). A díjtételek részletes leírása teszi ki a számlák jelentős részét, melyet a fogyasztók egy része túl bonyolultnak talál, az egyéb kategóriában levő megjegyzések is szinte mind erre vonatkoztak. Újabban megtakarítási információkat is megjelenítenek a számlákon, melyet az adott elszámolási időszak és a tárgyév január 1-je óta elszámolt értékek bruttó különbözeteként határoznak meg. Milyen plusz információkat látna szívesen a villamosenergiaszámláján? Elektromos készülékek fogyasztási adatai Éves összfogyasztás Összehasonlítás az előző évvel Éves összköltség Napszaki fogyasztás/költségek feltüntetése A fogyasztásom és költségeim grafikus megjelenítése Összehasonlítás a környékbeliek fogyasztásával CO2-kibocsátás Egyéb 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Válaszadók %-ban 10

11 Kívánság energiamix Hogyan nézne ki az ország villamosenergia mixe, ha a fogyasztók kívánsága szerint állatanák össze? Ezt a kérdést tettük fel a válaszadóknak és az eredmény a jelenleginél sokkal diverzebb kínálat, melynek majdnem 60 %-át megújuló energiaforrások tennék ki. Annak ellenére, hogy a válaszadók 90 %-ában a napenergia kelt pozitív érzéseket, gondolatokat, ennél a kérdésnél mégis az atomenergia (18%) került az első helyre. A második helyen végzett a napenergia, ugyan nem sokkal lemaradva, 17 %-os részesedéssel. A többi megújuló energiaforrás közel hasonló aránnyal került az energiamixbe. Meglepő a biomassza alacsony aránya, csupán 8%-os részesedést szavaztak meg neki. A fosszilis energiahordozók közül a szén és a földgáz közel hansonlóan alacsony arányban szerepeltek. Ha a jelenlegi villamosenergia termelésre vetünk egy pillantást, a két legjelentősebb villamosenergia-forrásunk az atomenergia és a földgáz. Az eredmények azt mutatják, hogy jelenleg az atomenergia jelentősen nagyobb népszerűségnek örvend a fogyasztók körében, mint a földgáz, ami mögött valószínűleg energiabiztonsági indokok is meghúzódhatnak. Az atomenergia iránt érzett negatív gondolatokat, úgy tűnik, hogy egyéb pozitív tulajdonságai, mint például a hazai termelés, mégis felülírhatja. Összességében tehát nem tapasztalható a társadalom körében atomenergia-ellenesség, viszont pozitív hír, hogy erős társadalmi igény van a megújuló energiaforrások iránt ben a megújuló energiák részesedése villamosenergia termelésből 8,1 % volt, melynek 67,5%-át biomassza, 17,7 %-át szélenergia, 6,2%-át vízenergia tette ki, a fennmaradó rész kommunális hulladékégetésből és biogázból származott. A megújuló és a nem megújuló energiatechnológiák közül Ön szerint az ország villamosenergia ellátását melyeknek kellene biztosítaniuk? Villamosenergia termelés (GWh) 2008 Napenergia Geotermikus energia Vízenergia Atomenergia Szélenergia Biomassza Földgáz Szén Szén Fűtőolaj Földgáz Szélenergia Vízenergia Biomassza Egyéb megújuló Atomenergia 11% 17% 17% 1% 18% 13% 37% 12% 11% 8% 10% 1% 1% 5% 0% 38% 11

12 Smart Metering avagy Okos mérés A Smart Metering avagy Okos mérés fogalma úgy tűnik, hogy nem teljesen ismeretlen a magyar lakosság körében. Először azt kérdéztük meg a válaszadóktól, hogy hallottak-e már a Smart Meteringről vagy Okos mérésről. A megkérdezettek majdnem egyötöde már hallotta ezt a fogalmat, sőt majdnem 3%-uk saját bevallásuk szerint teljes mértékben ismeri a technológiát. A következő kérdés előtt egy rövid ismertetőt olvastak fel a kérdezőbiztosok a Smart Metering fogalmáról és működéséről: A Smart Meter egy olyan elektromos mérőeszköz, mellyel a fogyasztó folyamatosan informálódhat arról, hogy mikor mennyi energiát fogyasztott el. A Smart Meter elősegíti a fogyasztó számára az energiafogyasztás rendszeres nyomon követését a kijelzőn és az interneten is, így energiamegtakarítás vagy az olcsóbb energiafogyasztás érhető el. A Smart Meter táv-leolvasható egy mérési központból, több számlálóval rendelkezik, ezáltal több tarifa elszámolására képes, negyedórás adatokat is tud tárolni és a nem fizető fogyasztók egy beépített kapcsolóval ki- és visszakapcsolhatók a központból. A Smart Metering (az Okos mérés) a villany gáz, és a víz mérését is fogja érinteni. A Smart Meteringgel (Okos méréssel) folyamatosan nyomon lehet követni a pontos fogyasztást, a fogyasztásnak megfelelő kiadásokat, a CO 2 - kibocsátást, így a takarékoskodás könnyebben megvalósítható. Az okos mérők képesek lesznek a háztartási berendezések, eszközök (pl. hűtőszekrény, mosogatógép) működésének vezérlésére is. Mindezen ismeretek fényében tettük fel a további kérdéseket a Smart Meteringgel kapcsolatosan. Alapvetően pozitív attitűd jellemezi az okos mérés használatát, a válaszadók 10%-a mindenképpen, míg 32%-a az ár függvényében szintén beruházna egy ilyen mérőeszközbe. Csupán a megkérdezettek 27%-a állította határozottan, hogy nem érdekelné a Smart Meter beszereltetése az otthonába. A válaszadók többsége egyértelműen előnyösnek ítélte meg a Smart Meter használatát. Különösen a villanyóra leolvasás megszűnését emelték ki. Legkevésbé a CO 2 kibocsátás nyomonkövetését értékelték pozitívan a Smart Meter funkciói közül. Hozzá kell tenni, hogy az itt kapott eredményeket óvatosan kell kezelnünk, hiszen a válaszadók több mint 80%-a akkor hallott először a Smart Meteringről. 12

13 Hallott már a Smart Meteringről, azaz "okos mérés"-ről? Nem, eddig nem hallottam róla Igen, már hallottam róla Teljes mértékben ismerem Nem tudja 2,68% 0,50% A hallottak alapján és ha lehetősége nyílna rá, akkor beszereltetne Smart Metert az otthonába? Igen, mindenképpen Igen, de számomra beszerelés teljes mértékben árfüggő Nem annyira érdekel Egyáltalán nem érdekel 5,26% 9,93% 16,57% 26,61% 31,78% 80,26% 26,42% A Smart Meter előnyös számomra, mert... lehetőség nyílik csökkenteni a villanyszámlámat kényelmes, hogy a háztartási eszközeim ki-be kapcsolhatók vagy távolról is az áramfogyasztás időbeli rögzítése jobb ellenőrzést tesz lehetővé a CO2(széndioxid) -kibocsátásom kijelzésével a fogyasztásom nem kell időpontot egyeztetni a villanyóra leolvasásához használatával a villamosenergiával könnyebben tudok takarékoskodni, ami Teljes mértékben egyetért Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet Nem tudja részletesebb és informatívabb számlázással megkönnyíti a fogyasztás 0% 20% 40% 60% 80% 100% 13

14 Környezetvédelmi akciók A környezetvédelmi akciók közül különösen az energiamegtakarításra vonatkozóak a fontosak, mert pénzmegtakarítást és a környezettudatos magatartás megnyilvánulását jelentik a fogyasztók számára. Az, hogy mi az elsődleges motiváció az ilyen jellegű akcióknál nem jelenthető ki egyértelműen, ez a fogyasztó saját értékrendjétől, attitűdjétől, szociodemográfiai státuszától függ. Éppen ezért kértük meg a válaszadókat arra, hogy jelöljék meg az akció mellett azt is, hogy pusztán környezetvédelmi vagy más megfontolásból tették-e azt. A szelektív hulladékgyűjtés kivételével minden felsorolt környezetvédelmi akciót nem környezetvédelmi megfontolásból végezte el a válaszadók többsége. A legnépszerűbb környezeti akciók a szelektív hulladékgyűjtés után, az energiahatékony égők vásárlása, a környezetbarát közlekedés és a vízfogyasztás csökkentése. Ezek közül a környezetbarát közlekedés rendelkezik jelentős környezeti hatással, a másik kettő csupán marginális pénzbeli és környezeti megtakarításokat jelent. Kérem, mondja meg, hogy az elmúlt félévben tett-e valamit a következők közül? Ha van autója, akkor kevesebbet használta azt Helyi terméket választott vagy helyi kis üzletben vásárolt Vásárolt energiahatékony eszközöket ( A vagy magasabb kategória) Energiahatékony égőket vásárolt Nem hagyja készenléti módban készülékeit pl. laptop, TV stb. Alacsonyabb hűtőfokozat nyáron a légkondicionálón Alacsonyabb fűtési fokozat télen Csökkentette vízfogyasztását (pl. nem folyóvízben mosogat, zuhanyozik fürdés helyett) Szelektíven gyűjtötte a hulladékok többségét (legalább a PET palackokat és a papírt) Kevesebb egyszer használatos árucikket vásárolt (pl. eldobható műanyag pohár) Környezetbarát módon közlekedett (gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel) Más megfontolásból Környezetvédelmi megfontolásból 14

15 Energiafogyasztás és a környezetterhelés csökkentése Az eredmények alapján a válaszadók öszszességében a világítás csökkentését (48 %) tartják a leghatékonyabb energiacsökkentő módszernek. A következő helyeken sorrendben a háztartási hulladék csökkentése (39 %), a környezetbarát közlekedés (37 %) és a szelektív hulladékgyűjtés (32 %) szerepelnek. Az első említésnél egyértelműen a környezetbarát közlekedést (32 %) és a szelektív hulladékgyűjtést (26 %) jelölték meg a legtöbben. A brit DEFRA kutatóintézet elemzése alapján CO 2 -kibocsátással kifejezve a legnagyobb hatást a környezetbarát közlekedéssel érhető el; a repülés elkerülésével, illetve az autóhasználat csökkentésével. A háztartási hulladék csökkentése, és a szelektív hulladékgyűjtés közepes hatású akcióknak tekinthetők. A világítás csökkentése, az energiatakarékos égők használata, készülékek készenléti módjának kikapcsolása csupán marginális hatást gyakorol környezetünk védelmére. Az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésével szintén jelentősen hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, az állatvédelemhez és egészséges életmódhoz is. Ön szerint a következők közül melyik az a három módszer, mellyel a mindennapi életben a leghatékonyabban csökkenthetnénk az energiafogyasztásunkat és ezáltal a környezetünk terhelését? Első említés Második említés Harmadik említés 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Környezetbarát közlekedés (gyalog, kerékpár, tömegközlekedés) Helyi (vagy belföldi) termék vásárlása Szelektív hulladékgyűjtés Kevesebb állati eredetű termék fogyasztása Háztartási hulladék csökkentése (túlcsomagolt termékek vásárlásának elkerülés) Világítás csökkentése, villany lekapcsolása az épp nem használt helyiségekben Télen a fűtési fokozat lejjebb állítása (inkább melegebb öltözék használata) Nem hagyja készenléti módban a készülékeket Teljes kapacitással használja a mosógépet (nem csak 1-2 ruhadarabot mos egyszerre) Új készülék vásárlásakor figyelembe veszi annak energiafogyasztását Nem tudja 15

16 A válaszadók többsége leginkább a fűtését csökkentené, a háztartási berendezéseket energiahatékony gépekre cserélné, illetve szigeteléssel csökkentené az energiafogyasztását. A húsfogyasztásról mondanánk le a legkevésbé és a megújuló energia használata is az utolsó előtti helyen szerepel. A legnagyobb energiamegtakarításhoz a fűtési rendszer felújításával, többek között utólagos hőszigeteléssel érhető el (akár 50-70%-os megtakarítás), illetve megújuló energiaforrások használatával. A fűtési illetve hűtési fokozatok levételével is jelentős előnyökhöz juthatunk, ha a hőmérsékletet 1 C-kal csökkentjük, átlagosan 6-8%-os megtakarítást érthetünk el. Energiafogyasztásunk és CO 2 -kibocsátásunk jelentős része a közlekedésből származik. Az autóval és repülővel történő utazások csökkentésével nagymértékű CO 2 csökkentés érhető el. Biztató hír, hogy a válaszadók 49 %-a hajlandó lenne csökkenteni az autó használatot a jövőben. Mennyire valószínű, hogy a következőkön változtatni kíván a közeljövőben? Nyaralásai során kevesebb repülőgépes utazást venne igénybe, közelebbi úti célt választana A háztartási berendezéseit lecserélné A vagy jobb energiahatékonyságú gépekre. Napenergia vagy megújuló energiaforrás biztosítaná otthona energiaszükségletének egy részét Autóval történő utazásait csökkentené, többet tömegközlekedne Lejjebb csavarná a fűtést vagy csökkentené a légkondicionálást Szigetelné lakását, otthonát Főként hazai terméket vásárolna Teljesen biztosan Inkább igen Inkább nem Egyáltalán nem Nem tudja Kevesebb állati terméket fogyasztana 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 16

17 A környezettudatosság önértékelése A környezetvédelem egyik általános problémája, hogy a fogyasztók saját környezeti problémákkal kapcsolatos ismereteiket illetve környezettudatosságukat túlbecsülik. Mindhárom kérdés esetén a válaszadók kétharmada inkább igen -nel válaszolt az alábbi kérdésekre. Kis hányad merte bevallani, hogy nem, illetve egyáltalán nem jól informált és még kevesebben azt, hogy nem környezettudatosak. A környezettudatosság explicit mérése természetesen sosem a valós képet mutatja, de tájékoztatást ad arról, hogy a fogyasztók hogyan értékelik, érzékelik saját környezeti teljesítményüket. A szakadék a valós és a vélt környezettudatosság között igen jelentős. 100% Környezettudatossági önértékelés... 90% 80% 70% 60% 50% Nem tudja Teljesen mértékben Inkább igen Inkább nem Egyáltalán nem 40% 30% 20% 10% 0% Általánosságban, mennyire tartja magát jól informáltnak a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatban? Mennyire tartja magát környezettudatosnak? A környezetéhez képest mennyire tartja magát környezettudatosnak? 17

18 Energiahatékonysági beruházások Az energia megtakarítást elősegítő passzív, vagyis energiát nem igénylő megoldások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a lakosság körében, de egyelőre csak a lakóépületek kis százalékában történtek korszerűsítések. Az energiahatékonysági beruházások jelentős hányada az elmúlt 4 év során valósult meg, kisebb részük az elmúlt 5-10 évben. Ennél régebbi beruházás nem annyira jellemző. Összességében a leggyakoribb beruházás a hőszigetelés (23 %) és az ablakcsere (28 %). Az utóbbi 4 év során a válaszadók 14 %-a hőszigetelést, 17 %-a ablakcserét hajtott végre. A többi beruházás, mint a kazánés bojlercsere a háztartások mindössze 12 %-ánál valósult meg. A radiátorokat a háztartások 10 %-ában cserélték ki, míg a szellőzőrendszerek cseréje csupán a háztartások 3 %-ánál valósult meg. Érdekes, hogy a szellőzőrendszerek cseréje ilyen alacsony százalékban jelenik meg az energiatakarékossági beruházásoknál. A lakóházak hőszigetelésével és az ablakok cseréjével ugyan nagyobb energiahatékonyságot és zajszűrést érhetünk el, viszont romlik a lakások szellőzése is egyben. Szellőzés hiányában a penészgombák spórái könnyen megtelepednek és elszaporodnak, melyek komoly egészségügyi gondokat okozhatnak. A lekérdezés alapján a háztartások legnagyobb része, 58 %-a egy- vagy többszintes családi házakban, 15 %-a lakótelepi panelházakban, 17 %-a többlakásos, jellemzően téglából épült társasházban és a maradék, kb %-a hagyományos építésű parasztházakban, illetve tanyákon él. Ez nagyjából megfelel az egész országra vonatkozó aránynak. Hőszigetelés a lakótelepi házak, a többlakásos zöldövezeti házak és a családi házak egyötödében valósult meg, a többi háztípusban ez jelentősen alacsonyabb százalékban fordult elő. Ugyanez a helyzet az ablakcserével is; lakótelepi épületek és a családi házak 25-27%-a messze vezeti listát, míg a többlakásos társasházakban és hagyományos építésű parasztházakra kevésbe jellemző. A radiátorcsere szintén a lakótelepi házakban vezeti a listát 14%-kal, a többlakásos társasházakban 10%, míg a családi házakban 7%. A kazán-és bojlercsere inkább a jellemzően téglaépítésű többlakásos társasházakra (11-12%) volt jellemző. 18

19 Az alábbi beruházások közül melyeket valósította meg és mikor? Hőszigetelés Kazáncsere 1-2 év 3-4 év Bojlercsere Radiátorok cseréje Ablakok cseréje 5-10 év > 11 év Szellőzőrendszer cseréje Nem valósította meg 0% 20% 40% 60% 80% 100% Energiahatékonysági beruházások épület típusok szerint Lakótelepi épület (N=154) Szellőzőrendszer cseréje Többlakásos zöldövezeti (N=70) Ablakok cseréje Többlakásos nem zöldövezeti (N=100) Egy-vagy többszintes iker- vagy családi ház (N=581) Hagyományos építésű parasztház, tanya (N=91) Radiátorok cseréje Bojlercsere Kazáncsere Hőszigetelés 0% 20% 40% 60% 80% 100% 19

20 Megújuló energia-beruházások Magyarországon egyelőre nem jellemző a háztartásokra a megújuló energiaforrások hasznosítása háztartásból mindössze 3 rendelkezik napkollektorral, 4 használ fapelletet, 1 háztartás hőszivattyút, illetve 3 egyéb megoldásokat (mezőgazdasági hulladék égetése, kerti vízmelegítő és naphőtároló). A válaszadók tetemes hányada (36 %) használ tűzifát. Továbbá megkérdeztük, hogy a jövőben fontolóra vennének-e megújuló energiatechnológia beszerzését az otthonokba. A beruházási hajlandóság elég alacsony, a megkérdezettek 3 %-a tervezi napelem illetve napkollektor, 1 %-a hőszivattyú beszerzését és 2-4 % tervezi a fapellet, illetve tűzifa használatát. A gondolkoztam rajta, de még nem határoztam el magam kategóriát napelem és napkollektor esetén a válaszadók 9-8 %-a jelölte meg. A megkérdezettek jelentős része, kb. 50 %-a egyáltalán nem szándékozik semmilyen beruházásba belefogni. Hasonlóan magas arány, kb 40 % viszont még nem gondolkozott megújuló energiatechnológia beszerzésen, amelynek egyik lehetséges oka a lakossági pályázatok hiánya. Tervez Ön megújuló energiaforrás/energiatechnológia beszerzését az otthonába? Hőszivattyú Tűzifa Már rendelkezik vele Igen, tervezek Fapellet Gondolkoztam rajta, de még nem határoztam el magam Nem, egyáltalán nem akarok Napelem (PV) Még nem gondolkoztam rajta Nem tudja Napkollektor 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 20

21 Információforrások zöld beruházásokhoz A válaszadók több mint fele szakemberekhez fordulna elsősorban egy energiahatékonysági vagy egy megújuló energia-beruházás előtt. A megkérdezettek 16 %-a elsősorban újságokból, magazinokból, 13 %-a TV-ből, rádióból tájékozódna. A maradék forrást viszonylag alacsony arányban említették első helyen. Érdekes, hogy az internetről való információ szerzés inkább második és harmadik helyen szerepelt a rangsorban, amely a válaszadók 12 %-át illetve 21%-át jelenti. A tudományos publikációk, kiadványok is csupán a harmadik helyen jelentek meg 5 %-os aránnyal. A rokonoktól, barátoktól, szomszédoktól, kollégáktól való információszerzés is szintén csak a második (19 %) és harmadik (15 %) említésénél jelent meg. Úgy tűnik, hogy a válaszadók jelentős része az információszerzési források közül a legmegbízhatóbbnak a szakemberek véleményét és a média által közölt információkat tartják. Csak másodsorban merült fel az interneten való utánajárás vagy az ismerősök, rokonok véleménye, tapasztalata. Első említés Az Ön számára melyik a három legfontosabb információforrás egy energiahatékonysági vagy egy megújuló energiatechnológiai saját beruházás előtt? Második említés Harmadik említés 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Szakemberek Újságok, magazinok TV, rádió Rokonoktól/ barátoktól/ szomszédoktól/ kollégáktól Szakkönyvek Internet Tudományos publikációk/ kiadványok Események (konferenciák, kiállítások, fesztiválok stb.) Egyéb Nem érdekelnek ilyen jellegű beruházások Nem tudja 21

22 Megújuló energiatechnológiák: előnyök és hátrányok A megújuló energiákkal kapcsolatos kommunikáció hatására a válaszadók 66 %-a a környezetre gyakorolt pozitív, klímavédelmet elősegítő hatást emelte ki. A második helyen az energiaellátás biztonságának növekedése (50 %) és a saját házban történő energia előállítása áll (45 %). A két utolsó helyen a kisebb fosszilis energiafüggés (24 %) és a fosszilis energia drágulás (19 %) áll. A saját, otthon történő energiatermelés fontossága kedvező hír, különösen a napelemek (PV) elterjedési esélyének kedvez. A megújuló energia-beruházások nehézségei között magasan vezet a pénzügyi lehetőségek hiánya, a válaszadók 75%-a jelölte ezt meg, míg a következő helyeken a befektetés megtérülésének lassúsága (43%) és a hitel felvételének szükségessége (34%) állnak. Egyértelműen pénzügyi akadályok jelentik a legnagyobb problémát, a többi tényező, mint a az építési és műszaki problémák valamint a technológiai szkepticizmus kevésbé jellemző. Első említés Második említés Harmadik említés Ön szerint melyek azok az érvek, amelyek leginkább a megújuló energia használata mellett szólnak? 0% 20% 40% 60% 80% 100% Környezetbarát, a klímavédelmet szolgálja Kisebb fosszilis energiafüggés Az energiaellátás biztonságának növekedése A saját házamban tudok energiát előállítani A fosszilis energia drágulása miatt jó befektetés Egyéb Nem tudja Második említés Harmadik említés Ön miért nem választana további megújuló energiatechnológiát, ill. Ön szerint milyen tényezők nehezítik meg ezt a lépést? Első említés 0% 20% 40% 60% 80% 100% Lassan megtérülő befektetés Pénzügyi lehetőségek hiánya (pl. tőkehiány a berendezés megvételéhez) Építési, műszaki problémák (pl. műemlékvédelem, helyhiány, kedvezőtlen helyszín) Hitel felvétel szükségessége A technológia még nem eléggé kiforrott Egyéb Nem tudja 22