7/2013. Üzletszabályzat Jóváhagyás dátuma: Utolsó módosítás: Hatályos:

Átírás

1 7/2013. Üzletszabályzat Jóváhagyás dátuma: Utolsó módosítás: Hatályos: Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg

2 I. ALAPADATOK 1. HITELINTÉZET NEVE Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Hitelintézet) Körmend, Rákóczi u. 32. Cg.: SZÉKHELY 3. CÉGJEGYZÉKSZÁM 4. A HITELINTÉZET TEVÉKENYSÉGE A Hitelintézet pénzügyi tevékenységet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) keretei között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye alapján végzi. Más tevékenységet a jogszabályok szerint szükséges hatósági engedélyek alapján végezhet. A Hitelintézet pénzügyi tevékenysége a következő tevékenységek üzletszerű, vagy rendszeres végzésére terjed ki: A Hpt. szerinti Pénzügyi szolgáltatások Egyéb monetáris közvetítés (Főtevékenység) M. n. s. egyéb pénzügyi tevékenység A Bszt. szerinti Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatások Értékpapír- árutőzsdei ügynöki tevékenység Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 4. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ENGEDÉLYEI 801/1997/F. számú határozat alapján: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása, pénzkölcsön nyújtása ide nem értve a forfetírozást, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), széfszolgáltatás pénzváltási tevékenység, az MNB által kiadott engedély szerint. 2

3 1779/1999. számú határozat alapján: pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult Bank, mint ügynök igénybevételével. I-1268/2000. számú határozat alapján: a követelések megvásárlása (faktoring ügylet) határozatlan időre szólóan. I-2742/2002. számú határozat alapján: a belföldi használatú, forint alapú Takarék bankkártya és az Europay nemzetközi használatú bankkártya forgalmazás pénzügyi szolgáltatás közvetítése. I-1710/2003. számú határozat alapján: kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása. EN- III-649/2011. számú határozat alapján: A Bszt szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő tevékenység. 5. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT.-NÉL VEZETETT SZÁMLASZÁMA Számlaszám: II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Hpt. előírja, hogy a hitelintézet egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit tájékoztatni a nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosításáról. Jelen szabályzat Hitelintézet és ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános üzleti feltételeit (továbbiakban: Üzletszabályzat) tartalmazza. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában Hitelintézet és az ügyfelek minden üzleti kapcsolatában, amely során a Hitelintézet pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Az Üzletszabályzat alkalmazásában ügyfél bármely gazdálkodó szerv, vagy más szervezet, egyesület, jogi személy, stb. (a továbbiakban: Ügyfél), valamint természetes személy, akik részére a Hitelintézet szolgáltatást nyújt. Jelen Üzletszabályzaton túl az egyes pénzügyi szolgáltatásokra, az azokra vonatkozó külön (üzletági) szabályozási dokumentumok rendelkezései az irányadók. Azokban a kérdésekben, amelyeket a különös rendelkezések nem szabályoznak másként, az Üzletszabályzat általános rendelkezéseit kell alkalmazni. A Hitelintézet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Amennyiben valamely kérdésről sem az Üzletszabályzat, sem a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) megfelelő rendelkezései az irányadók. 3

4 1. ÜZLETSZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA Az általános üzleti feltételek nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az Ügyfelek számára nyitva álló Hitelintézet üzlethelyiségeiben hozzáférhetők. A Hitelintézet kívánságra bárkinek díjtalanul eljuttatja Üzletszabályzatát. 2. ÜZLETSZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Hitelintézet az Üzletszabályzat módosításáról, annak hatálybalépése előtt legalább 15 (tizenöt) nappal korábban Hirdetmény vagy más nyilvános kiadvány útján értesíti Ügyfeleit. Amennyiben az Ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépésig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni. Kivételt képeznek azon tartalmú módosítások, amelyek jogszabályi kötelezettségen alapulnak, illetve a jogszabály-módosításból eredő, az Ügyfelek érdekeit hátrányosan nem érintő harmonizációkra vonatkoznak, szervezeti változásokat, vagy üzletvitelre vonatkozó módosításokat, pontosításokat tartalmaznak. Az Üzletszabályzat módosítása a hatálybalépéstől és nyilvános kihirdetésétől kezdve vonatkozik a hatályban lévő szerződésekre is. Amennyiben az Ügyfél a módosítást nem fogadja el, a Hitelintézet jogosult az Ügyféllel korábban megkötött szerződéseit az egyes szerződésekben meghatározott határidővel, illetve ilyen szerződési rendelkezés hiányában 30 (harminc) napos határidővel felmondani. A felmondás ideje alatt a szerződés eredeti feltételek szerint él tovább. Az Üzletszabályzathoz kapcsolódó, a Hitelintézet a pénzügyi szolgáltatásaira vonatkozó kondíciókat, azok változásait a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott ügyvezetés elnevezésű menedzsment testületbe tartozó, két tagja együttesen jogosult jóváhagyni, azzal, hogy ezek egyikének kötelezően az üzleti terület vezetőjének kell lenni. 3. HITELINTÉZET ÉS AZ ÜGYFÉL EGYÜTTMŰKÖDÉSE A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét vagy - jogi személy esetén - jogi státusát érintő változás történt, elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Hitelintézet bejelentett képviselőjének személye megváltozott. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Hitelintézet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 4

5 A Hitelintézet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Hitelintézet üzlethelyiségében az Ügyfélnek, vagy az Ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott címre küldi. A Hitelintézet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, a Hitelintézeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Hitelintézet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Hitelintézet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Hitelintézet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. A szokásos postai idő elteltével a Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. Postai idő - normál küldeménynél: 5 (öt) nap, - ajánlott küldeménynél: 5 (öt) nap, - expressz küldeménynél: 3 (három) nap. A részletesebb kézbesítési szabályokat a vonatkozó általános szerződési feltételek, szabályzatok, szerződések tartalmazzák, de a konkrét esetben a szerződési rendelkezés rendelkezései az irányadók. A Hitelintézet írásos küldemények érkezésére a Hitelintézet nyilvántartása az irányadó. A Hitelintézet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A Hitelintézet az Ügyfelet közleményben az Ügyfélforgalom részére nyitva álló üzlethelyiségében történő kifüggesztés útján is értesítheti abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az ügyfelek széles körét érintik. A Hitelintézet Üzletszabályzatának és körülményeinek változásairól kifüggesztés útján értesíti Ügyfeleit. 4. ÜGYFÉL ÉS A HITELINTÉZET KÉPVISELETE A Hitelintézet köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. A Hitelintézet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Hitelintézet üzlethelyiségében az Ügyfél által látható helyen kifüggeszti. A belső szabályzat szerint a törvénnyel összhangban együttes cégjegyzést követel meg kötelezettségvállalással járó jognyilatkozatok, stb. aláírása. A bejelentett képviselőket és aláírásaikat mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról, vagy módosításáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Hitelintézet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles vizsgálni, és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Hitelintézet az ok megjelölésével a megbízást teljesítés nélkül visszaküldi az Ügyfélnek. 5

6 A Hitelintézet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. 5. ÍRÁSBELISÉG Mind a Hitelintézet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értékesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. 6. ELLENÉRTÉK Az Ügyfél a Hitelintézet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Hitelintézet az általa felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Hitelintézet és az Ügyfél közötti szerződés tartalmazza. Az olyan térítést és annak számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Hitelintézet üzlethelyiségében megtekinthető hirdetményben teszi közzé. A hirdetményt a Hitelintézet jogosult egyoldalúan az egyes szerződések külön módosítása nélkül megváltoztatni, különös figyelemmel jelen Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezi Általános Szerződési Feltételekben foglaltakra. Ebben az esetben a feltételek megváltoztatásának időpontjában a térítések szerződésmódosítás nélkül is megfelelően változnak. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes akként, hogy a Hitelintézet megterheli az Ügyfél számláját. Ha a bankműveletre banktechnikai okokból, vagy a Hitelintézet hibájából volt szükség, az Ügyfél nem fizet jutalékot. Kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a következő képlet alapján kell számítani - Hitel/pénzkölcsön esetében: tőke összeg x kamatláb x naptári napok száma 360 x Betétek esetében tőke összeg x kamatláb x naptári napok száma 365 x 100 A betétek esetében a kamatokra vonatkozó, jelen pont keretében szabályozott rendelkezést, az Üzletszabályzat III. Betétgyűjtés Forint, Deviza elnevezésű fejezetében található rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni. A Hitelintézet által felszámított kamatok, költségek, díjak struktúráját külön hirdetmények tartalmazzák. 6

7 7. A HITELINTÉZET FELELŐSSÉGE A Hitelintézet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek az adott körülmények lehető legteljesebb figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Hitelintézet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. A Hitelintézet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Hitelintézet az azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Hitelintézet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Hitelintézet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak. 8. BANKTITOK A Hitelintézet az Ügyféllel kötött jogügyletei során tudomására jutott tényeket és adatokat banktitokként kezeli Banktitok minden olyan, az egyes Ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződésére vonatkozik. A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Hitelintézetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitel/kölcsön összegére és feltételeire, továbbá a Hitelintézetnél elhelyezett betéteire és letéteire vonatkozó adatok. 9. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG A banktitok tekintetében időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Hitelintézet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik a Hitelintézettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a következő pontban meghatározott körön kívül az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon. 7

8 10. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉG Nem jelenti a banktitok sérelmét: - olyan összesített adatok szolgáltatás, melyből az egyes Ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; - az Ügyfél bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás; - felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás; - bíróság megkeresése esetén a peres fél bankszámlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás mintájának bemutatása; - Hitelintézetnek a Központi Hitelintézeti Hitelinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatás. A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot és a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a pénzforgalmi számla vagy ügylet: - kábítószer-kereskedelemmel, - terrorizmussal, - illegális fegyver-kereskedelemmel, - pénzmosással, - szervezett bűnözéssel van összefüggésben. A Hitelintézetnél a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló mindenkori hatályos törvény értelmében kötelező az Ügyfél azonosítása a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen a szerződéses kapcsolat létrejöttekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő vagy meghaladó készpénzes ügyletekben. A szokatlannak ítélt tranzakciókat a Hitelintézet bejelenti az illetékes hatósági szervnek. A fentieken túl a banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha: - a pénzügyi intézmény Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokként pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; - pénzügyi intézmény érdeke az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: - a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, az Önkéntes Intézményvédelmi és Betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Irodával, VPOP-val, - hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; - csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámoló ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval; - folyamatban lévő büntetőeljárás esetében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozóhatósággal, ügyészséggel; 8

9 - büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd- illetve felszámolási, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal; - külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-gyűjtésre felhatalmazott szervvel; - törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; - adó-, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtó okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítói szervvel szemben. III. BETÉTGYŰJTÉS (FORINT, DEVIZA) Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök (forint, deviza, a továbbiakban együttesen: betét) egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő üzletszerű gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A Hitelintézet a betétest és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló mindenkori törvény és a vonatkozó belső szabályzat szerint azonosítani, és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetétszerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a Hitelintézet a takarékbetétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. A Hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és idejét. 1. BETÉTELHELYEZÉS Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Hitelintézetnek azzal a feltétellel, hogy a Hitelintézet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni, illetőleg nyereménybetétek esetén a sorsolás eredményétől függő nyereményt nyújtani. Betételhelyezés megfelelő szerződéssel számlára történő legalább 100 e Ft összeg, betétkönyv esetén legalább 500,- Ft összeg, takarékszelvény esetében 10 e Ft összeg elhelyezésével történhet. 2. AZ ALAP ÁLTAL BIZTOSÍTOTT BETÉTEK Vonatkozó rendelkezések a Hpt.-ből: IV. RÉSZ BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM XV. Fejezet 9

10 Az Országos Betétbiztosítási Alap 97. (1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni. (2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot. (3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással. (4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen: a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét; b) a betétbiztosítással érintett Ügyfélkört, c) a betétbiztosítás mértékét; d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét; e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét; f) az Alap véleményét. (5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében. (7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. előírásait kell alkalmazni. (8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg. 10

11 97/A. Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás. 98. (1) Az Alap feladata ( ) b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása, d) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták. (2) Az Alap a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során. Az Alap által biztosított betétek 99. (1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az Alap által nyújtott biztosítás - a ban meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) 100. (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet [Ptk c) pontja] által elhelyezett, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. (2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá 11

12 a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. Az Alap által fizetett kártalanítás 101. (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. (2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás kifizetésének a 105. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg. (3) Devizabetétek esetén az Alap a szerződés szerinti kamatot, de legfeljebb az öt - előző évi mérlegfőösszege alapján - legnagyobb hazai hitelintézet által, az azonos pénznemben jegyzett, azonos lekötési idejű devizabetétek - szerződéskötés időpontjában alkalmazott - kamatlábának számtani átlaga alapján számított kamatot fizeti meg. (4) Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamat alatt az a kamat értendő, amellyel a betétet elfogadó hitelintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell figyelembe venni. (5) A betétes az (1)-(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig. (8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (9) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. (10) Közösségi betétek esetében az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni. 12

13 102. (1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét kifizetéséig lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni, és igényének jogosságát hitelt érdemlő módon bizonyítani. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Az Alap bizonyításig felfüggeszti az adott betétre történő kifizetést. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. szerinti összegből hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. (2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az Ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az Ügyféllel szemben lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az Ügyfél követelésébe be kell számítani. (3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható (1) Az állam által június 30-át követően biztosítani kívánt betétek biztosítását az Alap - megegyezés szerinti térítés ellenében - átvállalhatja. (2) Ha egy állami garanciával (kezességgel) fedezett betét elfogadására felhatalmazott hitelintézetnél a betétek befagynak, a központi költségvetés a betét befagyásától számított harminc napon belül megkezdi - a betétesek kifizetésének ütemében - a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöknek az Alap rendelkezésére bocsátását. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti. (3) Az Alap az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatot az állammal írásban kötött szerződés alapján végezheti. (4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles. XVI. Fejezet Kártalanítás Kifizetés az Alapból 105. (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal. (2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek számára az igényérvényesítés legelső napját, a kifizetéssel megbízott hitelintézet nevét, és az igényérvényesítés helyét (helyeit), valamint módját. (3) Ha a kártalanításra jogosult a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás kifizetéséről. 13

14 (4) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a 3. számú mellékletben felsoroltak közül az Alap előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében. (5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki A fizetésképtelen hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási igények fogadására (igénybejelentés) és a kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult. A kifizetett betétkövetelések átszállása 107. (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni. (2) Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet Alapban való tagsága megszűnt. (3) Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség. 3. A HITELINTÉZET ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ ADATOK KÖRE Természetes személy esetében: - a természetes személy családi és utóneve, előző neve, nők esetében leánykori családi és utóneve is, - lakcíme, - születési helye, ideje, - állampolgársága, - anyja leánykori családi és utóneve, - az azonosító okmányának típusa és száma, - külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján megállapítható adatok, valamint a magyarországi tartózkodási helye. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetében: - nevét, rövidített neve, - székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, - főtevékenysége, - azonosító okiratának száma, - képviseletre jogosultak neve és beosztása, - a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai. 14

15 Fenntartásos betétkönyvnél több tulajdonos esetén a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki illetve a részarányról. 4. BETÉTEK OKMÁNYAI A Hitelintézet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Hitelintézet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes megnevezését, vagy más módon történő megjelölését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betét ellenében kiadott okmány nem lehet bemutatóra szóló, csak az Ügyfél rendelkezési jogát névre szólóan, vagy egyéb kikötéssel fenntartó. A betétről kiadott okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket. 5. BETÉTI KERETSZERZŐDÉS Betéti keretszerződés alapján a Hitelintézet elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. Az adott betét típusára vonatkozó, Üzletszabályzat rendelkezéseitől eltérő kikötése érvénytelen, eltérő keretszerződés hiányában. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a keretszerződésben meghatározott időtartamig a Hitelintézetnél tartsa, ennek megszegése a kamatra való jogosultság részbeni, vagy teljes elvesztésével jár. 6. BETÉTEK KAMATAI A betét ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik az elhelyezést követő naptól a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A mindenkor érvényes kamatlábakat a Hitelintézet előzetesen legalább 15 (tizenöt) naptári nappal az üzlethelyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján teszi közzé, amennyiben az kedvezőtlenebb a korábbi feltételeknél. A kedvezőbb feltételek a kihirdetést követően alkalmazható az új Ügyfelek tekintetében. A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes Hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló mindenkori jogszabályi rendelkezés alapján a Hitelintézeteknek az üzletszabályzatban az egyes általa kivált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítani. Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 (háromszázhatvanöt) napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az alábbi képletet kell alkalmazni: Elhelyezett betét = + n ( k bn) i i= 1 + r * t Ahol n=kamatfizetések száma r=az EBKM századrésze t=a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i=az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 (háromszázhatvanöt) nap. 15

16 Elhelyezett betét = n ( k+ b i= (1 + r) n ) i ti ahol n=kamatfizetések száma r=az EBKM századrésze ti=a betét elhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+b,v)i=az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. A betét utáni kamat teljes kifizetés esetét kivéve minden év december 31. napján esedékes. Minden hónap 30 (harminc) naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos kisebb címletekre történő felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. A Hitelintézet jogosult a kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamatmódosítást legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően a Hitelintézet az üzlethelyiségeiben hirdetmény formájában helyezi ki. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést 30 (harminc) napos felmondási idővel felmondani. A felmondási idő lejáratáig a Hitelintézet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Hitelintézet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt, az Üzletszabályzatban közzétett levonásokat alkalmazhatja. A mindenkori kamatok mértékét az időszerű kondíciós lista (hirdetmény) tartalmazza. IV. PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA 1. PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA Pénzkölcsönnek minősül: - a Hitelező és az adós között létesített Hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban kamat ellenében vagy anélkül köteles visszafizetni; - követelésnek az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi; A Hitelintézet hitelműveletet hitel/kölcsönszerződés, vagy hitel/kölcsönügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez. Hitelt/kölcsönt csak kérelemre - egyedi bírálat alapján a jelen szabályzatban, illetve megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározandó további előfeltételek fennállása esetén nyújthat a Hitelintézet 16

17 A hitelt/kölcsönt igénybevevő és a Hitelintézet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Hitelintézet jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. Hitelt/kölcsönt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Azon Ügyfél, aki a hitel/kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. A Hitelintézet jogosult az Ügyfél az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Adósnyilvántartó Rendszerében nyilvántartani, tárolni és kezelni. A Hitelintézet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A hitel folyósításának feltétele a felajánlott és a Hitelintézet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának Hitelérdemlő igazolása, valamint a szerződés hatályossá válása. A Hitelintézet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában bírósági úton érvényesítheti. Hitelintézet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, annak értékéről és érvényesíthetőségéről. Hitelintézet a hitel/kölcsönszerződést és a hitel/kölcsönügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk.-ban, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. Ebből a szempontból az együttműködés és tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A fizetési számlára vonatkozó keretszerződés felmondásáról, valamint más hitelintézetnél pénzforgalmi számlanyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatni kell a Hitelintézetet. Ha a szerződésben foglalt kikötés nem zárja ki, az Ügyfél - a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitelszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is felmondani. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával a Hitelintézet köteles a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenteni. 2. HITELKÉPESSÉG VIZSGÁLAT A Hitelintézet a hitel/kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a Hpt. és ennek felhatalmazása alapján/ezzel összefüggésben kiadott jogszabályok, valamint a Hitelintézet belső szabályozási dokumentumai vonatkozó rendelkezései szerint bírálja el és engedélyezi. Az egyedi hitelbírálat során a Hitelintézet azt vizsgálja, hogy a hitel/igénylő milyen összegű havi törlesztő részlet fizetésére képes illetve, hogy az igényelt hitel/kölcsön 17

18 futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja tovább az igénylő korábbi, más célra felvett hitel/kölcsön visszafizetésével, valamint a Hitelintézettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. 3. BIZTOSÍTÉKOK Az üzleti (hitel, stb.) kapcsolat fennállása alatt a Hitelintézet bármikor és bármely követelése tekintetében- függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeiről és esedékességtől - jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben Hitelintézet követeléseinek megtérülésének biztosításához szükséges. A Hitelintézet jogosult eldönteni, az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve, hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Hitelintézet követelésének biztosítására az alábbi jogi biztosítékot alkalmazhatja: - jelzálog (ingó, ingatlan), - önálló zálogjog, - keretbiztosítéki zálogjog, - kézi zálogjog, - vagyonterhelő zálogjog, - óvadék, - kezesség, - engedményezés, - opció, - inkasszó, - egyéb eseti biztosíték. A Hitelintézet főszabályként ügyleti biztosítékként nem fogadhatja el: - a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő részjegyet; - az Ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat; - jelzálog esetén a biztosíték értékének 50%-át (ötven százalékát) meghaladó mértékben már lekötöttek; - bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt. A Hitelintézet elfogadhat, különösen körültekintő eljárás keretében olyan biztosítékot, amelyet egyébként nem fogadna el, ha eljárása összhangban van a Hpt.-nek a kockázatvállalásra vonatkozó rendelkezéseivel. Hitelintézet jogosult meghatározni azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyet elfogad, tovább meghatározni, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ha egy értékpapír árfolyama jelentősen csökken a Hitelintézet jogosult további fedezetet kérni, vagy a fedezetlenné vált hányadot azonnali hatállyal felmondani. A Hitelintézet az Üzletfél bármelyik bankszámlája terhére jogosult követelését érvényesíteni, illetve beszámítani. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Hitelintézet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a termelésben, illetve a kereskedelemben résztvevő, egyedileg meg nem 18

19 határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat pótolni és a változásról tájékoztatni a Hitelintézetet. A Hitelintézet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A Hitelintézet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül fedezet biztosítása céljából meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Hitelintézet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget a Hitelintézetre engedményezni. Az Ügyfél a biztosítási szerződést amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál a Hitelintézet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Ennek elmaradása esetén a Hitelintézet az Ügyfél költségére a díjat befizeti és a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Az Ügyfél a Hitelintézet felhívására köteles a biztosítási kötvényt részére átadni. A Hitelintézet a konkrét szerződésben az is előírhatja, hogy az Ügyfél a biztosítási díjat közvetlenül a Hitelintézetnek utalja át, s egyben bízza meg azzal, hogy a biztosítási díjat a Hitelintézet fizesse ki a biztosítóintézetnek. A Hitelintézet a rá engedményezett befolyó biztosítási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani, ha az Ügyfél a vagyontárgyakat nem pótolja. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Hitelintézet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az Ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is. A Hitelintézet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni akár a helyszínen is a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek elege tesz-e. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Hitelintézet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget választása szerint az Üzletfél tartozásának csökkentésére fordíthatja, vagy biztosítékként kezelheti. A Hitelintézet felhívására az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Hitelintézet részére a fizetés megtörténjen. A Hitelintézet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli. A hitel/kölcsönügylet lezárását követően a Hitelintézet tájékoztatja e tényről az Ügyfelet és arról, hogy a vagyont terhelő zálogjog/kézi zálogjog törlésére irányuló kezdeményezés és annak költségei az Ügyfelet terhelik. 19

20 A Hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a fentiektől eltérő módon rendelkezzen, vagy járjon el egy konkrét ügyfélkapcsolatban, a jogszabályokkal összhangban, szem előtt tartva a prudens működést Lakossági kölcsön fogalma 4. LAKOSSÁGI KÖLCSÖNNYÚJTÁS Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön (a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez, továbbá a felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak nyújtott kölcsön), valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre fogyasztónak nyújtott kölcsön. Ha a hiteladós a szerződésben vállalt kötelezettségének 90 (kilencven) napot meghaladóan nem tesz eleget, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan, akkor bekerül a Bankközi Adós és Hitelinformációs rendszer Adatbank (KHR) nyilvántartásába Hitelfedezet Készfizető kezesség A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemelegesen felelnek Ingatlan (jel)zálog Eljárás a szerződés a vonatkozó jogszabályok szerint Óvadék Amely olyan dologi biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a Hitelintézet az adós nem teljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Amennyiben a Hitelintézet kielégítési jogával él, az óvadékba kerülő tárgyi dologgal vagy a számlán kezelt dologgal történő elszámolás alapjául az óvadéki szerződésben kikötött érték szolgál. Az óvadék tárgya lehet nyomdai úton előállított értékpapír, illetve értékpapírszerű betéti okirat, vagy számlán kezelt dolog. Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, per-, igény- és tehermentességéért. Óvadékot nemcsak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is felajánlhat. Az óvadéki tárgyat átvevő Hitelintézet, vagy ha az óvadékot számlán kezelik a számlán szereplő Hitelintézet az óvadékot köteles gondosan őrizni, és mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. Amennyiben az óvadék tárgyát a Hitelintézet értékesíti, vagy tulajdonába veszi, úgy az óvadék tárgyának értékesítéséből befolyó vételárnak a követelést meghaladó 20

21 része az óvadék tárgyának tulajdonosát illeti, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a Hitelintézet elszámol. Ingatlanfedezetként elfogadható: - üdülő, hétvégi ház, - garázs, műhely, - földterület, építési telek, - lakásingatlan, stb. A tulajdonjogot legfeljebb 5 (öt) napnál nem régebbi keltű, eredeti vagy hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni (TAKARNET-rendszer igénybevételével). Ha az ingatlannak nem a hiteligénylő a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, valamennyi ingatlantulajdonosnak haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek a hitel/kölcsönszerződést az ingatlan fedezetként történő lekötésre irányuló szerződést kötelezettként alá kell írni. Az érvényesen létrejött hitel/kölcsönszerződést, illetve fedezet alapítására irányuló szerződés alapján a Hitelintézet megillető jogosultságnak - a (jel)zálogjognak a hitel/kölcsönösszeg és járulékai erejéig az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. A bejegyzés illetékköteles, melynek megfizetése a Hiteligénylőt terheli Biztosítások A Hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyakra, a Hitelintézet előírja a biztosítás megkötését és fennállását a hitel/ teljes futamidejére, ahol a kedvezményezett a Hitelintézet. A Hitelintézet előírhatja életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is, ahol a kedvezményezett a Hitelintézet Ingóságok Zálogjog A zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog (ingóság), átruházható jog vagy követelés. Dolog egy részén azonban nem lehet zálogjogot alapítani. A zálogjog - a felek megállapodásától függően - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a követelés biztosítékául annak vagyona vagy vagyonának meghatározott része is szolgálhat. Kiterjed a kötelezett által a szerződés hatályba lépését követően szerzett valamennyi dologra, jogaira. A jelzálog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga (a kötelezett azonban köteles a zálogtárgy épségét megőrizni). Ingóságot (vagy vagyont) terhelő jelzálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (külön törvény rendelkezései szerint) vezetett nyilvántartásban való bejegyzése szükséges. A bejegyzésben fel kell tüntetni a követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, amelyekre a zálogjog kiterjed. 21

22 Kézizálogjog A zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga. Köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni, külön rendezés hiányában nem használhatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni, azzal elszámolni. A zálogból való kielégítés (ha jogszabály kivételt nem tesz) bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik Hitelek kamata, kezelési költsége, hiteldíj A nyújtott hitelek után a Hitelintézet - változó mértékű ügyleti kamatot; - kezelési költséget; - hitelbírálati díjat; - rendelkezésre tartási jutalékot; - egyéb díjakat, költséget, jutalékot; - késedelmes teljesítés esetén, az elmulasztott tartozás után, késedelmi kamatot is felszámíthat. A Hitelintézet jogosult a kamatot és kezelési költséget egyoldalúan módosítani, de ezt legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően a Hirdetményben közzé kell tenni és az eljárásnak összhangban kell lenni jelen Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezi Általános Szerződési Feltételekben meghatározottakkal. Kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik kamat=tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 kamatfizetés kezdő időpontja a hitel/kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontja Kezelési költség felszámítása lehet - egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a hitel/kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni; - évi egyszeri kezelési költség, melyet az év elején fennálló tartozás után számolják fel 365 napra; - évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után van felszámolva az alábbi képlet alapján Kezelési költség = tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x évi egyszeri kezelési költség, melyet a folyósított összeg után számolnak fel 365 (háromszázhatvanöt) napra Hitelek után felszámított kamatok és kezelési költségek, valamint egyéb díjak (pl: felszólítási, végrehajtási stb.) mértékét az időszerű kondíciós lista (hirdetmény) tartalmazza. A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes Hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló mindenkori jogszabály előírja, hogy a Hitelintézetnek az Üzletszabályzatban a kamat és kezelési költségen túl a teljes Hiteldíj-mutatót is közölni kell. 22

23 4.6. Teljes Hiteldíj mutató (THM) A teljes hiteldíjmutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely egyenlő az üzletfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj és az üzletfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeg hányadosaként meghatározott százalékos mértékkel. A mindenkor Hpt.-ben meghatározott hitel/kölcsönszerződéseknek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót. Teljes hiteldíj az az összeg, amelyet az üzletfél hitel/kölcsönszerződésben kikötött mértékek szerint - a tőke összegének visszafizetésén felül a Hitelintézetnek tartozik fizetni. Elemei: ügyleti kamat, kezelési költség, (folyósítási jutalék), zárlati költség, a harmadik személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díja és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díja. A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálási költség, b) a késedelmi kamat, c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a biztosítási és garanciadíjak, valamint e) az átutalási díjak f) közjegyzői díjak g) itt fel nem sorolt, jogszabályban meghatározottak. A THM-et a Hitelintézet lakossági kölcsönök esetén az alábbiak szerint teszi közzé és számítja ki. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik (a jelen Üzletszabályzat kiadásakor a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III.5.) Korm. rendelet), az alábbi képletek szerint. Amennyiben a hitel folyósítása egy részletben történik: H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, A k : a k-adik törlesztőrészlet összege, m: a törlesztőrészletek száma, t k : a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: a THM értéke. Amennyiben a hitel folyósítása több részletben történik: Ak: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, A k : a k sorszámú törlesztőrészlet összege, 23

24 m: a hitelfolyósítások száma, m : a törlesztőrészletek száma, tk: a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, tk: a k -adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: a THM értéke. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. A deviza alapú hiteleknél a THM értéke nem tükrözi a hitelek árfolyamkockázatát. Deviza alapú hiteleknél az üzletfél által teljesített fizetéseket a Hitelintézet forintban veszi figyelembe a THM meghatározásakor, a szerződésben a Hitelintézetnél alkalmazott, a szerződés megkötését megelőző 30. napnál nem régebbi, a Hitelintézet hirdetményeiben, nyilvános tájékoztatójában és ajánlattételében pedig a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes deviza eladási árfolyam figyelembevételével. Amennyiben az adott deviza alapú hitel folyósítása és törlesztése a hitel devizanemében történik, a forintban felmerülő költségeket a THM meghatározásakor a Hitelintézet a hitel/kölcsön devizanemében veszi figyelembe, a szerződésben a Hitelintézetnél alkalmazott, a szerződés megkötését megelőző 30 (harminc) napnál nem régebbi, a Hitelintézet üzletszabályzataiban, hirdetményeiben, nyilvános tájékoztatójában és ajánlattételében pedig a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes deviza eladási árfolyam figyelembevételével. Változó kamatozású hitel/kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel/kölcsönök kamatkockázatát. A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Hitelintézet hatályos hirdetményei teszik közzé. Az ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a hitelszerződés tartalmazza. Hitelkártyaként kibocsátott bankkártya esetén a THM kiszámítása a 324/2004.(XII.6.) Korm. rendelettel módosított 41/1997.(III.5.) Korm. rendelet 11/C. -ában, illetve a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak figyelembevételével történik. Kamatszámítás módja: A kamatszámítás naptári napra számított. A kamatfizetés kezdő időpontja a hitel/kölcsön folyósítási nap, az utolsó napja, az utolsó törlesztésnek a Hitelintézet számlájára, illetve pénztárába való befizetését megelőző munkanap. Kamatváltozás: A Hitelintézet jogosult a mindenkori jogszabályokban, jelen általános üzletszabályzatban és a vonatkozó hirdetményekben írt módon és mértékben a kamat mértékének egyoldalú módosítására. A mindenkori érvényes kamatlábakat a Hitelintézet "Hirdetmény" útján teszi közzé üzlethelyiségeiben. Kamatfizetés esedékes a tőketörlesztéssel egyidejűleg a hitel/kölcsönszerződésben kikötött időpontban. A felek a tőketörlesztés tekintetében türelmi időtartamban is megállapodhatnak, a türelmi időtartamra is kiköthetik a kamat esedékességét. A hitellel/kölcsönnel kapcsolatos jutalékok, díjak, költségek: - Hitel/kölcsön előkészítési díj hirdetmény szerint; - Nyomtatvány költség hirdetmény szerint; - Jelzálog bejegyzés, jelzálogjog törlés díja hirdetmény szerint; 24

25 - Folyósítási jutalék hirdetmény szerint; - Kiszállási díj hirdetmény szerint; - A Hitel/kölcsön kezelésével kapcsolatos kezelési költség; - Ha a Hitelintézet évenkénti kezelési költséget (egy évben egyszer kell megfizetni) számít fel, a költség összege az üzletfél az év meghatározott napján fennálló hitel/kölcsönösszegének meghatározott mértéke; - A kezelési költség bizonyos hitel típusok esetében kamatszerűen kerül felszámításra, amelynél a számítástechnikai rendszer azt megengedi; - A zárlati költség összege a hirdetmény" szerint; - Rendelkezésre tartási jutalék a hirdetmény szerint; - Prolongáció díja hirdetmény szerint; - Ügyintézési díj hirdetmény szerint; - Hirdetményben meghatározott egyéb díjak, költségek, jutalékok; - Az üzletfelet terhelik az esedékes törlesztés elmulasztása miatt a felszólítási, felmondási díjak, valamint a Hitelintézet által megfizetett ügyvédi, bírósági illeték, végrehajtási költségek; - A teljes hiteldíjon és a hitel/kölcsön összegén felül az üzletfelek csak a jogszabályban meghatározott késedelmi kamat és bíróság által meghatározott kártérítési kötelezettség terheli. A Hitelintézet és az Ügyfél a szerződéses elemek meghatározásakor a konkrét szerződésben eltérhet a hirdetményben meghatározott jutalékoktól, díjaktól, költségektől, illetve új költségelem(ek)et is meghatározhat Hitel/kölcsönfolyósítás általános szabályai A hitel/kölcsön folyósításának feltétele a hitel/kölcsönszerződés, valamint azzal együtt érvényes szerződést biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződés szerződő felek általi aláírása és hatályba lépésükként kikötött feltételek maradéktalan teljesítésére. Az engedélyezett hitel/kölcsön összegét a Hitelintézet a hitel/kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett hitel/kölcsön folyósítása történhet: - készpénzfizetéssel, - átutalással (az adós által megjelölt számlára), - lakossági folyószámlára átvezetéssel. Folyósítás ütemezése lehet - egy összegben, - több részletben Hitel/kölcsön törlesztése Lakossági hitelt/kölcsönt általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani 2-6 (kettő-hat) havonként, vagy ettől elérő ciklusban is a törlesztő részletet, illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő, legfeljebb 12 (tizenkét) hónapra lehet tenni. Mezőgazdasági és vállalkozói hiteleknél, a nem rendszeresen érkező jövedelmeknél, lehet a havi törlesztéstől eltekinteni. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós, adóstárs jövedelme, 25

26 - eltartottak száma, - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége, - adós által vállalt visszafizetési határidő, - adós eddigi banki magatartása, - egyedi ügylet sajátosságai. Az adósnak a felvett hitlelt/kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a hitel/kölcsönszerződésben meghatározott időponttól minden hónap adott napján, a szerződésben részletezett ütemben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Hitelintézet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A hitelszámlára történő befizetés összege a Ptk. és más vonatkozó jogszabályok alapján az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok; - egyéb költségek és kamatok; - tőketörlesztés. A kamat és kezelési költség mértékében az év során bekövetkezett változásról akkor kell a Hitelintézetnek az adóst közvetlenül értesíteni, ha ennek következtében a törlesztő részletben is változás következik be. A kamat, költség és díjak megváltozását a kondíciós listában (hirdetményben) kell közzétenni. Azoknak az adósoknak, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Hitelintézet a hátralék 8 (nyolc) napon belüli rendezésére szólítja fel őket, minden szerződésben rögzített esedékességi időpontot követő 20 (húsz) napon. Felszólítások (adósok, kezesek) eredménytelensége esetén a Hitelintézet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani Lakossági hitelek/kölcsönök típusa Fogyasztási hitel/kölcsön különösen: - áruvásárlási, - személyi,(céllal és cél nélkül) - lombard, - szolgáltatási, - lakossági folyószámlához kapcsolódó, - jelzálog, stb. Építési, ingatlanvásárlási, egyéb építési jellegű hitel különösen: - kedvezményes hitelek, - lakáscélú támogatások, - piaci kamatozású hitelek - Fundamenta lakáscélú takarékossághoz kapcsolódó előhitel, stb. 5. VÁLLALKOZÓI ÉS EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI, EGYESÜLETI, STB. HITEL/KÖLCSÖN A hitel/kölcsön a termelési, szolgáltatói tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói jellegű hitelben/kölcsönben részesíthetők: - mezőgazdasági termelést folytató vállalkozások, őstermelők, kistermelők 26

27 - gazdasági tevékenységet folytató társaságok (ideértendők az önkormányzatok, egyesületek, stb. is, továbbiakban: vállalkozó). A Hitelintézet működési területén kívüli kérelmezőnek is folyósíthat hitelt/kölcsönt Hitel/kölcsönkérelem Hitel/kölcsönigénylés írásban történik, ami tartalmazza különösen: - vállalkozó nevét, címét, telephelyét, - működési engedély vagy igazolvány számát, - vállalkozói tevékenység rövid ismertetését, - üzleti tervét a törlesztés idejére, - vállalkozásba vitt tőkéjét annak alapításakor és jelenleg, - alkalmazotti létszámok, - egyéb vállalkozásba való részvételét, - igényelt hitel/kölcsön jellegét, - igényelt hitel/kölcsön célját, - igényelt hitel/kölcsön összegét, - a visszafizetés kért ütemezését, lejáratát, - felajánlott fedezetet, - fennálló kölcsöntartozását, annak összegét lejáratát, visszafizetés menetét, a hitelt folyósító pénzintézet nevét, - esedékessé vált, de nem teljesített kötelezettségeit pénzintézettel adóhivatallal, társadalombiztosítással, szállítókkal szemben, - köztartozásokról nyilatkozat, és igazolást - adóbevallást, stb. Amennyiben a hitel/kölcsönkérelmet jogi személyiségű gazdasági társaság nyújtja be, a fentiek kiegészülnek az alábbi adatokkal: - cégkivonat, - adóbejelentkezési lap, - társasági szerződés, - mérleg és eredmény-kimutatás, - aláírási címpéldány, stb Hitel/kölcsönbírálat A hitel/kölcsönbírálat célja, hogy annak alapján a Hitelcél és az adóminősítés szempontjait figyelembe véve a hitel/kölcsön mértékére, kamatára és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön. A Hitelcél jövedelemtermelő képességét a hitel/kölcsönigénylő által készített és a Hitelintézet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. A forgóeszköz- és folyószámlahitel a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. Lejárata max. 1, azaz egy év. A bírálat: - a hitel/kölcsönigénylő gazdálkodására, vagyoni helyzete általános jellemzőinek, - rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok, - felajánlott biztosítékok vizsgálatából áll. Beruházási Hitel a vállalkozó állóeszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10, azaz tíz év. Sajáterő az összköltség 10%-a, azaz tíz százaléka. A bírálat során a fenti szempontokon túl vizsgálni szükséges 27

28 - a vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat, - a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A hitel/kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az Adós, a hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön/hitel további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel/kölcsön fedezete lehet: - kezességvállalás, - jelzálogfedezet, - óvadék, - engedményezés, - pénzforgalmi számla, - bankgarancia, - közraktárjegy, stb. A Hitel vizsgálata során a Hitelintézet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét. A hitelbírálat egyedi kondíciók meghatározásával is zárulhat Szerződéskötés Az engedélyezést követően történik az ügylet írásbeli szerződésbe foglalása. A Hitelintézet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti: - hitel/kölcsön összegét és felhasználását; - hitel/kölcsön folyósításának feltételeit; - lejáratot; - kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjakat; - hitel/kölcsön felhasználásának ellenőrzését; - hitel/kölcsön visszafizetésének biztosítékait. Az engedélyezett hitelt/kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A hitel/kölcsön folyósítása történhet: - készpénzfizetéssel, - átutalással az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára. Az engedélyezett hitel/kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását ellenőrizni kell. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Hitelintézet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a hitel/kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. V. LÍZINGSZERZŐDÉSBŐL EREDŐ KÖVETELÉSEK FAKTORÁLÁSA A Hitelintézet a Felügyelet 636/1999. számú, napján kiadott engedélye alapján végzi a lízingszerződésből eredő követelések faktorálását. Az ügylet jellemzője a Hitelintézet Ügyfele, mint lízingbeadó által megkötött lízingszerződésből eredő követelések megvásárlása, amely nem érinti az Ügyfélnek, mint lízingadónak a lízingszerződésből eredő egyéb jogait és kötelezettségeit. 28

29 A Hitelintézet kizárólag olyan lízingszerződésből eredő követeléseket faktorál, amelyek megkötésénél az Ügyfél, mint lízingadó a szerződés megkötésekor olyan minősítési rendszert alkalmazott melyet a Hitelintézet Igazgatósága elfogadott. A faktoring szerződés tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyeknek az átruházása az Ügyfél számára nincs megtiltva. Az eseti faktoring szerződés a jelen Üzletszabályzattal összhangban lévő tartalommal jön létre a Hitelintézet, mint faktor, és az Ügyfél, mint Társaság között. VI. FAKTORING/KÖVETELÉSVÁSÁRLÁS 1. Alkalmazott fogalmak Üzletfél (a faktoring szerződésben a szolgáltatást igénybe vevő): Egy adott áruszállítás vagy szolgáltatás nyújtója (az eladó), aki a Hitelintézet részére a kötelezettel szemben fennálló követelését engedményezi, eladja. A Hitelintézet visszkereseti joggal léphet fel ellene a kötelezett nem fizetése esetén. Kötelezett: Az adott áruszállítás vagy szolgáltatás-nyújtási kapcsolatban a vevő (adós), aki a Hitelintézettel szemben az engedményezés kötelezettje. Vételár: A vételár, a követelések faktoring díjjal csökkentett összege. Keret jellegű megvásárlás: Az Ügyfél Hitelintézet által elfogadott vevőjével szemben, egy meghatározott időszak alatt keletkező követelések, meghatározott értékhatáron belül, folyamatosan kerülnek megvásárlásra. Tételes jellegű megvásárlás: Az egyszeri, egyedi elbírálás alapján történő követelésvásárlás. 2. Faktoring megállapodás tárgya A megvásárolható követelések kizárólag pénzfizetésre szóló követelések (forintkövetelések) lehetnek. A megvásárolandó követeléseknek a faktorálást kérő ügyfél rendes üzletmenetéből, tevékenységéből származó áruszállításból, illetve szolgáltatás-nyújtásból kell származnia. Vitatott, peresített, valamint elévült követelések nem vásárolhatók meg. A követelések megvásárlása tételes, vagy keretjellegű lehet: - az esedékes követelések o tételes jelleggel, és o keret jelleggel vásárolhatók meg, - a lejárt követelések o csak tételes jelleggel vásárolhatók meg. A faktoring szerződés tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyeknek az átruházása az ügyfél számára nincs megtiltva, amelyekkel szemben s kötelezettek sem ellenkövetelést, sem pedig kifogást nem támaszthatnak. 3. Faktoring díj A követelések faktoring díj felszámítása mellett kerülnek megvásárlásra. A faktoring díj megállapításához szükséges leszámítolási kamatlábat s Hitelintézet üzleti megfontolása alapján határozza meg, ezért ez nem szerepel az általános hirdetményben. 29

30 4. Követelésvásárlás A Hitelintézet a követésvásárlás során a Ptk.-nak az engedményezéssel kapcsolatos rendelkezéseit alkalmazza, a kockázatvállalási döntési jogkörök keretében. VII. PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK (FORINT) 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jogi személy, stb., (továbbiakban: vállalkozás, vagy önkormányzat ) által nyitott pénzforgalmi számla, valamint a természetes személy által nyitott lakossági bankszámla, értelemszerűen együttesen bankszámla elnevezéssel szerepel jelen Üzletszabályzatban. A Hitelintézet az Üzletszabályzat e fejezetében Számlavezető hely elnevezéssel szerepel. 1. Szövetkezet 2. BANKSZÁMLAVEZETŐK LEHETSÉGES KÖRE A évi X. törvény a szövetkezetekről szabályozza a szövetkezetek alapítására, működésre, stb. vonatkozó szabályokat. 2. Szövetkezeti szövetségek A szövetkezetek a társadalom szociális öngondoskodásának a szövetkezeti szolidaritás elve révén történő elősegítése, valamint egyéb szövetkezeti célok érdekében, a szövetkezeti tevékenység folyamatosságának biztosítása céljából szövetkezeti szövetségeket hozhatnak létre. A szövetkezeti szövetség olyan társadalmi szervezet, amely vállalja, hogy tevékenységét a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint tagjai, valamint a szövetkezeti tagok érdekében folytatja. A szövetkezeti szövetség tevékenységi körébe tartozik a szövetkezetek alapításának és működésének támogatása, így különösen: a) a szövetkezetek területi, regionális vagy szakmai szempontok szerint történő együttműködésének előmozdítása; b) a szövetkezetek külföldre irányuló gazdasági tevékenységének elősegítése; c) tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére elsősorban gazdasági, pénzügyi és jogi kérdésekben; d) az a)-c) pont szerinti feladatokhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása; támogatása, ismeretterjesztő tevékenység folytatása folyóiratok és egyéb kiadványok útján; e) a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének anyagi eszközökkel való támogatása; f) kapcsolattartás, együttműködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel, illetve ezek támogatása; g) a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása. A szövetkezeti szövetségek által alapított országos szövetség a szövetkezetek olyan érdek-képviseleti szerve, amely jogosult nemzetközi szervezetekben is képviselni a hazai szövetkezeteket. 30

31 3. Állami vállalat Az állami vállalat jogi személy, amely a rábízott vagyonnal törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik. Az állami vállalat általában a nevében utal az általa végzett tevékenységre. Az állami vállalatot az állam irányítja törvényben meghatározott módon, és az igazgató képviseli. 4. Egyéb állami gazdálkodó szerv Az egyéb állami gazdálkodó szervre is az állami vállalatra vonatkozó szabályok az irányadók. 5. Gazdasági társaságok 5.1. Részvénytársaság (Zrt./Nyrt.) Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló önálló jogi személyiségű gazdasági társaság. Az alaptőke összege a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint. A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, alapítói dokumentuma (alapító okirat). A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan működik. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. A részvénytársaság elnevezése, a működési forma megnevezése ( nyilvánosan működő részvénytársaság, zártkörűen működő részvénytársaság ), illetve rövidített elnevezése Nyrt. vagy Zrt. rövidítéssel a társaság cégneve mellett feltüntetésre kerül Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Olyan önálló jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre, a mindenkori jogszabályban meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására (befizetésére) és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, alapítói dokumentuma (társasági szerződés, vagy alapító okirat) Egyesülés A tagok által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és a gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított önálló jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet is végezhet. Az egyesülés legfőbb szerve a tagokból álló igazgatótanács, alapítói dokumentuma a társasági szerződés. 31

32 5.4. Közös vállalat (Kv.) A tagok által alapított olyan önálló jogi személyiségű gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. Legfőbb szerve az igazgatótanács, a vállalat ügyvezetését és képviseletét az igazgató látja el. Alapítói dokumentuma a társasági szerződés Közkereseti társaság (Kkt.) Társasági szerződéssel létesülő olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyben a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel, saját vagyonával. Amennyiben ez a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek perben állásuk esetén. A tagok a társasággal együtt is perelhetők. Legfőbb szerve a tagok gyűlése, alapítói dokumentuma a társasági szerződés Betéti társaság (Bt.) Társasági szerződéssel létesülő olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyben a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget olyan módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségiért azonban meghatározott kivételekkel nem felel. A társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre csak beltag köteles. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, alapítói dokumentuma a társasági szerződés. 6. Egyéni vállalkozók (e.v.) Egyéni vállalkozás a belföldi természetes személy üzletszerű saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozás keretében nem folytatható olyan tevékenység, melyet jogszabály az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn. Egyéni vállalkozást bejelentés alapján vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. A mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás azonban bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül is gyakorolható. Az egyéni vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában és a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Egyéni vállalkozóknak tekinthetők az alábbiak: - vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők; - 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet alapján egészségügyi szolgáltatást gyakorlók; - az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kiadott magánkereskedői-, iparigazolvánnyal, működési engedéllyel 32

33 rendelkező és korábban kisiparosnak, magánkereskedőnek, előadóművésznek minősülő, továbbá a jogi személy részlegét még szerződéses rendszerben üzemeltető természetes személy; - a mezőgazdasági kistermelő; - az egyéni ügyvéd. 7. Egyéni cég (e.c.) Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkezi. 8. Mezőgazdasági őstermelő magánszemély Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki betöltötte 16. életévét és saját gazdaságában a törvényben meghatározott tevékenységből származó jövedelme az adóévben a 4 millió forintot nem haladja meg. Tevékenységét őstermelői igazolvány birtokában, nem egyéni vállalkozás keretében végzi. 9. Egyéb jogi személyek 9.1. Társadalmi szervezet Magánszemélyek, jogi személyek, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei által tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint létrehozott és működtetett politikai párt, szakszervezet, tömegmozgalom, érdekképviseleti szervezet, egyesület vagy más szervezet. (Társadalmi szervezetek szövetsége.) Minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal és törvény nem tiltja. Önálló jogi személy, elsődleges gazdasági, vállalkozási tevékenység céljából, továbbá fegyveres szervezetként nem alapítható. A társadalmi szervezetekre az egyesület szabályait kell megfelelően alkalmazni Egyesület Olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért nem felelnek Köztestület Olyan törvény által létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatot lát el Leányvállalat Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek önálló jogi személyiséggel rendelkező leányvállalatot hozhatnak létre. Leányvállalatot kizárólag szövetkezet, egyes jogi személyek vállalata, önálló költségvetési fejezetet alkotó költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság hozhat létre. 33

34 9.5. Alapítvány Magánszemély és jogi személy tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre, mely önálló jogi személy. Alapítvány létrehozását törvény kötelezővé teheti. Az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából közalapítványt hozhat létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti Nonprofit gazdasági társaság Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható, tehát ez esetben a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között, az a társaság vagyonát gyarapítja. A nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. Ennek megvalósítására alapítható a társasági törvény szerint nonprofit gazdasági társaság. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Nonproft gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést Ügyvédi iroda Legalább két, ugyanabban az ügyvédi kamarában tagsággal rendelkező ügyvéd jogi személyiséggel rendelkező szervezete Oktatói munkaközösségek Oktatás céljából a megfelelő képesítéssel rendelkező természetes személyek által alapított önálló jogi személy (gépjárművezető-képző, zeneoktatói, tánctanítói munkaközösségek, stb.). Tagja csak olyan személy lehet, aki vállalkozói igazolványt is kaphatna. Kötelezettségeiért saját vagyonával felel Alkotói közösségek Képzőművészeti-, iparművészeti, fotó- és ipari tervezőművészeti tevékenységet gyakorló, önálló jogi személyiséggel rendelkező alkotó közösségek Egyház Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott, önkormányzattal rendelkező vallási közössége. Az egyház, ezek vallásos célra létrehozott önálló szervezetei (szerzetesi szervezet, apácarend), az egyházak által létrehozott szövetségek bírósági nyilvántartásba vételük után jogi személyek. Az egyházak önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységei (szervezete, intézménye, egyházközössége, stb.) amennyiben az egyház alapszabálya úgy rendelkezik önálló jogi személy Költségvetési szervek Központi: Az állam által az állami feladatok ellátására létesített, nem kifejezetten gazdasági tevékenységet folytató és nem nyereségorientált önálló jogi személyiségű szerv. 34

35 Helyi: Az Önkormányzatok a választó polgárok helyi közössége által, a helyi közügyek intézése érdekében létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezete Erdőbirtokossági társulat A társulat az erdőművelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy. A társulat és a tagok e törvényben nem szabályozott vagyoni viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni Vízgazdálkodási társulat A társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízi társulat. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére az e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni. A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A vízi társulat közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közműves vízszolgáltatást végezhet, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat. A vízi társulat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának a mértékét Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe Külföldi vállalkozás Magyarországon vállalkozási tevékenység folytatására a belföldön nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján jogosult; ennek során a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban. A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, vállalkozási tevékenységét a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A fióktelep cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége. 10. Polgári jogi társaság (Társaság) Gazdasági tevékenységet is igénylő közös cél elérése érdekében társasági szerződéssel létrehozott jogalanyisággal nem rendelkező társaság, melyre az egyéni vállalkozókra érvényes szabályok az irányadók. A felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy személyes tevékenységükkel a közös cél érdekében együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. 35

36 Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. Alapító dokumentuma a társasági szerződés. A társaság ügyeinek vitelére jogosult tag jogosult arra is, hogy a többi tagot képviselje. 11. Építőközösség Az építőközösség a felek által írásba foglalt szerződéssel jön létre. Az építőközösségi szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy az épület felépítése végett együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre a szerződésben megjelölt személy jogosult. Az építőközösség megszűnik, ha az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat rendezték, vagy megszűnését a tagok közösen elhatározták. 12. Off-shore társaság (ellenőrzött külföldi társaság) Az a külföldi jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amelynek székhelye, telephelye vagy az adózási illetősége olyan az alábbiakban felsorolt államban van, ahol jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó és az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény által előírt mérték kétharmadát. A fenti feltételeknek megfelelő államok a következők: Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Ciprus, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok, Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong, Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein, Malajzia, Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Málta, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Szingapúr, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA) 13. Egyéb vállalkozási forma Minden egyéb itt fel nem sorolt vállalkozási formában működő Ügyfél számlanyitási lehetőségének elbírálására, a számla megnyitására jogosult személyek és a számlanyitási dokumentumok körének meghatározására a Számlavezető hely illetve szükség esetén a Hitelintézet jogi szakemberének (Ügyvéd) és/vagy ügyvezetésnek együttes, írásban adott állásfoglalását kell irányadónak tekinteni. 3. SZÁMLÁK FAJTÁI 3.1. Lekötés nélküli "látra szóló" számlák Pénzforgalmi számla/lakossági bankszámla Látra szóló, forintban vezetett belföldi fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos a saját nevében és kockázatára üzletszerűen végzett rendszeres gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és elszámolási alszámláit, valamint a külföldi vállalkozásnak az adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi 36

37 pénzforgalmi számláját is, azon a fizetési számla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően, kifejezetten pénzforgalmi számlaként kerül megnyitásra (pénzforgalmi számla), továbbá a természetes személy által nyitott fizetési számla (lakossági bankszámla). A jogi személy, stb., (továbbiakban: vállalkozás, vagy önkormányzat ) által nyitott pénzforgalmi számla, valamint a természetes személy által nyitott lakossági bankszámla, értelemszerűen együttesen bankszámla, vagy fizetési számla elnevezéssel szerepel jelen Üzletszabályzatban, valamint a további részleteket tartalmazó, hatályos pénzforgalmi szabályzatban. A pénzforgalmi számla, illetve lakossági bankszámla abban az esetben kerül külön kihangsúlyozásra, amennyiben azt Pénzforgalmi Szabályzat rendelkezése azt indokolttá teszi. Egy számlatulajdonos több bankszámlával is rendelkezhet Elkülönített számla A számlatulajdonos írásbeli kérelme alapján nyit és vezet a Számlavezető hely abból a célból, hogy a számlatulajdonos a különböző tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmát elkülönítetten tudja kezelni. Elkülönített bankszámlák nyithatók: - a Számlatulajdonos szabad rendelkezésű, vagy - a Számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök kezelése céljából (ügyvédi letéti számla, óvadéki számla, stb.). A bankszámla az elkülönített számlával együtt egységes fizetési számlának tekintendő. Valamennyi lekötés nélküli számla elszámolása (kamat, jutalék, díj, költség, stb.) a Számlavezető hely által készített Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerint történik. Az aktuális kamatmértékek, illetve díjtételek mindig a hatályos Hirdetményben kerülnek meghatározásra Lekötött betétszámlák Lekötött betétszámla Lekötött betétszámlát a számlatulajdonos a magasabb hozam elérése céljából a szabad pénzeszközeinek elhelyezése (lekötése) érdekében nyithat. A lekötött betétszámla nyitásának nem feltétele, hogy a számlatulajdonos rendelkezzen a Számlavezető helynél bankszámlával. A lekötési lehetőségek és a lekötési időtartamtól függő aktuális kamatmértékek szintén a hatályos Hirdetményben kerülnek meghatározásra. Külföldiek részére forintszámlához kapcsolódóan lekötött betétszámla nyitható. A lekötött betétek felmondásának feltételei, és a felmondási idő a Betéti keretszerződésben kerül meghatározásra Betételszámolási számla Amennyiben a Betétes a Számlavezető helynél nem rendelkezik bankszámlával, úgy a Betéti Keretszerződés megkötéséhez a Számlavezető hely bekéri a Betétestől a jogszabályok által meghatározott, a szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat. Jelen Betéti Keretszerződés megkötését követően a Számlavezető hely a Betétes részére betételszámolási számlát nyit és vezet. A betételszámolási számla korlátozott funkcionalitású, nem kamatozó, technikai jellegű fizetési számla. 37

38 4. SZÁMLASZERZŐDÉSEK 4.1. A Bankszámla Keretszerződés A Számlavezető hely bankszámla nyitása esetén a számlatulajdonossal Bankszámla Keretszerződést köt. Jelen rendelkezésben, mint Számlavezető hely kizárólag a Hitelintézet értendő, amely önálló jogalany, szemben a fiókokkal, amelyek nem rendelkeznek önálló jogalanyisággal. A blanketta bankszámla keretszerződés elérhető bármely fiókban. A Bankszámla Keretszerződés alapján a Számlavezető hely bankszámlát nyit, amelyen a Számlavezető hely a számlatulajdonos folyamatos gazdálkodásához, egyéb pénzügyi igényeihez szükséges pénzeszközeit kezeli A Betéti Keretszerződés Lekötött betétszámla nyitására vonatkozó igény esetén a Számlavezető hely Betéti Keretszerződést köt a számlatulajdonossal. Jelen rendelkezésben, mint Számlavezető hely kizárólag a Hitelintézet értendő, amely önálló jogalany, szemben a fiókokkal, amelyek nem rendelkeznek önálló jogalanyisággal. A blanketta betéti keretszerződést elérhető bármely fiókban. Amennyiben a számlatulajdonos rendszeres betételhelyezési igényéről előzetesen tájékoztatja a Számlavezető helyet, úgy a számlavezető helynek célszerű ezen Ügyféllel Betéti Keretszerződést kötni. Ebben az esetben minden egyes betételhelyezésre vonatkozóan a Számlavezető hely nem köt külön Betéti szerződést a számlatulajdonossal. Ezt követően a számlatulajdonos jogosult a betéti keretszerződés alapján a betéti keretszerződés mellékletét képező formanyomtatványokon eseti megbízások útján az általa meghatározott forint összegeket, az általa megadott futamidőre az aktuális Hirdetményben szereplő, változó, illetve fix kamatozású vállalkozói lekötött betéti konstrukciók közül kiválasztott lekötési formákban a Számlavezető helynél betéti számlán elhelyezni. A Számlavezető hely a már elhelyezett lekötött betéteket érintő betéti műveleteket a számlatulajdonos rendelkezése, ennek hiányában, a betéti keretszerződésben foglalt feltételek szerint hajtja végre. 5. EGYÉB SZABÁLYOK A Hitelintézet pénzforgalmi szolgáltatásainak részletes szabályait (bankszámlakivonat, teljesítési határidő, fizetési módok, fizetési-, betéti számlaszerződés megszüntetése, stb.) a 21/2009. Szabályzat a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló szabályozási dokumentum tartalmazza. 6. LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLAHITEL A folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, a számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági folyószámlán. A hitelkeret igénylésének együttes feltétele (főszabálya), hogy - a folyószámla-szerződés legalább 3 (három) hónapja fennáll, - a folyószámlára rendszeres havi munkabér (nyugdíj stb.) érkezzen, stb. A hitelkeret összege: Az elmúlt 6 (hat) hónap forgalmát kell figyelembe venni és annak 1, azaz egy havi átlagának a 200 %-a, de maximum 500 ezer Ft lehet a hitelkeret összege. 38

39 Hitelkamat: változó, mindenkori mértékét a kondíciós listában (hirdetményben) teszi közzé. Hitelkamat és egyéb díjak összegét a Hitelintézet minden hónap végén számolja fel. A kamat mértékét a Hitelintézet jogosult egyoldalúan módosítani, az Általános Szerződési Feltételekkel összhangban, A módosítás mértékét a Hitelintézet bevezetés előtt legalább 15 (tizenöt) nappal a lakossági kölcsönökre vonatkozó kondíciós listában (hirdetményben) teszi közzé. Igénybe vett hitelkeret lejárata: maximum 12 (tizenkettő) hónap. A Hitelintézet a fentiektől eltérő feltételekkel is jóváhagyhat ilyen típusú hitelt üzleti érdekérvényesítés keretében, eseti döntéssel, figyelemmel a prudens működés és kockázatvállalás szabályainak tiszteltben tartásával Folyósítás Az engedélyezett hitelkeret terhére egy összegben vagy részletekben hitel/kölcsön vehető igénybe. A hitel/kölcsön - a lejáratai időn belül - bármikor igénybe vehető a hitelkeret összegéig. A folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitelösszege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. 7. VÁLLALKOZÓI FOLYÓSZÁMLAHITEL A Hitelintézet az Ügyfél kérésére hitelbírálat után pénzforgalmi bankszámláján folyószámla Hitelszerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére. E hitelkeret a folyószámla fedezetének részét képezi. A Hitelintézet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a folyószámla hitelkeret terhére hitel/kölcsönt folyósít, úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Ügyfél pénzforgalmi számla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A pénzforgalmi számlára történő befizetéseket a Hitelintézet a hitel/kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket. VIII. PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK (DEVIZA) 1. BANKSZÁMLA KERETSZERZŐDÉS A Hitelintézet az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására Keretszerződés alapján deviza számlát vezet. A deviza számla nyitásának feltételeit a vonatkozó keretszerződés, a jelen általános üzletszabályzat mellékletét képező devizára vonatkozó Általános Szerződési feltételek tartalmazzák valamint a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok (szabályzat, stb.), továbbá a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Hitelintézet az Ügyfél számára a deviza számla mellett ugyancsak névvel és számlaszámmal ellátott más típusú (elkülönített-, lekötött betét, hitel, stb.) számlákat nyithat erre vonatkozó szerződések alapján. 39

40 2. RENDELKEZÉS A BANKSZÁMLA FELETT A Hitelintézet az Ügyfél deviza számlája feletti rendelkezés bejelentését kizárólag a számla tulajdonosától fogadja el, illetve a keretszerződésben meghatározott rendelkezésekkel összhangban. A deviza számla felett az Ügyfél, erre a célra rendszeresített nyomtatványon 2 (kettő) példányban, minkét példány aláírásával írásban, nevének jól olvasható feltüntetésével, deviza lakossági bankszámla/pénzforgalmi számla megjelölésével, a deviza lakossági bankszámla/pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre jogosult személyek aláírásával rendelkezhet. Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, jogi személy pénzforgalmi számlája felett csak a társasági szerződésben, alapító okiratban meghatározott módon rendelkezhet. Az Ügyfél deviza lakossági bankszámla/pénzforgalmi számlája felett az Ügyfél által harmadik személynek adott meghatalmazást a Takarékszövetkezetnél bejelentett módon kell bejelenteni a számlavezető helyen. A fizetési megbízások befogadásának és teljesítésének rendjét a jelen Általános Üzletszabályzat vonatkozó melléklete és a Hirdetmény tartalmazza. A deviza lakossági bankszámla/pénzforgalmi számla vezetés részletes szabályait a külön Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. 3. BANKSZÁMLAKIVONAT A Hitelintézet a fizetési megbízások teljesítéséről, az Ügyfél deviza lakossági bankszámla/pénzforgalmi számlájának javára/terhére elszámolt fizetési megbízás azonosítását lehetővé tevő adatokról (a terhelés napjáról, a fizetési megbízáson eredetileg megadott pénznemben számított összegről, a teljesítés során alkalmazott átváltási árfolyamról), a deviza lakossági bankszámla/pénzforgalmi számla egyenlegének ezzel összefüggő változásairól, valamint tételesen a fizetendő díjról, költségről, egyéb fizetési kötelezettségről utólag számlakivonatban tájékoztatja az ügyfelet. 4. KAMATOZÓ BANKSZÁMLÁK Hitelintézet a mindenkori érvényes "Hirdetmény"-ben rögzített kamatot fizeti a deviza lakossági bankszámla/pénzforgalmi számlán elhelyezett összegek után napi kamatozás mellett. A kamatfizetés általában az évvégén esedékes, az év végi munkálatok során kerül jóváírásra az Ügyfél számláján. 5. A BAKSZÁMLA MEGSZŰNTETÉSE Részletes szabályokat külön Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. IX. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZVETÍTÉSE A Hitelintézet részére a Felügyelet 801/97/F sz. határozatában napján engedélyezte pénzforgalmi szolgáltatások végzését. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): Hitelintézet vagy bankcsoport javára folytatott tevékenység, amelynek célja a Hitelintézet vagy bankcsoport pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése. 40

41 X. PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG A pénzváltási tevékenységet a Hitelintézet a Felügyeletet engedélye alapján, a jogszabályokkal összhangban folytatja. 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A pénzváltási tevékenység fogalma: Külföldi fizetési eszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése. A pénzváltási tevékenység körébe tartozik A külföldi fizetőeszköz megvásárlása devizabelföldi és devizakülföldi Ügyféltől forintellenében. A külföldi fizetőeszköz eladása devizabelföldi és devizakülföldi Ügyfélnek forint ellenében. Külföldi fizetőeszköz más külföldi fizetőeszközre történő átváltása devizabelföldi és devizakülföldi Ügyfél számára (konverzió). A pénzváltási tevékenység során minden esetben be kell tartani a Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatban foglalt utasításokat. 2. PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK MÓDJA Pénzváltási tevékenységet tehát egyrészt a Hitelintézet - önállóan az erre vonatkozó engedély birtokában, - másrészt ügynök útján a köztük lévő megbízási szerződés jóváhagyásával és a szolgáltatási tevékenység közvetítésére vonatkozó engedély birtokában végezhet. 3. PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE ÖNÁLLÓAN A Hitelintézet önálló pénzváltási tevékenységet az alábbi fiókokban végez: - Körmendi Fiók - Szombathelyi Fiók - Nárai Fiók - Budapest I. Fiók. Amennyiben a Hitelintézet a tevékenységet másik egységeiben is be kívánja vezetni, illetve bővíteni szeretné a tevékenységi körét, akkor köteles bejelentést tenni a Felügyeletnek, és egyben nyilatkozni a személyi és tárgyi feltételek meglétéről, illetve azokat biztosítani kell. A pénzváltási tevékenységének megszüntetéséről, illetve 30, azaz harminc napon túli szüneteltetéséről a Hitelintézet köteles bejelentést tenni a Felügyeletnek. Az engedélyek megszerzésével és a tevékenység megszüntetésével kapcsolatos teendőket a Hitelintézet központja látja el. A Hitelintézet a pénzváltási tevékenységhez szükséges konvertibilis fizetőeszközt a Magyar Takarékszövetkezeti Banktól Zrt.-től, vagy más kereskedelmi banktól (a továbbiakban: Bank) vásárolja, illetve felesleges készleteket a Banknak szállítja be. 41

42 A tevékenység személyi és tárgyi feltételeit a 297/2001. sz. kormányrendelet tartalmazza. 3. ÁRFOLYAM MEGHATÁROZÁS, ÁRFOLYAM KÖZZÉTÉTEL 3.1. A jegyzett árfolyamok köre A Hitelintézet a Bank által jegyzett, és a pénzváltási tevékenységről szóló ügyviteli szabályzat (továbbiakban ügyviteli szabályzat) mellékletében található a Tájékoztatóban szereplő valutákra vételi és az ügyviteli szabályzat mellékleteként a Tájékoztatóban szereplő valutára eladási árfolyamot jegyez., eltérő szabályozás hiányában. A Hitelintézet valutaárfolyam lapja a külföldi fizetőeszköz valamely egységét forintban kifejezve tünteti fel. A valutákat 1, azaz egy egységre jegyzi. Az árfolyamjegyzéken a pénznem és a jegyzés egységének megjelölése után az első oszlopban a valuta vételi, a második oszlopban a valuta eladási árfolyam szerepel Az árfolyam meghatározásának módja A Hitelintézet a valuta vételi árfolyam megállapításánál a Bank valutavételi árfolyamától számított, az ügyviteli szabályzatban meghatározott %-os marzsot, az eladási árfolyam megállapításánál a Bank valutaeladási árfolyamától számított, az ügyviteli szabályzatban meghatározott %-os marzsot alkalmazza. Időszakosan (üzleti érdekek alapján) ettől eltérő marzs (mrage) is megállapítható. A Hitelintézet az előzőekben leírtaktól eltérő módon is megállapíthatja árfolyamait. A Hitelintézet által jegyzett árfolyamok a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyobb keresztárfolyam mozgások figyelembe vételével naponta akár többször is, az felelős határozata alapján változtathatók. A Hitelintézet minden munkanapon, azaz hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken (amennyiben ezek munkanapok) állapítja meg a jegyzett valuták árfolyamát. Az elkészített árfolyamjegyzéket és annak változásait a Hitelintézet GIRO csoportjának munkatársai a számítógépes rendszerén minden változás esetén frissítik. A Hitelintézet az alkalmazott árfolyamokat honlapján közzé teszi Árfolyamjegyzékek kezelése a fióknál Az fiókok a rájuk vonatkozó aktuális árfolyamot a számítógépes (EuroBank) rendszerből nyomtatják ki napkezdéskor. Az árfolyamjegyzék tartalmazza: - a jegyzett fizetőeszköz pénznemét - a jegyzés egységét (1, 100) - a vételi árfolyamokat, illetve az eladásra jogosult egységek esetében az eladási árfolyamot. Az érvényes árfolyamjegyzéket a hitelintézeti egység az Ügyféltérben kifüggesztve vagy a pulton elhelyezve teszi közzé. A már nem aktuális árfolyamokat az arra rendszeresített dossziéban a központ irattározza, és az iratkezelési szabályzatban meghatározott időpontig megőrzi. 42

43 Amennyiben az árfolyamok módosítására napközben került sor, az egységeknek a központ tájékoztatása alapján haladéktalanul ki kell nyomtatni, és ki kell függeszteni az új, érvényes árfolyamot. 4. PÉNZVÁLTÁS KERETEIN BELÜL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK LEBONYOLÍTÁSA 4.1. A pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos előírások betartása Ügyfelek azonosítása A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény előírja, hogy a jogszabályban, belső szabályozási dokumentumban meghatározott forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltási tranzakció esetében a Hitelintézet köteles az ügyfelet azonosítani. Az azonosítás során az alábbi adatokat szükséges rögzíteni: - természetes személy esetében 1. családi és utónevet (születési név), amennyiben van, házassági nevet, 2. lakcímet, 3. születési helyet, időt, 4. állampolgárságot, 5. anyja születési nevét, 6. az azonosító okmány típusát és számát, 7. külföldi természetes személy esetében az 1-6. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet; - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetében 1. székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, 2. főtevékenységet, 3. azonosító okirat számát, 4. képviseletére jogosultak nevét és beosztását, 5. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait. A 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízások esetében továbbá a Hitelintézetnek fel kell hívnia ügyfele figyelmét arra, hogy köteles írásbeli nyilatkozatot tenni arról, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. Az Ügyfél azonosítása során (adatlap felvétele, stb.) a mindenkor hatályos pénzmosási szabályzatban előírtak szerint kell eljárni. Összeghatárra való tekintet nélkül kell azonosítani a szokatlan, illetve gyanús tranzakciókat. Azonosítási kötelezettség áll fenn az egymással ténylegesen vagy vélelmezhetően összefüggő több ügylet esetén, ha elérik az összeghatárt Konvertibilis fizetőeszközök megvásárlása A konvertibilis fizetőeszközök megvásárlásának általános szabályai - A Hitelintézet csak azokat a valutákat vásárolja meg, amelyek árfolyamát jegyzi. - Újra nem forgalmazható bankjegyeket a Hitelintézet nem vásárol meg. Forgalomba nem hozhatónak minősül a sérült, csonka és a szennyezettség 43

44 mértékétől függetlenül a szennyezett bankjegy, a forgalomból kivont bankjegy, valamint az olyan bankjegy, amelynek valódisága megkérdőjelezhető. - A Hitelintézet érmét nem vásárol. - A bankjegyek átvétele a Keesing-féle valutatájékoztató és pótlásai /a Valutaismertető/ a BAN-KA program frissítései alapján történik. Csak érvényes és forgalomképes bankjegy vehető át - A devizabelföldi és devizakülföldi Ügyfél a birtokában lévő valutát összeghatárra való tekintet nélkül forintra átválthatja. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény és szabályzat figyelembe vételével a jogszabályban, belső szabályozási dokumentumban meghatározott forint alatti, nem gyanús ügylet esetében az átváltáshoz az Ügyféltől nem kell azonosításra alkalmas okmányt (személyi igazolvány, útlevél) kérni, de a jogszabályi előírásokat be kell tartani. A Hitelintézet a valuta vételkor jutalékot nem számít fel Konvertibilis fizetőeszközök eladása Konvertibilis fizetőeszközök eladásának általános szabályai - A Hitelintézet kizárólag az árfolyamjegyzékén szereplő valutákat értékesíti. - A valuták eladásával kizárólag az ilyen tevékenységre jogosítvánnyal rendelkező egységek foglalkozhatnak. - A Hitelintézet érintett egységei a valutaeladás zavartalan lebonyolítása érdekében a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat mellékletében rögzített valutakészlettel rendelkeznek. - Amennyiben az üzletfél a tájékoztatóban megjelölt összeghatár felett kíván valutát vásárolni az egységet a vásárlási szándékáról előző nap 10 óráig tájékoztatnia kell. Ellenkező esetben a várható forgalmat mérlegelve a valutaeladás tárgynapi teljesítése megtagadható. - Devizakülföldi és devizabelföldi Ügyfélnek összegre való tekintet nélkül korlátlanul adható el az árfolyam lapon jegyzett valuta. A fizetőeszköz eladásához jogcím - igazolás nem szükséges. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény és szabályzat figyelembe vételével a jogszabályban, belső szabályozási dokumentumban meghatározott forint alatti, nem gyanús ügylet esetében a konvertibilis fizetőeszköz eladáshoz az Ügyféltől nem kell azonosításra alkalmas okmányt (személyi igazolvány, útlevél) kérni, de a jogszabályi előírásokat be kell tartani. A Hitelintézet a valuta eladásakor jutalékot nem számít fel Nyilvántartások A valutavételi, eladási bizonylatok irattári példányát, valamint a pénztári nyilvántartásokat az iratkezelési szabályzatban meghatározott időpontig kell megőrizni Valutakészlet kezelés A valuta készlet kezelés általános szabályai A megvásárolt konvertibilis valuta beszállítását, illetve az eladáshoz és konverzióhoz szükséges készletek biztosítását a Hitelintézet a Bankon keresztül bonyolítja le, hitelintézeti valuta vételi ill. valuta eladási árfolyam alapján. 44

45 A Hitelintézet a saját jogon végzett pénzváltási tevékenységéhez szükséges valutakészletét a Bank megbízásából végzett megbízásos devizaszámla vezetéshez, illetve a megbízásos valutaforgalmazáshoz szükséges valutakészlettől elkülönítve tárolja. A valutakészlet kezelése, tárolása, nyilvántartása során a mindenkor hatályos Pénzés Értékkezelési Szabályzatban foglaltak az irányadók. 5. PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG ÜGYNÖKÖN KERESZTÜL Pénzváltási tevékenység ügynökként csak a Hpt. 2. számú mellékletének 12. a) pontjának megfelelően végezhető. A pénzváltó köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét 30, azaz harminc napon túl szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát. A Felügyelet a pénzváltó működését azonnal felfüggeszti, ha a pénzváltó tevékenységével összefüggésben pénzmosással vagy terrorizmussal kapcsolatban büntetőeljárás indul. A Felügyelet a vizsgálat lezárását követően a felfüggesztést megszünteti, vagy az engedélyt visszavonja. A pénzváltási tevékenység a) a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség, b) a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény, falba épített széf vagy havi átlagban napi ,- Ft-ot, azaz egyszázezer Forintot meg nem haladó forgalom esetén lemezszekrény, c) a valuták és a csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközök: c.a) valuta- és csekktájékoztató, c.b) technikai segédeszközök (UV-lámpa, nagyító), d) legalább egy telefon fővonal, e) árfolyamjegyzék, f) az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla, g) a 11. -ában megjelölt technikai eszköz megléte esetén végezhető. A Hitelintézet ügynöke a fenti bekezdés a) pontjában említett feltétel meglétét az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető más, használati jog esetében a földhivatal által kiállított tulajdoni lappal, bérleti jog esetén bérleti szerződéssel köteles igazolni. A Hitelintézet ügynöke a fenti bekezdés d) pontjában említett feltétel meglétét valamelyik távközlési szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződéssel köteles igazolni. A pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, mely alkalmas arra, hogy az Ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló, képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera). A pénzváltó a kamera elhelyezéséről, működéséről és használatáról az érintett személyek figyelmét a figyelemfelhívásra alkalmas módon és előzetesen megfelelő helyen elhelyezett tájékoztatóval köteles felhívni. A fentiek alapján készült felvételeket az adatvédelmi szabályoknak megfelelően a pénzváltó köteles az elkészülés napjától számított ötven napig megőrizni. 45

46 Az előbbiekben foglalt határidő leteltét követően a pénzváltó köteles a fenti bekezdés alapján készült felvételeket az adatvédelmi szabályoknak megfelelően megsemmisíteni. Ha az üzlethelyiségben egyéb, nem pénzváltási tevékenységet is folytatnak, az üzlethelyiségnek a pénzváltási tevékenység végzésére szolgáló részét el kell különíteni a más tevékenység végzésére szolgáló résztől. Az egyébként üzlethelyiséggel rendelkező pénzváltó kérelmére a Felügyelet indokolt esetben meghatározott időtartamra engedélyezheti a pénzváltási tevékenységnek az üzlethelyiségen kívüli végzését. Az ügynököt megbízó Hitelintézet köteles a pénzváltó pénztári nyitvatartási ideje alatt a pénzváltási tevékenységhez szükséges váltási készletet folyamatosan biztosítani. Az ügynök az általa alkalmazott árfolyamokat a Hitelintézettel kötött megbízási szerződésben rögzített módon állapítja meg. Az ügynök belső utasításban köteles szabályozni az árfolyam-meghatározás módját, és megjelölni az árfolyam-megállapításért felelős személyeket. A pénzváltó köteles öt évig megőrizni az árfolyamjegyzékeket. A Hitelintézet ügynöke az euróra és az amerikai dollárra valutaárfolyamot köteles jegyezni. A pénzváltó köteles a) a pénzváltási tevékenységre vonatkozó belső szakmai utasítást ideértve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény előírásait is elkészíteni, annak naprakészségéről gondoskodni, b) megfelelő ügyviteli rendszert kialakítani. Ha a pénzváltó a pénzváltási tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is folytat - a vonatkozó számviteli előírások megtartása mellett -, köteles könyvvitelét úgy kialakítani, hogy a pénzváltási tevékenységgel kapcsolatos forgalom (bevétel, kiadás) elkülöníthető legyen. A pénzváltó a bizonylatok alapján köteles pénztáranként pénztári naplót vagy annak megfelelő egyéb nyilvántartást vezetni, amely valutanemenkénti és forint szerinti bontásban tartalmazza a tételes (bizonylatonkénti) bevételi és kiadási forgalmat, valamint a pénztár napi valuta, illetve forint nyitó- és zárókészletét. A pénzváltó köteles a könyvvitelét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a Felügyeletnek, valamint a jegybanknak, szolgáltatandó információkról szóló jogszabály vagy jegybanki rendelkezés szerinti adatok szolgáltatására és ellenőrzésére. A Hitelintézet belső ellenőrzése köteles legalább évente megvizsgálni, hogy az ügynök a pénzváltási tevékenységet jogszabályoknak, illetőleg a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e. A Hitelintézet felelős azért, hogy a pénzváltási tevékenységet végző ügynök a tevékenységét a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A Hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben az ügynök tevékenysége jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik. A pénzváltó köteles erre a célra kialakított űrlap rendelkezésre bocsátásával biztosítani a szolgáltatással kapcsolatos panaszok írásbeli benyújtásának lehetőségét. A kitöltött űrlap másolati példányát az átvétel igazolását követően a 46

47 bejelentőnek vissza kell adni. A pénzváltó köteles az egyéb módon bejelentett panaszokat a beérkezésüket követő öt napon belül a bejelentőnek visszaigazolni. Az űrlapnak tájékoztatnia kell a bejelentőt az írásbeli válaszadás határidejéről, a fogyasztói viták peren kívüli rendezésére létrehozott békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, valamint a tevékenységet felügyelő közigazgatási szerv nevéről és címéről. A pénzváltó köteles a hozzá bejelentett panaszokról központi nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak vagy mellékletének tartalmaznia kell a részben vagy egészében megalapozottnak bizonyult panaszok kapcsán, a hasonló esetek megelőzését szolgáló intézkedésekre történő utalást. A pénzváltónak a forgalomból ki kell vonnia a sérült, csonka és - szennyezettség mértékétől függetlenül - a szennyezett bankjegyet, a forgalomból kivont bankjegyet, valamint az olyan bankjegyet, amelynek valódisága megkérdőjelezhető. XI. BANKKÁRTYA SZOLGÁLTATÁS A bankkártya üzletág elsődleges célja Ügyfelek részére készpénz nélküli fizetési forgalom elősegítése (vásárláskor) és az automatákból történő készpénzfelvétel lehetőségének biztosítása a banki nyitvatartási időn túl. A bankkártya kibocsátó az MNB engedélye alapján a Magyar Hitelintézeti Bank Rt. A Hitelintézet 2 (kettő) db készpénzkiadó automatával rendelkezik. (Körmendi Fiók: Körmend, Rákóczi u 32.; Egyházasrádóci Fiók: Egyházasrádóc, Kossuth u. 108.) Szerződéskötés: bankkártya szerződést csak pénzforgalmi számlatulajdonos, illetve a számla önálló rendelkezési joggal bíró társtulajdonosa köthet. A kártya igénylője a Hitelintézet által rendelkezésre bocsátott kártya Igénylő lapot és a bankkártya szerződést kell aláírva a Hitelintézethez benyújtania. XII. KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK A Hitelintézet adatkezelésének, adatfeldolgozásának egy részét kiszervezi, nevezetesen a számítástechnikai rendszerének (szoftver) üzemeltetését, szoftver eszközeinek karbantartását és szoftver jogszabálykövetését, fejlesztését, valamint a KHR referenciaadatok továbbítását, az adattovábbítással kapcsolatos teljes jogú képviseletét más, külső vállalkozóval végezteti, az adatvédelmi előírások betartása mellet. A Hitelintézet a Hpt.13..(12) bekezdése alapján a kiszervezett tevékenységek körét: - Banki szoftvertámogatási szolgáltatás: Tak-Invest Informatikai és Szolgáltató Kft., (Székhelye: 1148 Budapest, Fogarasi út 64.); - Giro tevékenység végzése: TAKINFO Kft. (Székhelye: 1125 Budapest, Fogaskerekű út 4-6.); - Internet banking szolgáltatás végzése: ISafe Informatikai Zrt. (Székhelye: 1036 Budapest, Galagonya u. 5.); - Belső ellenőrzési tevékenység (Befektetési üzletág) IT Business Consulting Magyarország Kft. (székhelye: 1119 Budapest, Etele út 10. fszt. 1.). XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szabályzat alkalmazását elősegítő egyéb rendelkezések, azaz annak elválaszthatatlan részét képező mellékletek tartalmazzák. Az Igazgatóság jelen Szabályzatot, annak módosításaival, az egységes szerkezetbe foglalt szöveget, a 47

48 2013. október 10. napján megtartott ülésén fogadta el, amely a jóváhagyás napjától hatályos. Jelen Szabályzat egységes szerkezetbe foglalásának tényét a Hitelintézet ügyvezetője igazolja és hirdeti ki. Az Igazgatóság felhatalmazza a Hitelintézet igazgatósági tagságú ügyvezető igazgatóját, hogy a jogszabályi, stb. változásokból eredő módosításokat, a rendelkezések érdemi tartalmát meg nem változó mértékéig, önállóan átvezesse és ennek tényét az egységes szerkezetbe foglalva (szabályzat, mellékletek, stb.) rögzítse. Körmend, Dr. Forgács Béla Igazgatósági tag - Ügyvezető igazgató Mellékletek: 1. Ügyfélszolgálati idő és a pénzforgalmi megbízás benyújtásának rendje (Ügyrend részeként megtalálható jelen szabályozási dokumentumban) 2. Kiemelt ügyfelek meghatározások (Ügyrend részeként megtalálható jelen szabályozási dokumentumban) 3.1. és 3.2. Általános szerződési feltételek (Vállalkozásokra/Természetes személyekre vonatkozóan) Módosított dokumentumok 48