Objektumorientált szoftverfejlesztés. Követelmények tervezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Objektumorientált szoftverfejlesztés. Követelmények tervezése"

Átírás

1 Objektumorientált szoftverfejlesztés Követelmények tervezése Selmeci István, 2003

2 Tartalom Követelmény menedzsment követelmények tervezése... 3 A követelmények tervezésének jelentősége... 3 A fejlesztési projektek bukásának okai... 4 A követelmények menedzselésének lépései, eszközei... 4 A követelmények tervezése... 4 A követelmények tervezésének fázisai... 5 A követelmények tervezésének eszközei... 6 Követelmények csoportosítása... 8 Felhasználói követelmények... 8 Rendszerkövetelmények... 8 Funkcionális és nem funkcionális követelmények... 8 Példa a követelmények tervezésére A feladat A jelenlegi rendszer A folyamat pontosítása A feladat pontosítása A végleges feladatleírás A követelmények ábrázolása használati eset modellben A kazettakölcsönzési feladat használati eset modellje Következtetések Üzleti folyamatok modellezése A modell elemei Események Output Célok A folyamatok modellezésének jelentősége Hálós követelménymodell Követelmények gyűjtése, rendszerezése Szöveges követelménylista Követelmény diagram Követelmények és használati esetek Követelmények részletezése, lebontása Összefoglalás

3 Követelmény menedzsment követelmények tervezése A követelmények tervezésének jelentősége A szoftvereket emberek (felhasználók) számára készítik, akik azokat céljaik elérése érdekében használják. A felhasználói célok teljesítése a legtöbbször bonyolult, egymással összefüggésben álló tevékenységek elvégzését jelenti, melyek során részcélokat teljesítünk. A felhasználói célok, részcélok a szoftver fejlesztői felé követelményként jelentkeznek, melyeket az alkalmazásnak ki kell elégítenie. A szoftver-követelmények az összetett felhasználói céloktól a kisebb részcélok teljesítésén át a gazdasági-technikai szintű szabályokig, előírásokig terjednek. Követelmény: olyan feltétel, képesség, szolgáltatás, melynek teljesítését (vagy az annak való megfelelést) elvárjuk a tervezett alkalmazástól. Az adott szoftverrel kapcsolatos követelmények feltárása, rendszerbe foglalása döntő jelentőségű a fejlesztés szempontjából, hiszen olyan szoftvert kell készíteni, amely megfelel a felhasználók igényeinek. A fejlesztés sikerének alapvető feltétele, hogy belül maradjunk az idő- és költségvetési korlátokon, és a végtermék pontosan megfeleljen a megrendelő elvárásainak. Ez nem egyszerű, mivel a követelmények a fejlesztés ideje alatt változhatnak. A követelmények rendszerezésével, változásaik nyomon követésével és ezek folyamatos dokumentáción való átvezetésével nagymértékben elősegíthetjük projektünk sikerét. A követelmények megváltozása egyáltalán nem ritka, és azoknál a fejlesztéseknél, amelyeknél a tervezés és kódolás egy korábban véglegesen rögzített követelményrendszer alapján készül, sokszor vezet kudarchoz: az időközben megváltozott felhasználói igények, prioritások miatt már nem arra a szoftverre lenne szükség, mint ami elkészült. Ennek elkerülése érdekében a követelményeket, azok változásait a fejlesztés teljes folyamatában figyelemmel kell kísérni, a terveket és program-prototípusokat pedig folyamatosan hozzá kell igazítani ezekhez a változásokhoz. A követelmények ilyen típusú kezelését nevezzük követelmény-menedzsmentnek. Követelmény menedzsment: a követelmények feltárása, rendszerezése és dokumentálása a követelmények változásainak nyomon követése A követelmény menedzsment folyamatos tevékenység, amely végigkíséri a fejlesztés teljes folyamatát. Célja a követelmények feltárása, rendszerezése, dokumentálása. További fontos feladata a követelmények változásának nyomon követése és ezek érvényesítése a fejlesztési folyamatra. 3

4 A követelmény menedzsment sikeres alkalmazása olyan minőségi termék előállításához vezet, amely megfelel a felhasználók igényeinek, a fejlesztés időtartama és költségei pedig a tervezett értékeken belül maradnak. A fejlesztési projektek bukásának okai. A fejlesztési projektek egy jó része sikertelen; túllépik finanszírozhatóságuk határát, kicsúsznak a határidőkből, esetleg éppen félúton megszakadnak. A befejezett projektek nem kis hányadánál pedig végül kiderül, hogy a megrendelő számára értéktelen, mert a termék nem felel meg igényeinek. Felmérések szerint a bukások leggyakoribb okai a felhasználói oldal egyes problémáiból, illetve a követelmények változásainak figyelmen kívül hagyásából származnak. Ez utóbbi ok leginkább abból származik, hogy: a követelmények igen érzékenyek az idő múlására, nehéz őket számba venni és dokumentálni a tervben figyelmen kívül hagyott változások végigkísérik a fejlesztést, és a végterméket egyre inkább eltávolítják az elvárt eredménytől A sikeres követelmény menedzselés érdekében alaposan meg kell ismernünk a szakterületet, melynek számára fejlesztünk, fel kell tárnunk a folyamatok lényeges elemeit és ezek kulcsszereplőit és persze célszerű megfelelő eszközt használni, amely jól támogatja a követelmény menedzsment feladatait. A követelmények menedzselésének lépései, eszközei Az alábbiakban bemutatjuk a követelmény menedzsment fő lépéseit és eszközeit. A lépések sorrendje, alkalmazásuk száma nem kötött és egyszeri, hiszen maga a fejlesztési folyamat is iteratív. A követelmények tervezése Mint korábban láttuk, a rendszer szolgáltatásainak és az ezekkel kapcsolatos megszorításoknak a leírásait nevezzük a rendszerrel szembeni követelményeknek. A szolgáltatások és megszorítások tehát a követelmények - kitalálása, feltárása, elemzése, dokumentálása és ellenőrzése a követelménytervezés. 4

5 A követelmények tervezésének fázisai A rendszerfejlesztés folyamata egyszeri, illetve ismételt lépések (iterációk) sorozatából áll. A folyamat iterációs jellege a követelmény-menedzselési tevékenység miatt alakul így: a kezdeti követelményhalmaz alapján elkészített tervek és próba-alkalmazások a követelmények változásával módosulhatnak, így áttervezésre, majd újabb prototípusok előállítására lehet szükség. A követelmények tervezése már a rendszerfejlesztés elején, az ún. megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során megkezdődik. 1. fázis: A megvalósíthatósági tanulmány A megvalósíthatósági tanulmány az elkészítendő rendszer rövid leírása, elemzése. Ennek során el kell dönteni, hogy a megrendelők igényei egyáltalán kielégíthetők-e a rendelkezésre álló pénzügyi-technikai háttér figyelembe vételével, illetve milyen megoldási alternatívák képzelhetők el. A megvalósíthatósági tanulmánynak tehát össze kell foglalnia a legfontosabb felhasználói követelményeket. 2. fázis: A követelmények pontosítása, részletezése Ebben a szakaszban a fő követelményeket csoportosítjuk. A magas szintű, általánosan megfogalmazott követelményeket kiegészítjük az azokhoz kapcsolódó további követelményekkel. Ennek alapján felállítjuk kezdeti rendszermodellünket (például szakterületi modell formájában), és egyeztetjük azt a felhasználókkal. Ebben a fázisban célunk a rendszer pontosítása és minél jobb megértése. 3. fázis: A követelményspecifikáció elkészítése A feltárás és elemzés során összegyűjtött információkat egységes dokumentumba foglaljuk. Célunk a rendszer belső felépítésének, alrendszereinek meghatározása. A követelményspecifikáció a logikai rendszerterv alapja. 4. fázis: Ellenőrzés Az ellenőrzési szakasz célja az, hogy megállapítsuk: követelménymodellünk megfelele a valós igényeknek, nincsenek-e benne ellentmondások, és tartalmaz-e minden követelményt. Mint korábban említettük, a követelménytervezés végigkíséri a fejlesztési folyamatot, és sok esetben újragondolásra késztet terveinkkel kapcsolatban. Amennyiben gyökeres változás nem áll be a megrendelő elképzeléseiben, a fejlesztési folyamat során a fázis lépéseit hajtjuk végre rendszeresen, így biztosítva a követelmények, a tervek és a kódok naprakészségét, megfelelőségét. 5

6 A követelmények tervezésének eszközei Információk gyűjtése A feladat megismerésének, a fő felhasználói követelményeknek a feltárásához rendszerint az alábbi, széles körben ismert szervezési eszközökből válogatunk: interjúk kérdőívek követelményelemző foglalkozások brainstorming prototípus-elemzés Az összegyűjtött információk ábrázolása, dokumentálása Miután megismertük a szakterületet és feltártuk a főbb elvárásokat, készítsünk dokumentációs tervet. A dokumentációs terv elkészítése előtt döntsük el, hogy a követelmények feltárásához, elemzéséhez és rendszerezéséhez milyen technikákat fogunk alkalmazni: vagyis milyen modellezési módszereket használunk a követelmények tervezésénél. A követelmények modellezéséhez használt technikák körültekintő kiválasztása azért fontos, mert a különböző módszerek különböző lehetőségeket rejtenek magukban: például munkafolyamatok elemzéséhez nem célszerű szerkezeti összetétel bemutatásához használatos eszközt alkalmazni, és fordítva. Használati eset modell Az objektumorientált tervezés UML modellező nyelve a követelmények feltárásához, elemzéséhez kezdetben nem sok lehetőséget biztosított. A szabvány erre a célra a használati eset modellt ajánlotta, melynek segítségével leginkább a felhasználói szintű követelmények, illetve ezekből kiindulva a belső rendszerkövetelmények ábrázolhatók. A használati esetekhez kapcsolódnak a szekvencia diagramok, amelyek a követelmény teljesítéséhez szükséges erőforrásokat és műveleteket mutatják be. A folyamatok lefutását aktivitás diagramokkal is illusztrálhatjuk, illetve a feltárt objektumok belső viselkedését elemezhetjük aktivitás diagramok segítségével. Üzleti folyamat modell Nagyobb rendszerek esetében felmerül az igény egy átfogóbb modell elkészítésére is. Ezt a célt szolgálja az UML szabványhoz később csatlakozó üzleti folyamat modellezés (BPM, Business Process Model), amely az SSADM módszertanban sokszor használt adatfolyam modellekhez hasonló eszköz, de elemei az objektumorientált megközelítést 6

7 tükrözik. Az üzleti folyamat modellezés célja a létező, és/vagy a tervezett rendszer folyamatainak, anyag- és információáramlásának feltárása, bemutatása, megértetése. Hálós követelménymodell Az üzleti folyamatok modellezése leginkább a valós folyamatok feltérképezését szolgálja. A használati eset modell, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb modellek pedig a felhasználó és a szoftver kapcsolatából kiindulva közelítik meg a problémát, és már kifejezetten a szoftver kialakítására koncentrálnak. Teljes körű, részletes, de ugyanakkor áttekinthető követelménymodell egyik korábbi módszerrel sem készíthető el. Az ún. hálós követelménymodell segítségével olyan modell készíthető, amely tetszőleges bontásban ábrázolja a követelményeket és kapcsolataikat. Ez a modell nem kötődik munkafolyamatokhoz, és nem kizárólag a szoftver-használat oldaláról közelíti meg a problémát. A hálós követelménymodell segítségével a probléma teljes követelmény-szerkezete ábrázolható, amely mindenfajta követelményt tartalmaz. 7

8 Követelmények csoportosítása A követelmények hierarchikus rendszert alkotnak, a rendszer elemei pedig összefüggésben állnak egymással. Az összefüggések lehetnek közvetlen ok-okozati, származási, illetve egyéb logikai kapcsolatok. A követelményrendszer felépítéséhez célszerű a követelményeket típusokba sorolni. Felhasználói követelmények Magas szintű, gyakran absztrakt követelmények a rendszerrel szembeni legfőbb megrendelői elvárások. Ábrázolásukhoz általában diagramokkal kiegészített természetes nyelvű leírásokat használunk. A cél annak definiálása, hogy milyen szolgáltatásokat várunk el a rendszertől, és annak milyen feltételek, megszorítások mellett kell működnie. A felhasználói követelményeknek a rendszer funkcionális és nem funkcionális követelményeit kell úgy leírniuk, hogy bárki megértse azokat. Célszerűen a rendszer külső viselkedését írják le, és nem térnek ki a belső működés jellemzőire. A felhasználói követelmények leírásánál a kulcsfontosságú igényekre kell koncentrálni. A megfogalmazott követelményeket rövid magyarázó szöveggel látjuk el. Rendszerkövetelmények Rendszerkövetelmények (a felhasználói követelmények részletezése és lebontása). A rendszerszolgáltatások és megszorítások részletes, a felhasználói követelményekhez (is) kapcsolódó leírása funkcióspecifikáció. Az egész rendszer teljes meghatározását tartalmazza, a rendszerterv kiindulási pontja lesz. Tartalmazhat objektummodelleket, adatfolyam modelleket, stb. Funkcionális és nem funkcionális követelmények A követelményeket sokszor célszerű abból a szempontból is vizsgálni, hogy a rendszer működésére vagy a működést befolyásoló egyéb követelményekre vonatkoznak-e. Ebből a szempontból megkülönböztetünk: funkcionális követelményeket: A rendszer által nyújtandó szolgáltatások ismertetése (hogyan kell reagálnia a rendszernek bizonyos eseményekre, hogyan kell viselkednie egyes szituációkban). A funkcionális követelmények a rendszertől várt funkciókat és/vagy szolgáltatásokat írják le. nem funkcionális követelményeket: A rendszer funkcióival és szolgáltatásaival kapcsolatos megszorítások (időbeli korlátozások, szabványok, hardver és szoftverkörnyezeti előírások, teljesítménykövetelmények, stb.). 8

9 Szakterületi követelmények A rendszer szakterületén alkalmazott előírások, megszorítások (számítási előírások, jogszabályok, stb.). A szakterületi követelmények természetesen lehetnek funkcionális és nem funkcionális követelmények. A követelmények jellegének meghatározása abban nyújt segítséget, hogy eldönthessük: milyen funkcionalitást, milyen felületet biztosítson a program a felhasználó felé, milyen belső funkciókat kell teljesítenie ahhoz, hogy a felhasználó igényeit kielégítse, és működése közben milyen előírásokat, szabályokat kell alkalmaznia, betartania. 9

10 Példa a követelmények tervezésére A követelmények tervezésének egyik módját egy konkrét példán keresztül mutatjuk be. A példa a demonstrációs célokat szolgáló alkalmazások között klasszikusnak számító videotéka feladat lesz. A megoldás modellezéséhez az objektumorientált fejlesztésben gyakran használt UML (Unified Modeling Language, Egységes Modellező Nyelv) technikáját, elemeit használjuk fel. A követelmények feltárása a rendszer elemzésével kezdődik. Mivel feladatunk egy már működő üzleti vállalkozás folyamatainak számítógépes támogatása, a jelenlegi rendszer analízisével kezdjük a munkát. A feladat Készítsünk számítógépes alkalmazást a videotéka kölcsönzési tevékenységének támogatására. A jelenlegi rendszer A videotéka a filmkazetták dobozait az üzlet polcain tárolja. Minden dobozhoz tartozik egy biléta, amelyen a kazetta egyedi sorszáma található. Ha a kazettadoboz mellett nem található biléta, az azt jelenti, hogy a filmet már más kikölcsönözte. Az ügyfelek a kiválasztott film bilétáját odaviszik az alkalmazotthoz, aki kikeresi a film kazettáját. Kölcsönösen meggyőződnek arról, hogy a kazettán a kívánt film van-e. Feljegyzik az ügyfél kódját, a kölcsönzött kazetta sorszámát, a kölcsönzés dátumát, és a visszahozatal tervezett időpontját. A filmet az ügyfél más időpontban is visszahozhatja (de legfeljebb 3 nap múlva), ez a kölcsönzési díjat befolyásolja majd. A kiadott kazetta bilétáját visszahozásig egy Kikölcsönzött filmek címkéjű dobozban tárolják. Visszahozatalkor a nyilvántartó füzetből kikeresik a kölcsönzésnél felvett adatokat, mellé írják a visszahozás dátumát, majd meghatározzák a fizetendő kölcsönzési díjat (jelenleg minden megkezdett nap 250 Ft). Ezután a kazetta visszakerül a szekrénybe, a bilétát pedig visszaakasztják a polcra, a doboz mellé. A kölcsönzéseket nyilvántartó füzetet időnként átvizsgálják, és ha egy ügyfél túllépte a 3 napos maximális határidőt, felszólító levelet küldenek neki. A fenti leírás a videotéka általános működését írja le. Ebből kiindulva a következőket kell elvégeznünk: A folyamat pontosítása A fogalmak tisztázása A számítógéppel támogatott tevékenységek meghatározása 10

11 A folyamat pontosítása A leírás alapján megpróbáljuk a rendszer folyamatát ábrázolni. Amennyiben ez hiánytalanul sikerül, nincs további feladatunk ez ügyben (szinte sosem fordul elő!). Már ebben a szakaszban figyelünk a fogalmak tisztázására. Kezdjük magával a feladattal. Minek a támogatására készítünk szoftvert? A fenti leírás a videotéka általános működését mutatja be. Ebben szerepelnek az üzlet eszközei, az ügyfelek és alkalmazottak, a filmek kiválasztásának módszere, a nyilvántartott adatok, stb. Határozzuk meg a minket érdeklő folyamatot! (Mivel a feladat erősen kapcsolódik egy vagy több munkafolyamathoz, a szakterület elemzéséhez üzleti folyamat modellt használunk) Definíció: A számítógépes alkalmazás feladata a kölcsönzési folyamat támogatása lesz. Ez azt jelenti, hogy nem foglalkozunk az alkalmazottak munkaügyi kérdéseivel, a filmek beszerzésével, az üzlet adóbevallásával, a házipénztár működésével, blokk kiadásával, stb. A következő lépés a folyamat kezdő és végpontjának meghatározása. Definíció: A kölcsönzési folyamat akkor kezdődik, amikor az ügyfél átadja a kívánt kazetta bilétáját az alkalmazottnak. Definíció: A kölcsönzési folyamat akkor fejeződik be, amikor a kazetta visszahozása után az alkalmazott bejegyzi ennek tényét (dátum). A fenti két definíció azt is tisztázza, hogy a fizetéssel kapcsolatos ügyekkel sem foglalkozunk: nem számítjuk ki a fizetendő összeget, nem határozunk meg kedvezményeket, vagy büntetéseket. Kérés biléta átadása Kölcsönzés «cél» Bev étel Ábra 1: A kölcsönzési folyamat Az ügyfél a Kérés eseménnyel elindítja a kölcsönzés folyamatát. A folyamat célja az ügyfél szempontjából a film megszerzése, az üzlet szempontjából pedig a bevétel növelése. Számítógépes alkalmazásunk oldaláról csak a Kölcsönzés folyamattal kell majd foglalkoznunk. 11

12 A korábbi leírást tanulmányozva, ajánlatos fogalom-gyűjteményt készítenünk, hogy: az egyes fogalmak alatt ugyanazt értsük, amit a felhasználó, a hamis fogalmakat kiszűrjük, az egyes fogalmak hatókörét tisztázzuk (Például észrevehetjük, hogy a videotéka alkalmazottainak szótárában a film és a kazetta fogalmak keverednek, szinonimaként használják ezeket) Fogalmak Kölcsönzés Kazetta Film Ügyfél Biléta Kivét Felszólítás Kölcsönzési idő Az a folyamat melynek során az ügyfél megkapja a kívánt kazettát, majd a kölcsönzési idő lejártával (vagy felszólításra), visszahozza azt. Mágneses adathordozó, amely egy vagy több filmet tárol. Az a dolog, amit az ügyfél keres, meg akar nézni. Kazettát kölcsönző ember, aki beiratkozott a videotékába. A kazetta egyedi sorszámát tartalmazó, annak kiválasztását segítő eszköz. A kölcsönzést rögzítő bejegyzés. A 3 nap maximális kölcsönzési időt túllépő ügyfelek számára készített levél. Az a napokban meghatározott időtartam, ameddig a kikölcsönzött kazetta az ügyfélnél van. A fogalmak tisztázása, megértése nem csak azt a célt szolgálja, hogy a fejlesztés során a megrendelő és fejlesztő közös nyelven beszéljen, hanem lehetővé teszi, hogy a későbbi szoftver is a szakterület kifejezéseit, fogalmait használja. 12

13 A kölcsönzés során anyagi és nem anyagi folyamatok játszódnak le. A feladatleírás alapján a kölcsönzési folyamat az alábbi input erőforrásokat igényli, illetve output eredményeket produkálja: Biléta Kazetta Ügyfél adatai biléta átadása Kérés Kölcsönzés «cél» Bev étel Biléta-doboz biléta bedobása kivét megírása, illetve érvénytelenítése Kiv ét felszólítás megírása Felszólítás Ábra 2: A kölcsönzéshez tartozó inputok és outputok A fenti modell alapján fogalmazzuk meg pontosabban a feladatot! A feladat pontosítása Készítsünk számítógépes alkalmazást a videotéka kölcsönzési tevékenységének támogatására. A program segítsen a kazetták kikölcsönzésében és visszavételében. A nyilvántartás alapján, a 3 nap maximális kölcsönzési időt túllépő ügyfelek számára felszólító levelet kell készíteni. Megvizsgálva a pontosított feladatleírást, további tisztázandó kérdést találunk: a kölcsönző ügyfél. Az ügyfél adatait szerepeltetni kell a kölcsönzésnél, de szükségünk van rá a felszólító levél kapcsán is. Ezekhez szükség van az ügyfelek nyilvántartására is, tehát követelményrendszerünk ezzel kiegészül. Ugyanígy észrevehetjük, hogy a kazetta adataira is szükség van, tehát a kazettákról is nyilvántartást kell vezetnünk. Miért? Mert az eredeti folyamatban, amikor az alkalmazott kikeresi a tényleges kazettát, ellenőrzi, hogy azon valóban a keresett film van-e. Ezt megteheti úgy, hogy beteszi egy videó készülékbe, de ez a gyakorlatban nem járható út. Vezessünk inkább megbízható kazetta - film nyilvántartást. Ha már a kazetta film témánál tartunk, további pontosításként meg kell jegyeznünk, hogy egy kazettán nem csak egy film lehet (pl. rajzfilmek). 13

14 A videotéka fő és kisegítő folyamatait egységes modellben ábrázolva megkapjuk a teljes rendszert. Kazetta adatai Ügyfél adatai Kazetták nyilvántartása Ügyfelek nyilvántartása Biléta Kazetta Ügyfél Kérés biléta átadása Kölcsönzés «cél» Bev étel felszólítás megírása biléta bedobása kivét megírása, illetve érvénytelenítése Biléta-doboz Kiv ét Felszólítás Ábra 3: A kiegészítő folyamatok A kölcsönzési folyamat időben két szakaszra oszlik: 1. a kazetta kiadása, és 2. a kazetta visszavétele Mindkét tevékenységnek megvannak a maga bemenő és kimenő adatai, illetve feltételei. A feladatot célszerű úgy ábrázolni, hogy lássuk a kölcsönzési folyamat e két összetevőjét is. 14

15 Kérés biléta átadása Kiadás kiválasztás ki vál asztás kivét megírása biléta bedobása Kazetta Ügyfél Biléta-doboz Kiv ét biléta visszaakasztása kivét kikeresése Kiv ét érvénytelenítése Kölcsönzés Visszahozatal Visszavétel Pénz Ábra 4: A kölcsönzési folyamat felbontása Foglaljuk most már össze a teljes, pontos feladatleírást. A végleges feladatleírás Készítsünk számítógépes alkalmazást a videotéka kölcsönzési tevékenységének támogatására. A program tartsa nyilván a kölcsönzésekkel kapcsolatos adatokat, melyek. a kölcsönző ügyfél kódja a kikölcsönzött kazetta sorszáma a kölcsönzés kelte a tervezett visszahozás dátuma a tényleges visszahozás dátuma A nyilvántartás alapján, a 3 nap maximális kölcsönzési időt túllépett ügyfelek számára felszólító levelet kell készíteni. Az ügyfelekről nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalma: ügyfél kódja 15

16 neve címe (irányítószám, város, utca, házszám) A kazettákat és a filmeket is nyilván kell tartani: kazetta sorszáma film címe, rendező 1 film címe, rendező 2.. film cím, rendező n A rendezőt azért rögzítjük, hogy az azonos című filmek egyértelműen megkülönböztethetők legyenek. Az alkalmazás személyi számítógépen, egy munkahelyes, egy felhasználós üzemmódban fog működni. Operációs rendszer: Windows. 16

17 A követelmények ábrázolása használati eset modellben A használati eset modell azt írja le, hogy mire kívánja a felhasználó az alkalmazást használni. A modellben megjelenítjük a felhasználó és a program interakciós szintjét, illetve ha szükséges, tovább bontjuk a fő követelményeket. Itt már megjelenhetnek további, rendszerszintű követelmények is. A kazettakölcsönzési feladat használati eset modellje Az üzleti folyamat elemzéséből kiderült, hogy milyen tevékenységeket kell végezni a kölcsönzéssel kapcsolatban, illetve ezekhez milyen anyagi és információs folyamatok kapcsolódnak. Az alkalmazásnak az információs feladatokat kell támogatnia, tehát a felhasználó az ezekhez tartozó funkciókat várja el a programtól. Az alábbi használati eset modell - kiindulva a korábbi elemzésekből azokra a szolgáltatásokra koncentrál, amiket a programnak a felhasználó felé nyújtania kell. Támogató tevékenységek Fő tevékenység Filmek nyilvántartása Kazetta visszavétele Kazetta kiadása Alkalmazott «include» Kazetták nyilvántartása Karbantartási funkciók + Felvitel + Keresés + Módosítás + Törlés Felszólító levelek készítése Ügyfelek nyilvántartása Ábra 5: Használati eset diagram A fenti diagram a fő felhasználói követelményeket mutatja. Bár a kazetták, és ügyfelek nyilvántartása eredetileg nem felhasználói szinten fogalmazódik meg, de alapvető szükségességük miatt, a rendszer követelményeinek egyeztetésénél erre a szintre kerül. A későbbi implementálásnál kötelezően figyelembe kell venni: a felhasználó ezeket a funkciókat várja el a rendszertől, ezeket fogja keresni programunkban. A program elfogadásánál, átvételénél az egyik döntő szempont az, hogy az mennyire igazodik a támogatott szakterület szakmai és használati igényeihez. A felhasználói felület kialakításánál ezt maximálisan figyelembe kell majd venni. 17

18 Következtetések Mit és hogyan tudtunk meg a fenti elemzésekből? Mire használtuk a diagramokat? A követelmények feltárásánál a jól bevált emberi kommunikációs eszközök (beszéd, hang- és/vagy filmfelvételek) segítségével összegyűjtöttük 1, amit a rendszerről tudnunk kell. Nagyon fontos, hogy a követelményelemzést az illető szakterület jelen esetben a videotéka tapasztalati (helyszíni) megismerésével kezdjük. A szakterület felméréséhez jó eszköz az üzleti folyamat modell, mivel közel áll az emberi gondolkodáshoz. Segítségével feltárhatjuk, megismerhetjük a szakterület munkafolyamatait, és a munkafolyamatokhoz kapcsolódó anyagi és információs folyamatokat. Ez az elemzés azonban csak akkor használható igazán jól, ha olyan rendszert vizsgálunk, amelyben a munkafolyamatok meghatározó szerepet játszanak. Ha feladatunk például egy szövegszerkesztő program készítése, annál ezt a módszert nehezen alkalmazhatnánk. Az egész elemzés célja az, hogy a működő szakterület megismerésétől indulva tisztázzuk, hogy a tervezett alkalmazást kik, mikor, mire és hogyan kívánják használni. Az eredményeket olyan formában kell rögzítünk, hogy bárki számára bármilyen szinten megismerhető legyen a rendszer. E cél elérését szolgálhatja a használati eset modell, amely a majdani felhasználó szemszögéből próbálja a tervezett rendszert ábrázolni: használatát bemutatni. A használati eset modell a követelmények egy újabb szemszögből való megközelítése: vegyük észre, hogy a fenti példában is ugyanazt a rendszert jártuk körbe, és modelleztük különböző eszközökkel. A következő fejezetben összefoglaljuk az üzleti folyamat modellek készítésével kapcsolatos tudnivalókat, majd kitérünk egy újabb követelmény-ábrázolási lehetőségre, a hálós követelménymodellre. A használati eset modellekkel részletesebben nem foglalkozunk, az ezekre vonatkozó további ismeretek megtalálhatók tananyagunk UML diagramokkal foglalkozó részében. 1 Ne feledjük, hogy a követelmények gyűjtése, aktualizálása, felülvizsgálata a fejlesztés teljes folyamatában jelen van lásd: követelmények menedzselése. 18

19 Üzleti folyamatok modellezése (Business Process Model BPM) Az üzleti folyamatok modellezése az egyik alapvető szakasz a szoftverfejlesztésben. A folyamatok elemzése során gyűjtjük össze azokat az információkat, melyeknek alapján megismerjük, megértjük az illető szakterületet. A BPM modell mutatja meg, hogy a tervezett alkalmazásunkat hol és milyen módon illesztjük a támogatandó tevékenységekhez. A folyamatmodellezés mind a jelenlegi, mind a tervezett rendszer megismeréséhez felhasználható. Az elemzés és modellezés kezdeti szakaszában alkalmazott BPM segítségével felmérjük, összegyűjtjük az érintett tevékenységekkel kapcsolatos eseményeket, input erőforrásokat és a keletkező termékeket. A továbbiakban, a későbbi modellek elemeinek (pl. használati esetek) visszacsatolásával ellenőrizhetjük, hogy az üzleti folyamatok mindegyikét figyelembe vettük-e a tervezéskor. Bár a BPM rendszerint tágabb horizonttal rendelkezik, mint amit a szoftver fejlesztésekor figyelembe kell vennünk, talán épp ezért, kiválóan alkalmas arra, hogy meghúzzuk tervezett rendszerünk határait: mit valósítunk meg fejlesztésünk keretei között, és mit nem. A modell elemei Az üzleti folyamat modellekben általában az alábbi diagram-elemeket használjuk: a folyamat célja speciális input elemek és output elemek felhasznált erőforrások tevékenységek események Az üzleti folyamat jellemzője, hogy szervezeti keretek között zajlik, mindig valamilyen kézzelfogható célja van. A folyamat tevékenységekből áll, melyek mindegyike egy meghatározott fogyasztó, vagy piac számára állít elő végterméket. A folyamatnak mindig van egy jól meghatározható kezdete, és egy egyértelmű végpontja. Folyamat Ábra 6: A folyamat szimbóluma 19

20 A szimbólum magában foglalja a folyamatban zajló tevékenységek lefolyását (balról jobbra mutató irány). A belső folyamatok jelzésére az UML aktivitás elemeit használhatjuk. Folyamat Tevékenység 1 Tevékenység 2 Ábra 7: Belső folyamatok jelzése Inputok, erőforrások és információk Az üzleti folyamatok céljaik elérése érdekében információkat használnak fel. Az információk, ellentétben az erőforrásokkal, nem használódnak el a folyamat lezajlása során inkább a transzformációs folyamat részeinek tekinthetjük őket. Az információk származhatnak külső forrásokból, vevőktől, belső szervezeti egységektől, de más folyamatok terméke is lehet. Az erőforrások szintén a folyamat bemenő elemei, de a folyamat tevékenységei során elhasználódnak, beépülnek a termékekbe. Erőforrás Információ «input» «supply» Folyamat Ábra 8: Információk és erőforrások jelzése A <<supply>> jelzés azt mutatja, hogy az információ, vagy egyéb bejövő objektum nem használódik el a folyamat során. Például a nyomtatványok előállítását segítő sablonok akárhányszor felhasználhatók a szövegszerkesztőben. Az <<input>> jelzésű kapcsolat viszont azt jelzi, hogy az erőforrás elhasználódik a tevékenységek végzése során. 20

21 Események Az esemény egy történés, amely elindítja (esetleg megállítja) a folyamatot. Ábra 9: Folyamat indító esemény Output Egy üzleti folyamat mindig létrehoz valamilyen outputot, terméket. A létrehozott termék lehet közbenső (más folyamat inputja), vagy végtermék. Ez a termék lehet egy valóságosan létező objektum (pl. egy ipari gyártmány, vagy jelentés), illetve a bemenő erőforrások egy speciális kombinációja (pl. egy rendezett lista). A folyamat terméke lehet más folyamat elindító oka, eseménye. Erőforrás Információ «input» «supply» Esemény Folyamat «output» «output» Output Output Ábra 10: Outputok 21

22 Célok Egy üzleti folyamat mindig rendelkezik egy vagy több, jól meghatározott céllal. Ezek a célok azok, amiért a rendszer, a szervezet egyáltalán működik. Erőforrás Információ «input» «supply» Esemény Folyamat «goal» Cél «output» «output» Output Output Ábra 11: Cél A folyamatok modellezésének jelentősége Az üzleti folyamatok modellezése eredetileg nem része az UML szabványnak. Az UMLben, és a kapcsolódó fejlesztési módszertanban (UP, Unified Process, Egységesített Eljárás) a követelmények feltárása, elemzése és modellezése bizonyos szempontból mostohán kezelt terület volt. Az eredeti elképzelés szerint a szoftverekkel kapcsolatos követelményeket a használati esetek segítségével térképezzük fel. A használati esetek felhasználó-központúsága pedig biztosítja, hogy a tervezés során ne rugaszkodjunk el a valóságtól, a valós igényektől. Nagyobb, összetettebb rendszerek fejlesztése esetén ez a módszer azonban nem biztosítja a teljes rendszer megértését, illetve ábrázolását, mivel a követelményeknek csak egy részhalmazára koncentrál. Ez megfelelő lehet egy egyszerű alkalmazás tervezése során, de a teljes rendszer megismerésére, a sokféle követelmény (tevékenységek, adatok, korlátozások, környezeti feltételek, hivatalos előírások, stb.) által alkotott teljes igényrendszer gazdaságos ábrázolására nem alkalmas. Az adott szakterület szoftverrel való támogatásának alapfeltétele a szakterület alapos megismerése. Olyan esetekben, amikor az érintett területre a munkafolyamatok, tevékenységek, és az információáramlás jellemző, a folyamatmodellezés hasznos eszköz lehet. 22

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

A dokumentáció felépítése

A dokumentáció felépítése A dokumentáció felépítése Készítette: Keszthelyi Zsolt, 2010. szeptember A szoftver dokumentációját az itt megadott szakaszok szerint kell elkészíteni. A szoftvert az Egységesített Eljárás (Unified Process)

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

01. gyakorlat - Projektalapítás

01. gyakorlat - Projektalapítás 2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:

Részletesebben

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya.

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya. Dátum: 20080318 Státusz: Released Készítette: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Készítette Név: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Jóváhagyta Név: Dátum: 20080318 Dátum: Aláírás: Aláírás:

Részletesebben

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Projectvezetők képességei

Projectvezetők képességei Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés

Részletesebben

Időkönyvelő Projektfeladat specifikáció

Időkönyvelő Projektfeladat specifikáció Időkönyvelő Projektfeladat specifikáció 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 Bevezetés... 3 2.1 A feladat címe... 3 2.2 A feladat rövid ismertetése... 3 3 Elvárások a feladattal kapcsolatban... 4

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2. Követelmények (Requirements)

2. Követelmények (Requirements) 2. Követelmények (Requirements) A szoftverfejlesztés első lépése a specifikáció, vagy más néven a követelménytervezés, amelynek célja, hogy meghatározzuk milyen szolgáltatásokat követelünk meg a rendszertől,

Részletesebben

Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv

Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv Készítette: Ballagi Pordány Dániel Árpád EHA: BAQSAAI.ELTE E-mail: dballagi@yahoo.com 1. oldal Tartalomjegyzék A szoftver...3 Funkciók:...3 Projekt költségei, időbeosztása...4

Részletesebben

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Fizikai terv A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Készítsük el a Hallgatói adatok kezelésének Dialógus tervét!

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések

Részletesebben

18. Szövegszerkesztők

18. Szövegszerkesztők 18. Szövegszerkesztők A szövegszerkesztés olyan számítógépes művelet, amelynek során később nyomtatásban megjelenő szövegegységeket, dokumentumokat hozunk létre, majd azokat papírra kinyomtatjuk. A különböző

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Minőségellenőrzési kérdőív kitöltő program Felhasználói kézikönyv

Minőségellenőrzési kérdőív kitöltő program Felhasználói kézikönyv Minőségellenőrzési kérdőív kitöltő program Felhasználói kézikönyv Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2010. augusztus 18. Tartalom A program főablaka... 3 A fejléc, a felső menüsor valamint az eszköztár... 4

Részletesebben

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat.

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat. Szövegszerkesztés 1. Bevezetés Ebben a modulban a szövegszerkesztési szabályokat kívánjuk bemutatni. Feltételezzük, az olvasó már ismer legalább egy szövegszerkesztő programot, így annak teljes körű bemutatására

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

2 Access 2016 zsebkönyv

2 Access 2016 zsebkönyv 2 Access 2016 zsebkönyv BBS-INFO Kiadó, 2016. 4 Access 2016 zsebkönyv Bártfai Barnabás, 2016. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a szerző írásbeli hozzájárulásával

Részletesebben

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők.

Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Bizonylatok felvitele Bizonylatok felvitele mindig a gazdasági eseménnyel kezdődik, majd ezután attól függően jelennek meg dinamikusan a további adatmezők. Fej Gazdasági esemény Kezdjük el begépelni a

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

Object Orgy PROJEKTTERV 1 (9) Adattípusok menedzselése Palatinus Endre 2010-09-27 1.0

Object Orgy PROJEKTTERV 1 (9) Adattípusok menedzselése Palatinus Endre 2010-09-27 1.0 Object Orgy PROJEKTTERV 1 (9) Projektterv 1 Összefoglaló 2 Verziók Ez az projekt projektterve, ahol kitérünk a megrendelt szoftver elvárt szolgáltatásaira, és a tárgy keretein belül a projekt során felhasználandó

Részletesebben

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása

Részletesebben

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

CabMap hálózat-dokumentáló rendszer

CabMap hálózat-dokumentáló rendszer CabMap hálózat-dokumentáló rendszer A CabMap hálózat-dokumentáló rendszer elsősorban passzív optikai hálózatok elektronikus dokumentálására szolgál. A rendszer hatékony és rugalmas hozzáférést biztosít

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. előadás

Adatszerkezetek 1. előadás Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk

Részletesebben

Választó lekérdezés létrehozása

Választó lekérdezés létrehozása Választó lekérdezés létrehozása A választó lekérdezés egy vagy több rekordforrásból származó adatokat jelenít meg. A választó lekérdezések a táblák, illetve az adatbázis tartalmát nem változtatják meg,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba A szoftverfejlesztés folyamata PPKE-ITK Tartalom A rendszer és a szoftver fogalma A szoftver, mint termék és készítésének jellegzetességei A szoftverkészítés fázisai: Az igények

Részletesebben

Részletes ismertetô. Projektmenedzsment

Részletes ismertetô. Projektmenedzsment Részletes ismertetô Projektmenedzsment proalpha - Projektmenedzsment A proalpha projektmenedzsment modul egy olyan eszköz, amellyel minden, a projekttel kapcsolatban felmerülô feladat kezelhetô. A többfelhasználós

Részletesebben

Fakitermelések ütemezése és dokumentálása

Fakitermelések ütemezése és dokumentálása Fakitermelések ütemezése és dokumentálása ERDŐGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI BEJELENTÉSEK/FAKITERMELÉSEK ÜTEMEZÉSE ÉS DOKUMENTÁLÁSA A Fakitermelések ütemezése és dokumentálása menüpont három terület kezelésére

Részletesebben

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge

Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Telepítési útmutató a Solid Edge ST7-es verziójához Solid Edge Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Szükséges hardver és szoftver konfiguráció 3 Testreszabások lementése előző Solid Edge verzióból 4 Előző Solid

Részletesebben

Programtervezés. Dr. Iványi Péter

Programtervezés. Dr. Iványi Péter Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű

Részletesebben

Módszerek és technikák

Módszerek és technikák Szervezeti tevékenység elemzése Business Activity Model, BAM Módszerek és technikák Milyen kérdésekre keresünk választ: Miért? Mit? Mikor? Hogyan? Szervezeti szempontok Tevékenységek logikai modellje Szervezeti

Részletesebben

Operációs rendszerek. Tanmenet

Operációs rendszerek. Tanmenet Tanmenet TANMENET- Operációs rendszerek Témakörök Javasolt óraszám 1. Operációs rendszerek alapjai 2. Windows 2000 ismeretek- Munka a képernyőn 3. Windows 2000 ismeretek- A Start menü elemei 4. Windows

Részletesebben

Mérlegelés több cég számára

Mérlegelés több cég számára METRISoft Mérleggyártó KFT PortaWin (PW2) Jármű mérlegelő program 6800 Hódmezővásárhely Jókai u. 30 Telefon: (62) 246-657, Fax: (62) 249-765 e-mail: merleg@metrisoft.hu Web: http://www.metrisoft.hu Módosítva:

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

Adatbázis-kezelés Access XP-vel. Tanmenet

Adatbázis-kezelés Access XP-vel. Tanmenet Adatbázis-kezelés Access XP-vel Tanmenet Adatbázis-kezelés Access XP-vel TANMENET- Adatbázis-kezelés Access XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés az Access XP használatába 2 tanóra (90 perc)

Részletesebben

Ami a vízesésen túl van

Ami a vízesésen túl van Ami a vízesésen túl van Adattárház fejlesztés módszertani tapasztalatok a T-Systems adattárházában, a HIFI-ben Ponori.Ajtony@iqpp.hu 2012. június 12. Miről is lesz szó? HIFI háttér HIFI projekt szkóp Két

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Táblázatkezelés Excel XP-vel. Tanmenet

Táblázatkezelés Excel XP-vel. Tanmenet Táblázatkezelés Excel XP-vel Tanmenet Táblázatkezelés Excel XP-vel TANMENET- Táblázatkezelés Excel XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés az Excel XP használatába 4 tanóra (180 perc) 2. Munkafüzetek

Részletesebben

Technikai információk fejlesztőknek

Technikai információk fejlesztőknek Technikai információk fejlesztőknek Különbségek a Java-s nyomtatványkitöltő program és az Abev2006 között 1. A mezőkód kijelzés bekapcsolása a Szerviz/Beállítások ablakban érhető el. 2. Az xml állományok

Részletesebben

IT ügyfélszolgálat és incidenskezelés fejlesztése az MNB-nél

IT ügyfélszolgálat és incidenskezelés fejlesztése az MNB-nél IT ügyfélszolgálat és incidenskezelés fejlesztése az MNB-nél Molnár László MNB, ITIL Projektvezető Fábián János ICON Professional Services Vezérfonal Az MNB IT működése, a SIP kiváltó okai A projekt módszereinek

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 2.

Számítógépes alapismeretek 2. Számítógépes alapismeretek 2. 1/7 Kitöltő adatai: Név: Osztály: E-mail cím: 2/7 Kérdések: Mire szolgál az asztal? Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. A telepített alkalmazások tárolására. A telepített

Részletesebben

Egzinet Partner Portál

Egzinet Partner Portál Egzinet Partner Portál Adminisztrációs felület Oktatási segédanyag 1 Készítsd el saját weboldalad! I. Bejelentkezés Minden Egzinet Partner Portál a http://admin.egzinet.hu adminisztrációs felületen keresztül

Részletesebben

PwC EKAER Tool felhasználói leírás. 2015. május

PwC EKAER Tool felhasználói leírás. 2015. május www.pwc.com/hu/ekaer PwC EKAER Tool felhasználói leírás 2015. május Tartalom Bejelentések létrehozása 3 1. A forrás Excel állomány kitöltése 3 2. A forrás Excel állomány mentése 4 A szükséges mezők kitöltését

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Projektmenedzsment képzés Oktatási tematika Budapest, 2009. szeptember 4. IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Változások folyamata

Változások folyamata ISO 9001:2008 Változások az új szabványban Változások folyamata A változtatások nem csak a rendszer dokumentumait előállítókra vonatkozik, hanem: az ellenőrzéseket végzőkre, a belső auditot végzőkre, és

Részletesebben

3. modul - Szövegszerkesztés

3. modul - Szövegszerkesztés 3. modul - Szövegszerkesztés Érvényes: 2009. február 1-jétől Az alábbiakban ismertetjük a 3. modul (Szövegszerkesztés) syllabusát, amely a gyakorlati vizsga alapját képezi. A modul célja Ezen a vizsgán

Részletesebben

PartSoft Informatikai Kft. KÖNNY felhasználói kézikönyv 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek...

PartSoft Informatikai Kft. KÖNNY felhasználói kézikönyv 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek... 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek... 2 2 Ügyfélcsoport... 2 3 Ügyfelek... 3 3.1 Váltás ügyfelek között... 4 4 Bevallások... 4 4.1 Létrehozás... 4

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

1. A Portlet elérhetősége Jogosultsági szintek Teljes UNIQA aktivitás lekérdezés Ügynökség szintű aktivitás lekérdezés...

1. A Portlet elérhetősége Jogosultsági szintek Teljes UNIQA aktivitás lekérdezés Ügynökség szintű aktivitás lekérdezés... 1. A Portlet elérhetősége... 3 2. Jogosultsági szintek... 4 2.1 Teljes UNIQA aktivitás lekérdezés... 4 2.2 Ügynökség szintű aktivitás lekérdezés... 4 2.3 Ügynök szintű aktivitás lekérdezés... 4 3. Szűrési

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Tartalom Tartalom...1 Bevezetés...2 Általános áttekintés...3 Az IFSZ Házipénztár modul alapkoncepciója... 3 Jogosultságkezelés... 4 Bizonylatszámozás... 4...5 Törzsadatok és beállítások... 5 Pénztári jogosultságok

Részletesebben

AJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan

AJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 24. SZÁMÚ AJÁNLÁSA a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan 2005.

Részletesebben

Kézikönyv. Szelekciós jegyzék 2.

Kézikönyv. Szelekciós jegyzék 2. Kézikönyv Szelekciós jegyzék 2. Tartalomjegyzék 1 SZÁMLA (ÉRTÉKESÍTÉS) - ÜRES... 4 2 ABAS-ERP MASZKINFÓ... 6 3 SZÁMLA (ÉRTÉKESÍTÉS) - ÜRES... 7 4 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 8 5 PARANCS KERESÉSE...

Részletesebben

Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája

Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája A szövegszerkesztés alapjai Karakter- és bekezdésformázás Az oldalbeállítás és a nyomtatás Tabulátorok és hasábok A felsorolás és a sorszámozás

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

Hatodéves jelentkezés a Moduloban

Hatodéves jelentkezés a Moduloban Hatodéves jelentkezés a Moduloban Fogadónyilatkozat generálás PTE Klinikák és PTE háziorvos mentorok kivételével az összes választott gyakorlati helyről fogadónyilatkozatot kell beszerezni. Az aláírandó

Részletesebben

BODROGKOZ.COM / HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

BODROGKOZ.COM / HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ BODROGKOZ.COM / HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ 1. Adminisztrációs felület elérhetősége: http://www.bodrogkoz.com/wp-admin/ vagy http://www.bodrogkoz.com/wp-login.php A honlap tesztidőszak alatt az alábbi címen érhető

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Microsoft Access alapok

Microsoft Access alapok Microsoft Access alapok Képzési program Cím: 1027 Budapest, Csalogány utca 23. (a) A tanfolyam célja (a képzés során megszerezhető kompetencia) A tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már jártasságát szereztek

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM. A program az egyszer elkészített teszt feladatokat eltárolja, így azok később is kinyomtathatóak.

JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM. A program az egyszer elkészített teszt feladatokat eltárolja, így azok később is kinyomtathatóak. JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM Használati utasítás A program segítségével korlátlan számú hagyományos B kategóriás tesztlap nyomtatható, valamint 2345 kérdésből tetszőleges összeállítású tematikus

Részletesebben

Informatikai alkalmazásfejlesztő alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 02 Információrendszer-elemző és - Informatikai alkalmazásfejlesztő

Informatikai alkalmazásfejlesztő alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 02 Információrendszer-elemző és - Informatikai alkalmazásfejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2. modul - Operációs rendszerek

2. modul - Operációs rendszerek 2. modul - Operációs rendszerek Érvényes: 2009. február 1-jétől Az alábbiakban ismertetjük a 2. modul (Operációs rendszerek) syllabusát, amely az elméleti és gyakorlati modulvizsga követelményrendszere.

Részletesebben

Alapok (a K2D rendszer alapjai)

Alapok (a K2D rendszer alapjai) Alapok (a K2D rendszer alapjai) 1 1. Bevezetés... 3 2. Fastruktúra... 3 2.1. Nyitása, zárása... 3 2.2. Fülek... 5 2.3. Licence kulcs érvényesítése... 9 2.4. Új elem felvitele... 10 2.5. Elem törlése...

Részletesebben

TÁRGYTEMATIKA RÖGZÍTÉSE A NEPTUN RENDSZERBEN

TÁRGYTEMATIKA RÖGZÍTÉSE A NEPTUN RENDSZERBEN TÁRGYTEMATIKA RÖGZÍTÉSE A NEPTUN RENDSZERBEN Elkészült a Neptun rendszerben az a fejlesztés, amely lehetővé teszi a tantárgyi tematikák berögzítését, illetve adott félévhez történő letárolását. Ennek a

Részletesebben

Szövegszerkesztés Word XP-vel. Tanmenet

Szövegszerkesztés Word XP-vel. Tanmenet Szövegszerkesztés Word XP-vel Tanmenet Szövegszerkesztés Word XP-vel TANMENET- Szövegszerkesztés Word XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés a Word XP használatába 2 tanóra (90 perc) 2. Szöveg

Részletesebben

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL A toborzást-kiválasztást támogató humáninformatikai megoldásunk, a nexonjob, rugalmasan a vállalati egyedi igények alapján testre szabható. A rendszer webes felületén keresztül jelentkezhetnek a pályázók

Részletesebben

Partner adatainak betöltése a CKB Trend rendszerbe.

Partner adatainak betöltése a CKB Trend rendszerbe. Partner adatainak betöltése a CKB Trend rendszerbe. A partner adatok betöltése funkció A funkció használata lehetőséget teremt arra, hogy azok a partnerek, akik már korábban valamelyik szerződésben érintettek

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/6

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Teljeskörű BI megoldás a gyakorlatban IBM eszközök használatával, Magyarországon

Teljeskörű BI megoldás a gyakorlatban IBM eszközök használatával, Magyarországon Teljeskörű BI megoldás a gyakorlatban IBM eszközök használatával, Magyarországon esettanulmány csokor, mely megpróbálja összefoglalni az elmúlt 10 év tapasztalatait,tanulságait és bemutat egy élő, hazai

Részletesebben

A program jelenleg az import illetve az intrastat adatok alapján tudja elkészíteni a jelentést, kizárólag kötelezettséget tud lekérdezni.

A program jelenleg az import illetve az intrastat adatok alapján tudja elkészíteni a jelentést, kizárólag kötelezettséget tud lekérdezni. Leírás a Kompakt ZOLL v5 vámszoftverben elérhető környezetvédelmi termékdíj jelentéshez tartozó modulról. A program jelenleg az import illetve az intrastat adatok alapján tudja elkészíteni a jelentést,

Részletesebben

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

TÍPUSDOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSE

TÍPUSDOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSE TÍPUSDOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSE A Word sok előre elkészített típus dokumentummal rendelkezik. Ezek használatához válasszuk a Fájl menü Új dokumentum menüpontját. Itt több különböző kategóriába rendezve találhatjuk

Részletesebben

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355 - 712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu Internet:

Részletesebben

Szövegszerkesztés Word XP-vel. Tanmenet

Szövegszerkesztés Word XP-vel. Tanmenet Szövegszerkesztés Word XP-vel Tanmenet Szövegszerkesztés Word XP-vel TANMENET- Szövegszerkesztés Word XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés a Word XP használatába 2. Szöveg bevitele és módosítása

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje

Részletesebben