Az atópiás dermatitis klinikai jellemzői gyermekkorban. Clinical characteristics of atopic dermatitis in childhood

Átírás

1 BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE ÉVF DOI /bvsz Az atópiás dermatitis klinikai jellemzői gyermekkorban Clinical characteristics of atopic dermatitis in childhood NAGY GABRIELLA DR. Borsod -Abaúj- Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Bőrgyógyászati Osztály ÖSSZEFOGLALÁS Az atópiás dermatitis krónikus vagy krónikusan relaptáló, gyulladásos, nem fertőző, genetikailag meghatározott, a bőr barrier funkciójának károsodásával és immunregulációs zavarokkal járó bőrbetegség. Lefolyását külső és belső provokáló faktorok befolyásolhatják. Atópiás alkatú egyéneken fordul elő, ahol gyakori a családi halmozódás és a betegség társulása rhinoconjunctivitis allergicával, asthma bronchialéval vagy más allergiás kórképpel. Intenzív viszketéssel és bőrszárazsággal jár, a tünetek megjelenése és lokalizációja az életkorral változik. Leggyakrabban kora csecsemőkorban vagy gyermekkorban kezdődik, a pubertás utáni és a felnőttkori kezdet sokkal ritkább. Ebben a közleményben az atópiás dermatitis csecsemőkori (infantilis, 0-2 év) és a gyermekkori (3-10 év) formáinak klinikai jellemzőit foglaljuk össze. Kulcsszavak: atópiás dermatitis csecsemőkori forma gyermekkori forma klinikai tünetek SUMMARY Atopic dermatitis (AD) is a chronic, relapsing, non-infectious inflammatory skin condition with genetically determined skin barrier deficiency and immune regulatory dysfunctions. Many internal and external provoking factors may have influence on its course. AD usually occurs in individuals with atopic constitution having positive family history and is often associated with childhood-onset allergic rhinoconjunctivitis, asthma or other allergic disorders. Intensive itching and skin dryness are charcteristic, the morphology and localisation of cutaneous symptoms may vary with age. AD manifests mostly in infancy or early childhood, onset after pubercy or in adulthood is infrequent. Herein the clinical characteristics of infantile (0-2 years) and childhood (3-10 years) forms of atopic dermatitis will be discussed. Key words: atopic dermatitis infantile form childhood form clinical symptoms Az atópiás dermatitis (AD) kifejezést Wise és Sulzberger 1933-ban javasolták a krónikus, bőrszárazsággal, intenzív viszketéssel és gyulladással járó kórkép elnevezésére és kiemelték annak asszociációját az allergiás rhinitissel és az asthmával, míg később mások az IgE antitestek jelenlétével is (1). Jelenleg is aktív vita folyik az AD kritériumait illetően, mivel az AD esetek egy részében a légúti tünetek és a specifikus IgE-molekulák hiányoznak. Aktuálisan az AD fogalmát az extrinsic (IgE mediálta) és az intrinsic (atopiform, nem IgEmediálta) dermatitis/ekzemára egyaránt használják (2). A klinikai tüneteken alapuló kritériumokat először Wise és Sulzberger közölte, majd az AD klasszikus kritériumrendszerét Hanifin és Rajka (3) állította össze, melyben 3 major (6 közül) és 3 minor (23 közül) kritérium megléte alapján mondható ki a diagnózis. Ennek minor kritériumait később sokan bírálták, mivel AD-re nem specifikus tüneteket is tartalmaz (pl. ichthyosis, emlőbimbó ekzema, keratoconus, pityriasis alba stb.), ugyanakkor jellegzetes tünetek kimaradtak belőle (infraauricularis fissura, fejbőr diffúz hámlása). Emiatt brit szerzők egy csökkentett minimum set kritériumrendszert (UK Working Party Criteria) alkottak (4), később holland szerzőktől egy bonyolultabb Millenium Criteria látott napvilágot (5). Az Egyesült Államokban jelenleg az American Academy of Dermatology (AAD) által kidolgozott rendszer van érvényben, mely hasonlít a UK Criteriához, de előnye azzal szemben, hogy egészen fiatal csecsemőkre is alkalmazható (6). Az AAD kritériumokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. A betegség kiterjedésének és súlyosságának megítélésére, az adatok összehasonlíthatóságának biztosítására vált szükségessé klinikai pontrendszerek kidolgozása. Ezek egyik első képviselője a SCORAD-teszt volt (7), melyet számos más rendszer követett. A Harmonising Outcome Measures for Eczema keretében végzett vizsgálat során nemzetközi szakér- Levelező szerző: Nagy Gabriella dr. nagygabrielladr@fre .hu 209

2 Esszenciális jellemzők; meglétük kötelező: Pruritus Ekzema (akut, szubakut, krónikus): Típusos morfológia és korspecifikus elhelyezkedés* Krónikus vagy relapsusokkal tarkított kórlefolyás * korspecifikus elhelyezkedés: 1) arc, nyak, extensor oldali érintettség csecsemőkön és gyermekeken 2) meglévő vagy megelőző, hajlatokra lokalizált léziók bármely korosztályban 3) lágyék és hónalji régiók nem érintettek Fontos jellemzők; a legtöbb esetben fennállnak, a diagnózist támogatják: Korai életkorban kezdődik Atópia Személyes és/vagy családi anamnézis IgE reaktivitás Xerosis Kapcsolódó jellemzők; olyan klinikai tünetek, melyek segítenek az AD diagnózisát megerősíteni, de nem specifikusak és önmagukban nem alkalmasak AD igazolására tudományos ill. epidemiológiai tanulmányokban: Atípusos vascularis válaszreakciók (sápadtság, fehér dermographismus, késői fehér válasz) Keratosis pilaris, pityriasis alba, hyperlinearis tenyéri rajzolat, ichthyosis Ocularis/periorbitalis eltérések Más, regionális érintettség (perioralis elváltozások, pariauricularis léziók) Perifollicularis változások, lichenificatio, prurigo Kizáró állapotok; akkor lényegesek, ha az AD diagnózisához kizárásuk szükséges: scabies seborrhoeás dermatitis kontakt dermatitis ichthyosisok cutan T-sejtes lymphoma psoriasis fotoszenzitiv dermatosisok immundeficienciák erythroderma (egyéb okból) 1. táblázat Az American Academy of Dermatology diagnosztikai kritériumai atópiás dermatitisben (J Am Acad Dermatol. (2014) 70(2), ) tőkből álló testület 16 megvizsgált pontrendszer közül az Eczema Area and Severity Indexet (EASI) tartotta leginkább megfelelőnek tudományos elemzés céljára (8). Legújabban a módosított EASI-teszteken kívül a pediátriai Itch Severity Scale (ISS), a Patient-Oriented Eczema Measure (POEM) és a Patient-Oriented Scoring Atopic Dermatitis (PO-SCORAD) is az ajánlott vizsgáló módszerek közé került (9). Az atópiás dermatitis döntően a csecsemő vagy kisgyermekkorban kezdődik, irodalmi adatok alapján a betegek 85%- ában 5 éves kor előtt megjelennek a tünetek (10). A bőrszárazság mellett a vezető tünet az inzenzív pruritus, mely lehet intermittáló vagy folyamatos és általában éjszaka rosszabbodik, mely a gyermeket álmában zavarja. Az AD-es betegek a bőrtünetek széles skáláját mutatják, általában a betegség egy bizonyos stádiumában egy morfológiai jel dominál, de ezzel együtt más típusos léziók is jelen lehetnek. Az akut ekzemát erythema, oedema, papulák, papulovesiculák, nedvezés és pörkök jellemzik. Subakut ekzemában a bőrfelszín vörös, excoriált, helyenként enyhe infiltráció, hámlás, nedvezés, crustaképződés fordulhat elő. A krónikus ekzemában barnás-vörös papulák és plakkok dominálnak, a bőrrajzolat kifejezetté válik. Az individuális lichenoid papulák összeolvadva nagyobb lichenifikált plakkok kialakulásához vezetnek (11). Az AD fázisai Az AD-nek 3 klinikai szakaszát különítik el, a csecsemőkori/infantilis (0 hónapos kortól 2 éves korig), a gyermekkori (3-10 éves korig) és a felnőttkori (11-23 éves kor 210

3 / között jellemző, ill. ezt követően jelentkező) fázist. Mindegyik típusos morfológiai jelekkel és testtáji lokalizációval jellemezhető, de ezek között átfedés is lehetséges. A csecsemőkori forma jellegzetességei Az AD csecsemőkori formáját erythemás, nedvező, crustosus plakkok jellemzik, melyek leggyakrabban 1-6 hónapos korban jelentkeznek az orcákon (crusta lactea). A tünetek gyakran generalizáltak, a homlokot, a hajas fejbőrt is érintik, továbbá a törzsön, a végtagok feszítő felszínein, a cubitalis és poplitealis hajlatokban, a csuklókon, a bokákon, a combok és a nyak hátsó részein is kialakulhatnak hasonló morfológiájú elváltozások (12) (1., 2. ábra). Súlyos esetben a plakkok előemelkedhetnek. Az arc centralis pallorja, az orr és a paranasalis bőr megkíméltsége okozza az ún. fényszóró jelet ( headlight sign ). Ekzemás elváltozások és pörkök jelen lehetnek a felső ajakon és az állon is. Az ajkak nyalogatása perioralis nedvesedést okoz, melynek elpárolgása a bőr kirepedését és a dermatitis további romlását okozza. Az arc érintettsége az első életév végére általában csökken. A csecsemők gyakran veszik a kezüket a szájukba, emiatt a kezek és ujjak dorsalis oldalai súlyosan érintettek lehetnek. A törzsön lévő tünetek megjelenése összefüggést mutat a bőr szárazságával, ebben a régióban erythemás hámló vagy hypopigmentált foltok, follicularis papulák figyelhetők meg, alkalmanként súlyos diffúz ekzemás érintettség is előfordulhat (3. ábra). A pelenka viselése véd a vakarás ellen, ezért csecsemőkorban ez a terület megkímélt, szemben a kisdedkorral, amikor a pelenka már kevésbé jelent akadályt. Az AD vakarózással összefüggő tünetei leggyakrabban az 2. hónapban kezdődnek, mert ekkorra alakulnak ki azok a neuromuscularis koordinációk, melyek a vakarózáshoz szükségesek. Súlyos esetekben az intenzív viszketés miatt a csecsemő agitálttá válhat, kényszer helyzetben dobálja a testét, ill. tárgyakhoz vagy az őt tartó személyhez dörzsölődik. Jellegzetes póz a nyak hyperextensiója, mely során az occipitalis régióval próbálja elérni a háton levő viszkető területeket. A fokális hajhullás is gyakran annak a következménye, hogy a gyermek a viszkető fejbőrét folyamatosan az ágyneműhöz dörzsöli (11). Az infantilis ekzéma lefolyása különböző. Illi és munkatársai (13) az AD prevalenciáját az első két életévben magasnak, 21,5%-nak találták, azonban a gyermekek jelentős része (43,2%) komplett remisszióba került a harmadik életévére. Intermittáló maradt a betegség 38,3%-uknál és csupán 18,7%-ban észleltek perzisztáló AD-t. A gyermekkori forma jellegzetességei Az AD ezen fázisa kialakulhat az infantilis forma folytatásaként, lehet korábbi ekzema relapsusa és újonnan is megjelenhet korábban egészséges gyermekeken (1. ábra). Az exudatív tünetek inkább már csak a shubok idején jelentkeznek, 1. ábra Az infantilis és gyermekkori AD jellegzetes klinikai tünetei és lokalizációi. (Rudikoff nyomán, módosítva.) (Rudikoff D, Lee D, Cohen SR. Clinical aspects and differential diagnosis of atopic dermatitis. In: Rudikoff D, Cohen SR, Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, 2014; pp 42-43) 211

4 A B C D 2. ábra Csecsemőkori AD: nedvező, crustosus plakkok az orcákon (crusta lactea) (A), erythemas seropapulák, plakkok a törzs felső részén (B), a popliteális hajlatokban (C) és a felső végtagok feszítő felszínein (D). (Forrás: A, B, C fotó: dr. Szakos Erzsébet szívességéből, D fotó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (BAZ MKK) Bőrgyógyászati Osztály fotóanyagából) a gyermekkori eruptiók szárazabbak, papulosus megjelenésűek (4. ábra). Vesiculák jelenléte, nedvezés, pörkösödés ritkább. A tüneteket a bőrszárazság jellemzi és főleg a nagy hajlatokra lokalizálódnak. A szemhéj, nyak, kezek és a lábhátak bőre száraz, infiltrált, lichenifikált, papulosos, prurigós jellegű (12). Gyakoriak az excoriatiók, kisebb rhagasok, ezeken a területeken előfordulhat nedvezés és bakteriális felülfertőződés is. Gyermekeken nem ritka a retroauricularis és infraauricularis berepedés. A cheilitis és perioralis kirepedezés gyakori, különösen a téli hónapokban és többnyire a rendszeres ajaknyalogatás következménye ( ajaknyalogatók dermatitise ). A persistáló viszketés és kialvatlanság és/vagy szemek alatti sötét pigmentáció, az atópiás monokli szomorú arc ( mournful face ) kifejezést kölcsönöz a betegnek, mely korai előjele lehet az újonnan megjelenő AD-nek is. A szemöldök lateralis szélének az elvesztése, a Hertoghe-jel a krónikus dörzsölés következménye. Az ún. piszkos nyak szintén ekzematosus léziókra utalhat. A diszkrét és egybefolyó lichenoid plakkoknak a törzs, gyakran a periumbilicalis régió a predilekciós területe. A kezek lehetnek szárazak és berepedezettek, vagy mutathatnak lichenifikációt és pörkösödést, érinthetik a csukló volaris és dorsalis oldalát egyaránt. Az ujjvégek kiszáradása, a pulpitis sicca szintén előfordulhat. A combok hátsó részének bilateralis vagy belső felszínének érintettsége gyakori ( WC ülőke dermatitis toilet seat dermatitis ). A hátsó combterületet érintő AD-t el kell különíteni az allergiás kontakt dermatitis azon formájától, melyet az iskolai székek nikkel tartalma okoz ( school chair sign ). A genitalis érintettséggel járó AD jelentős dyscomfort érzéssel jár. A lichenifikált léziók később hypervagy hypopigmentálttá válhatnak (11). Számos egyéb, nem esszenciális klinikai tünet is előfordulhat gyermekkori AD-ben: Dennie-Morgan redők Kifejezett, többszörös redők az infraorbitalis területeken. Nem pato gnomiku sak az AD-re, normálisan is előfordulhatnak főleg afro-amerikaiakon, valamint kontakt allergiákban és egyéb okok kapcsán is, például dermatomyositisben. Atópiás monokli A periorbitalis bőr nem postinflammatoricus, kékesszürke vagy barna színű hyperpigmentációja. Úgy gondolják, hogy 212

5 3. ábra Csecsemőkori AD: súlyosabb esetben a tünetek generalizáltak, törzsön, végtagokon erythemás seropapulák jelentkeznek, melyek nagyobb területeken konfluálódhatnak. (Forrás: BAZ MKK Bőrgyógyászati Osztály fotóanyagából) a szemviszketés okozta folyamatos dörzsölés miatt a bőrből és a subcutan szövetekből a vénás visszaáramlás megromlik, ennek következményeként alakulnak ki a tünetek. Az atópiás monoklit a rhinitis allergica egyik manifesztációjának is tartják (14). A sötét elszíneződés erőssége korrelál az rhinitis allergica fennállásának időtartamával. Atópiás tisztelgés Az atópiás gyerekek ismételt vertikális orrdörzsölését jelenti. Ennek hatására kiemelkedő, halvány vagy sötét redő alakul ki az orrháton a csontos és porcos rész találkozásánál (14). Pityriasis alba Hypopigmentált vagy halvány rózsaszín foltok finom hámlással. Fiúknál és sötétebb bőrű egyéneken gyakoribb. A gyakori fürdés, napozás és a bőrszárazság elősegítő faktorok. Atópiás kéz- és lábfej dermatitis Atópiás gyermekeknél gyakori. Egy kétévesek körében végzett német vizsgálat 28%-os kézérintettséget mutatott ki (15), míg Simpson tanulmányában (16) a kézekzema öszszesített előfordulását 60%-osnak találta, mely az életkor növekedésével emelkedett (2 éves korig 43,7%, 3-12 éves korban 54,1%, 12 éves kor felett 63,9%). A kézhát érintettsége közel háromszorosa volt a tenyérének illetve az ujjak volaris felszínének. Ezzel szemben Lee és mtsai. (17) nagyobb arányban találtak palmoplantaris érintettséget az általuk vizsgált 108 gyerek körében. A kéz-és lábdermatitis gyakori előfordulása, a bőrtünetek predilekciós helyi eloszlása továbbra sem pontosan tisztázott. Hyperlinearis tenyér és talp, ichthyosis vulgaris, keratosis pilaris Az elváltozások filaggrin mutációval rendelkező atópiás betegekben gyakrabban fordulnak elő. A keratosis pilarisban follicularis keratoticus papulák jelentkeznek a karok lateralis oldalán, a hát felső részén és a combokon. 4. ábra A gyermekkori AD-t bőrszárazság, lichenificatio, papulosus, prurigos tünetek jellemzik, gyakoriak az excoriatiók és a pigmenteltérések. (Forrás: dr. Szakos Erzsébet szívességéből) Dyshidroticus ekzema Bár a kórkép önmagában is előfordul, de megjelenhet atópiás betegeknél is. Mélyen ülő hólyagcsákkal jelentkezik a kéz-és lábujjak oldalán, a tenyereken és talpakon, különösen a külső lábélen. 213

6 Fehér dermografizmus A vegetatív idegrendszer zavarára utal, hogy az atópiás betegek bőrének megkarcolása után piros csík helyett fehér csík jelenik meg. A jelenség oka, hogy a sejtfelszín adrenerg receptorai közötti egyensúly eltolódik, ennek kapcsán megváltozik az erek beidegződése. Mechanikus ingerre értágulat helyett érösszehúzódás jön létre. Szövődmények A bőr barrier funciójának megbomlása, abnormális immunreakciók kialakulása és az endogén antimikrobiális peptidek termelődésének csökkenése másodlagos infekciók kialakulásához vezethet az AD-s betegen. A szuperinfekció csecsemőkorban súlyos rizikót jelent, potenciális szisztémás fertőzések jöhetnek létre. A bakteriálisan felülfertőződött területek általában nedvezőek, sárgás pörkökkel fedettek. A leggyakoribb kórokozó a Staphylococcus aureus, ritkábban az A-csoportbeli Streptococcusok. A szubklinikus kolonizáció és a bakteriális szuperinfekciók makacs ekzemához vezetnek, ezért ezek korai felismerése fontos az effektív terápia szempontjából. MRSA fertőzés esetén mélyebb lágy rész - infekciók is kialakulhatnak, a Streptococcusok pustulákat és cellulitist, továbbá odorosus intertrigót okoznak. A varicelliform eruptiók a virális szuperinfekció jelei (pl.: herpes simplex, enterovirus, vaccinia, variola). A leggyakoribb az ekzema herpeticum (Kaposi), ahol direkt kontaktus útján fertőzhet az atopiás bőr, de korábbi infekció reaktivációja is létrejöhet. A tünetek hirtelen alakulnak ki, csoportos, ery - themás alapú hólyagcsák jelentkeznek, legtöbbször az ekzémás léziók területén. Általában nem súlyos, és lokalizált marad. Súlyos esetben a folyamat generalizálttá válhat, láz, elesettség, regionális lymphadenomegalia, pruritus és bakteriális felülfertőzés kísérheti. A vesiculák megrepedése után lyuggatott erosiók alakulnak ki, majd a léziók pörkösödnek. Esetenként pigmenteltérés, ritkán heg hátrahagyásával gyógyulnak. A kezeletlen folyamat a szemre terjedve keratitishez, vaksághoz vezethet vagy bakteriális szepszis kapujaként szerepelhet, emiatt szisztémás antivirális kezelés szükséges. Az ekzema vaccinatum ritka, életveszélyes reakció azoknál, akik a himlő vaccinavírusnak vannak kitéve. Ma már erre a szövődményre nem kell számítani. A molluscum contagiosumot humán papillomavírus okozza, AD-s betegeken gyakori, és disseminált betegséget okoz. Ekzematiform -id reakcióval kombinálódhat, amit molluscum dermatitisnek neveznek. Atopiás betegeken a verruca vulgaris infekciók is nagyobb számban fordulnak elő. A mycoticus fertőzések leggyakoribb kórokozói a Trichophyton rubrum, a Pityrosporum orbiculare és a Candida albicans. Az AD-s bőr struktúrájának és a normál védő funkciójának defektusa miatt könnyebb az irritánsok és az allergének bejutása a bőrbe, ezáltal nő a kontakt szenzibilizáció kialakulásának az esélye. Az erodált, nedvező területeken az allergének átjutása még inkább fokozott, melyet a vakarással való inokuláció is elősegít. A csecsemő- és gyermekkori atópiás dermatitis differenciáldiagnosztikai sajátosságai Az alábbiakban a kora gyermekkori AD differenciáldiagnosztikájának csupán néhány korspecifikus kérdésével foglalkozunk, az elkülönítő kórismével e lap másik közleménye foglalkozik részletesen. Seborrhoeás dermatitis A klasszikus csecsemőkori seborrhoeás dermatitis a hajas fejbőrt, az arcot, az axillaris és inguinalis hajlatokat érinti. Kiterjedtebb formában a törzs és a glutealis terület is involvált lehet. A hajlatok érintettsége mindkét kórképben előfordulhat, de az AD-vel ellentétben a pelenka által fedett terület sem megkímélt. Lazacvörös színű, zsírosan hámló papulák jellemzik, a tünetek általában nem viszketnek, a csecsemő nem nyugtalan. A nasolabialis redőket és a szemöldököket zsíros hámlás fedi, míg AD-ben az arc centralis része megkímélt ( headlight -jel). A csecsemőkori seborrhoeás és atopiás dermatitis klinikai jellemzőit a 2. táblázat hasonlítja össze. Psoriasis Nem ritka 2 évesnél fiatalabb gyerekeken sem, általában mint pelenkadermatitis kezdődik, később disszeminálódhat (18). A gyermekkori psoriasis az arcot, a hajas fejbőrt, a tenyereket, talpakat érintheti. A léziók körülírtak, klasszikus parakeratoticus hámlással. Kontakt dermatitis (CD) A CD-k minden formája utánozhatja vagy komplikálhatja az atópiás dermatitist. Irritatív CD-t csecsemők és gyermekek esetében leggyakrabban a testtel érintkezésbe kerülő folyadékok okoznak, például a pelenkában összegyűlt vizelet és széklet, vagy az ajak környékén a nyál, a tea, a gyümölcslé. Az allergiás CD késői típusú hiperszenzitivitáson alapul. A kontakt allergének okozta szenzibilizáció az első néhány élethónapban ritka, 6 hónapos kortól kezdődően prevalenciája a korral nő (19, 20). Az allergiás CD leggyakoribb gyermekkori kiváltó okai a nikkel, a helyi antibiotikumok, tartósítószerek, illatanyagok és a gumiakcelerátorok (20). A bőrtünetek lokalizációja a kiváltó allergén jellegétől függ. A metil-izotiazolinon és metil-klór-izotiazolinon a bébitörlőkben előfordulhat, ezen kívül emolliensekben és más kozmetikumokban is. A kortikoszteroid allergia a gyerekeknél ritka. Helyi szteroidkezelés melletti terápiás hatástalanság vagy állapotromlás esetén gondolni kell rá (21). Összefoglalás Az atópiás dermatitis diagnózisa általában alapos fizikális vizsgálattal és kórtörténeti elemzéssel állítható fel. A jellegzetes klinikai tünetek, azok életkorral párhuzamosan változó sajátosságai és lokalizációja, a morfológiai kép ismerete segítenek a helyes kórisme megállapításában. A laborvizsgálatok értéke szerény, mivel az AD-nek nincs megfelelően specifikus és szenzitív markere. 214

7 seborrhoeás dermatitis atópiás dermatitis Családi anamnézis negatív gyakran pozitív Kezdet 2-3. hónap arc pelenka alatti régió nagyobb hajlatok végtagok típusosan érintett perinasalis area érintett típusosan érintett érintett nem érintett gyakran érintett perinasalis area megkímélt típusosan megkímélt érintett érintett Léziók lazacvörös erythema zsíros hámlás élénk erythemás papulák, seropapulák, plakkok nedvezés, pörkök Pruritus nincs vagy enyhe intenzív Lefolyás spontán javul krónikus vagy relaptáló IgE szint normális gyakran emelkedett 2. táblázat A csecsemőkori atópiás dermatitis és seborrhoeás dermatitis klinikai jellegzetességeinek összehasonlítása. (Hussain nyomán módosítva) (Hussain S. H, Treat J. R, Yan A. C. Infantile atopic dermatitis. In: Rudikoff D., Cohen S. R., Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, (2014) p 83.) Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni dr. Szakos Erzsébet PhD. főorvosnőnek (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermekegészségügyi Központ) a klinikai fotók rendelkezésemre bocsájtásáért. IRODALOM 1. Wise F., Sulzberger M. B.: Other eczematous eruptions. In: Wise F, Sulzberger MB (eds.) Yearbook of Dermatology and Syphilology. Yearbook Publishers, Chicago, (1933) pp D Erme A. M, Bos J. D.: Atopic Dermatitis. In: Katsambas AD, Lotti TM, Dessinioti C, D Erme AM (eds.) European Handbook of Dermatological Treatments. Springer-Verlag, Berlin, (2015) pp Hanifin J. M, Rajka G.: Diagnostic features of atopic dermatitis. Acta Derm Venereol Suppl (1980) 92, Williams H. C, Burney P. G, Hay R. J. és mtsai.: The U.K. Working Party s Diagnostic Criteria for Atopic Dermatitis. I. Derivation of a minimum set of discriminators for atopic dermatitis. Br J Dermatol (1994) 131, Bos J. D., Van Leent E. J., Sillevis Smitt J. H.: The millenium criteria for the diagnosis of atopic dermatitis. Exp Dermatol (1998) 7, Eichenfield L. F., Tom W. L., Chamlin S. L. és mtsai.: Guidelines of care for the management of atopic dermatitis: section 1. Diagnosis and assessment of atopic dermatitis. J Am Acad Dermatol (2014) 70(2), Kunz B., Oranje A. P, Labrčze L. és mtsai.: Clinical validation and guidelines for the SCORAD index: consensus report of the European Task Force on Atopic Dermatitis. Dermatology (1997) 195(1), Schmitt J., Spuls P. I., Thomas K. S. és mtsai.: The Harmonising Outcome Measures for Eczema (HOME) statement to assess clinical signs of atopic eczema in trials. J Allergy Clin Immunol (2014) 134(4), Gerbens L. A., Prinsen C. A., Chalmers J. R. és mtsai.: Evaluation of the measurement properties of symptom measurement instruments for atopic eczema: a systematic review. Allergy (2017) 72(1), Hussain S. H., Treat J. R., Yan A. C.: Infantile atopic dermatitis. In: Rudikoff D, Cohen SR, Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, (2014) pp Rudikoff D., Lee D., Cohen S. R.: :Clinical aspects and differential diagnosis of atopic dermatitis. In: Rudikoff D, Cohen SR, Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, (2014) pp Temesvári E.: Ekzemák. Atópiás ekzema (atópiás dermatitis). In: Kárpáti S, Kemény L, Remenyik É.: Bőrgyógyászat és Venerológia. Medicina, Budapest, (2013) pp Illi S., von Mutius E., Lau S. és mtsai.: The natural course of atopic dermatitis from birth to age 7 years and the association with asthma. J Allerg Clin Immunol (2004) 113, Du Toit G. Clinical allergy images: the atopic syndrome. Current Allergy and Clinical Immunology (2005) 18(1), Böhme M., Svensson A., Kull I. és mtsai.: Hanifin s and Rajka s minor criteria for atopic dermatitis: which do 2-year-olds exhibit? J Am Acad Dermatol (2000) 43,

8 16. Simpson E. L, Thompson M. M., Hanifin J. M.: Prevalence and morphology of hand eczema in patients with atopic dermatitis. Dermatitis (2006) 17, Lee H. J., Ha S. J., Ahn W. K. és mtsai.: Clinical evaluation of atopic hand-foot dermatitis. Pediatr Dermatol (2001) 18, Morris A., Rogers M., Fischer G. és mtsai.: Childhood psoriasis: a clinical review of 1262 cases. Pediatr Dermatol (2001) 18, Bruckner A. L., Weston W. L., Morelli J. G.: Does sensitization to contact allergens begin in infancy? Pediatrics (2000) 105, Militello G, Jacob SE, Crawford GH.: Allergic contact dermatitis in children. Curr Opin Pediatr (2006) 18, Foti C., Bonifazi E., Casulli C. és mtsai.: Contact allergy to topical corticosteroidsin children with atopic dermatitis. Contact Dermatitis (2005) 52, Érkezett: Közlésre elfogadva: Hazai hírek A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle Szerkesztőbizottsága a lap évi Nívódíját az alábbi közleményeknek ítélte: Legjobb kísérletes munka Gubán Barbara dr., Kui Róbert dr., Képíró László dr., Bebes Attila dr., Groma Gergely dr., Kemény Lajos dr., Bata-Csörgő Zsuzsanna dr.: Abnormális STAT1 aktivitás pikkelysömörben (92. évf. 2016/1. szám old) Legjobb összefoglaló munka Csordás Anikó Violetta dr., Törőcsik Dániel dr., Sonkoly Enikő dr., Sawhney Irina dr., Janka Eszter Anna, Szegedi Andrea dr., Remenyik Éva dr.: Genetikai tényezők psoriasisban (92. évf. 2016/1. szám 3-11.) Legjobb kazuisztika Csoma Zsanett Renáta dr., Mari Judit dr., Franczia Péter dr., Varga Erika dr., Kemény Lajos dr., Nagy Nikoletta dr.: Epidermolyticus ichthyosis (92. évf. 2016/6. szám ) Legjobb terápiás közlemény Hufnagel Csilla dr., Várszegi Dalma dr., Bali Ottília dr., Gyulai Rolland dr., Lengyel Zsuzsanna dr.: Talpi lokalizációjú Kaposi-sarcoma sikeres kezelése imikvimod krémmel (92. évf. 2016/1. szám old.) 216