A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELLENKERESETE. (nem hivatalos fordítás)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELLENKERESETE. (nem hivatalos fordítás)"

Átírás

1 NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG A GABČÍKOVO-NAGYMAROS PROJEKTTEL KAPCSOLATOS ÜGY (MAGYARORSZÁG/SZLOVÁKIA) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELLENKERESETE (nem hivatalos fordítás) I. KÖTET DECEMBER 5.

2 2 BEVEZETÉS 1. A Bíróság július 14-én kelt rendelkezésével a felek ellenkereseteinek benyújtási határidejét december 5-ében határozta meg. A Magyar Köztársaság a jelen ellenkeresetet a Bíróság rendelkezésének megfelelően nyújtja be. Az ellenkereset válaszol a szlovák keresetre, illetve további bizonyítékokat és érveket terjeszt elő az ügyben elfoglalt magyar álláspont alátámasztására. A szlovák kereset tényállításai 2. A szlovák kereset szokatlanul emocionális, és a vitát az ezeréves történelemmel hozza kapcsolatba. 1 Hangneme helyenként váratlanul és szükségtelenül támadó Az 1977 és 1992 között végbement közép- és kelet-európai politikai fejlődési folyamat szlovák megközelítése azt sugallja, hogy Szlovákia számára az óra sok tekintetben megállt. A szlovák kereset hajlamos az előtti, illetve az azt követő időszak közötti mélyreható különbségek összemosására, 3 azáltal, hogy a folyamatosság fennmaradását sugallja, és Magyarországnak a projekttel kapcsolatos 1 Szlovák Kereset (a továbbiakban: "SZK"), bek. 2 Ld. pl. SZK bek.: Magyarország feltételezett [szerződés-]megszüntetésének ökológiai abszurditása még [annak] gazdasági képtelenségét is felülmúlja ; bek.: ezen állításra nincs megfelelőbb jelző, mint az, hogy szürrealisztikus ; bek.: Rendkívüli, arrogáns és elfogadhatatlan Magyarország azon kijelentése az évi Nyilatkozatában, hogy a Magyarország vélte közvetlen veszély a Duna szlovák oldalán is fennáll, 8.89 bek.: Lélegzetelállítónak találja, hogy Magyarország Szlovákiát vádolja alapvető szerződésszegéssel, stb. 3 Ld. pl. SZK, bek. Ezzel szemben a változás nagyságrendjét felismerte pl. az ásványi erőforrásokkal való gazdálkodás tekintetében a CSSZSZK jelentése a Rió-i Értekezletre: A töréspont 1989-ben érkezett el, amikor az irracionális, ideológiai alapon vezérelt gazdaság leállt, s fokozatosan felváltotta az ásványi kincsek szomorú maradványainak ésszerű felhasználása. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság, A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jelentése az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési értekezletére, Brazília, 1992 június (Prága, 1992 március)., 40. o.(a továbbiakban: CSSZSZK Rio-i Jelentése). 2

3 3 álláspontja megváltozását rövid távú gazdasági indokoknak tulajdonítja. 4 Elmulaszt említést tenni arról a tényről, hogy a pártnak a tudomány fölötti elsőbbségét kimondó doktrína még az 1980-as években is kizárta a tudományos kutatások függetlenségét, mivel ezek feladata a hatalom prekoncepcióinak igazolása volt. 4. Hasonló szándékos félreértelmezés tapasztalható a magyar közvélemény változásával kapcsolatban, amely az 1980-as évek elején tiltakozni kezdett a beruházás ellen. Abban az időben Magyarország szocialista ország volt, ahol progresszív átmenet indult meg a demokrácia irányában. E fejlődési folyamattal párhuzamosan vált fokozott mértékben tudatossá a környezet védelmével, illetve azon környezetvédelmi problémákkal való foglalkozásnak a szükségessége, amelyek korábban általában rejtve maradtak a nagyközönség előtt. Az 1956-os népfelkelés óta először került sor nyilvános tiltakozásokra, éspedig pontosan a nagymarosi vízlépcső építésének leállítása érdekében. A Duna-kör egy széleskörű mozgalmat fogott össze, amely visszhangra talált a többi szovjet uralom alatt álló országban is. Ilyen körülmények között a közvélemény jelentős manipulációját 5 emlegetni alapvető történelmi hiba. Úgy tűnik továbbá, hogy a szlovák kereset nincs tisztában a parlamenteknek egy demokratikus államban játszandó szerepével Nem csupán a közvélemény és a Parlament juttatta kifejezésre a környezetvédelem fontosságának tudatosodását. Magyarország egyre intenzívebben vett részt az e területen folyó nemzetközi együttműködésben és 1989 között, azaz az évi Szerződés megkötése, 7 illetve a végrehajtásának ideiglenes felfüggesztése közötti időszakban Magyarország 12 jelentős, környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményhez csatlakozott. 8 Ugyanebben az időszakban 4 SZK 3.04, 3.32, bek. 5 SZK, bek. 6 Ld. pl. SZK 3.24, 4.01 bek. in fine, , 6.83, 6.84, 6.88, 7.07, 8.44 bek. 7 Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről, Budapest, 1977 szeptember 16., 1109 UNTS 236; 32 ILM 1247; MK, Mellékletek. 3. köt., 21. mell. (a továbbiakban: az évi Egyezmény ). 8 Ezek a következők (a magyar ratifikálás dátuma, stb. zárójelek között): * Egyezmény a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Megóvásáról, Párizs, UNESCO, 1972 nov. 16. (1977 nov. 14.) 3

4 4 egyúttal két világméretű egyezményt is aláírt, úgy mint az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, valamint a Veszélyes Hulladékok Nemzetközi Szállításának és Elhelyezésének ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezményt. Mindez tanúsítja mind a közvélemény, mind pedig a kormány egyre erősebb meggyőződést a környezetvédelem elsődlegességéről. 6. Ezzel szemben a környezetről alkotott szlovák felfogás sajátosan elavult. Az 1989-es politikai változásokat követően hivatalos megerősítést nyert az a tény, hogy Csehszlovákia azok között az országok között van, amelyek környezete a korábbi évtizedek során a legnagyobb károkat szenvedte el, különösen a gondatlan iparosításnak köszönhetően. 9 * Egyezmény a Veszélyeztetett Növény- és Állatfajok Nemzetközi Kereskedelméről, Washington, 1973 március 3. (1985 május 29.) * Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949 augusztus 12-i Genfi Egyezményhez a Nemzetközi Fegyveres Konfliktusok Áldozatainak Védelméről, (I. sz. Jegyzőkönyv), Bern, 1977 június 8. (1989 április 12.) * Egyezmény a Vándorló Fajták Megőrzéséről, Bonn, 1979 június 23. (1983 július 12.) * Egyezmény az Európai Élővilág és Természetes Élőhelyek Megóvásáról, Bern, 1979 szeptember 19. (1989 november 16.); * Egyezmény a Nagykiterjedésű Nemzetközi Légszennyezésről, Genf, 1979 november 13. (1980 szeptember 22.), és jegyzőkönyvei: Genf, 1984 szeptember 28 (1985 május 8.); Helsinki, 1985 július 8. (1986 szeptember 11.); Szófia, 1988 október 31. (Magyarország 1989 május 3-án írta alá, és 1991 november 12-én hagyta jóvá e jegyzőkönyvet); * Egyezmény az Ózonréteg Védelméről, Bécs, 1985 március 22. (1988 május 4.); * Egyezmény az Ózonréteget Csökkentő Anyagokról, 1987 szeptember 16. (1989 április 24.); * Egyezmény a Nukleáris Balesetekkel kapcsolatos Korai Értesítésről, Bécs, 1986 szeptember 26. (1987 március 10.); * Egyezmény a Nukleáris Balesetekkel és Radiológiai Veszélyhelyzetekkel kapcsolatos segítségnyújtásról, Bécs, 1986 szeptember 26. (1987 március 10.). 9 Az alábbi szemelvények a CSSZSZK Rio-i jelentéséből (1992) alátámasztják ezt: A CSSZSZK gazdasági növekedésének jellemzőiből látható, hogy a gazdaság rendkívül kevéssé volt hatékony, rendkívül magas energia és anyagköltségek mellett termelt, jelentősen függve a természeti erőforrásoktól és súlyos környezeti hatásokat okozva. 4

5 5 A szlovák kereset azonban még ma is a környezetvédelem régi, technokrata megközelítését tükrözi, amely a környezetvédelmet leginkább úgy fogja föl, mint ami a lakosság árvizektől való megóvásából áll. Egyetlen példa is elegendő e hozzáállás érzékeltetésére. A szlovák keresetben az évi Szerződés aláíróinak a közös befektetés költségeivel kapcsolatos felelősségét részletező táblázathoz mellékelt térkép 10 nem tartalmazza a növényzet helyreállításának költségeit sem magyar, sem pedig szlovák területen. Szlovákia szemében a fő környezeti romlás abban áll, hogy egy hatalmas, több mint 400 hektárnyi kiásott és megerősített területet nem töltenek föl vízzel. A szlovák kereset hozzáteszi: minden képzeletet felülmúl e hatalmas földből kitépett terület környezeti katasztrófája, melyet szándék szerint 196 millió köbméter vízzel kellett volna feltölteni, és most feltöltetlenül marad. 11 E logika mentén tehát éppen a projekt elhagyása az, ami súlyos csapást mér a környezetvédelemre. 12 Így azután nem meglepő, hogy Szlovákia a környezetvédelem általánosan elfogadott fogalmát elutasítja és mint a mitikus őseredethez való visszatérés 13 iránti vágyat gúnyolja. Jellemző az is, hogy Szlovákia, figyelmen kívül hagyva a környezeti romlás megelőzésének szükségességét, azt állítja, ezen a téren valamennyi felmerülő problémát meg tud - és meg is fog - oldani a megfelelő megfigyelési módszerekkel, 14 anélkül azonban, hogy megvilágítaná, mit is kell értenünk az ilyen módszerek alatt. Sorra figyelmen kívül maradnak az olyan általánosan elfogadott, elemi alapelvek, mint a környezeti kockázat felmérése, a hosszú távú hatások figyelembe vétele, a víz, talaj és biológiai sokféleség összefüggései, vagy az ökológiai folyamatok és az életfenntartó rendszerek fontossága. Egyes térségekben a környezet állapota katasztrofális... A szennyezés érinti a levegőt, a vizeket és az élelmet; a talaj minősége gyenge; az erdők legnagyobb része súlyosan károsult; az ország tönkre van téve, ökológiai stabilitását elvesztette, a biodiverzitás csökkent. Ld. még: UNESCO Európai Gazdasági Bizottsága, az EGB Kormányainak Környezetvédelmi és Vízügyi Főtanácsadói: Csehszlovákia: Gazdaság és környezet, ENVWA/WG.2/R.12, EC.AD/WG.1/R.12, 1992 november SZK, 28. illusztráció. a 77. o. után. 11 SZK, bek. Ld. még SZK, 6.83, 6.132, 6.140, 7.20, 7.32, 7.33, SZK, bek. 13 SZK, 7.87 bek. 14 SZK, 8.47, 8.89 bek. 5

6 6 7. Szembeszökő a különbség az általánosan elfogadott környezetvédelmi koncepciók és e megközelítés között. Az 1972-es Stockholmi Értekezlet alapelvei, amelyeket sok tekintetben megismétel az 1975-ös Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya, megjelentek ugyan az évi Szerződésben (5., 19. és 20. Cikk), de ezeket a felek nem alkalmazták, s különösképpen nem alkalmazta Csehszlovákia, az a fél, amelyet a Közös Egyezményes Terv értelmében a környezetvédelemért nagyobb szerződéses felelősséget terhelt. Hasonlóképpen figyelmen kívül hagyták mindazon későbbi fejleményeket, amelyek olyan nemzetközi nyilatkozatokban nyertek kifejezést, mint az évi Világ-Charta a Természetért, vagy az évi Rió-i Nyilatkozat a Környezetvédelemről és Fejlesztésről, illetve a különféle idevágó nemzetközi egyezmények, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága égisze alatt létrejött egyezmények. A C Változat kifejlesztésére a Rio de Janeiro-i Környezetvédelmi és Fejlesztési Értekezletre való felkészülés legutolsó hónapjaiban került sor, működésbe helyezése pedig kevesebb, mint öt hónappal követte a Rió Nyilatkozat és a 21. sz. Cselekvési Program aláírását. Semmi nem utal arra, hogy Szlovákia bármit is tett volna, hogy cselekedeteiben megvalósítsa az Értekezlet által lefektetett alapelveket, úgy mint a fenntartható fejlődés, a nyilvános részvételt, a várható hatások előzetes felmérését, vagy az elővigyázatosság alapelvét. Ennek megfelelően azzal, hogy a nemzetközi testületek döntései, a Szlovák Környezetvédelmi Hatóság határozatai, sőt a szlovák vízügyi törvény rendelkezései ellenében is az Öreg-Duna vizét visszatartotta, a Szlovák Kormány világossá tette, mily kevéssé hajlandó tiszteletben tartani a környezetet általában, illetve különösképpen egy szomszédos ország környezetét. Stratégiája arra irányult, hogy egyoldalúan és lépésről lépésre visszafordíthatatlan helyzeteket teremtsen. 8. Talán a környezetvédelmi problémák és azok jelentősége iránti érzékenység e hiánya a gyökere annak a többszörösen megismételt szlovák állításnak, miszerint Magyarország rosszhiszeműen cselekedett: Annak ellenére, hogy ez valójában nem több, mint ürügy, Magyarország makacsul környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozik abbéli igyekezetében, hogy igazolja az évi Szerződés megszüntetésére irányuló szándékát SZK bek. 6

7 7...a környezetvédelem kényelmesen felhasználható volt olyan érvként, amely a valódi, gazdasági természetű indokot hivatott elfedni E vádakat alátámasztandó, Szlovákia bizonyítékként Marjai József magyar miniszterelnök-helyettes 1984 március 19-én kelt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez intézett levelére hivatkozik. 17 Ez a levél nyilvánvalóan egy olyan belső vita töredék-eleme, amely mindkét országban folyt, s önmagában semmiféle ürügy meglétét nem igazolja. A levélnek nem volt gyakorlati következménye az eseményekre nézve; a nagymarosi munkák felfüggesztéséről csak öt évvel később született döntés Amint az bizonyítani fogjuk, Szlovákia vádaskodásai, melyek szerint Magyarország rosszhiszeműen cselekedett volna, minden tényalapot nélkülöznek A szlovák kereset lényeges ténybeli hibákat tartalmaz. Azt olvashatjuk, hogy a [nagymarosi] lépcső alatt nem sokkal a Duna két csatornára oszlik, létrehozva a Szentendre nevű kis szigetet. 20 Ez a kis sziget valójában 25 km hosszú, Nagymarostól 2 kilométerre kezdődik, és Budapest határáig nyúlik. Ez Budapest kétmillió lakosának fő ivóvízforrása. Éppen ezért pontatlan az állítás, miszerint... a Budapestet ellátó kutak messzire helyezkedtek el attól a területtől, amelynek talajvizét befolyásolta volna a Bős-Nagymaros projekt - kivéve, ha a projektet Bős környékére korlátozva képzeljük el, amit viszont a szlovák kereset nem szándékozik megtenni. 21 Budapest ivóvízkészletének megvédése a projekt okozta romlás veszélyétől egyike volt a fő megfontolásoknak, amelyek Magyarországot arra vezették, hogy felfüggessze a nagymarosi munkálatokat. A szlovák kereset állítása szerint Budapest vizének rossz minősége javarészt a Budapestről származó szennyezésnek tudható be, 22 valójában azonban a budapesti 16 SZK 8.38; Ld. még SZK 3.56, 8.29, 8.34 bek. 17 SZK 3.37 bek. és köv. Ld. még. SZK 29. mell. 18 A Marjai levél részletes tárgyalására ld bek. 19 Ld. alább, bek. 20 SZK, bek. 21 SZK, bek. 22 SZK bek. 7

8 8 ivóvíz-szükséglet kétharmadát a felvízi Északi Vízművek látja el, amit a város elvileg sem szennyezhet. E vízművek központja a Szentendrei sziget. Általában, a kutakból vett víz minden további kezelés nélkül alkalmas emberi fogyasztásra Szlovákia a tényeket olyan megvilágításban mutatja be, amely helytelen következtetésekre adhat alapot. Keresetében azt állítja, hogy míg Magyarország energiatermelését atomerőművekre alapozza, addig Szlovákia tiszta vízenergiát használ. 24 Sőt, keresetében még egy fényképet is szerepeltet a Paksi Atomerőműről a Duna partján. 25 A kereset elmulaszt említést tenni arról a tényről, hogy 1993-ban Szlovákia áramtermelésének több, mint fele nukleáris energiából származott (53,6%), ami jelentősen meghaladja a magyarországi 43,3%-os értéket. Továbbá, 1993 során Szlovákiában további négy reaktor építése folyt Mochovcében, amelyek üzembe állításával közel megkétszereződik az ország nukleáris kapacitása. 26 Magyarországnak nincsenek hasonló tervei a nukleáris energiatermelés bővítésére, ahogyan a magyar fél annak sem érzi szükségességét, hogy fényképeket közöljön a meglévő, vagy építés alatt álló szlovák atomerőművekről. 13. További példát szolgáltat a szlovák kereset 19. számú illusztrációja, 27 amely a vízenergia-potenciál kihasználtságának százalékértékét mutatja. Célja, hogy rávilágítson: Magyarország a teljes potenciál 5,6%-os kihasználásával elhanyagolja ezt az energiaforrást, míg a szlovák felhasználás 52,6%-os. Amiről itt nem esik szó, az az úgynevezett potenciál megállapítására szolgáló módszer, mely nyilvánvalóan nem vesz tudomást arról az egyszerű tényről, hogy Magyarország jobbára sík terület, amelynek legnagyobb része alkalmatlan vízenergia termelésére MK, 1. köt., o., ld. még 29. ábra, 489. o. 24 SZK , 2.84 bek. 25 SZK 13. illusztráció., bek. 26 Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, PR 94/17 dokumentum, 1994 május 10.; MEK Mellékletek. 3. köt., 94. mell. Ld. bővebben alább, bek. 27 SZK, 36. o. 28 Ld. még alább az bekezdést. A teljesség igénye nélkül, egyéb ténybeli hibákat is említhetünk az SZK-ben. A Duna magyarországi szelvényének teljes hossza nem 450 km (SZK bek), hanem 417 km, amelyből 143 km közös Szlovákiával, 274 km pedig kizárólag magyar területen van. Nem igaz az sem, hogy a Szigetközben nincsenek védett területek (SZK, bek.). Egy 1987 április 4-én 8

9 9 14. A szlovák kereset folytatása annak a politikának, amelyben nem fedik egymást a szavak és a tettek, s amelynek a lényege egy olyan stratégia, mely mielőbb szeretné elérni azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés. A szlovák kereset idézi a csehszlovák miniszterelnök 1992 szeptember 23-én kelt levelét, amely hangsúlyozza, hogy a C Változat - mint ideiglenes műszaki megoldás - nem foglalta magában a Duna elterelését. 29 Egy hónappal később azonban a C Változat indulásaként sor került a Duna csaknem teljes vizének elterelésére. Másutt a szlovák kereset elismeri, hogy két fő munkafázist terveznek a Duna hasznosításának optimalizálására Csúnnál (Čunovo), s ezek között szerepel két vízerőmű megépítése is. 30 Nem világos, hogy az efféle építkezések miként férnek össze egy ideiglenes műszaki megoldással. A szlovák kereset cáfolata 15. A tények ilyetén bemutatásával szemben - ami nem egyéb, mint a megkezdődött és mindmáig folyamatban lévő környezetvédelmi, tudományos és gazdasági vita szánalmas kiforgatása - Magyarország megragadja az alkalmat, hogy újfent kinyilvánítsa álláspontját, s további bizonyítékokat terjesszen elő. Az alábbi szemelvények csupán a Bíróság elé terjesztett kérdéseket kívánják illusztrálni. 16. Annak ellenére, hogy Szlovákia ragaszkodik ahhoz az állításhoz, miszerint az eredeti terv megvalósítása kimondottan jótékony környezeti hatással járt volna, 31 valójában e projekt az egyedülálló vízi és vidéki ökológiai rendszerek nagy vízerőművek révén történő megzavarására szolgáltatott példát, mely veszélyezteti a nagymennyiségű és egyedülálló földalatti vízkészleteket, s drasztikus hatással van az ártéri erdők és mellékágak rendszereire. 32 Egy másik résztvevő szavaival, az kelt magyar rendelet a Szigetköz területéből 9158 hektárt nyilvánított természetvédelmi területté, ennek 65%-át, vagyis 5984 hektárt erdő borítja. 1/1987 (III. 15) sz. MT Rendelet, 1987 március 15., MEK, Mellékletek, 3. köt., 42. mell. 29 SZK 4.86 bek. 30 SZK 5.35 bek. 31 SZK bek. 32 CSSZSZK Rio-i Jelentés (1992) 92. o. 9

10 10 Eredeti Terv egy természet ellen való, totalitáriánus, gigantomán emlékmű Annak ellenére, hogy Szlovákia állítása szerint Magyarország rosszhiszeműen járt el, amikor nem létező veszélyekkel kapcsolatos üres környezetvédelmi érvekre hivatkozott, 34 az ilyen veszélyek általában igenis minden kétséget kizáróan fennállnak a duzzasztórendszerekkel kapcsolatban, ahogyan fennálltak az eredeti tervvel kapcsolatban is. Csehszlovákia gyakorlatilag azonos környezeti érvek alapján szólította fel 1984-ben Ausztriát, hogy tekintsen el a hainburgi vízerőmű megépítésétől, 35 illetve 1988-ban, amikor hosszú idő után elállt a Prágától délnyugatra fekvő Berounka folyó völgyében építendő duzzasztó és vízerőmű tervétől azon az alapon, hogy az jóvátehetetlen módon veszélyeztetné a tájegység természeti örökségét A szlovák kereset azt sugallja, hogy Magyarország aggodalma a vízlépcsőrendszer által okozott környezeti károkkal kapcsolatban egészében a tudományos fantasztikum birodalmába tartozik. 37 Ám az aggodalmak távolról sem voltak fantazmagóriák. Egy tekintélyes forrás 1988-ban megfogalmazott véleménye szerint:... nagy valószínűséggel lehet negatív hatásokra számítani. Általában véve e negatív hatások hosszantartó, vagy akár állandó természetűek lesznek. A [vízlépcsőrendszer] nemkívánatos mellékhatásai mindenekelőtt csehszlovák területeket érintenek Václav Havel elnök a Magyar Televízió Panoráma műsorában, 1991 február 15-én, idézi a BBC Nemzetközi Adások Összefoglalója, EE/0999 A2/5, 1991 február18; MEK Mellékletek, 3. köt., 88. mell. 34 SZK bek. 35 The Economist (Európai kiadás), 1984 december 8, 68. o.; MEK, Mellékletek, 3. köt., 76. mell. 36 Csehszlovák SR/33, 1988 szeptember 1; MEK, Mellékletek, 3. köt. 78. mell.; Reuters Library Report, 1988 március 31.; MEK Mellékletek, 3. köt., 77. mell. 37 SZK 4.68 bek. 38 A Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Társasága Ökológiai Szekciójának Állásfoglalása a Gabčíkovo-Nagymaros vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, 1988 november 14., Prága, 6. o., MEK Mellékletek, 3. köt., 43. mell. 10

11 Bár Szlovákia véleménye szerint a nagymarosi építkezés környezeti következményei minimálisak volnának, 39 egy másik vélekedés szerint: az egyik legjobb megoldás a nagymarosi vízerőmű projekt teljes elhagyása lenne, miközben sor kerülhetne egy alacsony szintű duzzasztómű építésére a folyami hajózás számára, párhuzamosan a bősi vízerőmű-tervek alapvető átalakításával és s projekt egészének korrekciójával a régió ökoszisztémája támasztotta követelményeknek megfelelően Annak ellenére, hogy Szlovákia azt állítja, a nemzetközi jog általános szabályai - az egy pacta sunt servanda kivételével - nem vonatkoznak a jelen ügyre, 41 és különösen a nemzetközi jognak a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályai a puha jog 42 kategóriájába sorolhatók, mások amellett szálltak síkra, hogy a környezet problémáját a külpolitika egyik prioritásává kell tenni... Hatalmas kiadásokkal kell számolnunk az Európai Közösség országainak szigorú szabályait kielégítő ökológiai normák bevezetésével kapcsolatban Annak ellenére, hogy Szlovákia állítása szerint a Bioprojekt ( ) szokatlanul széleskörű és részletes megközelítés-módú 44 átfogó környezeti hatásvizsgálat volt, a szlovák Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium megrendelésére 1990-ben készült Hydro-Québec Jelentés a Bioprojekttel kapcsolatosan megjegyzi: 39 SZK 2.97 bek. 40 J. Vavrousek, a Csehszlovák Környezetvédelmi Minisztérium Szövetségi Bizottságának elnöke, idézi a BBC Nemzetközi Híradások Összefoglalója, EE/1146 B/5, 1991 augusztus 1.; MEK Mellékletek, 91. mell. 41 Ld. pl. SZK 7.72 bek. 42 Ld. pl. SZK 7.74 bek. 43 Marian Calfa, a CSSZSZK miniszterelnöke, idézi a BBC Nemzetközi Híradások Összefoglalója, EE/0809 C1/1, 1990 július 6.; MEK Mellékletek, 3. köt., 85. mell. 44 SZK 2.20 bek. 11

12 12 Emlékeztetni kell itt arra a tényre, hogy a projekt koncepciója már adott volt, s a kormány semmilyen további változatok környezeti szempontból való összehasonlítását nem igényelte. 45 A Hydro-Québec nem állt egyedül ezzel a véleményével: még 1992 decemberében is elhangzott, hogy az akkor rendelkezésre álló információ elégtelen, s nem szolgáltat megfelelő alapot a C Változat üzembe helyezéséhez, különösen, mivel nem készült vizsgálat a bősi projektnek a talajvízre gyakorolt összetett hatásáról Annak ellenére, hogy a szlovák kereset azt sugallja, hogy az eredeti terv a Duna e szakaszának alapos kutatásokon alapuló, és környezetvédelmileg fenntartható fejlesztését 47 képviseli, s hogy korábbi vizsgálatok a felek számára kielégítően bizonyították, hogy a projekt sem a felszíni vizekre, sem a talajvízre nem gyakorolna elfogadhatatlan mértékű negatív hatást, 48 egy másik vélemény október 26-án - a következőképpen fogalmazott: A talajvíz a Duna medence növény- és állatvilága, illetve az ott élő emberek számára mind szlovák, mind magyar területen az egyik legfontosabb vízforrást jelenti. A talajvíz minőségével kapcsolatban megindult folyamatok aggodalomra adnak okot. A talajvíz minőségromlása és szennyeződése ugyanis sokkal komolyabb mértékű, mint gondoltuk, s e minőségromlás a korábban feltételezettekhez képest gyorsabban folyik. 49 E vélemény szerint, amire szükség lenne, az egy átfogó vizsgálat... amely értékelné és igazolná a korábbi tevékenységek, illetve az új vízenergia felhasználására irányuló fejlesztés hatásait. 50 A jelen 45 Hydro-Québec Jelentés (1990) 88. o., MEK Mellékletek, 5. köt. (I. rész), 9. mell. Ld. bővebben a bekezdésekben. 46 A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium Közleménye az 1992 december 2-i szlovák kormányülésről, 1992 december 4., MEK, Mellékletek, 3. köt., 57. mell. 47 SZK bek. 48 SZK 2.15 bek. 49 Csehszlovák-Magyar Együttműködési Megállapodás-tervezet a PHARE programban - Környezetvédelem: A Duna-medencei síkság felszíni és talajvízi modellje Pozsony és Komárom között: a vízkészletek és a vízgazdálkodás ökológiai modellje, 1990 október 26. Az október 26-án Magyarországnak átadott csehszlovák javaslat; SZK, 82. mell., 189. o., MEK Mellékletek, 3. köt. 49. mell. 50 Uo. 12

13 13 ellenkereset elkészültének napjáig e vizsgálatnak nem sikerült egyértelmű eredményeket produkálni, ami ismét csak mutatja az eredeti terv és a C Változat környezeti hatásait körülvevő tudományos bizonytalanságot. 23. Annak ellenére, hogy a szlovák kereset állítása szerint a C Változat nem okoz kárt, 51 s azt az elképzelést, miszerint a Bős- Nagymaros projekt nagymérvű talajvíz-szennyezést okozna, bízvást elfeledhetjük, 52 felelős környezetvédelmi szaktekintélyek széles körben figyelmeztettek a C Változat veszélyeire, így például: * nem teljesültek azok az előírások, melyeket a szlovák jogszabályok a talajvíz és az ökoszisztéma védelme érdekében tartalmaznak; * a C Változat üzembe helyezése a szükséges szlovák engedélyek beszerzése nélkül történt meg; * nem sikerült kiküszöbölni a C Változatnak a Csallóköz (Zitny Ostrov) talajvízére gyakorolt negatív hatásait; * nem készült vizsgálat a C Változatnak a talajvízre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ugyanakkor a Pozsonyi Vízügyi Kutatóintézet (VUVH) által készített tanulmány, más tanulmányokkal összhangban, arra a következtetésre jutott, hogy valószínűsíthető a C Változat negatív hatása a talajvízre; * az előzetes eredmények amellett szólnak, hogy a Csallóköz térségének talajvízkészlete tönkre fog menni, jóvátehetetlen károkat okozva a létfontosságú ivóvíz-ellátásban; * a Duna mellékágainak vízhozamában beállott csökkenéssel kapcsolatosan nem végeztek vizsgálatokat; a Duna elzárása és a tározó feltöltése elzárta és megszüntette a mellékágak és a Duna kapcsolatát, nagymérvű halpusztulást okozott, tönkretette a belső delta lombozatának ökoszisztémáját és egyes fajták térségből való kipusztítását vagy kihalását, illetve az erdő ökoszisztémájának megváltozását eredményezte; 51 SZK 7.44 bek. 52 SZK 5.56 bek 13

14 14 * a C Változat nem csupán a szlovák környezetvédelmi jogszabályokat sérti, hanem nemzetközi egyezményeket is (amilyen például az évi Egyezmény a Nemzetközi Jelentőségű Árterületekről) A szlovák kereset állításai egyaránt cáfolhatók a magyar és a nemzetközi források alapján. A jelen ellenkereset felépítése 25. A jelen ellenkereset két részre oszlik. Az I. Rész elsősorban a vita alapjául szolgáló tényekre összpontosít, válaszul a szlovák kereset I. Részére. Az 1. Fejezet azt elemzi, milyen mértékben tekinthető az eredeti terv - ahogyan a szlovák kereset állítja - olyan valódi válasznak a táj környezeti és egyéb problémáira, amely egyaránt megállja a helyét tudományos, gazdasági és környezetvédelmi szempontból. A 2. Fejezet a feleknek a vita során tanúsított magatartását tárgyalja, s a szlovák kereset állításaival szemben bizonyítja, hogy Magyarország készen állt a vita kielégítő tárgyalásos rendezésére, valamint, hogy aggodalmai az eredeti terv környezeti és egyéb következményeivel kapcsolatban valósak és lényegesek voltak. A 3. Fejezet magával a C Változattal foglalkozik, rámutat annak káros hatásaira, illetve a működtetésével járó folyamatos veszélyekre. Megkérdőjelezi továbbá Szlovákia folyamatosan hangoztatott állítását, miszerint a C Változatot bármilyen értelemben is ideiglenes objektumnak szánták volna. 26. A II. Rész azokat a jogi kérdéseket tárgyalja, melyek vonatkozásában felek között nézetkülönbség van, feleletül a szlovák kereset II. Részére. A 4. Fejezet a felek jogi álláspontját tekinti át, ahogyan azt eddig kifejezésre juttatták és amennyiben ezek eltérnek egymástól. 54 Az 5. Fejezet bizonyos, a munkálatok felfüggesztésével, illetve az évi Szerződés későbbi megszüntetésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, valamint a megszüntetés joghatásaival. A 6. Fejezet rámutat a C Változat és működése jogsértő természetére. A 7. Fejezet - a szükséges előzetes megközelítésben - a jogorvoslattal kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. 53 A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium Közleménye az 1992 december 4-i szlovák kormányülésről, 1992 december 4., MEK, Mellékletek, 3. köt., 57. mell. 54 A szlovák kereset hallgat egy sor jogi kérdésről, ld

15 A fentieken túlmenően a jelen ellenkereset II. Kötete a vitában felmerült tudományos kérdések integrált összefoglalását nyújtja nemzetközi és magyar tudósok tollából. A témára vonatkozó tudományos tanulmányok, illetve a C Változatnak a térségre gyakorolt hatását felmérő, folyamatban lévő munkálatok eredményei képezik ennek a kötetnek a mellékleteit. 15

16 I. RÉSZ: A TÉNYEK

17 17 17

18 18 I. FEJEZET AZ EREDETI TERV CÉLJAI ÉS A TÉRSÉG PROBLÉMÁI 18

19 A szlovák kereset az Eredeti Tervet úgy mutatja be, mint egyetlen lehetséges megoldást egy sor azonnali intézkedést követelő problémára a Duna szlovák-magyar szakaszán (ami akkoriban természetesen még csehszlovák-magyar szakasz volt). Mi több, a szlovák kereset szerint a projekt nem csupán a megtervezése illetve igazolása idején érvényben lévő KGST-előírásokat, hanem a folyamszakasz gazdasági és környezeti racionalitás mai követelményei szerinti optimális kihasználásának igényét is kielégíti. Nem csupán arról van szó, hogy a projekt egy közös megegyezéssel elfogadott megoldást jelentett, hanem Szlovákia véleménye szerint ez volt, és ez is maradt minden szempontból a legjobb megoldás. 1 A szlovák kereset tehát nem csak azt tárgyalja, hogy az évi Szerződés előírta az Eredeti Terv megvalósítását, hanem a javaslat önmagában vett előnyeire is hivatkozik Kétségkívül, a Bíróság számára nem könnyű érdemi döntést hozni egy nagy ipari beruházás előnyeivel kapcsolatban. Másfelől ugyanakkor a projekttel, illetve a C Változattal kapcsolatos számtalan ténybeli, tudományos és műszaki kérdés vitás a felek között, s így részét képezi a tényállásnak. Ennek megfelelően, ez a fejezet - a lehetőségekhez képest a legrövidebben - válaszol a szlovák kereset I. és II. Fejezetének e kérdésekkel kapcsolatos állításaira Konkrétan, a jelen fejezet a következő kérdésekkel foglalkozik. Mindenekelőtt rövid kritikáját adja a szlovák kereset mögött meghúzódó, az Eredeti Tervvel kapcsolatos filozófiának és felfogásnak (ld. A SZAKASZ, bekezdések). Másodszor, szembeállítja az Eredeti Terv céljainak az évi Szerződésben található hiteles leírását azokkal az átértelmezésekkel, amit a szlovák kereset közöl (ld. B SZAKASZ, bekezdések). Harmadszor, rámutat arra a tényre, hogy nem történt meg a nemzetközi előírásoknak megfelelő környezeti hatásvizsgálat, sem az évi Szerződés megkötése előtt, sem pedig azt követően (ld. C SZAKASZ, bekezdések). Negyedszer, összefoglalja a jelen kereset II. Kötetében található, kiterjedt mellékletanyaggal alátámasztott Tudományos Értékelés legfontosabb eredményeit 1 Ld. pld. SZK 1 & 2 Fejezet, passim. 2 Miközben a magyar félnek a projekt környezeti kihatásait illetően a folyó mindkét partjára vonatkozó aggodalmait rendkívüli, arrogáns és elfogadhatatlan jelzőkkel illeti (SZK bek.), Szlovákia azt állítja, hogy a projekt jelentős előnyt biztosít Magyarország számára (SZK 9.19 bek.). 19

20 20 (ld. D SZAKASZ, bekezdések). Ezt követően azokat a konkrét témaköröket tárgyalja, melyeket a szlovák kereset mint az Eredeti Terv előnyeit emel ki, így az árvízvédelmet (ld. E SZAKASZ, bekezdések), a hajózást (ld. F SZAKASZ, bekezdések), valamint a villamosenergia-termelést (ld. G SZAKASZ, bekezdések). Végezetül pedig az Eredeti Tervet más nemzetközi, vízenergia felhasználásra irányuló projektekkel összehasonlítva vizsgálja, megcáfolván azt a szlovák állítást, hogy a Bős- Nagymarosi vízlépcső is csak egy a sok gát közül (ld. H SZAKASZ, ). A SZAKASZ: A SZLOVÁK KERESET MÖGÖTT MEGHÚZÓDÓ FELFOGÁS Magyarország a Duna természetes erőforrásainak kihasználását, illetve az azokkal való gazdálkodást a fenntartható fejlődés elvének megfelelően igyekezett megközelíteni, különösen azáltal, hogy a környezetvédelmet a fejlődési folyamat integráns részeként kezelte. Szlovákia hamisan értelmezi a fenntartható fejlődés fogalmát, figyelmen kívül hagyva természet és a fejlődés egységét, a természetes erőforrások és folyamatok kölcsönös függőségét, valamint a környezeti károk és veszélyek szerepét a gazdasági megvalósíthatóság vizsgálatában. Megközelítésmódja a tudománnyal és technikával szemben az 1960-as években kialakult felfogásra emlékeztet, amikor kevés figyelmet fordítottak a technológiai fejlődés következményeire, egyértelműen jótékonynak tételezve fel azokat. Bár e felfogás bizonyos mértékig valamennyi iparosodott országban megjelent, a KGST Alapító Okirata axiómának tekintette, hogy az állam feladata hogy előmozdítsa... az országok iparosodásának szintjét, és ez a cél minden más céllal szemben elsőbbségre tett szert. 3 Ezzel szemben az évi Stockholmi Nyilatkozat felismerte az ember okozta károk növekvő számú bizonyítékát több térségben, és hogy elérkeztünk a történelemnek arra a pontjára, amikor cselekedeteinket a világon mindenütt úgy kell formálnunk, hogy nagyobb figyelmet fordítunk azok környezeti következményeire. 4 A gondolkodásmód változását tükrözi a Helsinki 3 A Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsának Alaptó Okirata, Szófia, december 14., 368 UNTS 237, 1. Cikk. 4 Az ENSZ Emberi Környezet Értekezletének Stockholmi Deklarációja, június 16, Preambulum; UN Doc A-CONF.48-14; forrás: 11 ILM 1416 (1972). 20

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG részére Európa Tanács Strasbourg, Franciaország European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg-Cedex Fax: 00 33 3 88 41 27 30 az Európai Emberi Jogi Egyezmény

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása 570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása Célok 9. A könyvvizsgáló célja, hogy: (a) (b) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk

Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk ÖSSZEFOGLALÓ Esélyegyenlőség 1) Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 30- i ülésére Tárgy: Zirc város helyi védelem alatt álló, építészeti öröksége körébe tartozó ingatlanainak és területeinek

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. között az alulírott helyen és időpontban, az alábbi feltételek mellett:

MEGÁLLAPODÁS. között az alulírott helyen és időpontban, az alábbi feltételek mellett: MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Székhely: Képviseli: mint önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), és másrészről a Castrum Network Kft. Székhely: 1053 Budapest, Magyar u. 3. 1. em. 2. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában

Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában 3. szint Március Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában Újabb felmérés készült az európai erdők védelméről Szerdán ér véget az európai erdők védelmével foglalkozó negyedik nemzetközi miniszeri

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete-

Települési Víz és Szennyvíz. Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Települési Víz és Szennyvíz Szolgáltatási Szektor az EU Környezetvédelmi Politikájának Kontextusában - Románia esete- Tartalom 1. Víziközmű szektor áttekintése 2. Kihívások 3. Intézményi és Jogszabályi

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A minősített befolyás fogalma A Bszt. 4. (2) bekezdésének 11. pontja értelmében a minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

T/807. számú. törvényjavaslat

T/807. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/807. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben