A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELLENKERESETE. (nem hivatalos fordítás)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELLENKERESETE. (nem hivatalos fordítás)"

Átírás

1 NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG A GABČÍKOVO-NAGYMAROS PROJEKTTEL KAPCSOLATOS ÜGY (MAGYARORSZÁG/SZLOVÁKIA) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELLENKERESETE (nem hivatalos fordítás) I. KÖTET DECEMBER 5.

2 2 BEVEZETÉS 1. A Bíróság július 14-én kelt rendelkezésével a felek ellenkereseteinek benyújtási határidejét december 5-ében határozta meg. A Magyar Köztársaság a jelen ellenkeresetet a Bíróság rendelkezésének megfelelően nyújtja be. Az ellenkereset válaszol a szlovák keresetre, illetve további bizonyítékokat és érveket terjeszt elő az ügyben elfoglalt magyar álláspont alátámasztására. A szlovák kereset tényállításai 2. A szlovák kereset szokatlanul emocionális, és a vitát az ezeréves történelemmel hozza kapcsolatba. 1 Hangneme helyenként váratlanul és szükségtelenül támadó Az 1977 és 1992 között végbement közép- és kelet-európai politikai fejlődési folyamat szlovák megközelítése azt sugallja, hogy Szlovákia számára az óra sok tekintetben megállt. A szlovák kereset hajlamos az előtti, illetve az azt követő időszak közötti mélyreható különbségek összemosására, 3 azáltal, hogy a folyamatosság fennmaradását sugallja, és Magyarországnak a projekttel kapcsolatos 1 Szlovák Kereset (a továbbiakban: "SZK"), bek. 2 Ld. pl. SZK bek.: Magyarország feltételezett [szerződés-]megszüntetésének ökológiai abszurditása még [annak] gazdasági képtelenségét is felülmúlja ; bek.: ezen állításra nincs megfelelőbb jelző, mint az, hogy szürrealisztikus ; bek.: Rendkívüli, arrogáns és elfogadhatatlan Magyarország azon kijelentése az évi Nyilatkozatában, hogy a Magyarország vélte közvetlen veszély a Duna szlovák oldalán is fennáll, 8.89 bek.: Lélegzetelállítónak találja, hogy Magyarország Szlovákiát vádolja alapvető szerződésszegéssel, stb. 3 Ld. pl. SZK, bek. Ezzel szemben a változás nagyságrendjét felismerte pl. az ásványi erőforrásokkal való gazdálkodás tekintetében a CSSZSZK jelentése a Rió-i Értekezletre: A töréspont 1989-ben érkezett el, amikor az irracionális, ideológiai alapon vezérelt gazdaság leállt, s fokozatosan felváltotta az ásványi kincsek szomorú maradványainak ésszerű felhasználása. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság, A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jelentése az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési értekezletére, Brazília, 1992 június (Prága, 1992 március)., 40. o.(a továbbiakban: CSSZSZK Rio-i Jelentése). 2

3 3 álláspontja megváltozását rövid távú gazdasági indokoknak tulajdonítja. 4 Elmulaszt említést tenni arról a tényről, hogy a pártnak a tudomány fölötti elsőbbségét kimondó doktrína még az 1980-as években is kizárta a tudományos kutatások függetlenségét, mivel ezek feladata a hatalom prekoncepcióinak igazolása volt. 4. Hasonló szándékos félreértelmezés tapasztalható a magyar közvélemény változásával kapcsolatban, amely az 1980-as évek elején tiltakozni kezdett a beruházás ellen. Abban az időben Magyarország szocialista ország volt, ahol progresszív átmenet indult meg a demokrácia irányában. E fejlődési folyamattal párhuzamosan vált fokozott mértékben tudatossá a környezet védelmével, illetve azon környezetvédelmi problémákkal való foglalkozásnak a szükségessége, amelyek korábban általában rejtve maradtak a nagyközönség előtt. Az 1956-os népfelkelés óta először került sor nyilvános tiltakozásokra, éspedig pontosan a nagymarosi vízlépcső építésének leállítása érdekében. A Duna-kör egy széleskörű mozgalmat fogott össze, amely visszhangra talált a többi szovjet uralom alatt álló országban is. Ilyen körülmények között a közvélemény jelentős manipulációját 5 emlegetni alapvető történelmi hiba. Úgy tűnik továbbá, hogy a szlovák kereset nincs tisztában a parlamenteknek egy demokratikus államban játszandó szerepével Nem csupán a közvélemény és a Parlament juttatta kifejezésre a környezetvédelem fontosságának tudatosodását. Magyarország egyre intenzívebben vett részt az e területen folyó nemzetközi együttműködésben és 1989 között, azaz az évi Szerződés megkötése, 7 illetve a végrehajtásának ideiglenes felfüggesztése közötti időszakban Magyarország 12 jelentős, környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményhez csatlakozott. 8 Ugyanebben az időszakban 4 SZK 3.04, 3.32, bek. 5 SZK, bek. 6 Ld. pl. SZK 3.24, 4.01 bek. in fine, , 6.83, 6.84, 6.88, 7.07, 8.44 bek. 7 Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről, Budapest, 1977 szeptember 16., 1109 UNTS 236; 32 ILM 1247; MK, Mellékletek. 3. köt., 21. mell. (a továbbiakban: az évi Egyezmény ). 8 Ezek a következők (a magyar ratifikálás dátuma, stb. zárójelek között): * Egyezmény a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Megóvásáról, Párizs, UNESCO, 1972 nov. 16. (1977 nov. 14.) 3

4 4 egyúttal két világméretű egyezményt is aláírt, úgy mint az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, valamint a Veszélyes Hulladékok Nemzetközi Szállításának és Elhelyezésének ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezményt. Mindez tanúsítja mind a közvélemény, mind pedig a kormány egyre erősebb meggyőződést a környezetvédelem elsődlegességéről. 6. Ezzel szemben a környezetről alkotott szlovák felfogás sajátosan elavult. Az 1989-es politikai változásokat követően hivatalos megerősítést nyert az a tény, hogy Csehszlovákia azok között az országok között van, amelyek környezete a korábbi évtizedek során a legnagyobb károkat szenvedte el, különösen a gondatlan iparosításnak köszönhetően. 9 * Egyezmény a Veszélyeztetett Növény- és Állatfajok Nemzetközi Kereskedelméről, Washington, 1973 március 3. (1985 május 29.) * Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949 augusztus 12-i Genfi Egyezményhez a Nemzetközi Fegyveres Konfliktusok Áldozatainak Védelméről, (I. sz. Jegyzőkönyv), Bern, 1977 június 8. (1989 április 12.) * Egyezmény a Vándorló Fajták Megőrzéséről, Bonn, 1979 június 23. (1983 július 12.) * Egyezmény az Európai Élővilág és Természetes Élőhelyek Megóvásáról, Bern, 1979 szeptember 19. (1989 november 16.); * Egyezmény a Nagykiterjedésű Nemzetközi Légszennyezésről, Genf, 1979 november 13. (1980 szeptember 22.), és jegyzőkönyvei: Genf, 1984 szeptember 28 (1985 május 8.); Helsinki, 1985 július 8. (1986 szeptember 11.); Szófia, 1988 október 31. (Magyarország 1989 május 3-án írta alá, és 1991 november 12-én hagyta jóvá e jegyzőkönyvet); * Egyezmény az Ózonréteg Védelméről, Bécs, 1985 március 22. (1988 május 4.); * Egyezmény az Ózonréteget Csökkentő Anyagokról, 1987 szeptember 16. (1989 április 24.); * Egyezmény a Nukleáris Balesetekkel kapcsolatos Korai Értesítésről, Bécs, 1986 szeptember 26. (1987 március 10.); * Egyezmény a Nukleáris Balesetekkel és Radiológiai Veszélyhelyzetekkel kapcsolatos segítségnyújtásról, Bécs, 1986 szeptember 26. (1987 március 10.). 9 Az alábbi szemelvények a CSSZSZK Rio-i jelentéséből (1992) alátámasztják ezt: A CSSZSZK gazdasági növekedésének jellemzőiből látható, hogy a gazdaság rendkívül kevéssé volt hatékony, rendkívül magas energia és anyagköltségek mellett termelt, jelentősen függve a természeti erőforrásoktól és súlyos környezeti hatásokat okozva. 4

5 5 A szlovák kereset azonban még ma is a környezetvédelem régi, technokrata megközelítését tükrözi, amely a környezetvédelmet leginkább úgy fogja föl, mint ami a lakosság árvizektől való megóvásából áll. Egyetlen példa is elegendő e hozzáállás érzékeltetésére. A szlovák keresetben az évi Szerződés aláíróinak a közös befektetés költségeivel kapcsolatos felelősségét részletező táblázathoz mellékelt térkép 10 nem tartalmazza a növényzet helyreállításának költségeit sem magyar, sem pedig szlovák területen. Szlovákia szemében a fő környezeti romlás abban áll, hogy egy hatalmas, több mint 400 hektárnyi kiásott és megerősített területet nem töltenek föl vízzel. A szlovák kereset hozzáteszi: minden képzeletet felülmúl e hatalmas földből kitépett terület környezeti katasztrófája, melyet szándék szerint 196 millió köbméter vízzel kellett volna feltölteni, és most feltöltetlenül marad. 11 E logika mentén tehát éppen a projekt elhagyása az, ami súlyos csapást mér a környezetvédelemre. 12 Így azután nem meglepő, hogy Szlovákia a környezetvédelem általánosan elfogadott fogalmát elutasítja és mint a mitikus őseredethez való visszatérés 13 iránti vágyat gúnyolja. Jellemző az is, hogy Szlovákia, figyelmen kívül hagyva a környezeti romlás megelőzésének szükségességét, azt állítja, ezen a téren valamennyi felmerülő problémát meg tud - és meg is fog - oldani a megfelelő megfigyelési módszerekkel, 14 anélkül azonban, hogy megvilágítaná, mit is kell értenünk az ilyen módszerek alatt. Sorra figyelmen kívül maradnak az olyan általánosan elfogadott, elemi alapelvek, mint a környezeti kockázat felmérése, a hosszú távú hatások figyelembe vétele, a víz, talaj és biológiai sokféleség összefüggései, vagy az ökológiai folyamatok és az életfenntartó rendszerek fontossága. Egyes térségekben a környezet állapota katasztrofális... A szennyezés érinti a levegőt, a vizeket és az élelmet; a talaj minősége gyenge; az erdők legnagyobb része súlyosan károsult; az ország tönkre van téve, ökológiai stabilitását elvesztette, a biodiverzitás csökkent. Ld. még: UNESCO Európai Gazdasági Bizottsága, az EGB Kormányainak Környezetvédelmi és Vízügyi Főtanácsadói: Csehszlovákia: Gazdaság és környezet, ENVWA/WG.2/R.12, EC.AD/WG.1/R.12, 1992 november SZK, 28. illusztráció. a 77. o. után. 11 SZK, bek. Ld. még SZK, 6.83, 6.132, 6.140, 7.20, 7.32, 7.33, SZK, bek. 13 SZK, 7.87 bek. 14 SZK, 8.47, 8.89 bek. 5

6 6 7. Szembeszökő a különbség az általánosan elfogadott környezetvédelmi koncepciók és e megközelítés között. Az 1972-es Stockholmi Értekezlet alapelvei, amelyeket sok tekintetben megismétel az 1975-ös Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya, megjelentek ugyan az évi Szerződésben (5., 19. és 20. Cikk), de ezeket a felek nem alkalmazták, s különösképpen nem alkalmazta Csehszlovákia, az a fél, amelyet a Közös Egyezményes Terv értelmében a környezetvédelemért nagyobb szerződéses felelősséget terhelt. Hasonlóképpen figyelmen kívül hagyták mindazon későbbi fejleményeket, amelyek olyan nemzetközi nyilatkozatokban nyertek kifejezést, mint az évi Világ-Charta a Természetért, vagy az évi Rió-i Nyilatkozat a Környezetvédelemről és Fejlesztésről, illetve a különféle idevágó nemzetközi egyezmények, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága égisze alatt létrejött egyezmények. A C Változat kifejlesztésére a Rio de Janeiro-i Környezetvédelmi és Fejlesztési Értekezletre való felkészülés legutolsó hónapjaiban került sor, működésbe helyezése pedig kevesebb, mint öt hónappal követte a Rió Nyilatkozat és a 21. sz. Cselekvési Program aláírását. Semmi nem utal arra, hogy Szlovákia bármit is tett volna, hogy cselekedeteiben megvalósítsa az Értekezlet által lefektetett alapelveket, úgy mint a fenntartható fejlődés, a nyilvános részvételt, a várható hatások előzetes felmérését, vagy az elővigyázatosság alapelvét. Ennek megfelelően azzal, hogy a nemzetközi testületek döntései, a Szlovák Környezetvédelmi Hatóság határozatai, sőt a szlovák vízügyi törvény rendelkezései ellenében is az Öreg-Duna vizét visszatartotta, a Szlovák Kormány világossá tette, mily kevéssé hajlandó tiszteletben tartani a környezetet általában, illetve különösképpen egy szomszédos ország környezetét. Stratégiája arra irányult, hogy egyoldalúan és lépésről lépésre visszafordíthatatlan helyzeteket teremtsen. 8. Talán a környezetvédelmi problémák és azok jelentősége iránti érzékenység e hiánya a gyökere annak a többszörösen megismételt szlovák állításnak, miszerint Magyarország rosszhiszeműen cselekedett: Annak ellenére, hogy ez valójában nem több, mint ürügy, Magyarország makacsul környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozik abbéli igyekezetében, hogy igazolja az évi Szerződés megszüntetésére irányuló szándékát SZK bek. 6

7 7...a környezetvédelem kényelmesen felhasználható volt olyan érvként, amely a valódi, gazdasági természetű indokot hivatott elfedni E vádakat alátámasztandó, Szlovákia bizonyítékként Marjai József magyar miniszterelnök-helyettes 1984 március 19-én kelt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez intézett levelére hivatkozik. 17 Ez a levél nyilvánvalóan egy olyan belső vita töredék-eleme, amely mindkét országban folyt, s önmagában semmiféle ürügy meglétét nem igazolja. A levélnek nem volt gyakorlati következménye az eseményekre nézve; a nagymarosi munkák felfüggesztéséről csak öt évvel később született döntés Amint az bizonyítani fogjuk, Szlovákia vádaskodásai, melyek szerint Magyarország rosszhiszeműen cselekedett volna, minden tényalapot nélkülöznek A szlovák kereset lényeges ténybeli hibákat tartalmaz. Azt olvashatjuk, hogy a [nagymarosi] lépcső alatt nem sokkal a Duna két csatornára oszlik, létrehozva a Szentendre nevű kis szigetet. 20 Ez a kis sziget valójában 25 km hosszú, Nagymarostól 2 kilométerre kezdődik, és Budapest határáig nyúlik. Ez Budapest kétmillió lakosának fő ivóvízforrása. Éppen ezért pontatlan az állítás, miszerint... a Budapestet ellátó kutak messzire helyezkedtek el attól a területtől, amelynek talajvizét befolyásolta volna a Bős-Nagymaros projekt - kivéve, ha a projektet Bős környékére korlátozva képzeljük el, amit viszont a szlovák kereset nem szándékozik megtenni. 21 Budapest ivóvízkészletének megvédése a projekt okozta romlás veszélyétől egyike volt a fő megfontolásoknak, amelyek Magyarországot arra vezették, hogy felfüggessze a nagymarosi munkálatokat. A szlovák kereset állítása szerint Budapest vizének rossz minősége javarészt a Budapestről származó szennyezésnek tudható be, 22 valójában azonban a budapesti 16 SZK 8.38; Ld. még SZK 3.56, 8.29, 8.34 bek. 17 SZK 3.37 bek. és köv. Ld. még. SZK 29. mell. 18 A Marjai levél részletes tárgyalására ld bek. 19 Ld. alább, bek. 20 SZK, bek. 21 SZK, bek. 22 SZK bek. 7

8 8 ivóvíz-szükséglet kétharmadát a felvízi Északi Vízművek látja el, amit a város elvileg sem szennyezhet. E vízművek központja a Szentendrei sziget. Általában, a kutakból vett víz minden további kezelés nélkül alkalmas emberi fogyasztásra Szlovákia a tényeket olyan megvilágításban mutatja be, amely helytelen következtetésekre adhat alapot. Keresetében azt állítja, hogy míg Magyarország energiatermelését atomerőművekre alapozza, addig Szlovákia tiszta vízenergiát használ. 24 Sőt, keresetében még egy fényképet is szerepeltet a Paksi Atomerőműről a Duna partján. 25 A kereset elmulaszt említést tenni arról a tényről, hogy 1993-ban Szlovákia áramtermelésének több, mint fele nukleáris energiából származott (53,6%), ami jelentősen meghaladja a magyarországi 43,3%-os értéket. Továbbá, 1993 során Szlovákiában további négy reaktor építése folyt Mochovcében, amelyek üzembe állításával közel megkétszereződik az ország nukleáris kapacitása. 26 Magyarországnak nincsenek hasonló tervei a nukleáris energiatermelés bővítésére, ahogyan a magyar fél annak sem érzi szükségességét, hogy fényképeket közöljön a meglévő, vagy építés alatt álló szlovák atomerőművekről. 13. További példát szolgáltat a szlovák kereset 19. számú illusztrációja, 27 amely a vízenergia-potenciál kihasználtságának százalékértékét mutatja. Célja, hogy rávilágítson: Magyarország a teljes potenciál 5,6%-os kihasználásával elhanyagolja ezt az energiaforrást, míg a szlovák felhasználás 52,6%-os. Amiről itt nem esik szó, az az úgynevezett potenciál megállapítására szolgáló módszer, mely nyilvánvalóan nem vesz tudomást arról az egyszerű tényről, hogy Magyarország jobbára sík terület, amelynek legnagyobb része alkalmatlan vízenergia termelésére MK, 1. köt., o., ld. még 29. ábra, 489. o. 24 SZK , 2.84 bek. 25 SZK 13. illusztráció., bek. 26 Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, PR 94/17 dokumentum, 1994 május 10.; MEK Mellékletek. 3. köt., 94. mell. Ld. bővebben alább, bek. 27 SZK, 36. o. 28 Ld. még alább az bekezdést. A teljesség igénye nélkül, egyéb ténybeli hibákat is említhetünk az SZK-ben. A Duna magyarországi szelvényének teljes hossza nem 450 km (SZK bek), hanem 417 km, amelyből 143 km közös Szlovákiával, 274 km pedig kizárólag magyar területen van. Nem igaz az sem, hogy a Szigetközben nincsenek védett területek (SZK, bek.). Egy 1987 április 4-én 8

9 9 14. A szlovák kereset folytatása annak a politikának, amelyben nem fedik egymást a szavak és a tettek, s amelynek a lényege egy olyan stratégia, mely mielőbb szeretné elérni azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés. A szlovák kereset idézi a csehszlovák miniszterelnök 1992 szeptember 23-én kelt levelét, amely hangsúlyozza, hogy a C Változat - mint ideiglenes műszaki megoldás - nem foglalta magában a Duna elterelését. 29 Egy hónappal később azonban a C Változat indulásaként sor került a Duna csaknem teljes vizének elterelésére. Másutt a szlovák kereset elismeri, hogy két fő munkafázist terveznek a Duna hasznosításának optimalizálására Csúnnál (Čunovo), s ezek között szerepel két vízerőmű megépítése is. 30 Nem világos, hogy az efféle építkezések miként férnek össze egy ideiglenes műszaki megoldással. A szlovák kereset cáfolata 15. A tények ilyetén bemutatásával szemben - ami nem egyéb, mint a megkezdődött és mindmáig folyamatban lévő környezetvédelmi, tudományos és gazdasági vita szánalmas kiforgatása - Magyarország megragadja az alkalmat, hogy újfent kinyilvánítsa álláspontját, s további bizonyítékokat terjesszen elő. Az alábbi szemelvények csupán a Bíróság elé terjesztett kérdéseket kívánják illusztrálni. 16. Annak ellenére, hogy Szlovákia ragaszkodik ahhoz az állításhoz, miszerint az eredeti terv megvalósítása kimondottan jótékony környezeti hatással járt volna, 31 valójában e projekt az egyedülálló vízi és vidéki ökológiai rendszerek nagy vízerőművek révén történő megzavarására szolgáltatott példát, mely veszélyezteti a nagymennyiségű és egyedülálló földalatti vízkészleteket, s drasztikus hatással van az ártéri erdők és mellékágak rendszereire. 32 Egy másik résztvevő szavaival, az kelt magyar rendelet a Szigetköz területéből 9158 hektárt nyilvánított természetvédelmi területté, ennek 65%-át, vagyis 5984 hektárt erdő borítja. 1/1987 (III. 15) sz. MT Rendelet, 1987 március 15., MEK, Mellékletek, 3. köt., 42. mell. 29 SZK 4.86 bek. 30 SZK 5.35 bek. 31 SZK bek. 32 CSSZSZK Rio-i Jelentés (1992) 92. o. 9

10 10 Eredeti Terv egy természet ellen való, totalitáriánus, gigantomán emlékmű Annak ellenére, hogy Szlovákia állítása szerint Magyarország rosszhiszeműen járt el, amikor nem létező veszélyekkel kapcsolatos üres környezetvédelmi érvekre hivatkozott, 34 az ilyen veszélyek általában igenis minden kétséget kizáróan fennállnak a duzzasztórendszerekkel kapcsolatban, ahogyan fennálltak az eredeti tervvel kapcsolatban is. Csehszlovákia gyakorlatilag azonos környezeti érvek alapján szólította fel 1984-ben Ausztriát, hogy tekintsen el a hainburgi vízerőmű megépítésétől, 35 illetve 1988-ban, amikor hosszú idő után elállt a Prágától délnyugatra fekvő Berounka folyó völgyében építendő duzzasztó és vízerőmű tervétől azon az alapon, hogy az jóvátehetetlen módon veszélyeztetné a tájegység természeti örökségét A szlovák kereset azt sugallja, hogy Magyarország aggodalma a vízlépcsőrendszer által okozott környezeti károkkal kapcsolatban egészében a tudományos fantasztikum birodalmába tartozik. 37 Ám az aggodalmak távolról sem voltak fantazmagóriák. Egy tekintélyes forrás 1988-ban megfogalmazott véleménye szerint:... nagy valószínűséggel lehet negatív hatásokra számítani. Általában véve e negatív hatások hosszantartó, vagy akár állandó természetűek lesznek. A [vízlépcsőrendszer] nemkívánatos mellékhatásai mindenekelőtt csehszlovák területeket érintenek Václav Havel elnök a Magyar Televízió Panoráma műsorában, 1991 február 15-én, idézi a BBC Nemzetközi Adások Összefoglalója, EE/0999 A2/5, 1991 február18; MEK Mellékletek, 3. köt., 88. mell. 34 SZK bek. 35 The Economist (Európai kiadás), 1984 december 8, 68. o.; MEK, Mellékletek, 3. köt., 76. mell. 36 Csehszlovák SR/33, 1988 szeptember 1; MEK, Mellékletek, 3. köt. 78. mell.; Reuters Library Report, 1988 március 31.; MEK Mellékletek, 3. köt., 77. mell. 37 SZK 4.68 bek. 38 A Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Társasága Ökológiai Szekciójának Állásfoglalása a Gabčíkovo-Nagymaros vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, 1988 november 14., Prága, 6. o., MEK Mellékletek, 3. köt., 43. mell. 10

11 Bár Szlovákia véleménye szerint a nagymarosi építkezés környezeti következményei minimálisak volnának, 39 egy másik vélekedés szerint: az egyik legjobb megoldás a nagymarosi vízerőmű projekt teljes elhagyása lenne, miközben sor kerülhetne egy alacsony szintű duzzasztómű építésére a folyami hajózás számára, párhuzamosan a bősi vízerőmű-tervek alapvető átalakításával és s projekt egészének korrekciójával a régió ökoszisztémája támasztotta követelményeknek megfelelően Annak ellenére, hogy Szlovákia azt állítja, a nemzetközi jog általános szabályai - az egy pacta sunt servanda kivételével - nem vonatkoznak a jelen ügyre, 41 és különösen a nemzetközi jognak a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályai a puha jog 42 kategóriájába sorolhatók, mások amellett szálltak síkra, hogy a környezet problémáját a külpolitika egyik prioritásává kell tenni... Hatalmas kiadásokkal kell számolnunk az Európai Közösség országainak szigorú szabályait kielégítő ökológiai normák bevezetésével kapcsolatban Annak ellenére, hogy Szlovákia állítása szerint a Bioprojekt ( ) szokatlanul széleskörű és részletes megközelítés-módú 44 átfogó környezeti hatásvizsgálat volt, a szlovák Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium megrendelésére 1990-ben készült Hydro-Québec Jelentés a Bioprojekttel kapcsolatosan megjegyzi: 39 SZK 2.97 bek. 40 J. Vavrousek, a Csehszlovák Környezetvédelmi Minisztérium Szövetségi Bizottságának elnöke, idézi a BBC Nemzetközi Híradások Összefoglalója, EE/1146 B/5, 1991 augusztus 1.; MEK Mellékletek, 91. mell. 41 Ld. pl. SZK 7.72 bek. 42 Ld. pl. SZK 7.74 bek. 43 Marian Calfa, a CSSZSZK miniszterelnöke, idézi a BBC Nemzetközi Híradások Összefoglalója, EE/0809 C1/1, 1990 július 6.; MEK Mellékletek, 3. köt., 85. mell. 44 SZK 2.20 bek. 11

12 12 Emlékeztetni kell itt arra a tényre, hogy a projekt koncepciója már adott volt, s a kormány semmilyen további változatok környezeti szempontból való összehasonlítását nem igényelte. 45 A Hydro-Québec nem állt egyedül ezzel a véleményével: még 1992 decemberében is elhangzott, hogy az akkor rendelkezésre álló információ elégtelen, s nem szolgáltat megfelelő alapot a C Változat üzembe helyezéséhez, különösen, mivel nem készült vizsgálat a bősi projektnek a talajvízre gyakorolt összetett hatásáról Annak ellenére, hogy a szlovák kereset azt sugallja, hogy az eredeti terv a Duna e szakaszának alapos kutatásokon alapuló, és környezetvédelmileg fenntartható fejlesztését 47 képviseli, s hogy korábbi vizsgálatok a felek számára kielégítően bizonyították, hogy a projekt sem a felszíni vizekre, sem a talajvízre nem gyakorolna elfogadhatatlan mértékű negatív hatást, 48 egy másik vélemény október 26-án - a következőképpen fogalmazott: A talajvíz a Duna medence növény- és állatvilága, illetve az ott élő emberek számára mind szlovák, mind magyar területen az egyik legfontosabb vízforrást jelenti. A talajvíz minőségével kapcsolatban megindult folyamatok aggodalomra adnak okot. A talajvíz minőségromlása és szennyeződése ugyanis sokkal komolyabb mértékű, mint gondoltuk, s e minőségromlás a korábban feltételezettekhez képest gyorsabban folyik. 49 E vélemény szerint, amire szükség lenne, az egy átfogó vizsgálat... amely értékelné és igazolná a korábbi tevékenységek, illetve az új vízenergia felhasználására irányuló fejlesztés hatásait. 50 A jelen 45 Hydro-Québec Jelentés (1990) 88. o., MEK Mellékletek, 5. köt. (I. rész), 9. mell. Ld. bővebben a bekezdésekben. 46 A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium Közleménye az 1992 december 2-i szlovák kormányülésről, 1992 december 4., MEK, Mellékletek, 3. köt., 57. mell. 47 SZK bek. 48 SZK 2.15 bek. 49 Csehszlovák-Magyar Együttműködési Megállapodás-tervezet a PHARE programban - Környezetvédelem: A Duna-medencei síkság felszíni és talajvízi modellje Pozsony és Komárom között: a vízkészletek és a vízgazdálkodás ökológiai modellje, 1990 október 26. Az október 26-án Magyarországnak átadott csehszlovák javaslat; SZK, 82. mell., 189. o., MEK Mellékletek, 3. köt. 49. mell. 50 Uo. 12

13 13 ellenkereset elkészültének napjáig e vizsgálatnak nem sikerült egyértelmű eredményeket produkálni, ami ismét csak mutatja az eredeti terv és a C Változat környezeti hatásait körülvevő tudományos bizonytalanságot. 23. Annak ellenére, hogy a szlovák kereset állítása szerint a C Változat nem okoz kárt, 51 s azt az elképzelést, miszerint a Bős- Nagymaros projekt nagymérvű talajvíz-szennyezést okozna, bízvást elfeledhetjük, 52 felelős környezetvédelmi szaktekintélyek széles körben figyelmeztettek a C Változat veszélyeire, így például: * nem teljesültek azok az előírások, melyeket a szlovák jogszabályok a talajvíz és az ökoszisztéma védelme érdekében tartalmaznak; * a C Változat üzembe helyezése a szükséges szlovák engedélyek beszerzése nélkül történt meg; * nem sikerült kiküszöbölni a C Változatnak a Csallóköz (Zitny Ostrov) talajvízére gyakorolt negatív hatásait; * nem készült vizsgálat a C Változatnak a talajvízre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ugyanakkor a Pozsonyi Vízügyi Kutatóintézet (VUVH) által készített tanulmány, más tanulmányokkal összhangban, arra a következtetésre jutott, hogy valószínűsíthető a C Változat negatív hatása a talajvízre; * az előzetes eredmények amellett szólnak, hogy a Csallóköz térségének talajvízkészlete tönkre fog menni, jóvátehetetlen károkat okozva a létfontosságú ivóvíz-ellátásban; * a Duna mellékágainak vízhozamában beállott csökkenéssel kapcsolatosan nem végeztek vizsgálatokat; a Duna elzárása és a tározó feltöltése elzárta és megszüntette a mellékágak és a Duna kapcsolatát, nagymérvű halpusztulást okozott, tönkretette a belső delta lombozatának ökoszisztémáját és egyes fajták térségből való kipusztítását vagy kihalását, illetve az erdő ökoszisztémájának megváltozását eredményezte; 51 SZK 7.44 bek. 52 SZK 5.56 bek 13

14 14 * a C Változat nem csupán a szlovák környezetvédelmi jogszabályokat sérti, hanem nemzetközi egyezményeket is (amilyen például az évi Egyezmény a Nemzetközi Jelentőségű Árterületekről) A szlovák kereset állításai egyaránt cáfolhatók a magyar és a nemzetközi források alapján. A jelen ellenkereset felépítése 25. A jelen ellenkereset két részre oszlik. Az I. Rész elsősorban a vita alapjául szolgáló tényekre összpontosít, válaszul a szlovák kereset I. Részére. Az 1. Fejezet azt elemzi, milyen mértékben tekinthető az eredeti terv - ahogyan a szlovák kereset állítja - olyan valódi válasznak a táj környezeti és egyéb problémáira, amely egyaránt megállja a helyét tudományos, gazdasági és környezetvédelmi szempontból. A 2. Fejezet a feleknek a vita során tanúsított magatartását tárgyalja, s a szlovák kereset állításaival szemben bizonyítja, hogy Magyarország készen állt a vita kielégítő tárgyalásos rendezésére, valamint, hogy aggodalmai az eredeti terv környezeti és egyéb következményeivel kapcsolatban valósak és lényegesek voltak. A 3. Fejezet magával a C Változattal foglalkozik, rámutat annak káros hatásaira, illetve a működtetésével járó folyamatos veszélyekre. Megkérdőjelezi továbbá Szlovákia folyamatosan hangoztatott állítását, miszerint a C Változatot bármilyen értelemben is ideiglenes objektumnak szánták volna. 26. A II. Rész azokat a jogi kérdéseket tárgyalja, melyek vonatkozásában felek között nézetkülönbség van, feleletül a szlovák kereset II. Részére. A 4. Fejezet a felek jogi álláspontját tekinti át, ahogyan azt eddig kifejezésre juttatták és amennyiben ezek eltérnek egymástól. 54 Az 5. Fejezet bizonyos, a munkálatok felfüggesztésével, illetve az évi Szerződés későbbi megszüntetésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, valamint a megszüntetés joghatásaival. A 6. Fejezet rámutat a C Változat és működése jogsértő természetére. A 7. Fejezet - a szükséges előzetes megközelítésben - a jogorvoslattal kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. 53 A szlovák Környezetvédelmi Minisztérium Közleménye az 1992 december 4-i szlovák kormányülésről, 1992 december 4., MEK, Mellékletek, 3. köt., 57. mell. 54 A szlovák kereset hallgat egy sor jogi kérdésről, ld

15 A fentieken túlmenően a jelen ellenkereset II. Kötete a vitában felmerült tudományos kérdések integrált összefoglalását nyújtja nemzetközi és magyar tudósok tollából. A témára vonatkozó tudományos tanulmányok, illetve a C Változatnak a térségre gyakorolt hatását felmérő, folyamatban lévő munkálatok eredményei képezik ennek a kötetnek a mellékleteit. 15

16 I. RÉSZ: A TÉNYEK

17 17 17

18 18 I. FEJEZET AZ EREDETI TERV CÉLJAI ÉS A TÉRSÉG PROBLÉMÁI 18

19 A szlovák kereset az Eredeti Tervet úgy mutatja be, mint egyetlen lehetséges megoldást egy sor azonnali intézkedést követelő problémára a Duna szlovák-magyar szakaszán (ami akkoriban természetesen még csehszlovák-magyar szakasz volt). Mi több, a szlovák kereset szerint a projekt nem csupán a megtervezése illetve igazolása idején érvényben lévő KGST-előírásokat, hanem a folyamszakasz gazdasági és környezeti racionalitás mai követelményei szerinti optimális kihasználásának igényét is kielégíti. Nem csupán arról van szó, hogy a projekt egy közös megegyezéssel elfogadott megoldást jelentett, hanem Szlovákia véleménye szerint ez volt, és ez is maradt minden szempontból a legjobb megoldás. 1 A szlovák kereset tehát nem csak azt tárgyalja, hogy az évi Szerződés előírta az Eredeti Terv megvalósítását, hanem a javaslat önmagában vett előnyeire is hivatkozik Kétségkívül, a Bíróság számára nem könnyű érdemi döntést hozni egy nagy ipari beruházás előnyeivel kapcsolatban. Másfelől ugyanakkor a projekttel, illetve a C Változattal kapcsolatos számtalan ténybeli, tudományos és műszaki kérdés vitás a felek között, s így részét képezi a tényállásnak. Ennek megfelelően, ez a fejezet - a lehetőségekhez képest a legrövidebben - válaszol a szlovák kereset I. és II. Fejezetének e kérdésekkel kapcsolatos állításaira Konkrétan, a jelen fejezet a következő kérdésekkel foglalkozik. Mindenekelőtt rövid kritikáját adja a szlovák kereset mögött meghúzódó, az Eredeti Tervvel kapcsolatos filozófiának és felfogásnak (ld. A SZAKASZ, bekezdések). Másodszor, szembeállítja az Eredeti Terv céljainak az évi Szerződésben található hiteles leírását azokkal az átértelmezésekkel, amit a szlovák kereset közöl (ld. B SZAKASZ, bekezdések). Harmadszor, rámutat arra a tényre, hogy nem történt meg a nemzetközi előírásoknak megfelelő környezeti hatásvizsgálat, sem az évi Szerződés megkötése előtt, sem pedig azt követően (ld. C SZAKASZ, bekezdések). Negyedszer, összefoglalja a jelen kereset II. Kötetében található, kiterjedt mellékletanyaggal alátámasztott Tudományos Értékelés legfontosabb eredményeit 1 Ld. pld. SZK 1 & 2 Fejezet, passim. 2 Miközben a magyar félnek a projekt környezeti kihatásait illetően a folyó mindkét partjára vonatkozó aggodalmait rendkívüli, arrogáns és elfogadhatatlan jelzőkkel illeti (SZK bek.), Szlovákia azt állítja, hogy a projekt jelentős előnyt biztosít Magyarország számára (SZK 9.19 bek.). 19

20 20 (ld. D SZAKASZ, bekezdések). Ezt követően azokat a konkrét témaköröket tárgyalja, melyeket a szlovák kereset mint az Eredeti Terv előnyeit emel ki, így az árvízvédelmet (ld. E SZAKASZ, bekezdések), a hajózást (ld. F SZAKASZ, bekezdések), valamint a villamosenergia-termelést (ld. G SZAKASZ, bekezdések). Végezetül pedig az Eredeti Tervet más nemzetközi, vízenergia felhasználásra irányuló projektekkel összehasonlítva vizsgálja, megcáfolván azt a szlovák állítást, hogy a Bős- Nagymarosi vízlépcső is csak egy a sok gát közül (ld. H SZAKASZ, ). A SZAKASZ: A SZLOVÁK KERESET MÖGÖTT MEGHÚZÓDÓ FELFOGÁS Magyarország a Duna természetes erőforrásainak kihasználását, illetve az azokkal való gazdálkodást a fenntartható fejlődés elvének megfelelően igyekezett megközelíteni, különösen azáltal, hogy a környezetvédelmet a fejlődési folyamat integráns részeként kezelte. Szlovákia hamisan értelmezi a fenntartható fejlődés fogalmát, figyelmen kívül hagyva természet és a fejlődés egységét, a természetes erőforrások és folyamatok kölcsönös függőségét, valamint a környezeti károk és veszélyek szerepét a gazdasági megvalósíthatóság vizsgálatában. Megközelítésmódja a tudománnyal és technikával szemben az 1960-as években kialakult felfogásra emlékeztet, amikor kevés figyelmet fordítottak a technológiai fejlődés következményeire, egyértelműen jótékonynak tételezve fel azokat. Bár e felfogás bizonyos mértékig valamennyi iparosodott országban megjelent, a KGST Alapító Okirata axiómának tekintette, hogy az állam feladata hogy előmozdítsa... az országok iparosodásának szintjét, és ez a cél minden más céllal szemben elsőbbségre tett szert. 3 Ezzel szemben az évi Stockholmi Nyilatkozat felismerte az ember okozta károk növekvő számú bizonyítékát több térségben, és hogy elérkeztünk a történelemnek arra a pontjára, amikor cselekedeteinket a világon mindenütt úgy kell formálnunk, hogy nagyobb figyelmet fordítunk azok környezeti következményeire. 4 A gondolkodásmód változását tükrözi a Helsinki 3 A Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsának Alaptó Okirata, Szófia, december 14., 368 UNTS 237, 1. Cikk. 4 Az ENSZ Emberi Környezet Értekezletének Stockholmi Deklarációja, június 16, Preambulum; UN Doc A-CONF.48-14; forrás: 11 ILM 1416 (1972). 20

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől

2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől 2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a környezet védelme terén való együttműködésről A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Jan Bubela, német állampolgár által benyújtott 0284/2008. számú petíció a tervezett prágai körgyűrűről Hana

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Petíciós Bizottság 2009 2005. február 7. MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA Georges Thiébaut, (belga állampolgár) által benyújtott 815/2001. sz. petíció a szabadtéri cserépgyárak

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet

Részletesebben

Európai kulturális egyezmény

Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére Szám:02/86-26/20 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)4-011, FAX: (88)4-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe Szerkesztette Grafikai koordináció Vállalati Kommunikáció Jóváhagyta Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatósága Milánó, 2011. december 16. Bevezető Az elmúlt

Részletesebben

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KVVM/KJKF/32/2010. Tervezet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik

Részletesebben

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 3.3.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Rosa Maria Fernandez Jiménez spanyol állampolgár által a Plataforma para la defensa del agua del valle de Lecrin

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 21.6.2012 2012/0049(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programról

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0177(APP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0177(APP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 17.7.2012 2011/0177(APP) VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság részére

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben