T e n y é s z t é s i p r o g r a m A magyar szürke szarvasmarhafajta megőrzésére és fenntartására

Átírás

1 T e n y é s z t é s i p r o g r a m A magyar szürke szarvasmarhafajta megőrzésére és fenntartására 1

2 T e n y é s z t é s i p r o g r a m A magyar szürke szarvasmarhafajta megőrzésére és fenntartására A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete a 93/2008. FVM rendelet szerint benyújtja a MgSzH-nak november 5-én. Budapest,

3 I. A Magyar Szürkemarha fajta részletes leírása Itt csupán a fajta rövid leírását adjuk meg, hiszen a részletes küllemtant a mellékelt magyar és angol nyelvű könyv, az 1. és 2. melléklet tartalmazza. (Bodó I., Gera I., Koppány G. : A magyarszürke szarvasmarha. Magyar Szürke Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének kiadása 120.o.) Ezt a könyvet az egyesület szükség szerint megújítja. Eddigi kiadásai 1994, 1998, valamint és 2001 és A magyar szürke fajta zárt törzskönyve alapján csak a törzskönyvben nyilvántartott állatokat soroljuk a fajtába. Szabályzatunk szerint nem lehet fajta-átalakító keresztezéssel magyar szürkét kitenyészteni. A magyar szürke, igénytelen, ellenálló, hosszú élettartamú fajta és küllemének ezt kell sugároznia. Eleje erőteljesebb, mint a hátulja, inkább a mélységi, mint a szélességi méretei dominálnak. Lábai valamivel hosszabbak, mint más fajtáéi, fejét magasan hordja, megjelenése tetszetős, tartása szép, nemességet, erőt és szívósságot sugároz. Szőrzetének színe (idézett mű 46.o.) az ezüst szürkétől a kékszőrűn át a sötét daruig terjed, a bikák kormossága és ókulája fajta jelleg. A borjak a pirók szín különböző árnyalataival születnek 4-6 hónapos korra, vedlés után lesznek szürkék. A szarv színe, alakja és hossza (i.m.48.o.) nagyon fontos és a fajtajelleghez szorosan tartozó tulajdonság. Megkülönböztetjük a fehér a zöld és a kettő közötti színű ú.n. kártyás szarvat. A sárga színű ú.n. zsíros szarvszín nem kívánatos a fajtában. (Meissner Károly 1929 évi fajta-standardját tekinti az egyesület mérvadónak). A szarvszín változatainak és a különböző szarvalakulásoknak a fenntartása fontos a fajtán belüli sokféleség valamint a maremman fajtától való megkülönböztetés szempontjából. (ld. még részletesebben Szöllősy G., Ernst J., Takács I., Eszes F., Gera I., Reményi K.A., Kovács Gy: Horn Conformations Szarvalakulások szerk. Bodó I., Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszék 32.o.) A különböző testtájak alakulása (i.m.54.o.) tekintetében a húsmarha általános küllemi megítélésével szemben a szikár izomzat, a magas hátba nyúló mar, a cifra far és kisséf franciás elülső és enyhén gacsos, kardos hátulsó lábállás nem tekinthető súlyos hibának. A kialakulóban lévő hústermelő típus kedvezőbb izmoltsága is elfogadott. A tiszta száraz izületek és az élénk térnyerő mozgás (i.m. 57.o.) a fajta jellegéhez tartozik. A nyitott csánk és karó állás főképpen a bikákon kifogásolható, mert a tartós teljesítményt károsítja. A szép hosszú csánk alá érő farok és nagy lebernyeg a fajta esztétikai értékéhez tartozó tulajdonságok. 3

4 A magyar szürke szarvasmarha kor és ivar szerinti elnevezései Elnevezés Ivar Kor Megjegyzés újszülött borjú bika üsző nap Az azonosítás, krotália, tetoválás elvégzéséig szopós borjú bika üsző hónap Elválasztásig választott borjú bika üsző tinó 8-14 hónap A legelőre kihajtás után, másodfüves éves növendék bika üsző tinó hónap A legelőre kihajtástól, másodfüves 2 éves növendék bika üsző tinó hónap A legelőre kihajtástól, harmadfüves 3 éves növendék --- üsző tinó hónap A legelőre kihajtástól, negyedfüves tenyész bika bika év Selejtezésig selejt bika bika év Selejtezéstől elszállításig vágó bika bika év Az elszállítástól vágásig tenyész üsző --- üsző hónap Tenyésztésbe állítástól ellésig (anya) tehén --- tehén év Első elléstől selejtezésig selejt tehén --- tehén év Selejtezéstől elszállításig vágó tehén --- tehén év Az elszállítástól vágásig öreg tinó tinó 4-8 év Kora szerint elszállításig, vagy a betanítás kezdetéig vágó tinó tinó 2-8 év Az elszállítástól vágásig tanuló ökör ökör 2-4 év Betanítás kezdetétől két éven át ökör ökör 4-24 év Betanított ökör használatban, vagy azon kívül igás ökör ökör 4-24 év Rendszeresen, vagy időszakosan dolgozó ökör selejt ökör ökör 4-24 év Munkából kivett ökör elszállításig vágó ökör ökör 4-24 év Az elszállítástól vágásig hízó bika bika év Istállóban hízóba állított, vagy legelőn tartott, vágóra szánt állatok hízó üsző --- üsző év Istállóban hízóba állított, vagy legelőn tartott, vágóra szánt állatok hízó tehén --- tehén év Istállóban hízóba állított, vagy legelőn tartott, vágóra szánt állatok hízó tinó tinó 1-4 év Istállóban hízóba állított, vagy legelőn tartott, vágóra szánt állatok hízó ökör ökör 4-16 év Istállóban hízóba állított, vagy legelőn tartott, vágóra szánt állatok hízó növendék bika üsző tinó A korosztályuk szerint A hízóba állítástól elszállításig, legelőn hízlalás is számításba jön 4

5 II. A tenyészállat fajtaazonosság vizsgálata és igazolása A tenyészállatok csak a származásellenőrzés laboratóriumi vizsgálata alapján minősülhetnek. Ennek igazolását az MgSzH Központ Állattenyésztési laboratóriuma adja ki. Mind a DNS mikroszatellit, mind a vércsoport alapján történt igazolás elfogadható. (Megjegyzés: Az egyesület ettől a szigorú és költséges feltételtől eltérni csak akkor kényszerül, ha a támogatások elmaradása miatt a tenyésztők nem képesek a laboratóriumi vizsgálat magas költségeit fedezni. A részletes kötelezettségeket ld. még és c) 1.2). III. Törzstenyészetek és nukleusz egyedek kijelölésének elvei Törzsállományok, gulyák azok, amelyek a fajta fennmaradását biztosították, és amelyekben évről évre változó létszámban megvannak azok a tehenek, amelyek bika utódai az ország állományának fenntartásában fontosak. Ilyen alapító törzsgulyák azok az állományok, amelyek a fajta második világháború utáni megmaradt alapállományai, azaz, minden mai magyar szürke tehén ezek alapító őseinek az utóda. Msz-01 Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht Arany gulya Msz-01 Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht Gyémánt gulya Msz-02 Tiszaigari Mezőgazdasági Kft gulyája Msz 03 Kiskúnsági Nemzeti Park Bugac-Városföldi gulya Msz-05 Szomor Dezső apaji I. gulyája Tartalékként szerepel még: Msz-10 Fertő-Hansági Nemzeti Park I. gulya Msz-20 Körös-Maros Nemzeti Park gulyája Msz-01 Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht Ezüst gulya A kijelölt törzsgulyák összes létszáma mintegy 1600 tehén. A törzsgulyákban a nukleusz egyedek mellett fajtafenntartó értékűek is lehetnek. Természetesen, élő állatokról lévén szó, pontos, változatlan számok nem adhatók meg. A nukleusz és fajtafenntartó kategóriába a tehenek az alább részletezettek szerint sorolhatók be. Nukleusz értékű egyedek (ld. később) természetesen más gulyákban is vannak. A megjelölt nukleusz gulyánkon kívül vannak még szórvány bikanevelő tehenek is, amelyek bármelyik tenyészetben kijelölhetők esetenként arra a célra, hogy valamilyen tulajdonságuk révén a jövő bika nemzedék anyjának választassanak ki. A tenyésztésben állandó bikanevelő tehenekkel nem dolgozunk a rokontenyésztés gyors növekedésének megakadályozására. Az anyák kiválasztása évenként váltakozva történik, és csak kivételesen nevelünk fel egy-egy nagyszerű tehén után több bikát. A tehenek értéke és a tenyésztői munka előírt feladatainak teljesítése alapján három kategóriába sorolhatók a tenyészetek: 5

6 1. Génmegőrző (nukleusz) tenyészet, vagy gulya, sok nukleusz tehénnel, példamutató tenyésztői munkával, 2. Fajtafenntartó tenyészet nukleusz és fajtafenntartó tehenekkel, kifogástalan tenyésztői munkával 3. Árutermelő tenyészetekben ezek az értékes állatok csak elvétve fordulnak elő. Haszonállat előállító keresztezés esetenként jó megoldás, de támogatásban nem részesülhet. A génmegőrzésben a szürkemarha esetére Brüsszelben többlettámogatással elfogadott pontjai, kötelezővé teszi a gazdák számára, hogy ennek megfelelően komoly tenyésztési követelményeknek is megfeleljenek. A tenyésztő egyesület a tehenek törzskönyvi értéke, a gazdák tenyésztők munkája és az adatszolgáltatás alapján rangsorba rendezte a teljes tehénállományát. A magasabb igény támasztására, (a szempontokat objektíven figyelembe véve) a tehenek értéke és a tenyésztő tevékenysége alapján súlyozással állapítja meg és igazolja évről évre a nukleuszként maximálisan 2000 és fajtafenntartóként maximálisan 5500 támogatható tehenet. A tehénrangsort a következő szempontok adják: a) (csoport) - genetikai ritkaságok: Kis létszámuk miatt fokozott védelmet érdemlő egyedek. Laboratóriumi és az egyesület által igazolt morfológiai adatok alapján kerülnek a rangsor elejére ezek a tehenek. b) (csoport) - 3 teljes ősi sor: A nőivarban, minősített apai oldallal. Az osztályon és a további osztályokon belül is a borjainak száma/anya életnapja x mutatószám adja meg a sorrendet. A negyedik anyai ősi sor, - annak minél teljesebb megléte,- és minősített tenyészbika utódjaik alapján, előbbre sorolódik a tehén. c) (csoport) - 4 igazolt nagyszülő: Az osztályon és a továbbiakon belül is a borjainak száma/anya életnapja x mutatószám adja meg a sorrendet. A minősített tenyészbika utód alapján előbbre sorolódik a tehén. d) (csoport) - igazolt apai, anyai származás Az osztályon és a továbbiakon belül is borjainak száma/anya életnapja x mutatószám adja meg a sorrendet. e) (csoport) - az egyik szülő kizárt, vagy ismeretlen Az osztályon és a továbbiakon belül borjainak száma/anya életnapja x mutatószám adja meg a sorrendet. f) (csoport) - ismeretlen származású tehenek (ezen az osztályon belül is) borjainak száma/anya életnapja x mutatószám adja meg a sorrendet. A gazda tevékenysége a következő módon befolyásolja a tehenek besorolását és ezzel támogathatóságát, azoknak az eddig felsorolt egyedi törzskönyvi értékén túlmenően: Minden magyar szürke tenyésztő köteles a hatósági előírásokat betartani. A fajtafenntartó támogatás ennél több követelményt jelent és a nukleusz állatokért megkapható még magasabb összeget pedig további feladatok teljesítése teszi csak lehetővé. 6

7 1.) A fajtafenntartó támogatás jár a tehénért, ha a gazdája a már leírt feltételeken túlmenően a következőket vállalja és teljesíti: szakszerű tartás, takarmányozás és a létszám fenntartása minősített fajtatiszta bika ivar-arányban is szakszerű használata folyamatos, hiánytalan és határidőre történő adatközlés elektronikus adatszolgáltató használata, (a telepirányítási program előnyt jelent) tartós egyedi megjelölés (tetoválás és/ vagy bélyegzés) használata tenyésztési napló (papír, vagy elektronikus alapú) vezetése pontos választási mérlegelés az eredetigazolási szabályok (tanúsítás, védjegy) betartása az utánpótlásra kerülő fajtatiszta tenyészállatok származás igazolás elvégeztetése tenyészállat forgalom esetén a származási lap kiváltása 2.) A nukleusz tehenekért kiemelt támogatás jár a tenyésztőnek, a fenti fajtafenntartó követelményeken túlmenően a következőket vállalja és teljesíti: jól képzett szakembert alkalmaz a párosítási tervet évről évre a fedeztetési időszak előtt elkészíti, majd teljesíti a tenyészállatok 30 hónapos mérlegelését elvégzi a kiváló tenyészbika jelölteket felajánlja felnevelésre a tehéncsaládokat nyilvántartja és megőrzi mindkét ivarú utód származásellenőrzését elvégezteti házi törzskönyvet vezet az állományáról papír alapon, vagy elektronikusan a selejtezést szakszerűen végzi Egy-egy elem nem teljesítése még nem zárja ki automatikusan a tenyésztőt, a támogatásból, de az állatait arányosan hátrasorolja, adott esetben a remélt támogatási kategóriából a másikba teszi át. (A fenti minősítő rendszer részletes és a gazdák állományát érintő számítási elemeit körlevél formájában az egyedi besorolással együtt az egyesület tagjai számára közzé teszi). 3) Árutermelő és egyéb (látvány) tenyészetek tehenei az UMVP állatalapú programjában nem támogathatók. Az egyesülethez tartozás miatt azonban számukra is fontos, hogy végezzék az alábbi tevékenységeket: a tetoválás vagyonvédelmi okkal is ajánlott, a születési és állományváltozási adatok jelentése kötelező. a termelés elősegítése érdekében célszerű elvégezni a választáskori mérlegelést. 7

8 az általános húsmarha tenyésztési elveket kell alkalmazni a nyereségesség végett. a gazdaságosság jegyében szoros rotációt kell tartani, azaz a fedeztetési időszak után, az üresen maradt teheneket, lehetőleg vágóra kell eladni a magasabb vemhesülési százalék és kevesebb kitelelő állomány végett. IV. A génbankban megőrzendő szaporítóanyag és genetikai minta A magyar szürke szarvasmarha génbankjának az élő állományt és a mélyhűtötten tárolt szaporító anyagot tekintjük. Az élő állomány genetikai sokféleségének megőrzése miatt fent kell tartani a genealógiai vonalakat ( B, C, K, L, M, S, T, V) és családokat. Ez kívánatos mindenütt, azonban a nukleusz állományokban kötelező. Nem kell mindegyik állományban az összes vonalat fenntartani, országos szinten a vonalak meglétéről az egyesület gondoskodik. A ritka és a genetikai drift által veszélyeztetett faktorok fenntartása érdekében ezeknek a hordozóit a tehenek selejtezésekor és a növendék bikák tenyésztésre kiválasztásakor figyelembe kell venni. A mélyhűtötten tárolt szaporító anyagban meg különböztetjük a sok évre zárolt és a szabadon használható hányadot. Az előbbi csak az egyesület külön engedélyével használható, míg a szabadon használhatót igénylés esetén bárki alkalmazhatja. A mélyhűtött szaporító anyag év végi helyzetét a 3. melléklet tartalmazza. Ennek értékes anyaggal történő kiegészítésére esetenként kerülhet sor a tenyésztési hatósággal együttműködve. V. A törzskönyvbe sorolás rendje A Magyar Szürke Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete vezeti a fajtába tartozó állatok törzskönyvét. Csak az az állat minősíthető a fajtába tartozónak, amelyik az egyesület által vezetett törzskönyvben fajtatisztaként szerepel. A fajta egyedei a következő törzskönyvi osztályokba tartoznak származási adataiktól függően: A törzskönyvi osztályba sorolhatók azok az állatok, amelyeknek négy legalább 4 ősi sora igazolt és a törzskönyvben, mint fajtatiszta magyar szürke szerepel, valamint küllemében és teljesítményében a fajta jellegének megfelel. B törzskönyvi osztályba sorolható az a magyar szürke marha, amelynek két legalább 2 igazolt ősi sora van és küllemében és teljesítményében a fajta jellegének megfelel. C törzskönyvi osztályba sorolható az az állat, amely hiányos származása alapján sem az A sem a B osztályba nem sorolható, azonban küllemében és teljesítményében a fajta jellegének 8

9 megfelel és megszületésének körülményei alapján (pl. fajtatiszta anya és biztonságosan fajtatiszta, bár több nem kizárható apa) fajtatisztaságához nem fér kétség. Ezek a törzskönyvi osztályok átjárhatók, azaz az utódok a feltételek megléte esetén a szülőktől eltérő osztályba kerülhetnek. Az A és B törzskönyv minősül főtörzskönyvi osztálynak, emellett azonban a C törzskönyvi osztályból is át lehet kerülni a B osztályba. D megjelöléssel nyilvántartást is vezet az Egyesület a keresztezett egyedek és ezek utódai számára. A bizonytalan eredetű, de magyar szürkének látszó egyedeket is itt tartjuk nyilván. Ebből a nyilvántartásból sem nyilvántartott egyedek, sem ezek utódai nem kerülhetnek át a másik három törzskönyvi osztályba. A fajtatiszta magyarszürke fajta törzskönyvét ( A, B, C ) tehát zárt törzskönyvnek tekintjük. Minden vitatható esetben (külföldön tartott magyar szürke befogadása a törzskönyvbe, engedmény bikák hiányos származása esetén, kizárás a küllem alapján, mesterséges termékenyítés, esetleg keresztezés engedélyezése, stb.) csak az egyesület tenyésztő bizottsága dönthet. A törzskönyvezés alapja a tenyészetekben vezetett tenyésztési napló az előírt időközi Állomány felmérő lap. A nyilvántartásokat lehet papíron és elektronikusan is vezetetni: (pl. számítógépes telepirányítási program). A törzskönyvi feladás ugyancsak mindkét úton történhet. Az év törzskönyvi zárásának határnapja december 1. VI. A tenyészállat minősítés rendje, a vonalak és családok kialakítása, a párosítási terv A tenyészbikák felnevelése az egyesület által elfogadott tenyészetekben (jelenleg Msz- 01, Msz- 05, Msz-10) történik. Elvileg minden egyesületi tag vállalkozhat bikanevelésre, de a gyakorlatban csak az nevelhet bikát, aki az alábbi öt alapelvet elfogadja és teljesíti : * A tenyésztés céljára beállítandó növendékbikák első beállítását és ezzel a bikanevelő telep működését az elnökség, valamint a tenyésztő- és szemlebizottság előzetesen jóváhagyta. legalább 15 azonos évjáratú bikát kell egy csoportban felnevelni a nevelés a teljes nyári időszakban kizárólag legelőn történik a felnevelés két és fél éves korig tart, hogy tartós apaállatokat kapjunk és kellően fejlett állatok bírálata történhessen. az egyesület közreműködését elfogadja a bikák kiválasztásában, minősítésében és selejtezésében. A bikanevelő telep köteles fogadni a szemlebizottság által megfelelőnek tartott választott bikákat megvásárolva, vagy tartási díj fejében. A tenyészbika jelöltek átesnek két előzetes selejtezésen és egy bírálaton (a bírálati lap ld. 4.sz melléklet), és csak azok kapnak központi lajstrom számot és kerülnek katalógusba, amelyek a küllemi követelményeknek megfeleltek. 9

10 Csak az évenként kiadott katalógusba idáig bekerült állatok tekinthetők tenyészbikának. Különleges kivételektől (génritkaság), eltekintve csak A törzskönyvi osztályú magyar szürke növendék bika lehet tenyészbika. A nőivarú tenyészállatok kijelölése a tenyésztők joga, hatásköre és feladata, azonban kérésre az egyesület, vagy ennek megbízott szakembere ebben a tekintetben segítséget, szolgáltatást nyújthat. A vonalak fenntartása az egyesület feladata. A családnevek fenntartása és megőrzése a gazdák érdeke. Az ősi családnevekre ezért figyelmet kell fordítani. Célszerű, mint régen, a tehenek lányainak azonos nevet adni, Ezt a modern tudomány a mitokondriális öröklés indokával húzza alá. Genetikai paletta szélesítése indokolja és minden gazda számára elemi érdek is, hogy értékes tehén családjait nyilván tartsa és őrizze, nehogy nőivarú ivadékaik tenyésztésben tartása nélkül kerüljenek selejtezésre! A családok eltűnése hiba, melyet a támogatási rendszer is sújt! Figyelembe kell venni, hogy az A, vagy B osztályú egyedek az állomány értékét növelik, A küllemet és a teljesítményt a gulyára kitűzött saját tenyészcél alapján is mérlegelni kell. A párosítás lehet csoportos, lehet egyedi. Célja, a kitűzött tenyészcél szolgálata. Általában tehenet ill. üszőt párosítunk egy-egy bikára. Fiatal bikára és javakorabeliekre többet, idősre kevesebbet. Csoportos pároztatás esetén kevesebbet, kézből párosítás esetén többet. 1. Egyedi párosítás Kivitelezhető kézből pároztatás, hárem vagy mesterséges termékenyítés (ritkán) esetén. A párosítás célja utánpótlásra is beállítható jó üszők ill. tartós használatra alkalmas tenyészbikák előállítása, amelyek kifogástalan szaporaságúak. A legfontosabb általános elv, hogy a szoros rokontenyésztést kerüljük. A párosításhoz az egyesület párosító programját igénybe lehet venni, amely a legtöbb szabad nemzedék kimutatását teszi lehetővé. A tehenek küllemi adottságai is figyelembe vehetők, a küllemi hibás teheneket olyan bikához kell beosztani, amelynek a szóban forgó testtája hibátlan. Tenyészbika előállítás érdekében célzott rokontenyésztés is végezhető. Ezt az egyesülettel közösen kell eldöntetni, hiszen a tenyészbikák életük során nemcsak saját használatra minősülnek. Ugyancsak tenyészbika előállítás céljából lehet homogén párosítás keretében valamilyen tulajdonság rögzítésére szélsőséges típust, vagy küllemi adottságot mutató teheneket ugyanilyen bikával párosítani (kistestű típus, jól izmolt típus, sodrószarvú stb. ). 2. Csoportos párosítás esetében DNS származás-ellenőrzést kell alkalmazni, hiszen utódaik nagy százalékban csak így különböztethetők meg. 10

11 3. Keresztezés A magyar szürke fajtába nem tartozó bika használatát az egyesületnek be kell jelenteni. A magyar szürke fajtában a haszonállat előállító keresztezés megengedett, de a keresztezett utódok azonnali vágásra (választott, vagy 2-3 éves korban) vagy a D törzskönyvi osztályba kerülnek. VII. Az apaállat használat szabályai Csak minősített apaállatot szabad használni /ld. f)/. Ezek adatait az évente kiadott egyesületi katalógus tartalmazza. A magyar szürke bikák általában tizenkét éves korukig használhatók. A rendes használat a természetes fedeztetés. Mesterséges termékenyítésre és az ex situ tárolt termékenyítési anyag felhasználására csak egészen kivételes esetben kerülhet sor az egyesület tenyésztési bizottságának jóváhagyásával. Az évente ősszel megrendezett bika vásárok adnak alkalmat arra, hogy a vásárlandó apaállatokat ki lehessen választani, vagy esetleg az apaállatok cseréjének megbeszélésére nyílik ekkor lehetőség. Ebben a tekintetben az egyesület szakemberei is segítséget nyújthatnak. A rokontenyésztés elkerülése végett célszerű az apaállatokat három évenként cserélni, ha lányai kerülnek a gulyába. VIII. A fajta génkészleteinek felderítése és hasznosítása A magyar szürke fajta zárt törzskönyvéből következik, hogy az értékes gének az egyesület által nyilvántartott egyedekben rejlenek. Az egyesület szakembereinek és tagjainak közös feladata tehát, hogy a bármilyen szempontból ritkának és értékesnek vélt gének hordozóit megfigyelje és a tenyésztés során megfelelően alkalmazza, elszaporítsa. Feljegyzésüket, hitelességüket és tervszerű megőrzésüket az egyesület tenyésztésvezetőjénél kell kezdeményezni. IX. A központi adatbankba fogadás módja és rendje. Az ENAR jelölés és adatbázisba jelentés kötelező és a támogatásoknak is előfeltétele. Az ENAR rendszerrel, mint kötelező központi nyilvántartással az egyesület törzskönyvezése mindennapos kapcsolatot tart. Ez egyeztetésekre és javításokra terjed ki. A fajta tekintetében az egyesület számítógépes nyilvántartása és törzskönyve irányadó. Ebben a már régebben született állatok nyilvántartása megtörtént. Újabb törzskönyvi felvétel csak a szaporulatból kerülhet sorra. Az Egyesület számára a tenyésztők által vezetett tenyésztési napló (5. melléklet) másolata képezi a kötelező törzskönyvi feladás alapját az évközi változás jelentése mellett. A jelentés 11

12 határideje: július 1., ill. december 1. Terjed az elektronikus nyilvántartás. Ez sűrűbb adatfeladást is lehetővé tesz. X. A tenyészállat forgalmazás, export és import szabályai Tenyészállat csak az egyesület által kiállított nő, vagy hímivarra érvényes származási lappal kerülhet forgalomba (6.,7. melléklet). A származási lapot az egyesület törzskönyvezése állítja ki. A megrendelése ill. kiváltása minden esetben az eladó feladata. Importra a mai helyzetben csak egészen kivételes esetben (pl. keresztezés), kerülhet sor. Exportra az egyesület elnökségétől és tenyész-bizottságától írásban, illetve az állattenyésztési hatóságtól (MgSzH Koppány Gábor 1024 p. Keleti K. u 24 címezve) kell engedélyt kérni. Az exportra szánt tenyész állatok ugyancsak a hazai származási lappal és hivatalos marhaútlevéllel látandók el. XI. In-situ és ex-situ tartás feltételei Az in situ tartás a fajtára jellemző extenzív körülmények között folyik. A tartás lényege a nyári, kizárólag legelőn tartás és télen a széna és más tömegtakarmányok alkalmazása ipari abrak alkalmazása nélkül. Gazdasági abrakot legfeljebb a tenyészbikák, a növendék bikák és választott borjak kaphatnak rövid időszakban. A tinók, vagy selejt tenyészállatok értékesítése is lehetőleg legelőről közvetlenül történik. A részletes iránymutatást az egyesület technológiája tartalmazza (8. melléklet). Amennyiben akár a hizlalás, akár a nevelés folyamán egy tenyésztő ettől a szabálytól eltér, azt a vevővel külön ismertetni kell. XII. A vágóállat fajtához tartozás igazolásának rendje, igazolás minta A vágó állatok a törvény értelmében csak akkor tekinthetők magyar szürke fajtába tartozónak, ha az egyesület fajta-igazolása (9. melléklet) ezt megerősíti. Amennyiben a fajta megjelölése nem egyezik a marhalevélen és az egyesületi igazoláson, az utóbbi az érvényes, a döntő. (lásd.86/2007. (VIII.17.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet 8. bekezdés) A fajtához tartozás igazolását minden esetben az állat eladójának vágóhídra történő értékesítésének kezdete előtt kell a tartójának kérvényeznie! 12

13 Az egyesület kidolgozta az eredetigazolás rendjét, az alábbi ábra szerint : Magyar szürke termékeinek eredetigazolása XIII. A tenyészet (részpopuláció) felszámolása esetén követendő szabályok Ha egy tenyésztő fel akarja számolni állományát köteles az egyesületnek bejelenteni annak érdekében, hogy fajta fenntartása szempontjából a legkedvezőbb értékesítést lehessen alkalmazni és az állomány értékes egyedei megfelelő új tulajdonos kezére jussanak. A kijelölt nukleusz állományok részleges felszámolása tilos, csak egész gulya formájában adhatók el új tulajdonosnak, aki maradéktalanul vállalja az előírt kötelezettségeket. A bejelentés nélküli (értékvesztő) felszámolás támogatásmegvonást, visszafizetést és egyesületi kizárást von maga után! 13

14 Mellékletek 1. A magyar szürke szarvasmarha (2002) 2. The Hungarian Grey Cattle (2004) 3. Mélyhűtötten tárolt szaporító anyagról készült kimutatás 4. Bírálati lap 5. Tenyésztési napló 6. Származási lap bika részére 7. Származási lap nőivar részére 8. Magyar szürke marha tenyésztésének, tartásának szabályai (technológia) 9. A fajtába tartozás igazolásának űrlapja 14