TDM 2.0 a magyar turizmus térségi, helyi irányítási és menedzsment rendszerének újratervezése

Átírás

1 TDM 2.0 a magyar turizmus térségi, helyi irányítási és menedzsment rendszerének újratervezése Horkay Nándor Kutatási, Stratégiai és Koordinációs igazgató XI. Országos TDM Konferencia Hajdúszoboszló, május 30.

2 A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) küldetése 1. A tudatos és jövőképközpontú nemzetstratégiai gondolkodás és cselekvés erősítése 2. A nemzeti integrációban és a Kárpát-medencében a Kárpáthazában - való gondolkodás és cselekvés általánossá tétele 3. A nemzeti támogatási és együttműködési rendszer kiegészítése a többszintű nemzeti integrációt és együttműködést szolgáló, jövőképközpontú, összehangolt, tudatosan hálózatilag fejlesztett Kárpát-medencei fejlesztési rendszerrel 4. Új Kárpát-medencei magyar gyarapodás és megújulás életenergiáiban, bölcsességben és spirituálisan megújuló élet, a magyar nemzeti és keresztény gyökerek, hagyományok erősítése, reszakralizáció FELELŐSSÉGGEL ÉS HŰSÉGGEL a kölcsönös felelősségvállalásra, együttműködésre és erőforráskoncentrációra épülő partnerség jegyében

3 Az előadás témái 1. Külső keretek 2014 után 2. A mai turisztikai termék jellemzői és fejlődési trendjei 3. Keresztény kreatívok, akik megszentelik a világot elért eredmények , új lehetőségek, kihívások erősödő szakmaiság és új források

4 Felkészülési folyamat A legfontosabb tervezési dokumentumok Tervezési dokumentum Nemzeti Fejlesztési Koncepció Jövőkép funkció Ország stratégiában Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció funkció Országos Területfejlesztési Koncepció funkció Ágazati és szakpolitikai tervdokumentumok Partnerségi Szerződés Operatív Programok Kohéziós forrásokra készülő programok (mainstream és ETE) Vidékfejlesztési program Halászati program Operatív Programokba illeszkedő helyi/térségi fejlesztési programok Közösség-vezérelt helyi fejlesztési programok (CLLD) Integrált Területi Beruházások (ITI) Megyei Területfejlesztési Koncepciók és Megyei Területfejlesztési Programok Nemzeti és EU felelősség Magyarország tervezi saját hatáskörben Magyarország tervezi saját hatáskörben Az EU Bizottság és Magyarország köti Magyarország tervezi és fogadja el Magyarország tervezi és fogadja el a helyi közösségek tervezik és fogadják el A megyei önkormányzatok tervezik és fogadják el Ütemezés, határidő December Március Május közepe II. fele

5 NTK A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2024 a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján hosszú távú koncepciónak minősül. Új koncepció elkészítésének szükségszerűsége A Nemzeti Turizmus Stratégia időtávja lezárult A koncepció megalapozó dokumentuma a turizmusról és vendéglátásról szóló törvénynek as tervezési ciklus uniós forrásainak felhasználásának során fogadják el várhatóan

6 A megújuló magyar turizmus fejlesztésének alapelvei Cél: Versenyképes és hagyományközpontú modern magyar turizmusszektor a harmadik évezredben 1) ERŐT ADÓ és GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG = életminőség és megújuló társadalom 2) TALÁLKOZÓ HELY = hazai és külföldi kultúrák, keleti és nyugati nemzetek találkozása, korosztályok közötti kapcsolatok 3) VERSENYKÉPES ÉS KREATÍV MAGYAR TURIZMUS = minőségi szolgáltatások és tudatos ország márka 4) NYITOTT MAGYAR TURIZMUS = keleti nyitás, hagyományos és új nemzetközi piaci kapcsolatok erősítése 5) ÉLŐ NEMZETI TURIZMUS = kiteljesedő Kárpát-medencei és nemzeti együttműködés 6) FENNTARTHATÓ TURIZMUS = gazdasági természeti és társadalmi fenntarthatóság biztosítása az erősödő vidék, gondos, fenntartható, felelős és ellenőrzött gazdálkodás érdekében 7) EGYÜTTMŰKÖDŐ MAGYAR TURIZMUS = közös esély és felelősség 8) ÉRTÉKTUDATOS TURIZMUS = erősödő nemzeti, térségi, helyi öntudat

7 Az NTK célrendszere

8 A nemzeti turizmus szakmai feladatainak és együttműködésének kiterjesztése megkezdődött I. Szabadidő- és sportgazdaság II. Helyi gazdaság és vidékfejlesztés III. Alkonygazdaság (silver economy) IV. Egészség-gazdaság, prevenció, rehabilitáció V. Kreatív gazdaság és ipar (pl. IKT, kulturális ipar) VI. Lélekgazdaság

9 A as uniós fejlesztési időszak - további új szakmai távlatokat, stációkat és fejlesztési lehetőségeket biztosíthat További lehetőségek nyílnak a TDM fejlesztéshez és megújuláshoz kapcsolódó fejlesztésekre: Új as operatív programok - Turizmus, szakmai és fejlesztési keretek : Gazdaságfejlesztés - GINOP I, VI. és VII. prioritás Területfejlesztés - TOP és VEKOP I és II. prioritás Vidékfejlesztés VP - IV. prioritás EFOP kapcsolódó képzési és egészségfejlesztési prioritások Elfogadás alatt: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció Partnerségi Megállapodás Operatív Programok és ETE programok Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 és A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja

10 Az előadás témái 1. Külső keretek 2014 után 2. TDM de hogyan 3. Hazai desztinációk desztinációs kategóriák erősödő szakmaiság és új források

11 Szervezeti anomáliák, avagy mi és miért nem működik ma a turizmus térségi és helyi irányításában Magyarországon? Állítás: A legtöbb, sőt gyakorlatilag az összes ma működő helyi TDMszervezet pénzügyi és szakmai háttere, működésének függetlensége, kiszámíthatósága elégtelen, így teljesítménye messze elmarad a lehetségestől. Ennek megoldása mindenekelőtt a nemzeti szintű szabályozás és újraszabályozás, a helyi politikai vagy egyéb egyéni érdekek háttérbe kerülését eredményező, érdekalapú konszenzus-kényszer (a szakmai hiányosságok felszámolása mellett). A jól működő desztinációk menedzselésének kereteit meghatározó szabályozások (német nyelvterületen) helyi szinten kizárólag egyesületi illetve köztestületi szervezeti formát engedélyeznek, mert csak így biztosítható a szakmai demokrácia, a döntéshozatal függetlensége és professzionalizmusa. Ott az egyes szintek (helyi, térségi) finanszírozása automatikus, az adott térség idegenforgalmi adó- és járulékbevételeitől függ, abból történik. A turizmus menedzsment szervezettel nem rendelkező önkormányzatok nem számítanak, nem tekintendők turisztikailag elkötelezetteknek, így turisztikai jellegű fejlesztési pénzekből, céltámogatásokból nem részesülhetnek, egyes tartományokban turisztikai jellegű adókivetésre sem jogosultak.

12 Szervezeti anomáliák, avagy mi és miért nem működik ma a turizmus térségi és helyi irányításában Magyarországon? Állítás: Hazánkban a TDM-regisztráció rendszere, és a szervezetek finanszírozása fentiek alapján nem megfelelően szabályozott. Különbséget kell tenni a turisztikailag jelentős, nemzetgazdasági szempontból is fontos jövedelmeket, adóbevételeket generáló kiemelt desztinációk, és a vágyaikat megfogalmazó, de alacsony vendégéjszaka-számmal, vendégköltéssel bíró helyi desztinációk vagy térségek, valamint az e két véglet között lévő (belföldön keresett, potenciálisan sikeres) desztinációk között. A nemzetközileg ill. belföldön jelentős desztinációk megfelelő fejlesztése, menedzselése kiemelt, össznemzeti érdek, azaz semmiképp nem függhet a változó helyi politikai akarat, személyes érdekek vagy ellentétek önkényétől.

13 Nemzeti cél és nemzetgazdasági érdek egy jól működő turizmus menedzsment rendszer működtetése Magyarországon Állítás: Cél egy európai turisztikai menedzser rendszer további magyarországi kiépítése, megerősítése, a rendszer újratervezése, korrekciója, a rendszer fenntarthatósági és versenyképességi feltételeinek valódi megteremtése és biztosítása a kormányzati szakpolitikával összefogva és közös szakmai előkészítésben. Érdek: nemzetgazdasági érdek nemzeti közjó + magyar vidéki életlehetőségek és fenntarthatóság növelése illeszkedés a kormányzati célokhoz, tervekhez: NTK 2024 Társadalmi közjó és haszon: polgári önszerveződés mintaterülete, társadalmi beágyazottság és önszerveződési eredmények Elért gazdasági eredmények: a turizmus a TOP3 magyar szektor, mely a válságot elsőként kipihenjte turisztikai forgalom növekedése nagyobb mint a magyar GDP növekedés átlaga a TDM rendszer működésének is köszönhetően új munkahelyteremtés KKV és munka intenzív ágazat, egységnyi munkahely (pályázati indikátorok)

14 TDM nemzeti szintű újratervezési alapelvek Rendszerszintű közös felülvizsgálat és újratervezés magyar tapasztalatok és jó nemzetközi gyakorlatok integrálása Illeszkedés a kormányzati célokhoz, tervekhez: NTK 2024 Alulról szervezés és felülről tervezés, szabályozás Megőrizni az eddig elért pozitív intézményfejlesztési eredményeket több mint 85 szervezet jött létre de ezek egy része nem nevezhető valódi TDM szervezetnek 3P professzionalizmus, partnerség, pénz és kompetencia biztosítása Szakmaiság és a szakmai szempontok primátusának őrzése, korlátozott politikai befolyás Versenyképesség és fenntarthatóság valódi biztosítása Differenciálás és priorizálás Új szakmai kiegyezések és megállapodások felelős megkötése a nemzet egésze javára kormányzat, önkormányzatok, MT Zrt, költségvetés stb..

15 TDM nemzeti szintű szabályozás, de hogyan? A magyar térségi és helyi turizmus irányítási rendszerének legnagyobb hiányossága a szabályozatlanság működési és finanszírozási is Az állam gyakorlatilag mintegy 7 éve mulasztásos állapotban van a terület szabályozását illetően Lehetséges szabályozási opciók: 1. Minimum miniszteri rendelet szintjén! 2. Maximum törvényi szabályozás de nem minden áron! A rossz törvénynél, még egy nem létező törvényi szabályozás hiánya is jobb!

16 Lehetséges opciók: TDM 2.0 Minek is hívjalak? 1. TDM turisztikai desztináció menedzsment (TTDMSZ és HTDMSZ) 2. Térségi, Helyi Turizmus Menedzsment Szervezetek (TTMSZ, HTMSZ) 3. Térségi, Helyi Turizmus Szövetség (TTSZ, HTSZ) 4. Térségi, Helyi Turizmus Együttműködés (TTE, THE)

17 Az előadás témái 1. Kellenek az integráló nemzeti víziók: Gyógyító Magyarország 2. TDM 2.0, de hogyan 3. Hazai desztinációk desztinációs kategóriák erősödő szakmaiság és új források

18 TDM 2.0 releváns desztinációs szintek? Lehetséges opciók A.: I. Nemzeti II. Térségi kiemelt térségi (vagy regionális) térségi (vagy megyei) III. Helyi Lehetséges opciók B.: I. Nemzeti II. Kiemelt térségi (vagy regionális) III. Térségi (vagy megyei) IV. Helyi

19 Hazai desztinációk avagy hol érdemes menedzselni a turizmust - mi a magyar helyi turisztikai desztináció 1. A Mo-on eltöltött vendégéjszakák száma 2013-ban kb. 2,6 vendégéjszaka/lakos. Valódi turisztikai desztinációnak ezen átlag alatti értékkel bíró területek nehezen tekinthetők. A vendégéjszaka-szám természetesen nem az egyetlen meghatározó mérőszám a gazdasági hatás szempontjából, (bár sokat elmond), az IFA-bevételek az egyes desztinációkban pedig eltérő mértékben fontosak az adott önkormányzat(ok) gazdálkodását illetően. 2. Fontos adat még az Átlagos tartózkodási idő és a külföldi vendégéjszakák száma, aránya. Nagyon alacsony, vagy éppen nagyon magas lakosságszámú térségben, településnél (ez utóbbi itthon szinte kizárólag Budapest) mindenképpen vizsgálandó a látogatottság elsődleges motivációja Fontos az abszolút szám is ( vendégéjszaka alatt Ausztriában általában pl. nem elvárás az információs iroda sem). A látogató szám is fontos indikátor lehet egyes desztinációkban. 3. Fentiek alapján kiemelt, nemzetközi szinten is jelentős, látható, azaz versenyképes desztináció, (ahol a külföldi vendégéjszakák száma is eléri, de legalább megközelíti a százezres nagyságrendet), alig van ma Magyarországon (ezek jellemzően fürdővárosok). Indokolt ezeket kiemelten kezelni nemzetgazdasági jelentőségük miatt.

20 Hazai desztinációk avagy hol érdemes menedzselni a turizmust - térségi turisztikai desztináció Pillanatnyilag több a nemzetközileg is érdekes attrakciókkal bíró település (azaz helyi szint), mint a versenyképes térségi desztináció - nem kis részben az együttműködési- és a kompetenciahiány következtében. Vitathatatlan, hogy Budapest és a Balaton kiemelten és önmagában egységesen kezelendő, menedzselendő. Térségi menedzsment szervezet létrehozása ott indokolt, ahol - a környezeti, kulturális, szakmai és infrastrukturális alapfeltételeken, adottságokon túl, a turisztikai adóbevételek önmagukban fedezni tudják (tudnák) a turizmus menedzsment költségeit. Ez volt az érv pl. a Karintiában húzott több mint félmillió vendégéjszakás minimumhatárnál is. Mindezek figyelembe vételével vizsgálandó a márkázható és piacra vihető térségek száma és kiterjedése (nem elfeledve a potenciális desztinációkat); Helyi desztinációs menedzsment hiányában számos térségben megfontolható a térségi menedzsment szervezeten keresztüli lefelé építkezés és/vagy a magyar közigazgatási/tervezési-fejlesztési keretekhez, határokhoz való szervezeti illeszkedés. Itt várhatóan nem maga az adott térség (megye), hanem annak kiemelt desztináció(i) márkázhatók, de megfelelő termékfejlesztéssel és kommunikációval előbbi sem kizárható.

21 TDM nemzeti desztinációs kategóriák I. KIEMELT MAGYAR DESZTINÁCIÓK 1) Kiemelt térségi desztinációk (BP, Balaton) és nemzeti promóciós térségek 2) Nemzetközi jelentőségű kiemelt desztinációk (pl. Hévíz, Hajdúszoboszló, Gyula, Bük-fürdő stb.) min. 500 ezer VÉ II. FELTÖREKVŐ MAGYAR DESZTINÁCIÓK 3) Nemzeti jelentőségű desztinációk minimum 100 ezer VÉ vagy 1 millió látogató 4) Térségi jelentőségű desztinációk minimum 25 ezer VÉ vagy 500 ezer magyar látogató III. DESZTINÁCIÓS JELLEGŰ TÉRSÉGI ÉS HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

22 Az előadás témái 1. Kellenek az integráló nemzeti víziók: Gyógyító Magyarország 2. TDM de hogyan 3. Hazai desztinációk desztinációs kategóriák erősödő szakmaiság és új források

23 TDM erősödő szakmaiság Ahol a döntéshozók, tisztségviselők mindegyike független turisztikai vállalkozó, illetve szakember (sem önkormányzati (rész)tulajdonú cégnél, sem politikai testületnél nem alkalmazott), a helyi politikai érdeket egy fő, lehetőleg (a) polgármester képviseli egy minimum 5-fős grémiumban. A menedzserrel szembeni elvárások szigorodnak: diploma, legalább 5 év turizmus szakmai és vezetői tapasztalat 2 idegen nyelv kiváló ismerete desztináció menedzsment vizsga megléte alapvető magas presztízsű szakmai bérminimum és bónusz Az újraszabályozott TDM- regisztrációban megvizsgálandó a helyi nonprofit kft-k esetleges átalakítása egyesületté/köztestületté de ezt csak felelősen, s nem minden áron szabad kötelezővé tenni! Nonprofit Kft mint munkaszervezet természetesen maradhat.

24 TDM gazdasági, működési és szervezeti fenntarthatóság és forrásai Vezérlő elvek: turisztikai rendszerváltozás és új kiegyezés kell 1990 után kormányzattal (kiemelten költségvetés) és önkormányzatokkal rendszerszintű, stabil, tervezhető, kiszámítható és fenntartható pénzügyi működési feltételek ösztönző és a sikeres térségeket jutalmazó rendszer nyugat-európai jó példák és gyakorlatok adaptálása kreatív javaslatok és megoldások integrálása

25 TDM 2.0 potenciális forrásbevonás lehetséges régi és új források CÉL NYUGAT-EURÓPAI SIKERES FINANSZÍROZÁSI MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSE: 1. IFA idegenforgalmi adó állami IFA-kiegészítés közvetlenül a menedzsment szervezetekhez (köztestület/szövetség) közvetlen önkormányzati IFA-bevételek 20-40%-a kötelezően a menedzsment szervezetekhez (német nyelvterületen szinte a teljes IFA a TDM szervezeteknek jut!) 2. TC turisztikai célelőirányzat állami ágazati költségvetési forrás növelése 2002-ben ca. 33 Mrd Ft volt ez a költségvetési összeg felülvizsgálata annak, hogy TC-t mire költjük központilag (kiemelten Forma 1, Tavaszi Fesztivál???) 3. TH turisztikai hozzájárulás turisztikai hozzájárulás az adott desztinációban működő vállalkozásoktól, turisztikai érintettségük függvényében és arányában (német nyelvterületen általános, az önkéntes tagdíjat váltja ki igazságosabb, kötelező, általános teherviseléssel) bevétel-alapon, ezrelékes nagyságrendben differenciálva 1-5 ezrelék között nem új adó nem, hanem a beszedett forgalmi típusú adó néhány ezrelékének a visszaforgatása ebből önkormányzat is részesülhet IFA lemondás függvényében 4. DLH desztinációs látogatói hozzájárulás látogatói hozzájárulás, amely minden vonzerő-attrakció belépőjegyével együtt a turista által fizetendő, 2-5%-os mértékben belépőként forint erejéig ebből önkormányzat is részesülhet IFA lemondás függvényében 5. Vendégéjszaka-adó (Nachtigungstaxe) - éjszakánként forint erejéig 6. Pályázati fejlesztési források között minimum 25 Mrd Ft 7. Saját bevétel, tagi hozzájárulás és egyéb források

26 TDM finanszírozási igény helyi desztinációk 1. Nemzetközileg jelentős kiemelt helyi desztinációban a finanszírozási igény minimum millió Ft/év. Itt elvárt a főszezonban minden nap nyitva tartó információs iroda többnyelvű személyzettel, és az önálló marketingtevékenység is az alapfeladatokon/elvárásokon túl. 2. Nemzeti jelentőségű belföldi desztinációban (minimum 5 vendégéjszaka/lakos és legalább véj) a finanszírozási igény minimum 50 millió Ft/év. Itt is elvárt a főszezonban minden nap nyitva tartó információs iroda többnyelvű személyzettel, saját fenntartású honlap CRM-rendszerrel stb. 3. Térségi jelentőségű desztinációkban (3-5 véj/lakos illetve véj fölött) is indokolt helyi információs iroda fenntartása, így a finanszírozási igény minimum 25 millió Ft/év. 4. Egyéb településeken, térségekben a desztináció kialakításakor törekedni kell a minimum 50 ezres vendégéjszaka-határ elérésére helyi szervezet (valamint információs iroda) létrehozásához. Ennek irrealitása esetén csak akkor érdemes egyéb forrásokat odarendelni, amennyiben a helyi szereplők (vállalkozók és önkormányzat(ok) legalább a desztinációs minimum-finanszírozás 50%-át (12,5 millió Ft) saját erőből, hosszú távra (min. 5 év) vállalják.

27 TDM finanszírozási igény kiemelt térségi desztinációk Kiemelt Térségi turisztikai menedzsment szervezetek: A Balatoni Turizmus Szövetség és a Budapest TSZ éves finanszírozási igénye milliárdos nagyságrendű. Ez az a szint, ahol állam és térségi-helyi turizmusirányítás szervezetileg is összeér egy szervezetben. A Magyar Turizmus Zrt kiemelt térségi szervezeti részvételi módjának és finanszírozásának újraszabályozása erősen indokolt ugyancsak külön döntést igényel a nemzeti promóciós térségek közös definiálása tulajdonosi körének, kompetenciáinak és finanszírozásának újraszabályozása is erősen indokolt.

28 TDM finanszírozási igény térségi desztinációk Létrehozását ott érdemes szabályozott finanszírozással támogatni, ahol a helyi szervezetek azt az új szabályozásnak megfelelően megalakítják, és (legalább 300 ezer vendégéjszaka meglétén túl) a minimum-költségvetés (évi 100 millió Ft) legalább 20%-át a helyi szervezetek saját forrásaikból biztosítják. A térségi menedzser függetlenségét és szakmaiságát még erősebb kritériumrendszer garantálja, itt a korábbi, helyi TDM-menedzseri tapasztalat is elvárás lehet. Ahol nincs igény-ok-lehetőség térségi menedzsment szervezet létrehozására, ott (de adott esetben azon felül is) érdemes megvizsgálni a megyei szintű koordinációs szervezet (turizmus szövetség) megalakításának indokoltságát. Amennyiben valamennyi helyi TDM-szervezet, valamint a turisztikai vállalkozásokat (is) képviselő Kereskedelmi és Iparkamara és a Fatosz megyei szervezete is részt vesz az együttműködésben, indokolt a minimális térségi működési költség (100 millió Ft) központi finanszírozása. Ezzel egyúttal a megyei önkormányzatok is letudhatnák turisztikai koordinációs törvényi kötelezettségeiket

29 TDM finanszírozási igény összesítve Állítás: a központi turizmusfinanszírozás jelenlegi összege is elégséges a hazai turisztikai rendszerváltáshoz, gyakorlatilag nincs is feltétlen szükség újabb forrásokra, csak azok átcsoportosítására! Mint fentiekből is látható, a professzionális, azaz versenyképes szakmai munka pénzügyi alapjai, így a magyar turizmusgazdaság sikere és jelentős hozzájárulása a hazai jóléthez, fejlődéshez, nemzetgazdasági bevételekhez viszonylag aprópénzből, nagyjából 8-10 milliárd forintos évi keretből megteremthető. Ez kevesebb, mint az önkormányzatoknak az IFA-bevételek alapján 2013-ban juttatott kormányzati kiegészítés összege, amit törvényileg amúgy is erre a célra kellene fordítaniuk. Mindez nem azt jelenti, hogy több pénz nem lenne jótékony hatással a hazai turizmus-menedzsmentre (amely hazánkban ma nem is létezik!), hanem azt, hogy megfelelő nemzeti szabályozással a jelenlegi források is lényegi változásokat hoznának.

30 Készült Balogh Károly TDM tiszteletbeli elnök Magyarics Gábor A TDM elnökségi tagok stratégiai egyeztetési munkája Korábbi szövetségi szakmai háttéranyagok Kapcsolódó kutatási anyagok alapján

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Horkay Nándor Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgató nandor.horkay@nski.gov.hu