Budapesti Gazdasági Főiskola. Nappali tagozat. Szakdiplomácia szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola. Nappali tagozat. Szakdiplomácia szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR CIVIL TÁRSADALMOM FINANSZÍROZÁSI HÁTTERÉNEK VÁLTOZÁSA ÉS A DEMOKRATIKUS JOGOK FEJLESZTÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY Készítette: Müller Ildikó Krisztina Budapest, 2006

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A civil társadalom Nem-kormányzati szervezetek Önkéntes szervezetek Non-profit szervezetek A civil non-profit szektor A civil szervezetek funkcionalista csoportosítása A DEMOKRATIKUS JOGOK FEJLESZTÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY Az Alapítvány létrehozása A DemNet célja Az Alapítvány tevékenysége A MAGYAR CIVIL TÁRSADALOM A civil non-profit szféra helyzete A non-profit szektor strukturális kérdései Függetlenség (pártpolitikához való viszony) A civil szervezetek belső kapcsolathálója, érdekképviselet A civil non-profit szektor nyilvánossága Önkéntesség A működés anyagi forrásai és az állami támogatás A magyar non-profit szektor működésének általános problémái A civil szféra finanszírozási hátterének változása és a DemNet Az Egyesült Államok általi finanszírozás sajátosságai Az Európai Unió általi finanszírozás sajátosságai A civil non-profit szektor jövője a társadalmi folyamatok tükrében ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK-STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK IRODALOMJEGYZÉK 61 2

3 1. BEVEZETÉS Politikai szempontból a társadalomban hagyományosan két nagy szereplőt különböztetünk meg: egyfelől az államot és másfelől a polgári (civil) társadalmat. Ennek a kettős modellnek megfelelően gazdasági szempontból a társadalmat közérdekű és magánérdekű szektorokra oszthatjuk fel. Az Európai Unióban a polgári társadalom illetve a gazdaság magánszektora két jól megkülönböztethető részből áll: egy haszonérdekelt (for-profit) és egy nem haszonérdekelt (non-profit) szektorból. Ennek a nem haszonérdekelt és nem kormányzati (harmadik) szektornak a jelentősége kiemelkedő a világon mindenhol, Magyarországon pedig most kezd nagykorúvá válni az elmúlt évek minőségi és jogi változásainak eredményeként. Az Európai Unió újonnan csatlakozott tagjaként hazánknak igazodnia kell a Közösségi elvekhez, illetve cselekedeteinek összhangban kell lennie az Unió által meghatározott irányvonalakkal, melyek magukba foglalják a civil szervezetekkel való párbeszéd előmozdítását, hiszen az Európai Unió már jelezte, hogy a bővítéssel összefüggő társadalmi és környezeti problémák megoldásában partnerének tekinti az NGO szektort. Az Unió teljes jogú tagjaként a magyarországi civil szféra részesülhet azokból az anyagi forrásokból, melyek a harmadik szektor fejlődését és kiteljesedését hivatottak elősegíteni. A magántulajdonon nyugvó piacgazdaság és az államtól független polgári társadalom kialakulásának időszakában azonban nem az Európai Unió volt a legfőbb támogatója a magyar civil szervezeteknek, hanem az Amerikai Egyesült Államok. Ennek kapcsán több kérdés is felmerül: Mi volt az Egyesült Államok célja ezzel az anyagi támogatással? Miért apadtak el ezek a források az ezredfordulót követően? Képesek voltak az Európai Uniós források betölteni azt az űrt, amit az amerikai források szűkülése okozott Magyarországon? A dolgozat célja, a fenti kérdések megválaszolása, és az hogy, tájékoztatást adjon a magyar civil szervezetek jogi, pénzügyi helyzetéről, problémáiról és a lehetséges megoldásokról, illetve a harmadik szektor jövőképéről. A téma azért keltette fel a figyelmemet, mert úgy gondolom, hogy egy jól működő demokráciában a civil önszerveződések kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az érdekérvényesítés és érdekképviselet egyik legfőbb eszközeként, és lehetőséget adnak arra, hogy az átlagember is aktívan részt vehessen a demokratikus döntéshozatalban. A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) munkássága közel áll 3

4 hozzám, ezért az ő finanszírozási hátterén keresztül szeretném bemutatni a szektort érintő változásokat. 2. ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A dolgozat elkészítése során megtapasztaltam a magyar civil társadalmat érintő fogalmi anomáliákat, melyek a külföldi szakirodalomból beszűrődött fogalmi rendszerek által okozott jelentéstorzulásból fakadnak. Ezért tartom fontosnak az alapvető fogalmak ismertetését, illetve bizonyos elméleti megközelítések bemutatását, hogy ezáltal a szektorban lépten-nyomon felbukkanó fogalmi összemosódásoknak elejét vegyem A civil társadalom A civil társadalom fogalmi jellemzőit a szakirodalom 1 négy pontban foglalja össze: A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi intézményrendszerétől. Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, bár kapcsolódásai mindkettőhöz közvetlenek és szervesek. Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság, az érdek-pluralizáció jelenti. A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikuláció útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel és gyakorlattal. Ennek legfontosabb eszköze a közösségi részvétel, amelynek három alappillére: az információhoz való jog, a beleszólási jog és a jogorvoslati jog. Ezeket a részvételre képesítés intézményi és intézkedési rendszere egészíti ki. Általánosságban elmondhatjuk azt, hogy a civil szervezetek és mozgalmak alkotják magát a civil társadalmat, amely mindazon szervezeti és tevékenységi 1 Kondorosi Ferenc: Civil társadalom Magyarországon. Politika+Kultúra Alapítvány, Budapest, o. 4

5 struktúráknak az összessége, melyeknek tagjai vitán és konszenzuson alapuló demokratikus eljárás révén a közérdeket szolgálják, ugyanakkor a közvetítő szerepét töltik be az állami/közhatalmi szervek és az állampolgárok között. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény 2 a magyar jogrendszerben először tisztázza a civil szervezet fogalmát. Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt illetve a pártalapítványt) tekinthető civil szervezetnek. A civil társadalom mibenlétéről folyó viták kiindulópontja a nyugati politikaelmélet és társadalomfilozófia. A globalizációs folyamatokkal párhuzamosan zajló európai integrációs folyamatok és az Európai Unió bővítése újabb kérdéseket vetettek fel a civil társadalom definícióját illetően. 3 Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv 4 értelmezése szerint civil társadalom alatt a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (az ún. szociális partnerek ), a nem kormányzati szervezetek, a szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek értendők. Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: GSzB) A szervezett civil társadalom szerepe és hozzájárulása az európai konstrukcióhoz címmel szeptember 22-én elfogadott állásfoglalásában 5 a következő definíciót adja: a civil társadalom olyan társadalmi szféra, amely relatíve független az államtól és amely nem merül ki a piac szabályaiban évi L. törvény 3 Szabó Máté: Globális civil társadalom. Villányi úti könyvek 21.,Budapest, 2000, 133. sz., 136.o. 4 Adam B. Seligman: A civil társadalom eszméje. Budapest, Kávé Kiadó, o. 5 Official Journal of the European Communities. C 329/10/

6 A civil társadalom olyan elvekre támaszkodik, mint az autonómia, a pluralizmus, a szubszidiaritás, a szolidaritás és a felelősség. Ez egy olyan kommunikációs szféra, amelyen belül fejlődhet a polgárok szenzibilitása, amely demokratikus részvételhez vezethet. Kommunikálni és szolidárisan cselekedni csak individiumok csoportjában lehet. Az erős non-profit szektor a stabil demokráciákban válik csak az erős civil társadalom kifejezőjévé. Ezért az EU-ban inkább intézményi központú megközelítést kap a civil társadalom értelmezése is Nem-kormányzati szervezetek A nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom egyre elismertebb szereplői, és mint ilyenek a demokratikus intézményrendszer értékes segítői, egyben az európai uniós intézmények és más nemzetközi szervezetek 6 fő partnerei is. Az NGO 7 -k nagyban hozzájárulhatnak a demokrácia és a civil társadalom fejlődéséhez. Fogalmuk meghatározásában nincs egységes álláspont. Az NGO elnevezés inkább a nagy nemzetközi szervezetek (például az ENSZ szervezetei) dokumentumaiban használatos, és az államtól, a politikától való függetlenséget, elhatárolódást fejezi ki. A szakirodalomban általában két alapvető kritérium található: az NGO magánszemélyek vagy kollektívák által szabadon alkotott csoport, amely nem haszonszerzési célokat követ. Az angolszász modell 8 szerint, azok a nem állami szervezetek tartoznak ide, amelyek a társadalom érdekében fejtik ki alapvetően nem nyereségorientált, non-profit tevékenységüket (alapítványok, egyesületek, közhasznú szervezetek, akár önkormányzati társulások stb.), kiegészítve az önkéntesség kritériumával. A Bizottság évi vitaanyaga 9 elsősorban az úgynevezett harmadik szektor szereplőivel foglalkozott, vagyis azokkal, amelyek nem kormányzati és nem gazdasági szervezetek. A vitaanyag a nem kormányzati szervezetek közös jellemzőit az alábbiakban foglalta össze: 6 Weller Mónika: A nem kormányzati szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében nemzeti és nemzetközi szinten. Acta Humana No. 21/1995., 45.o. 7 NGO az angol Non-Governmental Organisation, azaz nem kormányzati szervezet kifejezés rövidítése 8 Bartal Anna Mária: Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég Kiadó, 2005., 205.o. 9 Official Journal of the European Communities. C 329/10/

7 Az NGO-kat nem a személyes haszonszerzés céljából hozzák létre. Habár lehetnek fizetett alkalmazottaik és végezhetnek jövedelemszerző tevékenységet, a profit vagy többlet nem kerül felosztásra a tagok vagy a vezetőség körében. Az NGO-k önkéntes alapon szerveződnek, és általában önkéntesek is dolgoznak a szervezetben. Az NGO-kat szervezett formájuk és bizonyos mértékű intézményesültségük megkülönbözteti az informális és ad hoc társaságoktól. Általában rendelkeznek alapító okirattal vagy más, a szervezet célját és tevékenységi körét meghatározó dokumentummal. Elszámolással tartoznak tagjaik és támogatóik felé. Az NGO-k függetlenek a kormánytól és más állami intézményektől, a politikai pártoktól vagy gazdálkodó szervezetektől. az NGO-k törekvéseikben és értékrendszerükben nem öncélúak. Céljuk, hogy a nyilvánosság előtt a társadalmi jólétért egy szűkebb csoport vagy az egész közösség érdekében működjenek. Nem képviselik tagjaik gazdasági vagy személyes érdekeit. A Gazdasági és Szociális Bizottság az előzőekben említett, szeptemberi véleményében az NGO fogalmát úgy definiálta, mint az egyéneket egy közös ügy szolgálatára összefogó szervezetet. Ilyenek a környezetvédelmi és az emberi jogokat védő szervezetek, a fogyasztóvédelmi szövetségek, a karitatív szervezetek, vagy az oktatási és képzési szervezetek. A Gazdasági és Szociális Bizottság az ily módon meghatározott NGO-kat megkülönböztette a. bázisszervezetektől, vagyis amelyek a társadalomban alulról szerveződve jönnek létre és a tagjaikat érintő célokat követnek. Ide sorolta az ifjúsági szervezeteket, a szülői közösségeket és mindazokat a szervezeteket, amelyek közvetítésével a polgárok részt vesznek a helyi életben Önkéntes szervezetek Az Európai Közösség Bizottsága a COM(97) 241. számú, az Európában működő önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről szóló közleményében meghatározta az önkéntes szervezeteket jellemző szempontokat: Az Európai Közösségek jogszabályainak gyűjteménye, Union Kiadó, Budapest, I. kötet, I/10/11.o. 11 Az Európai Közösség Bizottságának közleménye az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről Európában. Európa Ház, Budapest, 1998., 22.o. 7

8 minimális mértékű formalizáltság vagy intézményesültség (megkülönböztethetők az informális vagy ad hoc módon létrehozott társasági, családi csoportosulásoktól); profit felosztásának tilalma (tevékenységük alapvető célja nem a tagok vagy a vezetők jövedelmének gyarapítása); függetlenség (különösképpen a kormányzattól és egyéb állami hatóságoktól, ez azt jelenti, hogy a szervezetnek joga és lehetősége is az önigazgató és befolyásmentes működés); érdekmentes vezetés (a személyes nyereségvágy kizárása a szervezet alapvető céljai vagy tevékenységének alapvető jellemzői közül) közösségi szférában működés, s legalább részben a közjó szolgálata a tevékenység során. Az önkéntes szervezetek típusait a szervezetek által ellátott funkciók szerint a Bizottság a következőkben határozta meg: szolgáltatást nyújtó; érdekképviseleti; önsegítő vagy kölcsönösen segítséget nyújtó; forrás és forráselosztást koordináló szervezetek. Általánosságban elmondhatjuk azt, hogy minél szűkebb földrajzi és alanyi körre terjed ki egy önkéntes szervezet tevékenysége, a funkciók annál szélesebb skáláját foglalja magába, s annál nehezebb az egyes funkciókat a szervezeten belül egymástól elhatárolni Non-profit szervezetek A non-profit szervezetek (kormányzattól és a gazdaságtól független szervezetek) létrejöttéről szóló elméletek több törvényszerűséget vázolnak: Kondorosi Ferenc: Civil társadalom Magyarországon. Politika+Kultúra Alapítvány, Budapest, 1998, o. 8

9 kielégítetlen piaci szükségletekre jön létre a non-profit szolgáltatások speciális piaca; közjavak kormányzati elosztásának elégtelensége hozza létre a korrekciós jellegű, kiegészítő non-profit közszolgáltatásokat; közjavak előállítása magánszférában az állami források kiegészítése és kiteljesítése, minőségjavítása céljából; állampolgári, fogyasztói, résztvevői és érintetti érdekegyeztetés és érdekérvényesítés, jogvédelem kereteinek biztosítása; az öntevékenység, az önsegítés, a szolidaritás, az altruizmus emberi értékei kifejeződésének és gyakorlásának intézményesülése; a demokrácia, a részvétel politikai elvének kiteljesítése, gyakorlása. A non-profit szervezet fogalmát a szakirodalom szintén több megközelítésben tárgyalja. A szervezeti megközelítés szerint a non-profit szektort az alapítványok és egyesületek illetve a közhasznú társaságok, köztestületek és közalapítványok összessége alkotja. 13 Jogi megközelítésben 14 non-profit szektor a személyegyesülésekből (egyesületek), célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár), célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány), továbbá a közcélú vállalkozó non-profit szervezetekből (közhasznú társaság) áll össze. Funkcionális megközelítésben azt mondhatjuk, hogy egyes meghatározható funkciókban a non-profit szektor átfedésben működik az állammal (újraelosztás, humán szolgáltatás), bizonyos funkciókat pedig önállóan lát el (érdekartikuláció és érdekvédelem), továbbiakat viszont az üzleti szektorral vagy a háztartásokkal és a magánélet területeivel közösen (csoportos kielégítetlen szükségletek, önszabályozás). 15 A non-profit szektor közösségének tudata -Győrffy Gábor szerint- Magyarországon nem elég erős, ez abból következik, hogy a szervezeteknek elsősorban szakmai identitásuk van, a non-profit szervezeti formát szakmai céljaik elérése optimális eszközének tekintik. Nem tudatosul bennük mert nem ismerik fel a non-profit szervezetek közötti érdekközösséget, így el sem juthatnak a közös 13 Győrffy Gábor: A non-profit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK-Soros, Budapest, 1995, o. 14 Sík László: A non-profit szervezetek jogi szabályozásának egyes kérdései. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK-Soros, Budapest, 1995, 27.o. 15 Győrffy Gábor: A non-profit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK-Soros, Budapest, 1995, o. 9

10 cselekvés gondolatáig. 16 A nemzetközi irodalomban a legelfogadottabb non-profit szervezeti definíciót a Baltimore-i Jonh Hopkins Egyetem nemzetközi összehasonlító projektje dolgozta ki, amely létező statisztikai osztályozásokon alapuló egy tevékenységi és alanyi főcsoportokra rendszerezett meghatározás. E kutatás szerint a non-profit szervezet ismérvei a következők: 17 intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet); kormányzattól független szervezet (nem állami); gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nem gazdasági társaság); önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, s nem is kényszer); közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet (nem párt). A fenti az öt ismérvre épül a Non-profit Szervezetek Nemzetközi Osztályozása (IC-NPO) is. Összefoglalva a non-profit szektor meghatározására, a szakirodalom a szektort három alapvető kritériummal és több részletjellemzővel írja le. 18 A három alapvető kritérium: Profitosztás tilalma, Nem kormányzati jelleg Intézményesültség jogi személlyé válási fokozata Kiegészítő elemek: Önkéntesség A közjó szolgálata (közhasznúság) Pártpolitikai és egyházi hitéleti tevékenység 16 Sík László: A non-profit szervezetek jogi szabályozásának egyes kérdései. 17 Győrffy Gábor: A non-profit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK-Soros, Budapest, 1995, o. 18 Bartal Anna Mária: Nonprofit elméletek, modellek, trendek.századvég kiadó, Budapest, o. 10

11 Kuti Éva közismert matematikai hasonlata szerint, a legkisebb közös többszöröst a non-profit szektor fogalmi elemeit kutatva nem sikerült megtalálni. Ezért a legnagyobb közös osztó vált általánosan elfogadottá: a non-profit jelző nem a szektor összetettségét, szervezeteinek sokféleségét tükrözi, hanem arra az egyetlen nagy közös jellemzőre utal, amellyel kapcsolatosan az érintettek között teljes az egyetértés. 19 A többi jellemzővel kapcsolatosan sokféle vita van jelen pillanatban is, viszont a profitszétosztás tilalmát a non-profit szektor szervezeteiben senki nem vitatja A civil non-profit szektor A civil társadalom, a nem kormányzati szervek és a non-profit szektor elméleti- megközelítéseiből kirajzolódik az a társadalmi forrás, amelyet Magyarországon fogalmi a civilek, non-profit szféra, harmadik szektor megnevezések alatt értünk. Sok tekintetben kötődnek egymáshoz, de működési alapelveiket tekintve három jól elkülöníthető erőforrás mozgatja őket meghatározó módon. Az üzleti világban a megszerezhető profit; az állami hatalom területén az ellátandó közfeladat; a társadalmi öntevékenységben pedig az adott eredmény iránti kielégítetlen közösségi szükséglet. Civil non-profit szektor alatt tehát azokat a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük, amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi öntevékenység 20. A fentiek alapján a civil non-profit szektornak tehát NEM részei: a nyereségorientált szervezetek, függetlenül attól, hogy ki az alapítójuk vagy tulajdonosuk (például az önkormányzati feladatellátásra szervezett cég, az állami pénzintézet, esetleg az egyesület vagy alapítvány társas vállalkozása); az állami non-profit szervezetek és intézmények (például a közalapítvány, a köztestület, a költségvetési szerv vagy az állami, önkormányzati feladatellátásra szervezett közhasznú társaság); 19 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak? Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1998, 16.o. 20 Bíró Endre: Non-profit Szektor Analízis program összefoglaló tanulmánya, EMLA Egyesület,

12 a nem közösségi szükségletet kielégítő társadalmi öntevékenység megnyilvánulási formái (például a köztestület vagy a települési önkormányzat, amelyek kifejezetten állami közfeladatok ellátására jönnek létre; vagy a direkt módon egyéni szükségleteket kielégítő öntevékenységi formák: a saját erős lakásépítés szervezése, a karrierépítéshez szükséges öntevékenység, a párválasztáshoz egyéni aktivitás); a politikai pártok, amelyek a politikai hatalom megragadásáért és gyakorlásáért, a politikai hatalomban részvételért működnek; az egyházak, amelyek történelmi intézményesültségüknél, a hívektől fennálló autonómiájuknál és nemzetközi jellegüknél fogva nem tekinthetők a civil társadalom demokratikus és független szervezeteinek. 1. számú ábra: A civil non-profit szervezetek fogalma A civil non-profit szektor részeinek tekintjük viszont mindazokat a társadalmi önszerveződéseket, amelyek az önálló jogi személyiséghez szükséges szervezettséget és bírósági nyilvántartásba vételt nem érték el, de megfelelnek a fentebb írt tartalmi követelményeknek: közösségi szükséglet kielégítésére társadalmi öntevékenység szerveződött, s mindennek a mozgatórugója nem a szétosztható nyereség, s nem is az állami funkciók gyakorlása. A civil non-profit szektor vizsgálata szempontjából közömbös, hogy a szervezet céljai vagy a tevékenység maga mennyire közhasznúak, mennyire vágnak egybe az állam, illetve az önkormányzatok szándékaival. A civil nonprofit szektorba tartozás szempontjából az is közömbös, hogy tagokkal, önkéntesekkel 12

13 vagy munkaszervezettel kívánják a kitűzött célokat megvalósítani, illetve, hogy forrást felélő módon, önfenntartóan vagy a bevételekből akár újabb társadalmi öntevékenységekre fordítható nyereséggel működnek-e. A fenti ábrából kitűnik, hogy a legnagyobb alanyi kör a Nem kormányzati szervek, amely a non-profit szervezeteken kívül tartalmazza még a magán (egyéni és társas) üzleti szektort. A második szint a Nem üzleti szervezetek, amely körhöz a klasszikus civil szerveződéseken kívül tartoznak például az egyházak, köztestületek is. Harmadik fogalom és alanyi kör a Társadalmi önszerveződések, amely a civil non-profit szervezeteken kívül tartalmazza a civil társaságot, a nem formalizált mozgalmakat. Negyedik kör a Civil non-profit szervezetek, amely az egyesületeket, alapítványokat, közcélú gazdasági társaságokat foglalja magába. Végül pedig az ötödik és egyben legszűkebb kör a bíróság által közhasznú szervezetté minősített szervezetek halmaza A civil szervezetek funkcionalista csoportosítása A non-profit szféra vizsgálatakor nem szabad megfeledkeznünk a szektor heterogén voltáról, melyből kifolyólag a szektor egészére vonatkoztatott megállapítások érvényessége esetleges. Ezért van szükség arra, hogy a szektorban, az eddigiekben alkalmazott csoportosításokon túl, olyan osztályozási elvet alkalmazzunk, mely lehetővé teszi a harmadik szektor szereplőinek homogén besorolását az általuk betöltött funkció 21 szerint. A funkcionális besorolás öt alapvető kérdés alapján történhet: Ki? Mit? Kinek? Hogyan? Miért? Ha a non-profit szektor egészét megpróbáljuk egy képzeletbeli prizmán keresztül szemlélni, amely a fenti kérdések alapján bonja azt részegységeire, akkor tárul fel előttünk teljes valójában a szektor sokszínűsége. A szervezetek egy döntően egyesületi formában működő csoportját olyan, azonos érdeklődési körrel, szándékkal, céllal rendelkező személyek hozzák létre. A tevékenységek, szolgáltatások ilyenkor döntően a szervezethez valamilyen módon kötődő személyek felé irányulnak. A szervezetek a működéshez szükséges forrásokat maguk teremtik elő, tagdíjon, szolgáltatási díjon, önkéntes munkán keresztül, de nem kizárt a külső támogatások gyűjtése sem. Alkalmanként 21 Sebestény István: A magyar non-pofit szektor nemzetközi és funkcionális megközelítése, Statisztikai Szemle, 2001, 79. évf., 4-5. sz., o. 13

14 kapcsolatba kerülhetnek az állami, önkormányzati szervekkel, pályázhatnak, végezhetnek üzleti vállalkozási tevékenységet is, ám ez kizárólag saját igényeik hathatósabb kielégítését szolgálja. Egy részüknek nincs is pénzforgalma, működésükhöz csak a formális jogi háttér szükséges. Aktivitásuk döntően saját alaptevékenységük végzésére irányul. Ezeket nevezzük önkiszolgáló szervezeteknek. Ebbe a csoportba tartozik például a legtöbb sport-, hobbi- és szabadidőklub (vadásztársaságok, nyugdíjas- és öregdiákkörök stb.), és a legtöbb kulturális szervezet (olvasókörök, film- és táncklubok stb.) is. Csoportkiszolgáló szervezeteknek tekinthetjük azokat a főleg társas non-profit formában működő szervezeteket, amelyek nemcsak saját tagjaik, de környezetük, a társadalom hasonló helyzetben levő csoportjainak igényeit is kielégítik, érdekeit is képviselik. Tevékenységük haszna széles körben érzékelhető. Működésük költségeit nemcsak a tagok, közvetlenül érdekelt támogatók hozzájárulásából fedezik, hanem társadalmi fontosságukra apellálva már külső főként magán, de sok esetben állami támogatásra is számot tarthatnak. Tevékenységük főleg az érdekképviseletre, közfeladatok ellátására terjed ki, döntően valamilyen szolgáltatás nyújtása által. Ide sorolhatóak a különböző szakmai, munkaadói, termelői munkavállalói érdekképviseletek, polgárőrségek, az egészségkárosodottak szervezetei, város- és faluvédő szervezetek, tudományos társaságok és az egyházak. Az előzőekben felsoroltaktól némileg eltér az úgynevezett közkiszolgáló szervezetek csoportja. Ezek a szervezetek általános, az állam/önkormányzat feladatkörébe tartozó társadalmi problémákkal foglalkoznak, rendszeres szolgáltatást nyújtanak, alapítóik, tagjaik nem feltétlenül érintettek közvetlenül az adott kérdésben, és sokszor éppen az állam vagy az önkormányzat, illetőleg más non-profit szervezet, egyház hozza őket létre. Tevékenységük főként a szociális, egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi területeket érinti. Jellemző rájuk a társadalmi szolidaritás, az önkéntesség aktivizálása, működésük elengedhetetlen feltétele az önkéntes munka, az adományok gyűjtése, sok esetben az állammal/ önkormányzattal való aktív általában szerződéses együttműködés. Sokszor speciális szolgáltatásokat nyújtanak, működésük finanszírozásában fontos az állami, és/vagy magántámogatás, és kiegészítésképpen vállalkozhatnak, pénzügyi befektetéseket is végezhetnek. Bár az adományosztás is fontos része 14

15 tevékenységüknek, inkább szolgáltatás-orientáltak. Átlagos méretükből adódóan gyakran foglalkoztatnak főállású munkaerőt is. Itt található a legtöbb szociális, egészségügyi, oktatási intézmény, munkanélküliség- és egyéb válságkezelő központ, illetve telefonos lelkisegély-szolgálat. A következő csoportba sorolhatjuk azokat a non-profit szervezeteket, amelyek kifejezetten egy intézmény (iskola, óvoda), vagy egy speciális cél (ösztöndíj, műtét elvégzése, emlékműállítás, sportágfejlesztés) anyagi támogatására jöttek létre, az érdekeltek, vagy maga az intézmény kezdeményezésére. Rendszerint az intézményhez kötődők, vagy a cél elérésében érintettek támogatására számíthatnak, de megpróbálnak kívülállóktól és pályázati forrásokból is anyagi támogatáshoz jutni. Az önkéntesek munkája főleg az adományok felkutatására, összegyűjtésére, illetve pénzügyi befektetésekre terjed ki. Az adományok az előre kitűzött cél érdekében kerülnek felhasználásra. E szervezetek általában kicsi és közepes méretűek. Egyéb tevékenységet ritkán folytatnak, ha mégis, többnyire az is adománygyűjtési célokat szolgál. Intézményesültségük jórészt formális, egy részük csak a gazdasági kényszer hatására született. Ezeket a szervezeteket céltámogató szervezeteknek nevezhetjük. A többcélú adományozó szervezetek célja anyagi ösztönzéssel a társadalom tagjait, intézményeit bizonyos közcélok előmozdítására, fejlesztések, beruházások, elindítására rábírni. Alapítói lehetnek nemcsak hazai magánszemélyek, állami és önkormányzati szervek, intézmények. Az alapítók kilététől függően e szervezeteket az erőteljes állami vagy magántámogatás jellemzi. Általában tőkeerősek, ebből adódóan pénzügyi befektetésekkel is foglalkoznak, támogatásaikat jórészt programokon, pályázatokon keresztül nyújtják. Intézményesültségük magas fokú, rendszeres kapcsolatban állnak mind az állami, önkormányzati szervekkel, mind a piaci résztvevőkkel. Ilyen típusú szervezetek a különböző (kulturális, tudományos, gazdaság- és településfejlesztési stb.) céllal létrejött állami, minisztériumi, önkormányzati közalapítványok, de például a Soros Alapítvány is. Közkiszolgáló-adományozó szervezetek közé soroljuk azt a szervezetcsoportot, mely szolgáltató tevékenysége mellett rendszeres adománygyűjtést és -osztást is végez. Az ide tartozó civil szervezetek tevékenysége sokrétű, adománygyűjtő 15

16 kampányokat szerveznek, önkénteseket mozgósítanak, sokszor foglalkoztatottakat is alkalmaznak. Akár pénzügyi befektetőként is megjelenhetnek adománygyűjtő és - osztó mivoltukból fakadóan. Jellemző rájuk az egyidejűleg végzett többféle probléma- és válságkezelés, akció-orientáltság. Ilyen típusú szervezet a Vöröskereszt és más szeretetszolgálatok és az egy adott települést átfogó univerzális alapítványok, egyesületek. Legvégül pedig üzleti szervezeteknek tekintjük azokat az inkább csak jogi formájukban non-profit szervezeteket, melyek kifejezetten termelési, piaci szolgáltatási vagy pénzintézeti tevékenység végzésére jöttek létre. Általában nagyméretűek, komoly intézményi háttérrel, sok foglalkoztatottal rendelkeznek, tőkeerősek és gyakran haszonérdekeltek. Rendszeresen vállalkoznak, pénzügyi befektetéseket eszközölnek, ezáltal viselkedésük hasonlít a piaci szektor résztvevőihez. Alapítóik lehetnek magánszemélyek és állami/önkormányzati szervek, intézmények (kommunális, gazdasági, népjóléti közfeladatokat ellátó közhasznú társaságok). Találhatunk azonban közöttük a legkülönfélébb tevékenységi területen működő, piaci áron szolgáltató szervezeteket is (sport-, szabadidő klubok, hagyományos és természetgyógyász, oktatási, képzési vagy éppen környezetvédelmi szervezeteket, bentlakásos intézményeket). Nem jellemző rájuk sem az önkéntes munka, sem az adománygyűjtés. A non-profit szervezeteket jellemző tulajdonságok közül egyedül a profitszétosztás tilalma érvényes rájuk, viszont ennek ellenére sokszor nagyon hasznos társadalmi feladatokat látnak el. 3. A DEMOKRATIKUS JOGOK FEJLESZTÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY Az Alapítvány létrehozása A civil szervezetek létrehozásának tekintetében többféle modell létezik, melyek többek között földrajzi elv alapján jöttek létre. Míg Angliában az alapítványok általában azért létesültek, hogy az adott alapítói vagyon disztribúcióját koordinálják, addig a közép-kelet-európai modell szervezeti struktúrája másként alakult ki. Magyarországon a közösségi felelősségvállalás még nem eléggé tudatos és a felajánlások többsége sem nevezhető komolynak. A klasszikus adományosztó alapítvány rendszeres forrásokkal rendelkezik, pályázatokat ír és pályáztat, de ilyenből elég kevés van, mivel sokkal 16

17 jellemzőbb a kevert modell, mely a klasszikus adományosztó- és gyűjtő alapítvány és az operatív alapítvány tulajdonságait vegyíti. Ebben a formában egyszerűbb volt alapítványokat létrehozni, hiszen a számviteli szabályzat ezeket esetében jobban preferálta a felajánlott támogatásokat, ezáltal egyre több alapítvány jött létre. A másik lehetőség az volt, hogy bizonyos intézmények, mint például iskolák keretein belül hozzanak létre alapítványokat a finanszírozási hiányosságok pótlásának céljából. Ezek a szervezetek a klasszikus modell felé haladnak, de nem tudatosan ben a USAID egy formabontó kezdeményezés elindítója volt, mely a középés kelet-európai civil szervezetek fejlesztését tűzte ki célul. Ebben működött közre a United Way mozgalom magyarországi szervezete, mely 3 millió dollár támogatást nyert a USAID-től erre a célra. A program keretében a magyar civil szektor fejlesztését, illetve a civil társadalom megerősítését tűzte ki célul. Innen ered az elnevezés Democracy Network Program, röviden DemNet, ami gyakorlatilag egy programra szerveződött alapítványként kezdte meg működését, ezáltal biztosítva a jogi kereteket a United Way számára Magyarországon. Az amerikai szervezetnél hozták a stratégiai döntéseket -a Magyarországról készült országelemzések tükrében- melyek teljes mértékben célorientáltak voltak. Ez a célorientáltság az úgynevezett work plan -ekben testesült meg, melyek a munkatervet testesítették meg az egyes feladatoknál A DemNet célja A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet), egyike azon nonprofit szervezeteknek hazánkban, melyek a demokratikus civil társadalom kiépítéséért dolgoznak Magyarországon, Közép-Kelet Európában, illetve más fejlődő vagy elmaradott régiókban is. Az Alapítvány célja 23 olyan innovatív programok végrehajtása, amelyek fejlesztik a non-profit szektor fenntarthatóságát, illetve hosszútávon hozzájárulnak a demokratikus átalakulási folyamatok megszilárdulásához, a demokratikus intézmény- és értékrendszer kialakulásához, megerősödéséhez. A DemNet céljait elsősorban adományokkal, támogatásokkal - illetve ezek közvetítésévelés a fenti célokat szolgáló tudás- és ismeretanyag átadásával kívánja megvalósítani. Tevékenysége során az Alapítvány alapvető értéknek tekinti az önkormányzatokkal, a 22 Interjú Csizmadia Péterrel

18 magánszférával és más civil szervezetekkel való együttműködést (kiemelve a szektorok közötti kooperációt), a professzionalizmust (mely az intézményesültségben testesül meg), a lokalitást, az átláthatóságot és a fenntarthatóságot. A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány volt az első olyan helyi non-profit szervezet a közép kelet európai térségben, amellyel az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) együttműködési szerződést kötött. Ennek eredményeként lehetőségük volt a magyar non-profit szervezetek között több mint 6 millió USA dollár pályázati támogatást szétosztani. Ez a támogatás viszont nem kizárólag amerikai kormányzati támogatás volt, hanem amerikai magánszemélyek adományait is magába foglalta. A DemNet rendelkezik Magyarországon olyan átfogó adatbázissal, mely több mint 3000 magyar non-profit szervezetet, különböző szektorokban dolgozó szakértőket, trénereket és tanácsadókat foglal magába. Az Alapítványt a Fővárosi Bíróság február 11-én kelt (11.Pk.61443/95/14) sorszámú határozatával közhasznú fokozatú szervezetté minősítette. A Szervezet közhasznú tevékenységei közé tartoznak az alapító okiratban megjelölt tevékenységek, melyeket a Bíróság közhasznú tevékenységnek minősített. A fenti említett tevékenységek közé tartoznak az alapítványi célokért dolgozó szervezetek számára adott pályázati támogatások, képzési programok, hazai és külföldi ösztöndíjak, konferenciák és regionális találkozók szervezése, könyvkiadás, információs adatbázis létrehozása, illetve hálózat létrehozása és működtetése. A DemNet Alapító Okiratában meghatározott működési célja azon kapcsolatrendszer fejlesztése, mely a non-profit szervezetek jövőjét alapvetően meghatározza. Az Alapítvány az önkormányzatokkal, a gazdasági szervezetekkel karöltve, illetve a szektoron belül négy fő fejlesztési területet jelölt ki: Demokrácia fejlesztése Szociális védőháló erősítése Környezetvédelem Gazdaság 18

19 3. 3. Az Alapítvány tevékenysége A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány tevékenysége 3 fő szakterületre koncentrálódik, mint például: 24 A. Európai Uniós integrációt támogató programok Az Európai Uniós integrációt támogató programok közül hazánkban az egyik legismertebb a PHARE ACCESS. Ez a program a civil szektor Európai Uniós csatlakozását támogatja, valószínűleg még a csatlakozást követően is kiírásra kerül, ebben a formában és ezen a néven vélhetőleg utoljára. Célja a civil szervezetek megerősítése, kapacitás-építése, a közösségi joganyag átvételének és alkalmazásának támogatása meghatározott szakmai területeken. Ennek kereteiben a DemNet bonyolította le hazánkban a PHARE ACCESS 2001-es, 2002-es és 2003-as programjait. B. Nemzetközi fejlesztés Hatékony civil érdekképviselet Bosznia-Hercegovinában A DemNet egy civil szektort támogató programot valósít meg Bosznia- a magyar Külügyminisztérium támogatásával. Ezen program célja a Hercegovinában boszniai civil szervezetek érdek- és jogérvényesítő képességének fejlesztése, alapvetően a magyarországi civil szervezetek tapasztalatainak, eredményeinek átadásával, valamint szakértők, mentorok biztosításával. A program 2004 nyarán kezdődött a bosznia- civil szervezetek igényeinek felmérésével, majd ezt követte a helyi hercegovinai partnerszervezetek igényeire szabott magyarországi tanulmányút februárjában magyar civil szervezetek munkatársai látogatták meg a boszniai szervezeteket. EU-s pályázatírási tréningek a Balkánon A DemNet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) regionális központja támogatásával kidolgozott egy Európai Uniós pályázatírási tréninget, mely a balkáni országok civil szervezeteit segíti. Ezáltal a civil szervezetek képet kaphatnak az EU pályázati rendszeréről, az elérhető forrásokról, valamint az Unió által alkalmazott pályázati módszertanról és struktúráról. A tréningek a magyar civil

20 szektor EU-s pályázati tapasztalatain alapulnak. A 2005-ös év során három képzésre kerül sor Szerbiában, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában. C. Helyi civil szervezetek támogatása Világbank Small Grants Program 2005 A Small Grants Program alapvető célja az elszigetelődött, elszegényedett és kiszolgáltatott társadalmi rétegek és csoportok megerősítése. Ezért a Program olyan civil kezdeményezéseket támogat, amelyek roma közösségek társadalmi-gazdasági esélyegyenlőségét és érdekképviseleti képességét erősítik, saját életük és körülményeik jobbításában való aktív közreműködésüket segítik. A Világbank 2005-re is meghirdette a fenti programot, mely a roma civil szervezetekhez szól. A pályázat -a Roma Integráció Évtizede kezdeményezés célkitűzéseit támogatva- célja a romák széles rétegei és az állami/önkormányzati szintek közötti intézményes párbeszéd megteremtésére irányuló térségi, regionális, vagy országos kezdeményezések, együttműködések fejlesztése. A pályázatok tevékenységének azt a célt kell szolgálniuk, hogy a romák részvételén és kezdeményezésén alapuló európai uniós pályázati projekttervek szülessenek, melyek megvalósításban a későbbiek során a roma szervezetek maguk is részt vállalnak. A pályázati programot a DemNet Alapítvány koordinálja a Világbank felkérésére. 4. A MAGYAR CIVIL TÁRSADALOM A mai magyar civil társadalom szereplőit különböző rendszerezési elvek alapján csoportosíthatjuk Csizmadia Péter elgondolása 25 alapján. Az elsődleges megközelítés alapján, mely az adott szervezet intézményesültségének foka szerint csoportosítja a civil szervezeteket négy alapkategória létezik ma Magyarországon. Az első kategória azon szervezetek csoportja, melyek már teljes mértékben intézményesültek, anyagilag biztos alapokon állnak, fizetett professzionális- alkalmazottakkal rendelkeznek, illetve saját irodát üzemeltetnek. A második csoporthoz azok a szervezetek tartoznak, amelyek egyfajta köztes állapot -ban vannak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy inté zményesültségüket tekintve státusszal rendelkeznek rendszeres programjaik vannak és prosperálnak- viszont anyagi lehetőségeik nem elégségesek ahhoz, hogy fizetett alkalmazottakkal dolgozzanak, illetve, hogy irodahelyiséget tartsanak fenn. A 25 Interjú Csizmadia Péterrel 20

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Sebestény István A NONPROFIT SZEKTOR FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE A NONPROFIT PRIZMA

Sebestény István A NONPROFIT SZEKTOR FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE A NONPROFIT PRIZMA CIVITALIS EGYESÜLET ASSOCIATION BUDAPEST Sebestény István A NONPROFIT SZEKTOR FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE A NONPROFIT PRIZMA A nonprofit szféra vizsgálatakor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szektor

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása az 2154. Az egyéb szervezet, a közhasznú szervezet nyilvántartása, felügyelete

Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása az 2154. Az egyéb szervezet, a közhasznú szervezet nyilvántartása, felügyelete 4 5 6 7 M FELDTOK számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezeteknél a gazdálkodást érintő feladatokhoz kapcsolódóan döntést előkészít, a döntéshez, a vezetéshez szükséges információkat biztosítja,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza 1 / 5 2012.11.02. 8:39 Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu Vissza Cím: A társadalmi szerepvállalás fellendítését, a civil társadalom megújulását segítő

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Bíró Endre Nonprofit Szektor Analízis

Bíró Endre Nonprofit Szektor Analízis Bíró Endre Nonprofit Szektor Analízis Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon Szerkesztette Márkus Eszter Budapest, 2002 Nonprofit Szektor Analízis Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába

Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Nonprofit szektor definiálása A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági

Részletesebben

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2001 Budapest, 2002. május 2 1. A szervezet alapadatai: Elnevezés: Bejegyzett nevén: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Ma-holnap

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án A Képzési és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: KTI) ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10.

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. 2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám 19171339-1-13 Bejegyző szervezet Pest Megyei Bíróság Pk.60038/1989 Regisztrációs szám TE34 Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai utca 3. Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok Civil nap 2014. május 3. Schütt Margit Tartalom 1. Bevezető gondolatok 1.1. Civilség fogalma 1.2. Civil szféra helye, céljai (szabályozási és irányítási

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 19010148-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 108/1990.04.09 1087 Budapest, Delej utca 24-26. 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak: 2011. január 01. - 2011.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben