SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CSAPÓKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: Debrecen, március

2 Tartalomjegyzék I. AZ SZMSZ CÉLJA A szabályzat tartalma és hatálya... 4 II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTUMOK Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok Intézményi alapdokumentumok Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság... 7 III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS VEZETÉS Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény vezetője Vezető helyettes és a vezetőség IV. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend Nevelőtestületi feladatok és jogok Szakmai munkaközösségek Nevelőtestületi bizottság Külső intézményi kapcsolatok V. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK Osztályközösségek és diákközgyűlések Diákönkormányzati működés, a működéséhez szükséges feltételek A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai VI. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK Szülői szervezettel való kapcsolattartás és a tájékoztatás rendje Szülői szervezet és a kapcsolattartá VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézmény általános rendje, nyitva tartása A dolgozók munkarendje VIII. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Alkalomszerű foglalkozások Szabadidős rendezvények IX. LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLATI REND Intézményi védő, óvó előírások Helyiségek használata

3 3. Karbantartás és kártérítés X. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGNEVELÉS...,51 1. Az egészségügyi felügyelet rendje Testi nevelés és egészséges életmód A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend. 53 XI. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPEK Hagyományápolási cél és tartalom Hagyományőrző feladatok, külsőségek XII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE Ellenőrzési célok, területek, értékelés Vezetői és hatásköri ellenőrzés XIII. TANKÖNYVRENDELÉS ÉS TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI Tankönyvrendelés Térítési díjak fizetése XIV. AZ ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE...58 XV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Felhasznált jogszabályok Alapelvek Könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár fenntartása és felügyelete A könyvtár gazdálkodása A könyvtár munkarendje A könyvtár feladatai A könyvtár gyűjtőköre Gyűjteményszervezés Az állomány védelme A könyvtári állomány tagolása A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár szolgáltatásai A könyvtáros munkaköri feladatai...66 A könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat sz. melléklet Könyvtárostanár munkaköri leírása sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat...78 MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

4 I. AZ SZMSZ CÉLJA 1. A szabályzat tartalma és hatálya 1.1 A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása valamint, meghatározza az intézmény (szervezet) számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés közben megvalósítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, a benntartózkodás és a működés belső rendjét, a tanulók és az alkalmazottak munkarendjét, a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, munkaköri leírás-mintákat, feladat és hatásköröket, a vezetők helyettesítésének rendjét, az elektronikus úton előállított nyomtatványok, dokumentumok hitelesítésének és kezelésének rendjét, a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, a hagyományok és az ünnepségek rendjét, az egészségügyi ellátás megvalósítását, a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, rendkívűli események esetén szükséges teendőket, a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályait, azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, 4

5 az iskolai könyvtár SZMSZ - ét a rendelkezéseket, amit jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2 Az SZMSZ jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 22/2013. (III.22) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 1.3 A szabályzat hatálya Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed: az iskolába járó gyermekek közösségére a nevelőtestület valamennyi pedagógusára az intézmény vezetőjére a nevelő fejlesztő munkát segítőkre a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik azt. Az SZMSZ-t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményezési jogának gyakorlását követően. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 5

6 II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTUMOK 1. Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok 1.1 Intézmény adatok Név: Csapókerti Általános Iskola Cím: (székhely): 4033 Debrecen, Jánosi u. 86. Típus: 8 évfolyamos általános iskola OM azonosító: Felvehető maximális tanulólétszám: 350 fő Telephelyek: 4033 Debrecen, Jánosi u Debrecen, Jánosi u Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Alapító: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ címe: 1055 Budapest, Szalay u Az intézmény működtetője: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata címe: 4024 Debrecen, Piac utca 20. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga: Csapókerti Általános Iskolát illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót és a működtetőt terhelik. Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma: Az intézmény alapítványa: Csapókerti Iskoláért Alapítvány nyilvántartási száma: Apk /2009/4 bankszámlaszáma: Ellátandó alaptevékenysége Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó alapfokú iskolai oktatás. Egyéb feladatok: idegen anyanyelvű gyerekek magyar nyelvre történő oktatása. 2. Intézményi alapdokumentumok 2.1 Alapító okirat Az intézmény jogszerű működését a B/38. határozati számú alapító okirat, melynek kelte 266/2012. (XII.13.) Öh. és a nyilvántartásba vétel 133/2004. (VI.30.) Kh. biztosítja. 2.2 Szervezeti és Működési Szabályzat 6

7 Tartalmazza az intézmény jogszerű működésének biztosításához, a zavartalan működés garantálásához szükséges eljárásrendet, valamint meghatározza az intézmény (szervezet) számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. 2.3 Pedagógiai (nevelési) program Az intézmény szakmai működését, feladatait a Nemzeti Alaptanterv alapján a pedagógiai program határozza meg, melynek tartalma: a nevelés és az oktatás alapelvei, céljai, feladatai, a pedagógiai munka eljárásai, eszközei és felszerelései, személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai, a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, a tehetségfejlesztő és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység, a gyermek- és ifjúságvédelmi, és a szociális feladatok, a munka ellenőrzési, értékelési rendszere, a környezeti- és egészségnevelési program, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, a helyi tanterv, ezen belül: - a tantárgyak és az óraterv (óraszámok) évfolyamonként, - előírt tananyag a kötelező és választható foglalkozásokra, - követelmények, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, - a beszámoltatás és a számonkérés módjai, - a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, - a tanulók értékelésének, minősítésének szempontjai. 2.4 Házirend Az iskola Házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. 3. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 3.1 Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalmazza: a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, a kitűzött időpontok és határidők dátumát, a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását. 3.2 Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit az igazgató tanévenként készít el. A 7

8 tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: évfolyamonként a tanulócsoportokat és csoportbontásokat, az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is. 3.3 Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógus konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Órarend készítésének szempontjai: az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, a csoportbontások végrehajthatósága, a szaktantermek kihasználtsága, a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, a pedagógus beoszthatósága, tanulók élettani funkcióihoz való alkalmazkodása, pedagógus egyenletes munkabeosztása pedagógus élet- és családi körülményei (kisgyermekesek) A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti órák, foglalkozások pontos helyszínét: a kijelölt helyiségeket (tantermek, előadók, ajtószámát) tünteti fel. 3.4 Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott diákokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). 3.5 A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézményi dokumentáció hivatalos tárolási helyei: könyvtár, vezető helyettesi iroda, nevelői szoba. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: pedagógiai (nevelési) program, SZMSZ, 8

9 belső szabályzatok, házirend, minőségirányítási program, éves munkaterv, pedagógus felügyeleti beosztás, órarend teremrend A fenti dokumentumok közül az intézmény köteles az alábbi működési alapdokumentumokat, SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program, nyilvánosságra hozni úgy, hogy az alkalmazottak, szülők, érdeklődők tájékozódhassanak azok tartalmáról. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára a szülők és tanulók által használatos közforgalmú helyen, az iskola könyvtárában oly módon kell biztosítani, hogy azok helyben olvashatók legyenek munkaidőben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében. A törvényi előírásoknak megfelelően az iskola honlapján is hozzáférhetőek az alapdokumentumok. III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS VEZETÉS 1. Az intézmény szervezeti egységei 1.1 Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A szervezeti forma racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével került kialakításra. Az intézmény szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: 1.számú egység: Alsós munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 2.számú egység: Társadalomtudományi munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 3.számú egység: Természettudományi munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 4.számú egység: Pedagógiai munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 9

10 5.számú egység: Tehetséggondozó munkaközösség vezetője: a mindenkori megválasztott vezető 1.2 Szervezeti egységek kapcsolattartása Az intézmény szervezeti vázrajza (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítése) bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait. Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek, úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. Kapcsolattartás rendszere az intézményen belül igazgató igazgatóhelyettes érdekképviselet (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) diákönkormányza tmunkáját segítő pedagógus szakmai munkaközösségek vezetői tehetséggondozó munkaközösség vezetője pedagógiai munkaközösség vezetője könyvtárostanár tanítók, szaktanárok osztálytanítók, osztályfőnökök oktató - nevelő munkát segítők (iskolatitkár, pedagógiai asszisztens) 10

11 2. Az intézmény vezetője 2.1 A vezető személye A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 2.2 Intézményvezetői jogkör Az intézményvezető kiemelt feladatai és hatásköre: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése, a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: a munkáltatói jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalási jogkör. 2.3 Intézményvezetői felelősség Az intézményvezető az Nkt.69. alapján egy személyben felel a Csapókerti Általános Iskola alapító okiratában meghatározott tevekénységi körök szakszerű és szabályszerű ellátásért és a rábízott vagyonnal történő rendeltetésszerű gazdálkodásért. Az intézményvezető egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a dolgozói közösség időben történő tájékoztatása, bevonásuk a döntési helyzetekbe és megfelelő konfliktuskezelés, a tanulókkal való egyenlő bánásmód megköveteléséért, a tanulók érdekeinek elsőbbségéért, 11

12 a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat tartós távolléte esetén meghatalmazással az igazgatóhelyettesre ruházza át. 3. Vezető helyettes és a vezetőség 3.1 A vezető helyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el, aki a felső tagozatban tanító tanárok és az alsó tagozatban tanító tanítók közvetlen felettese. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja - a nevelőtestületi véleményezés megtartásával -, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. Megbízása 5 évre szól. 3.2 Vezető helyettes jogköre és felelőssége A vezető helyettes munkáját munkaköri leírása alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. A vezető helyettes hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörére és tevékenységére. Tevékenységében személyes felelőséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzési tapasztalatait, észrevételeit, az intézmény problémáit jelzi az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért Az igazgató hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesekre: a tanulók egészségügyi vizsgálatának koordinálását, a távollévő kollega helyettesítésének megoldását, a nevelő-oktató munka, tanügyi dokumentumok ellenőrzését, az iskolai órarend és ügyeleti rend elkészítésének koordinálását, meghatározott esetekben az intézmény képviseletét, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, nemzeti és iskolai ünnepek megszervezését, a munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, munkaértekezletek, esetmegbeszélések összehívását és levezetését, vizsgabizottságok tagjainak kijelölését, vizsgák lebonyolítását. Igazgatóhelyettes munkaköri leírása Az iskolai munkaköri leírások minden dolgozó esetében két részből állnak. személyre szóló egyéni lap, mely tartalmazza a dolgozó személyes adatait, végzettségét, és sajátos egyéni feladatait az alábbiak szerint: 12

13 CSAPÓKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA 4033 Debrecen, Jánosi u. 86. Tel./Fax: , MUNKAKÖRI LEÍRÁS Név: Végzettsége: főiskola / egyetem Kjt. besorolás: Munkahely (szervezeti egység neve): Csapókerti Általános Iskola 4033 Debrecen, Jánosi u. 86. Beosztás (a munkakör megnevezése): pedagógus / szaktanár, igazgatóhelyettes A 2012/2013-as tanévben érvényes munkaköri leírások száma: 1, 4 Függelmi felettese (beosztás megnevezése): Nagy Zsolt, igazgató Közvetlen felettese (beosztás megnevezése): Nagy Zsolt, igazgató Munkaköri feladata konkrétan a tantárgyfelosztásban meghatározott. (A feladatok a mellékletben megtalálhatók.) Információs szolgáltatás a mindenkori törvényi előírások alapján. Egyéni feladatok: - Nyelvi fejlesztő foglalkozásokat tart - A Városi Tehetséggondozó Program keretén belül az idegen nyelvi (angol) modulok foglalkozásainak megtartása - Tehetséggondozást végez a 7. évfolyamon - Kapcsolatot tart a menekülttábor szociális munkásával - Félévi értekezlet megszervezése, megtartása - Napló ellenőrzése havonta - Októberi és egyéb statisztikák - Negyedéves és osztályozó értekezletek lebonyolítása - Tanügyi dokumentumok megrendelése, ellenőrzése - Elsős beiratkozás megszervezése, lebonyolítása - Tanévnyitó ünnepély szervezésének koordinálása - Aktuális pályázatok nyomon követése, feladatok koordinálása 13

14 Ezen munkaköri leírás szeptember 5-től lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A munkaköri leírást kiadta Debrecen, szeptember 5. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, aláírásommal igazolom, hogy azt magamra nézve kötelező érvényűnek fogadom el, és annak egy (1) példányát átvettem. Debrecen, szeptember 5. munkavállaló a munkakörével kapcsolatos feladatokat tartalmazó mellékleteket 14

15 1. sz. melléklet IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkaköri kötelességeit a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 19. -a, az iskola szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, helyi tanterve, valamit munkaterve tartalmazza. A munkakör célja: Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában; egyes munkaterületének a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes munkakörrel való irányítása, az igazgató távollétében az SZMSZ-ben meghatározó jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése. Alapvető felelősségek, feladatok: Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. A nevelő-oktató munka irányításában: - Részt vesz a pedagógiai program kialakításában. - Az igazgatóval történő egyeztetés után elkészíti a tantárgyfelosztást (átszámolja az órakeretet). - Irányítja, segíti és ellenőrzi: a pedagógusok (alsó, felső) munkaközösség-vezetők munkáját. - A vezetői munkamegosztásban megjelölt területen fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktató munkát, alkalmanként felméréseket végez. Ellenőrzi és segíti az ügyeletet. Tapasztalatairól feljegyzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az a igazgatót. - Ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Ellenőrzi a túlórát, helyettesítést, s azt el is számolja. - Tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, félévi értekezletre beszámolót készít. - Irányítja a nevelőtestület helyettesítési munkáit. - Részt vesz a rendezvények, kulturális versenyek koordinálásában. - Felelős a vizsgák (osztályozó, javító év végi) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért. - Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok. - Ellenőrzi a napközis étkeztetés rendjét. - Vezeti a menekült gyerekekkel kapcsolatos adminisztrációs munkát. Tartja a kapcsolatot a Menekült Táborral és a BM Hivatallal. - Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzi tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával. 15

16 Személyzeti-adminisztratív feladatok: - Nyilvántartja a hatáskörébe tartozó nevelők munkából való távolmaradását. - Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét, gondoskodik arról, hogy a szabadság idejére eső átlagbér kifizetésre kerüljön. - A törvényi előírásoknak megfelelően elkészíti a pedagógusok éves beiskolázási tervét a bővített iskolavezetőség döntése alapján. Hivatali-adminisztratív feladatok: - Elkészíti, vagy elkészítteti az iskolai órarendet. - Elkészíti a statisztikát (okt.1., félév, év vége). - Gondoskodik az első osztályosok beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. - Fokozott figyelemmel kíséri az 1. osztályosok munkáját; szükség esetén segíti a tanulók bizottsághoz való irányítását. - Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: - Javaslataival segíti az igazgatót a béralap takarékos és szakmailag hatékony felhasználásában. - Javaslatot tesz a minőségi bérpótlék elosztásáról. - A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz az oktatási eszközök rendelésére. - Az iskolatitkárt segíti a szükséges nyomtatványok beszerzésében. - Segíti az intézményvezetőt az éves költségvetési tervezet elkészítésében. Szervezeti kapcsolatok: Iskolán belül: - Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról. - Napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal. Iskolán kívül: - A szülőkkel való kapcsolatában: rendszeresen látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart. - Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel). Hatáskörök: Aláírási és ellenőrzési jogköre kiterjed a következő területekre: a tanulói munkaviszony igazolása, másolatok kiállítása, hitelesítése, 16

17 az iskola címére érkező küldemények átvétele, a nem névre szólók felbontása, anyagi felelősség az általa kezelt értékekért. Munkája során a tanulókról, a pedagógusokról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli. A feladatok között tételesen fel nem sorolt mindazon tevékenységeket is ellátja, amelyekre munkakörével összefüggésben az iskola vezetői felkérik. Debrecen, szeptember 5. igazgató 17

18 3.3 Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettes kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességű. Az intézményvezető helyettesítése: Az igazgatót szabadsága, valamint hivatalos távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatót és az igazgatóhelyettest tartós távollétük esetén a kijelölt munkaközösség-vezető helyettesíti. 3.4 Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól az igazgatóhelyettesnek számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettes, a munkaközösség-vezetők, alkalmanként: az alkalmazottak választott képviselője, a diákság választott segítője, a szakszervezet vezetője tanácskozási joggal. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a munkatervben vállalt feladatok elvégzéséről, a tapasztalatokról és az előttük álló feladatokról. 3.5 Az iskolabizottság Az iskolabizottság, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 18

19 Az iskolabizottság tagjai igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők közalkalmazotti tanács elnöke iskolai érdekképviseleti szerv vezetője diákönkormányzati vezetők IV. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATAIK 1. Alkalmazotti jogok és kapcsolattartási rend 1.1 Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a munka törvénykönyve és közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 1.2 A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: tanévnyitó értekezlet félévi értekezlet 19

20 tanévzáró értekezlet nevelési értekezlet negyedéves értékelési értekezlet munkaértekezlet munkaközösségi megbeszélés kibővített vezetőségi gyűlés vezetőségi gyűlés. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 2. Nevelőtestületi feladatok és jogok 2.1 A nevelőtestület és tagjai A nevelőtestület (tantestület) az intézményi pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai: a pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. 2.2 Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, a tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme, 20

21 a tanulók testi épségének védelme. 2.3 Nevelőtestületi jogkör A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása és módosítása, az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, környezeti- egészségnevelési program elfogadása, a tanév munkatervének elfogadása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 2.4 Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (szülői szervezet, diákönkormányzat, stb.) képviselőjét meg kell hívni. A tanév értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és tanév végi osztályozó értekezlet, negyedéves értékelés, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet, munkaértekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az érdekképviselet és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a megválasztott jegyzőkönyvvezető vezeti, melyet a jegyzőkönyvvezető és 2 hitelesítő ír alá. Az így meghozott döntések és határozatok az érintettekre vonatkozóan kötelező érvényűek. 21

22 2.5 Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezleteken A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést, az osztályközösség problémáinak megoldását, A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat: a helyi tanterv kidolgozása, módosítása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, a jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető véleményezése. A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége. 3. Szakmai munkaközösségek 3.1 Munkaközösségi célok és feladatok Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja az osztályozó-, javítóvizsgák stb. feladatait, kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. 22

23 3.2 Az intézmény szakmai munkaközösségei Alsós munkaközösség szakterülete: alsó tagozat Társadalomtudományi munkaközösség szakterülete: magyar, történelem, idegen nyelv, művészeti tárgyakat tanító tanárok Természettudományi munkaközösség szakterülete: matematika, informatika, fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés tantárgyakat tanító tanárok Pedagógiai munkaközösség szakterülete: neveléssel foglalkozók (pedagógusok) köre Tehetséggondozó munkaközösség szakterülete: tehetséggondozó programok koordinálása 3.3 Munkaközösség vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban és heti órakedvezményben részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól A munkaközösség vezető feladatai: irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, szakmai, módszertani segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak, összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, részt vesz az intézményt érintő döntési folyamatok előkészítésében Szakmai munkaközösség vezető jogai: bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására (a minőségi szempontsor alapján) 23

24 4. Nevelőtestületi bizottság Fegyelmi Bizottság feladatai: A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálása. A fegyelmi bizottság tagjai: - az intézmény vezetője vagy vezető helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat diákképviselője. 5. Külső intézményi kapcsolatok 5.1 Külső kapcsolatok célja és módjai Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, szervezetekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, a pályaválasztás, stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézményekkel és azok azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása versenyek rendezése, lebonyolítása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 5.2 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart a következő szervezetekkel: az intézmény fenntartójával, az intézmény működtetőjével, közös fenntartású többi intézménnyel, a beiskolázási körzethez tartozó óvodákkal, az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a történelmi egyházak szervezeteivel, az intézményt támogató alapítványokkal, az iskola helyiségeinek bérlőivel, ENSZ Menekültügyi Főbizottsággal, Belügyminisztérium Bevándorlási Hivatalával, Csapókerti Lakóterületi Diák- és Tömegsport Egyesülettel, Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékével, Sodexo Magyarország Kft-vel, 24

25 Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálattal, DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, kertségi polgárőr szervezettel. Az iskolának az alábbi intézményekkel, szervezetekkel van együttműködési megállapodása: Kocka Kör Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Mesekert Óvoda Csapókerti Közösségi Ház Hungaricum Közhasznú Alapítvány Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Városi Szervezete Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Befogadó Állomás Debrecen Hajdú- Bihar Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Magyar Hospice Alapítvány Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Csapókerti Diáksport Egyesület V. TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK, KAPCSOLATAIK 1. Osztályközösségek és diákközgyűlések 1.1 Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó tanulók közül az egy osztályba járók órarendje azonos. A tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető és a pedagógiai munkacsoport vezető javaslatát meghallgatva, az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult a vezető helyettes tudtával nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni! Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyek a pedagógiai programban szerepelnek és eredményességük érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi, technika, informatika órák, választott tantárgyak stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 25

26 1.2 Diákközgyűlés A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői tájékoztatást adnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább 2 alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 5 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető. Havi rendszerességgel a DÖK vezetője meghallgatja és tájékoztatja a gyermekeket a soron következő feladatokról. Minden iskolai szintű rendezvényt követően az értékelés és jutalmazás az iskolaközösség előtt, iskolagyűlésen történik. Minden jelentős ünnep, rendezvény előtt a DÖK vezetője, az igazgató vagy igazgatóhelyettes és a tanulók képviselői tanterem és dekoráció ellenőrzést végeznek. 2. Diákönkormányzati működés, a működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezési és működési szabályzata szerint alakítja, melyet a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. Az iskola helyiségeit, berendezéseit az igazgatóval történő egyeztetés után, szabadon használhatja. 2.1 A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízásával eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi és a szülői közösség értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az 26

27 osztályközösség problémáinak megoldásában az Osztály Diáktanács (ODT) képviselője: az osztálytitkár jár el. 3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 3.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a Köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti 27

28 megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határideje az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 28