E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 Szám: 02/79-11/2007. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 19-ei ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat évi összefoglaló ellenőrzési jelentés Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Zsédenyi Imre főjegyző Az előterjesztés elkészítésében részt vett: A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Egysége Az előterjesztést megtárgyalta: Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. 92. (10) pontja előírja, hogy az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentése alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé kell terjeszteni. A Veszprém Megyei Önkormányzat a fent hivatkozott törvény és a 193/2003 (XI. 26.) kormányrendelet szerinti belső ellenőrzési kötelezettségének eleget tett. A főjegyző irányítása alatt működő belső ellenőrzési egység ellátta a hivatali belső ellenőrzési feladatokat az intézmények felügyeleti ellenőrzését. A közgyűlés határozata alapján az intézményi belső ellenőrzés megszervezésére is sor került. Az SzMSz mellékletét képező előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről szóló FEUVE kézikönyv a 23/2005. (XII. 14.) számú rendelettel került elfogadásra. A hivatalban a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az ellenőrzési nyomvonalban megfogalmazottak szerint történt. Az intézmények függetlenített belső ellenőrzési feladata A közgyűlés IV. 20.-i határozata alapján a felügyeleti szerv finanszírozásában vállalkozói szerződések keretében történt a feladat ellátása. Az intézmények belső ellenőrzési feladat ellátása szempontjából három körzetre kerültek felosztásra. Az előző szerződések lejártával egy körzetben ugyanaz a vállalkozás a BAKONY FACTÚRA Könyvelő Iroda Kft kapott megbízást. kettő körzetben új vállalkozás bevonására került sor, a KATÓ és TÁRSA 2003 Tanácsadó Kft végzi a feladatot. A feladat ellátása az előző időszak költségszintjén történik. A vizsgálati szempontok egységesen a belső ellenőrzési csoport tapasztalatai alapján kerültek kialakításra. A felügyeleti ellenőrzések során az előző vizsgálatok a beszámoló és a mérleg alátámasztását célzó leltárak és az egyes mérlegtételek valós részletes bemutatásának megvalósításában gyakori hibákat találtak, ezért e 2 témakörben egységes vizsgálatra került sor. Egy harmadik vizsgálati szempontot az intézményvezetők jelöltek meg. A vizsgálatok a szerződésben meghatározott ütemterv szerint folynak. Az elkészült vizsgálati anyagokat a vállalkozók a belső ellenőrzési egység részére a számlával együtt megküldik. A vállalkozók számláinak kifizetése a tényleges vizsgálati anyagok ismeretében szakmailag igazolt számlák ellenében történik. A belső ellenőrzések nyomán a leltározási tevékenység és a mérlegtételek jegyzőkönyvvel való alátámasztottságának színvonala jelentősen javult. A vállalkozók tapasztalatainak összefoglalását a 1. számú melléklet tartalmazza. A szerződések ez év június 30-ával lejárnak. Az intézmények belső ellenőrzési feladatát törvény írja elő, és a 193/2003.(XI. 26.) kormányrendelet szabályozza, ezért a szerződések lejártát követően is meg kell oldani a feladatot. Az intézmények szervezeti átalakulásához igazodóan kell a későbbiekben a feladatot megoldani. 2

3 A Hivatal Belső Ellenőrzési Egységei által végzett ellenőrzések bemutatása A közgyűlés által november 10.-én jóváhagyott terv szerint folytak. A tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzések a főjegyző által kiadott témakörökben valósultak meg. Az ellenőrzéseket a hivatal köztisztviselői végezték. Március 1-jétől az egység vezetőjének köztisztviselő jogviszonya megszűnt, így 2 főre csökkent a létszám. Egyik dolgozó tartós betegállományba kényszerült, ezért 2 soron kívüli pénzügyi ellenőrzés lebonyolításánál külső megbízott munkájának igénybevétele vált szükségessé. A tervtől való eltérés egy esetben történt a közgyűlés elnökének jóváhagyásával. A Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet költségvetési egyensúlyának ellenőrzése elmaradt. Az elmaradás oka részben a kapacitáshiány, másrészt annak indokolatlansága, mivel a kórház gazdasági munkáját önkormányzati biztos felügyelete alatt végezte. 1. Az intézmények rendszerellenőrzései A helyszíni vizsgálatok folyamán és évi gazdálkodását ellenőriztük. A korábbi években már bevált gyakorlat szerint, azonos szempontok alapján, rendszerszemléletű megközelítésben zajlottak az ellenőrzések. A programok kialakítása és a megállapítások írásba foglalása elsősorban a külső ellenőrző szervek, a módszertani ajánlások és a könyvvizsgálati szempontok alapján kidolgozott, a megyei önkormányzati sajátosságokra adaptált munkalapok szerint történt. Az ellenőrzési szempontok között két új jogszabályi betartását is ellenőriztük az intézményeknél. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvényt a 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet azon előírását, mely szerint a kötelezettségvállalásokat nem csak analitikusan kell nyilvántartani, hanem a főkönyvi könyvelésben is rögzíteni kell. A vizsgált intézmények a törvény előírásait figyelembe vették, közbeszerzési szabályzatot készítettek, és amennyiben a beszerzéseik az értékhatárt meghaladták a közbeszerzési eljárásokat lefolytatták. A kötelezettségvállalások főkönyvi könyvelése sok technikai problémát okozott, mivel az eltérő programok különféle megoldásokat kínálnak. Értelmezési gondok mutatkoztak a munkabérek és a közüzemi szolgáltatások esetében a vállalt kötelezettség fogalmában. A főkönyvi könyvelés nem érte el azt a célt, hogy napra készen mutassa a szabad le nem kötött kereteket előirányzatonként. A Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága estében eltérő volt a vizsgált időszak. Mivel december 31-ével megszűnt a három különálló igazgatóság és egy intézményként működött tovább, ezért az ellenőrzés időpontja a megszűnő intézmények záró mérlegére és az új jogutód intézmény nyitómérlegére összpontosult. Az ellenőrzések megállapításainak kiértékelésére minden esetben záró megbeszélésen került sor. A megbeszéléseket a főjegyző vezette le, az ott elhangzottakról hivatalos jegyzőkönyv készült évi felügyeleti ellenőrzések során 12 intézmény rendszerellenőrzése történt meg. Ebből 10 intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, 3 pedig részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A vizsgált intézmények 2006 évi bevétele e Ft-ot tett ki a kiadásaik e Ftot jelentettek a fennmaradó pénzmaradvány kötelezettséggel terhelt összeg volt. A pénzmaradvány összegének nagy részét a Tüdőgyógyintézet maradványa képezte. 3

4 A bevételek között továbbra is a költségvetési támogatás az alapvető bevétel a vizsgált intézmények esetében a normatív állami támogatás messze nem fedezte az intézményeknek nyújtott támogatás összegét. Kiemelten magas az alsó fokú oktatási intézmények és a gyermekvédelmi intézmények számára nyújtott normatíván felüli rész évi bevételek norrmatív támogatás e Ft összes költségvetési támogatás eft bevételek összesen eft Bartos S. Ált. Isk Balla R. T Ált Isk Sztehló G. Ált Isk Kozmutza. Ált Isk Molnár Gábor Ált Isk Lakásotthonok Ig Gyermekv. Szaksz Csecsemő és F. Sz Az intézmények gazdálkodása során még inkább eltolódott az arány a személyi kifizetések irányába. Amíg az előző vizsgálati ciklusban a személyi juttatások a 70-75%-os arányt képviseltek, addig az mára már emelkedett. A HATÉKONYSÁGGAL KAPCSOLATBAN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK a) A gyermekvédelmi intézmények hatékonysági vizsgálata rámutatott arra, hogy az ellátásra szorulók száma csökkenő tendenciát mutat. A lakásotthonokban és a csecsemőotthonban sok a fenntartott üres helyek száma, ezzel igen magas az egy ellátottra jutó költség. A lakásotthonokban 2,5-2,7 millió Ft/év/ellátott. A csecsemőotthonban ez a szám már elérte az 5 millió forintot. A nevelőszülőknél elhelyezett állami gondoskodásban élő gyermekek lényegesen alacsonyabb 1,2 millió Ft/év/ fő átlag költség mellett részesülnek ellátásban. A záró megbeszélésen az érintett intézmények vezetőivel egyetértésben, valamint a szakmai vezetővel abban állapodtak meg, hogy elsősorban a nevelőszülőnél való elhelyezést kell előtérbe helyezni. A nevelőszülőnél való elhelyezés a gazdaságossági szempontokon túl még a gyermekek fejlődése szempontjából is előnyös. Annak a lehetősége is felmerült, hogy a megüresedő lakásotthonokat ki kell adni nevelőszülőknek, akik esetlegesen problémás gyermekek nevelését is felvállalnák. 4

5 b) A Sztehlo Gábor Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Kollégium és Gyermekotthon iskolai és kollégiumi része évek óta kihasználatlan ( ezt már a két évvel korábbi revízió is feltárta). A vizsgálat idején az iskola 63%-os míg a kollégium 36%-os arányban volt feltöltve. c) A részben önállóan működő Közigazgatási Informatikai Szolgáltató Iroda részére ben nyújtott e Ft támogatásból több mint 10 Millió Ft a Civil Ház működésének feltételeit biztosította, az összeg nem tartalmazza a közvetlenül fel nem osztható költségeket. A GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ HIBÁK HIÁNYOSSÁGOK SZABÁLYTALANSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA A személyi kifizetéseknél, egy intézménynél került szabálytalanság feltárásra. o a belföldi kiküldetések elszámolására kiállított bizonylatokon az esetek jelentős részében nem szerepelt a kiküldetés célja. o az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók munkaköri leírásukban is szereplő feladatok ellátására számla illetve megbízási szerződés ellenében is részesültek kifizetésben. A munkában töltött idő folyamatos vezetésének hiánya két vizsgált intézménynél fordult elő A gazdálkodással kapcsolatos jogkörök alkalmazása o az 50 e Ft feletti kötelezettségvállalás csak írásban történhet. Ezt a szabályt két intézményben nem tartották be. o nagyon gyakori hiba a kötelezettségvállalások szabályozásának illetve alkalmazásának elmaradása. o egy esetben az utalványrendeleten az utalványozó és az ellenjegyző aláírása esetileg hiányzott. o a kötelezettségvállalások főkönyvi könyvelése mindenhol csak részben történt meg, és nem érte el azt az információs célt, amelyért el kellene készíteni Az előirányzatok betartása o egy intézménynél keletkezett év végén pénzmaradvánnyal nem fedezett kötelezettség o a kiemelt előirányzatokon belül való gazdálkodás a vizsgált intézmények között 6 esetben nem valósult meg Bizonylati rend és fegyelem o a teljes körű számlaadási kötelezettségének két intézmény nem tett eleget. o egy esetben olyan számla került kifizetésre, amely nem az intézmény nevére szólt. Az adózási jogszabályok megsértése o egy intézmény a számla kiállításánál felszámított általános forgalmi adót tüntetett fel, annak ellenére, hogy az alanyi adómentességet választotta. o munkaruha juttatásként dolgozóknak fizetett összeg után nem fizették meg a természetbeni juttatások után munkaadói személyi jövedelemadót és annak járulékait 5

6 Eszközök értékelése o az intézményben előállított könyvek, kiadványok mint saját termelésű készletek nem kerültek aktiválásra és nyilvántartásra. o a tárgyi eszközök besorolása mérlegben szereplő és mérlegben nem szereplő kis értékű tárgyi eszközökre nem kellően szabályozott és alkalmazása nem következetes. o a javítás, karbantartás, illetve az értéknövelő beruházás meghatározása és ennek megfelelően a kiadás besorolása egy esetben nem megfelelően történt. o két intézmény raktárkészletének értékelése nem a számviteli törvényben és a költségvetési szervek könyvvezetési kötelezettségét szabályozó kormányrendelet előírásainak megfelelően történt. Az valódiság elve alapján az értéküket vesztett piaci értéket nem képviselő eszközökre értékvesztést kell elszámolni. Olyan készletek szerepeltek jelentős értéken, melyek évtizedek óta nem kerültek felhasználásra. Az eszközök nyilvántartása o A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása és a 0-ára íródott eszközök elkülönített számbavétele két esetben hagyott kívánni valót maga után. A mérleg tételek részletező tételes alátámasztása o az intézményi belső ellenőrzések nyomán a mérleg valódiságát alátámasztó jegyzőkönyvek színvonala lényegesen javult, de két intézménynél még mindig nem az elvárásoknak megfelelően készült. A kettős könyvvitel színvonala o egy esetben került feltárásra olyan hiba, hogy a 6-os, 7-es számlaosztályban a szakfeladatok szerinti másodlagos könyvelés nincs szinkronban, az alapító okiratban leírt szakfeladatokkal. A mérleg valódisága o a források között kell szerepeltetni a ki nem fizetett szállítói tartozások összegét. Két esetben elmulasztották azt a mérlegben szerepeltetni. A leltározási kötelezettség o A leltározási kötelezettségének minden intézmény eleget tett, ugyanakkor annak formájában, dokumentálásában vannak hiányosságok. A pénzügyi szabályzatok o A pénzügyi szabályzatok a belső ellenőrzések és a felügyeleti ellenőrzések nyomán ugyan jelentősen javultak, de még így is kell azokon kiegészítéseket végezni. Az intézmények a belső szabályzatok jelentőségét alulértékelik. A munkájukat szokvány alapon végzik. Az intézményekben végzett rendszerellenőrzések összefoglalását a 2. számú melléklet tartalmazza. 2. Utóellenőrzések A évben végzett ellenőrzések során három intézmény estében a hibák sokasága és súlya miatt a záró megbeszéléseken a megbeszélést vezető főjegyző utasításba adta az utóellenőrzések végrehajtását. 6

7 Az utóellenőrzésre megjelölt időpontig egy intézmény javította ki maradéktalanul a hibákat hiányosságokat. A másik két intézmény az utóellenőrzés által megszabott határidőben pótlólagosan tett eleget kötelezettségének. 3. A hivatalban végzett vizsgálatok - A hivatal december 31-i fordulónappal készített leltára. - Adófizetési kötelezettségek teljesítése. - A beszámoló számviteli alapelveknek való megfelelőssége. - A Hivatal Gazdasági Szabályzatai. - A megvásárolt integrált könyvviteli rendszer. - Címzett támogatások. - A beruházásokkal kapcsolatos előzetes kalkulációk. A részletes megállapításokat a 3. számú melléklet tartalmazza. 4. Az éves ellenőrzési tervben nem szereplő, soron kívüli pénzügyi ellenőrzések - Az Illetékhivatal december 31-i fordulónappal készült leltára. - Az intézmények pótelőirányzati kérelme. - A posta költségek elszámolása. A részletes megállapításokat a 4. számú melléklet tartalmazza. 7

8 Tisztelt Közgyűlés! Az előterjesztés megvitatását követően, az alábbi határozati javaslat elfogadásával kérem a megyei önkormányzat évi belső ellenőrzési tevékenységéről szóló beszámoló elfogadását, valamint az intézmények közös belő ellenőrzésének megszervezésére a lehetőség biztosítását.../2007. (IV.19.) MÖK határozat 1./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei önkormányzat, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek évi összefoglaló ellenőrzési jelentését elfogadja. 2./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése változatlan formában külső erőforrás bevonásával gondoskodik a Megyei Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények belső ellenőrzésének közös megszervezéséről. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Kincstár felállítása után vizsgálja meg, hogy a belső ellenőrzés beilleszthető-e a rendszerbe, és hatékonyan működtethető-e a külső ellenőrzéssel összehasonlítva. Határidő: Felelős: július 1., illetve folyamatos Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, március 28. Lasztovicza Jenő s. k. 8

9 1. számú melléklet BAKONY FACTURA Könyvelő Iroda Kft. A leltározási feladatok elvégzése során minden intézmény kialakította a szükséges szabályozást, a helyi sajátosságok (személyi feltételek) figyelembe vételével. Egy-két esetben a leltározás vezetője és a leltározás ellenőre ugyan azon személy volt, mivel a személyi állomány nem tette lehetővé külön leltárellenőr kijelölését. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2005(II.23). rendeletének 13. -a alapján több intézménynek volt írásbeli engedélye a kétévenként leltározásra. A leltározási folyamatban hibát, hiányosságot az ellenőrzés nem tárt fel. A beszámoló helyességének ellenőrzése során a szabályozottság, az eszközök valamint a források vizsgálatára került sor. A számviteli törvényben előírt szabályzatokkal az ellenőrzött szervezetek mindegyike rendelkezett, néhány esetben azonban nem volt naprakészen az aktualizálásuk. Ennek ellenére a régi szabályzatok alapján is elvégezhető volt a napi feladat. A szabályzatok a jogszabályban leírtakkal nem voltak ellentétesek. Kiemelten került vizsgálat alá az értékcsökkenés számítása, illetve a kapcsolódó nyilvántartás vizsgálata. Az értékcsökkenési leírás elszámolása megfelelő volt, apróbb hibák fordultak elő. A vevő állományok értékelése során a legtöbb esetben egyenleg közlő levelek kerültek kiadásra, más esetben folyamatosan tájékoztatták a diákokat illetve gondozottakat a hátralékok alakulásáról. A vevők és szállítói számlák nyilvántartását külön analitikában vezették, valamint a kapcsolódó pénzügyi teljesítéseket is. A házipénztár zárókészletét jegyzőkönyvvel támasztották alá, a bankszámla (bankszámlák) záró egyenlegét a banki kivonatot és a főkönyvi kimutatás egyezőségét támasztotta alá. A források kimutatását analitikus nyilvántartásokkal támasztották alá, melynek vizsgálata során eltérés nem volt. Összefoglalóan elmondható, hogy az intézmények a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat, belső szabályzatok előírásait betartották. Rendszerbeli hiányosságok nem fordultak elő. 9

10 Kató és Társa 2003 Tanácsadó Kft. A évben, lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze. A Számviteli törvényben és a Vhr-ben nevesített szabályzatok az intézmények többségénél rendelkezésre állnak. 7 intézmény esetében ezen szabályzatok nem mindegyike készült el, nevezetesen az értékelési szabályzat, vagy az önköltségszámítási szabályzat nem került kidolgozásra. 1 intézmény esetében tapasztalta az ellenőrzés, hogy az intézmény csupán számviteli politikáját és leltárkészítési és leltározási szabályzatát készítette el, azonban a szabályzatokon évi hatályba léptetésük óta nem kerültek átvezetésre a jogszabályi változások. A számviteli politikában foglaltak továbbá nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, így a szabályzat teljes átdolgozásra szorult. 2 intézmény esetében bár a szabályzatok rendelkezésre álltak azok tartalmára tekintettel a belső ellenőrzés az intézmény szabályzatainak teljes körű átdolgozására tett javaslatot. Az intézmények szabályzatainak aktualizáltsága tekintetében elmondható, hogy a vizsgált 26 intézmény közül 14 intézmény vezette át teljes körűen a szabályzatain a jogszabályi változásokat, 12 intézmény ezen követelménynek csak részben, vagy nem tett eleget. A szabályzatok tartalmát tekintve megállapítható, hogy azok az intézmények többsége esetében összhangban vannak a jogszabályi előírásokkal, kisebb módosításoktól, kiegészítésektől eltekintve az intézmények tevékenységét megfelelően szabályozzák. Hiányosságként értékelhető, mely szinten minden intézménynél jelentkezett, hogy a számviteli politikában nem került rögzítésre a mérlegkészítés időpontja, azaz ameddig a rendelkezésre álló információkat figyelembe kell venni a tárgyidőszaki könyvelésben, illetve amely dátumra vonatkozóan az értékelési eljárásokat el kell végeznie az intézménynek a Vhr. előírásai alapján. Szintén az intézmények jelentős része, több mint fele számviteli politikájában nem szabályozta az üzembe helyezés dokumentálását. A leltározási szabályzat esetében pedig több intézmény nem rendelkezett a szabályzatban az egyeztetéssel leltározandó eszközök és források köréről. A leltározás végrehajtása tekintetében megállapítható, hogy az intézmények többségében kisebb hiányosságoktól eltekintve a leltározás megfelelően dokumentált, a leltározás a szabályzat előírásaival összhangban történik, a mérleg leltárral való alátámasztottsága biztosított. 4 intézmény azonban kivételt képez, melyek esetében megállapítható volt, hogy annak ellenére, hogy a felügyeleti szerv engedélyével nem rendelkeztek a két évenkénti leltározásra, a vizsgált időszakban a mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök leltározását nem folytatták le, mérleget alátámasztó dokumentáció nem állt rendelkezésre. Néhány intézmény esetében pedig az ellenőrzés azt tapasztalta, hogy bár a leltározás előkészítése és dokumentáltsága biztosított volt, a szabályzatokban foglaltaktól eltérő gyakorlat valósult meg. A leltározás végrehajtásával kapcsolatos további, több intézménynél előforduló hiányosságként jelentkezett, hogy a vevői és szállítói partnerekkel az egyeztetésekre nem került sor, a selejtezések szakértői véleménnyel történő alátámasztása nem történt meg, az immateriális javak besorolása nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, azaz a vagyoni értékű jogok között kimutatandó immateriális javak a szellemi termékek között szerepeltek, az intézmények által nyújtott szolgáltatások, termékek értékesítésekre vonatkozóan önköltségszámítás nem került elvégzésre, a kis értékű tárgyi eszközök, illetve immateriális javak nyilvántartása nem volt biztosított, a 0-ra leírt tárgyi eszközök leltározása nem volt dokumentált, az ingatlanok analitikus kimutatása nem tartalmazta azokat az ingatlanokat, amelyek a kataszteri nyilvántartás felfektetésekor könyv szerinti értékkel nem, csak becsült értékkel rendelkeztek, a leltár előkészítés során a dokumentumok utasítás, ütemterv, megbízólevelek nem készültek el, a leltározás eredményéről jegyzőkönyv nem 10

11 került felvételre, az aktív és passzív pénzügyi elszámolások mérlegben kimutatott összege analitikával nem volt alátámasztott, a selejtezés nem volt kellően bizonylatolt. Meg kell említeni azonban, hogy az ellenőrzés több intézmény esetében állapította meg, hogy a tevékenység a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az intézmény sajátosságait figyelembe véve került szabályozásra, az év közben vezetett nyilvántartások precízek, pontosak, a leltározás előkészítése, dokumentálása a szabályzatnak megfelelő, teljes körű alapos volt. A gazdálkodási tevékenység vizsgálata kapcsán az ellenőrzés megállapította, hogy az intézményben a kötelezettség vállalás nyilvántartásának kialakítása nem felel meg azoknak a követelményeknek, hogy abból a könyveléshez szükséges feladás elkészíthető legyen. A kontírozás és a könyvelés, a könyvelési feladások helyessége tekintetében hiányosságot nem tárt fel. A szakmai teljesítés leigazolása esetenként nem volt egyértelmű, esetenként pedig hiányzott. Egy határozott munkaidőben foglalkoztatott, részmunkaidős, kilépő dolgozó számára a 13. havi illetmény időarányos része nem került kifizetésre. A pénzügyi előadó számára a munkaköri leírásában előírt érvényesítési feladatok elvégzése, a gazdasági vezető felügyeleti szervi, illetve saját hatáskörű előirányzat-módosítási feladat ellátása a gyakorlatban nem teljesült. A személyi juttatási előirányzata alakulásának vizsgálata kapcsán az ellenőrzés megállapította, hogy bár az intézmény rendelkezik szabad kapacitással a tanulólétszám tekintetében, de a feladatellátás jellege miatt a tanulólétszám lényegesen nem növelhető. A helyi tantervben rögzített feladatellátáshoz 7 fő hiányzik a tantestületből, melyet a pedagógusok heti kötelező óraszámának megemelkedése 3,5 főre fog csökkenteni. Az alapilletmények pontosan tervezettek, az előirányzat fedezi a felmerülő kiadásokat, a pótlékok megállapításának jogcíme és mértéke azonban pontosításra szorul, összege helyenként kötelezően nem járó tételeket is tartalmaz, más esetben a költségvetés a kötelezően járó tételekre nem biztosít fedezetet. A szerződések, kötelezettségvállalások nyilvántartásának, állományának vizsgálata alapján a belső ellenőrzés megállapította, hogy a kötelezettségvállalás- ellenjegyzés - utalványozás folyamata az intézménynél szabályozott, a szabályzatban foglaltak és a folytatott gyakorlat megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak. A kötelezettségvállalási szabályzat és a gyakorlat összhangja azonban nem teljes körűen biztosított, továbbá a szabályzat csak a nyilvántartó program nevét tartalmazza, a rendszerben nyilvántartott adatok tartalmáról nem rendelkezik. A pályázati támogatások és átvett pénzeszközök nyilvántartásának, elszámolásának kapcsán az ellenőrzés megállapította, hogy a beszámoló kapcsolódó űrlapjain bemutatott összegek a főkönyvi kivonattal egyezőek voltak. A főkönyvi könyvelés és ennek megfelelően a beszámolóban történő kimutatás a szülők által befizetett összegek kivételével megfelelő. Azonban a szülők által befizetett összegek szerződés hiányában, illetve tartalmuk alapján nem minősülnek átvett pénzeszközöknek. A beszámoló szöveges mellékletében bemutatott táblázatok tartalma, szerkezete nem kapcsolódik a beszámoló űrlapjaihoz, így az azokon kimutatott összegekkel nem mutat egyezőséget. 11

12 2. számú melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél lefolytatott évi rendszerellenőrzések összefoglalása Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők száma az elmúlt öt év távlatában csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor az elhelyezés összetétele is megváltozott, a lényegesen olcsóbb nevelőszülős megoldás irányába. (A lakóotthonokban élők esetén az egy főre jutó költség 2005-ben 2,7 millió Ft/év a nevelőszülős hálózatban 1,2 millió Ft/év) A Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi szakszolgálat a nevelőszülői hálózatát bővítette. Jelenleg19 hivatásos és 122 hagyományos nevelőszülő rendelkezik működési engedéllyel, ezáltal 326 férőhely biztosított. Két hivatásos nevelőszülő a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonát képező családi házban neveli az állami gondoskodásban élő gyermekeket. Az intézmény a nevelőszülői hálózat és a befogadó otthon fenntartásán túl koordinálja az örökbefogadásokat. A szakszolgálati feladati közül kiemelendő a gyámi/gondozói tanácsadás, a szakértői bizottság működtetése, valamint a fiatal felnőttek megsegítése az otthonteremtési támogatás felhasználásához. Az intézmény pénzügyi gazdasági tevékenységének értékelése: Az intézmény gazdálkodása évek óta kiegyensúlyozott. Kiemelt előirányzat túllépésre nem került sor. A két évvel ezelőtti revízió során feltárt hibák az eltelt időszakban nem fordultak elő. A kijavítandó hibák tételes felsorolása: o A leltárak formáját megfelelően ki kell alakítani, eszközcsoportonként kell összeállítani o A tárgyi eszköz kartonokat eszközönként kell elkészíteni o 50 ezer forint felett csak írásban lehet kötelezettséget vállalni o o A szakmai igazolások rendjét pontosítani kell. A 7-es számlaosztályban a szakfeladatoknak megfelelően kell könyvelni, a számviteli politikában rögzíteni kell az általános kiadásokat és azok megosztási módszerét. A 6-os számlaosztály tartalmát ennek alapján, kell szakfeladatra felosztani. o A december 31-én már kiszámlázott elismert bejövő számlák értékét a mérleg forrás oldalán szerepeltetni kell. o A szabályzatokat a ki kell egészíteni. A dolgozókat, megillető juttatásokat Közalkalmazotti Szabályzatba kell foglalni. (az ellenőrzést végezte: Németh Imréné) Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága Az intézmény 2006 január 1-jét követően egy szervezet kereteiben működtet 20 családi házban kialakított lakásotthont. A lakásotthonok igazgatóságainak összevonásához kapcsolódóan 2 ház bezárására került sor a csökkenő ellátott gyermeklétszám miatt július 31-ei állapotnak megfelelően a 20 db házban 220 férőhely biztosított. A törvényi előírások miatti korrekciót is figyelembe véve a használt helyek száma átlagosan 189. Az ellátottak közül 66 fő felnőtt korú, az üres helyek száma 31. A kihasználtság 86%-os. 12

13 Az állami gondoskodásban élő gyerekekre fordított összeg 79%-át teszi ki az őket és a tevékenységet kiszolgáló közalkalmazottak bére. Az intézmény a személyi feltételeket, így fejlesztő pedagógus, pszichológus, a törvényi előírásoknak megfelelően köteles kialakítani. Az intézmény és jogelődei pénzügyi gazdasági munkájának értékelése Az összevonást követően a jogelőd intézmények tapasztalatai alapján a hibák nagy részét kijavították, így az alábbi hiányosságok maradtak: o A szabályzatokat ki kell egészíteni. o A szakmai igazolásra jogosultak köréről el kell készíteni a belső szabályzatot Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona A fogyatékos személyek otthonában a 64 férőhelyre 2004-ben 64 fő 2005-ben 63 fő volt az átlaglétszám. A nappali ellátásban részesülőknél a férőhelyek száma 6, ami évek óta teljes egészében betöltött. A csecsemőotthonban a 16 férőhelyre 2004-ben átlagban 14 fő 2005-ben átlagban 10 fő ellátott jutott. A 3 fősre kialakított anyaszálláson 2004-ben 2 fő 2005-ben átlagban 1 fő volt az átlaglétszám. A szakmai előírásokban foglalt feltételek megteremtéséhez szükséges anyagi erőket az átlaglétszámra meghatározott normatívák messze nem fedezik. A vizsgált két évben az intézménynek juttatott fenntartói támogatás összege megközelítően kétszerese volt az intézményi ellátottak után járó normatív támogatásoknak, és ez még nem a teljes költség, hiszen a fűtés, világítás közüzemi díjak, takarítószemélyzet karbantartó személyzet bére nem a részben önállóan gazdálkodó intézmény költségvetésében jelenik meg. A csecsemőotthonban egy ellátottra jutó költség meghaladja az 5 millió forintot, ugyanakkor a normatív állami támogatás összege 2005 évre 958 eft volt. Az intézmény pénzügyi gazdasági tevékenysége során feltárt hibák hiányosságok: o A szakmai igazolások rendjét ki kell alakítani o Az intézmény részben önálló költségvetési szerv ennek megfelelően a számviteli politikáját ki kell alakítani. o Az intézményben a készletek értéke a két év viszonylatában csökkent. A mérlegben, a 2-es számlaosztályban mintegy 800 e Ft értékben szerepel. A ruhaneműk használhatatlanok, értéket nem képviselnek, így azokra értékvesztést kell elszámolni. Kozmutza Flóra Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Az intézmény kihasználtsága mind a kollégiumban, mind az iskolában maximális, néhány fő eltéréssel az alapító okirat szerinti létszámhoz közelít. Az intézmény költségvetése kétszerese annak az összegnek melyet a fenntartó a normatív támogatások alapján igénybe vehet. A pénzügyi gazdasági munka jól szervezett. A kiemelt előirányzatok mindkét vizsgált évben betartásra kerültek minimális eltéréssel. A vizsgálat során az alábbi hibák kerültek feltárásra: o A raktárban fellelhetők olyan karbantartási anyagok melyekből felhasználás évek óta nem volt, elavultak piaci értéket nem képviselnek. Ezen termékeket felül kell vizsgálni, és értékvesztést kell elszámolni. 13

14 o A belső ellenőri jelentésben leírt hiányosságok idő hiányában meg javításra nem kerültek. A szabályzatokat gyakorlatilag újra kell írni, mivel elavultak, azokban a részben önálló intézményhez kötődő számviteli feladatok nem szerepelnek. o A 217/1998.(XII. 30.) Kormányrendelet 135. értelmében a szakmai teljesítés igazolásának módjáról, és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban köteles rendelkezni. A kiadásokon a szakmai igazolás nem szerepel az azokért felelős személyek nincsenek kijelölve. Bartos Sándor Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Az intézmény alaptevékenysége a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, illetve szakiskolai előkészítése. A vizsgált években egy autista csoportot indítottak, 12 osztályban folyt általános iskolai nevelés, illetve két évfolyamon szakiskolai előkészítés. Az iskolába felvehető legmagasabb tanulói létszám 180 fő. Mindkét vizsgált évben 162 fő volt a tanulói létszám, ami 90%-os kihasználtságot jelent. Az iskola alapítója Várpalota Város Önkormányzata az épület az alapító tulajdona, azt az intézmény használatra kapta meg. A feltárt hibák, hiányosságok részletezése: o A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatát évben túllépte az intézmény. A 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 48. g) pontja kimondja, hogy a költségvetési szerv saját hatáskörben kezdeményezhet a működési célú előirányzatai között átcsoportosítást, de az átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatának növelésére nem irányulhat. o A 193/2003 (XI. 26.) Kormányrendelet értelmében az intézményben megbízásos jogviszonnyal (a felügyeleti szerv szervezésével) megvalósításra került a függetlenített belső ellenőrzés. Az éves ellenőrzési terv része a szabályozottság ellenőrzése. A szabályzatokkal kapcsolatos hiányosságok a belső ellenőr által készített jegyzőkönyvben részletezésre kerültek. A jegyzőkönyv megállapításaira az intézmény vezetője intézkedési tervet készített. Az intézkedési terv végrehajtása folyamatban van Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását követően, valamint a január 01.- től érvényes jogszabályváltozások szabályzatokba való átvezetését követően az intézmény szabályozottsága megfelelő. o Az intézmény az LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 49. -a szerinti alanyi adómentességet választotta, ennek ellenére az étkezésről kibocsátott számlákon tüntetett fel adókulcsot. o A költségvetési szervek könyvvezetési kötelezettségét szabályozó kormányrendelet változása évtől előírja a kötelezettségvállalások főkönyvi könyvelését. Az intézmény ezen kötelezettségének egyik vizsgált évben sem tett eleget. o A szakmai igazolások teljesítésére jogosultak köre nem került kijelölésre, így a számlák igazolása is elmaradt. o A évi C. törvény a számvitelről 30. -a 9. pontja megfogalmazza a karbantartás fogalmát: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ide értve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A festésmázolási munkák karbantartásnak minősülnek, így azokat nem kellett volna a tárgyi eszközök között aktiválni. o Az intézmény a dolgozóknak fizetett munkaruhapénzt és a kiadási pénztárbizonylathoz csatolt számlákon szereplő termékek nem tesznek eleget az adóhivatal előírásai szerinti követelményeknek. Ezen eljárás a személyi 14

15 jövedelemadóról szóló 1995 évi CXVII törvény 69. b) pontja értelmében, - amely kimondja, hogy a magánszemélynek ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott termék után a juttató köteles 44% jövedelemadót, és annak járulékait megfizetni a dogozónak nyújtott természetbeni juttatás. Az elmulasztott, személyi jövedelemadó, illetve járulékfizetési kötelezettségből eredő esetleges bírság kivetése esetén a felügyeleti szerv felelősséget vállalni nem tud. Az APEH 1999/135. számú iránymutatása szerint, ha a termék az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viselésre is alkalmas, akkor nem tekinthető védőruhának, munkaruhának. A későbbiekben ügyelni kell arra, hogy a Kollektív szerződésben meghatározott munkaruha ellátás ténylegesen munkaruhában, védőruhában történjen, vagyis a számla munkaköpeny, vattakabát, és egyéb munkaruházati termékről szóljon. o A 7/2002. rendelet szerinti jelentési kötelezettségét az intézmény elmulasztotta. A jelentési kötelezettség a szakmai alapfeladatok keretében végzett szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő feladatellátásról szól. Közigazgatási Informatikai Szolgáltató Iroda Az Alapító okiratban foglalt feladatait az intézmény az alábbiak szerint látja el. Kiadói, kutatói, és továbbképzési feladatok A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóiratának a COMITATUS Önkormányzati Szemle kiadásának a szerkesztőbizottság munkájának szervezése A Megyei Önkormányzat tájékoztató lapjának a Megyeházai Tudósításoknak a szerkesztése. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése évkönyvnek, négyév könyveinek szerkesztése. Az országgyűlési és önkormányzati választásokat elemző tanulmánykötetek szerkesztése, a kiadás megszervezése. A folyóiratok és kiadványok műszaki szerkesztése, tipográfiája és nyomdai előkészítése. A Megyei Önkormányzat által megrendelt kutatások szervezése, elemzések készítése. Informatikai feladatok ellátása a tudományos kutatásokkal kapcsolatban. A megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét, a regionális kérdéseket érintő tervezetek állásfoglalások véleményezése. A közgyűlés elnöke alelnökei és a megyei főjegyző munkájának segítése szakmai, tudományos kérdésekben. Megyei továbbképzések szervezése és levezetése. Fotók készítése rendezvényeken, illetve kiadványok számára. A feltárt hibák, hiányosságok részletezése: 1.) Az intézmény költségvetéséből kiadott könyvek a számviteli törvény értelmében saját termelésű készletnek minősülnek, melyek az intézmény illetve a VMÖK vagyonát képezik, azokat a mérlegben értékkel szerepeltetni kell. Az évenkénti leltározási kötelezettség ezekre is vonatkozik. Ez nem történt meg. A saját termelésű készletek értékét önköltség számítás alapján kell meghatározni. Az önköltség tartalmazza a közvetlen és közvetett költségeket is. Ezen tevékenységre kötelezően önköltség számítási szabályzatot kell készíteni. A készletre vétel a Comitatus folyóiratra is érvényes. A Megyeházi tudósításokra és a Civil a pályán folyóiratra is kell önköltséget számolni a készletre vétel itt is érvényes. Az átadást, mint térítés nélküli átadást lehet kezelni. A Civil a pályán folyóirat egyetlen számának szerkesztési és nyomdaköltsége továbbszámlázásra került a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület részére. 15

16 A többi szám költségének utólagos továbbszámlázása megoldást jelentene a VMÖK ezen tevékenység költségviselése alól. 2.) A 217/1998. ( XII. 30.) Kormányrendelet 59. (9) bekezdése kimondja: Saját dolgozónak, megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírás szerint számára előírható feladatra nem fizethető. A vizsgálat megállapította, hogy több esetben értelmezési problémát jelentett a munkaköri leírásban foglaltak és a megbízási szerződésben meghatározottak elkülönítése. A vizsgálat felhívta az intézményvezető figyelmét, hogy a jövőben szigorúan vizsgálja, és tartsa be a fenti kormányrendelet előírásait. 3.) A belföldi kiküldetések elszámolására kiállított bizonylatokon az esetek jelentős részében nem szerepel a kiküldetés célja, csak a kiküldetés útvonala. Az intézményben ilyen jogcímen elszámolt tételek összege Ft. 4.) Az intézményben a munkaidő nyilvántartására nem vezetnek semmilyen bizonylatot. 5.) 2004-ben a személyi juttatások előirányzatát eft-tal a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát 363 eft-tal lépte túl az intézmény. 6.) Az iroda részéről igazolásra került olyan számla, ami nem az intézmény nevére hanem a Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Közhasznú Alapítvány nevére szól. A számla kiegyenlítése banki utalással történt. 5.) A Civil a pályán szerkesztője- Bozsik Péter - részére a Csikér Bt által benyújtott számlák alapján történt bérfizetés. Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A részben önállóan gazdálkodó Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szeptember 1-jétől működik a Veszprém Megyei Önkormányzat felügyelete alatt. Az intézmény önálló költségvetési elszámolási számlával rendelkezik, költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik, elvégzi a költségvetési előirányzatokhoz kapcsolódó változások regisztrálását és szükség esetén intézkedik a pótelőirányzatok, előirányzatok átcsoportosításának kezdeményezéséről. Az önállóan gazdálkodó Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola látja el az intézmény költségvetésének a tervezésével, gazdálkodásával, számvitelével és beszámolásával kapcsolatos feladatokat. A két intézmény megállapodás alapján osztja meg a feladatokat és a felelősségeket. Az intézmény gazdasági munkájának ellenőrzése során az alábbi intézkedési tervet igénylő hiányosságok merültek fel: - A beérkezett szállítói számlákon esetenként hiányzik a szakmai igazolás (217/98(XII.30). Kormányrendelet.) - Az 1.sz. munkalap alapján el kell végezni a szabályzatok kiegészítését. - A mérleg alátámasztásához szükséges egyeztetéseket év végén teljeskörűen el kell végezni, és azokról jegyzőkönyvet kell felvenni. - A kommunikációs infrastruktúra magáncélú használatát le kell szabályozni. 16

17 - A beérkezett és a kiállított számlák felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy egyes banki és pénztári kifizetések nem kerültek ellenjegyzésre, utalványozásra, érvényesítésre. (217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet) - Az intézmény számlaadási kötelezettségének teljes körűen nem tett eleget. A beszedett étkezési díjakról számlát nem állított ki (1992. LXXIV 43..).Valamennyi 9-es számlaosztályba könyvelt tételről számlát kell kiállítani. - Az intézményben belső ellenőrzési ütemterv nem készült, és ellenőrzést sem végeztek. - Mindig a kiemelt előirányzatokon belül kell gazdálkodni, illetve fedezetnélküli kötelezettséget nem lehet vállalni.(1992. XXXVIII. 93..). Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az önállóan gazdálkodó Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola 1996-évtől működik a Veszprém Megyei Önkormányzat felügyelete alatt. Az intézmény önálló költségvetési elszámolási számlával rendelkezik, költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik, elvégzi a költségvetési előirányzatokhoz kapcsolódó változások regisztrálását és szükség esetén intézkedik a pótelőirányzatok, előirányzatok átcsoportosításának kezdeményezéséről. A Molnár Gábor Általános Iskola és Speciális Szakiskola egy többcélú közoktatási intézmény, melynek feladatkörébe tartozik többek között gyógypedagógiai nevelési-oktatás, az általános iskolai oktatás, óvodai nevelés, és a speciális szakiskolai oktatás is. Az intézményben 2003/2004 tanévben 221 fő, 2004/2005 tanévben 211 fő tanuló oktatása folyt. Az iskola tehát 86%-os kihasználtsággal üzemelt. A tantermek oktató műhelyek száma és felszereltsége a tanulói létszámnak megfelelő volt. A Megyei Önkormányzat által biztosított finanszírozási kiegészítés összege 2004 évben eft-ot, 2005 évben eft-ot tett ki. Feladatait az intézmény saját közalkalmazottaival látja el, külső megbízottat a vizsgált időszakban nem foglalkoztatott. Az állományban lévő közalkalmazottakkal kötött megbízási szerződések esetében érvényesült az a szabály, hogy annak tárgya nem érintheti az illető munkakörét. A vizsgált időszakban az engedélyezett létszám 66 fő volt, melyből a betöltött álláshelyek száma 64 fő, a gyógypedagógus létszám 40 fő, a gyógypedagógiai asszisztensi létszám pedig 11 fő. A betöltetlen álláshelyek száma 2, melyet túlórában látnak el. A tanári gárda összetétele jó, mindannyian rendelkeznek a megfelelő szakirányú végzettséggel. Az intézmény gazdasági munkájának ellenőrzése során az alábbi intézkedési tervet igénylő hiányosságok merültek fel: - A beérkezett szállítói számlákon esetenként hiányzik a szakmai igazolás (217/98(XII.30).Kormányrendelet.) - Az 1.sz. munkalap alapján el kell végezni a szabályzatok kiegészítését. - A mérleg alátámasztásához szükséges egyeztetéseket év végén teljeskörűen el kell végezni, és azokról jegyzőkönyvet kell felvenni. - Az intézmény számlaadási kötelezettségének teljeskörűen nem tett eleget. A beszedett étkezési díjakról számlát nem állított ki (1992. LXXIV 43..).Valamennyi 9-es számlaosztályba könyvelt tételről számlát kell kiállítani. - Az intézményben belső ellenőrzési ütemterv nem készült, és ellenőrzést sem végeztek. - A 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet előírásai alapján a kötelezettségvállalásokról teljeskörű analitikus nyilvántartást kell vezetni. - A 217/1998(XII.30) sz. kormányrendelet írja elő azokat az elemeket, amelyeket az utalványrendeleten fel kell tüntetni. Az intézménynél használt bizonylat csak részben felel meg az előirt követelményeknek, nem szerepel a kötelezettségvállalás nyilvántartási száma, a feldolgozás módja. 17

18 Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal A önállóan gazdálkodó Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal január 01-jétől működik a Veszprém Megyei Önkormányzat felügyelete alatt. Az intézmény önálló költségvetési elszámolási számlával rendelkezik, költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik, elvégzi a költségvetési előirányzatokhoz kapcsolódó változások regisztrálását és szükség esetén intézkedik a pótelőirányzatok, előirányzatok átcsoportosításának kezdeményezéséről. Az intézmény jelenleg is a Veszprémi Egyetemtől bérli az irodáit, amely jelentősen megterheli a költségvetését, hiszen 20%-os bérleti díj emelés is történt a vizsgált időszakban. A Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal, melynek feladatkörébe tartozik a megyei sporttevékenységek szervezése, melynek keretében figyelemmel kíséri a megyében működő szakszövetségek tevékenységét, segíti azok működését, részükre pénzügyi szolgáltató tevékenységet végez. Szervezi az alapfokú sportszakemberek képzését és továbbképzését, segíti a megye területén működő testnevelési, diák- szabadidő- és versenysport, a természetjáró szervezetek tevékenységét, részükre sportszakmai, pénzügyi és gazdasági tevékenységet végez. A szakszövetségekkel együttműködve működteti az utánpótlás felmérési, kiválasztási és foglalkoztatási rendszert, üzemelteti a rendszerhez kapcsolódó edzésközpontokat, az oktatási és nevelési intézményekkel együttműködve összehangolja a tehetséggondozást. Ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdálkodási feladatokat. Ezen belül szakmai segítséget ad a sportági szakszövetségeknek költségvetésük elkészítéséhez, eleget tesz adó, Tb és egyéb jelentési kötelezettségeiknek, végzi a könyvelést ill. a versenyek pénzügyi kiszolgálását. Az intézmény meglehetősen szűkös költségvetésből működött, a Megyei Önkormányzat által biztosított finanszírozás összege 2004 évben eft-ot, 2005 évben eft-ot tett ki. Feladatait az intézmény saját közalkalmazottaival látja el, külső megbízottat a vizsgált időszakban nem foglalkoztatott. Az állományban lévő közalkalmazottakkal kötött megbízási szerződések esetében érvényesült az a szabály, hogy annak tárgya nem érintheti az illető munkakörét. A vizsgált időszakban az engedélyezett létszám 7 fő volt, melyből a betöltött álláshelyek száma 7 fő. Az intézmény gyakorlatilag saját vagyonnal nem rendelkezik, egy szünetmentes tápegység kivételével csak 0-ra leírt tárgyi eszközzel rendelkezik, mely 0-ra leírt eszközöket a 0-s számlaosztályban nem tartanak nyílván. Az intézmény költségvetésében a személyi juttatások és a járulékai a meghatározóak. Az intézmény gazdasági munkájának ellenőrzése során az alábbi intézkedési tervet igénylő hiányosságok merültek fel: - A beérkezett szállítói számlákon esetenként hiányzik a szakmai igazolás (217/98(XII.30).Kormányrendelet.) - Az 1.sz. munkalap alapján el kell végezni a szabályzatok kiegészítését, illetve az értékelési szabályzatot el kell készíteni. - A mérleg alátámasztásához szükséges egyeztetéseket év végén teljes körűen el kell végezni, és azokról jegyzőkönyvet kell felvenni. Sztehlo Gábor Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Kollégium és Gyermekotthon Az önállóan gazdálkodó Sztehlo Gábor Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Kollégium és Gyermekotthon 1990 tavaszától működik a Veszprém Megyei Önkormányzat felügyelete alatt. Az intézmény önálló költségvetési elszámolási számlával rendelkezik, költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. A Sztehlo Gábor Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon egy többcélú közoktatási intézmény, melynek feladatkörébe tartozik többek között gyógypedagógiai nevelési-oktatás, az általános iskolai oktatás, és az előkészítő 18

19 szakiskolai oktatás is. Az intézményben átlagosan 44 fő tanuló oktatása folyt. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók létszáma 32 fő. Az iskola 63.%-os kihasználtsággal üzemelt. A kollégiumi ellátást átlagosan 9 fő vette igénybe, ami 36 %-os kihasználtságot jelent. A Megyei Önkormányzat által biztosított finanszírozási kiegészítés összege 2004 évben eft-ot, 2005 évben eft-ot tett ki. Feladatait az intézmény saját közalkalmazottaival látja el, külső megbízottat a vizsgált időszakban nem foglalkoztatott. Az állományban lévő közalkalmazottakkal kötött megbízási szerződések esetében érvényesült az a szabály, hogy annak tárgya nem érintheti az illető munkakörét. A vizsgált időszakban az engedélyezett létszám 53 fő volt, melyből a betöltött álláshelyek száma 51 fő, a pedagógus létszám 12 fő, a gyógypedagógiai asszisztensi létszám 6 fő. A tanári gárda összetétele jó, mindannyian rendelkeznek a megfelelő szakirányú végzettséggel. Az intézmény gazdasági munkájának ellenőrzése során az alábbi intézkedési tervet nem igénylő hiányosság merült fel: - A beérkezett szállítói számlákon esetenként hiányzik a szakmai igazolás (217/98(XII.30).Kormányrendelet.) Megyei Turisztikai Hivatal A részben önállóan gazdálkodó Megyei Turisztikai Hivatal 1997-évtől működik a Veszprém Megyei Önkormányzat felügyelete alatt. Az intézmény önálló költségvetési elszámolási számlával rendelkezik, költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik, elvégzi a költségvetési előirányzatokhoz kapcsolódó változások regisztrálását és szükség esetén intézkedik a pótelőirányzatok, előirányzatok átcsoportosításának kezdeményezéséről. A Veszprém Megyei Önkormányzat látja el az intézmény költségvetésének a tervezésével, gazdálkodásával, számvitelével és beszámolásával kapcsolatos feladatokat. A Megyei Önkormányzat és a Turisztikai Hivatal megállapodás alapján osztja meg a feladatokat és a felelősségeket. A Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal feladatkörébe tartozik többek között az, hogy közreműködik a kiemelt üdülőkörzetek kivételével a megye idegenforgalmi értékeinek feltárásában, bemutatásában, propagálásában. Részt vesz az idegenforgalom helyi fejlesztésének összehangolásában és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását. Közreműködik a megye idegenforgalmi célkitűzésének a meghatározásában és gondoskodik a tevékenységek összehangolásáról. A Megyei Önkormányzat által biztosított finanszírozás összege 2004 évben eft-ot, 2005 évben eft-ot tett ki. Feladatait az intézmény saját közalkalmazottaival látja el, külső megbízottat a vizsgált időszakban nem foglalkoztatott. Az állományban lévő közalkalmazottaknak nem volt megbízási szerződésük a saját munkáltatójukkal. A vizsgált időszakban az engedélyezett létszám 5 fő volt, melyből a betöltött álláshelyek száma 5 fő. Valamennyi dolgozó rendelkezik munkaköri leírással, amelyek azonban átdolgozásra, illetve aktualizálásra szorulnak. Az intézmény bevételeit a vállalkozások, illetve a szálláshely nyújtok reklám költségei teszik ki. A kiadványaikat ingyenesen bocsátják a Tourinform irodák és egyéb szervezetek részére, amelyek nyomda költségeinek egy részét a Gazdasági Minisztériumtól kapott támogatásból fedezik. A kiadványokról az iroda munkatársai naprakész nyilvántartást vezetnek. Az intézmény gazdasági munkájának ellenőrzése során az alábbi intézkedési tervet nem igénylő hiányosságok merültek fel: - A beérkezett szállítói számlákon pontosítani kell a szakmai igazolás és az utalványozás tényét.(217/1998 (XII.30). Kormányrendelet.) - Az 1.sz. munkalap alapján el kell végezni a munkaköri leírások kiegészítését. 19

20 Megyei Tüdőgyógyintézet Az önállóan gazdálkodó Megyei Tüdőgyógyintézet 1990 évtől működik a Veszprém Megyei Önkormányzat felügyelete alatt. Az intézmény önálló költségvetési elszámolási számlával rendelkezik, költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik, elvégzi a költségvetési előirányzatokhoz kapcsolódó változások regisztrálását és szükség esetén intézkedik a pótelőirányzatok, előirányzatok átcsoportosításának kezdeményezéséről. A Megyei Tüdőgyógyintézet feladata, mint szakkórház az érvényes beutalási rend szerint a megye felnőtt lakosságának aktív és krónikus pulmonológiai alap- és progresszív szintű ellátása. Az akut és speciális diagnosztikai eljárást igénylő légzőszervi betegeket ellátja, felveszi a kórházi kezelést igénylő, krónikus légzőszervi betegségben szenvedőket, végzi a betegellátó osztályain történő vizsgálatát, gyógykezelését, ápolását, a gyógyító- megelőző ellátás biztosítását, az ambuláns kezeléseket és vizsgálatokat. Az intézet pulmokardiológiai rehabilitációs osztályt is működtet 80 krónikus ággyal. Az intézmény a vizsgált időszakban 127 aktív és 80 krónikus ágy igénybevételével működött. Az aktív osztályok ágykihasználtsága 78 %-os, ami optimálisnak értékelhető és 2005 évben jelentős betegfelvételi várakozási idő nem alakult ki, az ellátott betegszám nagyobb része szakambuláns ellátásban részesült. Az intézet két aktív pulmonológiai osztályán 2004 évben fő, 2005 évben fő beteget kezeltek. A pulmocardiális rehabilitációs osztályon 2004 évben 681 főt, 2005 évben 844 krónikus beteget kezeltek. A szakambuláns betegek száma 4020 fő, 2005 évben fő volt. Az intézetbe beutalt betegek mintegy egyharmada érkezik a tüdőgondozókból, ami arra enged következtetni, hogy a tüdőgondozók nem a megyei intézetbe küldik betegeiket. A rekonstrukció első ütemében elkészült a ágyas épületszárny, amelyben 80 ágyon végzik a pulmocardiális légzés-rehabilitációt. Az ápolási napok száma 2004 évben nap,2005 évben nap volt, az egy főre jutó átlagos ápolási nap 1,6 nappal csökkent 2005 év folyamán, ami 15,4 napot tesz ki. Az intézet elhasználódott eszközeinek a visszapótlása évek óta elmarad, mivel csak a céltámogatásban meghatározott eszközök beszerzése lehetséges, amely erősen korlátozott. Sajnálatos tény az is, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár az adott kezelési, ápolási eseményt az országos átlagos ráfordítás alapján számolja el, és nem veszi figyelembe a tényleges ráfordítást. Feladatait az intézmény saját közalkalmazottaival látja el, 1 fő mellkas sebészt foglalkoztat megbízási szerződés alapján. Az állományban lévő közalkalmazottakkal kötött megbízási szerződések esetében érvényesült az a szabály, hogy annak tárgya nem érintheti az illető munkakörét. A vizsgált időszakban az engedélyezett létszám 175 fő volt, melyből a betöltött álláshelyek száma 166 fő volt, 2005 évben 9 fő leépítésére került sor. Az intézmény gazdasági munkájának ellenőrzése során az alábbi intézkedési tervet igénylő hiányosságok merültek fel: Az 1.számú munkalap alapján el kell végezni a szabályzatok kiegészítését, illetve az Értékelési Szabályzatot el kell készíteni. A beszámoló, illetve a mérleg alátámasztásához szükséges egyeztetéseket év végén teljeskörűen el kell végezni, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A szállítói számlákon fel kell tüntetni a szakmai igazolás tényét (217/1998. számú Kormányrendelet) A vásárolt tárgyi eszközöket pontosan kell besorolni, és helyes amortizációs kulccsal kell őket leírni. 20