Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa ügyintéző szervezetének. Szervezeti Működési Szabályzata 2014.

Átírás

1 Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa ügyintéző szervezetének Szervezeti Működési Szabályzata 2014.

2 Tartalomjegyzék A Hegyközségi Tanács szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályok 3 A pénzkezelés rendjére vonatkozó részletes szabályok 5 A leltározás rendjére vonatkozó részletes szabályok 9 Az iratkezelés rendjére vonatkozó részletes szabályok 12 A számviteli politika részletes szabályai 16 Záradék 26 2/26

3 A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályok Titkárság 1. A Titkárság a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának ügyintéző szervezete, amelynek vezetője a elnök. 2. A Titkárság látja el az ügyviteli, ügyintézői és egyéb adminisztratív feladatokat. 3. Segíti az önkormányzati testületek és a tisztségviselők munkáját. 4. Ellátja a gazdasági feladatokat. 5. A Titkárság létszámára és működésének szabályaira vonatkozó szabályzatot az Igazgatóválasztmány hagyja jóvá. A Titkárság szervezeti felépítése: Ügyintéző Elnök Titkár I. Elnök Megbízottak Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök. A hegyközségi tanács elnökének hatásköre és feladatai: a) Az alkalmazottak felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. b) Gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot. c) Szerződéseket köthet, megbízásokat adhat az alapszabály, a küldöttgyűlés és az igazgatóválasztmány által adott felhatalmazás keretében. d) Ellenőrzi a titkár és az alkalmazottak tevékenységét. e) Felelős a tanács törvényes és alapszabályszerű működéséért. f) Aláírja a küldöttgyűlésre, választmányi ülésre szóló meghívókat. A b) és c) pontok tekintetében az elnök megbízása alapján az alelnök jár el. II. Titkár A titkárt a hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára nevezi ki. A titkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A titkár feladata a szervezet belső igazgatásával kapcsolatos teendők végzése, így: a) Előkészíti a testületi üléseket. b) Vezeti a határozatok könyvét. c) Végrehajtja a küldöttgyűlés és az igazgatóválasztmány határozatait. d) Elkészíti a költségvetés és a zárszámadás tervezetét az igazgatóválasztmány részére. e) Felelős a titkárság valamennyi irodai munkájának ellátásáért és az irattárért, vezeti a hegyközségi tanács nyilvántartásait, adatokat rendszerezi és összegzi, azokból adatot szolgáltat. 3/26

4 f) Elvégzi a gazdálkodással összefüggő számviteli munkát, nyílván tartja a hegyközségi tanács álló és forgóeszközeit, valamint anyagait. g) A hegyközségi tanács számlájáról teljesíti az utalványozott kifizetéseket. h) Gondoskodik az elfogadott borvidéki rendtartás közzétételéről. i) Tevékenységéről évente beszámol a küldöttgyűlésen. j) A hegybírók munkájának irányítása, segítése, részükre rendszeres hegybírói értekezlet tartása. Titkár csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár, felsőfokú szakirányú végzettséggel, legalább öt év szőlészeti vagy borászati gyakorlattal rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén e vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn de megválasztásától számított legkésőbb egy éven belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén foglalkoztatási jogviszonya megszűnik. III. Ügyintéző 1. Az Ügyintéző a Tanáccsal munkaviszonyban álló, az elnök irányítása alá tartozó munkavállaló. 2. Közvetlen felettese irányításával ellátja a Tanács általános ügyintézői feladatokat. 3. Általános ügyintézői feladatai körében ellátja a hegyközségi tanács adminisztrációs feladatait, ezen belül számítógépes nyilvántartásokat vezet, elvégzi az iktatást, elkészíti s hegyközségi statisztikákat. 4. Kezeli a házi pénztárt. 5. Elvégzi az irattárosi feladatokat. 6. Karbantartja a hegyközségi tanács weblapját. IV. Megbízottak 1. Titkár megbízásából a Könyvelési, TB ügyintézői, Jogi és Adó ügyintézői feladatokat Megbízottak látják el, akik a Tanáccsal megbízásos szerződési jogviszonyban állnak. 2. A megbízottak a feladataikat a szakterületük szabályainak, valamint a Titkár utasításának megfelelően kötelesek ellátni. Feladatuk ellátása során a megbízási szerződésben foglalt, valamint Polgári Jogi felelősség szabályai szerint felelnek munkájukért. 3. A megbízási szerződések a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezik. 4/26

5 A pénzkezelés rendjére vonatkozó részletes szabályok A számvitelről szóló jogszabály előírásainak betartása érdekében a házipénztár kezelése az alábbiak szerint kerül szabályozásra: 1. A házipénztári pénzkezelés általános szabályai A házipénztár fogalma: a házipénztár a gazdálkodó szerv működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helységrésze, ahol a pénz megőrzésére és tárolására az előírt követelményeknek megfelelően a pénzes kazetta van. A házipénztár pénzellátása: az Ügyintézői Szervezet házipénztárában köteles kezelni a OTP Kecskemét vezetett bankszámláról felvett, továbbá készpénzben a házipénztárba befizetett összegeket. A házipénztárban idegen - más szervezetek és személyek - pénzét vagy értékét tárolni tilos. Idegen pénzt és értékeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A banki egyszámláról készpénzállományt felvenni csak a pénzintézet által szabályozott módon és ezen szabályzatban foglalt előírások betartásával lehet. Házipénztár keret: A házipénztárban tartható készpénz felső értékhatára Ft. A készpénzkészlet tárolására kizárólag pénzes kazettában történhet. Pénztárkeret szempontjából az alábbiakat kell figyelembe venni: A házipénztári záró pénzállomány keretének megállapításánál nem kell figyelembe venni a munkabérek és azzal azonos elbírálás alá tartozó összegek kifizetésének teljesítéséhez az elnök engedélyével - az előző napon felvett és a következő munkanapokon kifizetésre kerülő összegeket. A munkabérek kifizetését megelőző napon gondoskodni kell a házipénztárban lévő - ily módon megnövekedett - készpénzkészlet fokozott biztonságáról. A házipénztár kezelője csak valódi és forgalomban lévő pénzeket fogadhat el a befizetőtől és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet. Nem fogadható el hiányos, rongálódott, megcsonkolt bankjegy, kivéve, ha teljes értékben beváltható. Nem fogadható el olyan érme, amelyről megállapítható, hogy nem a forgalomban természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pl.: szándékos rongálás) veszetett súlyából vagy sérült meg. Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis, vagy hamisítványnak látszó bankjegyet, érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el. A bankjegyet vagy érmét vissza kell tartani, és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatni. A hamis pénz átvételéről készült jegyzőkönyveket a pénzzel együtt át kell adni a pénzintézetnek. A pénztárosi teendők ellátásával csak büntetlen előéletű, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező személyt lehet megbízni. Nem lehet pénztáros olyan dolgozó, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. A pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen munkakörök: aki utalványozási, vagy ellenőrzési joggal vannak megbízva, illetve azok a személyek, akiknek a bankszámla felett rendelkezési joguk van. Ezt a tényt a pénztárossal munkakörének elfoglalásakor írásban nyilatkozattal kell elismerni. 2. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok A pénztárosi feladatokat a titkár látja el. Az ügyintéző szervezet házipénztárát a pénztáros teljes anyagi felelőséggel, önállóan kezeli. Erről írásban felelősségvállalási nyilatkozatot kell felvenni. A pénz kezelésével megbízott személy fő feladata a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése. A pénztárral kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások, szigorú számadású nyomtatványok kezelése is a pénzkezeléssel megbízott személy feladata. 5/26

6 A pénztári bevételezést és kifizetést csak érvényesített, utalványozott okmány bizonylat alapján lehet teljesíteni. Utalványozásra az elnök a jogosult. A pénztárt ellenőrizni kell. Meg kell vizsgálni az alapbizonylatokat abból a szempontból, hogy az előírt kellékeknek megfelelnek-e és a pénztári bizonylatok adatai megegyeznek-e az alapbizonylatok adataival, illetve a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének, egyezőségének ellenőrzése. 3. Készpénzkezelési műveletek a házipénztárban: Gondoskodni kell arról, hogy a házipénztárban az esedékes és várható kifizetések teljesítéséhez mindenkor megfelelő mennyiségű, és címletű bankjegy, érme álljon rendelkezésre. A házipénztár készpénzkészletének tárolási módja: az Ügyintézői Szervezet a házipénztárban lévő készpénz és értékek megőrzésére pénzes kazettát használ. A pénzes kazetta kulcsát a pénztáros kezeli. A pénztári kulcsok másod-, esetleg harmadpéldányát az elnöknek, az eredeti kulcskezelő által lepecsételt és aláírt, aláírásával ellátott zárt borítékban, biztonsági zárral felszerelt íróasztalban kell tárolni. Ha a pénztári kulcs elveszett, eltört, vagy a zár elromlott, azt azonnal jelenteni kell az elnöknek, aki a szükséges intézkedéseket megteszi. A pénztár a hónap utolsó munkanapján tart nyitva. 4. Pénztári nyilvántartás vezetése: A pénztári befizetésekről és kifizetésekről szabvány pénztári bizonylatot kell kiállítani. A bevételi vagy kiadási bizonylatot nem kell kiállítani abban az esetben, ha a kiadásra kerülő pénz összegét az alapbizonylat tartalmazza. A bizonylattömbök szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket lehet felhasználásra kiadni. A pénztár be- és kifizetését az e célra szolgáló szabványnyomtatvány kitöltése után a pénztári jelentésbe fel kell vezetni. A pénztárjelentés folyamatosan készül, havi zárással. A közbeeső időben csak ellenőrző zárás van. A házipénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot tollal kell kiállítani. A bizonylat minden rovatát értelemszerűen ki kell tölteni és a befizetővel alá kell íratni. Az alkalmazandó bizonylat B.Sz.ny /a. vagy ennek tartalmával egyező nyomtatvány. A bevételi pénztárbizonylat első példánya a könyvelés bizonylata, melyhez csatolni kell a pénztári bevételezés alapbizonylatait. A bevételi pénztárbizonylat második példánya a Nyugta", melyet a befizetőnek kell átadni. A bevételi pénztárbizonylat harmadik példánya a tőpéldány, amely a tömbben marad. Házipénztári kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot tollal kell kiállítani. Valamennyi rovatát a bizonylatnak ki kell tölteni. Alkalmazandó bizonylat B.Sz.ny /v. vagy ennek tartalmával egyező nyomtatvány. A pénztár-kivételezési bizonylat kétpéldányos, melynek első példánya a könyvelés bizonylata a pénztári kifizetések alapbizonylatával együtt. Második példány a tőpéldány, a tömbben marad. Pénztári kifizetésnél meg kell állapítani, hogy a pénzt felvevő személy jogosult-e a pénzfelvételre. Ha a pénz felvételezésére nem az jelentkezik, akit illet, hanem megbízottat küld, a pénz csak szabványszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. Egy kiadási pénztárbizonylaton egy személy vehet át pénzt. A pénztár be- és kivét bizonylatot a pénztárjelentésre kell felvezetni. Alkalmazandó pénztárbizonylat a B. Sz. ny rsz. vagy ennek tartalmával egyező nyomtatvány. A pénztárjelentés két példányban készül. Az első példány a mellékletekkel együtt a könyvelés példánya, a második példány a tömbben marad. Elszámolásra pénz csak az alábbi célokra adható: beszerzésre kiküldetési költségre kis kiadásokra (reprezentáció, posta stb.) üzemanyag vásárlás 6/26

7 Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan az arra feljogosított személyek utalványozása alapján lehet kifizetni. A felvett pénzzel 30 napon belül, legkésőbb minden hónap végén el kell számolni, így év végén elszámolási előleg nem lehet. Az elszámolási előleggel amíg el nem számolnak újabb előleg nem vehető fel. Az elszámolásra kiadott összegről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a pénzt felvevő dolgozó neve a pénz felvételének időpontja a kiadási pénztárbizonylat száma a felvétel jogcíme az elszámolásra felvett összeg az elszámolás határideje az elszámolás tényleges időpontja a ténylegesen felhasznált összeg a bevételi bizonylat sorszáma. Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a pénztáros köteles azt az elnöknek haladéktalanul jelezni. A házipénztár ügyvitelében alkalmazott szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásával és ügykezelésével kapcsolatban a számviteli bizonylati rendjéről szóló hatályos rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása: az alábbiakban felsorolt - sorszámmal ellátott fel nem használt nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni: bankszámla terhére kibocsátott csekkek (készpénzcsekk) elszámolási utalvány bevételi és kiadási pénztárbizonylat pénztárjelentés. A készpénzcsekket a pénzintézet bocsátja ki, az általa vezetett számláról történő összegek felvételére. A csekket egy példányban mindennemű javítás nélkül kell kiállítani. Ha a kiállításkor előírás történik, a készpénzcsekket keresztben történő áthúzással és Rontott" szóval át kell írni. A készpénzcsekk nyilvántartásának a következő adatokat kell tartalmazni: sorszám csekkszám felhasználás dátuma utalványozók aláírása felvett összeg megjegyzés. 5. Pénztárzárás házipénztár átadásakor Ha a pénztárost helyettesíteni kell vagy végleg távozik, pénztárzárlatot kell készíteni. A helyettesnek illetve végleges átvevőnek az átadott bizonylatokat és nyilvántartásokat át kell tanulmányoznia és annak helyességéről meg kell győződnie. Az átadásnál az átvevőnek az átadónak és a pénztárellenőrnek kell jelen lenni, a felelősségvállalási nyilatkozatot el kell készíteni. Ha az átadó betegség vagy egyéb ok miatt nem tud jelen lenni, az átadó helyett: könyvelő elnök jelen lenni köteles. 6. Bankszámla feletti rendelkezés: A hegyközségi tanács bankszámláját vezető pénzintézetnél aláírási joggal rendelkeznek: az elnök az alelnök és a titkár együttesen. A bankszámlához kapcsolódó e-bank kezelésére a titkár jogosult. A titkár a bankszámláról kifizetést az elnök (alelnök) utalványozására teljesíthet. 7/26

8 A leltározás rendjére vonatkozó részletes szabályok Leltározás A hegyközségi tanács könyvelése pénzforgalmi szemléletű, ezért a leltározás folyamatának erre tekintettel kell lenni. A hegyközségi tanács kettős könyvelést vezet, mely feleslegessé teszi a melléknyilvántartás vezetését. A leltározást megelőzően a selejtezést el kell végezni. A selejtezett eszközöket a munkatérből el kell távolítani és hasznosításukig illetve megsemmisítésükig elkülönített helyen kell tárolni. Ennek részleteit külön rögzíteni szükséges (jegyzőkönyvben), az immobil, inkurrens készletek hasznosítására javaslatot kell készíteni, melyről az elnök dönt. A mérleg bizonylati alátámasztásául, minden év második felében, lehetőleg december hónap folyamán, december 31-i fordulónappal felvett vagyonleltárt kell készíteni. A leltárnak ki kell terjednie az Ügyintéző Szervezet tulajdonát képező, vagy kezelésébe adott eszközök és aktívák, valamint ezek forrásai (passzívák) állományának (mennyiségi) megállapítására. A leltár lezárásaként a felvett mennyiségi leltár értékelésére, hiányok - többletek kidolgozására és a számviteli előírások szerinti elszámolására. Leltározás menete 1. A leltározás megkezdése előtt minden évben leltári ütemtervet kell készíteni, a leltározási egységeket ki kell jelölni, és ezt az ütemtervet a leltár mellékleteként meg kell őrizni. 2. A leltározandó anyagot a leltárra elő kell készíteni a következők szerint: - analitika kartonokat naprakészen le kell zárni, - a tételes felvételhez az anyagokat rendszerezni kell, hogy számba vehető legyenek. 3. Leltárhoz szükséges nyomtatványokat szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. 4. A felvett és értékelt leltárt a leltárfelvevő, valamint a leltárellenőr köteles aláírásával hitelesíteni. A számviteli elszámolás után - a mérleg bizonylati alátámasztásul - annak mellékleteként legalább 5 évig meg kell őrizni. 5. A leltározás módja: a. ) mennyiségi felvétel b.) egyeztetéssel. A mennyiségi felvétel: megszámlálással, a nyilvántartásoktól függetlenül, azokkal csak utólagos összehasonlítással történik (a készleteknél). Egyeztetés: a főkönyvi számlákat az analitikus nyilvántartással való összehasonlítással, vagy pedig a könyvelés helyességét az igazoló okmánnyal való összehasonlítással, például bankszámlá(ka)t - kivonattal, pénztárszámlá(ka)t a pénztárnaplókkal. Tárgyi eszközök és a beruházások leltározása és értékelése Tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak közül a. Az ingatlanokat 5 évenként, b. A bútorokat, berendezési tárgyakat 2 évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. A tárgyi eszközök leltározásának ki kell terjednie a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartásában felvett tartozékra is. A vagyoni értékű jogokat 4 évenként, a nyilvántartással való egyeztetéssel kell leltározni. 8/26

9 A befejezetlen beruházások állományát évente a számlákkal és az analitikus nyilvántartással egyeztetve kell leltározni. Készletek leltározása és értékelése A raktári készleteket évenként, fordulónappal, mennyiségi felvétellel kell leltározni. A munkahelyi fogyóeszközöket kétévenként mennyiségi felvétellel, a dolgozónál lévő (személyi használatra kiadott) fogyóeszközöket kétévenként egyeztetéssel kell leltározni. Az úton lévő vásárolt készleteket a rendelkezésre állóadatok (számla, szállítólevél, értesítés) alapján kell leltározni, és a leltárban elkülönítve kimutatni. Az idegen helyen tárolt készletekről december 31 -i fordulónapi tárolási nyilatkozatot kell kérni. A szakkönyvtár anyagát 2 évenként a nyilvántartással való egyeztetéssel kell leltározni. A használatban lévő szoftvertermékek 2 évenként egyszer, a nyilvántartással való egyeztetéssel kell leltározni. Egyéb eszközök és források leltározása és értékelése 1. Minden határidőn túli adóst (vevőt) fel kell szólítani legalább egyszer minden év szeptember 30-ával. amennyiben 8 napon belül észrevételt nem tesz úgy a tartozást elfogadottnak tekintik." Megjegyzéssel 2. A szállítókkal (hitelezőkkel) szembeni tartozásokat tényleges értéken + késedelmi pótlék kell a mérlegben kimutatni. 3. A kétessé vált követeléseket (peresített) a mérlegben külön tételként kell kimutatni. Mindaddig kell kétes követelésként a mérlegben szerepeltetni, amíg a bíróság az ügyben jogerős határozatot nem hoz. A határozat meghozatala után a határozat szerint kell a számviteli elszámolás során eljárni. 4. Gazdasági bírságot, eljárási kötelezettséget, a késedelmi kamatot az önellenőrzési és késedelmi pótlékot az esedékességkor kell a számvitelben elszámolni, és a mérlegadatokban szerepeltetni. 5. A házipénztár forint pénzkészletét a pénztárkönyvvel egyezően, valuta pénzkészletként az év utolsó napján érvényes vételi valutaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegbe felvenni. 6. A deviza (valuta) követelést vételi a tartozást eladási árfolyamon az év utolsó napján érvényes forintértékben kell szerepeltetni. 7. Az értékpapírokat (kötvény, részvény, váltó) a tényleges beszerzési áron kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökken. 8. Átmenő aktívák és passzívák címén csak a tárgyévben felmerült, de a következő évet terhelő költség és ráfordítás, illetve a tárgyévet illető, de a következő évben realizálódó árbevétel és bevétel szerepeltethető. Minden átmenő tételt számlával kell igazolni, vagy ha a számla nem áll rendelkezésre (például közüzemi díjak) az ilyen címen szerepeltetett összegeket számítással kell alátámasztani. 9. Bankköltségeket és a bankkamatot mindig arra az időszakra kell elszámolni, amely időszakra a terhelés vonatkozik, függetlenül a pénzügyi kiegyenlítés időpontjától. 10. A forgóeszközöket beszerzési, illetve előállítási költségen kell értékelni, csökkentve a leírásokkal azok értékét. Az eszközöket élőállítási költségüknél magasabb értékben nem szabad felvenni. 11. A fentiekben rögzített szabályzat visszavonásig marad érvényben, a végrehajtásra minden évben külön intézkedéssel kell rendelkezni. 9/26

10 Az iratkezelés rendjére vonatkozó részletes szabályok I. Általános szabályok 1. Az iratkezelési szabályzat hatálya Az iratkezelési szabályzat (továbbiakban ISZ) előírásait kell alkalmazni a hegyközségi tanács teljes ügyvitelében megvalósuló minden iratkezelési tevékenységre. 2. Iratkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak Irat: minden olyan tartós jelhordozón rögzített szöveg, számsor, tervrajz, vagy bármilyen módon kódolt adat és információ, amely valamely belső vagy külső szerv tevékenységével, illetőleg személy működésével összefüggésben a Hegyközségi Tanács érdekében keletkezett, tekintet nélkül arra, hogy milyen hordozón, formában, alakban és milyen eszköz felhasználásával jött létre, ideértve a számítástechnikai adatfeldolgozás útján rögzített adatokat is, kivéve a megjelenítés céljából készült kiadványok kéziratát. Ügyirat: a Hegyközségi Tanács, valamely külső szerv, illetőleg személy adott egyedi ügyére vonatkozó adatok összessége. Előirat: az ügyiraton belül, az időben megelőzően keletkezett kapcsolódó irat. Utóirat: Az okiraton belül, az időben később keletkezett kapcsolódó irat. Irattár: a Hegyközségi Tanács tevékenységével összefüggésben keletkezett ügyiratok időleges vagy végleges elhelyezési és őrzési szerve. Irattári anyag: a Hegyközségi Tanács tevékenységével összefüggésben keletkezett minden irat, különösen ha annak tartalma közvetlenül a hegyközségi tanács érdekkörébe tartozik. Levéltári anyag: a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló jogszabályok szerint jelentős, történeti értékű irat. Irattári terv: az irattári tételek tagolásának és selejtezésének rendje. Irattári tételszám: az irattári tétel megnevezéséhez rendelt számjel. II. Irattári terv 1. Az irattári terv ügycsoportonként tartalmazza: az irattári tétel megnevezést, az irattári tételszámot, az ügyirat kötelező megőrzési idejét (években), a selejtezhető ügyirat selejtezhetőségének legkorábbi időpontját (naptári évben), a levéltári átadás időpontját (naptári évben), az elkülönítetten tárolt ügyiratok tárolási helyét. 2. Az irattári tétel a benne foglalt ügycsoportra általános jellemző kifejezéssel kell nevesíteni. III.Az iratkezelés és szervezete 1. Az iratkezelés érdemi mozzanatai érkeztetéstől az expediálásig (a kiadmányozott irat postai vagy közvetlen úton való érkeztetésig) a hegyközségi tanács székhelyén lévő irodában történik. 2. Az ügyiratkezelés körében történik: a beérkező postai és közvetlenül kézbesített küldemények átvétele, a postabontás, az érkeztetés, az iktatás és mutatózás, a kiadományozott iratok (az aláírásra jogosultak által aláírt és lepecsételt levelek) expediálása (postázása illetve kézbesítése), az irattár kezelése. 10/26

11 3. A helyi iratkezelés az iratok helyi iktatása és mutatózása az iktatószámok feltüntetésével, az ügyiratok kiadmányozására elkészítése vagy irattári elhelyezésre történő szerelése", a folyamatban levő, határidős ügyek nyilvántartása. IV.A beérkező iratok átvétele, érkeztetése, elosztása 1. Postabontás A hegyközségi tanács székhelyére érkező vagy közvetlenül kézbesített küldeményeket a hegyközségi tanács alkalmazottja veszi át naponta. A névre, a sajátkezű felbontásra szóló vagy a hegyközségi tanács képviselőjének címzett küldeményt az érintett személy bontja fel. 2. Érkeztetés Az érkeztetés művelete során dátumbélyegzéssel kell ellátni az iratot. A bélyegző rovatai: Érkezett..év...hó...nap. Az iratra iktató számot kell rávezetni. A felbontott és érkeztetett irathoz minden esetben tartós rögzítéssel csatolni kell a postaszolgálati adatokat feltüntető borítékot, amely a kézbesítés időpontjához fűződő jogi hatály érvényesítése szempontjából bizonyítási eszköznek minősülhet, ezért azt az iratkezelés tekintetében az ügyirat részének kell tekinteni. 3. Az iratok elosztása A beérkezett küldemények az ügyviteli igényeknek megfelelően csoportosítani kell. Az iroda a beérkezett és csoportosított iratokat a címzetthez, illetőleg az ügyrend (Szervezeti és Működési Szabályzat) szerint illetékes az ügy elintézésre hatáskörrel bíró személyhez továbbítja. A küldemények belső átadás - átvételét átadókönyv használatával kell továbbítani. A tértivevénnyel érkező, illetőleg ajánlott küldeményeket a postaszolgálati ragszámok és egyéb azonosító számok (jelek) feltüntetése mellett kell kézbesíteni a címzetthez. Az ilyen küldemények kézbesítését az átadókönyvben a címzett aláírásával el kell ismertetni. V. Iratnyilvántartás 1. A kötelező jogszabályi előírásoknak megfelelően a hegyközségi tanács iratait a beérkezésük, illetőleg keletkezésük időpontjában nyilvántartásba kell venni. 2. Az iratnyilvántartás: az iktatás az irat azonosítására alkalmas adatok rávezetése az iratra, az iktatókönyvbe történő nyilvántartásba vétellel egyidejűleg. 3. Az iratok nyilvántartása a hegyközségi tanács irodán iktatókönyvben, a beérkezésük sorrendjében történő bevezetéssel valósul meg. 4. Az iktatott ügyiratok beérkező első példánya folyó sorszámot kap, míg az ugyanazon ügyben beérkezett újabb iratok alszámot kapnak. Az iroda által vezetett tárgymutató révén ellenőrzi, hogy az újabb beérkezésnek a hegyközségi tanácsnál van-e iktatott előzményirata. Amennyiben kimutat ilyen, úgy az újabban érkezett iratot alszámmal látja el, és az előzményt a címzetthez történő továbbítása előtt csatolja az irathoz. 5. Iktatás műveleti elemei: az iratszám (alszám) rávezetése az iratra, az irat adatainak rögzítése az iktatókönyvben, az előzmények szerelése" az újonnan beérkező irathoz, az irat nyilvántartásba vétele a tárgymutató könyvben. 6. Az iktatókönyv nyilvántartási adatai: iktatószám (folyó sorszám, alszám), az érkezés időpontja, a beküldő neve, hivatkozási száma, 11/26

12 a mellékletek száma, az ügyirat tárgya, az ügyintéző neve, kezelési feljegyzések, az irattári tételszám, az irattárba helyezés időpontja. 7. Az iktatásra kerülő iratok köre: A hegyközségi tanács tevékenységével és működésével összefüggő, illetőleg a Hegyközségi Tanács érdekkörében felmerülő bármely ügyben keletkezett minden iratot - kivéve a meghívókat, reklám- és propagandaanyagokat - iktatni kell. 8. A betelt iktatókönyvet hitelesítő záradékkal ellátva az irattárban kell elhelyezni. 9. Az iktatókönyv nem selejtezhető. VI. Az irattári elhelyezés 1. Az elintézett ügyek iratait az irattárban kell elhelyezni. Kimenő leveleknél amennyiben az ügyirat aláírója és ügyintézője eltér, úgy az ügyintéző köteles az irattári példányt az aláíró alatt szignózni. 2. A határidős, folyamatban lévő határidős nyilvántartásban kell az irattárban ideiglenesen elhelyezni. Az adott ügyiratot a feltüntetett határnapon ki kell emelni az irattárból, és az időközben esetlegesen beérkezett utóiratokkal felszerelve" az elintézéséért felelős ügyintézőnek kell átadni. 3. Az ügyirat irattárban történő elhelyezésére az ügyintéző az expediálást követően, illetőleg a kiadmányozó a kiadmányozással egyidejűleg adhat utasítást, amit az iratra kell rávezetni. 4. Az irattárba helyezés előtt ellenőrizni kell, hogy az ügyirat valamennyi, iktatókönyvben feltüntetett szerelvénye hiánytalanul rendelkezésre áll-e. 5. Az irattárba helyezés tényét és időpontját a tételszám rögzítése mellett az iktatókönyvben fel kell jegyezni. 6. ) Az irattárban az iratokat a hegyközségi tanács szerveinek megfelelő tagolásban, évenként elkülönítve, az irattári terv szerinti tételekben az iktatószámok (alszámok) sorrendjében kell tárolni és megőrizni. A könyvelési, raktári anyagforgalmi bizonylatok, számlák, elismervények és egyéb iratok egy üzleti évre vonatkozó teljes sorozata tekintendő egy irattári tételnek. 7. Az irattárban elhelyezett irat csak átvételi elismervény mellett, hivatalos használatra, a hegyközségi tanácsnak, annak tagjainak szolgáltatható ki. Másolat kiadására az ügyirat tárgya szerinti illetékes, kiadványozási hatáskörrel bíró személy adhat engedélyt. VII. Iratselejtezés 1. A nem történeti értékű, levéltári átadási kötelezettséggel nem járó és az ügyvitel érdekében már szükségtelen ügyiratokat ki kell selejtezni. 2. Irattári ügyiratokat megsemmisíteni vagy nem iratszerű felhasználás céljából csak szabályszerű iratselejtezés útján szabad kiselejtezni. Irattári anyagot egyéb módon elidegeníteni, használhatatlanná tenni vagy megsemmisíteni tilos. 3. Az iratanyag lejárt őrzésű idejű, levéltári átadásra nem kerülő tételeit általában évenként, de legalább 5 évenként ki kell selejtezni. 4. Az iratselejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely nem selejtezhető. 5. A selejtezési jegyzőkönyv tartalmazza: a selejtezést végrehajtó személy nevét, a selejtezést elrendelő személy, valamint az azt végrehajtó személy nevét, a selejtezés kezdeti és befejezési időpontját, a kiselejtezett irattári tételeket, 12/26

13 a selejtezett iratok évkörét, a kiselejtezett iratok mennyiségét. 5. A Hegyközségi Tanács képviselője a tervezett iratselejtezést a területileg illetékes levéltárnak a kitűzött időpont előtt 30 nappal köteles bejelenteni. A végrehajtott iratselejtezésről szóló jegyzőkönyv két példányát a területileg illetékes levéltárnak meg kell küldeni. A kiselejtezett iratokat megsemmisíteni vagy egyéb, nem iratszerű módon felhasználni illetőleg értékesíteni csak a levéltárnak beküldött jegyzőkönyvre rávezetett levéltári hozzájárulás birtokában és annak megfelelően szabad. 6. Nem selejtezhető iratok: a Hegyközségi Tanács létesítésére, szervezésére, működésére és iratkezelésre vonatkozó alapvető fontosságú ügyiratok, a levéltári szempontból történeti értékű iratok, a levéltári anyagokat képező iratok, az irattári tervben nem selejtezhetőnek minősített egyéb iratok. 13/26

14 A számviteli politika részletes szabályai I. A számviteli politika célja, tartalma A hegyközségi tanács számviteli politikája - a számviteli törvény végrehajtására vonatkozóan - a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. beszámolási és könyvvezetési forma, 2. a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja, 3. a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai, 4. a 50 ezer Ft egyedi beszerzési, érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása, 5. az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetésként történő számbavétele, 6. az eredmény-kimutatás formájának megválasztása, 7. a rendkívüli és szokásos események minősítése, 8. a kiegészítő melléklet tartalma, szerkezete, 9. az időbeli elhatárolás rendje, 10. a számviteli elszámolás szempontjából lényeges"-nek minősített információk, 11. az ellenőrzés, az önellenőrzés során jelentősebb" összegű hibák 12. a számviteli elszámolás szempontjából nem jelentős"-nek minősített árfolyamváltozások 13. a bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje, 14. az éves beszámoló elkészítésének időpontja, a beszámolóért való felelősség. 15. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következők: 16. a számlarend, 17. az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, 18. a pénzkezelési szabályzat, II. A számviteli politika részletes előírásai 1. Beszámolási és könyvvezetési forma A sokoldalúbb informálás érdekében a hegyközségi tanács a kettős könyvvitel vezetését végzi és egyszerűsített éves beszámoló készítésével tesz eleget beszámolási kötelezettségének. A hegyközségi tanács a mérleget nem tagolja tovább. 2. Alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása A hegyközségi tanács az ilyen típusú költségeket nem aktiválja, azokat egy összegben elszámolja a felmerülés éve eredménye terhére. 3. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja 3.1. Immateriális javak értékcsökkenése a.) Vagyoni értékű jog Tervszerinti értékcsökkenés elszámolásának időtartama: 6 év Elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,7 %, 14/26

15 elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) b.) Szellemi termék Tervszerinti értékcsökkenés elszámolásának időtartama: 3 év Elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték 33,3 %, 3.2. Tárgyi eszközök értékcsökkenése a.) Ingatlanok értékcsökkenése a.a.)épületek elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik.(+) az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték:.2 %, Ft.) a.b.) Építmények elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 2 %, b. ) Műszaki berendezések, gépek, járművek b.a.)termelő gépek, berendezések, szerszámok gyártóeszközök elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) - az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték 14,5:. %, b.b.) Termelésben közvetlenül résztvevő járművek elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik.(+) - az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 20%, c.) Egyéb berendezések, felszerelések, járművek c.a.) felszerelések Üzemi (üzleti) gépek, berendezése és elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik.(+) - az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték 14,5%, c.b.) Egyéb járművek elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása:.bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték:. 20 %, c.c.) Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 15/26

16 elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) - az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 14,5 %, c.d.)üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik.(+) - az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték:.14,5 %, c.e.)egyéb berendezések, felszerelések, járművek elszámolásra kerülő értékcsökkenés meghatározása bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik.(+) - az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték:.14,5 %, Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (bányaművelésre, vegyi hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. 3.3 Az értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása az üzembe helyezést, használatba vételt követő naptól történik A hegyközségi tanácsnál az értékcsökkenés és annak költségként történő (értékcsökkenési leírásként való) elszámolása, éves mérleg elkészítését megelőzően történik Az értékcsökkenés elszámolásához kialakított módszer megváltoztatása A működés szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró tárgyi eszközök esetében - azok élettartama alatt az üzembe helyezéskor, használatba vételkor meghatározott, megtervezett értékcsökkenés megváltoztatható, ha az értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményben lényeges változás következett be. Erre akkor kerülhet sor, ha a meghatározó tárgyi eszköz használatában, kihasználásában, hasznosítás körülményeiben, - káresemény miatt olyan változás következett be, mely a tárgyi eszköz elhasználódására jelentős kihatással van. A számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni! 4. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai A tervezett leírást meghaladó terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél, a beruházásnál elszámolni akkor, - ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás értéke tartósan ( egy évet meghaladóan ) lecsökken, - ha szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, 16/26

17 - ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás megrongálódás következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, - ha a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével jegyzőkönyvet kell készíteni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetében az eszköz továbbra is állományba marad. Ha tárgyi eszköz, a beruházás gondatlanság, karambol, elemi csapás vagy egyéb káresemény következtében megsemmisült, az eszközt állományból ki kell vezetni és nettó értékét egyéb (szokásos mértéket meg nem haladó esemény bekövetkezésekor) illetve rendkívüli (rendkívüli esemény bekövetkezésekor) ráfordítások között - és nem terven felüli értékcsökkenési leírásként - kell elszámolni, mivel ilyenkor az eszköz nem marad állományban. Ugyanígy kell eljárni a selejtezett és hiányzó tárgyi eszközök, beruházások, továbbá az immateriális javak esetében is. 5. A 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása A hegyközségi tanács az irodai eszközök-, berendezések, borbemutatók, borversenyek eszközei, mint 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti un. kis értékű tárgyi eszközöket a használatba vételkor egy összegben elszámolja értékcsökkenési leírásként. Az így elszámolt tárgyi eszközökkel kapcsolatban - a tulajdon védelme érdekében - biztosítani kell a mennyiségi nyilvántartást. 6. Az értékvesztés elszámolásának feltételrendszere Értékvesztést kell elszámolni: a vásárolt készleteknél, a saját termelésű készleteknél, a hegyközségi tanácsban lévő részesedést jelentő - befektetéseknél, valamint, az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál abban az esetben, ha mérlegkészítéskor azok piaci értéke alacsonyabb mint a nyilvántartás szerint értéke. Az értékvesztés megállapításához, annak összegének meghatározásához: a.) a vásárolt készletek (anyagok, áruk) estében - nyilvántartás szerinti beszerzési árát össze kell hasonlítani a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értékkel, továbbá - felül kell vizsgálni, hogy a vásárolt készletek = megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak ( szabvány, szakmai-műszaki előírások, szállítási feltételek, stb.) = nem rongálódtak-e meg, = felhasználásuk, értékesítésük nem vált-e kétségessé. 17/26

18 A felülvizsgálat során tett megállapításokról, - a készleteket az analitikus készletnyilvántartással megegyezően részletező jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. A mérleg megállapításához a jegyzőkönyvben külön-külön kell rögzíteni, az elszámolt értékvesztés összegét. (A jegyzőkönyvet akkor is el kell készíteni, ha nem kell értékvesztést elszámolni. Ebben az esetben azt kell rögzíteni, hogy a készletek a piaci értéke nem alacsonyabb a beszerzési árnál, illetve a készletek mindenben megfelelnek a műszaki és minőségi követelményeknek.) Amennyiben a Szt. szerint meghatározott piaci érték a beszerzési árnál alacsonyabb, úgy a vásárolt készleteket ezen az alacsonyabb értéken kell a mérlegbe felvenni. Az értékvesztés összegének meghatározása, az egy évnél régebben beszerzett - fajlagosan kis értékű - készleteknél a vállalkozásunk által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában történik, a Szt. -ben biztosított lehetőség alapján. Fajlagosan kis értékűnek minősülnek azok a készletek, amelyek egy mennyiségi egységére eső beszerzési ár nem haladja meg a 50 e Ft-ot. b./ az egy évnél hosszabb lejáratú, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékvesztésének megállapításához, azok piaci megítéléséből kell kiindulni. Ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül alacsonyabb az értékpapírok piaci megítélése, mint a nyilvántartási szerinti érték, akkor az értékvesztés elszámolásával egyidejűleg csökkenteni kell a nyilvántartás szerinti értéket. A nyilvántartás szerinti értéket addig kell csökkenteni, hogy azok a mérlegben a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci megítélésnek megfelelően szerepeljenek. Az értékpapírok értékvesztésének meghatározásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását valamint az értékvesztésre vonatkozó javaslat elkészítését. 7 Az értékpapírok forgóeszközként illetve pénzügyi befektetésként történő számbevétele A Szt. előírásai szerint a befektetett pénzügyi eszközök között azokat az értékpapírokat kell nyilvántartani, amelyeket a befektetető azzal a céllal vásárolt meg, hogy tartós jövedelemre, kamatra, osztalékra tegyen szert, illetőleg befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Ebben az esetben a befektetés (megvásárlás) tartós, hosszabb - legalább egy évet meghaladó - időre - szóló döntésre épül. A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok a Szt. szerint az eladásra vásárolt kötvényeket, a saját részvényeket, üzletrészeket, az eladásra vásárolt részvényeket, valamint az egy événél rövidebb befektetési idejű egyéb értékpapírokat foglalják magukban. A hegyközségi tanácsnál a megvásárolt értékpapírok befektetett pénzügyi eszközzé, illetve forgóeszközzé minősítésére a hegyközségi tanács elnöke és az Ellenőrző Bizottság elnöke jogosultak együttesen. A kisebb hozamú, de garantált biztonságú állampapírokat előnybe kell részesíteni. A minősítést a vásárlással egyidejűleg, az értékpapíroknak a könyvviteli nyilvántartásba történő számbavétele előtt el kell végezni. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében a mérleg készítésekor, a december 31-én meglévő valamennyi értékpapírt felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azt a mérleggel lezárt évet követően tartósan, vagy nem tartósan szándékozik hegyközségi tanácsnál megtartani. Az adott értékpapírt a minősítésnek megfelelően kel a mérlegben - befektetett-, vagy forgóeszközként szerepeltetni, és biztosítani kell a könyvviteli nyilvántartások - átminősítésnek megfelelő - módosítását is. Az értékpapírok év végi minősítése a hegyközségi tanács elnöke és az Ellenőrző Bizottság elnöke kizárólagos hatáskörébe tartozik. 18/26

19 8. Az eredmény kimutatás formájának megválasztása A Szt. előírása szerint az eredmény-kimutatás a hegyközségi tanács tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén elkülönítetten az előző év(évek) mérleg szerinti eredményét módosító tételeket is - tartalmazza, valamint az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. A Szt.-ben biztosított választás alapján a hegyközségi tanács összköltség eljárással készíti eredmény-kimutatását. 9. A rendkívüli és szokásos események minősítése A számviteli törvény előírásai alapján az eredmény kimutatásban a különböző eredmény kategóriák között külön ki kell mutatnia a rendkívüli gazdasági események bevételeinek és ráfordításainak különbözeteként a rendkívüli eredményt. A gazdasági esemény rendkívüliségének minősítési szempontjai az alábbiakban kerülnek meghatározásra: - a gazdasági esemény a rendszeres tevékenységgel nem áll szoros kapcsolatban, - a felmerült tevékenység a rendes tevékenységhez képest szokatlan, - a gazdasági esemény az előfordulás tekintetében rendkívüli, eseti jellegű, - mértéke jelentős, Az előzőekben leírtak alapján : a.) Rendkívüli bevételként kell elszámolni: - a rendkívülinek minősített káreseményekkel kapcsolatos térítéseket, - bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések.összegét, Az összeghatár alatt egyéb bevétel Rendkívüli ráfordításként kell elszámolni: - a 30 eft egyedi összeghatárt meghaladó be nem folyt, meg nem térült (behajthatatlan) követeléseket (hitelezési veszteségeket), - a 30 eft egyedi összeghatárt meghaladó káresemények (Az összeghatár alatt egyéb ráfordítás) - az.10 eft egyedi összeghatárt meghaladó bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok. 10. Kiegészítő' melléklet tartalma, szerkezete A kiegészítő melléklet összeállítása során biztosítani kell, hogy az - a mérleg és az eredmény kimutatás adatain túlmenően - olyan számszerű és szöveges ismereteket, információkat nyújtson, amelyek az éves beszámoló egésze adatai tartalmában az érdekelt számára egyértelművé és használhatóvá teszi. A kiegészítő mellékletben akár számszerű adatok, akár szöveges magyarázatok formájában minden olyan információnak meg kell jelennie, amely a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplő adatokon túlmenően szükséges ahhoz, hogy az éves beszámoló érthető, világos és hasznosítható információkat szolgáltasson az érdekeltek számára. A kiegészítő melléklet összeállítása során kiemelt figyelmet kell fordítani - a lényegesség és - a világosság elvének érvényesítésére. A hegyközségi tanács kiegészítő mellékletében megjelenített információkat 19/26

20 - a tevékenységre és az éves beszámolóra utaló általános, - a mérleghez, valamint az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó specifikus és - a tájékoztató részekre tagolva kell bemutatni. A.) Az általános rész szerkezete, tartalma: a.) A tevékenység rövid bemutatása - működési forma: köztestület - alapítás (átalakulás) időpontja, - főbb tulajdonosok és tulajdoni arányuk, - a szervezet tevékenységi köre, - társadalmi pozíciója - lényeges tevékenységi tervek, célok b.) A számviteli politika rövid ismertetése - az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési módszerek ismertetése, - amortizációs politika bemutatása, - a szokásos és a rendkívüli tételek elkülönítésének szempontjai, - a számviteli politika meghatározó elemeinek megváltoztatása. c. ) Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet bemutatása, értékelése - vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet, - eszközök összetétele, - saját tőke és a kötelezettség aránya, - likviditás és a fizetőképesség, - költségvetés alakulása. B.) A speciális rész szerkezete, tartalma: A kiegészítő melléklet speciális része a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítéseket tartalmaz. a.) Mérleghez kapcsolódó kiegészítések: a.a.) A Szt. ben rögzített kötelező előírások - az össze nem hasonlítható előző évi adatok indokolása, - tétel átrendezések helyeinek megjelölése, összehasonlítások érdekében hivatkozások megadása, - előző évtől eltérő értékelések, azok hatása, - befektetett pénzügyi eszközök változásainak bemutatása, - tárgyévi értékcsökkenési leírás bemutatása, - terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának hatása, - lekötött pénzügyi tartalék összegének bemutatása, - követelések, kétes követelések, a kölcsönként adott összegek miatt várható fedezetére képzett tartalék bemutatása - az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eszközökre, forrásokra gyakorolt hatása a.b) A Szt.-ben nem szabályozott tételek: - érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak bemutatása, - árfolyam emelkedések ki nem mutatott hatása, - immobil készletek nagysága, összetétele, - nyilvántartott követelésekkel kapcsolatos tájékoztató adatok 20/26