Biodiverzitás. A biodiverzitás fogalma

Átírás

1 Biodiverzitás A biodiverzitás fogalma Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége. A fogalom több szinten értelmezhető, egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot (nézzük csak meg hányféle alma van), de egy kisebb területen belül is értelmezhető, pl. a Kárpátmedence biológiai sokfélesége, vagy akár egy kerti tó biodiverzitását is vizsgálhatjuk. A biodiverzitás a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák változatosságát foglalja magába. Jelenleg a biodiverzitás egyenletes elveszítését éljük át, ami úgy a természet világára, mint az emberi jólétre nézve mélyreható következményekkel jár együtt. A legfőbb okok a természetes élőhelyek változásaiban rejlenek. Ezeket az intenzív mezőgazdasági termelő rendszerek, az építkezések, a külfejtések, az erdők, óceánok, folyók, tavak és a talaj túlzott kihasználása, az idegen fajok inváziója, a szennyezés, valamint egyre fokozódó mértékben a világszintű éghajlatváltozás váltja ki. Európa célul tűzte ki a biodiverzitás elveszítésének 2010-ig való megállítását. Az EEA nemrégiben készült értékeléseinek tanúsága szerint jelentős további szakpolitikai erőfeszítések nélkül ez a cél valószínűleg nem érhető el. Új-Zéland

2 A biodiverzitás elvesztésének okai A biodiverzitás megóvása egyik kulcsa az emberiség fennmaradásának. Egyszerű példa, hogy a természetben előforduló fajok bármelyikéről kiderülhet, hogy egy eddig gyógyíthatatlan betegség gyógyszere. Ha hagyjuk, hogy minden nap fajok vesszenek el, akkor magunktól vesszük el az esélyt pl. élelem, vagy gyógyszerek megtalálására. De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat. Élőhelyek pusztulása a nagyobb biomokat esőerdők, szavannák, fenyőerdőket már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari célból. Szennyezés gondoljunk a tiszai ciánszennyezésre, vagy az olajszállítók baleseteire, de a mezőgazdaság is nagymértékben hozzájárul a faj csökkenéshez közvetve és közvetlenül talajjavítószerek nitrátjai és foszfátjai bekerülnek a talajba, a vízben megváltoztatva az élőhelyet. Ezenkívül előfordulhat fény- és zajszennyezés is. Kizsákmányolás 1. Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a bálnavadászat) 2. Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent, búvárkodás korallgyűjtés fenyegeti leginkább a korallokat a szennyezésen kívül, vadászat, stb.) Útépítés, felújítások Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok) Globális felmelegedés és klímaváltozás A klímaváltozás elérheti a 4 o C-os átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval. A biodiverzitás elvesztésének következményei Naponta közel 50 faj hal ki a Földön. A fajok sokféleségének ilyen nagyarányú csökkenése beláthatatlan következményekkel járhat, ami mindennapi életünket is komolyan befolyásolhatja (mint pl. élelmiszerellátási problémák, klímaváltozás hatásainak felerősítése). A fajok kihalásának legfőbb következményei: Energia elvesztése: A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik, így pl. az esőerdők kiirtásával a szegény országok még rosszabb helyzetben lesznek Afrikában, vagy Ázsiában. Valamint a szegényebb népcsoportok sokkal inkább ki vannak téve a biodiverzitás elvesztésének, mivel nagyon sokuk a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez. Élelemkészletek: Hozzávetőlegesen 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra és a gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, ezen felül az élőlények genetikai forrást is biztosítanak. Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok gondoljunk csak bele, mennyi faj teszi lehetővé, hogy a talaj termékeny legyen, mennyi élőlény segíti a víztisztítást és mennyi fafaj járul hozzá a tisztább levegőhöz. Klímaszabályozás: az erdők nagyban hozzájárulnak az éghajlathoz, hiszen pl. a szén-dioxidot ami egy üvegházhatású gáz ők lélegzik be. Kultúra és szabadidő: mindannyian sétálunk, sokan szeretünk kirándulni. Milyen unalmas lenne, ha az élőhelyek mindenhol ugyanúgy néznének ki, vagy ha mindenhol ugyanazt a fát látnánk, minden kertben ugyanaz a kutya ugatna.

3 patak zsiráf Nemzetközi törekvések CMS A CMS-t (Convention on Migratory Species Konvenció a Vándorló Fajokról), azaz a Bonni Egyezményt 1979-ben írta alá több mint 100 ország és 1983-ban lépett hatályba, hogy megőrizze a vándorló fajokat a vándorlásuk minden szakaszában. A vándorló fajok sérülékenyek, hiszen vándorlásuk bármely részében fellépő negatív hatás végzetesen befolyásolhatja az egész populációt. A konvenció nagy hangsúlyt fektet a vándorló vizimadarakra, a cetfélékre, a fókákra, az afrikai elefántokra, a gorillákra, a tengeri teknősökre, a sztyeppe madárvilágára és a saiga antilopra pedig a gorilla éve lesz. afrikai elefeánt zebrák

4 CITES A Washingtoni egyezményt, azaz a CITES-t (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) 1973-ban hozták létre, hogy megakadályozzák a veszélyeztetett élőlények kereskedelmét. A nemzetközi egyezséget több mint 174 ország írta alá, hogy megvédje a biodiverzitást. Évente több milliárd dolláros forgalmat bonyolít le a nemzetközi növény-és állatkereskedelem, amely több millió fajt érint. A kereskedelem olyan termékeket érint, amik maguk az állatok, vagy belőlük lett előállítva, mint pl. étel, egzotikus ajándéktárgyak, bőrtermékek, zenetárgyak, fatárgyak és gyógyszerek. A fajok kizsákmányolása többek között élőhelyüket és magát az állat-vagy növényfaj populációját is érinti. Többek közt a nemzetközi kereskedelemnek tudható be a 10 milliót is számláló afrikai elefántok re való csökkenése elsősorban az agyaruk miatt, illetve a tigris alfajok kipusztulása is. A CITES körülbelül fajt próbál védeni többek közt azáltal, hogy kb. 800 kipusztulóban lévő faj kereskedése teljesen tilos, illetve bizonyos fajok árusítása csak engedélyekkel valósulhat meg. Azonban sok esetben nehéz nyomon követni az illegális kereskedelmet. De gondoljunk csak bele kikhez is érkezik a behurcolt élőlény. Sajnos sokunknak eszébe sem ötlik, hogy esetleg mi is felelősök vagyunk az élőlények természetből való elhurcolásáért: háziállatként, vagy növényként egyre többen tartanak egzotikus élőlényeket. És ezeknek az állatoknak a nagy többsége a természetből került hozzánk és befogásukat követően rengetegen el is pusztultak belőlük. Ezenkívül külföldi utainkról is gyakran rengeteg növényi és állati eredetű ajándékokkal térünk haza, ami lehet, hogy épp egy kihalás szélén álló fajból származik. Mielőtt ilyen termékeket vásárolnánk érdeklődjünk alaposan utána, hiszen azonkívül, hogy egy élőlény természetből való kiemeléséhez járulunk hozzá még bajba is keveredhetünk a vámon emiatt. tigris orchidea

5 CBD A Convention on Biological Diversity-t (CBD), azaz a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt 1992-ben Rio de Janeiróban írta alá 150 ország. Ez az egyezmény talán a legjelentősebb nemzetközi törekvés, ahol is elismerték a biológiai sokféleséget, mint a fenntartható fejlődés egyik alapját. Továbbá olyan stratégiát dolgoztak ki, amely példa nélküli nemzetközi összefogást eredményezett. Az egyezmény felismeri, hogy a biodiverzitás több mint állat- és növényfajok összessége, ezen kívül ételt, gyógyszert, friss vizet és levegőt jelent legtöbbünknek; egy alapszükségletet az egészséges környezethez. Ezért az egyezmény 3 fő célt tűzött ki maga elé: a biodiverzitás megőrzését, a biodiverzitás részeinek fenntartható használatát, valamint a javak megosztását. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérje, többek közt sürgeti az információ és tudomány széleskörű és nemzetközi megosztását, hatástanulmányok elvégzését és a kormányok minél nagyobb szerepvállalását. pillangó kikerics A Ramsar Egyezmény A rohamosan csökkenő vizes területek és eme értékes ökoszisztéma nagyméretű kizsákmányolása eredményezte, hogy 1971-ben az iráni Ramsar városában aláírták a vizes élőhelyekkel és élőlényekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményt, hivatalosan Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről. Az egyezmény tehát elsősorban a vizes élőhelyek és az elsősorban ott élő madárvilág védelméért jött létre, azonban hamar megérett a felismerés, hogy az egész ottani élővilágot kell megmenteni. Az egyezmény hat fontos területet jelöl ki, a mocsárit, a deltavilágot, a tavakat, a tengereket és a folyó mentit, illetve az ember által létrehozottat. Az egyezmény célja ezen területek fenntartása és megőrzése. Az egyezmény továbbá kijelöl több mint 1800 területet, amelyekről a csatlakozó 158 tagállamnak gondoskodnia kell és biztosítani a biodiverzitás megfelelő megőrzését. Magyarországon 28 Ramsar terület található, ilyen például a Felső-Tisza, a Balaton, az Ipoly, a Kis Balaton, a Hortobágy és a Velencei-tó.

6 Pukaki-tó Új-Zéland tavirózsa UNCCD Az UNCD (United Nation Convention to Combat Desertification), azaz az ENSZ Egyezménye a Sivatagosodás Ellen 1977-ben született majd a Riói Konferencia során 1992-ben tovább fejlődött. Több mint 192 ország írta alá az egyezményt azzal a céllal, hogy saját területén és szintén nemzetközi együttműködésben megállítja a sivatagosodást. Az elsivatagosodás nemcsak rengeteg embert érint - több mint egy milliárd ember szenved ettől a folyamattól, ami talajpusztulással jár - hanem az élővilágot is károsan befolyásolja. A sivatagosodás során a talaj elveszti bizonyos tulajdonságait - pl. vízmegtartás, termékenység - ami aztán tovább hat a talajban és a talajból élő szervezetekre is. A megváltozott körülmények miatt az élővilág nem képes megmaradni. Tehát az elsivatagosodás a biológiai sokféleség elvesztésével jár. Az ENSZ eme egyezménye ezért olyan célokat állított fel, ami a sivatagosodás visszaszorítását tűzte ki célul - több-kevesebb sikerrel, mivel sajnos a sivatagosodás és ezzel együtt a talajpusztulás is évről évre növekszik. Legfőképpen emberi tevékenységek hatására. Pilaneserg Nemzeti Park, Dél Afrika sivatagosodás

7 UNESCO bioszféra rezervátumok Az Ember és a Bioszféra program az UNESCO kezdeményezésére született meg az 1970-es évek elején. Célja, hogy egy olyan hálózatot hozzon létre világszerte, ahol az emberek tanulhatnak a biodiverzitásról és annak elvesztésének következményeiről. A rezervátumok további célja, hogy megőrizzék a fajok, ökoszisztémák, tájak összességét és segítsék azok megismertetését a társadalommal. Összesen 531 bioszféra rezervátum létezik 105 országban, köztük nálunk is. Magyarországon ezek a területek az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Pilis és a Kiskunsági Bioszféra Rezervátum. Orrszarvú Fertő-tó Uniós törekvések A Berni Egyezmény A Berni Egyezményt, az egyik első regionális egyezményt 1979-ben fogadták el a vadon élő állatok, növények és élőhelyeik megmentése végett. Az egyezményt 39 ország írta alá, elsősorban az Európai Unióból és néhány más európai és afrikai ország. Az egyezmény legfőbb célja az élőhelyek és az ott élő élőlények megőrzése, különös tekintettel a védett fajokra, az államok közti együttműködés elősegítése ezen a téren és a védett és veszélyeztetett fajok figyelemmel kísérése, tanulmányozása. A Berni Egyezmény megszületése további együttműködésekhez vezetett és ez képzi a Natura 2000 program alapját is. magnólia rügy szilfa

8 Countdown en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését. Ehhez hozzájárult az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja, amelynek célja a fajok sokféleségének fenntartása széles társadalmi összefogásban. Ezeknek a programoknak a legfőbb célja, hogy a természetvédelmi jogrendszert javítsák, hogy megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, hogy nagyobb összefogást eredményezzen az államok és a társadalmi csoportok között, hogy jobban kiterjesszék a természetvédelmi céllal létrejött területeket és hogy a fajokat és élőhelyeiket minél jobban védjék. Sajnos a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy nagy kihívással néz szembe az Európai Unió, ha el akarja érni a célokat a fennmaradó egy évben. Mindenesetre egyes területeken jelentős a javulás, még máshol igencsak le vagyunk maradva. Azonban, nem csak a kormányokon, hanem nagy részben rajtunk is múlik a 2010-es célok elérése. Serra de estrela Natura 2000 A Natura 2000 hálózat az Európai Unió egyik legfontosabb természetvédelmi programja, amely egy ökológiai hálózat. Célja olyan területek megóvása, amelyeket az 1979-es Madárvédelmi és az 1992-es Élőhelyvédelmi Irányelv alapján folyamatosan jelölnek ki Európa szerte. Ezek a területek nem feltétlen természetvédelmi területek, vagy nemzeti parkok. Nagyon sok esetben magántulajdonok, amire viszont különleges szabályok érvényesek annak érdekében, hogy ezek a területek és élőlényeik fennmaradjanak. A Natura 2000 területek nemcsak szárazföldön, hanem az európai kontinens körötti tengerparti és vizes területein is léteznek. Szitakötő fenyőtűk télen

9 A Madárvédelmi Irányelv Ezt az irányelvet az EU 1979-en hozta létre a szabadon élő madarak megóvása érdekében. Ez az EU egyik legrégebbi és legösszefüggőbb természetvédelmi rendelete, ami a tagállamok minden vadmadarára kiterjed. Létrehozásának oka onnan ered, hogy a 70-es évek végén már folyamatosan csökkent a madarak száma élőhelyek elvesztése és a szennyezés miatt, továbbra azt is felismerték, hogy a vándorló madarak védelmében nemzetközi összefogás szükséges. Az irányelv fő célja a madarak elsősorban a vándorló és védett fajok élőhelyeinek védelme. Ennek eléréséhez úgynevezett különleges madárvédelmi területeket jelölnek ki, amik a Natura 2000 hálózat részét képezik. Ezeken a területeken az irányelv megtiltja mindenféle tevékenység végzését, amelyek közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetik a fajokat, pl. a madarak megölését, tojások eltávolítását, fészkük megrongálását, befogást. Azonban az irányelv engedélyezi a vadászatot, de fenntartható formában, bizonyos időszakokban. ölyv gólya Élőhely-védelmi Irányelv Az Élőhely-védelmi Irányelvet 1992-ben fogadta el az EU. Ez és a Madárvédelmi Irányelv képezi a Natura 2000 hálózat alapját. Az irányelv célja, hogy elsősorban a veszélyeztetett fajokat óvja meg a kipusztulástól, illetve kijelöljön olyan speciális élőhely típusokat mocsarak, rétek, különleges erdők amelyek európai jelentőséggel bírnak. Az irányelv több mint 1000 állat- és növényfaj, valamint 200 élőhely típust hívatott védeni. Geres Fuchsloch őszi erdő

10 1991-ben született egy EU rendelet (2092/91 EGK Rendelet) a mezőgazdasági termékek ökológiai (organikus) termeléséről, amely elsősorban a növénytermesztésre és kertészeti termékekre vonatkozik. Magyarországon a jogi szabályozás két rendelet útján valósul meg. Ezek a 2/2002. és a 140/1999. Hazai törekvések A Nemzeti Biodiverzitás Platform A Nemzeti Biodiverzitás Platform tudósok, szakemberek és döntéshozók fóruma, amely tudományos alapon segíti a biodiverzitás-csökkenés megállítását 2010-ig, az Európai Bizottság göteborgi nyilatkozatának megfelelően. A NBP elő kívánja segíteni olyan stratégiailag fontos kutatások támogatását és döntések meghozatalát, amelyek a Biodiverzitás Egyezmény szellemében hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, helyreállításához, elemeinek fenntartható felhasználásához, összességében a biodiverzitás-csökkenés megfékezéséhez. A NBP az európai platformon (EPBRS) keresztül az Európai Kutatási Program (European Research Area) része. Biodiverzitás-védelmi programok Állat- és növénymegőrzési programok WWF programok A WWF nemzetközi szervezet többek közt az óriáspandát, a szibériai tigrist és a hópárduc nagyban csökkenő számát próbálja meg megmenteni, illetve hazánkban a mocsári teknőst, a hódokat, a magyar szürke szarvasmarhát és a Przewalski lovakat, illetve ezek élőhelyeit.

11 Mit tehetünk mi? Mi az, amit Te is megtehetsz a biodiverzitás védelmében? 1. Csökkentsd az üvegházhatású gázok kibocsátását! Ha kevesebb energiát használunk, csökkenthetjük a CO 2 kibocsátásunkat, így a globális felmelegedést, ami nagyban hozzájárul a fajok kihalásához! Használj kevesebb energiát, vagy használj energiahatékony módszereket! 2. Újrahasznosíts, gyűjts szelektíven és ne használj műanyagot! Az EU-ban évente 1.3 milliárd tonna hulladék keletkezik, aminek égetése szennyező anyagok kibocsátásával jár, és elhelyezésének következményei károsan befolyásolják az élővilágot! Észrevetted már mennyi műanyagzacskó van a lakásban? Használj helyette vászontáskát! 3. Használj tömegközlekedést, biciklit, vagy görkorit! Fedezd fel a várost biciklivel és ne ragadj be a dugókba többet! 4. Vegyél és egyél GMO mentes termékeket! A GMO termékek megjósolhatatlan hatásokkal lehetnek a természetre. A természetet védeni kell az ilyen behatásoktól, hogy biztosítsuk túlélését a következő generációknak is. 5. Változtasd meg az étkezési szokásaidat! Drámai, de a halászterületek 75%-a veszélyben van! Hagyjuk a halállományok regenerálódását. Nézd meg, hogy az általad fogyasztott hal a fokozottan védett fajokat tartalmazó vörös könyvben megtalálható-e. 6. Tiszteld a természetet, ne szemetelj, ne pusztíts! Vigyázz a viselkedésedre és ne dobj el semmit, valamint ne tépj ki növényeket. Gondolj arra, hogy a szemét veszélyeztetheti az állatokat. 7. Ültess egy őshonos növényt! Élvezd a természetet, kirándulj, mialatt támogatod a helyi turizmust, gazdaságot helyi termékek fogyasztásával! A helyi termékek fogyasztásának rengeteg előnye van, többek közt nem kell messziről szállítani őket. 8. Vásárolj helyi fából készült bútorokat, vagy használt bútort! A trópusi esőerdők a fajok kb. 50%-ának adnak otthont. Naponta mégis hektár esőerdőt irtanak ki. 9. Ne hozz haza növényi, vagy állati eredetű ajándékokat utazásaidról! Gyakran az állatoknak az életükkel kell fizetniük a szuvenírekért. 10. Csatlakozz egy helyi természetvédő szervezethez! Ne másoktól várd a bolygó megmentését! Rengeteg különböző szervezet van.

12 Kvíz játék 1. Mi a biodiverzitás? o A Földön megtalálható élőlények és a különböző élőhelyek sokfélesége, és a fajon belüli változatosság. o Az állatok viselkedése. o A növények termése és virága. 2. Miért fontos a biodiverzitás megőrzése? o Hogy többféle állatot is láthassunk az állatkertben. o Az élőlények változatossága biztosítja az ember számára is a megfelelő életkörülményeket, mint az oxigént és az élelmet. o Nem fontos, nem okoz gondot a természet fenntarthatóságában, ha kipusztulnak a fajok, és csökken az állatvilág és a növényvilág gazdagsága. 3. Mitől pusztult ki az édesvízi halak több mint fele? o A tápláléklánc során megették őket a nagyobb halak. o Az emberi tevékenység miatt, a túlhalászás és a vizek szennyezésének következtében. o A halak fele nem tesz le ikrát. 4. Mennyi faj él jelenleg a Földön? o kb. ezer o kb. százezer o kb. másfél millió 5. Mennyi faj hal ki ebből naponta? o egy sem o kb. 4-5 o kb Miért veszítjük el a fajok többségét? o Az emberi tevékenység okozta szennyezések miatt: pl.: gyárak, erőművek működése, közlekedés szennyezései. o o Maguktól halnak ki, az ember nincs rájuk hatással. Az evolúciós folyamat szabályai szerint egyre kevesebb fajnak van létjogosultsága a földi életre.

13 Szókereső K I M P A L A S I T A P Í R E K A R O Z M Á R J F D P U P N M E D G O J E M D Z E A S Ó L Y O M A N D K V A L E P É N Y H A L S C Á P A O D F A L R C A H E Y I E D T S A D O B Í F G E A J L K P I H E U Z I Á T D I H T E E T T R R C H I E L E F Á N T V P J M I U T U R H N O P Ö N Y A K Á E G O R I L L A F R Y A Ú D E G F Ó K A V E G H E P A O R D N C S H Z E Z Y Z S I R Á F R I F S E F R J E G E S M E D V E S A E F G Y G A N T I L O P E A Z A H E D B H E T O R O S Z L Á N S F R T A F G H U I S F T A Z Ó T P Keresd meg az állatok neveit vízszintesen, függőlegesen és átlósan! ANTILOP, BÁLNA, CÁPA, DELFIN, ELEFÁNT, FÓKA, GORILLA, HATTYÚ, IMPALA, JEGESMEDVE, KROKODIL, LEPÉNYHAL, MOLYLEPKE, NÁDIRIGÓ, OROSZLÁN, PÁVA, ROZMÁR, SÓLYOM, TAPÍR, UHU, VADDISZNÓ, ZSIRÁF