Biodiverzitás. A biodiverzitás fogalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biodiverzitás. A biodiverzitás fogalma"

Átírás

1 Biodiverzitás A biodiverzitás fogalma Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége. A fogalom több szinten értelmezhető, egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot (nézzük csak meg hányféle alma van), de egy kisebb területen belül is értelmezhető, pl. a Kárpátmedence biológiai sokfélesége, vagy akár egy kerti tó biodiverzitását is vizsgálhatjuk. A biodiverzitás a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák változatosságát foglalja magába. Jelenleg a biodiverzitás egyenletes elveszítését éljük át, ami úgy a természet világára, mint az emberi jólétre nézve mélyreható következményekkel jár együtt. A legfőbb okok a természetes élőhelyek változásaiban rejlenek. Ezeket az intenzív mezőgazdasági termelő rendszerek, az építkezések, a külfejtések, az erdők, óceánok, folyók, tavak és a talaj túlzott kihasználása, az idegen fajok inváziója, a szennyezés, valamint egyre fokozódó mértékben a világszintű éghajlatváltozás váltja ki. Európa célul tűzte ki a biodiverzitás elveszítésének 2010-ig való megállítását. Az EEA nemrégiben készült értékeléseinek tanúsága szerint jelentős további szakpolitikai erőfeszítések nélkül ez a cél valószínűleg nem érhető el. Új-Zéland

2 A biodiverzitás elvesztésének okai A biodiverzitás megóvása egyik kulcsa az emberiség fennmaradásának. Egyszerű példa, hogy a természetben előforduló fajok bármelyikéről kiderülhet, hogy egy eddig gyógyíthatatlan betegség gyógyszere. Ha hagyjuk, hogy minden nap fajok vesszenek el, akkor magunktól vesszük el az esélyt pl. élelem, vagy gyógyszerek megtalálására. De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat. Élőhelyek pusztulása a nagyobb biomokat esőerdők, szavannák, fenyőerdőket már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari célból. Szennyezés gondoljunk a tiszai ciánszennyezésre, vagy az olajszállítók baleseteire, de a mezőgazdaság is nagymértékben hozzájárul a faj csökkenéshez közvetve és közvetlenül talajjavítószerek nitrátjai és foszfátjai bekerülnek a talajba, a vízben megváltoztatva az élőhelyet. Ezenkívül előfordulhat fény- és zajszennyezés is. Kizsákmányolás 1. Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a bálnavadászat) 2. Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent, búvárkodás korallgyűjtés fenyegeti leginkább a korallokat a szennyezésen kívül, vadászat, stb.) Útépítés, felújítások Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok) Globális felmelegedés és klímaváltozás A klímaváltozás elérheti a 4 o C-os átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval. A biodiverzitás elvesztésének következményei Naponta közel 50 faj hal ki a Földön. A fajok sokféleségének ilyen nagyarányú csökkenése beláthatatlan következményekkel járhat, ami mindennapi életünket is komolyan befolyásolhatja (mint pl. élelmiszerellátási problémák, klímaváltozás hatásainak felerősítése). A fajok kihalásának legfőbb következményei: Energia elvesztése: A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik, így pl. az esőerdők kiirtásával a szegény országok még rosszabb helyzetben lesznek Afrikában, vagy Ázsiában. Valamint a szegényebb népcsoportok sokkal inkább ki vannak téve a biodiverzitás elvesztésének, mivel nagyon sokuk a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez. Élelemkészletek: Hozzávetőlegesen 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra és a gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, ezen felül az élőlények genetikai forrást is biztosítanak. Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok gondoljunk csak bele, mennyi faj teszi lehetővé, hogy a talaj termékeny legyen, mennyi élőlény segíti a víztisztítást és mennyi fafaj járul hozzá a tisztább levegőhöz. Klímaszabályozás: az erdők nagyban hozzájárulnak az éghajlathoz, hiszen pl. a szén-dioxidot ami egy üvegházhatású gáz ők lélegzik be. Kultúra és szabadidő: mindannyian sétálunk, sokan szeretünk kirándulni. Milyen unalmas lenne, ha az élőhelyek mindenhol ugyanúgy néznének ki, vagy ha mindenhol ugyanazt a fát látnánk, minden kertben ugyanaz a kutya ugatna.

3 patak zsiráf Nemzetközi törekvések CMS A CMS-t (Convention on Migratory Species Konvenció a Vándorló Fajokról), azaz a Bonni Egyezményt 1979-ben írta alá több mint 100 ország és 1983-ban lépett hatályba, hogy megőrizze a vándorló fajokat a vándorlásuk minden szakaszában. A vándorló fajok sérülékenyek, hiszen vándorlásuk bármely részében fellépő negatív hatás végzetesen befolyásolhatja az egész populációt. A konvenció nagy hangsúlyt fektet a vándorló vizimadarakra, a cetfélékre, a fókákra, az afrikai elefántokra, a gorillákra, a tengeri teknősökre, a sztyeppe madárvilágára és a saiga antilopra pedig a gorilla éve lesz. afrikai elefeánt zebrák

4 CITES A Washingtoni egyezményt, azaz a CITES-t (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) 1973-ban hozták létre, hogy megakadályozzák a veszélyeztetett élőlények kereskedelmét. A nemzetközi egyezséget több mint 174 ország írta alá, hogy megvédje a biodiverzitást. Évente több milliárd dolláros forgalmat bonyolít le a nemzetközi növény-és állatkereskedelem, amely több millió fajt érint. A kereskedelem olyan termékeket érint, amik maguk az állatok, vagy belőlük lett előállítva, mint pl. étel, egzotikus ajándéktárgyak, bőrtermékek, zenetárgyak, fatárgyak és gyógyszerek. A fajok kizsákmányolása többek között élőhelyüket és magát az állat-vagy növényfaj populációját is érinti. Többek közt a nemzetközi kereskedelemnek tudható be a 10 milliót is számláló afrikai elefántok re való csökkenése elsősorban az agyaruk miatt, illetve a tigris alfajok kipusztulása is. A CITES körülbelül fajt próbál védeni többek közt azáltal, hogy kb. 800 kipusztulóban lévő faj kereskedése teljesen tilos, illetve bizonyos fajok árusítása csak engedélyekkel valósulhat meg. Azonban sok esetben nehéz nyomon követni az illegális kereskedelmet. De gondoljunk csak bele kikhez is érkezik a behurcolt élőlény. Sajnos sokunknak eszébe sem ötlik, hogy esetleg mi is felelősök vagyunk az élőlények természetből való elhurcolásáért: háziállatként, vagy növényként egyre többen tartanak egzotikus élőlényeket. És ezeknek az állatoknak a nagy többsége a természetből került hozzánk és befogásukat követően rengetegen el is pusztultak belőlük. Ezenkívül külföldi utainkról is gyakran rengeteg növényi és állati eredetű ajándékokkal térünk haza, ami lehet, hogy épp egy kihalás szélén álló fajból származik. Mielőtt ilyen termékeket vásárolnánk érdeklődjünk alaposan utána, hiszen azonkívül, hogy egy élőlény természetből való kiemeléséhez járulunk hozzá még bajba is keveredhetünk a vámon emiatt. tigris orchidea

5 CBD A Convention on Biological Diversity-t (CBD), azaz a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt 1992-ben Rio de Janeiróban írta alá 150 ország. Ez az egyezmény talán a legjelentősebb nemzetközi törekvés, ahol is elismerték a biológiai sokféleséget, mint a fenntartható fejlődés egyik alapját. Továbbá olyan stratégiát dolgoztak ki, amely példa nélküli nemzetközi összefogást eredményezett. Az egyezmény felismeri, hogy a biodiverzitás több mint állat- és növényfajok összessége, ezen kívül ételt, gyógyszert, friss vizet és levegőt jelent legtöbbünknek; egy alapszükségletet az egészséges környezethez. Ezért az egyezmény 3 fő célt tűzött ki maga elé: a biodiverzitás megőrzését, a biodiverzitás részeinek fenntartható használatát, valamint a javak megosztását. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérje, többek közt sürgeti az információ és tudomány széleskörű és nemzetközi megosztását, hatástanulmányok elvégzését és a kormányok minél nagyobb szerepvállalását. pillangó kikerics A Ramsar Egyezmény A rohamosan csökkenő vizes területek és eme értékes ökoszisztéma nagyméretű kizsákmányolása eredményezte, hogy 1971-ben az iráni Ramsar városában aláírták a vizes élőhelyekkel és élőlényekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményt, hivatalosan Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről. Az egyezmény tehát elsősorban a vizes élőhelyek és az elsősorban ott élő madárvilág védelméért jött létre, azonban hamar megérett a felismerés, hogy az egész ottani élővilágot kell megmenteni. Az egyezmény hat fontos területet jelöl ki, a mocsárit, a deltavilágot, a tavakat, a tengereket és a folyó mentit, illetve az ember által létrehozottat. Az egyezmény célja ezen területek fenntartása és megőrzése. Az egyezmény továbbá kijelöl több mint 1800 területet, amelyekről a csatlakozó 158 tagállamnak gondoskodnia kell és biztosítani a biodiverzitás megfelelő megőrzését. Magyarországon 28 Ramsar terület található, ilyen például a Felső-Tisza, a Balaton, az Ipoly, a Kis Balaton, a Hortobágy és a Velencei-tó.

6 Pukaki-tó Új-Zéland tavirózsa UNCCD Az UNCD (United Nation Convention to Combat Desertification), azaz az ENSZ Egyezménye a Sivatagosodás Ellen 1977-ben született majd a Riói Konferencia során 1992-ben tovább fejlődött. Több mint 192 ország írta alá az egyezményt azzal a céllal, hogy saját területén és szintén nemzetközi együttműködésben megállítja a sivatagosodást. Az elsivatagosodás nemcsak rengeteg embert érint - több mint egy milliárd ember szenved ettől a folyamattól, ami talajpusztulással jár - hanem az élővilágot is károsan befolyásolja. A sivatagosodás során a talaj elveszti bizonyos tulajdonságait - pl. vízmegtartás, termékenység - ami aztán tovább hat a talajban és a talajból élő szervezetekre is. A megváltozott körülmények miatt az élővilág nem képes megmaradni. Tehát az elsivatagosodás a biológiai sokféleség elvesztésével jár. Az ENSZ eme egyezménye ezért olyan célokat állított fel, ami a sivatagosodás visszaszorítását tűzte ki célul - több-kevesebb sikerrel, mivel sajnos a sivatagosodás és ezzel együtt a talajpusztulás is évről évre növekszik. Legfőképpen emberi tevékenységek hatására. Pilaneserg Nemzeti Park, Dél Afrika sivatagosodás

7 UNESCO bioszféra rezervátumok Az Ember és a Bioszféra program az UNESCO kezdeményezésére született meg az 1970-es évek elején. Célja, hogy egy olyan hálózatot hozzon létre világszerte, ahol az emberek tanulhatnak a biodiverzitásról és annak elvesztésének következményeiről. A rezervátumok további célja, hogy megőrizzék a fajok, ökoszisztémák, tájak összességét és segítsék azok megismertetését a társadalommal. Összesen 531 bioszféra rezervátum létezik 105 országban, köztük nálunk is. Magyarországon ezek a területek az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Pilis és a Kiskunsági Bioszféra Rezervátum. Orrszarvú Fertő-tó Uniós törekvések A Berni Egyezmény A Berni Egyezményt, az egyik első regionális egyezményt 1979-ben fogadták el a vadon élő állatok, növények és élőhelyeik megmentése végett. Az egyezményt 39 ország írta alá, elsősorban az Európai Unióból és néhány más európai és afrikai ország. Az egyezmény legfőbb célja az élőhelyek és az ott élő élőlények megőrzése, különös tekintettel a védett fajokra, az államok közti együttműködés elősegítése ezen a téren és a védett és veszélyeztetett fajok figyelemmel kísérése, tanulmányozása. A Berni Egyezmény megszületése további együttműködésekhez vezetett és ez képzi a Natura 2000 program alapját is. magnólia rügy szilfa

8 Countdown en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését. Ehhez hozzájárult az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja, amelynek célja a fajok sokféleségének fenntartása széles társadalmi összefogásban. Ezeknek a programoknak a legfőbb célja, hogy a természetvédelmi jogrendszert javítsák, hogy megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, hogy nagyobb összefogást eredményezzen az államok és a társadalmi csoportok között, hogy jobban kiterjesszék a természetvédelmi céllal létrejött területeket és hogy a fajokat és élőhelyeiket minél jobban védjék. Sajnos a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy nagy kihívással néz szembe az Európai Unió, ha el akarja érni a célokat a fennmaradó egy évben. Mindenesetre egyes területeken jelentős a javulás, még máshol igencsak le vagyunk maradva. Azonban, nem csak a kormányokon, hanem nagy részben rajtunk is múlik a 2010-es célok elérése. Serra de estrela Natura 2000 A Natura 2000 hálózat az Európai Unió egyik legfontosabb természetvédelmi programja, amely egy ökológiai hálózat. Célja olyan területek megóvása, amelyeket az 1979-es Madárvédelmi és az 1992-es Élőhelyvédelmi Irányelv alapján folyamatosan jelölnek ki Európa szerte. Ezek a területek nem feltétlen természetvédelmi területek, vagy nemzeti parkok. Nagyon sok esetben magántulajdonok, amire viszont különleges szabályok érvényesek annak érdekében, hogy ezek a területek és élőlényeik fennmaradjanak. A Natura 2000 területek nemcsak szárazföldön, hanem az európai kontinens körötti tengerparti és vizes területein is léteznek. Szitakötő fenyőtűk télen

9 A Madárvédelmi Irányelv Ezt az irányelvet az EU 1979-en hozta létre a szabadon élő madarak megóvása érdekében. Ez az EU egyik legrégebbi és legösszefüggőbb természetvédelmi rendelete, ami a tagállamok minden vadmadarára kiterjed. Létrehozásának oka onnan ered, hogy a 70-es évek végén már folyamatosan csökkent a madarak száma élőhelyek elvesztése és a szennyezés miatt, továbbra azt is felismerték, hogy a vándorló madarak védelmében nemzetközi összefogás szükséges. Az irányelv fő célja a madarak elsősorban a vándorló és védett fajok élőhelyeinek védelme. Ennek eléréséhez úgynevezett különleges madárvédelmi területeket jelölnek ki, amik a Natura 2000 hálózat részét képezik. Ezeken a területeken az irányelv megtiltja mindenféle tevékenység végzését, amelyek közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetik a fajokat, pl. a madarak megölését, tojások eltávolítását, fészkük megrongálását, befogást. Azonban az irányelv engedélyezi a vadászatot, de fenntartható formában, bizonyos időszakokban. ölyv gólya Élőhely-védelmi Irányelv Az Élőhely-védelmi Irányelvet 1992-ben fogadta el az EU. Ez és a Madárvédelmi Irányelv képezi a Natura 2000 hálózat alapját. Az irányelv célja, hogy elsősorban a veszélyeztetett fajokat óvja meg a kipusztulástól, illetve kijelöljön olyan speciális élőhely típusokat mocsarak, rétek, különleges erdők amelyek európai jelentőséggel bírnak. Az irányelv több mint 1000 állat- és növényfaj, valamint 200 élőhely típust hívatott védeni. Geres Fuchsloch őszi erdő

10 1991-ben született egy EU rendelet (2092/91 EGK Rendelet) a mezőgazdasági termékek ökológiai (organikus) termeléséről, amely elsősorban a növénytermesztésre és kertészeti termékekre vonatkozik. Magyarországon a jogi szabályozás két rendelet útján valósul meg. Ezek a 2/2002. és a 140/1999. Hazai törekvések A Nemzeti Biodiverzitás Platform A Nemzeti Biodiverzitás Platform tudósok, szakemberek és döntéshozók fóruma, amely tudományos alapon segíti a biodiverzitás-csökkenés megállítását 2010-ig, az Európai Bizottság göteborgi nyilatkozatának megfelelően. A NBP elő kívánja segíteni olyan stratégiailag fontos kutatások támogatását és döntések meghozatalát, amelyek a Biodiverzitás Egyezmény szellemében hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, helyreállításához, elemeinek fenntartható felhasználásához, összességében a biodiverzitás-csökkenés megfékezéséhez. A NBP az európai platformon (EPBRS) keresztül az Európai Kutatási Program (European Research Area) része. Biodiverzitás-védelmi programok Állat- és növénymegőrzési programok WWF programok A WWF nemzetközi szervezet többek közt az óriáspandát, a szibériai tigrist és a hópárduc nagyban csökkenő számát próbálja meg megmenteni, illetve hazánkban a mocsári teknőst, a hódokat, a magyar szürke szarvasmarhát és a Przewalski lovakat, illetve ezek élőhelyeit.

11 Mit tehetünk mi? Mi az, amit Te is megtehetsz a biodiverzitás védelmében? 1. Csökkentsd az üvegházhatású gázok kibocsátását! Ha kevesebb energiát használunk, csökkenthetjük a CO 2 kibocsátásunkat, így a globális felmelegedést, ami nagyban hozzájárul a fajok kihalásához! Használj kevesebb energiát, vagy használj energiahatékony módszereket! 2. Újrahasznosíts, gyűjts szelektíven és ne használj műanyagot! Az EU-ban évente 1.3 milliárd tonna hulladék keletkezik, aminek égetése szennyező anyagok kibocsátásával jár, és elhelyezésének következményei károsan befolyásolják az élővilágot! Észrevetted már mennyi műanyagzacskó van a lakásban? Használj helyette vászontáskát! 3. Használj tömegközlekedést, biciklit, vagy görkorit! Fedezd fel a várost biciklivel és ne ragadj be a dugókba többet! 4. Vegyél és egyél GMO mentes termékeket! A GMO termékek megjósolhatatlan hatásokkal lehetnek a természetre. A természetet védeni kell az ilyen behatásoktól, hogy biztosítsuk túlélését a következő generációknak is. 5. Változtasd meg az étkezési szokásaidat! Drámai, de a halászterületek 75%-a veszélyben van! Hagyjuk a halállományok regenerálódását. Nézd meg, hogy az általad fogyasztott hal a fokozottan védett fajokat tartalmazó vörös könyvben megtalálható-e. 6. Tiszteld a természetet, ne szemetelj, ne pusztíts! Vigyázz a viselkedésedre és ne dobj el semmit, valamint ne tépj ki növényeket. Gondolj arra, hogy a szemét veszélyeztetheti az állatokat. 7. Ültess egy őshonos növényt! Élvezd a természetet, kirándulj, mialatt támogatod a helyi turizmust, gazdaságot helyi termékek fogyasztásával! A helyi termékek fogyasztásának rengeteg előnye van, többek közt nem kell messziről szállítani őket. 8. Vásárolj helyi fából készült bútorokat, vagy használt bútort! A trópusi esőerdők a fajok kb. 50%-ának adnak otthont. Naponta mégis hektár esőerdőt irtanak ki. 9. Ne hozz haza növényi, vagy állati eredetű ajándékokat utazásaidról! Gyakran az állatoknak az életükkel kell fizetniük a szuvenírekért. 10. Csatlakozz egy helyi természetvédő szervezethez! Ne másoktól várd a bolygó megmentését! Rengeteg különböző szervezet van.

12 Kvíz játék 1. Mi a biodiverzitás? o A Földön megtalálható élőlények és a különböző élőhelyek sokfélesége, és a fajon belüli változatosság. o Az állatok viselkedése. o A növények termése és virága. 2. Miért fontos a biodiverzitás megőrzése? o Hogy többféle állatot is láthassunk az állatkertben. o Az élőlények változatossága biztosítja az ember számára is a megfelelő életkörülményeket, mint az oxigént és az élelmet. o Nem fontos, nem okoz gondot a természet fenntarthatóságában, ha kipusztulnak a fajok, és csökken az állatvilág és a növényvilág gazdagsága. 3. Mitől pusztult ki az édesvízi halak több mint fele? o A tápláléklánc során megették őket a nagyobb halak. o Az emberi tevékenység miatt, a túlhalászás és a vizek szennyezésének következtében. o A halak fele nem tesz le ikrát. 4. Mennyi faj él jelenleg a Földön? o kb. ezer o kb. százezer o kb. másfél millió 5. Mennyi faj hal ki ebből naponta? o egy sem o kb. 4-5 o kb Miért veszítjük el a fajok többségét? o Az emberi tevékenység okozta szennyezések miatt: pl.: gyárak, erőművek működése, közlekedés szennyezései. o o Maguktól halnak ki, az ember nincs rájuk hatással. Az evolúciós folyamat szabályai szerint egyre kevesebb fajnak van létjogosultsága a földi életre.

13 Szókereső K I M P A L A S I T A P Í R E K A R O Z M Á R J F D P U P N M E D G O J E M D Z E A S Ó L Y O M A N D K V A L E P É N Y H A L S C Á P A O D F A L R C A H E Y I E D T S A D O B Í F G E A J L K P I H E U Z I Á T D I H T E E T T R R C H I E L E F Á N T V P J M I U T U R H N O P Ö N Y A K Á E G O R I L L A F R Y A Ú D E G F Ó K A V E G H E P A O R D N C S H Z E Z Y Z S I R Á F R I F S E F R J E G E S M E D V E S A E F G Y G A N T I L O P E A Z A H E D B H E T O R O S Z L Á N S F R T A F G H U I S F T A Z Ó T P Keresd meg az állatok neveit vízszintesen, függőlegesen és átlósan! ANTILOP, BÁLNA, CÁPA, DELFIN, ELEFÁNT, FÓKA, GORILLA, HATTYÚ, IMPALA, JEGESMEDVE, KROKODIL, LEPÉNYHAL, MOLYLEPKE, NÁDIRIGÓ, OROSZLÁN, PÁVA, ROZMÁR, SÓLYOM, TAPÍR, UHU, VADDISZNÓ, ZSIRÁF

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?!

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Czéh Tamás Czéh Tamás Világunk és életmódunk fejlődése alapvetően egyenes utat mutat. A fejlődést, melyet sok ember és társadalom csupán

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 11.11.2009 B7-0000/2009 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2009 és B7-0000/2009 számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez az eljárási szabályzat

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás (alcím: Fenntarthato Fejleszteśi Ceĺok (FFC) Zöld OT, TOKAJ, 2015 Rohonyi Péter HAND szakpolitikai munkatárs Amit ígértünk: a szekcio ban a

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

4. állomás. Környezetismeret- környezetvédelem. Békésen Békésben

4. állomás. Környezetismeret- környezetvédelem. Békésen Békésben 4. állomás Környezetismeret- környezetvédelem Békésen Békésben 1 BÉKÉSEN BÉKÉSBEN 1. feladat Mottó: Ha majd mindnyájan összefogunk, S küzdünk a környezetszennyezés ellen, Senki sem fog majd szemetelni,

Részletesebben

Állatvédelem. Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok

Állatvédelem. Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok Állatvédelem Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok Mit nevezünk egzotikusnak? ( exóták ) Nem erről a földrészről származó Általában trópusi fajok (földrajzi helyzetünknél fogva)

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete,

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete, Tisztelt Úr/Hölgy! Kérem, engedje meg, hogy Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, a Gyermekekkel a Természetért Egyesület és az Egererdő Zrt. figyelmükbe ajánlja közös kezdeményezését a Források Világnapját.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

A természetvédelem nemzetközi és Európai Unió-beli jogi rendszere

A természetvédelem nemzetközi és Európai Unió-beli jogi rendszere A természetvédelem nemzetközi és Európai Unió-beli jogi rendszere dr. Kert Ágota WWF FÜZETEK 22. Budapest, 2002. Írta: Dr. Kert ágota Tel./Fax: (1) 341 4073 Lektorálta: Bozsó Brigitta Kiadta: WWF Magyarország

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március)

Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március) Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március) I. CITES CITES Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig

Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig December, 2011 HU Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig A biodiverzitás Európában jelenleg a vadon élő fajok csaknem negyedét fenyegeti a kihalás veszélye. A biodiverzitás, azaz a bennünket körülvevő

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

T E R M É S Z E T E S A N YA G

T E R M É S Z E T E S A N YA G KÖRNYZETBARÁT T E R M É S Z E T E S A N YA G SZOMORÚ TÉNYEK A MŰANYAG PALACKOKRÓL Az eldobható műanyag palackok jelentős veszélyt jelentenek az állatvilágra. A műanyagok lebomlási ideje több száz év, és

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 6. Természetvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett,

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Környezetvédelem és éghajlatváltozás: A Bizottság 282,6 millió eurót fordít 225 új környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekt támogatására

Környezetvédelem és éghajlatváltozás: A Bizottság 282,6 millió eurót fordít 225 új környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekt támogatására EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. április 30. Környezetvédelem és éghajlatváltozás: A Bizottság 282,6 millió eurót fordít 225 új környezetvédelmi és éghajlat-politikai projekt támogatására

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Erdőben kutyával, www.parkerdo.hu

Erdőben kutyával, www.parkerdo.hu Erdőben kutyával, felelősséggel www.parkerdo.hu Kedves kutyás erdőlátogatók! Parkerdőben Rövid tájékoztató anyagunkkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az erdőt békében, egymás zavarása nélkül látogathassák

Részletesebben

NATURA 2000 ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATI NEHÉZSÉGEI

NATURA 2000 ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATI NEHÉZSÉGEI BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány NATURA 2000 ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATI NEHÉZSÉGEI Készítette: Tompa

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG KvVM/KJKF/1379/2007 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MUNKAANYAG A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a LIFE NATURE pénzügyi eszközből a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Fogyasztás. Worldwide growth. a fogyasztás szerkezete a világ 3 térségében

Fogyasztás. Worldwide growth. a fogyasztás szerkezete a világ 3 térségében Fogyasztás Worldwide growth 2 a fogyasztás szerkezete a világ 3 térségében 3 4 Fogyasztás energia kg oe/fő, 2001 hús kg/fő, 2003 pc/1000 fő 2001 Ausztria 3.825 90,8 335 Belgium 5.735 91,5 233 Kína 896

Részletesebben

AGROBIODIVERZITÁS. 2011. október 26.

AGROBIODIVERZITÁS. 2011. október 26. AGROBIODIVERZITÁS Baktay Borbála 2011. október 26. Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Stratégiai Főosztály Biodiverzitás-és Génmegőrzési Osztály Mi az a biodiverzitás? Biológiai sokféleség

Részletesebben

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Éghajlatváltozás Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Háttér és célok A Cognative Kft. 2002. Óta végez környezet- és természetvédelem

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

SUBIECTELE Limba maghiar

SUBIECTELE Limba maghiar ROMÂNIA JUDEUL TIMI MUNICIPIUL TIMIOARA DIRECIA DE MEDIU SERVICIUL PROTECIA MEDIULUI SUBIECTELE Limba maghiar pentru competiia intercolar în vederea seleciei unitilor colare (elevi i cadre didactice) care

Részletesebben

2. forduló. Matematika

2. forduló. Matematika 2. forduló Matematika 1. Három öreg bölcs alszik egy nagy fa alatt. Egy arra járó csintalan gyerkőc mindhármuk homlokára egy piros kört fest, majd kacagva elszalad. Amikor a bölcsek felébrednek, és meglátják

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TELEPüLÉSEK BIODIVERZITÁS DÍJA, BIODIVERZITÁS FőVÁROSA VERSENYÉRől

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TELEPüLÉSEK BIODIVERZITÁS DÍJA, BIODIVERZITÁS FőVÁROSA VERSENYÉRől Mutasd meg milyen a természeted! 2010/2011 TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TELEPüLÉSEK BIODIVERZITÁS DÍJA, BIODIVERZITÁS FőVÁROSA VERSENYÉRől A verseny magyarországi koordinátora: Balatoni Integrációs Közhasznú

Részletesebben

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY 2014 SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló NÉV: VÁROS: ISKOLA: OSZTÁLY: FELKÉSZÍTŐ TANÁR: PONTSZÁM: /100 I. Az alábbi halmazábrába tíz élőlény betűjelét kell majd behelyezned. Először

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt. AZ MKNE projektcsapata

OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt. AZ MKNE projektcsapata A biodiverzitás és oktatása az OTTHON AZ ERDŐBEN projekt keretei közt AZ MKNE projektcsapata 1 Összeállította: Kecskés Ferenc Lektorálta: Halácsy Ágnes, Tóthné Tímár-Geng Csilla Magyar Környezeti Nevelési

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés

Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Mindenkinek, a jelen és a jövő generációknak is

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben