Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?!"

Átírás

1 Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Czéh Tamás Czéh Tamás

2 Világunk és életmódunk fejlődése alapvetően egyenes utat mutat. A fejlődést, melyet sok ember és társadalom csupán csak a modernizációra ért, vitathatatlanul az emberiség érdekeit szolgálta. Ez azonban egy nagyon fontos kijelentés. Az emberiség érdekeit, de nem a Földét, a Világét a Természetét. El kell, hogy fogadjuk, nem vagyunk egyedül a Világban. Cselekedeteink akár akarjuk, akár nem komoly hatással vannak a körültünk élő természetre, jó és rossz értelemben egyaránt. (Főleg rossz értelemben.) Számtalan példát lehetne hozni, nagyon hosszú listát lehetne készíteni arról, mibe is avatkozott az ember a természet kimondhatatlanuk precíz rendszerén belül, s milyen következményekkel is járt. Levegőszennyezés, ózonlyuk, globális felmelegedés mind-mind egymással szoros kapcsolatban lévő problémák, melyeket igenis nekünk, valamint a jövő emberének és civilizációjának kezelnie kell. Az általam választott környezeti probléma a biodiverzitás csökkenése, mely dolgoztam fő tárgyelemét képezi. Kiindulási pontunk magának a fogalomnak a kifejtése. Mit is jelent a biodiverzitás? I. Biodiverzitás. Maga a fogalom rendkívül összetett kifejezés. Ha felütünk egy értelmező szótárat, ott a következőt találhatjuk róla: A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség az élőlények minden öröklött változatosságát jelenti, az ökoszisztémák közti különbségektől az őket alkotó fajokon át az egyes fajokon belüli genetikai variációkészletig. 1 Ahogy ebből az egy kiragadott mondatból is kitűnik, maga a fogalom nem takar mást, mint a biológiai sokféleségét azon élőlényeknek, melyek évmilliárdos fejlődés során alakították ki életformáikat. Eme fejlődés minden egyes élőlényt, fajt jellemez. Arra a hosszú és viszontagságos útra helyezi a hangsúlyt, melyet bejárva alakították ki a ma is meghatározó életmódjukat. A biodiverzitás problémája alatt eme biológiai sokféleség és változatosság lecsökkenését és folyamatos egyhangúságát értjük. Nevezetesen a visszásság ott ütötte fel fejét, hogy eddig ismert fajok tűnnek el nyomtalanul, ami felborítja a természet nagyon is törékeny rendszerét. Tovább súlyosbítja a helyzetet az a tudat, hogy eme probléma nincs annyira jelen, úgymond felszínen a köztudatban, mint mondjuk a globális felmelegedés vagy az ózonlyuk. Fontos lenne ezzel tisztában lennünk, mert a legtöbb gond gyökere eme 1 ( ) Czéh Tamás 2

3 összefüggésből, fogalomból táplálkozik, ugyanis a biodiverzitásra épül társadalmunk, az emberi civilizáció, a globalizálódott világ. Hogyan is kell ezt értenünk? Fontos hogy megértsük: természetből nyerjük az élelmet, a fűtéshez, ruházkodáshoz és építkezéshez használt anyagokat, a gyógyszereket. A biodiverzitás gondoskodik a levegő és a vizek tisztaságáról, a hulladékok méregtelenítéséről és lebontásáról, a Föld klímájának stabilizálásáról, az árvizek, aszályok, szélsőséges hőmérsékleti ingadozások és szélerők mérsékléséről, stb. 2 Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy maga a biodiverzitás lényegében a világ alfája és omegája egyben. Kimondva és kimondatlanul is felmerülhet bennünk a kérdés: Ha orvosolni tudnánk a biodiverzitás, akkor a világ összes problémájára gyógyírt találnánk? Ahhoz hogy eme kérdésre megkíséreljünk választ adni szükséges meghatároznunk azokat az okokat, melyek a biológiai változatosság csökkenését előidézik. II. A biodiverzitás problémái. Ha a biológiai sokféleség visszafejlődésének okát egy fogalommal kellene megneveznem, nem lenne túlságosan nehéz dolgom, hiszen minden kétséget kizáróan ez az ok nem más, mint az ember maga. Az ember, aki belenyúl és ezáltal igen komoly hatást gyakorol a természet amúgy is rendkívül törékeny egyensúlyára. A Földön kialakult élet mintegy 3,5 milliárd éves természeti fejlődés eredménye. Eme a fejlődésnek természetesen az ember is részese. Azonban a világban fajtánk nem csak él, kielégíti természet adta ösztöneit, hanem átalakítja azt. Az ember formálja, alakítja a világot, a természetet annak érdekében, hogy minél jobb szolgálja saját céljait. Az idő előrehaladtával természetesen nem szabad elfelejtenünk a modernizáció adta lehetőségeket- egyre jobban, úgymond visszafordíthatatlanul alakítja át, meríti ki nyersanyagait, utánpótlásait a Földnek. Egyes becslések szerint ma mintegy növény- és 5200 állatfaj került a kihalás szélére. Beszédes példa, ha megfigyeljük az esőerdők estét napjainkban: A Föld erdőinek közel 45%- a már elveszett, nagyrészt az elmúlt évszázad során - ezen belül 1980 és 1990 között akkora terület esőerdő tűnt el, mint Ecuador és Peru együttvéve - és a pusztulás folytatódik. A trópusi erdők csaknem évente 1%-os arányban tűnnek el (ez percenként kb. 29 hektárt jelent). 3 Az erdők eltűnésével lényegében a Föld légzőszervét károsítjuk, ami hatással van a globális 2 ( ) 3 ( ) Czéh Tamás 3

4 klímaváltozásra és sok másra is közvetve vagy közvetlenül. (Egyfajta dominóeffektust sejtetve a háttérben.) Sok élőlénynek otthont adó vízparti élőhelyek többsége már elpusztult. Minden egyes kihaló növényfajjal kb. 30 más faj pusztul együtt, többségükben mikroorganizmusok, amelyek alapvető szerepet játszanak az ökológiai rendszerek működésében. 4 A biodiverzitás csökkenésével az ökológiai rendszerek kevésbé lesznek termelékenyek, és sebezhetővé válnak, aminek élénk bizonyítéka napjainkban egyre gyakrabban előforduló természeti katasztrófák. Szakértők szerint eme változások visszafordíthatatlanok, plusz számolni kell továbbá a Föld túlnépesedésére is, aminek az előszelére már a múltszázadban is felfigyelhettünk. (Például: Római Klub; A növekedés határai, stb.) III. Problémák kezelése. A körülmények tarthatatlansága miatt vették kezdetét az ökotalálkozók, melyek mindig valamelyik környezeti problémákra próbáltak választ találni. (Többek között az egyik ilyen válaszra váró kérdés a biodiverzitás problematikája.) Az első, igazán fontos, mérföldkőnek számító csúcstalálkozóra 1992-ben Rio de Janeiróban került sor június 5-én-, ahol elfogadták a több mint 150 ország által aláírt Biológiai Sokféleség Egyezményt (Convention on Biological Diversity, a továbbiakban: CBD), mely legvégül decemberében életbe is lépett. Eme szerződés a tagállamok számára 3 tézist (célkitűzést) fogalmaz meg, melyek a következők: Felhívja a figyelmet a biodiverzitás problémájára, biológiai sokféleség megőrzését, a biológiai sokféleség komponenseinek fenntartható felhasználását, a genetikai források felhasználásából származó hasznok tisztességes és méltányos megosztását tűzi ki célul. Továbbá maga a szerződés konkrétan meg is határozza a biodiverzitás fogalmát: bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket (...) ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. 5 CBD a biológiai 4 ( ) 5 ( ) Czéh Tamás 4

5 sokféleségen túl foglakozik az államok közötti jó együttműködés szükségességéről, továbbá fontosnak tartja a közvélemény tájékoztatását. (Információs és technikai csere.) A szerződés legfontosabb alapelve, hogy az Államok szuverén joga a saját erőforrásaik felhasználása a saját környezetpolitikájuk szerint, s felelőssége annak biztosítása, hogy törvénykezési vagy ellenőrzési területükön belüli tevékenységük ne okozzon kárt más Államok vagy nemzeti fennhatóságon kívül eső területek környezetében 6. A szerződés próbál egyfajta választ adni a génmanipuláció és biotechnológiai eszközök használatára. Rendkívül nehéz megközelíteni a kérdést, ugyanis még ma sem tisztázott, hogy valójában veszélyes-e a géntechnika alkalmazása, vagy sem. Előnye az egyes állat- és növényfajták ellenálló képessége, növeli a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményességét, mely végső soron hozzásegít ahhoz, hogy az emberiség elegendő mennyiségű élelmiszerrel rendelkezzék. Másik oldalon a negatív példa, hogy pontosan nem lehet tudni, mivel fog járni a génmódosított növények elterjedése, milyen hatással lesznek a környezetre, magára a biodiverzitásra. További megoldási lehetőségként merült felt a folyamatos ellenőrzés, vagyis a biodiverzitás monitorozása. Rendkívül fontos az ellenőrzés, hiszen csak így tudunk időben hatékony választ adni. Eme lehetőségre az Európai Unió is felfigyelt, ezért komoly hangsúlyt fektet a monitorozásra. (Natura 2000-ben is megtalálható.) Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG Environment) a következő alapelvet (irányelvet) tette magáévá: Az irányelv általános célkitűzése minden közösségi jelentőségű élőhely és faj kedvező természetvédelmi helyzetének (FCS - favourable conservation status) megteremtése és fenntartása, valamint a tagállamok európai területén előforduló természetes élőhelyek és vadon élő állat- és növényfajok sokféleségének megőrzése. 7 Erre az alapfelfogásra épül a Natura 2000, valamint a közös európai biodiverzitás monitorozálása, melynek elvei a következők: A különböző EU politikák (pl. a természetvédelem, vízügy és vidékfejlesztés területén) alapján szükséges monitorozási követelményekhez a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat összehangoltan kell alkalmazni, továbbá figyelni kell azok összefüggéseire. 6 ( ) 7 Az európai biodiverzitás monitorozása; Central and East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity; 2006 Czéh Tamás 5

6 A civil társadalmat maximális integrálása a monitorozási folyamatokban. A nemzeti jelentések Európai Bizottság általi értékelésekor különös figyelmet kell szentelni a kedvező természetvédelmi helyzetek megállapítására, és szükség esetén javítani kell az útmutatást. Az NGO-k javaslatait integrálni kell a monitorozás folyamatába. A monitorozási rendszerbe integrálni kell a biogeográfiai szempontokat (határokon átívelés, stb.) egységes értékelő és jelentéstételi módszer kidolgozása az EU legjelentősebb fajainak és élőhelyeinek a természetvédelmi helyzetének feltárására. Az irányelvek végső célja természetesen nem lehet más, mint a biológiai sokféleség megőrzése. Szakkifejezéssel élve a cél: Kedvező Természetvédelmi Helyzet (Favourable Conservation Status) elérése, megvalósulása. Az Európai Unió által megfogalmazott irányelvek erre a kulcsfogalomra hivatkoznak, mint az egyes tagállamok előírt, teljesítendő cél. (Például a Fürge gyík védelme az Egyesült Királyságban.) Nem elég csak törekedni olyan helyzet elérésére, amelyben az élőhelyek és fajok nincsenek veszélynek kitéve, hanem fontos tagállami kötelességeket kell lefektetni. Ha az EU előírja kötelező eredményként, akkor a Kedvező Természetvédelmi Helyzet politikai céllá alakul, melynek el nem érése adott esetben jogi következményekkel is járhat. (Szankció, stb.) Ezért nagyon fontos tisztázni, mit is ért az Unió és az adott tagállam eme kulcsfogalom alatt. Az általam kiemelt megoldási kísérletekből is kitűnik, hogy mennyire komplex problémát is takar a biodiverzitás csökkenése. Az egyes fajok eltűnése folyamatosan alakítja át az általunk ismert környezet, s a folyamat legpesszimistább jóslatok szerint a Föld pusztulásához is vezethet. Mit is lehetne tenni ellene?! Talán körültekintéssel, odafigyeléssel és az önös célok háttérbe helyezésével meg lehetne fékezni ezt a rendkívül ijesztő jövőképet. Ez emberiség nem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon a biológiai sokféleség problémájával. A megoldás kulcsa a jövő generációinak kezében van. Reméljük felelősségteljes döntésekkel és okos megoldásokkal megtudják védeni a Világ sokszínűségét és életét. Czéh Tamás 6

7 Források 1) Al Gore: Mérlegen a Föld; Budapest; Föld Napja Alapítvány; ) Az európai biodiverzitás monitorozása; Central and East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity; ) ( ) 4) ( ) 5) ( ) 6) ( ) 7) ( ) Czéh Tamás 7

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

AGROBIODIVERZITÁS. 2011. október 26.

AGROBIODIVERZITÁS. 2011. október 26. AGROBIODIVERZITÁS Baktay Borbála 2011. október 26. Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Stratégiai Főosztály Biodiverzitás-és Génmegőrzési Osztály Mi az a biodiverzitás? Biológiai sokféleség

Részletesebben

Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig

Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig December, 2011 HU Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig A biodiverzitás Európában jelenleg a vadon élő fajok csaknem negyedét fenyegeti a kihalás veszélye. A biodiverzitás, azaz a bennünket körülvevő

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Az európai biodiverzitás monitorozása

Az európai biodiverzitás monitorozása Az európai biodiverzitás monitorozása Central and East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity 2006 Az eredményesebb európai biodiverzitás monitorozás tíz pontja (1-5) 1. 2. 3. 4. 5.

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás (alcím: Fenntarthato Fejleszteśi Ceĺok (FFC) Zöld OT, TOKAJ, 2015 Rohonyi Péter HAND szakpolitikai munkatárs Amit ígértünk: a szekcio ban a

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről

A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS. Báldi András

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS. Báldi András ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS Báldi András Összefoglalás Ökoszisztéma szolgáltatásoknak nevezzük mindazt a sok hasznot, melyet az emberiség kap az élővilágtól; négy fő csoportja a fenntartó (pl. elsődleges

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Dr. Biczó Imre László főigazgató Kálóczy Mihály környezetügyi szakértő. Nemzeti Környezetügyi Intézet

Dr. Biczó Imre László főigazgató Kálóczy Mihály környezetügyi szakértő. Nemzeti Környezetügyi Intézet Dr. Biczó Imre László főigazgató Kálóczy Mihály környezetügyi szakértő Nemzeti Környezetügyi Intézet Fenntartható építészet? Milyen céllal jöttünk? Pár kép FF építési irányzatok Pár szó - NeKI, miért a

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

A Kárpát-medence környezetvédelmi problémái és a fenntartható fejlődés dilemmái

A Kárpát-medence környezetvédelmi problémái és a fenntartható fejlődés dilemmái A Kárpát-medence környezetvédelmi problémái és a fenntartható fejlődés dilemmái Prof. Dr. Fodor István MTA RKK Kárpát-medence Területfejlesztési Nyári Egyetem Debrecen, 2010. július 29. A fenntarthatóság

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Útmutató a Biológiai Sokféleség Egyezményhez

Útmutató a Biológiai Sokféleség Egyezményhez Útmutató a Biológiai Sokféleség Egyezményhez Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért 2006 Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért Central and East European

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Biodiverzitás. A biodiverzitás fogalma

Biodiverzitás. A biodiverzitás fogalma Biodiverzitás A biodiverzitás fogalma Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége. A fogalom több szinten értelmezhető, egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon

Részletesebben

ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról

ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról Szervezeti egység neve: MNVH nevében utazó külsős szakértő ÚTI JELENTÉS Külföldi hivatalos tartózkodásról FVM VKSZI Résztvevő neve: Weisz Miklós Résztvevő beosztása: szakértő A kiküldetés helye (ország,

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TELEPüLÉSEK BIODIVERZITÁS DÍJA, BIODIVERZITÁS FőVÁROSA VERSENYÉRől

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TELEPüLÉSEK BIODIVERZITÁS DÍJA, BIODIVERZITÁS FőVÁROSA VERSENYÉRől Mutasd meg milyen a természeted! 2010/2011 TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TELEPüLÉSEK BIODIVERZITÁS DÍJA, BIODIVERZITÁS FőVÁROSA VERSENYÉRől A verseny magyarországi koordinátora: Balatoni Integrációs Közhasznú

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés szempontjai a mindennapokban

A fenntartható fejlődés szempontjai a mindennapokban A fenntartható fejlődés szempontjai a mindennapokban Alig egy emberöltő telt el a Római Klub jelentése óta, amelyben tényeket és vészjelzéseket közvetítettek a Földünk sorsáért aggódó tudósok, közéleti

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

2. forduló. Matematika

2. forduló. Matematika 2. forduló Matematika 1. Három öreg bölcs alszik egy nagy fa alatt. Egy arra járó csintalan gyerkőc mindhármuk homlokára egy piros kört fest, majd kacagva elszalad. Amikor a bölcsek felébrednek, és meglátják

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Svájci-Magyar Együttműködési Program

Svájci-Magyar Együttműködési Program Svájci-Magyar Együttműködési Program A Hozzájárulásról általában 2006. február 27. Svájc-Európai Bizottság kétoldalú megállapodás Célkitűzés: Egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti, másrészt az érintett

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

1 A könyv egészét, struktúráját érintő észrevételek

1 A könyv egészét, struktúráját érintő észrevételek 1 Biológia Dr. Lénárd Gábor, gimnázium 10. évf. NTK; 2001. Tankönyvkritika, elemzés, javaslatok 1 A könyv egészét, struktúráját érintő észrevételek Az elemzés során áttekintettük a tankönyv rejtett tantervi,

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete konferenciája, 2014.02.13., Siófok Szabó Levente növény- és talajvédelmi igazgató Szakmai kapcsolódások növényvédelem szaporítóanyagfelügyelet növényegészségügy

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

1. hét. Neptun kód. Összesen. Név

1. hét. Neptun kód. Összesen. Név 1. hét 1 5 1 3 28 1 1 8 1 3 3 44 1 5 1 3 2 3 1 7 5 1 3 1 45 1 5 1 1 1 6 51 1 1 1 1 1 5 1 2 8 1 7 3 4 8 5 8 1 1 41 1 5 8 1 1 3 46 1 8 1 3 2 33 1 7 8 1 3 38 1 5 7 1 7 1 49 1 1 5 1 1 45 1 8 1 3 31 1 8 8 1

Részletesebben

Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában

Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában 3. szint Március Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában Újabb felmérés készült az európai erdők védelméről Szerdán ér véget az európai erdők védelmével foglalkozó negyedik nemzetközi miniszeri

Részletesebben