Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?!

Átírás

1 Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Czéh Tamás Czéh Tamás

2 Világunk és életmódunk fejlődése alapvetően egyenes utat mutat. A fejlődést, melyet sok ember és társadalom csupán csak a modernizációra ért, vitathatatlanul az emberiség érdekeit szolgálta. Ez azonban egy nagyon fontos kijelentés. Az emberiség érdekeit, de nem a Földét, a Világét a Természetét. El kell, hogy fogadjuk, nem vagyunk egyedül a Világban. Cselekedeteink akár akarjuk, akár nem komoly hatással vannak a körültünk élő természetre, jó és rossz értelemben egyaránt. (Főleg rossz értelemben.) Számtalan példát lehetne hozni, nagyon hosszú listát lehetne készíteni arról, mibe is avatkozott az ember a természet kimondhatatlanuk precíz rendszerén belül, s milyen következményekkel is járt. Levegőszennyezés, ózonlyuk, globális felmelegedés mind-mind egymással szoros kapcsolatban lévő problémák, melyeket igenis nekünk, valamint a jövő emberének és civilizációjának kezelnie kell. Az általam választott környezeti probléma a biodiverzitás csökkenése, mely dolgoztam fő tárgyelemét képezi. Kiindulási pontunk magának a fogalomnak a kifejtése. Mit is jelent a biodiverzitás? I. Biodiverzitás. Maga a fogalom rendkívül összetett kifejezés. Ha felütünk egy értelmező szótárat, ott a következőt találhatjuk róla: A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség az élőlények minden öröklött változatosságát jelenti, az ökoszisztémák közti különbségektől az őket alkotó fajokon át az egyes fajokon belüli genetikai variációkészletig. 1 Ahogy ebből az egy kiragadott mondatból is kitűnik, maga a fogalom nem takar mást, mint a biológiai sokféleségét azon élőlényeknek, melyek évmilliárdos fejlődés során alakították ki életformáikat. Eme fejlődés minden egyes élőlényt, fajt jellemez. Arra a hosszú és viszontagságos útra helyezi a hangsúlyt, melyet bejárva alakították ki a ma is meghatározó életmódjukat. A biodiverzitás problémája alatt eme biológiai sokféleség és változatosság lecsökkenését és folyamatos egyhangúságát értjük. Nevezetesen a visszásság ott ütötte fel fejét, hogy eddig ismert fajok tűnnek el nyomtalanul, ami felborítja a természet nagyon is törékeny rendszerét. Tovább súlyosbítja a helyzetet az a tudat, hogy eme probléma nincs annyira jelen, úgymond felszínen a köztudatban, mint mondjuk a globális felmelegedés vagy az ózonlyuk. Fontos lenne ezzel tisztában lennünk, mert a legtöbb gond gyökere eme 1 ( ) Czéh Tamás 2

3 összefüggésből, fogalomból táplálkozik, ugyanis a biodiverzitásra épül társadalmunk, az emberi civilizáció, a globalizálódott világ. Hogyan is kell ezt értenünk? Fontos hogy megértsük: természetből nyerjük az élelmet, a fűtéshez, ruházkodáshoz és építkezéshez használt anyagokat, a gyógyszereket. A biodiverzitás gondoskodik a levegő és a vizek tisztaságáról, a hulladékok méregtelenítéséről és lebontásáról, a Föld klímájának stabilizálásáról, az árvizek, aszályok, szélsőséges hőmérsékleti ingadozások és szélerők mérsékléséről, stb. 2 Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy maga a biodiverzitás lényegében a világ alfája és omegája egyben. Kimondva és kimondatlanul is felmerülhet bennünk a kérdés: Ha orvosolni tudnánk a biodiverzitás, akkor a világ összes problémájára gyógyírt találnánk? Ahhoz hogy eme kérdésre megkíséreljünk választ adni szükséges meghatároznunk azokat az okokat, melyek a biológiai változatosság csökkenését előidézik. II. A biodiverzitás problémái. Ha a biológiai sokféleség visszafejlődésének okát egy fogalommal kellene megneveznem, nem lenne túlságosan nehéz dolgom, hiszen minden kétséget kizáróan ez az ok nem más, mint az ember maga. Az ember, aki belenyúl és ezáltal igen komoly hatást gyakorol a természet amúgy is rendkívül törékeny egyensúlyára. A Földön kialakult élet mintegy 3,5 milliárd éves természeti fejlődés eredménye. Eme a fejlődésnek természetesen az ember is részese. Azonban a világban fajtánk nem csak él, kielégíti természet adta ösztöneit, hanem átalakítja azt. Az ember formálja, alakítja a világot, a természetet annak érdekében, hogy minél jobb szolgálja saját céljait. Az idő előrehaladtával természetesen nem szabad elfelejtenünk a modernizáció adta lehetőségeket- egyre jobban, úgymond visszafordíthatatlanul alakítja át, meríti ki nyersanyagait, utánpótlásait a Földnek. Egyes becslések szerint ma mintegy növény- és 5200 állatfaj került a kihalás szélére. Beszédes példa, ha megfigyeljük az esőerdők estét napjainkban: A Föld erdőinek közel 45%- a már elveszett, nagyrészt az elmúlt évszázad során - ezen belül 1980 és 1990 között akkora terület esőerdő tűnt el, mint Ecuador és Peru együttvéve - és a pusztulás folytatódik. A trópusi erdők csaknem évente 1%-os arányban tűnnek el (ez percenként kb. 29 hektárt jelent). 3 Az erdők eltűnésével lényegében a Föld légzőszervét károsítjuk, ami hatással van a globális 2 ( ) 3 ( ) Czéh Tamás 3

4 klímaváltozásra és sok másra is közvetve vagy közvetlenül. (Egyfajta dominóeffektust sejtetve a háttérben.) Sok élőlénynek otthont adó vízparti élőhelyek többsége már elpusztult. Minden egyes kihaló növényfajjal kb. 30 más faj pusztul együtt, többségükben mikroorganizmusok, amelyek alapvető szerepet játszanak az ökológiai rendszerek működésében. 4 A biodiverzitás csökkenésével az ökológiai rendszerek kevésbé lesznek termelékenyek, és sebezhetővé válnak, aminek élénk bizonyítéka napjainkban egyre gyakrabban előforduló természeti katasztrófák. Szakértők szerint eme változások visszafordíthatatlanok, plusz számolni kell továbbá a Föld túlnépesedésére is, aminek az előszelére már a múltszázadban is felfigyelhettünk. (Például: Római Klub; A növekedés határai, stb.) III. Problémák kezelése. A körülmények tarthatatlansága miatt vették kezdetét az ökotalálkozók, melyek mindig valamelyik környezeti problémákra próbáltak választ találni. (Többek között az egyik ilyen válaszra váró kérdés a biodiverzitás problematikája.) Az első, igazán fontos, mérföldkőnek számító csúcstalálkozóra 1992-ben Rio de Janeiróban került sor június 5-én-, ahol elfogadták a több mint 150 ország által aláírt Biológiai Sokféleség Egyezményt (Convention on Biological Diversity, a továbbiakban: CBD), mely legvégül decemberében életbe is lépett. Eme szerződés a tagállamok számára 3 tézist (célkitűzést) fogalmaz meg, melyek a következők: Felhívja a figyelmet a biodiverzitás problémájára, biológiai sokféleség megőrzését, a biológiai sokféleség komponenseinek fenntartható felhasználását, a genetikai források felhasználásából származó hasznok tisztességes és méltányos megosztását tűzi ki célul. Továbbá maga a szerződés konkrétan meg is határozza a biodiverzitás fogalmát: bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket (...) ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. 5 CBD a biológiai 4 ( ) 5 ( ) Czéh Tamás 4

5 sokféleségen túl foglakozik az államok közötti jó együttműködés szükségességéről, továbbá fontosnak tartja a közvélemény tájékoztatását. (Információs és technikai csere.) A szerződés legfontosabb alapelve, hogy az Államok szuverén joga a saját erőforrásaik felhasználása a saját környezetpolitikájuk szerint, s felelőssége annak biztosítása, hogy törvénykezési vagy ellenőrzési területükön belüli tevékenységük ne okozzon kárt más Államok vagy nemzeti fennhatóságon kívül eső területek környezetében 6. A szerződés próbál egyfajta választ adni a génmanipuláció és biotechnológiai eszközök használatára. Rendkívül nehéz megközelíteni a kérdést, ugyanis még ma sem tisztázott, hogy valójában veszélyes-e a géntechnika alkalmazása, vagy sem. Előnye az egyes állat- és növényfajták ellenálló képessége, növeli a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményességét, mely végső soron hozzásegít ahhoz, hogy az emberiség elegendő mennyiségű élelmiszerrel rendelkezzék. Másik oldalon a negatív példa, hogy pontosan nem lehet tudni, mivel fog járni a génmódosított növények elterjedése, milyen hatással lesznek a környezetre, magára a biodiverzitásra. További megoldási lehetőségként merült felt a folyamatos ellenőrzés, vagyis a biodiverzitás monitorozása. Rendkívül fontos az ellenőrzés, hiszen csak így tudunk időben hatékony választ adni. Eme lehetőségre az Európai Unió is felfigyelt, ezért komoly hangsúlyt fektet a monitorozásra. (Natura 2000-ben is megtalálható.) Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG Environment) a következő alapelvet (irányelvet) tette magáévá: Az irányelv általános célkitűzése minden közösségi jelentőségű élőhely és faj kedvező természetvédelmi helyzetének (FCS - favourable conservation status) megteremtése és fenntartása, valamint a tagállamok európai területén előforduló természetes élőhelyek és vadon élő állat- és növényfajok sokféleségének megőrzése. 7 Erre az alapfelfogásra épül a Natura 2000, valamint a közös európai biodiverzitás monitorozálása, melynek elvei a következők: A különböző EU politikák (pl. a természetvédelem, vízügy és vidékfejlesztés területén) alapján szükséges monitorozási követelményekhez a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat összehangoltan kell alkalmazni, továbbá figyelni kell azok összefüggéseire. 6 ( ) 7 Az európai biodiverzitás monitorozása; Central and East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity; 2006 Czéh Tamás 5

6 A civil társadalmat maximális integrálása a monitorozási folyamatokban. A nemzeti jelentések Európai Bizottság általi értékelésekor különös figyelmet kell szentelni a kedvező természetvédelmi helyzetek megállapítására, és szükség esetén javítani kell az útmutatást. Az NGO-k javaslatait integrálni kell a monitorozás folyamatába. A monitorozási rendszerbe integrálni kell a biogeográfiai szempontokat (határokon átívelés, stb.) egységes értékelő és jelentéstételi módszer kidolgozása az EU legjelentősebb fajainak és élőhelyeinek a természetvédelmi helyzetének feltárására. Az irányelvek végső célja természetesen nem lehet más, mint a biológiai sokféleség megőrzése. Szakkifejezéssel élve a cél: Kedvező Természetvédelmi Helyzet (Favourable Conservation Status) elérése, megvalósulása. Az Európai Unió által megfogalmazott irányelvek erre a kulcsfogalomra hivatkoznak, mint az egyes tagállamok előírt, teljesítendő cél. (Például a Fürge gyík védelme az Egyesült Királyságban.) Nem elég csak törekedni olyan helyzet elérésére, amelyben az élőhelyek és fajok nincsenek veszélynek kitéve, hanem fontos tagállami kötelességeket kell lefektetni. Ha az EU előírja kötelező eredményként, akkor a Kedvező Természetvédelmi Helyzet politikai céllá alakul, melynek el nem érése adott esetben jogi következményekkel is járhat. (Szankció, stb.) Ezért nagyon fontos tisztázni, mit is ért az Unió és az adott tagállam eme kulcsfogalom alatt. Az általam kiemelt megoldási kísérletekből is kitűnik, hogy mennyire komplex problémát is takar a biodiverzitás csökkenése. Az egyes fajok eltűnése folyamatosan alakítja át az általunk ismert környezet, s a folyamat legpesszimistább jóslatok szerint a Föld pusztulásához is vezethet. Mit is lehetne tenni ellene?! Talán körültekintéssel, odafigyeléssel és az önös célok háttérbe helyezésével meg lehetne fékezni ezt a rendkívül ijesztő jövőképet. Ez emberiség nem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon a biológiai sokféleség problémájával. A megoldás kulcsa a jövő generációinak kezében van. Reméljük felelősségteljes döntésekkel és okos megoldásokkal megtudják védeni a Világ sokszínűségét és életét. Czéh Tamás 6

7 Források 1) Al Gore: Mérlegen a Föld; Budapest; Föld Napja Alapítvány; ) Az európai biodiverzitás monitorozása; Central and East European Working Group for the Enhancement of Biodiversity; ) ( ) 4) ( ) 5) ( ) 6) ( ) 7) ( ) Czéh Tamás 7