A városi zöldfelületi rendszer minősége

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A városi zöldfelületi rendszer minősége"

Átírás

1 Kritérium N 2 Egy adott város környezetének minősége nagyban függ a város zöldfelületeitől. Ezen fejezet kritériumainak vizsgálata segít a zöldfelületek környezetre gyakorolt hatásának értékelésében. A város zöldfelületei menedéket nyújtanak a növény- és állatvilág számára, továbbá a különböző élőhelyek biztosításával a biodiverzitás megőrzéséhez járulnak hozzá. A természetközeli és az ember alkotta városi zöldfelületek megóvása, valamint azok kapcsolata a környező kulturális és történelmi elemekkel kulcsfontosságú kérdések, melyek nemcsak a természet változatosságát, de a város egyediségét is segítenek megőrizni. A zöldfelületek megóvása erősíti a városlakókban azt az érzést, hogy egy környezetvédelmi és kulturális szempontból is megfelelően kialakított városban élnek, ahol a zöldfelületek megőrzendő értéknek számítanak. A zöldfelületek fontos szerepet töltenek be: a levegő minőségének javításában, a szennyező anyagok megkötésében és a jó életkörülményekhez szükséges levegő-páratartalom kialakításában, a város szerkezetének kialakításában, a helyi identitás fontos elemeinek kialakításában, hozzájárulnak a város és környéke egyéni karakterének kialakulásához. Kulcsszavak: biodiverzitás, védelem, környezeti minőség, esztétika, a város arculata, városkép, jó közérzet

2 Kritérium N 2.1 Fajgazdagság Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a városok milyen mértékben biztosítják a megfelelő feltételeket a gazdag és változatos növény- és állatvilág számára, különösen a kevésbé stabil populációk tekintetében. A fajgazdagságot ebben az esetben két csoport segítségével értékeljük: a fészkelő madarak és az edényes növények csoportjával. Az exóta (idegen származású) és a ritka/veszélyeztetett fajok azonosításával vizsgáljuk meg ezeket a csoportokat. A helyi környezetvédelmi irodák vagy természettudományi múzeumok valószínűleg meg tudják adni a szükséges adatokat, és segítenek meghatározni, hogy melyik faj melyik kategóriába tartozik. Ritka fajnak számítanak azok a fajok, melyek az adott ország IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) által támogatott Vörös Könyvében Ex, EW, CE, EN, VU, vagy NT kategóriákba tartoznak. Az idegen fajok/exóták meghatározása speciális szakértelmet igényel, melyet szintén a helyi környezetvédelmi irodák és természettudományi múzeumok tudnak biztosítani. A vizsgálat eredménye megmutatja, hogy mennyire zavart a város ökoszisztémája, mennyi ritka faj maradt még életben és mennyi idegen faj telepedett meg. Ezeket az adatokat a későbbi megfigyeléseknél is fel lehet használni. A teljes fajszámra vonatkozó adatokat is fel lehet használni, bár ezek kissé torzítják az eredményt, mivel a fajok számának növekedése valószínűleg nem az urbanizáció hatása, hanem sokkal inkább a változó klíma viszonyok, vagy egyszerűen csak a több mintavétel a magyarázata. INDIKÁTOROK A fészkelő madarak és az edényes növények teljes fajszáma. Az IUCN szerinti Ex, EW, CE, EN, VU, vagy NT kategóriákba tartozó fajok száma mindkét csoportból. A nem őshonos (exóta) fészkelő madárfajok és edényes növényfajok száma. Az előző három kategória elmúlt 5 évre vonatkozó számadatait kell beírni az alábbi táblázatba. A ritka és nem őshonos fajokat fel lehet tüntetni a teljes fajszám arányában is. Ritka (Ex, EW, CE, EN, VU and NT) Exóták Teljes fajszám (5 év) Edényes növények Fészkelő madarak A fajgazdagság fenntartása vagy növelése, a ritka, valamint az exóta fajok arányának fenntartása.

3 Ennek a kritériumnak az értékelése a ritka és nem őshonos fajok arányának összehasonlítását jelenti. Azok a városok, ahol nagy arányban élnek exóták, zavart területnek tekinthetők, míg azok, ahol a ritka fajok a gyakoriak sokkal természetesebb és kevésbé zavart területek. Nem lehet általánosan alkalmazható értéket adni a fajgazdagságra vonatkozóan, mivel a fajgazdagság olyan széles skálán változik egy régióban, hogy nem lehet semmiféle párhuzamot vonni az egyes területek között. A fajgazdagság összetételében bekövetkezett változás, mely környezeti változások eredményeként alakul ki, lassan lejátszódó folyamat. Ezért nem érdemes egymás után következő évek eredményeit összehasonlítani. A monitoring javasolt időtartama a 10 éves periódus. A helyes határérték a választott taxon fajszámára nézve a korábbi időben mért érték, és a cél ennek a számnak a megtartása fajveszteség nélkül. Regionálisan veszélyeztetett fajok azok, melyek nagy valószínűséggel ki fognak pusztulni és ezért külön figyelmet igényelnek. Új fajok feljegyzése általában jobb, mintha csak fennmarad az addigi állapot, kivéve, hogyha terjedő exótákról van szó. Ebben az esetben természetvédelmi jogszabályok alapján kell ellenőrizni ezeket a fajokat. A fajok összetétele folyamatosan változik magától, de a ritka és exóta fajok arányának alakulása mindig emberi tevékenység eredménye. Megjegyzés A fajok számának meghatározására irányuló méréseket természettudományi múzeumok, környezeti irodák vagy hivatalos szerveknek dolgozó amatőr megfigyelők végzik éves periódusokból vett adatok alapján biztosak lehetünk abban, hogy egy teljes, megalapozott tanulmány készült a város növény- és állatvilágáról. Ennek a kritériumnak az elvégzéséhez nincs szükség speciális berendezésre vagy komplex elemzésre. A fészkelő madarakról és az edényes növényekről mostanában kiadott publikációk minden város számára elérhetőek, és a környezetvédelmi irodák és természettudományi múzeumok is rendelkezésre bocsátják hivatalos adataikat. Különösen a madarak esetében készült sok mérés és vizsgálat lelkes amatőrök segítségével, bár ezeket sokszor beépítik a hivatalos szervek adatai közé. A különböző földrajzi területek veszélyeztetett vagy kipusztulóban lévő fajainak listáját az IUCN Vörös Könyve tartalmazza. Még ha olyan nagy beavatkozás is történik, ami egyes fajok kipusztulását okozza, akkor is néhány évszaknak el kell telnie, mire az adott faj ténylegesen eltűnik. Így ebben a kritériumban a kiválasztott taxonokon belüli fajszám mellett a ritka/veszélyeztetett fajok és az idegen fajok/exóták arányát is figyelembe kell venni. Ezek az arányok jelző értékkel bírnak arról, hogy mennyire természetes az ökoszisztéma. Egy természetközeli rendszerben magas számban fordulnak elő ritka vagy veszélyeztetett fajok, míg ezek a fajok eltűnnek, ha a rendszert megbolygatják. Következésképpen a bolygatott területeken sokkal több exóta megtelepedése várható. Így a ritka és veszélyeztetett fajok, valamint az idegen fajok (exóták) aránya a városi ökoszisztéma minőségéről tájékoztat. Az IUCN (International Union for Conservation and Natural Resources = Nemzetközi Természetvédelmi Unió, lásd: egy svájci alapítású szervezet, mely saját rendszere alapján segít minden országban elkészíteni a Vörös Könyvet. Ez nem más, mint egy lista az összes olyan fajról, melyek különböző mértékben veszélyeztetettek az adott régióban. A következő kategóriák szerepelnek a vörös könyvben: kipusztult (Ex), természetes élőhelyén kipusztult (EW), közvetlenül veszélyeztetett (CE), aktuálisan veszélyeztetett (EN), sebezhető (VU), potenciálisan veszélyeztetett (NT). Nem valószínű, hogy az első két kategóriába sorolt élőlények megjelennének ebben a vizsgálatban. Ha a természetben találnak ilyen fajt, akkor az a különösen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Azok a fajok, melyek nem szerepelnek ezen a listán (pl. mert nem minősülnek ritka fajnak) a kevésbé érdekelt (LC) kategóriába esnek. Két lehetséges módja van ezen kritérium vizsgálatának: 1.) A CE, EN, VU, és NT kategóriákba tartozó fajok számának összehasonlítása az egyes taxonok teljes fajszámával, 2.) egyszerűen a különböző kategóriákba eső fajok számának feljegyzése. Az IUCN osztályozással kapcsolatos további információk letölthetőek angol, spanyol és francia nyelven a következő honlapról:

4 Kritérium N 2.2 Élőhelyek változatossága A fajok sokféleségének fenntartása szempontjából a zöldfelület megfelelő mérete és eloszlása mellett nagyon fontos az élőhelyek változatossága is. Az életképes populációknak változatos és megfelelő méretű élőhelyekre van szükségük a megfelelő élethez. Különösen az őshonos élőhelyek fenntartása nagyon fontos. Ha ehhez a tényhez nem ragaszkodunk eléggé, akkor az érzékenyebb biotópok el fognak tűnni a hozzájuk tartozó fajokkal együtt. A környék biológiai sokféleségének megőrzése mellett a városi zöldfelületi rendszert is gazdagítják, és segítenek a helyi lakosságnak jobban megismerni a környezetükre jellemző természetet. A természetes biotópok mellett számos mesterséges élőhely is fontos egy városon belül. Fajok egész serege számára nyújtanak élőhelyet a városi parkok, kertek, felhagyott területek, árokpartok. Még az évelőágyakhoz hasonló kis méretű területek is fontos szerepet tölthetnek be a repülő rovarok, például lepkék és méhek számára. Ezek nagyon fontos ún. helyettesítő területek a régi, nagyméretű ültetvények helyett, melyek a városok fejlődésével lassanként eltűntek. A biotópok vizsgálata az EUNIS élőhely osztályozó rendszere alapján történik. Ez egy hierarchikus felépítésű osztályozás, és olyan pontosan kell alkalmazni, amennyire lehetséges. Minden élőhelyet a saját kódjával kell használni, mivel később ez jelzi egyértelműen, hogy a lista melyik szintjén helyezkedik el. INDIKÁTOR A városban jelen lévő élőhely- típusok száma. Az EUNIS osztályozása alapján vegyük sorra a növényzet szerkezete szerint a különböző biotópokat (http://eunis.eea.eu.int/index.jsp). Az első vizsgálat során feljegyzett biotópok számának a megőrzése. Példa Az EUNIS élőhely lista összesen 6 szintet határoz meg, bár itt csak hármat tüntettünk fel. Ahogy ezekből a példákból is látszik, az első két szint nagyon tág és különösebb szakértelem nélkül is könnyen alkalmazható. A többi szint, mint például az itt bemutatott 4. szint, viszont sokkal specifikusabb információkat igényel, sokszor a földrajzi elhelyezkedés alapján (pl. Balkano-Anatolian) vagy az ott élő fajok tudományos neve alapján (Juniperus communis) sorolják be az élőhelyeket. Így gyakran előfordul, hogy a felsőbb szinteken nem lehet dolgozni botanikai ismeretek nélkül. Azon városok számára, ahol az utóbbi néhány évben végeztek vegetációkutatást, a magasabb szintű adatok is rendelkezésre állnak. 1. szint 2. szint 4. szint Erdős területek Nagy lombtömegű lombhullató erdők Balkano-Anatolian thermophilous tölgyesek EUNIS kód: G EUNIS kód: G1 EUNIS kód: G1.76

5 Ez a vizsgálat pontosabb, precízebb adatokat eredményez, mint a fajgazdagsági vizsgálat. A stratégia az, hogy 0, 1, 5 és 10 éves időtartamokban vizsgáljuk a bekövetkezett változásokat. A cél a meglévő biotópok számának a megőrzése. Ha a biotópok száma csökkenést mutat, akkor valószínűleg ezzel együtt több faj is eltűnt. A kritérium célja nem az, hogy összevesse a különböző régiók városaiban fellelhető élőhelyek számát, hanem hogy minél változatosabb zöldfelületi rendszer kialakítására és annak fenntartására ösztönözze a városokat. Így a feladat minden város számára a már kialakult változatosság fenntartása. Néhány régióban kísérletet tettek eltűnt, degradálódott vagy valamilyen szempontból fontos élőhelyek visszaállítására. Ennek eredménye, hogy a biotópok száma ezekben a városokban növekedett. Az élőhelyek számának csökkenése a biológiai változatosság csökkenését jelenti. A biotópok számának hosszú távú csökkenése azt jelzi, hogy az állapot tarthatatlan és mielőbbi sürgős beavatkozásokra van szükség. Határértékként az első alkalommal felmért biotópok számát kell figyelembe venni és a város feladata ennek a mennyiségnek a megtartása. Nagyon kedvező, ha új élőhelyek jönnek létre élőhely rekonstrukció, kezelésben történt változások (pl. korábbi kaszálók természetes állapotának meghagyása) vagy spontán kialakult új élőhelyek észrevétele alapján.

6 Kritérium N 2.3 Védettségi szint Ez a kritérium a városon belüli védett területek nagyságára vonatkozik. Ide tartozik a városon belüli összes védett zöldfelület, függetlenül a védelem alá helyezés céljától, indokától. Valójában ezeknek a területeknek az ökológiai értéke nagyon különböző. A védettségnek köszönhetően ezek a területek megmenekülnek a pusztulástól, és meg fognak maradni a zöldfelületi rendszer részeként. A vizsgálat során minden egyes védett zöldterületet fel kell jegyezni. Köztük lehetnek természetvédelmi területek, kulturális és történelmi területek, városi közparkok, melyeket országos vagy helyi jogszabályokkal védenek. A városok között nagy különbségek fognak mutatkozni a védelem szintjében. INDIKÁTOR A védett zöldfelületek aránya az összes zöldfelülethez képest %-ban kifejezve Az alábbi táblázat alapján állítsuk össze a statisztikát: Természetvédelmi területek (km 2 ) Védett történelmi/kulturális területek (km 2 ) Védett parkok, szobrok (km 2 ) Védett zöldterületek más kategóriái (km 2 ) Összesen (km 2 ) Város teljes területe (km 2 ) terület A város teljes területéhez viszonyítva % A városi zöldfelületeknek megfelelő védelmet kell kapniuk, és a védelem szintjét meg kell őrizni. A városi zöldfelületi rendszer értékelésében szerepelnie kell a zöldfelületi rendszer fenntarthatóságának is. A zöldfelületi rendszer jövőjét tekintve meghatározóak a védett zöldfelületek. Általában a városi zöldhálózat nagy kiterjedésű, idős elemei rendelkeznek a legnagyobb ökológia értékkel, de sok városban pont ezek a területek a városfejlesztés elsődleges célpontjai. Más városokban ezeket a területeket jogszabályokkal védik, ezzel megvalósítva a fejlesztési törekvésekkel szembeni védelmet. Ez is mutatja, hogy a város zöldfelületi rendszerének megtartását nagymértékben segíti a jogszabályokon alapuló védelem. Meg kell jegyezni, hogy kedvezőbb helyzetben vannak azok a városok, ahol a történelmi hagyományok miatt létezik ilyenfajta törvénykezés. Nehezebb a védelem azon városokban, ahol nincsenek ilyen törvények és így nem áll a város rendelkezésére a zöldfelületek védelmét biztosító megfelelő törvényi eszköztár. Ezeket a városokat arra kell ösztönözni, hogy a zöldfelületi rendszer védelmére irányuló intézkedéseket vonják be a településrendezési és más városrendezési terveikbe. Különösen a nagy méretű, régi, magas ökológiai értékű zöldfelületi elemeket kellene védeni ilyen módon. A tervezési eszközöknek, mint a településrendezési, területrendezési és regionális terveknek kell a legfőbb eszközöknek lenniük a védett zöldfelületi elemek számának növelésében. Megjegyzés Ennél az indikátornál meg kell mérni a városi zöldfelületi rendszer összes védelem alatt álló területét. Az adatok térképi mérésekkel is megállapíthatók (minimum 1:15000), vagy meglévő hivatalos adatokat is felhasználásával. Fontos, hogy a védelem jogilag alátámasztott legyen, ezzel garantálható, hogy ha egy területen területhasználati módosítást szeretnének végrehajtani, akkor a védett terület ebből egyből kizárható.

7 Kritérium N 2.4 Kulturális és természeti örökség védelme A kulturális vagy történelmi értékekkel rendelkező zöldterületek a város zöldhálózatában semmivel nem helyettesíthető, pótolhatatlan örökségek. Ezek között megtalálhatóak a városi zöldterületek természetes formái, történeti kertek, botanikus kertek, helyi parkok, továbbá a hozzájuk tartozó épületek, melyek így együtt járulnak hozzá a város változatos képéhez. Gazdasági szempontból is értékes elemekről van szó, hiszen a turisták és a helyi lakosok számára jelentős vonzerőt jelentenek. INDIKÁTOR A kulturális és természeti örökségek területe a város összes zöldfelületéhez viszonyítva (%). Határozzuk meg azoknak a zöldterületeknek a számát és területét, melyek a városi örökség részét képezik. A városoknak törekedniük kell zöldterületeik kulturális és történelmi értékeinek megőrzésére. Vizsgálni és értékelni kell azon zöldterületek jelentőségét és szerepét, melyek különleges kulturális vagy természeti értékkel bírnak. Gazdasági szempontból elmondható, hogy minél nagyobb területnagyság jön ki, annál értékesebb ez a város számára. Az értékelés függ a város jellegétől is. A zöldterületek lehetséges kulturális és történeti értékét is alaposan meg kell vizsgálni. Megjegyzés A területek osztályozása nagymértékben függ a település jellegétől, akár az ősitől a modern elemekig is terjedhet, és tartalmaz minden olyan zöldterületet, melyek beletartoznak ebbe a széles körbe.

8 Kritérium N 2.5 Levegőminőség A városi ökoszisztéma számára a környezetszennyezés okozza a legnagyobb problémát. A szennyezések közül a levegő szennyezése érinti leginkább a városi környezetet, elsősorban azért, mert ez a legnagyobb mértékű szennyeződés. Éppen ezért került kiválasztásra ennek a tényezőnek a vizsgálata. A szennyezés a különböző vegetációkban élő fajok összességén keresztül hat az ökoszisztémára. A szennyezést nagyobb mértékben tűrő növényfajok az érzékenyebb növények kárára képesek kiterjeszteni életterüket. Sok taxonról ismert, hogy érzékenyek a szennyeződésekre, különösen a nehézfémekre. Járványtani kutatások pedig azt bizonyították be, hogy a levegő szennyezőanyagai felelősek számos légzőszervi megbetegedés kialakulásáért. Ennek a kritériumnak a célja a város levegőminőségének az értékelése. Sokféle mérőszámot lehetne az összehasonlításokhoz használni, de mivel minden régióban más összetevők jelenléte a fokozottabb, ezért az egyes összetevők mértékét külön-külön hasonlítjuk össze. Az értékeléshez 6 levegőminőségi faktor adatait szükséges összegyűjteni. Ezek az adatok csak durva összehasonlításokra alkalmasak egy régió városai között, de a regionális faktorokat mindig figyelembe kell venni. Az adatok mindenképpen hasznosak lehetnek a város jövőbeni monitoring mérései számára. Az értékelés során mindig az év közbeni legnagyobb mért értékeket kell figyelembe venni. Így nem napi átlagos szintről, hanem a város legrosszabb szennyezettségi állapotáról kapunk információkat. Azért kell ismernünk a kiugróan rossz értékek, mert ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az ökoszisztéma és az emberek számára egyaránt. INDIKÁTOR A SO 2, CO, NO 2, O 3, por maximum értéke az Európai Unió irányelvei szerint, vagy azoknak a napoknak a számbavétele, amikor a megengedett határértéket túllépik a mért értékek. 1. SO 2, CO, NO 2, O 3, a por és a páratartalom mérése mérőpontokon. 2. Azoknak a napoknak a számolása, amikor a mért értékek meghaladják a határértékeket (Európa Szabvány). lásd a következő honlapon: Az indikátor segítségével a zöldterületeken vizsgálni és értékelni lehet a szennyezettség szintjét. A legfőbb cél a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségének az európai határértékek alá szorítása.

9 Megjegyzés A becsléseket a Kühling féle minimum értékek alapján is el lehet végezni (1986 Knospe 1998, old.) = elviselhető mértékű levegőszennyezettség 140 µg/m³ SO 2 : (egy év ½ órás méréseinek átlagértékének 98 %-a) 140 µg/m³ NO 2 : (egy év ½ órás méréseinek átlagértékének 98 %-a) 14 µg/m³ CO: (egy év ½ órás méréseinek átlagértékének 98 %-a) 150 µg/m³ ózon: (egy év ½ órás méréseinek átlagértékének 98 %-a) 150 µg/m³ lebegő por ( egy év ½ órás méréseinek átlag értéke) A különböző szennyezésekre értékelési kategóriákat lehet megadni. Az alábbiakban a SO 2 koncentrációjára vonatkozó példák láthatóak a pihenő- és a lakóövezetre vonatkozóan. Nagyon kicsit szennyezett: < 98 µg/m³ (több mint 30 %-kal a minimum érték alatt) Kicsit szennyezett: µg/m³ (<10-30 %-kal a minimum érték alatt) Elviselhető mértékben szennyezett: µg/m³ (a min. érték alatt,illetve felett 10 %-kal) Erősen szennyezett: µg/m³ ( %-kal meghaladja a min. értéket) Igen erősen szennyezett: 280 µg/m³ (több mint 100 %-kal haladja meg a min. értéket) A légszennyezés csökkentésének lehetséges módja olyan növények ültetése, melyek megkötnek bizonyos szennyező anyagokat. Az erre alkalmas növények listáját Knospe ( old.) és Witting ( old.) írásában találhatjuk.

10 Kritérium N 2.6 A városi zöldfelületek környezetjavító hatása Ezen kritérium célja a városi zöldfelületek környezetre gyakorolt pozitív hatásának a vizsgálata. A zöldfelületek a levegőben lévő por és más szennyezőanyagok megkötésével, valamint a levegő páratartalmának növelésével kedvezően hatnak a városi környezet minőségére. A növények szennyezőanyag-megkötő képessége a levélfelület nagyságától függ. A poros, száraz városi levegő minőségét kedvező irányba befolyásoló pára szintén a levélfelületekről származik. Ebből következik, hogy a zöldfelületek levegőminőséget javító képességére a levélfelület méretének meghatározásából lehet következtetni. Általában a dús aljnövényzettel rendelkező, természetes lombhullató erdőknek van a legnagyobb légtisztító hatásuk, és az intenzíven hasznosított területeknek a legkisebb. A fás, többszintű növényzet telepítése a városban hatásos módszer a levegő minőségének javítására, de ez nem történhet a többi értékes természetes élőhely kárára. INDIKÁTOR A levélfelületi index megállapítása a város egészére nézve. A Levél Felület Index (LFI) a levelek felületének összege. Minden adott vegetáció típushoz hozzárendeltek egy jellemző értéket. Az itt megadott élőhely katalógus tartalmazza a vegetációk levélfelületi index értékeit. Minden, a városban fellelhető élőhely levélfelületi index értékét meg kell szorozni az élőhely városban elfoglalt területének százalékban kifejezett értékével. A város egészére vonatkozó értéket ezek átlagából kapjuk. Kód LFI Élőhely A1 0 Kemény felületek (pl. sziklák) A1.5/A3 0.5 Hullámoknak kitett tengerparti sziklák A2 0.5 Tengeri üledékes terület B1.3 0 Homokdűne B Vegetációval rendelkező homokdűne B2 0 Kavicsos partszakasz B Vegetációval rendelkező kavicsos partszakasz B2.4,2.5, Homokos vagy kavicsos terület cserjékkel, erdővel C 1.0 Vízfelület D 1.0 Mocsár, láp és ingovány E 3.0 Gyep E Legelő E Rét, kaszált területek (évente egyszer vagy kétszer) 1.5 Pázsit F Tundra cserjékkel F Tundra mohákkal, zuzmókkal F2 1.5 Sarkvidéki, havasi cserjés élőhely F3 1.5 Mérsékelt és mediterrán hegyvidéki cserjés élőhely F4 1.5 Mérsékelt övi sztyeppe F5 2.0 Mediterrán cserjés, bozótos F6 2.0 Garrigue F7 1.5 Mediterrán alacsony cserjés F8 1.5 Szárazságtűrő élőhely F9 2.0 Folyóparti és mocsári cserjék FA 5.0 Sövény FB 4.0 Cserjés ültetvény G1 9.0 Nagy lombtömegű, lombhullató erdő G2 4.0 Nagy lombtömegű, örökzöld erdő G Örökzöld ültetvény és liget

11 G4 4.0 Vegyes lombhullató és tűlevelű erdő G5 9.0 Bolygatott erdő H 0.5 Szárazföldi vegetációk H6 0.5 Időszakos vulkáni tevékenység területe I1 3.0 Szántóföld I Parlag I2 3.0 Művelt kertek és parkok I Művelés alól kivont terület I Rossz minőségű talajú parlag I Gyomos parlag - elárasztott I Gyomos parlag el nem árasztott ÉRTÉKELÉS A LFI értékeléséhez a következő kategóriák javasoltak: < 2 alacsony 2-5 közepes > 5 magas A városokat arra kell ösztönözni, hogy növeljék, vagy legalábbis fenntartsák a vegetációkat azzal, hogy nem építik be a zöldfelületeket. Óvatosan kell kezelni ezt a kritériumot, mert a változatosság és a biológiai sokféleség fenntartása sokkal fontosabb, mint a levélfelületi index értékének növelése. Megjegyzés További információkért lásd Oplustivola A vízfelületek felszíne és a laza szerkezetű talajok felszíne is beleszámít a zöldterületek teljes területébe. Mivel ezek a felszínek is bocsátanak ki párát, hozzájárulnak környezetük minőségének javításához. A mérés egysége: százalék terület (%). Számos kutatás igazolta (pl. Takano, 2002.; Lee, 2003.), hogy kapcsolat van sok egészségügyi probléma és a növényzet hiányosságai között. A LFI értékek használata objektív adatokat szolgáltat egy város zöldterületeinek arányáról.

12 Kritérium N 2.7 A város arculata Ez a kritérium azt vizsgálja, milyen szerepet tölt be a zöldfelületi rendszer az adott városról alkotott kép kialakításában, és milyen mértékben épít rá a város marketingje. Minden várost jellemez egy adott tájképi karakter, melyet az emberek igyekeznek megőrizni, és amely erősíti kulturális és történelmi kötődésüket. Ezeket a jellemzőket ki kell emelni a zöldfelület alakításakor. Számos indikátor segít abban, hogy felismerjük ezeket a tényezőket, például az ott élő emberek visszajelzései. 1. INDIKÁTOR A városfejlesztés és a város zöldterületi politikája közti összefüggés mértéke. Vizsgálja meg, léteznek-e olyan városfejlesztési irányelvek, melyek egyértelműen erősítik vagy kapcsolatba hozzák a városi zöldfelületet a város identitásával. Kedvező, ha léteznek ilyen irányelvek. 2. INDIKÁTOR A lakosság véleménye a helyi zöldfelület városkép kialakításában betöltött szerepéről. A lakosság visszajelzései kérdőívezés alapján. A kérdés a következő legyen: Ön szerint milyen szerepet tölt be a zöldfelület az ön városáról alkotott képben? (Pontozás: 1-5, 1=nincs fontos szerepe, 5=nagyon fontos). A súlyozott átlagértéket úgy kapjuk meg, hogy a válaszok számát megszorozzuk az adott kategória pontértékével, majd az így kapott számokat összeadjuk, és végül elosztjuk az összes válasz számával. A súlyozott átlagnak minimum 4-nek kellene lennie. 3. INDIKÁTOR A zöldterületeken rendezett fontos városi programok. Meg kell számolni a város különböző zöldterületén rendezett nevezetes eseményeket (pl. fesztiválok, kiállítások, karneválok, vásárok, zenei koncertek). A zöldterületeken rendezett események száma megmutatja a zöldterületek szerepét a város életében. 4. INDIKÁTOR A zöldterületek fontossága a város marketing tevékenységében. A városi zöldfelületek szerepét a város népszerűsítésében a vele kapcsolatos tervek, hirdetések, poszterek és weboldalak stb. alapján lehet megbecsülni. A város marketingjében betöltött szerepét a zöldterületek ilyen szempontú használata egyenes arányban jellemzi.

13 Példa Teljes összeg = = 423 Átlagos súlyozott érték: 423/100 = 4,2 Kategória Válaszok száma Súlyozott érték 1 = nem fontos = nagyon fontos A város zöldfelületeinek fontos szerepet kell elfoglalniuk a város megítélésében. Ehhez nagymértékben hozzájárul, ha számos helyi, regionális és országos szintű eseménynek ad színteret. A lakosok is ragaszkodnak a zöldterületekhez, és hozzá kell járulniuk azok minőségének javításához. Használjuk tehát az indikátorokat a zöldterületek városképben betöltött szerepének megítélésére. Az elemzés során különbséget kell tenni a helyi lakosok és az idegenek (pl. turisták) véleménye között. A pontosabb végeredmény érdekében a két csoport alkotta véleményeket érdemes összevetni. Mindeközben azokat a jellemzőket kell meghatározni, melyek alapján a helyi lakosság elveti a zöldfelület fontosságát. Továbbá fel kell kutatni azokat is, amelyek emelik annak fontosságát. Ha a negatív tényezők vannak többségben, további vizsgálatok szükségesek ennek megoldására. Megjegyzés A lakossági vélemények összegyűjtésének ajánlott módszere a minta alapján összeállított kérdőív. Az ilyen kérdőívek egyre nagyobb arányban jelennek meg a helyi hatósági folyamatokban, mivel ilyen módon be lehet vonni az embereket a döntéshozó eljárásokba. Törekedni kell arra, hogy a minták az állandó lakosság véleményét tükrözzék. Tartalmazhatja az ingázók (nem állandó lakosok) vagy turisták válaszait is, de ezeket az adatokat külön kell kezelni. A mintavételezések számát be kell határolni úgy, hogy figyelembe vesszük az összes megkérdezett számát, a lakosság összetételét és a feltett kérdések számát. Általában egy olyan felmérés, ami érinti az egész lakosságot, legalább 1000 interjúból áll.

14 Kritérium N 2.8 A zöldfelületek kedvező hatásai a társadalomra A városi zöldfelületek nagy hatással vannak a társadalom egészségi állapotára. Ez a hatás lehet direkt (zöldterületek gyakoribb látogatása) vagy indirekt (kellemesebb környezet). A helyi hatóságoknak ki kell dolgozniuk olyan stratégiákat, melyek a helyi lakosság egészsége érdekében a zöldterületek hatékonyabb használatát hirdetik. A városi zöldterületek könnyű elérhetősége minden korosztály számára lehetőséget teremt a kellemes környezetben való aktív időtöltéshez. A csendes területek közelsége pedig a relaxációra és a modern városi élettől való eltávolodásra ad lehetőséget. A zöldfelületi ellátottság javítása jobb környezeti minőséget, ezen keresztül pedig a lakosság jobb közérzetét eredményezheti. 1. INDIKÁTOR Zöldterületekhez kapcsolódó egészségmegőrző kezdeményezések. Vizsgálja meg, hogy léteznek-e olyan egészségre vonatkozó kezdeményezések a városban, melyek közvetlenül a zöldterületek használatához köthetők. Készítsünk listát ezekről és elemezzük a helyi lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásukat. Létezniük kellene ilyen jellegű kezdeményezéseknek. 2. INDIKÁTOR- Hatósági tevékenységek, melyek kapcsolatot teremtenek az egészség és a zöldterületek között. Vizsgáljuk meg, hogy a város zöldfelületi politikája foglalkozik-e az egészség kérdésével, vannak-e erre irányuló hatósági tevékenységek. Létezniük kellene ilyen jellegű hatósági tevékenységeknek. A vizsgálat alapján értékelni kell, hogy az egészségpolitika mennyire segíti elő az egészséges élet elérése érdekében a zöldterületek aktív használatát. Az ilyen jellegű kezdeményezések egyre elterjedtebbé válnak, de ahol még hiányoznak, ott létre kell hozni a kapcsolatot az egészségügyi szakemberek és a zöldfelületek kezelői között. Készítsünk egy listát a zöldfelületek azon használati módjairól, melyek a lakosság egészséges életformájának kialakításához járulhatnak hozzá. Megjegyzés Számos egészségügyi kezdeményezés létezik Európa szerte, mint például a Séta receptre és a Zöld torna elnevezésűek. Ezeknél a helyi zöldterületek fontos szerepet töltenek be, és a szabadban elvégzendő gyakorlatokat az orvos írja elő betegének a vizsgálatok eredményei alapján.

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Kérdések katalógusa Helyi szint

Interdiszciplináris Kritérium Rendszer Kérdések katalógusa Helyi szint A segítséget nyújt az Interdiszciplináris Kritérium Rendszer alkalmazásához. Tartalmazza az ICC-ben található kérdéseket, melyek a zöldterület értékeléséhez szükségesek. A kérdések alapján összeállítható

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének /. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Tájékoztató a Rendszeres Tanulmányi Ösztöndíj Modulóban található adataival kapcsolatban

Tájékoztató a Rendszeres Tanulmányi Ösztöndíj Modulóban található adataival kapcsolatban Tájékoztató a Rendszeres Tanulmányi Ösztöndíj Modulóban található adataival kapcsolatban Az alábbiakban részletezzük, hogy a Modulo Átlag módosítási kérvényén belül található adatok pontosan mit jelentenek.

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2006. (06.30.) számú rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú, valamint az annak módosításáról

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ NOSZVAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK./2015. (...) sz. önkormányzati rendelete Noszvaj község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. (2) szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (XI. 14.) önkormányzati rendelete helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításról Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Iktatószám: 1314-9/2011. Ügyintéző: Dr. Gazdig Mária Tárgy: Látóképi Tófürdő fürdővíz profiljának megállapítása HATÁROZAT A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján

A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján Szegeden sok helyen nyílik ez a kedves virág tavaszonként. Megtalálhatjuk parkokban, csendes kisutcákban,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben