1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról. A korkedvezmény

Átírás

1 Tájékoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről A évi CXXVI. törvény, a 342/2007. (XII.19.) Korm. rendelet és a 34/2007. (XII. 21.) SzMM rendelet szabályozza a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályait és a mentesítési eljárásban szakértőként közreműködő Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) feladatait. Az I. fokú hatósági feladatok ellátására az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége (1094 Budapest, Páva utca 6., telefon: ) került kijelölésre. A kérelmező részletes feladatait a fenti SzMM rendelet tartalmazza. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról A korkedvezmény 8. (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. (2) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá b) az, aki legalább hat éven át 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. (3) A korkedvezmény további egy-egy év a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg b) a 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. (4) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani. (5) A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. 8/A. (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az 1. (3) bekezdésben említett szerveknél (a továbbiakban: fegyveres szerv) a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt, b) nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt. (2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban december 17-e után eltöltött időt is. (3) Továbbszolgáló állományban december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

2 8/B. (1) A korkedvezményre december 31-éig - a december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak december 31-éig a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is. (2) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv - a munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium véleményére is figyelemmel - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben január 1-je előtt eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem terjed ki. (3) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt. (4) Ha a hatóság külön törvényben foglaltak szerint a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít. 8/C. A január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik. 11. (1) A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné. (2) Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. (3) A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj a 9. -ban meghatározott életkort megelőző időponttól is jár. 19. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre a 8-8/C. -ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jogosult. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a 11. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 24. (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év. (3) Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

3 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről IV. Fejezet AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE 18. (1) A társadalombiztosítási ellátások fedezetére e) a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot (6) A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. Korkedvezmény-biztosítási járulék 20/A. (1) A foglalkoztató a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. (2) A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról XXVII. Fejezet A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés 354. (1) Ez a törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. -a (1) bekezdésének e) pontja szerinti korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítést szabályozza. (2) E törvény alkalmazásában a) foglalkoztató: a Tbj. 4. -ának a) pontja szerinti személy, illetve szervezet, b) egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. -ának b) pontja szerinti személy, c) biztosított: a Tbj. 5. -a szerinti személy (1) A hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén a) a különösen nehéz fizikai munka, b) a különösen terhelő klíma,

4 c) az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, d) a fokozott pszichés megterhelés, e) a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását - a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel - nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja. (2) A foglalkoztató a hatóság - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. -a (3) bekezdésének b) pontja szerinti - értesítési kötelezettségének teljesítése érdekében a kérelemben feltünteti a) a mentesítési kérelemmel érintett biztosítottak nevét (családi és utónevét, valamint születési nevét) és lakóhelyét, tartózkodási helyét, b) a 3. (1) bekezdése szerinti szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét. (3) A foglalkoztató köteles a jogviszony létesítését megelőzően írásban tájékoztatni az általa a mentesítési kérelemmel, illetve a mentesítéssel érintett munkakörben a kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően foglalkoztatni kívánt személyt a kérelem benyújtásáról, illetve a mentesítésről. (4) A mentesítéshez szükséges feltételek fennállását - a mentesítést követően - a hatóság hivatalból ellenőrizheti. Kötelező ellenőrzést lefolytatni, ha a) az adott munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy 3. (1) bekezdése szerinti szakszervezet jelenti be azokat a munkakörülményekben, munkafeltételekben bekövetkező változásokat, b) a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során olyan körülményeket állapítanak meg, amelyek valószínűsítik, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn. Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni az a) pont szerinti esetben, ha akár a korábbi bejelentő, akár más - a korábbi bejelentéstől számított - hat hónapon belül tesz újabb bejelentést, és ebben új körülményekre nem hivatkozik. (5) A hatóság a mentesítést visszavonja, ha a mentesítés feltételei nem állnak fenn. A mentesítés visszavonásának időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (1) Az e törvény szerinti eljárásokban a foglalkoztatónál - a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 21. -ának (5) bekezdése szerint - képviselettel rendelkező szakszervezet ügyfélként vesz részt, valamint meghatalmazás alapján képviselheti a biztosítottat. (2) A hatóság a mentesítés feltételeinek megállapítása és az ellenőrzés lefolytatása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben megismerheti és kezelheti az érintett biztosítottaknak - az ügy elbírálásához szükséges - személyes adatait, betekinthet a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, illetve azokat a Ket. rendelkezései szerint lefoglalhatja, továbbá a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót adatközlésre hívhatja fel. A foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó a kért iratokat és adatokat köteles a hatóság rendelkezésére bocsátani. 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól A Kormány az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény a (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 174/A. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, továbbá - a 9. (2) bekezdése tekintetében - az Alkotmány ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 40. -ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

5 1. (1) A Kormány az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) XXVII. Fejezete szerinti elsőfokú hatósági feladatok ellátására - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségét (a továbbiakban: Felügyelőség) jelöli ki. (2) A Kormány a Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei esetében a Tv. XXVII. Fejezete szerinti elsőfokú hatósági feladatok ellátására a HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatalt jelöli ki. E szerv eljárására a ban, valamint a 8. (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. (3) Foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó esetén e rendeletnek a foglalkoztatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a 2. (2)-(3) bekezdésének, a 3. (2) bekezdése a)-b) és d) pontjának és a 6. kivételével. (4) Az e rendelet szerinti eljárásokban nincs helye a) elektronikus ügyintézésnek, b) újrafelvételi eljárásnak, c) méltányossági eljárásnak. 2. (1) A foglalkoztató a mentesítés iránti kérelemmel érintett munkahelyen - a kérelem benyújtását megelőzően - külön jogszabály szerint állapotfelmérést végez. Az állapotfelmérést valamennyi olyan, korkedvezményre jogosító munkakör tekintetében külön el kell végezni, amelyre a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alóli mentesítést kéri. (2) Az (1) bekezdés szerint elvégzett állapotfelmérést a foglalkoztató véleményezés céljából átadja a foglalkoztatónál - a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 21. -ának (5) bekezdése szerint - képviselettel rendelkező szakszervezetnek. A szakszervezet az állapotfelméréssel kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a foglalkoztatóval. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a szakszervezet az állapotfelméréssel egyetért. (3) A foglalkoztató az állapotfelmérés céljáról és a mentesítési kérelem benyújtásának szándékáról az érintett biztosítottakat az állapotfelmérés elvégzését megelőzően tájékoztatja. 3. (1) A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítés iránti kérelmet a melléklet szerinti adatlapon az 1. (1)-(2) bekezdése szerinti hatóságnál (a továbbiakban együtt: hatóság) - munkahelyenként és munkakörönként - kell benyújtani. (2) A foglalkoztatónak az adatlaphoz csatolnia kell a) a társasági szerződés, az alapító okirat vagy az alapszabály másolatát, b) cég esetén a kérelem benyújtását megelőző harminc napnál nem régebbi eredeti vagy hiteles másolati példányú cégkivonatot, c) az állapotfelmérést, d) a szakszervezetnek az állapotfelméréssel kapcsolatos véleményét. 4. (1) Az e rendelet szerinti eljárásban - az 5. -ban foglaltak kivételével - az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) szakértőként jár el. (2) Az OMFI a szakértői véleményét a) az állapotfelmérés, valamint b) a (3) bekezdés szerinti helyszíni szemle alapján a foglalkoztató kérelmében megjelölt munkakörök tekintetében - a kirendeléstől számított harminc napon belül - külön-külön készíti el. A hatóság az OMFI szakértői véleményéhez kötve van. (3) A Felügyelőség - az OMFI szakértői közreműködésével - a foglalkoztató kérelmében megjelölt munkahelyen helyszíni szemlét tart. A Felügyelőség a helyszíni szemle keretében - az OMFI szükséges ellenőrző méréseinek figyelembevételével - a) ellenőrzi, hogy az állapotfelmérésben foglalt körülmények a valóságnak megfelelnek-e, b) megvizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben foglalkoztatottak esetében a vizsgált munkahelyen a Tv ának (1) bekezdésében foglaltak fennállnak-e, illetve milyen mértékben állnak fenn. 5. (1) Az e rendelet szerinti eljárásban a) ionizáló sugárzás hatása alatt végzett munka esetében az Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, b) közlekedésnél végzett munka esetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatósága, c) bányászatban végzett munka esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, d) villamosenergia-iparban végzett munka esetén a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a munkahely szerint illetékes szerve

6 szakhatóságként vesz részt. (2) A szakhatóság az állásfoglalását - a 4. (3) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltak vizsgálatára figyelemmel - harminc napon belül adja meg. 6. Ha a foglalkoztató az adott munkahelyen legalább tíz, a folyamatban lévő eljárással érintett biztosítottat foglalkoztat, az eljárásban hatósági közvetítő vehető igénybe. 7. (1) A kérelemről a hatóság a benyújtást követő hatvan napon belül dönt. (2) Az e rendelet szerinti eljárásban felettes szervként a) az 1. (1) bekezdése szerinti esetben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, b) az 1. (2) bekezdése szerinti esetben a honvédelmi miniszter jár el. (3) A mentesítési eljárásban hozott határozatot - annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul - közölni kell az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal foglalkoztató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságával, valamint a munkahely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósággal is. 8. (1) A Tv a (4) bekezdésének b) pontja szerinti hatósági ellenőrzést végző szerv haladéktalanul értesíti a hatóságot, ha ellenőrzése során olyan körülményeket állapít meg, amelyek valószínűsítik, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn. (2) A mentesítés feltételeinek ellenőrzésébe az OMFI-t, illetve az 5. (1) bekezdése szerinti szakhatóságokat akkor kell bevonni, ha a) olyan kérdésben kell állást foglalni, amely az OMFI feladatkörébe, illetve a szakhatóság feladat- és hatáskörébe tartozik, illetőleg b) a hatóság a mentesítés visszavonását látja szükségesnek. (3) Ha a hatóság a mentesítést visszavonja, a 7. (3) bekezdése szerint jár el. A hatóság mentesítést visszavonó határozata ellen benyújtott fellebbezést a 7. (2) bekezdése szerinti szerv bírálja el. (4) Ha a hatóság a mentesítést jogerősen visszavonja, az ellenőrzés során felmerült szakértői díjat és költségeket a foglalkoztatónak meg kell fizetnie. 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 8/A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Egyéb hatósági feladatok 8/A. Az OMMF, illetőleg a Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőség a külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítéssel kapcsolatos feladatokat. (3) Az R. mellékletének első sora helyébe a következő rendelkezés lép: - OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége, székhelye Budapest, illetékességi területe - a 8/A. -ban foglalt eltéréssel - Budapest, Pest megye (4) A (2)-(3) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E rendelkezés a hatálybalépést követő második napon hatályát veszti.

7 Melléklet a 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelethez Kérelem a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítés megállapítására I. 1. A foglalkoztató, egyéni vállalkozó neve (megnevezése), székhelye: 2. A foglalkoztató képviselőjének neve: 3. A munkahely címe és megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri: 4. A munkakör megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri: 5. A munkaköri tevékenység leírása (munkaköri leírás csatolandó): 6. A 4. pont szerinti munkakörben foglalkoztatottak száma: 7. Cégszerű aláírás: Összesen:... fő, ebből férfi:... fő nő:... fő 8. Intézkedések ismertetése a) a korkedvezményre jogosító munkakörben történő foglalkoztatással járó, a korkedvezményre jogosító munkakörülmények javítása érdekében:...

8 b) különös tekintettel a korkedvezményre jogosító korábbi munkakörülmények megszüntetése érdekében: 9. A 8. pont szerinti intézkedések eredményes voltát alátámasztó állapotfelmérés dokumentációja (műszeres vizsgálatokat indokoló esetekben mérési jegyzőkönyvekkel): 10. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nyilatkozata, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak körében a kérelem benyújtását megelőzően a foglalkoztató által kezdeményezett és a foglalkozás-egészségügyi orvos által elvégzett soron kívüli alkalmassági vizsgálat során foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja nem fordult elő: 11. A foglalkoztatónál képviselettel rendelkező szakszervezetre vonatkozó adatok II.... foglalkozás-egészségügyi orvos aláírása, pecsét: neve:... székhelye:... képviselőjének neve:... A kérelem I. részének 3. pontja szerinti munkahelyen az I. rész 4. pontja szerinti munkakörben foglalkoztatott, a mentesítési kérelemmel érintett biztosítottakra vonatkozó adatok Név (családi és utónév, valamint születési név) Lakóhely Tartózkodási hely

9 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól Az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény a (2) bekezdésének a) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a (2) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva - a 2-3. tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel, a 4. (2) bekezdése tekintetében az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. (1) A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítésre irányuló kérelmet benyújtó foglalkoztató, egyéni vállalkozó a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ában foglalt, az állapotfelmérés elvégzésére vonatkozó kötelezettségét - munkahelyenként és munkakörönként - az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adatlap kitöltésével teljesíti. (2) Az adott munkakörre jellemző munkaenergia-forgalom, klímaparaméterek, valamint zajexpozíció esetében az adatlapon egy évnél nem régebbi mérési adatok tüntethetők fel. A mérésekről készült jegyzőkönyvet az adatlaphoz csatolni kell. 2. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárásban (a továbbiakban: mentesítési eljárás) az R. 4. -ának (1) bekezdése szerint szakértőként közreműködő Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet megillető szakértői díjat a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű díjtételek alapján kell megállapítani. 3. A mentesítési eljárásban igénybe vehető hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 forint, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 6. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. -ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni] g) ha az a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges. (3) A (2) bekezdés a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E rendelkezés a hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.

10 1. számú melléklet a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelethez ADATLAP A FOGLALKOZTATÓI ÁLLAPOTFELMÉRÉSRŐL 1. A munkakör és a munkahely megnevezése: Munkaidő: - tényleges napi munkaidő tartama:... óra - túlmunka átlagos időtartama:... óra/hét 3. Műszakrend a) egy műszakos b) két műszakos c) három műszakos d) folyamatos e) az a)-d) pontban foglaltak kombinációja éspedig: A munkaenergia-forgalom 1 mértéke fizikai munka esetén férfiaknál... kj/min, vagy nőknél... dhr 2 /min... kj/min, vagy 5. Munkakörre jellemző klímaparaméterek 3... dhr 2 /min - meleg munkakörnyezet... EH/KEH C = közel azonos klímakörnyezetben... EH/KEH C = térben és/vagy időben egymástól eltérő klímakörnyezetben - mesterséges hideg munkakörnyezet -... C a munkaidő... %-ában - váltakozó munkaklíma = külső környezet... C = belső munkakörnyezet... C - alkalmazott munka/pihenési rend munkavégzés... az összmunkaidő 6. Kényszertesthelyzetben végzett munka 4 a napi munkaidő 7. Ismétlődő és/vagy egyoldalú mozgással járó tevékenység 5 a napi munkaidő pihenés 8. Jelentős szellemi, figyelmi igénybevétellel járó munka zavaró zajos környezetben 1 (a zaj adott munkakörre jellemző, mért értéke 6 ) %-ában... az összmunkaidő %-ában... %-ában... %-ában db(a) 9. Magasban végzett munka (3 méter felett) 10. Föld alatt végzett munka a munkaidő...%-ában 11. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkavégzés és/vagy munkakörnyezet

11 12. Feszültség alatti munkavégzés A foglalkoztatott a munkavégzés során saját vagy mások testi épségét és/vagy vagyoni értékeket az átlagost meghaladó mértékben veszélyeztetheti Állandó időkényszerben végzett, figyelmi igénybevétellel járó munka 15. Családtól távoli tartós munkavégzés, önmagában vagy a rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel 1 A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján, az Adatlap kitöltési útmutatójában foglalt A és B táblázatok figyelembevételével. 2 dhr: a műszak átlag pulzusszám és a nyugalmi pulzus különbsége. 3 A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján. 4 Az izomrostok tartósan megfeszült állapotban vannak (pl. térdelve, guggolva, fekvő testhelyzetben, kinyújtott karokkal oldalt, vagy fej felett végzett munkák). 5 A kéz kis anatómiai képleteit érintő, erőkifejtéssel járó és/vagy percenként 20-nál nagyobb gyakorisággal ismétlődő munkavégzés. 6 A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti mérések alapján. 7 A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának hatálya alá tartozó munkavégzés [72/2003. (X. 29.) GKM rendelet]. 8 Pszichés terhelés nehezítő körülmények között (pl. olyan munkavégzés, amely emberekért, anyagi értékekért való nagy felelősség viselésével jár, döntést igényel nehezen áttekinthető és/vagy új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk, bonyolult szabályok, összefüggések, utasítások alapján, egymást gyorsan követő problémákkal járó helyzetekben). Kitöltési útmutató Amennyiben az Adatlap valamely pontja(i) az adott munkakört jellemzi(k), úgy kérjük ezt a sor végén szereplő négyzetbe tett x jelzéssel jelezni. Kérjük továbbá a válaszokat a kipontozott helyeken beírással vagy szabadlap útján közölni. Utóbbi esetben a kérdés sorszámára kell hivatkozni, illetőleg a szabadlapos közlés tényét az Adatlapon is jelezni kell! Segédlet az Adatlap 4. pontjának kitöltéséhez Az ismertetendő módszerrel a munka-energiaszükségletet számíthatjuk ki, tehát azt az energiaszükségletet, amelyet a dolgozó az alap-energiaszükségleten felül igényel munkatevékenységének ellátásához. A módszer feltételezi az A) és B) jelű táblázat megfelelő alkalmazását. A táblázatok a munkatevékenységnek két összetevőjét különböztetik meg. Ezek: A) testhelyzetek és helyváltoztató mozgások, B) munkavégzési módok. A dolgozó munka-energiaszükségletét A) és B) összege adja. A táblázatokban az energiaszükségletek kj/min értékben kerültek feltüntetésre.

12 A) táblázat Testhelyzet- és helyváltoztató mozgások Sebesség (km/h) Energiaszükséglet (kj/min) Kód Ülés (fekvés) - l,0-(2,0) A 1 Állás (térdelés, guggolás, állás meghajolva) - l,5-(2,5) A 2 Járás sima, kemény talajon vízszintes 3 8,0 A ,0 A ,0 A 5 10%-os lejtőn felfelé 3 16,0 A ,0 A 7 10%-os lejtőn lefelé 5 11,0 A 8 Járás üzemi terepen vízszintes 4 11,0-14,0 A 9 10%-os lejtőn felfelé 3 20,0 A ,0 A 11 10%-os lejtőn lefelé 4 14,0 A 12 Járás szabadföldi terepen vízszintes 4 14,0-20,0 A 13 10%-os lejtőn felfelé 3 25,0 A ,0 A 15 10%-os lejtőn lefelé 4 16,0 A 16 20%-os lejtőn felfelé 2 27,0 A ,0 A 18 20%-os lejtőn lefelé 3 18,0 A 19 Járás lépcsőn (lépcsőfok/min) felfelé 60 31,0 A ,0 A 21 lefelé 60 11,0 A 22 Ülésen és álláson üldögélést és álldogálást kell érteni, amelybe kisebb helyzet- és helyváltoztató mozgások is tartoznak, mint pl. az, hogy ülés közben a dolgozó mozgolódik, egyik oldaláról a másikra dől, néha néhány másodpercre feláll, illetve állás közben testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezi, időnként egy-két lépést tesz. Előfordul, hogy a dolgozó munka közben fekszik, térdel vagy guggol. A fekvést ülésként, a térdelést és guggolást állásként számoljuk el. A járás fogalmával nincs ellentétben, ha a dolgozó járás közben egy-két percre megáll, ugyanakkor pl. az ácsorogva járást nem minősíthetjük járásnak. A járás ugyanis legalább kb. 3 km/h sebességű haladást tételez fel,

13 míg az ácsorogva járás sebessége ennél kisebb. Akkor járunk el helyesen, ha az ácsorogva járást állásra és járásra bontjuk, vagy - kissé elnagyolva- az állás és a járás energiaszükségletének összegét felezzük. Így pl. a szövőnő testhelyzetét és helyváltoztató mozgását nem lehet álldogálással vagy járkálással jellemezni: a szövőnő álldogál és járkál. Fontos, hogy tekintettel legyünk a járás feltételeire: különbséget kell tenni vízszintes vagy lejtős pálya vagy lépcső között; ügyelni kell a haladás irányára (felfelé vagy lefelé) és a pálya talajának minőségére (sima, kemény, üzemi, szabadföldi terep). A táblázatok energiaszükségleti adatokat tartalmaznak a vízszintes és lejtős pályán való járáskor leggyakrabban előforduló haladási sebességekre. A vízszintes pályához képest az emelkedő leküzdése mindig energiaigényesebb, viszont a lejtőn lefelé járás - legalábbis azokon a határokon belül, amelyekkel üzemi körülmények között általában számolni kell - könnyebb. Üzemi terepnek minősülnek általában a felvonulási területek, kohászati üzemekben az öntőcsarnokok stb., egyszóval mindazok a helyek, ahol a talaj nem süppedő, de időnként át kell lépni, meg kell kerülni kisebb kiemelkedő tárgyakat. A szabadföldi terep ettől elsősorban abban különbözik, hogy süppedő, egyenetlen és a járást egyéb körülmények is nehezítik, mint pl. az, hogy a talaj gyomos, a kultúrnövényeket átlépegetni, kerülgetni kell stb. B) táblázat Munkavégzési módok Energiaszükséglet kj/min Kód Kézzel végzett könnyű munka 1,0-3,0 B 11 nehéz munka 3,0-5,0 B 12 Egy karral végzett könnyű munka 3,0-5,0 B 21 nehéz munka 5,0-9,0 B 22 Két karral végzett könnyű munka 6,0-9,0 B 31 nehéz munka 9,0-12,0 B 32 Törzzsel és végtagokkal végzett könnyű munka 10,0-16,0 B 41 közepesen nehéz munka 16,0-25,0 B 42 nehéz munka 25,0-36,0 B 43 igen nehéz munka 36,0- B 44 A munkavégzési módokat illetően különbséget kell tenni a kézzel, az egy vagy két karral, valamint a törzzsel és végtagokkal végzett munkák között. A kézzel végzett munkákat az olyan mozdulatok jellemzik, amelyekben lényegében csak az ujjak és a csukló ízületei vesznek részt. Ha a végtagok mozgatása könyök- és vállízületből történik, a tevékenység karral végzett munkának minősül. A törzzsel és végtagokkal végzett munkák gyűjtőfogalmába azok a nagyobb erőkifejtést igénylő tevékenységek tartoznak, amelyek a törzsizmok fokozott igénybevételével járnak. A felsorolt kategóriákon belül fokozatokat különböztetünk meg. A kézzel és karral végzett munkákban elegendő a könnyű és nehéz fokozat elkülönítése. A könnyű fokozattól a nehezet általában az különbözteti meg, hogy az utóbbiban a mozdulat valamilyen ellenállás leküzdésével jár együtt. A törzzsel és végtagokkal végzett munkákban - minthogy azok igen széles tartományt hidalnak át - célszerű a könnyű, közepesen nehéz, nehéz és igen nehéz fokozatok megkülönböztetése. Kézzel végzett vagy könnyű munkának számít többek között a kézzel való írás, az elektronikus műszerek szerelése, a számítógép kezelése. Ellenben bőrnemű anyagok kézi varrása, amely már ellenállás leküzdésével jár, kézzel való nehéz munkának minősül. Ilyen jellegű munka még a futószalag mellett végzett könnyű szerelési munka, amelyet pl. csavarhúzóval vagy kisebb villáskulccsal hajtanak végre.

14 Egy karral végzett könnyű munkának számít a kis ellenállású emelőkapcsolók működtetése, a szórópisztollyal való festés, a metszés, ha a vessző nem vastag és nem kell hajlítani. Az egy karral végzett nehéz munkák fokozatába tartoznak a hegesztés, a kisméretű kalapáccsal végzett kalapácsolási munkák, pl. amikor a cipész a talpba szöget ver. Két karral végzett könnyű munkának számít a személygépkocsi vezetése, a fonónő szálkötözési tevékenysége, a kézi szabás, az üvegfúvás, az esztergályos tevékenysége általában, a csomagolási feladatok (legfeljebb 1-2 dkg egységsúlyokig). A lombgereblyézés is kétkari könnyű munka, de már nem az a talajegyengető gereblyézés nehéz talajon, mert abba a törzs izmai is aktívan bekapcsolódnak. Kétkari nehéz munkának minősül az ablaktisztítás, a gyümölcsszedés, a kézi rakodás csípő- és vállmagasság között, hajlongás nélkül, legfeljebb 15 kg egységtömegig, kézikocsik húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon, 100 kg hasznos teherig és az üres csille tolása. Törzzsel és végtagokkal végzett könnyű munka a padlósúrolás, a nagymosás kézzel, a teregetés, a gyalulás, a talajegyengető gereblyézés nehéz talajon, kézi teherszállítás 10 kg hasznos teherig, kézikocsik húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon kg-os és csille tolása 350 kg-ot meg nem haladó hasznos terhelés közben. Közepesen nehéz fokozatnak tekinthető a legtöbb kovácsolás tevékenység, az ásás laza talajon, motoros fűrészek kezelése, a lapátolási munkák 5 kg hasznos teherig, kézi teherszállítás kg között, üres kézikocsi húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon kg, és csille tolása kg hasznos teherrel. A törzzsel és végtagokkal végzett nehéz munkára példa a legtöbb csákányos munka, lapátolási munkák 5 kg hasznos teher felett, kg-os egységtömegek hajolgatással egybekötött emelgetése, a kézi teherszállítás kg között, a kézikocsi húzása-tolása üzemi terepen 150 kg, vagy vízszintes, sima, kemény talajon kg hasznos teherrel. Az igen nehéz fokozatba sorolhatók: kazánok kézi salakozása, a hajk-kivágás az erdőgazdasági munkákban, anyagmozgatás kézi kocsival vagy csillével, az előzőekben megadott hasznos terhelés felett. A munka-energiaszükséglet kiszámítására vonatkozóan az Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet honlapján ( példaszámítás található. 2. számú melléklet a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelethez Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárásban megillető szakértői díjat megalapozó díjtételek: Szakvélemény elkészítésének díja Helyszíni szemle díja Klímamérés díja A munkavállaló szervezete igénybevételének meghatározása Zajmérés Fokozott pszichés megterhelés vizsgálata Ft Ft/szakértő/nap Ft/munkahely Ft/munkakör Ft/munkahely Ft/nap/munkakör