Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás

Átírás

1 Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ június 4. Magyar Földtani és Geofizikai intézet EU Fenntarthatósági hét Konferencia: Természeti erőforrások, földtani kockázatok, éghajlatváltozás: merre vezet a fenntarthatóság földtani útja?

2 I. Társadalmi szükségletek, gazdasági igények

3 A szükségletek segítik a növekedést -ám úgy tűnik, nincs minden rendben.. 50 év alatt: Kereskedelem GDP Népesség

4 A társadalmi-gazdasági szükségletek mellékhatásai > Sokan vagyunk, sokat fogyasztunk > Több erőforrást veszünk el, mint amennyit a természet megújítani képes > Több szennyező anyagot bocsátunk ki, mint amennyit a környezet képes lenne semlegesíteni > Egyre több területet használunk fel, amely korlátozza a természet megújuló képességét

5 Termékek vízlábnyoma Forrás: Under Pressure, GLOBAL 2000, SERI, Friends of the Earth Europe, November 2011

6 Import igények: ki tehet a CO2 kibocsátásért? Indirekt (termék export-importból származó) CO 2 áramok a világban?? Magyarország esetében kb. 2x annyi termékbe bújt CO2 kibocsátást importálunk, mint az IPCC metodikával számított hazai kibocsátás. Az import élelmiszerek indirekt karbon-lábnyoma sokszorosa lehet a hazai ipar ÜHG kibocsátásának csak senki nem számol vele!

7 Primerenergia felhasználás tendenciája és jövőképei 1200 PJ TÉNY ADATOK "Ölbe tett kéz" "Közös erőfeszítés" Policy változat"

8 Igény-gazdálkodás: integrált megközelítés Alkalmazkodási, felkészülési túlélési stratégiák Élelmiszer biztonság Vízbiztonság Energia biztonság Környezet és egészség biztonság Infrastruktúra biztonság Természeti erőforrások ökoszisztémák termőföld Anyagi inputok, gazdasági rendszerek mezőgazdasági alapanyagok öntözési víz Humán, társadalmi igények élelem, létfenntartás vízkészletek klíma ásványvagyon energiahordozók műtrágya, növényvédelem ivóvíz építőanyagok ipari alapanyagok hő-, vill. energia, üzemanyagok Forrás: Pálvölgyi T. Csete M. (2012) Gazdálkodás 56:(1) hajlék infrastruktúra fogyasztási javak, szolgáltatások mobilitás, közlekedés Szennyezések, kibocsátások hulladék szennyvíz levegőszennyezés

9 II. Merre vezet a fenntarthatóság felé való átmenet??

10 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia FENNTART- HATÓSÁG humán erőforrások társadalmi erőforrások gazdasági erőforrások természeti erőforrások Fenntarthatóság ökológiai fenntarthatóság!

11 Integrált megközelítés: fenntarthatóság és természeti erőforrások

12 Példa egy bonyolult területre: települési vízgazdálkodás KLÍMAVÁLTOZÁS

13 Az átmenet egy lehetséges útja 1. Illeszkedés egy hosszabb távú nemzetstratégiai tervhez A fenntarthatóság felé való átmenet egyik alapfeltétele, hogy illeszkedjen egy (jelenleg nem létező) átfogó, hosszabb távú gazdaság- és társadalompolitikai tervhez, amely a társadalom egyéb problémáira is választ keres 2. A fenntarthatóság társadalmi feltételrendszere meghatározó tényező a társadalom fenntarthatóság iránti igényének felkeltése harmonikus értékkövető társadalom kialakulása, melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek helyett az egészség, a tudás, az erkölcs, valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás 3. A fenntarthatóság gazdasági feltételrendszere csökkennie kell a nemzetgazdaság külső függésének, sokszínű, sok lábon álló lokális gazdaságnak kell kiépülnie erősödnie kell a tulajdonosi felelősségnek; az áraknak a teljes internalizált (ökológiai, környezeti, társadalmi) költségeket kell tükröznie.

14 III. Éghajlatváltozás, sérülékenység, alkalmazkodás

15 Megváltozott a földi légkör összetétele KiotóiJkv. hatályos Döntően az emberi tevékenységnek köszönhetően napjainkig a légköri üvegházhatású gázok sorában: Forrás: NOAA UNFCCC hatályos > a CO2 koncentrációja 37%-kal > a metáné 156%-kal, > a dinitrogén-oxidépedig 19%-kal nőtt az iparosítás előtti időszakhoz képest. Forrás: NOAA

16 Mi az, amiben biztosak a tudósok? > A megfigyelt éghajlati mutatók, ökoszisztéma indikátorok a Föld számos pontján statisztikailag szignifikáns változást mutatnak. A globális változások mértéke és gyorsasága nagyobb, mint az elmúlt 30ezer évben valaha. > Az éghajlaton az emberi beavatkozás jelei mutatkoznak. A megfigyelt változások nagy valószínűséggel az emberi tevékenység rovására írhatók. Elővigyázatosság: mitigáció Kockázatkezelés: adaptáció Mit szól mindehhez a politika?

17 A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) egyesített célrendszere

18 Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása 0% 5% 10% 15% 20% 25% = 36% = 95%

19 Merre vezet a kibocsátás-csökkentés magyar útja? Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2050-re Forrás: NÉS-HDÚ

20 Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja > A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben > E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük > Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata keretei között a következő specifikus célok tűzhetők ki: > Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása, fenntartása > A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és hatásaival kapcsolatos kutatások támogatása > Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér, indikátorok és adatbázisok fejlesztése

21 Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai Azok a térségek a legsérülékenyebbek, ahol: > magas a hőhullám napok számának növkedése, > rossz a lakosság egészségügyi és szociális helyzete, valamint kedvezőtlen a korszerkezete, > rossz a lakosság jövedelmi helyzete.

22 Épületek területi sérülékenysége Tatabánya Tatabánya polgárainak közel 25%-a a legsérülékenyebb épülettípusokban él, vagy dolgozik. Forrás: Horváth, S., Pálvölgyi, T., Csoknyai, T. és Talamon A. Generalized residential building typology for urban climate change mitigation and adaptation strategies: The case of Hungary. Energy and Buildings, Volume 62, July 2013,

23 A budapesti nagyobb panelos lakótelepek szél-sérülékenysége Forrás:Hrabovszky-Horváth Sára: Az energiatudatos panelrehabilitáció klímastratégiai aspektusai. BME doktori értekezés

24 A magyarországi turisztikai régiók sérülékenysége Forrás: Csete M.-Pálvölgyi T.- Szendrő G. (2013): Assessment of Climate Change Vulnerability of Tourism in Hungary, Regional Environmental Change 13(1) pp,

25 Klímaváltozásra való felkészülési modell a települések, térségek szintjén Célrendszer: a fenntarthatóság megőrzése Cselekvésiprogramok, finomítások, visszacsatolások Valószínűsíthető helyi időjárási jelenségek Feladatok megvalósítási stratégiája Életminőségre gyakorolt hatások számbavétele Térségi szinten lehetséges válaszok meghatározása

26 Köszönöm a figyelmet!