Merre vezet az energia és éghajlat politika a települések világában?

Átírás

1 Merre vezet az energia és éghajlat politika a települések világában? Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék Épületenergetikai Civil Akadémia Energiahatékonyság és fenntarthatóság a középületek felújításában Országgyűlés Energetikai Albizottsága november 22.

2 I. ÉGHAJLAT: VÁLTOZÁS VAGY CSAK MÉDIAPÁNIK? TÉNYEK: AMIBEN BIZTOSAK LEHETÜNK..

3 Az időjárási szélsőségek gyarapodnak augusztus, USA: Katrina hurrikán 1322 halott, több tízezer sérült, több százezer hajléktalan, 125 milliárd USD kár 2003: nyugat-európai hőhullám: legalább 30ezer (!) halálos áldozat május-június, Észak-Magyarország: Zsófia mediterrán ciklon anyagi kár: 150 milliárd Ft

4 Mi az, amiben biztosak a tudósok? A megfigyelt éghajlati mutatók, ökoszisztéma indikátorok a Föld számos pontján statisztikailag szignifikáns változást mutatnak. A globális változások mértéke és gyorsasága nagyobb, mint az elmúlt 30ezer évben valaha. Megváltozott a földi légkör összetétele. Döntően az emberi tevékenységnek köszönhetően napjainkig a légköri üvegházhatású gázok sorában a szén-dioxid koncentrációja 37%-kal, a metáné 156%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 19%-kal nőtt az iparosítás előtti időszakhoz képest. A Föld számos pontján az éghajlaton az emberi beavatkozás jelei mutatkoznak. Ugyanakkor nincs egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a megfigyelt változások pusztán antropogén eredetűek-e.

5 II. MIRE SZÁMÍTHATUNK MAGYARORSZÁGON? KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK

6 Bizonytalan hatások Észak-Európa Közép-Európa Dél-Európa Növekvő erdősültség Gyarapodó erdőtüzek több víz? több aszály Magasabb hozamok Csökkenő hozamok

7 Source: PESETA Project, 2008, www. peseta.jrc.ec.europa.eu Bizonytalan következtetések Simulated crop yield changes by 2080s relative to the period according to a high emission scenario (IPCC A2) and HadCM3/HIRHAM climate model % növekedés a terméshozamokban! A Duna teljes vízgyűjtője mezőgazdasági Csoda-ország! Hihető? Bizonyos? Szakpolitikai stratégiákban használható?

8 Várható éghajlatváltozás Magyarországon Tendenciák Magyarország klímája mediterrán jellegeket mutat majd A nyarak forróbbá és szárazabbá válnak A telek mérsékeltebbek és esősebbek lesznek Szélsőségek és rendkívüli időjárási jelenségek Több hőségnap, kevesebb fagyos nap várható Egyszerre várható a súlyos aszályok és árvizek kockázatának növekedése Gyakoribb és súlyosabb viharokra számíthatunk

9 Tudomány mai állása szerint: igen valószínű Kistérségi szintű éghajlati sérülékenység az aszály és szárazodás vonatkozásában Forrás: Pálvölgyi T., Czira T., Dobozi E., Rideg A., Schneller K., A kistérségi szintű éghajlatváltozási sérülékenység-vizsgálat módszere és eredményei. Klíma-21, 62,

10 Komplex éghajlati kockázatok az települések világában KÖZVETLEN KOCKÁZATOK Árvíz, belvíz kockázat Aszály kockázat Időjárási kockázatok Egészségügyi kockázatok Épített környezet, kritikus infrastruktúra, szolgáltatások Városi zöldterületek, parkok, városi fasorok Városi életminőség, idegenforgalom, műemlékek Városi hőhullámok, levegőminőség, vízminőség romlás KÖZVETETT HATÁSOK Sűrűbb és súlyosabb természeti katasztófák (pl. szélviharok, hirtelen lezúduló csapadék, tűz, járványok stb.) gyorsuló urbanizáció (vidéki lakosság, környezeti menekültek a városokba tartanak Növekvő hűtési energiaigény, növekvő utazási igény (ingázás) Élemiszer és ivóvíz árak Fogyasztási szokások, munkaerő instabilitás

11 Egy bonyolult és kockázatos terület: települési vízgazdákodás KLÍMAVÁLTOZÁS Területhasználat csapadékvíz elvezetés Lakosság Vízigények Vízmű szolgáltatások Vízszennyezés Szennyvíz infrastruktúra Csapadékvíz Ivóvíz ivóvíz minőség ivóvíz hálózat Szennyvíz Ivóvíz készletek, tározók Városi lefolyás Duna szennyvíz-tisztítási infrastruklúra Szennyezés ökológiai terhelés vízbázis védelem) vízminőség vízmennyiség

12 Városi hőszigethatás Nyáron, a belváros akár 6 C-kal is melegebb a környezeténél! Forrás: Bartholy et al., 2005

13 Alkalmazkodás, biztonság és fenntarthatóság Integrált Településfejlesztési Stratégia keretrendszerében: TELEPÜLÉSI/TÉRSÉGI ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA Forrás: Pálvölgyi T. Csete M. (2012) Gazdálkodás 56:(1)

14 III. ÉGHAJALATPOLITIKA - DEKARBONIZÁCIÓ

15 Elkerülhető-e a veszélyes mértékű éghajlatváltozás? Széleskörű tudományos konszenzus: az éghajlatváltozás katasztrofális és visszafordíthatatlan következményei valószínűleg elkerülhetők, ha a földi átlaghőmérséklet emelkedése nem haladja meg a 2 C-t (az ipari forradalom előtti állapothoz viszonyítva) BaU (Business as Usual) minden megy, ahogy eddig? 50% CO 2 kibocsátáscsökkentés 2050-re!? kibocsátási pálya, mely esetén a globális felmelegedés < 2 o C Forrás: IPCC AR4, 2007

16 EU Dekarbonizációs Útiterve Forrás: A Bizottság közleménye az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve [COM(2011)112 final] Nincsen ismert, nyilvánosságra hozott alágazati bontás! Nincsen tagállami differenciálás!

17 Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)? Az EU DRM nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szinten felvázolt kibocsátáscsökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között. A költségek szempontjából fontos tényező a szükséges intézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdése, ugyanis az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása esetén. Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.

18 Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés = 36% Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások = 95% Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása 0% 5% 10% 15% 20% 25%

19 Építésgazdaság, energiatakarékosság hol tartunk? Elavult épületállomány, energiafaló épületek : 4millió lakás, 30ezer középület. Kb. 80%-uk felújításra szorul. Évente legalább 1%-uk helyett újat kellene építeni (= nem érdemes felújítani). A hazai energiaigény 40%-a, CO2 kibocsátás harmada az épületek rovására írható. Épületeink átlagos energiafogyasztása 5-szöröse az átlagos német szintnek, 10-szerese a 2020-ra várható EU-s normának es évek közepétől válság az építőiparban: az elmúlt 3 évben 100ezer munkahely szűnt meg, nyúló tartozási lánc, terjedő fekete munka, romló építési minőség kb. negyed annyi lakás épül, mint 10 éve, érdemi energiatakarékossági-célú felújítás az épületállomány kb. 3%-át érte el, az is mérsékelt 20-30%-os energia megtakarítást eredményezett.

20 Építésgazdaság, energiatakarékosság hol tartunk? Települési komfort szint 2007-ben és változása között: Forrás: OTK (2011) Forrás: Tirado Herrero és Ürge-Vorsatz, 2010 Energiaszegénység: a háztartások fajlagos energia fogyasztása (kwh/m -2 /év)

21 társasház családi ház Becslés a lakóépületek fűtési energiaigényéről Szakirodalom KSH CEU tanulmányok EnergyCity épülettipológia Negajoule 2020 FÖK tanulmány KÉK Program Vizsgált jellemző - építési idő régi ( ) mai ( ) fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) közbenső lakás szélső lakás a fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) altípus neve parasztház (vályog) primer energiafogyasztás (kwh/m 2 év) falazat anyaga gépészeti rendszerek függvényében fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) hőszigetelés mértéke 388 vályog u > 1,3 W/m2K 444,8 "kockaház" (tégla) 397 tégla ,3 > u > 0,7 W/m2K 198,6 "többszintes kockaház" (tégla) modern családi ház 316 gázszilikát u < 0,7 W/m2K 128,7 fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) 133 tégla új ( ) régi ( ) - u > 1,3 W/m2K 294,4 hagyományos "bérház" - tégla ,3 > u > 0,7 W/m2K 149,8 u < 0,7 W/m2K 93, iparosított blokkos - u > 1,3 W/m2K - kis panel 125 panel b ,3 > u > 0,7 W/m2K 70,4 nagy panel 119 u < 0,7 W/m2K 45,8 - mai ( ) modern társasház - tégla új ( ) Forrás: Horváth S.E., 2012 (Energy City projekt, BUSH projekt, saját szerkesztés)

22 Hogy állunk a megújuló energiahordozókkal? Napenergia-hasznosítási potenciál Geotermikus energia potenciál Forrás: ENEREGIO 2009

23 IV. ÉPÜLETENERGETIKAI STRATÉGIÁK

24 Jelentősek-e az épületenergetikai törekvések? NEM? Nemzeti energiahatékonyság-javítási célérték ( ) (PJ) Új követelmények: Energiahatékonysági Irányelv (2013-tól)

25 Jelentősek-e az épületenergetikai törekvések? IGEN? Energiatakarékossági lehetőségek a évi felhasználási szinthez képest 2030-ig (PJ) Forrás: Nemzeti Energiastratégia, 2011

26 Jó hír: tudjuk, hogy hol szökik a gáz EU-27 energiafogyasztásának több mint 50%-áért kb. 300millió épület és 200millió jármű a felelős Épületek Ipar Közleked. S szén 1,1% 3,6% 0% 4,7% olaj 8,9% 4,3% 30,6% 43,9% földgáz 14,4% 9,7% 0,1% 24,2% villamos en. 11,2% 8,4% 0,6% 20,2% megújulók 2,7% 1,5% 0,1% 4,3% egyéb 2,1% 0,7% 0% 2,8% ÖSSZES: 40,4% 28,3% 31,3% 100%

27 Egy ígéretes kitörési lehetőség: energetikai épület rekonstrukció Magyarországon az épületek fűtése és villamosenergia fogyasztása a teljes energiaigény 38%-a! Az energia 80%-át a kis épületek használják el A hazai CO2 kibocsátások kb. egyharmada a lakossági és közületi épületeink működtetése során keletkezik Az épületek hőszigetelése, gépészeti korszerűsítése révén az épületekből származó CO2 kibocsátás legalább 40%-kal mérsékelhető! Ha valamennyi európai épület megfelelne a jelenlegi energetikai előírásoknak, akkor 1. évente 460 millió tonnával csökkenne a CO2 kibocsátás milliárd éves energia költséget takarítanánk meg, ezer munkahely keletkezne.

28 Milyen lehetőségeink vannak? Földszintes, magastetős, be nem épített tetőteres, 80m 2 családi ház (ép.: 70-es évek) Forrás: Borzák Balarám Béla: Társasház felújítása.. Építéstechnika 2010/3: Hőveszteség (W/K) Eredeti Felújított Fal Padlásfödém Nyílászárók Lábazati beton Gépészet (!) - S hőveszteség Hőszükséglet (GJ/év) szintes, 20 lakásos panel épület, komplex de átlagos energetikai felújítás Forrás: Prohászka Rajmund: Panelfelújítás tapasztalatai Építéstechnika 2010/3: Megtakarítás: 76% Megtakarítás: 49%

29 Komplex projektek, rugalmas finanszírozási megoldások Virágozzék minden virág sokszínűség: differenciált pénzügyi eszközök, differenciált támogatható tevékenységek a különböző célcsoportokra Típuspályázatok, Települési Tematikus Programok ESCO-k kiemelt szerepe középületeknél Forrás: KÉK Program

30 Egyértelmű követelmények, átlátható bónusz rendszer A támogatás nem arányos a beruházási költségekkel, hanem hatékonyság orientált, ösztönző jellegű Forrás: KÉK Program

31 Egy lehetséges épületenergetikai cél- és eszközrendszer csak komplex projekt (termikus burok + gépészet +megújulók) csak mélyfejújítás (elért megtak. > 50%) 2020-ig legalább az épületek 20%-a felújításra kerül, amely a jelenlegi energiafelhasználást egyharmadával csökkenti. új építésre: fajlagos energiaigény: <30 KWh/m2/év Innovatív finanszírozási mechanizmus Forrás: kvótabevételek, befektetői források, EU források, Működés : kamatkedvezményes hitel + visszatérülő alap, garanciaalap, állami ESCO, magán ESCO-k

32 Köszönöm a figyelmet!