LIFE Éghajlat-politikai alprogram

Átírás

1 LIFE Éghajlat-politikai alprogram Klímaváltozás mérséklése kiemelt terület Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály V. LIFE Klímapolitikai Tréning április 13. 1

2 Konkrétan mit akarunk mérsékelni? (a globális éghajlatváltozás sablonjait el kell felejteni, és azt kell vizsgálni ebből mi az igaz itthon.. a megoldandó PROBLÉMÁT itthon kell megtalálni) 2

3 A klímaváltozás mérséklése (LIFE CCM) az EU klímapolitikájának tükrében A klímaváltozás mérséklése prioritás alatt futó projekteknek hozzá kell járulnia az alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalom jövőbeni kialakításához, az EU-ban elvárt kibocsátás csökkentési, megújuló energia hasznosítási és energia hatékonyság növelési célszámok eléréséhez, melyek megvalósulása esetén 2030-ig: - üvegházgáz kibocsátás csökkenés 40%-os lesz az 1990 bázisévhez képest; - a megújuló energia aránya a primerenergia fogyasztás 27%-ra nő; - az energiahatékonyság pedig 27%-al nő Az EU klímapolitikájának megfelelően tehát az ÜHG kibocsátás csökkentésekor az alábbi prioritásoknak kell a fókuszban lennie: #megújuló energia, #energiahatékonyság, #emisszió kereskedelmi rendszer #energia és ÜHG intenzív ipari termelés, # földhasználat és földhasználat változás, # a természetes szén-nyelők védelme, #közlekedés és üzemanyagok, #az F-gázok és egyéb ózonréteg károsító anyagok, #szén leválasztás és tárolás/újrahasznosítás, #az EU tagországok és helyi önkormányzatok intézkedései, # ÜHG monitoring és leltár 3

4 Európai Uniós hozzáadott értékek jogforrásai # Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve Az Európai Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Európai Bizottság COM(2011)112, Brüsszel, # AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/27/EU IRÁNYELVE (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről # A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK: Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv EURÓPAI BIZOTTSÁG, Brüsszel, , COM(2015) 614 final # Energy roadmap 2050 (COM(2011) 885, European Commission s communication # EU Decarbonisation Roadmap 2050 # AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1386/2013/EU HATÁROZATA a Jólét bolygónk felélése nélkül című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról 4

5 Hazai jogforrások: a NÉS-2 az alacsony szén-dioxid kibocsátású magyar társadalom felé való haladás útiterve A magyar Országgyűlés a évi LX. törvényben írta elő és a 29/2008. (III. 20.) OGY határozattal fogadta el az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-1), amely a közötti időszakra tervezett intézkedések kereteit fogalmazta meg. Az új tudományos eredmények befoglalásának igénye, az ötévenkénti felülvizsgálat követelményeinek való megfelelés, valamint a Párizsi Megállapodás, illetve az azt támogató döntéseket tartalmazó Párizsi Csomag végrehajtásából fakadó feladatok végrehajtása miatt indokolttá vált a felülvizsgált Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) megalkotása. 5

6 A NÉS-2 integráns részeként Hazai Dekarbonizációs Útiterv célértékeket tűz ki az alacsony CO 2 kibocsátású társadalom elérése érdekében Mely célértékek megegyeznek az Európai Tanács által október én lefektetett legfontosabb célkitűzéseivel. (Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 525/2013/EU rendelet 4. cikk) Megvalósítandó 2030-ig: - legalább 40%-os üvegházhatású gázkibocsátáscsökkentés az üvegházhatású gázok terén (1990-hez képest); - 43%-os csökkentés az Emisszió-kereskedelmi Rendszerben és 30%-os csökkentés az azon kívüli ágazatokban (2005-höz képest); - a megújuló energia részarányának 27%-ra növelése; - az energiafelhasználás terén indikatív cél az energiahatékonyság 27%-os növelése az előrejelzésekhez képest 6

7 Hagyományos LIFE pályázatok A tipikus pályázati forma, amelyekből remélhetőleg minél többet fogunk közös munkával együtt beadni A hagyományos LIFE pályázatok típusai: Legjobb gyakorlat címre esélyes módszer-, döntéshozói eszköz kifejlesztése, próbái, elterjesztése - minél szélesebb körben; Klíma mitigációs szempontból élenjáró technológia bemutatása, bevezetése, elterjesztése minél szélesebb körben; Az EU és tagállami szinten releváns klímapolitikai direktívák, és stratégiai dokumentumok végrehajtását lényegi módon segítő projektek; 7

8 A Klímaváltozás mérséklése kiemelt terület költségvetése Az önálló költségvetésű Éghajlat-politika Alprogram kiemelt területei: (i) az éghajlatváltozás mérséklése (CCM), (ii) alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA), (iii) éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás (GIC). Ha éves bontásban vizsgáljuk a támogatási összegeket ben 40,51 millió eurót-, 2015-ben 42,67 eurót- és 2016-ban 47,44 millió euró, 2017-ben pedig összesen 52,1 millió euró támogatást kaptak a hagyományos LIFE éghajlat-politikai projektek Kiemelt terület Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA) Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás (GIC) 2014 (millió ) 2015 (millió ) 2016 (millió ) 19, ,92 19,755 21,67 24, (millió ) részletes bontás még nem ismert részletes bontás még nem ismert részletes bontás még nem ismert Összesen 40,51 42,67 47,44 52,1 20% 20% Projektfinanszírozás 60% EU LIFE Program Nemzeti önrész (1072/2017 kormányhat. alapján) Önrész 8

9 Értékelési szempontok Szakmai és pénzügyi koherencia, minőség Uniós és tagállami szintű hozzáadott értékek: az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez való hozzájárulás mértéke és minősége; - a LIFE Éghajlat-politika Alprogram konkrét célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás mértéke és minősége; - a többcélúság és a szinergiák megkeresése; - megismételhetőség és átültethetőség; - transznacionálitás, zöld közbeszerzés; 9

10 A beadott pályázatokra jellemző projekthibák Helyzetelemzés hiánya, pontatlansága; A célok kijelölésekor nem, vagy nem meggyőzően kerül bemutatásra az EU és a hazai klímapolitikai prioritásokkal való egybeesés; Gyakran a LIFE pályázatok prioritásainak való megfelelés sincs kiemelve; A valóban mérhető klímapolitikailag fontos indikátorok karbon-, víz-, nitrogén-, foszfor-, lábnyom életciklusra vetített elemzése használatának hiánya, a nyomon követhetőség hiánya; 10

11 A klímaváltozás nem egzotikus, távoli kontinensek problémája többé 11

12 A klímaváltozás következményeként a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken A évi, összesen 950 természeti katasztrófa mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva Munich Re német biztosító társaság Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI 12

13 Az ÜHG-kibocsátás alakulása Magyarországon között üvegházgázonként (bal) és ágazatonként (jobb) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 13

14 Az erdők, mint egyedüli természetes légköri szén-dioxid nyelők (fotoszintézis) Erdeink évente átlagosan több mint 3,2 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg. Ezzel a hazai gazdaság területén az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan ágazat, amely nem kibocsátó, hanem a szén-dioxid megkötése révén mérsékli a klímaváltozás ütemét. Az erdők csak akkor tudják CO 2 elnyelő szerepüket érdemben betölteni, ha ehhez a megfelelő ökológiai feltételek (terület, termőföld, ökológiai vízigény biztosítása, az életközösségek megfelelő ökológiai állapota) fennállnak, és hosszú távon biztosított a fenntartható módon végzett erdőgazdálkodás 14

15 Következmények: éves átlaghőmérséklet emelkedés hazánkban 1901-től 2015-ig Az éves országos átlaghőmérséklet alakulása 1901-től 2015-ig A hőhullámos napok alakulása országos átlagban 1901 és 2015 között Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 15

16 Éves átlaghőmérséklet változások területi megoszlása Az éves átlaghőmérséklet (ºC) változása 1981 és 2015 között A hőhullámos napok alakulásának területi jellemzői az időszakra Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 16

17 Következmények: az évi csapadékösszeg átlaga (balra) és változása között (jobbra) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 17

18 Következmények: a hőmérsékleti szélsőségindexek mért és a jövőben várható éves átlagos magyarországi értékei (nap) Fagyos nap Nyári nap Hőhullámos nap 3, A jelenlegi tendencia lineáris meghosszabbítása 2050-re 4ºC-os átlaghőmérséklet növekedést valószínűsít. 18

19 Következmények: az éves átlagos többlethalálozás változása (%) között között az éves átlagos többlethalálozás változása (%), azaz a hőhullámokkal szembeni sérülékenység az ALADIN- Climate klímamodell időszakához képest kistérségenként Forrás: Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 19

20 Következmények: a természetes élőhelyek együttes sérülékenysége ben az ALADIN modell szerint Forrás: NÉS-2 20

21 Következmények: az erdőterületekre vonatkozó összesített sérülékenységi indikátor Forrás: Erdészeti Tudományos Intézet alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 21

22 Következmények: a települések ivóvízellátásának sérülékenysége a időszakban (példa) Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 22

23 Az EU és a hazai klímapolitikai irányok figyelembe vételével az alábbi prioritásokat azonosítottuk a Klímaváltozás mérséklése típusú pályázatokhoz: # A fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése (renewables), megújuló ipari nyersanyagok azonosítása, hasznosítása (green chemistry); # Az energia- és nyersanyag felhasználás hatékonyságának növelése és az energiatakarékosság előmozdítása az iparban és a lakossági szektorban; # Körkörös technológiai rendszerek (cloosed loop) alkalmazásával a karbonszegény gazdaság felé való átmenet elősegítése a gazdaság minden ágazatában; # A szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak (erdők, faanyag) megőrzése és növelése. Új szén-dioxid nyelő / immobilizáló technológiák kifejlesztése (CCS, CCR, zöld építőanyagok) # A mezőgazdasági kibocsátások csökkentése; alacsony karbon szarvasmarha ágazat, trágya-, talaj és tápanyag menedzsment; # Az alternatív hajtási módok és üzemanyagok fejlesztése a közlekedésben, IT alapú smart logisztika, alacsony karbon tömegközlekedés, áruszállítás; # Hulladék-melléktermék újrahasznosítás, feldolgozás, a hulladék klímabarát energetikai hasznosítása a hulladék-hierarchia alapján, # Városi klíma-mitigáció, hősziget-hatás monitoring és csökkentés, zöld fűtési rendszerek, SMARTCITY 23

24 Ismétlés a tudás anyja évi indikatív menetrend még egyszer A évi pályázati kiírás várható megjelenése: április vége, május eleje Várható belső határidő a LIFE Csapat általi átnézés és véleményezés érdekében: július 1. Várható hivatalos beadási határidő: szeptember 7. A beérkező pályázatok értékelése, felülvizsgálata: szeptember május A támogatási szerződések aláírása: május-június A projektek elindításának legkorábbi időpontja: június (előleg beérkezése várhatóan szeptember-október) 24

25 Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu További információk Klímapolitika Facebook oldal: Magyar LIFE Twitter partnerkereső: LIFE Klímapolitikai Csapat lifeclimate@nfm.gov.hu Az előadás a LIFE Kapacitásépítési Projekt keretében valósult meg (LIFE14 Cap HU ) 25