Földtani kockázat és alkalmazkodás: fakadó vizek Tatán

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Földtani kockázat és alkalmazkodás: fakadó vizek Tatán"

Teréz Oroszné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Földtani kockázat és alkalmazkodás: fakadó vizek Tatán Selmeczi Pál projektvezető terület-és településfejlesztő geográfus doktorandusz, BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Résztvevők: Bíró Marianna, Bodnár Nikolett, Dr. Gál Nóra Edit, Dr. Kovács Attila, Dr. Mattányi Zsolt, Dr. Szőcs Teodóra, Dr. Szűcs Andrea /MFGI/ Dr. Ballabás Gábor /ELTE TTK/ június 4. Természeti erőforrások, földtani kockázatok, éghajlatváltozás: merre vezet a fenntarthatóság földtani útja?

Gál Nóra Edit, Dr. Kovács Attila, Dr. Mattányi Zsolt, Dr. Szőcs Teodóra, Dr. Szűcs Andrea /MFGI/ Dr.

2 I. Bevezetés

3 Az alkalmazkodás megjelenése a stratégiai tervezésben > A klímaváltozás a XXI. század egyik legjelentősebb, globális léptékű problémája > Az egyes térségeket, azok társadalmi gazdasági környezeti jellemzőinek függvényében eltérő mértékben érinti. > Hazánk különösen sérülékeny területnek számít, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység Magyarországon belül is nagy a területi differenciáltság > Kiemelt figyelmet kell fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, az alkalmazkodóképesség erősítésére > EU alkalmazkodási stratégia > Éhvt. II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia NATéR > Aszályhajlam fokozódása, hőhullámok jelentik a legnagyobb problémát > A Dunantúli-középhegység területén a karsztvízrendszer visszatöltődése révén újra megjelennek a források, ami lokálisan jelentős vízbőséget okoz. > Ez nagy lehetőséget jelent az éghajlatváltozáshoz való helyi alkalmazkodás elősegítésére.

> Hazánk különösen sérülékeny területnek számít, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység Magyarországon belül is nagy a területi differenciáltság > Kiemelt figyelmet kell

4 Alkalmazkodási stratégiák integrált megközelítése Alkalmazkodási, felkészülési túlélési stratégiák Élelmiszer biztonság Vízbiztonság Energia biztonság Környezet és egészség biztonság Infrastruktúra biztonság Természeti erőforrások ökoszisztémák Anyagi inputok, gazdasági rendszerek mezőgazdasági alapanyagok Humán, társadalmi igények termőföld öntözési víz élelem, létfenntartás vízkészletek klíma ásványvagyon energiahordozók műtrágya, növényvédelem ivóvíz építőanyagok ipari alapanyagok hő-, vill. energia, üzemanyagok hajlék infrastruktúra fogyasztási javak, szolgáltatások mobilitás, közlekedés Forrás: Pálvölgyi T. Csete M. (2012) Gazdálkodás 56:(1) Szennyezések, kibocsátások hulladék szennyvíz levegőszennyezés

víz élelem, létfenntartás vízkészletek klíma ásványvagyon energiahordozók műtrágya, növényvédelem ivóvíz építőanyagok ipari alapanyagok hő-, vill.

5 II. A sérülékenység vizsgálat módszertani keretei

6 A CIVAS modell bemutatása > ENSZ Környezetvédelmi Programban létrehozott DPSIR (környezeti hatáslánc hajtóerők, terhelés, állapot, hatás, válasz) modellen alapul > Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Negyedik Értékelő Jelentésében közzétett megközelítésen szerint, de számos hazai alkalmazási előzmény is fellelhető a szakirodalomban. > A CLAVIER nemzetközi klímakutatási projekt keretében került kidolgozásra, többek között az éghajlatváltozás ökológiai és épített környezetre gyakorolt hatásainak a vizsgálatára. > A CIVAS modell lényege, hogy egységes módszertani kereteket biztosítson a kvantitatív (éghajlati) hatásvizsgálatokhoz. > E vizsgálatok a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerét adják

> A CLAVIER nemzetközi klímakutatási projekt keretében került kidolgozásra, többek között az éghajlatváltozás ökológiai és épített környezetre gyakorolt hatásainak a vizsgálatára.

7 Fogalmi meghatározások a CIVAS modellben > Kitettség: komplex környezeti hatótényezők változása (pl.: éghajlatváltozás) > Érzékenység: A hatásviselő rendszer (pl. mezőgazdaság, emberi egészség, épített környezet) viselkedése > Várható hatás: Az érzékenység és a kitettség kombinációja, mely egyaránt jellemző a földrajzi helyre és a vizsgált hatásviselő rendszerre > Alkalmazkodóképesség: helyi társadalmi gazdasági válaszok ereje a várható hatásokkal szemben > Sérülékenység: Komplex mutató, mely a várható hatásokat kombinálja az alkalmazkodó képességgel Kitettség Érzékenység Társadalmi gazdasági tényezők Terhelés Állapot Hajtóerő Várható hatás Adaptációs képesség Hatás Válasz Sérülékenység A sérülékenység vizsgálat modellje (forrás: Pálvölgyi, 2008 alapján saját szerkesztés)

rendszerre > Alkalmazkodóképesség: helyi társadalmi gazdasági válaszok ereje a várható hatásokkal szemben > Sérülékenység: Komplex mutató, mely a várható hatásokat kombinálja az alkalmazkodó

8 A térségek sérülékenységének elvi osztályozása > A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás, illetve más környezeti hatótényezők változásával szemben

egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az

9 III. A fakadó vizekkel szembeni sérülékenység meghatározása

10 Háttér, előzmények > Bányászati vízszintsüllyesztés > 10 milliárd m között (240 m 3 /perc 1998-ban) > 40 méteres depresszió Tata környezetében > Források elapadnak között > Vízellátás átalakítása: Vízmű kutak, Vízaknák bevonása > Korábbi forrásterületek beépítése 1960-as évektől > Bányabezárások 1990-es években Vízszintemelkedés (1m/év) Források újraindulása > Geotechnikai és környezeti problémák A források újraindulása veszélyforrás és egyben lehetőség is

Vízaknák bevonása > Korábbi forrásterületek beépítése 1960-as évektől > Bányabezárások 1990-es években

11 A területhasználat változása

12 A karsztvízszint változása - KITETTSÉG > A kitettséget alapvetően a karsztvízszint határozza meg > Jelenlegi karsztvízszint 136 mbf > Várható egyensúlyi szint 140 mbf 2018-ra (Kovács A. et al. 2013) > DTM alapján meghatároztuk az érintett területeket > Meghatároztuk az egyes övezetek kitettségi kategóriáját

egyensúlyi szint 140 mbf 2018-ra (Kovács A. et al.

13 Földtani veszélyforrások feltárása - ÉRZÉKENYSÉG > Mértékét alapvetően az alacsony permeabilitású összlet vetői, törései és elvékonyodása határozza meg, > döntően ez befolyásolja a források felszínre törésének helyét és az áramlási irányokat (Kovács A. et al. 2013; Bodnár N. 2013) > 3 kategóriát határoztunk meg az érzékenységi zónák, illetve a források és törésvonalak elhelyezkedése alapján

felszínre törésének helyét és az áramlási irányokat (Kovács A. et al. 2013; Bodnár N.

14 Épületállomány, épített környezet - ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG > 4 indikátor alapján kerültek kialakításra a kategóriák > épületek építési módja > felszíni vízelvezetés megléte, vagy kialakíthatósága > (közmű)infrastruktúra szempontjából sűrűn ellátott területek > övezetek funkciója

építési módja > felszíni vízelvezetés megléte, vagy kialakíthatósága

15 Tata város övezeteinek SÉRÜLÉKENYSÉGE > 5 kategóriát határoztunk meg a kitettség, érzékenység és alkalmazkodóképesség függvényében > azok az övezetek rendelkeznek magas sérülékenységgel, amelyek a korábban vizenyős területeken az 1960-as évektől kezdődően iparosított technológiával kerültek beépítésre

övezetek rendelkeznek magas sérülékenységgel, amelyek a korábban vizenyős

16 A sérülékenységvizsgálat eredményei > Egyértelműen maghatározható, hogy mely területeken milyen hatásokkal néz szembe a város, hova összpontosítsa az erőforrásokat > Beavatkozások célterületeinek azonosítása > Ütemezés meghatározása > Költségterv kidolgozása > Intézkedési terv és a hozzá kapcsolódó költség- és ütemterv 2015 februárjában egyhangúlag elfogadásra került > 2 szintű intézkedési rendszer hatékonyabb forrásfelhasználás > Általános beavatkozások > A közepes, illetve annál magasabb sérülékenységgel rendelkező övezetekre vonatkozó beavatkozások

Intézkedési terv és a hozzá kapcsolódó költség- és ütemterv 2015 februárjában egyhangúlag elfogadásra került > 2 szintű intézkedési

17 Az alkalmazkodási célú hasznosítás lehetőségei I. > A hasznosítás alapelvei > a fenntarthatóság, vagyis városi vizek, vizes rendszerek hosszú távú, kiegyensúlyozott felhasználási irányainak vizsgálata és megvalósítása figyelembe véve a társadalom igényeit, a környezet teherbíró képességét, valamint a tág és szűk (pénzügyi) értelemben vett gazdaságosságot > az éghajlatváltozásból fakadó kockázatok csökkentése > a hagyományos és modern használati formák ötvözése > előnyben részesítendők az egymásra épülő, komplex hasznosítási irányok, és az ilyen rendszerek tervezése, kialakítása, üzemeltetése > a vizek jelenlétének hangsúlyozása, a vizek láttatása a lakosok, látogatók számára

figyelembe véve a társadalom igényeit, a környezet teherbíró képességét, valamint a tág és szűk (pénzügyi) értelemben vett gazdaságosságot > az éghajlatváltozásból fakadó

18 Az alkalmazkodási célú hasznosítás lehetőségei II. > 1. ÖKOLÓGIAI CÉLÚ VÍZHASZNÁLAT > Előhelyrehabilitáció, természetvédelem > 2. KIS LÉPTÉKŰ HELYI HASZNOSÍTÁSOK > Kis léptékű öntözési rendszerek kiskertek, közösségi kertek, közterületek > Közösségi vizes mikroterek > 3. IVÓVÍZ CÉLÚ HASZNOSÍTÁS > Ivó kutak, kisebb léptékű, helyi palackozás > 4. ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS > Távhőellátás, közösségi intézmények egyedi fűtése > 5. GAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS > A rekreáció és turizmus perspektivikus irányainak összekapcsolása > Mezőgazdasági hasznosítás > Ipar

> 3. IVÓVÍZ CÉLÚ HASZNOSÍTÁS > Ivó kutak, kisebb léptékű, helyi palackozás > 4.

19 Összefoglalás > Jelentős eltérés mutatkozik az egyes városrészek sérülékenységében a karsztvízszint, a földtani veszélyforrások és az egyes városrészek épített környezeti jellemzőinek függvényében > Célzott, a lokális sérülékenységet figyelembe vevő beavatkozások kerültek meghatározásra jelentősen javultak a végrehajtás lehetőségei > Meghatározásra kerültek a fenntarthatóság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait figyelembe vevő hasznosítási irányok > Tata Város Önkormányzata a évi költségvetésében forrásokat rendelt az Intézkedési Terv megvalósítására a program megvalósítása elindult

javultak a végrehajtás lehetőségei > Meghatározásra kerültek a fenntarthatóság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait figyelembe vevő

20 Köszönöm a figyelmet!

21 Felhasznált irodalom > CLAVIER projekt: Climate Change and Variability: Impact in Central and Eastern Europe EU 6. Keretprogramja, GOCE Contract Number: > Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme (CIVAS) > IPCC, 2007: Climate Change 2007 The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the IPCC. (ISBN Hardback; Paperback) > Czira T., Dobozi E., Selmeczi P., Kohán Z., Rideg A, Schneller K. (2010): A területfejlesztés 4 éves szakmai programja a klímaváltozás hatásainak mérséklésre ( ), CD kiadvány, VÁTI Nonprofit Kft., Budapest > Czúcz, B. Kröel-Dulay, Gy., Rédei, T., Botta-Dukát, Z. and Molnár Zs., 2007: Climate change and biodiversity. Analyses and assessment for the National climate change strategy. > Czira T., Pálvölgyi T., Rideg A, Selmeczi P. (2010): A magyar területpolitika törekvései és eszközei a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, Falu-Város-Régió: Területi monitoring és értékelés új eszközök, módszerek, eredmények, 2010/1, pp , Budapest > Kovács A., Szőcs T., Gál N. E., Szűcs A. (2014): A visszatérő tatai források hidrogeológiai vizsgálata. MFGI, előrehaladási jelentés, kézirat. Budapest p. > Pálvölgyi T. (2008): Az éghajlatváltozás hatásai az épített környezetre és az infrastruktúrára. (In: Fodor I. Suvák A. (szerk.): A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs > Pálvölgyi T., Czira T., Dobozi E, Rideg A. és Schneller K. (2010) A kistérségi szintű éghajlatváltozási sérülékenységvizsgálat módszere és eredményei, "Klíma-21" füzetek szám, > Pálvölgyi T. és Czira T. (2011) Éghajlati sérülékenység a kistérségek szintjén. In: Sebezhetőség és adaptáció: a reziliencia esélyei. Bulla M. és Tamás P. (eds.). MTA Szociológiai Kutató Intézet, pp: , ISBN

Hasonló dokumentumok

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország