Agrosynergie. Groupement Européen d Intérêt Economique. 30-EK /00-06 számú keretszerződés
|
|
- Borbála Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Agrosynergie Groupement Européen d Intérêt Economique 30-EK /00-06 számú keretszerződés A közös agrárpolitika keretében az olajbogyó-ágazatban alkalmazott intézkedések értékelése Összefoglaló november
2 Agrosynergie Groupement Européen d Intérêt Economique Az egyesülés az alábbi társaságokból áll: ORÉADE-BRÈCHE Sarl és COGEA S.p. 64 chemin del prat Auzeville FRANCIAORSZÁG Via Po Róma OLASZORSZÁG Tel.: Fax: Tel.: Fax: t.clement@oreade-breche.fr fantilici@cogea.it november Ezt az Európai Bizottság által finanszírozott tanulmányt az AGROSYNERGIE Európai Gazdasági Egyesülés készítette. Az itt bemutatott elemzések, következtetések és vélemények kizárólag a szerzőket kötelezik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. 2
3 Az értékelés célja az olajbogyó-ágazat támogatási eszközeinek hatásvizsgálata az ágazatnak az egységes támogatási rendszerbe (ETR) való évi bevezetése óta (1782/2003/EK tanácsi rendelet). Az értékelés tartalmazza a termelési támogatás ETR-be történő beillesztését, Cipruson a terület alapú egységes támogatási rendszert, a termeléstől való részleges függetlenítést (Spanyolország), a 69. cikket (Görögország és Portugália), az ágazat szereplőinek szervezeteire vonatkozó munkaprogramok támogatását (Olaszország, Görögország és Franciaország), a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket, és a ciprusi állami támogatásokat. Az értékelés a hatékonyságra, az eredményességre, a nem várt hatásokra, és ezen intézkedéseknek a külső összefüggéseire irányul. Ezen kritériumok statisztikai adatok, a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) adatai, valamint öt Andalúziában (Spanyolország), Pugliában (Olaszország), Alentejóban (Portugália), Krétán (Görögország) és Cipruson végzett esettanulmány alapján kerülnek elemzésre. Az értékelés legfőbb korlátját az ágazatban január 1-én bevezetett reform óta eltelt rövid idő jelenti, melyet tovább erősít az olajbogyó-ágazatra jellemző változatlanság, továbbá az utóbbi években a piaci árak igen szokatlan alakulása (2005 októberétől 2006 májusáig nagyon magas árak, majd 2006 és 2009 között 50%-os csökkenés). Az eszközök olívatermelésre gyakorolt hatásai: mennyiségek, területek és elhelyezkedés A termelt mennyiséghez (tonna) kötődő támogatásról a termeléstől független támogatásra történő átállás következménye elméletileg az, hogy a piacnak újra jelentős szerep jut a termelői döntések befolyásolásában. Rövidtávon ennek általában az intenzitás csökkenését kellene eredményeznie az intenzív rendszerekben, valamint a termelés felhagyását azokban a rendszerekben, ahol az értékesítés árbevétele nem fedezi a termelési költségeket. Hosszabb távú hatásként számolni lehet a területek csökkenésével, és a termelésnek a komparatív előnyökkel rendelkező területekre történő átrendeződésével (gépesíthető és öntözhető sík területek). A termeléshez kötött támogatások fenntartása részben korlátozhatná ezeket a hatásokat. Voltaképpen az adatokat elemezve a területek növekedésének tendenciáját látjuk az 1980-as évektől, ami a termelés intenzifikációjával jár (ültetvénysűrűség, gépesítés, öntözés, fajták) az öntözhető sík területeken. Ezek a fejlesztések a reformot megelőző intézkedésekhez (termelési támogatás és a KAP 2. pillérének támogatásai), valamint külső tényezőkhöz (a munkaerő költségének növekedése, magas eladási ár és keresletnövekedés) kapcsolódnak. Korai még a reform vizsgálata a területekre gyakorolt hatások szempontjából. Mindazonáltal elmondható, hogy az olajfa-ültetvények kivágását korlátoznia kellene a kivágás magas költségének, a mezőgazdasági alternatívák hiányának számos olajbogyó-termelő térségben, valamint a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásainak, melyek az egységes támogatási jogosultságok (ETR-jogosultság) aktiválását a kivágási tilalom szabályainak betartásától teszik függővé Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában. Ami a termelés intenzifikációját illeti, úgy tűnik, hogy az a reform után is folytatódik. Mindamellett az időszak végén több helyen elmaradt a betakarítás (legfőképpen a hagyományos extenzív rendszerekben), melynek mértékét nehéz megbecsülni. Továbbá csökkenő műtrágya-felhasználás tapasztalható. A termeléstől való függetlenítés hozzájárul ezekhez a folyamatokhoz, ugyanakkor a legfőbb mozgatóerő az olaj árának csökkenése (és az input anyagok árának növekedése). Ezek a folyamatok, és szélsőséges esetekben a termelés felhagyása, felerősödhetnek, amennyiben a piaci viszonyok nem javulnak. A hagyományos extenzív rendszerek felhagyása negatív környezeti (tűzvész és talajerózió kockázatainak növekedése), tájképi és szociokulturális hatással járhat. Ugyanis bár a HMKÁ-előírások magukban foglalják a földek minimális művelésére vonatkozó szabályokat hatékonyságuk mégis azoktól a támogatási szintektől függ, melyekből a gazdaságok részesülnek: amennyiben ezek túl alacsonyak (a kevéssé termelékeny kis gazdaságok esete), akkor ezek a gazdaságok könnyen lemondhatnak róluk. Ami a termeléstől való függetlenítés kivételeit illeti (a termeléstől való részleges függetlenítés Spanyolországban, valamint a 69. cikk Görögországban és Portugáliában), a területekre és a termelésre vonatkozóan semmiféle hatás nem volt kimutatható. 3
4 Az eszközök minőségre gyakorolt hatásai A támogatások termeléstől való függetlenítésének elméletileg meg kellene szüntetnie az előző rendszer torzító hatásait, és javítania kellene a minőségen, amennyiben a minőségi termelés relatív jövedelmezősége javulna a termeléstől való függetlenítés esetében. Mindazonáltal az olajbogyótermelésben a minőség és a mennyiség nem mindig zárja ki egymást. Sőt, nem egyedül a piac gyakorol hatást a minőségi termelés jövedelmezőségére: a vidékfejlesztési rendelet (1698/2005/EK rendelet) eszközei, a kereskedelmi jogszabályok, a technológiai újítások és a termékpálya szerkezete középtávon szintén hatással vannak a mezőgazdasági kínálatra. Korai lenne még a reform esetleges hatásainak a vizsgálata a termelés minőségére vonatkozóan. Ezzel szemben megerősíthetjük, hogy az alacsony árak jelenlegi konjunktúrája ( ) kedvezőtlenül hat a minőségi termelésre, mivel arra ösztönzi a termelőket, hogy csökkentsék a termelési költségeket. Pedig a fogyasztói kereslet kedvez a minőségi olaj mennyiségi növekedésének. E konjunkturális hatáson kívül az árdifferenciálásnak, a mennyiségek és a fogyasztói kereslet alakulásának elemzése alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: A szűz olajok esetében, Észak-Olaszországban és Portugáliában, ahol a termelők árdifferenciálást alkalmazhatnak az extra szűz olajak javára, a termeléstől való függetlenítés megerősíti a minőségi termelés dinamikáját. Ezzel szemben Spanyolországban, ahol az extra szűz olívaolaj kevésbé népszerű, a minőségi stratégia valószínűleg nem alakul ki. Az OEM/OFJ (földrajzi árujelzők) eseteiben a termelés dinamikája és jövedelmezősége is függ az OEM/OFJ-től, de a főbb értékesítési csatornák (nagy-, és közepes áruházak) jelenlegi felépítése nemigen teszi lehetővé, hogy a termelő megfelelően részesüljön. Márpedig a reform nincs hatással ezekre a tényezőkre. A biogazdálkodás esetében az ágazat fejlődésének tényezői kevéssé kötődnek az értékelt eszközökhöz. Fejlesztésének útjában legfőképpen a feldolgozási és az értékesítési nehézségek állnak. Másfelől a biológiai termelés jelentős vidékfejlesztési támogatásban részesül, melytől nagymértében függ a fenntartása. Abban a két államban, ahol a 69. cikk bevezetésre került, a jogosultsági kritériumok hatékonynak bizonyulnak a minőségi kockázatokra vonatkozóan. Azonban Portugáliában a támogatások szétosztása túlságosan széleskörű és kevéssé hatékony (szűz és extra szűz olajok együtt). Ráadásul, ha a mennyiségi támogatás mellett döntenek, akkor azzal korlátozzák a támogatás összhangját az ágazattal, mivel nem kedvez a gyenge hozamú OEM-eknek. Görögországban a területalapú támogatás választásával elkerülhető ez a természetellenes hatás. Mindamellett ha az integrált, a bio- és OEM/OFJ termelések hasonló támogatásban részesülnek, akkor a támogatás végül is arra ösztönözné a termelőket, hogy a legkevésbé korlátozottat, azaz az integrált termelést fejlesszék. Végül a felmérések azt mutatják, hogy a piaci szereplők szervezeteinek munkaprogramjai Olaszországban, Görögországban és Franciaországban jelentős mértékű pozitív hatással járultak hozzá a minőség és a nyomon követhetőség javításához. Az eszközök árakra gyakorolt hatásai Elméletileg a termelési támogatások megszűntetése leállítja a termelés növekedésének ösztönzését, melynek az árak emelkedését kellene maga után vonnia. Márpedig 2006 óta egy általános és jelentős termelői árcsökkenést figyelhetünk meg. Ez a csökkenés magának az olajbogyó-termelésnek a természetéből adódik: a termelés rugalmatlanságából, a korábban megvalósult telepítésekhez kapcsolódó mennyiségi növekedésből, valamint a palackozókkal és nagykereskedőkkel folytatott tárgyalói hatáskörök koncentrációjából. Ráadásul ezt a csökkenést vissza a jelenlegi környezetben kell értelmezni, amikor is a mezőgazdasági termékek árának általános csökkenése figyelhető meg. Mindezekhez a tényezőkhöz viszonyítva az ágazat támogatási rendszere csak másodlagos tényező. 4
5 Az eszközöknek az ágazatra gyakorolt strukturális hatásai A reformnak elméletileg a legrosszabb teljesítményű gazdaságok kilépését kellene eredményeznie. Ez módosíthatja a termelőágazat szerkezetét. A szerkezetre vonatkozó vizsgálat adatainak elemzése az olajbogyó-termelő területek koncentrációját mutatja az utóbbi évtizedekben. Azonban a reform után Pugliában, Andalúziában és Krétán a gazdaságok számának növekedését állapíthatjuk meg, ami új termelők megjelenésével magyarázható az ágazatban. Ezzel szemben Alentejóban a területek még jelentősebb koncentrációját figyelhetjük meg, ami a kevésbé jövedelmező gazdaságok felszámolásával magyarázható. Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők szervezeteire vonatkozó munkaprogramok támogatása ösztönzi a termelőket a szervezetekhez való csatlakozásra, és így az ágazati struktúra kialakításának egyik eszközévé válhat (Olaszországban, Franciaországban és Görögországban). Az eszközök versenyképességre gyakorolt hatásai A jövedelmezőség vizsgálata A vizsgálat alapjául a MSZIH os adatai szolgálnak, ami korlátozza a reform következtében kialakult jövedelmezőség vizsgálatát (kizárólag 2006-os adatok). Továbbá a MSZIH nem tartalmazza a hobby gazdaságokat, amiből nagyon sok van az ágazatban. A vizsgálat mindamellett segít abban, hogy tisztán lássuk (a vizsgált minta alapján) az 50% felett szakosodott gazdaságok jövedelmezőségi tényezőit. Megállapíthatjuk, hogy a reform előtti időszakban a támogatások gyakran a jövedelmezőség jelentős részét képezték (régióktól függően 30-tól 80%-ig). A jövedelmezőség eltérései az öntözött és nem öntözött gazdaságok között nem mindig egyértelműek (Pugliában azok, de Andalúziában nem). A nagygazdaságok munkaegységre eső jövedelmezősége egyértelműen magasabb, mint az ágazati átlag (+40-től +175%-ig). A feldolgozott irodalom valamint a megbeszélések alapján, a hobby gazdaságok kevésbé jövedelmezőek, vagy egyáltalán nem azok. Mégis fennmaradnak, mivel az olajbogyó-termelők többféle tevékenységet is folytatnak, olajfaültetvényeiknek pedig jelentős örökségi értéket tulajdonítanak. A 2006-ban kezdődött árcsökkenéssel szembeni érzékenység felmérése Elemeztük a gazdaságok árcsökkenéssel szembeni érzékenységét. Ezt az elemzést jelentős tényezők korlátozták, mivel egy olyan MSZIH minta került felhasználásra ( os átlag), amely nem tartalmazza a hobby gazdaságokat, és egyéb jelentős előfeltételezéseket kellett tenni. Az azonban kimutatható, hogy kedvező piaci feltételek mellett is ( os átlagár), a gazdaságoknak mindössze 40%-a (ETR-jogosultság nélkül), illetve 60%-a (ETR-jogosultsággal) tudja az alkalmazottaik átlag keresetének megfelelő szinten megfizetni a családi munkaerőt. Alacsony áraknál (2009-es helyzet), a fenti arányok 15%-ra és 29%-ra csökkennek. A valóságban a gazdálkodók elfogadják, hogy jövedelmük alacsonyabb a munka becsült alternatív költségénél (nyugdíjasok, a jövedelem javulásának reménye, földjáradék, más tevékenység, stb.). Ezért maradhatnak fenn azok a gazdaságok is, amelyek elemzésünk alapján nem jövedelmezőek. A várakozásokkal ellentétben, az árcsökkenéssel leginkább érintett gazdaságok nem feltétlenül kedvezőtlen adottságú területen fekszenek (kivéve Krétán), és nem feltétlenül ezek a legkisebb gazdaságok (Kréta és Puglia). Az olajbogyó-termelés jövedelmezősége az alternatív kultúrákhoz viszonyítva Számos olajfaültetvény olyan marginális területekre szorult, ahol nincs lehetőség más mezőgazdasági termelésre, aminek következtében az egyes kultúrák nem versengenek az erőforrásokért. Az alternatív lehetőségekkel rendelkező térségekben már több éve elterjedtek az intenzív olajfaültetvények (kivéve Pugliában), melyek hosszútávon az alternatív kultúrákéval közel azonos várható jövedelmezőséget mutatnak (még akkor is, ha az MSzIH gyakran ettől eltérő következtetésekre jut is). 5
6 Az eszközöknek a termelők jövedelmére gyakorolt hatásai A történelmi referencián alapuló függetlenítésnek elméletileg nincs hatása az egyéni támogatási szintekre, és a termelők jövedelmére sem volna szabad hatást gyakorolnia. A gyakorlatban a hobbytermelők és/vagy több lábon álló termelők nagy jelentősége, valamint a termelési rendszerek változatossága miatt nehéz megbecsülni a jövedelemszínvonalakat. Sőt, az utóbbi években az árak felére csökkenése erőteljes hatással volt a jövedelmekre. Méltányosság tekintetében, a termeléstől való függetlenítés alóli kivételek (Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában) sem tették lehetővé a támogatások újra elosztását egy meghatározott gazdálkodói csoport számára, és ennek következtében a gazdaságok és/vagy régiók közötti különbségek csökkentését sem. Összhang a piaci eszközök és a KAP második pillérje között Nem állapítottunk meg ellentmondást vagy inkoherenciát az ETR-jogosultság és a vidékfejlesztési intézkedések között a versenyképesség, a minőség, a környezet, és a szociális területek tekintetében. Jóllehet, a KAP 2. pillérének támogatásai a környezettudatos művelési rendszerek fejlesztésének és a minőségi termelés legfontosabb tényezőjeként jelennek meg az ágazatban, a közösségi szabályozás szintjén fennáll a két pillér közötti átfedés kockázata az említett területeken. Végül is számos eszköz létezik, melyek célja a bio-, az integrált és az OEM/OFJ termelés fejlesztése, amelyek között gyakran igen nehéz tisztán megérteni a kapcsolódás logikáját, mivel az olajbogyó-ágazatnak nincs hivatalos stratégiája: 69-. cikk, a vidékfejlesztés élelmiszerminőségi rendszereire vonatkozó támogatásai, agrárkörnyezeti intézkedések és munkaprogramok külön-külön tartalmaznak fejlesztési koncepciókat. Olaszországban a vidékfejlesztés beruházási támogatásainak és a munkaprogramoknak átfedési pontjai is lehetnek. Az eszközök eredményessége Nagyon nehéz az eredményességet tanulmányozni. A termelők jövedelmének fenntartása és stabilizálása tekintetében a termeléstől függetlenített kifizetések konstrukciójukból adódóan nagyon hatékonyak, mivel a támogatás közvetlen, termelési kötelezettség nélkül. Csak a gazdálkodás költségei és a feltételrendszer követelményszintje csökkenthetik az eredményességet. A felmérés alapján elmondható, hogy a rendszer általánosságban egyszerűsödött, de a kapcsolt támogatások fenntartása bonyolíthatja a helyzetet. Az eszközök koherenciája a 2003-as reform elveivel és az EU globális célkitűzéseivel (növekedés, foglalkoztatás, fenntartható fejlődés és Római Szerződés) Az eszközök koherensek a 2003-as reform elveivel és az EU globális célkitűzéseivel: a mezőgazdasági munkahelyek és jövedelmek fenntartása, egy a piaci keresleten alapuló ösztönzési rendszer bevezetése, a gazdaságok versenyképességének javítása, műszaki fejlesztések, környezetvédelem. Ugyanakkor a strukturális és természeti egyenlőtlenségek, valamint az olajbogyó-termelés sajátosságai figyelembe vételének hiánya a megvalósítás módjában, nevezetesen a termeléstől való függetlenítés kivételeinek meghatározásában, nincsenek összhangban a társadalmi kohézió, és a hosszú távú versenyképesség célkitűzéseivel. A versenyképesség magas szintű fenntartása valóban nehezen egyeztethető össze a hagyományos extenzív gazdaságok fenntartásával, és a marginális térségek használatával. Ajánlások Figyelme véve a munkaprogramok pozitív hatását a minőségre, a nagy teljesítményű és környezettudatos termelési technikák fejlődését és értékesítését, továbbá potenciális szerepüket az ágazat szerkezetének kialakításában, javasoljuk a munkaprogramok támogatásának megőrzését. 6
7 Görögországban és Portugáliában a 69. cikk megvalósításának hatékonyságában tapasztalt hiányosságok ellenére, mely a célzott támogatások hiányából adódik, javasoljuk az ilyen típusú támogatások megőrzését (jelenleg 68. cikk) bizonyos feltételek figyelembe vételével: a célkitűzések világos, ambiciózus és kvantitatív megfogalmazása; a megvalósítás konkrét módszereinek és a kiválasztási kritériumoknak a definiálása (pl.: sűrűség, nem öntözött, lehetőség szerint KAT-tal kapcsolatban); lehetőség szerint a hagyományos extenzív rendszerek maximális előnyben részesítése, melyek környezeti és társadalmi értéke széles körben elismert. Kívánatos volna a közösségi jogszabályok felülvizsgálata, amennyiben ennek az eszköznek igazi értelmet akarunk adni. Ami a termelés minőségét illeti, mely az olívaolaj-ágazat legfontosabb aduja, a többi, kisebb költséggel előállított növényi olajokhoz viszonyítva, különösen ajánljuk az alábbiakat: bizonyosságot szerezni arról, hogy a termelői csoportok által ajánlott minden OEM/OFJ valóban kapcsolatban áll egy adott területtel, és ezáltal erős marketing eszközzel látni el a termelőket, lehetővé téve a származáshoz, eredethez kapcsolt minőség promócióját; átgondolni a nagy területekre kiterjedő, címkézésre, védjegyre vonatkozó rendelkezések előnyeit és hátrányait; pénzügyi támogatást nyújtani a kísérő intézkedésekhez (például képzések a marketing stratégiákról) a piaci szereplők szervezeteinek, illetve más szervezeteknek is (például biogazdaságok szövetkezetei). A versenyképességre vonatkozóan általánosságban az értékelés kimutatta, hogy a földtulajdonosi szerkezet elaprózódása korlátozhatja a gazdaságok versenyképességét (nevezetesen a gépesítési beruházások visszafogásával). Ajánljuk tehát a földbirtokszerkezet átalakítását az érintett, különösen a gépesíthető területeken (síkságok). Figyelembe véve az ágazat sajátosságait, az olajbogyó-termelés nagymértékben hozzájárul a táj fenntartásához, a környezet megőrzéséhez és a vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, melyek egyben a vidékfejlesztés törekvései is. Ezért a vidékfejlesztés és az 1 pillér eszközeinek összekapcsolását és összehangolását folyamatosan figyelemmel kell kísérni minden területen, a támogatások jobb szinergiájának biztosítása, továbbá az átfedések kezelése, illetve elkerülése érdekében. 7
Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenAz EU közös agrárpolitikája 2014-től
Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
RészletesebbenKÖZJAVAK, SZÖVETKEZET
KÖZJAVAK, SZÖVETKEZET Dr. Szabó Zoltán HANGYA ügyvezető titkár Budapest 2013. április 4. Az agrár- közjavak elvi alapjai A közjavak sajátosságai Magánjószág- közjószág Közjavak az új KAP-ban Közösség,
RészletesebbenKAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,
RészletesebbenAgrosynergie. Groupement Européen d Intérêt Economique. 30-CE-0035027/00-37. számú keretszerződés Zöldség- és gyümölcságazati értékelés
Agrosynergie Groupement Européen d Intérêt Economique 30-CE-0035027/00-37. számú keretszerződés Zöldség- és gyümölcságazati értékelés A zöldség- és gyümölcságazatban végrehajtott kivonások és válságkezelés
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon
A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon KAP támogatások csoportosítása a két pillér mentén -6, EU-15 Piac politika klasszikus piaci támogatások (%) közvetlen támogatások (7%!!!) Vidékfejlesztés
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenAz EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenA Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenA KAP juh- és kecskeágazatra
10 Boulevard de Bonne Nouvelle - 75010 Paris A KAP juh- és kecskeágazatra irányuló intézkedéseinek értékelése AGRI 2010 EVAL 02. számú pályázat Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóság Rövid összefoglaló
RészletesebbenA vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.
A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenA Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.
A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez
A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 6. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 6. (OR. en) 11765/17 ADD 1 AGRIFIN 84 FIN 513 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma:
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenVidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek
VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA
03/44. kötet Az Európai Unió Hivatalos Lapja 127 32004R0740 2004.4.22. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA L 116/9 A BIZOTTSÁG 740/2004/EK RENDELETE (2004. április 21.) a Cseh Köztársaságra, Észtországra,
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenSugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.
Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó 2016. június 9-10. Termelői csoportok Magyar mezőgazdaság: kitörési pont a termelői összefogás Önkéntes együttműködés Termelői csoportok Nemzeti
RészletesebbenAZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE #EUBudget #EURoadSibiu #FutureofEurope 08. február 4. MILYEN EURÓPÁT SZERETNÉNK A JÖVŐBEN? Az EU vezetői hétévente eldönthetik, milyen Európát szeretnének és egyhangúlag meghatározhatják,
RészletesebbenCivil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben
Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenLEADER vállalkozási alapú
HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
Részletesebben1. A Bizottság november 20-án benyújtotta a fent említett közleményt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. március 13. (14.03) (OR. en) 7150/08 AGRI 62 AGRISTR 8 AGRIORG 21 JELENTÉS Küldi: a Mezőgazdasági Különbizottság Dátum: 2008. március 10. Címzett: a Tanács Előző
RészletesebbenA ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok
A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenIntegráció és szövetkezés
Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési
RészletesebbenFrekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával
Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 201.3.11. C(201) 10 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó
RészletesebbenKiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenÖsszefoglaló. Szerződés száma: 30-CE 0233430/0094
A közös agrárpolitika keretében a legkülső régiók támogatására hozott intézkedések (POSEI), valamint az kisebb égei-tengeri szigetek támogatását szolgáló intézkedések végrehajtásának értékelése Szerződés
RészletesebbenA versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke
RészletesebbenA Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre
A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 21/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenKovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis
Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenAz eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes
Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
Részletesebbenszakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár
A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
Részletesebben