Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal
|
|
- Zsombor Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal A tantermen kívüli foglalkozások fontos része a növénytani terepgyakorlat. A terepen a diákok számos olyan, a tanteremben el nem sajátítható ismeretre tehetnek szert, amelyek a helyes biológiai szemlélet kialakításának alapjai. A terepen elvégzett növényhatározás, növényfelismerés eredményeképpen a diákok megtanulják a határozás alapjait, valamint gazdagítják fajismeretüket. Tevékenységük során megismerik a növénytársulás jellemzo fajait, az élohely környezeti tényezoit jelzo indikátorfajokat. A társulásidegen növények megjelenésével felismerhetnek degradációs hatásokat is a vizsgálati területen. A társulásra vonatkozó megállapítások kvalitatív jelleguek, különbözo életközösségek összehasonlítását kevésbé teszik lehetové. Ahhoz, hogy a területen élo növényfajok ismeretében a termohely állapotára vonatkozóan pontosabb megállapításokat tehessünk, a növények meghatározása mellett szükséges a növényzetnek, vegetációnak az elemzése. Ehhez a cönológiai mintavételezést kell elvégeznünk. A felvételezés elso lépéseként kiválasztunk egy mintaterületet. Ennek alakja általában négyzet (kvadrát) és a méretét úgy kell megválasztanunk, hogy a területen élo fajok 7 8%-át tartalmazza. A gyepekben ez általában 1 4 m 2, a bokorerdokben és cserjésekben 1 1 m, az erdokben 2 2 m, vagy 2 2 m. A vegetáció elemzéséhez készített jegyzokönyvbe rögzítenünk kell a felvételezés helyszínét, idopontját, a mintaterületre vonatkozó adatokat (méret, lejto iránya, kitettség, lejtoszög, társulás neve, tengerszint feletti magasság, alapkozet, talajtípus, megfigyelheto antropogén hatások [pl. legeltetés, taposás]). Ezután meghatározzuk és feljegyezzük a mintavételi négyzetben szereplo növényfajokat, valamint megbecsüljük az általuk borított terület nagyságát. A borítási értékeket megadhatjuk %-ban, vagy használhatjuk a Braun Blanquet által kidolgozott egyszerusített skálát is. Ez a következo: r igen ritka, kis borítással, rendszerint egyetlen egyed, + szórványos, borítása 1% alatti, 1 borítás 1 %, 2 borítás 2%, 3 borítás 2 %, 4 borítás 7%, borítás 7% fölötti. A borítási értékeket legegyszerubben az ötfokozatú skála alkalmazásával becsülhetjük. A mintavételi négyzet 1 2%-át borító faj esetében a borítási érték 1, a 21 4%-át borítóé 2, és így tovább az értékig. A cönológiai felvételezés után adatainkat értékelo táblázatba, cönológiai tabellába rendezzük. A táblázat tartalmazza a kvadrát fajainak listáját és a fajok borítási értékeit. A termohelyi viszonyok becslésének további lépéseit már tantermi foglalkozás keretében is elvégezhetjük. Elsoként megállapítjuk a listánkon szereplo fajok relatív ökológiai mutatóit (életforma, ökológiai igény, természetvédelmi érték), amit a növényhatározóból tudunk kikeresni. Ezután a kiértékelo Excel táblázatok segítségével elvégezhetjük a mintavételi hely jellemzését az életformaösszetétel, a relatív ökológiai mutatók és természetvédelmi értékek alapján.
2 Növénytársulások életforma-összetételének vizsgálata A növénytársulások jellemzésére fajösszetételük vizsgálata mellett hasznos információt nyújt az életforma-összetételük elemzése. Az életforma elnevezés a századforduló neves botanikusától, Warmingtól származik, aki a növények azon morfológiai és élettani tulajdonságainak összességét értette életformán, amelyek segítségével alkalmazkodtak környezetükhöz. Az elso átfogó életformarendszer Alexander Humbold nevéhez fuzodött. A számos késobb megalkotott rendszer közül a legelterjedtebbé a dán Raunkiaer beosztása vált. Itt az áttelelo szervek, a rügyek helyzetén, védelmi berendezésein alapszik a csoportosítás. A csoportosítás aszerint történik, hogy a rügyeket, mint a legérzékenyebb növényi szerveket milyen védelem biztosítja a téli hideg és a nyári szárazság ellen. A legfontosabb életformatípusok: 1. Phanerophyta: áttelelo szerveik magasan a talaj felett vannak (Ph) Fák Cserjék Félcserjék 2. Chamaephyta áttelelo szerveik kevéssel (1 3 cm) a talaj felett vannak (pl. törpe- és kúszócserjék) 3. Hemikryptophyta: Az áttelelo szervek a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta vannak (pl. torózsa, tosarj, földbeni hajtás). 4. Kryptophyta: (K) Az áttelelo szervek a talajban vannak (Geophyton) (gumós, hagymás, gyöktörzses növények) Az áttelelo szervek a vízben, a víz fenéken vannak (Helophyton). Hemitherophyta: áttelelnek, de a második év végén elhalnak, csak magvaik maradnak. Kétévesek. 6. Therophyton: egyévesek. A kedvezotlen idoszakot mag formájában vészelik át. 7. Epiphyta: Fákon élo növények E Hazánk flórájára a következo életforma-összetétel a jellemzo: Ph:,9% Ch: 2,1% H: 46,6% G: 1,9% HH: 6,% TH:,3% Th: 21,8% E: 1,3% A fás szárú növények tömegaránya a mezofil erdokben jelentos. A kryptophytonok aránya a nyári szárazságtól erosen befolyásolt sziklagyepekben jelentos. Az egyévesek aránya a trópusi sivatagok felé nohet, de gyomosodásra, antropogén hatásokra is utalhat. Jele: MM M N Ch H G HH TH Th
3 A növényzet indikátorértékeinek elemzése Egy növényzettel borított területen a fajok jelenléte, tömege a termohelyen ható tényezok függvénye. Ezeknek a tényezoknek az átlagos viszonyait a növénypopulációk minosége és mennyisége jelzi. Egy, az élohelyen bekövetkezo drasztikus beavatkozás (pl. lecsapolás, tarvágás, tuz, túltrágyázás) a fajösszetételt, a mintázatot és a tömegviszonyokat is megváltoztatja. A hazai flóra esetében a fajok relatív ho- (T) és relatív vízigénye (W), talajreakció- (azaz a talaj ph-ja) értéke (R) ismert, ezért az élohely jellemzése során ezeket az adatokat használjuk. Az ezen alapuló TWR analízist Zólyomi Bálint és munkatársai dolgozták ki 14 fajra. Az egyes fajokhoz rendelt értékeket nem méréssel állapították meg, hanem botanikusok tapasztalatain alapulnak és egymáshoz viszonyítva értelmezhetok, ezért is tekintjük az értékeket relatív értékszámoknak. (A teljes magyar flórára vonatkozóan Simon Tibor és Borhidi Attila egészítette ki az adatokat.) Segítségükkel jól kimutatható például a talajvízszint süllyedése miatt bekövetkezo száradás, vagy a talaj elsavanyodása, a sófelhalmozódás, amely a savas esok, a helytelen trágyázás miatt alakulhatnak ki. A T értékszámai: = nem jellemzo 4 = tu- és lomblevelu elegyes erdok 1 = tundra = lomberdoklíma 2 = erdos tundra 6 = szubmediterrán lomberdo 3 = tajga 7 = mediterrán, atlanti örökzöld erdo A W értékszámai: = extrém száraz 6 = mérsékelten nedves 1 = igen száraz 7 = nedves 2 = száraz 8 = mérsékelten vizes 3 = mérsékelten száraz 9 = vizes 4 = mérsékelten üde 1 = igen vizes = üde 11 = vízi Az R értékszámai: = nem jellemzo 3 = közel semleges 1 = savanyú 4 = meszes 2 = gyengén savanyú = meszes, bázikus A növényállományok természetvédelmi értékének elemzése A fajokat úgy is csoportosíthatjuk, hogy mennyire utalnak a természetes, természetközeli, kissé vagy erosebben zavart növénytársulásra. Ezt veszi alapul a Simon Tibor által megalkotott természetvédelmi érték kategóriája (TVK), amelynek használata kezdoknek sem okoz gondot. A módszer alkalmazásával az egyes állományok természetességi, jósági állapotát gyorsan és egyszeruen meg tudjuk becsülni a növényzet alapján. Az értékelés lényege az, hogy két focsoportba osztja a növényfajokat. A jó fajok, természetes, természetközeli állományokra jellemzo növények, míg a rossz fajok a degradált növényzetet indikálják.
4 Az I. focsoport alcsoportjai Unikális fajok: különleges növényritkaságok, védettek, vagy fokozottan védettek Kiemelten védett növényfajok Védett növényfajok Állományalkotók: olyan fajok, amelyek uralkodó szerepet játszanak a természetes növénytársulásokban Kísérofajok: az eredeti flóra természetes fajai Természetes pionírok: egy élohelyen elsoként megtelepülo növények A II. focsoport alcsoportjai Természetes zavarásturok: a kismértéku zavarást (pl. kaszálást, taposást) elviselo növények Adventív fajok Gyomok: az eroteljes emberi tevékenység által megbolygatott élohelyeken megjeleno növények Gazdasági növények: kivadult, gyakran agresszíven terjedo termesztett növények U KV V E K TP TZ A GY G Értékelés, számítás Csoportrészesedés-számítás A terepen felvett adatok értékelésének egyik módja a csoportrészesedés-számítás. Ennek során megállapítjuk, hogy az egyes kategóriáknak megfeleloen találtunk-e és ha igen, akkor hány fajt a mintaterületen. Ezt viszonyítjuk az összes fajszámhoz, mint 1%-hoz. Így az egyes kategóriákhoz (pl. W-érték 1, 2, 3, vagy TVK értéke U, E, TP) tartozó fajszámokat a teljes fajkészlethez képest százalékban adjuk meg. Csoporttömeg-számítás Bonyolultabb, de pontosabb eredményt adó módszer a csoporttömeg-számítás, amelynél nem csak a növényfaj jelenlétét, hanem a jelenlét mértékét is figyelembe vesszük. Ilyenkor a terepen megbecsült borítási értékek (%) segítségével határozzuk meg az egyes kategóriákra jellemzo %- értékeket. Egy minta esetében összeadjuk a borítási százalékokat és az így kapott számra mint 1%-ra vonatkoztatjuk az egyes kategóriákra eso borítási % összegeit. Ha a +-tól -ig tartó skálát használjuk, akkor az átlag borítási %-kal számolunk. Ezek a következok: +,% 1 3% 2 1% 3 37,% 4 62,% 87,% Az alábbiakban a Mecsek hegység két különbözo élohelyén elvégzett mintavételezés eredményei szerepelnek. A terepmunka az ELTE IV. éves biológiatanár-szakos hallgatóinak közremuködésé-
5 vel, dr. Lenkei Irén, dr. Simon Tibor és dr. Láng Edit irányításával történt április 27-én és 28-án. Fajösszetétel és -borítás vizsgálata Lejtoirány: délkeleti Mintaterület: 2 2 m Mecsek hegység, Misina-csoport, Dömörkapu, Flóra-piheno április 27. Sziklagyep Fajok Borítási % W TVK É sárga hagyma Allium flavum 1, K G sudár rozsnok Bromus erectus 4 2 E H béka madárhúr Cerastium semidecandrum 1 3 TP Th magyar szegfu Dianthus pontederae 2 2 K H farkaskutyatej Euphorbia cyparissias 2 3 Gy H- (G) barázdált csenkesz Festuca rupicola 2 2 E H tejoltó galaj Galium verum 3 K H vörös gólyaorr Geranium sanguineum 1 2 K H tarka noszirom Iris variegata 1, 2 V G karcsú fényperje Koeleria cristata 1 3 K H bársonyos árvacsalán Lamium amplexicaule 1 3 GY Th apró nefelejcs Myosotis stricta 1 2 TP Th mezei csormolya Melampyrum arvense 3 3 GY Th fürtös gyöngyike Muscari neglectum 62, 2 K G orlai murok Orlaya grandiflora 1 3 TZ Th ernyos sárma Ornithogalum umbellatum 2 2 TZ G ezüstös utifu Plantago argentea 2, 1 K H homoki pimpó Potentilla arenaria 1 K H selymes boglárka Ranunculus illyricus 1 2 K G adriai varjúháj Sedum neglectum subsp. sopianae 1 V Ch hasznos tisztesfu Stachys recta 1 1 K H sárga kövirózsa Sempervivum hirtum 3 V Ch korai kakukkfu Thymus praecox 1 1 K Ch nyúlkapor Trinia glauca 1 1 K H hártyás galambbegy Valerianella pumila 1 TP Th gamandor veronika Veronica austriaca subsp. teucrium 1 3 K H mezei árvácska Viola arvensis 1 4 GY Th Fajok száma: 27
6 Borítási % összege: 261% A táblázat használata Az Excel táblázat kitöltésekor az egyes kategóriáknak megfeleloen beírjuk a fajszámot és a borítási értékeket. Miután ezt megtettük, a program kiírja a fajok számát, az összes borítást, és grafikusan is megjeleníti az eredményeket. A begépelés pontosságát ellenorizhetjük úgy, hogy megnézzük, egyezik-e a program által megjelenített fajszám és az összes borítás a jegyzokönyvünkben szereplo értékkel. Ezután megfogalmazhatjuk a tapasztalatokat szövegesen. Fajok száma 27 Életforma-összetétel vizsgálata Életformák MM M N Ch H G HH TH Th E Fajszám Borítási értékek 1 9, 77, 37 Csoportrészesedés, % 11,11 44,44 18,2 2,93 Csoporttömeg, % 19,4 36,9 29,69 14,18 Összes borítás 261 Életforma-összetétel 4 Életforma-összetétel Csoport- részesedés, % MM M N Ch H G HH TH Th E Életformák Csoporttömeg, % MM M N Ch H G HH TH Th E Életformák Fajok száma 27 TV-érték kategóriáki Természetvédelmi érték vizsgálata U KV V E K TP TZ A G GY Fajszám Borítási értékek, %: 37, 6 122, Csoportrészesedés, %: 11,11 7,47 48,1 11,11 7,47 14,81 Csoporttömeg, %: 14,37 22,99 46,93 6,13 1,149 8,46 Összes borítás: 261
7 Csoportrészesedés % TV-értékek csoportrészesedése, % Csoporttömeg, % TV-érték csoporttömege, % 1 U KV V E K TP TZ A G GY TV-érték kategóriái U KV V E K TP TZ A G GY TV-érték kategóriái Fajok száma 27 A vízháztartás számai Fajszám kategóriánként Borítási értékek, 19, Fajok gyakorisága, % 11,1 14,8 33,3 29,6 3,7 A vízháztartás számai Csoporttömeg, % 21,4 7,3,6 14,7,79 Összes borítás Fajok gyakorisága, % Csoporttömeg % A vízháztartás számai A vízháztartás számai Lejtoirány: keleti Lejtoszög: fok Mintaterület: 1 1 m Mecsek hegység, Zengo április 28. Gyertyános-tölgyes Fajok Borítási % W TVK É mezei juhar Acer campestre,2 4 K MM közönséges gyertyán Carpinus betulus 2 E MM csertölgy Quercus cerris 3 3 E MM kocsánytalan tölgy Quercus petraea 3 4 E MM
8 Fajok Borítási % W TVK É erdei iszalag Clematis vitalba 8 K E húsos som Cornus mas 2 3 K M egybibés galagonya Crataegus monogyna 3 4 K M közönséges fagyal Ligustrum vulgare,2 4 E M vadrózsa Rosa canina,2 3 TZ M hamvas szeder Rubus caesius,2 8 TZ N ostorménfa Viburnum lantana,2 4 K M kapotnyak Asarum europaeum 3 6 K H olasz müge Asperula taurina 3 V G kányaharangvirág Campanula rapunculoides, TZ H bükkös sás Carex pilosa,2 4 E H odvas keltike Corydalis cava 12 6 K V Galium sp. 1 4 K H erdei gyömbérgyökér Geum urbanum,2 4 K H kerek repkény Glechoma hederacea,2 7 K H illatos hunyor Helleborus odorus 2 4 V H medvetalp Heracleum sphondylium,2 6 K H tavaszi lednek Lathyrus vernus,2 K H turbánliliom Lilium martagon,2 K G erdei gyöngyköles Lithospermum purpureo-coeruleum,2 3 K G egyvirágú gyöngyperje Melica uniflora 2 4 K G déli méhfu Melittis melissophyllum,2 3 K H kisvirágú pimpó Potentilla micrantha, 4 K M szártalan kankalin Primula vulgaris 1 K H pettyegetett tüdofu Pulmonaria officinalis,2 6 K H gumós nadályto Symphytum tuberosum ssp. angustifolium,2 K G pirítógyökér Tamus communis,2 K G pongyola pitypang Taraxacum officinale,2 GY H borostyánlevelu veronika Veronica hederifolia, 4 TZ Th gyepübükköny Vicia sepium,2 K H illatos ibolya Viola odorata,2 4 K H erdei ibolya Viola sylvestris,2 K H Az életforma-összetétel vizsgálata Fajok száma 36 Életformák MM M N Ch H G HH TH Th E Fajszám Borítási értékek 8,2 24,1,2 9,7 17,8, 8
9 Csoportrészesedés, % 11,11 16,67 2,778 44,44 19,44 2,778 2,778 Csoporttömeg, % 7,8 17,1,142 6,94 12,67,36,694 Összes borítás 14, Csoportrészesedés, % Életforma-összetétel MM M N Ch H G HH TH Th E Életformák Csoporttömeg, % Életforma-összetétel MM M N Ch H G HH TH Th E Életformák Természetvédelmi érték vizsgálata Fajok száma 36 TV-érték kategóriái U KV V E K TP TZ A G GY Fajszám Borítási értékek, % 8,4 3, 1,4,2 Csoportrészesedés, %,6 13,89 66,67 11,11 2,778 Csoporttömeg, % 3,9 7,22 38,8,996,142 Összes borítás 14, 7 TV-érték csoportrészesedése, % 7 TV-érték csoporttömege, % 6 6 Csoportrészesedés, % Csoport tömeg % U KV V E K TP TZ A G GY TV-érték kategóriái U KV V E K TP TZ A G GY TV-érték kategóriái Fajok száma 36 A vízháztartás számai Fajszám kategóriánként Borítási értékek,6 4,2 33,9 1,4,2,2 Fajok gyakorisága, % 13,9 36,1 33,3 11,1 2,78 2,78 A vízháztartás számai Csoporttömeg, % 36 28,6 24,1 11,14,14
10 Összes borítás 14, Fajok gyakorisága, % Csoporttömeg. % A vízháztartás számai A vízháztartás számai Ha összehasonlítjuk a gyertyános-tölgyes és a sziklagyep életformaspektrumát, akkor megállapíthatjuk, hogy a tosarjon, földbeli hajtáson áttelelok (H), a gumós, hagymás növények (G) közel azonos %-os valószínuséggel fordulnak elo a két társulásban (gyertyános tölgyesben 64%, a sziklagyepben 63%), de a sziklagyep borításának 66%-át, míg a gyertyános-tölgyesnek csak a 19,%-át adják. A sziklagyepben foleg kis relatív vízigényu fajokat találunk. A növények többségének relatív vízigényértéke 1 és 3 között van. Különösen a 2-es értéku növények borítása jelentos. A gyertyános-tölgyes fajai közepes vízellátottságúak. A fajok többsége a 4-. kategóriába tartozik. A legnagyobb borítást a 3-as értéku növények érik el. A természetvédelmi érték elemzése alapján elmondhatjuk, hogy mindkét élohely természetközeli képet mutat. A Flóra-pihenohöz sétaút vezet, ami oka lehet a gyomok jelenlétének. A gyertyános-tölgyesben viszont elenyészo a degradációra utaló fajok száma. Irodalom Borhidi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartási formái. AKTM Term. Hiv. és a JPTE kiadványa, Pécs Lenkei I. (1993): Szünbiológiai terepgyakorlatok. ELTE jegyzet, Budapest Penksza K. (szerk.) (21): A hajtásos növények ismerete. Nemzeti Tankönyvkiadó Simon T. Csapody V. (1988): Kis növényhatározó. Tankönyvkiadó Simon T. Seregélyes T. (1999): Növényismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó Simon T. (2): A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó Turcsányi G. (szerk.) (1999): Mezogazdasági növénytan. Mezogazdasági Szaktudás Kiadó
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
A versenyző kódja: TER... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS
RészletesebbenF11 Csanytelek Fajok Borítás (%)
CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban
RészletesebbenA Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin
Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-
RészletesebbenCseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenMinőségi változók. 2. előadás
Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenA PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ
A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék
Részletesebben11. DIGITÁLIS TUDÁSBÁZIS. Interaktív segédanyagok tantermi és terepi foglalkozásokhoz 11.1. Növénycönológiai vizsgálatok
2 Tartalomjegyzék 1. DIGITÁLIS TUDÁSBÁZIS. Interaktív segédanyagok tantermi és terepi foglalkozásokhoz 1.1. Növénycönológiai vizsgálatok 1.1.1. Növénytársulások életforma összetételének vizsgálata 1.1.2.
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok
Növényrendszertan gyakorlatok 13. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak
RészletesebbenZselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 19 17-24 Ka pos vár, 2011 Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Somogyi Zoltán H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary, e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenA szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon
Crisicum 6. pp. 117-121. A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon Sallainé Kapocsi Judit Abstract Discovery of Astragalus exscapus L. in South-Eastern Part of the Great
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenMECSEKI GYÓGYNÖVÉNYEK TEREPI VIZSGÁLATA I.
MECSEKI GYÓGYNÖVÉNYEK TEREPI VIZSGÁLATA I. 3. előadás Mecseki gyógynövényfajokban gazdag növénytársulások jellemzése Papp Nóra Flórabirodalom: Északi mérsékelt övi fb. (Holarktis) Flóraterület: Közép-Európai
RészletesebbenTÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL
TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL A társulások megismerése és tanulmányozása terepi mintavétellel kezdődik. A mintavétel - célja a terület minél alaposabb és torzításmentesebb
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenFényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura
RészletesebbenK2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests
K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests Natura 2000: 91G0 * Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus, 91L0 Illyrian oakhornbeam forests (Erythronio-Carpinion)
RészletesebbenA TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA:
A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA: Az előadások és a gyakorlatok anyaga Jakucs P. (1981): Magyarország legfontosabb növénytársulásai (In: Hortobágyi T., Simon T. szerk.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia).
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
Részletesebben1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI
NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,
RészletesebbenMARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN
Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenNövénytársulások cönológiai felvételezése
Növénytársulások cönológiai felvételezése Egy növényközösség fajösszetételének és mennyiségének meghatározása terepi mintavétellel. 1. Fajlista felvétele 2. Mennyiségi adatok felvétele 2. Mennyiségi adatok
RészletesebbenFiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 57 66 Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása CSONTOS PÉTER ABSTRACT: Vegetation
RészletesebbenIllír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 19 25-34 Ka pos vár, 2011 Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata 1 Somogyi Zoltán & 2 Juhász Magdolna 1H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary,
RészletesebbenErdős sztyepp vegetáció
Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti
RészletesebbenHELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás
II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai
RészletesebbenI. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép)
Kerepes: Ördög-hegyi dőlıút jellemzése Belemnites Mérnöki Iroda Kft. 2100 Gödöllı, Dózsa György út 13. peter.gabor@belemnites.hu tel.: 06 20 388 7112; fax: 06 28 414 471 Péter Gábor biológus-ökológus,
RészletesebbenK A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE
K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1
RészletesebbenG2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek. G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek
G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek regenerálódás során szinte semmit sem tudunk, pedig esetleg fontos sebességet meghatározó tényezők lehetnek. A homoki tájban meglévő eredeti erdőfoltok szegélye fontos
RészletesebbenKövetelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.
Földműveléstan Követelmények Gyakorlatokon való aktív részvétel! 2db ZH: max.13-13 pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. 4 pont elérése) 1db Gyomnövény
RészletesebbenTalajápolás a szőlőben
Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény
RészletesebbenHajóállomás Veránka 0168, 0155/5, 0155/8
lelőhely azonosító szám név HRSZ 1. függelék /2016.( ) önkormányzati rendelethez 0149/7, 0149/6, 0149/8, 0155/2, 0148/3, 0148/4, 0146, 0145, 0149/2, 0148/2, 0155/8 27454 1 Hajóállomás 27455 2 Veránka 0168,
RészletesebbenMagyarország zonális növényzeti övei
Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök
RészletesebbenA Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
RészletesebbenMiért szerethetők az évelők?
Gudmonné Jenei Magdolna Miért szerethetők az évelők? A követelménymodul megnevezése: Szabadföldi dísznövénytermesztés A követelménymodul száma: 2223-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-30
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenMegoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.
Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D
RészletesebbenGksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület
RészletesebbenA kultúrtáj átalakulásának vizsgálata egy Balaton-felvidéki mintaterületen
A kultúrtáj átalakulásának vizsgálata egy Balaton-felvidéki mintaterületen Endrődi Judit PhD I. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet-
RészletesebbenNaturalia Pannonica. Redigit: Fazekas Imre
eacta Naturalia Pannonica Redigit: Fazekas Imre 2015 8 Acta Naturalia Pannonica 8 Redigit: Fazekas Imre Regiograf Intézet Regiograf Institute H Komló, 2015 e-acta Naturalia Pannonica 8: 1 162. (2015) A
RészletesebbenFeketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése
Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,
RészletesebbenELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései.
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései. A száraz sziklagyepek általános jellemzői Hegységeink
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenKárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ
Mészkősziklagyepek Elsősorban a kémiai mállásra (híg szénsavas víz gyengén oldja) hajlamos mészkő alapkőzeten kifejlődő sziklagyepek, amelyek fajkészletére a kontinentális klímahatás, illetve a tengerszint
RészletesebbenGyomnövény fogalma. 200000 növényfaj 6700 gyomnövény 200 faj okoz világviszonylatban gondot
GYOMISMERET Gyomnövény fogalma Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.
RészletesebbenSZUKCESSZIÓ ÉS KOMPETÍCIÓ EGY FELHAGYOTT LEGELŐERDŐN
KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM TDK KONFERENCIÁJA 2017. SZUKCESSZIÓ ÉS KOMPETÍCIÓ EGY FELHAGYOTT LEGELŐERDŐN KÉSZÍTETTE: ISTVÁNDI VALENTIN TÖRZSÖK ROLAND 1) Bevezetés Jelen dolgozat célja az általunk
RészletesebbenA természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.
RészletesebbenNövényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes
Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenK5 Bükkösök Beech forests
Üde lomboserdők Neuhäusl & Neuhäuslová-Novotná 1968, 1972, Pallay 1961, Penksza et al. 1994, Pócs 1960, Pócs et al. 1958, 1962, Simon 1977, Simon et al. 2007, Soó 1931, 1941, 1946, 1947c, 1951, 1958, 1960a,
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenAgroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok
Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása
RészletesebbenPÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA
A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A projekt megvalósításában a szentendrei Szent András Általános Iskola 6. osztályos tanulói vesznek részt. A projekt megvalósulási helyszíne a Szentendréhez közel,
RészletesebbenM10 gyorsforgalmi út KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY Tsz.: 1201 Budapest-Kesztölc közötti szakasz
13. ábra: A 4-8. élőhelyfoltok Pilisvörösvár-Pilisszántó térségében 23 km 91M0 6240 Pilisszántó 7 22 km 21 km Pilisvörösvár Jelmagyarázat: "A" nyomvonalváltozat: piros vonal; élőhelyfoltok: bordó körvonalak
Részletesebben108 és hármat a mellettük levõ, azonos termõhelyi adottsággal rendelkezõ természetes erdõtársulásban. A helyszínen az 5-ös A-D skála szerint végeztük
Természetes erdõ aljnövényzetének megváltozása tájidegen fafajok ültetése esetén JUHÁSZ, M. AND HEGEDÜS, A.: Changes in herb layer of natural forests after planting alien tree species. Abstract. Study
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenA VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA
A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA A módszer kidolgozói: Pomogyi Piroska biol. tud. kand., NYUDUKÖVIZIG, Keszthely Szalma Elemér, PhD, főisk. doc., SZTE JGYTFK, Szeged A módszer kidolgozása
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 240
RészletesebbenM4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand
1958, 1960a, 1960b, 1961, Tallós & Tóth 1968, V. Sipos & Varga 1993, Wendelberger 1989, Zólyomi 1957, 1969a, Zólyomi & Tallós 1967 Molnár Zsolt, Bölöni János, Bartha Dénes, Molnár Attila M4 Nyílt homoki
RészletesebbenTöredékes cseres-tölgyesek a Zákányi-dombokon (Asphodelo-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996)
Natura Somogyiensis 17 15-34 Ka pos vár, 2010 Töredékes cseres-tölgyesek a Zákányi-dombokon (Asphodelo-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996) Kevey Balázs 1,2 1Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani
RészletesebbenA NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy
RészletesebbenMezőségi és széki erdők 1
Mezőségi és széki erdők 1 Szabó Anna, kézirat A Mezőség központi részén az erdők aránylag kis terjedelműek (10 50 ha), egymástól nagy távolságra, elszigetelten terülnek el, de fajkészletük nem különbözik
RészletesebbenMásodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet
Crisicum I. pp. 84-99. Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Molnár Zsolt Abstract Secondary loess steppe grassland succession on former plough-lands. II. Species
RészletesebbenA szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján
A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján Szegeden sok helyen nyílik ez a kedves virág tavaszonként. Megtalálhatjuk parkokban, csendes kisutcákban,
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
Részletesebben3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.
3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti
RészletesebbenLY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes
károsodott: a specialisták eltűntek (vagy látványosan visszaszorultak), az erdei gyomok nagyobb mértékben elszaporodtak (pl. tömegesen lép fel a Parietaria officinalis, Urtica dioica, Impatiens parviflora).
Részletesebben1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1]
Hamar Éva e-mail: ehamar92@gmail.com tel.: 06 20/523-60-52 Cím: 2100 Gödöllő, Veres Péter utca 14. Iskola: Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Sokszínűség a bárányok völgyében Felkészítő
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenKUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)
Tájökológiai Lapok 1 (1): 87 96. (2003) 87 KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) JOÓ KATALIN Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1.
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok. Erdımérnöki Szak
Növényrendszertan gyakorlatok Erdımérnöki Szak Egyszikőek Monocotyledonopsida Hídırfélék Alismataceae Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
RészletesebbenA MORGÓ-PATAK VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK BOTANIKAI VIZSGÁLATA
A MORGÓ-PATAK VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK BOTANIKAI VIZSGÁLATA Készítette: Pintér Balázs Penksza Károly PenXiuM Bt 2003 Bevezetés és célkitűzés A megbízó által kijelölt terület botanikai értékeinek feltárása.
RészletesebbenSzerkesztette: Kemence Gödöllő 2013. május 10.
Szerkesztette: Bakos Ádám Bakos Máté Bandl Zsolt Dobos Lea Gutman Beáta Hornyeczki Ádám Józsa Réka Király Melinda Kun Róbert Lovas Evelin Molnár Ábel Morvai Kinga Oberna András Stocskó Renáta Surányi Dániel
RészletesebbenHolocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén
Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén Györgyövics Katalin PhD hallgató SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZTE, OSL SZEGED A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
RészletesebbenM1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők
sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,
RészletesebbenKevey Balázs. Author s address: Prof. Dr. Kevey Balázs, Pécsi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék; 7624 Pécs, Ifjúság u
e-acta Naturalia Pannonica 7: 77 114. (2014) 77 A Kelet-Mecsek gyertyános-tölgyesei Oak-hornbeam forests [Asperulo taurinae-carpinetum (A. O. Horvát 1958) Soó & Borhidi in Soó 1962] in the eastern Mecsek
RészletesebbenISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft
Frondeus Prima Kft. Székhely : 2112 Veresegyház Fácán u. 12. Telephely : 3000 Hatvan Görbeér hrsz. 0137/2 Telefon: +36 20 9 289 551 Email: attila.dobrovitz@frondeus.hu weboldal: www.hatvanicsemetekert.hu
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
Részletesebben1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT
1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT 1 B) Ipari Park Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_GIP
RészletesebbenA debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata
Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 107 116, 2004 A debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata Török Péter és Tóthmérész Béla Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 71, E-mail:
RészletesebbenURTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)
URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) SZÁR: - hazánkban lágyszárúak, - tejnedv nélküliek, - gyakoriak a csalánszőrök LEVÉL: - tagolatlan VIRÁG: - négytagú - egy- vagy kétlakiak VIRÁGZAT: - levélhónalji
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
Részletesebben16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről
16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenKevey Balázs. Keywords. Syntaxonomy, sub-mediterranean forest community, Villány Hills, SW. Hungary.
DOI: 10.24369/eANP.2017.14.57. eacta Naturalia Pannonica 14: 57 91. 20.03.2017 HU ISSN 2061 3911 57 A Villányi-hegység tetőerdei (Aconito anthorae-fraxinetum orni Borhidi & Kevey 1996) Hilltop forests
RészletesebbenA Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenNövényökológia gyakorlat 2014. 09. 10.
Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10. Honlap: nofi.szie.hu Oktatás Letöltés A TEREPEN I.) Borításbecslés - a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % - % -os borítás (az
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató
RészletesebbenVizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.
Részletesebbenrestaurációja iparterületen
Pusztai tölgyeshomokpusztagyep mozaik restaurációja iparterületen Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Dezsényi Péter, Kövendi-Jakó Anna, Somodi Imelda & Török Katalin Szárazgyepek helyreállítása 20-21 May
Részletesebben