A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA:"

Átírás

1 A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA: Az előadások és a gyakorlatok anyaga Jakucs P. (1981): Magyarország legfontosabb növénytársulásai (In: Hortobágyi T., Simon T. szerk.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia). Tankönyvkiadó, Bp. p AJÁNLOTT IRODALOM: Borhidi A., Sánta A. (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természet Búvár Alapítvány Kiadó Bp. Pócs T. (1981): Magyarország növényföldrajzi beosztása (In: Hortobágyi T, Simon T. szerk.: Növényföldrajz, társulástan, ökológia) Tankönyvkiadó Bp. p Seregélyes T., S. Csomós Á. (1995): Hogyan készítsünk vegetációtérképet. Tilia. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék. Sopron. Vol. I. p

2 Horváth, F. - Dobolyi, K. - Karas, L. - Lőkös, L. - Morschhauser, T. - Szerdahelyi, T. 1995: FLÓRA Adatbázis 1.2, Taxon-lista és attribútum-állomány. FLÓRA MTA ÖBKI MTTM Növénytára. 267 pp. Felföldy L (1943): Növényszociológia. Nagy Károly Grafikai Műintézet, Debrecen. Soó R. (1965): Növényföldrajz. Tankönvkiadó, Bp. Soó R., Zólyomi B. (szerk.) (1951): Növényföldrajzi térképezési tanfolyam (Vácrátót, 1950 aug. 21- szept. 2.) jegyzetek. TTM Vácrátóti Botanikai Kutató Intézetének és Növénytárának kiadása. Horváth F., Korsós Z., K. Láng E., Matskási I.: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer kézikönyvsorozat: II. Magyarországi élőhelyek, III. Növénytársulások, XI. Élőhelytérképezés. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bp.

3 I. A vegetáció egységei Formációcsoport Formáció Asszociáció, fitocönózis, növénytársulás: Törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű és fajösszetételű növényzeti típus.

4 II. Zonalitás Klímaövek

5 Növényzeti övek

6 A vegetációzónák elhelyezkedését torzítják: 1. A tengertől való távolság 2. A tengeráramlások és szélrendszerek 3. A tengerszinttől való távolság Átmeneti területek Extrazonális növénytársulások Edafikus v. intrazonális növénytársulások

7 Csírázás során: Extrazonális társulások a Budai-hegységben

8 Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység.

9 2. Szubmontán bükkösök (650 m): gyertyánelegyes bükkösök Soprontól Nagykanizsáig, Zselicben, Bakonyban, Északi-khg

10 3. Gyertyánostölgyesek (500 m): Dunántúl, Zselic, Mecsek, Visegrádihegység, Északi-khg

11 4. Zárt tölgyesek ( m): cserestölgyesek mindenütt, Észak-Alföld: gyöngyvirágos-tölgyes.

12 5. Erdőssztyeppek: 1,5-3 hónapos száraz nyárközépi, őszeleji periódus. Pusztai és tatárjuharos tölgyes, bokorerdők. Alföld, Mezőföld, Kisalföld, K-Drávasík, Balaton-felvidék keleti része, Velencei-hegység, Zámolyi-medence, Vértes déli lejtői, Budai-hegység déli lejtői, Gödöllői-dombvidék, Mátra- és Bükkalja, a Sajó és Hernád völgye.

13

14 Életformák Megjelenési forma: a rügyek helyzete és védelme meghatározó. Egy életformába az azonos módon alkalmazkodott fajok tartoznak. Raunkiaer: hő és víz tényezők alapján Lényegi tulajdonságok Terepen felismerhetők Egyféle szempontot kell követni

15 1. Fanerofitonok (Ph) Fásszárúak (Viburnum lantana) Lágyszárúak Urtica, Impatiens Törzsszukkulensek Liánok: Clematis vitalba, Humlus lupulus 2. Kamefitonok (Ch) Cerastium, Stellaria, Saxifraga 3. Hemikriptofitonok (H) Veronica, Plantago, Poaceae

16 4. Kriptofitonok (Kr) Geofiton (G): Galanthus, Asparagus, Crocus, Orchis Helofitonok (HH): Typha Hidrofitonok (HH) : Nuphar, Hydrocharis 5. Terofitonok (Th) Capsella, Stellaria, Veronica 6. Hemiterofitonok (TH) Daucus, Echium 7. Epifitonok (E) Viscum, Loranthus

17 Minden flórához hozzárendelhető egy életforma-spektrum, ez a flórában jelenlevő fajok életformáinak arányait fejezi ki.

18 III. Fitocönózisok 1. A cönológia történetének nagy alakjai A társulástan meghatározó alakja: BRAUN-BLANQUET: Közép-Európai iskola megteremtője Talaj, relief, klimatikus viszonyok, faji összetétel, jellemző fajok, állandó fajok, megkülönböztető fajok alapján.

19 Hazai cönológusok : Soó Rezső: között a hazai növény-társulások áttekintése, nemzetközi irodalommal történő összevetése 1973: Synopsis 5. kötet 1980: Synopsis 6. kötet Borhidi Attila: A vegetációkutatás Nemzetközi Egyesületének (IAVS) Nómenklatúra Bizottságának tagja A Növényszociológiai Kódex 1986-os, 2. kiadásának magyar megjelenése

20 2. A társulások megnevezése Quercetum petraeae Cotino-Quercetum pubescentis Genisto pilosae-quercetum petraeae Quercetum petraeae-cerris

21 3.A társulások analitikus és szintetikus bélyegei A) Analitikus bélyegek 1. Egyedszám (Abundancia=A) Becslési skála 1-től 5-ig. 2. Borítás (Dominancia=D) 0,1%= + 1-5%=1 5-25%= %= %= %=5 3. Társulásképesség (Szociabilitás=S) szálanként=1 kis csoportban=2 foltokban=3 összefüggő telepben=4 összefüggő tömegben=5

22 4. Életképesség (Vitalitás) 4-maximum kicsírázik 3-vegetatívan jól fejlődik, de nem szaporodik 2-generatív hajtást is hoz,de termés nem fejlődik 1-teljes életciklusú B) Szintetikus bélyegek 1. Állandóság (Konstancia=K) Gyakoriság (Frekvencia=Fr) % - V-konstans faj % - IV-szubkonstans faj % - III-járulékos fajok % - II- járulékos fajok 1-20 % - I-véletlen, akcidens elemek

23 2. Hűség (Fidelitás) Jellemző, társuláshű, vagy karakter fajok. V. (majdnem) kizárólag egy határozott asszociációhoz kötött IV. más asszociációkban szórványos III. több asszociációban megtalálható, de egyhez határozottan kötődik II. minden kötöttség nélküli I. idegen fajok

24 3. Flóraelem 1.kozmopolita 2.adventív 3.európai cirkumpoláris eurázsiai európai közép-európai 4.kontinentális 5.mediterrán 6.atlanti 7.boreális 8.alpin 9.balkáni 10.kárpáti, pannóniai

25 Advenitív csoport ADV adventív elemek Kozmopolita csoport KOZ kozmopolita elemek Európai csoport CIR cirkumpoláris elemek EUA eurázsiai elemek EUR európai elemek CEU közép-európai elemek Kontinentális csoport CON kontinentális elemek PON pontusi elemek PoM pontus-szubmediterrán elemek PoP pontus-pannon elemek TUR turáni (aralo-kaspi) elemek Mediterrán csoport MED mediterrán elemek SME szubmediterrán elemek SMO keleti szubmediterrán elemek PaB pannon-balkáni elemek BAL balkáni elemek ILL illír, Ny-balkáni elemek

26 Atlanti csoport AsM atlanti - szubmediterrán elemek SAT szubatlanti elemek Északi és magashegységi csoport BOR borreális, északi elemek ALP havasi (magashegységi, alpin) elemek CEA középeurópai-alpin elemek ALB alipin balkáni elemek CAR - kárpáti endemizmusok DAC K-kárpáti elemek Endemikus csoport PAN pannóniai elemek END lokális (szuper) endemizmusok

27 4. Életforma PHANEROPHYTA csoport MM mega-mesophanerophyta M microphanerophyta N nanaophanerophyta Ch chamaephyta H hemikryptophyta KRYPTOPHYTA csoport G geophyta HH hydato-helophyta TH hemitherophyta Th therophyta E epiphyta fásszárú növények, áttelelő szerveik, rügyeik magasan a talaj fölött vannak (fák, cserjék, félcserjék) áttelelő szerveik a talaj felett, vagy közvetlenül alatta vannak, a szár lehet fásodott, kúszó vagy párnás (törpecserjék, kúszó rács-cserjék) az áttelelő szervek a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta vannak (tőrózsás, tősarjas, vagy földbeli hajtásokkal rendelkező évelő lágyszárúak) áttelelő szerveik a talajban (gumós, hagymás, gyöktörzses növények), vagy vízben, vízfenéken vannak Kétévesek, áttelelnek (mint H), de a második év végén elpusztulnak, csak magvuk marad egyévesek, áttelelő szervük: a mag fákon élő növények, fennlakók

28 4. Társulások felvételezése, társulástabella készítése Szempontok: Több állományból is Bejárás: a legjellemzőbb helyet választjuk A próbanégyzet a minimiareánál nagyobb legyen

29 1. Felvételi sorszám Dátum A társulás közelítő megnevezése A felvételező neve A felvétel pontos földrajzi helye A tengerszint feletti magasság Lejtőszög, égtáji kitettség Talajtípus, humuszvastagság, kövesség, stb 2. A vertikális szintek négyzeten belüli borítási százaléka Lombkoronaszint-80 % Cserjeszint-15 % Gyepszint-95 %

30 3. A szintek magassága Lombkoronaszint-25 m Cserjeszint-15 m Gyepszint-0,5 m 4. A fák korának becslése, a fák törzsének vastagsága, törzsszám becslés 5. Szintenként felírjuk az összes faj nevét, az A és D értékeket, szociabilitást, vitalitást, TWR értékek.

31

32

33 Simon-féle természetességi érték-kategóriák I. csoport természetes állapotokra utaló taxonok U KV V E K TP II. csoport TZ A G GY unikális fajok fokozottan (kiemelten) védett fajok védett fajok társulásalkotó (edifikátor) fajok kísérő fajok természetes pionír fajok nem természetes állapotokra utaló taxonok természetes zavarástűrő fajok adventív fajok gazdasági növények gyomfajok

34

35 C Cr Cu I.Természetes kompetitorok Ritka természetes kompetitorok unikális természetes kompetitorok II. stressz-tűrők S Sr Su A)Specialisták, szűk ökológiájú stressz-tűrők ritka specialisták unikális specialisták G Gr Gu B) generalisták, tág ökológiájú steressz-tűrők ritka generalisták unikális generalisták III. ruderálisok NP A)természetes pionírok, természetes tényezőktől zavart élőhelyek növényei +3 DT W I A RC AC B) emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei 1)zavarástűrő növények 2)honos gyomfajok 3)antropogén tájidegen elemek a)kivadult haszonnövények b)behurcolódott gyomok 1)másodlagos termőhelyek kompetitorai a)a honos flóra rudeális kompetitorai b)tájidegen, agresszív kompetitorok

36

37 7. Kiszámítható: areatípusok, életformák,stb aránya csoportrészesedések csoporttömeg számítás +=0,1 +-1=1 1=2,5 1-2=5 2=15 2-3=25 3=37,5 3-4=50 4=62 4-5=75 5=87,5

38 Adatmátrix a borításokból vagy relatív gyakoriságokból

39 DENDROGRAM FA-DIAGRAM Standovár Tibor (1995): Növényzeti minták klasszifikációja. Tilia. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék. Sopron. Vol. I. p

40 Rényi-diverzitás DIVERZITÁSI PROFILOK 4,0 3,5 3, ,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, skálaparaméter

Miért van szükség rendszertanra?

Miért van szükség rendszertanra? Miért van szükség rendszertanra? Csak a zárvatermők: 250 000 faj! A sokaságban való eligazodást segíti. Osztályozás nélkül nincs megismerés. Az ismeret mindenki számára hozzáférhetővé válik. Papaver rhoeas:

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja: TER... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS

Részletesebben

Minőségi változók. 2. előadás

Minőségi változók. 2. előadás Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi

Részletesebben

Magyarország zonális növényzeti övei

Magyarország zonális növényzeti övei Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 17-24 Ka pos vár, 2011 Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Somogyi Zoltán H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary, e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com

Részletesebben

5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma.

5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma. 5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma. 6. Magyarország florisztikai beosztása. A jellemző klímahatások. Az egyes flóravidékek jellemző vegetáció típusai.

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal

Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal A tantermen kívüli foglalkozások fontos része a növénytani terepgyakorlat. A terepen a diákok számos olyan, a tanteremben el nem sajátítható

Részletesebben

A szárazföldi növénytársulások szerkezete

A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szerkezet és a növénytársulás definíciója Redukcionisták, Gleason, egyedi tulajdonságok hangsúlyozása Holisták, Clements, szuperorganizmus Fiziognómiai szerkezet

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András 1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu Magyarország növényvilága bbbn1e11 biológus 10 féléves EVÖSZISZ szakirány kötelező a

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia

Kutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia Kutatástervezés a vegetációtudományban á Terresztris ökológia Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi

Részletesebben

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,

Részletesebben

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 25-34 Ka pos vár, 2011 Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata 1 Somogyi Zoltán & 2 Juhász Magdolna 1H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary,

Részletesebben

Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.

Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. Földműveléstan Követelmények Gyakorlatokon való aktív részvétel! 2db ZH: max.13-13 pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. 4 pont elérése) 1db Gyomnövény

Részletesebben

Mátra (3.) túra (57.) (teljesítményt.) 15 km

Mátra (3.) túra (57.) (teljesítményt.) 15 km Sétáink és túráink Sorszám Időpont Helyszín "Keret" Táv (kb.) 1. 2001. 04. 11. Budai-hegység (1.) túra (1.) 9 km 2. 2001. 07. 10. Eperjes-Tokaji-hegység (1.) nyári tábor (1.) 14 km 3. 2001. 07. 12. Szinyei-dombság

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Részletesebben

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai

Részletesebben

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA A módszer kidolgozói: Pomogyi Piroska biol. tud. kand., NYUDUKÖVIZIG, Keszthely Szalma Elemér, PhD, főisk. doc., SZTE JGYTFK, Szeged A módszer kidolgozása

Részletesebben

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.

Részletesebben

TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2.

TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2. TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2. OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc,

Részletesebben

Erdőművelés aljnövényzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata zselici bükkösben

Erdőművelés aljnövényzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata zselici bükkösben A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 57 66 Ka pos vár, 2014 Erdőművelés aljnövényzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata zselici bükkösben H 6344 Érsekcsanád, Újsor 22., e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com

Részletesebben

A debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata

A debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 107 116, 2004 A debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata Török Péter és Tóthmérész Béla Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 71, E-mail:

Részletesebben

Az ökológia története

Az ökológia története Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2.

TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2. TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana

A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana A HAJTÁS ÉLETTARTAMA EGYSZER TERMŐK SOKSZOR TERMŐK EGYÉVESEK EGY VEGETÁCIÓS PERIÓDUS Efemerek (PÁR HÓNAP) ÁTTELELŐ EGYÉVESEK ÉVELŐ FÁK, GEOFITONOK

Részletesebben

Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához. a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére tanév

Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához. a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére tanév Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére 2018-2019 tanév I. Ismerje föl az alábbi fajokat képről vagy rajzról. Minden faj esetében a következő kérdésekre

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,

Részletesebben

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. 12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

108 és hármat a mellettük levõ, azonos termõhelyi adottsággal rendelkezõ természetes erdõtársulásban. A helyszínen az 5-ös A-D skála szerint végeztük

108 és hármat a mellettük levõ, azonos termõhelyi adottsággal rendelkezõ természetes erdõtársulásban. A helyszínen az 5-ös A-D skála szerint végeztük Természetes erdõ aljnövényzetének megváltozása tájidegen fafajok ültetése esetén JUHÁSZ, M. AND HEGEDÜS, A.: Changes in herb layer of natural forests after planting alien tree species. Abstract. Study

Részletesebben

Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére tanév

Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére tanév Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére 2016-2017 tanév I. Ismerje föl az alábbi fajokat képről vagy rajzról. Minden faj esetében a következő kérdésekre

Részletesebben

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP- A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP- ÖSSZETÉTELE ÉS EREDETE Czuppon György, Bottyán Emese, Haszpra László, Weidinger Tamás, Kármán Krisztina MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet czuppon@geochem.hu

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint

Részletesebben

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás

Részletesebben

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit III. évf. ELTE Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor 2011.

Részletesebben

TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL

TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL A társulások megismerése és tanulmányozása terepi mintavétellel kezdődik. A mintavétel - célja a terület minél alaposabb és torzításmentesebb

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha

Részletesebben

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai

Részletesebben

ÉLÕHELY-ÉRTÉKELÉSI LEHETÕSÉGEK DÉL-TISZÁNTÚLI ÉS VERESEGYHÁZI TERÜLETEKEN TERMÉSZETESSÉGI MUTATÓK ALAPJÁN

ÉLÕHELY-ÉRTÉKELÉSI LEHETÕSÉGEK DÉL-TISZÁNTÚLI ÉS VERESEGYHÁZI TERÜLETEKEN TERMÉSZETESSÉGI MUTATÓK ALAPJÁN Tájökológiai Lapok 4 (1): 115 125. (2006) 115 ÉLÕHELY-ÉRTÉKELÉSI LEHETÕSÉGEK DÉL-TISZÁNTÚLI ÉS VERESEGYHÁZI TERÜLETEKEN TERMÉSZETESSÉGI MUTATÓK ALAPJÁN NAGY ANITA, PENKSZA KÁROLY Szent István Egyetem,

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete OEE Közép-Magyarországi Helyi Csoport Rendezvény 2011. június 9. Budakeszi

Részletesebben

VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK

VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK Peel et al., Hydrol. Earth Syst. Sci., 11, 1633 1644, 2007 Peel et al., Hydrol. Earth Syst. Sci., 11, 1633 1644, 2007 Trópusi erdők (esőerdők) a legfajgazdagabb

Részletesebben

100 éve született. Zólyomi Bálint (1908 1997)

100 éve született. Zólyomi Bálint (1908 1997) Zólyomi Bálint (1908 1997) Zólyomi Bálint (1908 1997) MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót, 2008 zólyomi bálint (1908 1997) Zólyomi Bálint öröksége száz éve született Zólyomi Bálintra emlékezünk.

Részletesebben

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai

Részletesebben

A társulások szerveződése A társulás fogalma, koncepciói

A társulások szerveződése A társulás fogalma, koncepciói A társulások szerveződése A társulás fogalma, koncepciói A társulásról alkotott elképzelések tárgyalásakor koncepcióról azért kell beszélni, mert a szigorú értelemben vett elméletekkel szembeni kívánalmaknak

Részletesebben

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek

Részletesebben

Terepi módszerek a növényökológiában és cönológiában

Terepi módszerek a növényökológiában és cönológiában Terepi módszerek a növényökológiában és cönológiában Tárgyleírás: A tárgy célja, hogy néhány típusfeladaton keresztül bemutassa a terepi növényökológiában leggyakrabban vizsgált problémákat (kérdéstípusokat),

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen

Részletesebben

ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ISMÉTLÉS. Társulások. Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer

ISMÉTLÉS. Társulások. Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer ISMÉTLÉS Társulások Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan társulástan)

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Udvardy László

Oktatói önéletrajz Dr. Udvardy László egyetemi docens Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1988-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE), Termesztési Kar, nappali

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei CSERES-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES ÉS TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETERDŐ KÜLÖNBÖZŐ ÉGTÁJI KITETTSÉGŰ SZEGÉLYEINEK VIZSGÁLATA Papp Mónika Sopron 2012 Doktori

Részletesebben

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,

Részletesebben

TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA. Tájökológia 5. 27/1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5.

TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA. Tájökológia 5. 27/1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5. TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A NÖVÉNYZET, AZ ÁLLATVILÁG ÉS AZ EMBER Tájökológia 5. 27/1 Veinitschke, 1976 Tájökológia 5. 2 A NÖVÉNYZET MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ A NÖVÉNYZET

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás

Részletesebben

Gyomnövény fogalma. 200000 növényfaj 6700 gyomnövény 200 faj okoz világviszonylatban gondot

Gyomnövény fogalma. 200000 növényfaj 6700 gyomnövény 200 faj okoz világviszonylatban gondot GYOMISMERET Gyomnövény fogalma Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu

Részletesebben

GEOGRAFIKUS MAGYARSÁGSZIMBÓLUMOK. AMIT konferencia, New York Bori István, KKM

GEOGRAFIKUS MAGYARSÁGSZIMBÓLUMOK. AMIT konferencia, New York Bori István, KKM GEOGRAFIKUS MAGYARSÁGSZIMBÓLUMOK AMIT konferencia, New York 2018.06.09. Bori István, KKM istvan.bori@mfa.gov.hu Mi a hungarikum? Minden olyan dolog, amelyet a magyarországi lakosság maga is magyarnak,

Részletesebben

Íme, a 2019-es év fajai!

Íme, a 2019-es év fajai! Íme, a 2019-es év fajai! Az év madara: a gólyatöcs A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta

Részletesebben

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.

Részletesebben

A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE

A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE Abstract Soós Gergő 1 - Varga János 2 - Dobos Anna 1 In this article we present the analysis of biotic and antropogenic factors in case of Gólyaorr situated

Részletesebben

E-mail: info@silliker.hu web: www.silliker.hu Telefon: +36-30-479-1802

E-mail: info@silliker.hu web: www.silliker.hu Telefon: +36-30-479-1802 Pom T-206/3 szállítócsiga Műszaki adatok : T-206/3 4-9 t/h Alapgép hossza (m) 4 Maximális hossz (m) 6 1,7* 4,3** 60⁰ Belső átmérő (mm) 100 1,5 1420 Gép tömege (kb) 80 Kiegészítő tartozékok: fogadógarat

Részletesebben

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás Általános ökológia 5. előadás Életmenetek Mikor, kivel és hányszor? Mi az az egyed? Kiegyénült szervezetek (unitary organisms) Felépítésük és fejlődésük erősen direkcionális Erősen meghatározott jellegekkel

Részletesebben

A Pannon vegetációrégió lehatárolása

A Pannon vegetációrégió lehatárolása Botanikai Közlemények 104(1): 85 108 (2017) DOI: 10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85 A Pannon vegetációrégió lehatárolása FEKETE Gábor *, KIRÁLY Gergely 1 és MOLNÁR Zsolt 2 ** 1 Soproni Egyetem, Erdőművelési

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben