A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA:
|
|
- Hunor Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA: Az előadások és a gyakorlatok anyaga Jakucs P. (1981): Magyarország legfontosabb növénytársulásai (In: Hortobágyi T., Simon T. szerk.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia). Tankönyvkiadó, Bp. p AJÁNLOTT IRODALOM: Borhidi A., Sánta A. (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természet Búvár Alapítvány Kiadó Bp. Pócs T. (1981): Magyarország növényföldrajzi beosztása (In: Hortobágyi T, Simon T. szerk.: Növényföldrajz, társulástan, ökológia) Tankönyvkiadó Bp. p Seregélyes T., S. Csomós Á. (1995): Hogyan készítsünk vegetációtérképet. Tilia. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék. Sopron. Vol. I. p
2 Horváth, F. - Dobolyi, K. - Karas, L. - Lőkös, L. - Morschhauser, T. - Szerdahelyi, T. 1995: FLÓRA Adatbázis 1.2, Taxon-lista és attribútum-állomány. FLÓRA MTA ÖBKI MTTM Növénytára. 267 pp. Felföldy L (1943): Növényszociológia. Nagy Károly Grafikai Műintézet, Debrecen. Soó R. (1965): Növényföldrajz. Tankönvkiadó, Bp. Soó R., Zólyomi B. (szerk.) (1951): Növényföldrajzi térképezési tanfolyam (Vácrátót, 1950 aug. 21- szept. 2.) jegyzetek. TTM Vácrátóti Botanikai Kutató Intézetének és Növénytárának kiadása. Horváth F., Korsós Z., K. Láng E., Matskási I.: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer kézikönyvsorozat: II. Magyarországi élőhelyek, III. Növénytársulások, XI. Élőhelytérképezés. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bp.
3 I. A vegetáció egységei Formációcsoport Formáció Asszociáció, fitocönózis, növénytársulás: Törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű és fajösszetételű növényzeti típus.
4 II. Zonalitás Klímaövek
5 Növényzeti övek
6 A vegetációzónák elhelyezkedését torzítják: 1. A tengertől való távolság 2. A tengeráramlások és szélrendszerek 3. A tengerszinttől való távolság Átmeneti területek Extrazonális növénytársulások Edafikus v. intrazonális növénytársulások
7 Csírázás során: Extrazonális társulások a Budai-hegységben
8 Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység.
9 2. Szubmontán bükkösök (650 m): gyertyánelegyes bükkösök Soprontól Nagykanizsáig, Zselicben, Bakonyban, Északi-khg
10 3. Gyertyánostölgyesek (500 m): Dunántúl, Zselic, Mecsek, Visegrádihegység, Északi-khg
11 4. Zárt tölgyesek ( m): cserestölgyesek mindenütt, Észak-Alföld: gyöngyvirágos-tölgyes.
12 5. Erdőssztyeppek: 1,5-3 hónapos száraz nyárközépi, őszeleji periódus. Pusztai és tatárjuharos tölgyes, bokorerdők. Alföld, Mezőföld, Kisalföld, K-Drávasík, Balaton-felvidék keleti része, Velencei-hegység, Zámolyi-medence, Vértes déli lejtői, Budai-hegység déli lejtői, Gödöllői-dombvidék, Mátra- és Bükkalja, a Sajó és Hernád völgye.
13
14 Életformák Megjelenési forma: a rügyek helyzete és védelme meghatározó. Egy életformába az azonos módon alkalmazkodott fajok tartoznak. Raunkiaer: hő és víz tényezők alapján Lényegi tulajdonságok Terepen felismerhetők Egyféle szempontot kell követni
15 1. Fanerofitonok (Ph) Fásszárúak (Viburnum lantana) Lágyszárúak Urtica, Impatiens Törzsszukkulensek Liánok: Clematis vitalba, Humlus lupulus 2. Kamefitonok (Ch) Cerastium, Stellaria, Saxifraga 3. Hemikriptofitonok (H) Veronica, Plantago, Poaceae
16 4. Kriptofitonok (Kr) Geofiton (G): Galanthus, Asparagus, Crocus, Orchis Helofitonok (HH): Typha Hidrofitonok (HH) : Nuphar, Hydrocharis 5. Terofitonok (Th) Capsella, Stellaria, Veronica 6. Hemiterofitonok (TH) Daucus, Echium 7. Epifitonok (E) Viscum, Loranthus
17 Minden flórához hozzárendelhető egy életforma-spektrum, ez a flórában jelenlevő fajok életformáinak arányait fejezi ki.
18 III. Fitocönózisok 1. A cönológia történetének nagy alakjai A társulástan meghatározó alakja: BRAUN-BLANQUET: Közép-Európai iskola megteremtője Talaj, relief, klimatikus viszonyok, faji összetétel, jellemző fajok, állandó fajok, megkülönböztető fajok alapján.
19 Hazai cönológusok : Soó Rezső: között a hazai növény-társulások áttekintése, nemzetközi irodalommal történő összevetése 1973: Synopsis 5. kötet 1980: Synopsis 6. kötet Borhidi Attila: A vegetációkutatás Nemzetközi Egyesületének (IAVS) Nómenklatúra Bizottságának tagja A Növényszociológiai Kódex 1986-os, 2. kiadásának magyar megjelenése
20 2. A társulások megnevezése Quercetum petraeae Cotino-Quercetum pubescentis Genisto pilosae-quercetum petraeae Quercetum petraeae-cerris
21 3.A társulások analitikus és szintetikus bélyegei A) Analitikus bélyegek 1. Egyedszám (Abundancia=A) Becslési skála 1-től 5-ig. 2. Borítás (Dominancia=D) 0,1%= + 1-5%=1 5-25%= %= %= %=5 3. Társulásképesség (Szociabilitás=S) szálanként=1 kis csoportban=2 foltokban=3 összefüggő telepben=4 összefüggő tömegben=5
22 4. Életképesség (Vitalitás) 4-maximum kicsírázik 3-vegetatívan jól fejlődik, de nem szaporodik 2-generatív hajtást is hoz,de termés nem fejlődik 1-teljes életciklusú B) Szintetikus bélyegek 1. Állandóság (Konstancia=K) Gyakoriság (Frekvencia=Fr) % - V-konstans faj % - IV-szubkonstans faj % - III-járulékos fajok % - II- járulékos fajok 1-20 % - I-véletlen, akcidens elemek
23 2. Hűség (Fidelitás) Jellemző, társuláshű, vagy karakter fajok. V. (majdnem) kizárólag egy határozott asszociációhoz kötött IV. más asszociációkban szórványos III. több asszociációban megtalálható, de egyhez határozottan kötődik II. minden kötöttség nélküli I. idegen fajok
24 3. Flóraelem 1.kozmopolita 2.adventív 3.európai cirkumpoláris eurázsiai európai közép-európai 4.kontinentális 5.mediterrán 6.atlanti 7.boreális 8.alpin 9.balkáni 10.kárpáti, pannóniai
25 Advenitív csoport ADV adventív elemek Kozmopolita csoport KOZ kozmopolita elemek Európai csoport CIR cirkumpoláris elemek EUA eurázsiai elemek EUR európai elemek CEU közép-európai elemek Kontinentális csoport CON kontinentális elemek PON pontusi elemek PoM pontus-szubmediterrán elemek PoP pontus-pannon elemek TUR turáni (aralo-kaspi) elemek Mediterrán csoport MED mediterrán elemek SME szubmediterrán elemek SMO keleti szubmediterrán elemek PaB pannon-balkáni elemek BAL balkáni elemek ILL illír, Ny-balkáni elemek
26 Atlanti csoport AsM atlanti - szubmediterrán elemek SAT szubatlanti elemek Északi és magashegységi csoport BOR borreális, északi elemek ALP havasi (magashegységi, alpin) elemek CEA középeurópai-alpin elemek ALB alipin balkáni elemek CAR - kárpáti endemizmusok DAC K-kárpáti elemek Endemikus csoport PAN pannóniai elemek END lokális (szuper) endemizmusok
27 4. Életforma PHANEROPHYTA csoport MM mega-mesophanerophyta M microphanerophyta N nanaophanerophyta Ch chamaephyta H hemikryptophyta KRYPTOPHYTA csoport G geophyta HH hydato-helophyta TH hemitherophyta Th therophyta E epiphyta fásszárú növények, áttelelő szerveik, rügyeik magasan a talaj fölött vannak (fák, cserjék, félcserjék) áttelelő szerveik a talaj felett, vagy közvetlenül alatta vannak, a szár lehet fásodott, kúszó vagy párnás (törpecserjék, kúszó rács-cserjék) az áttelelő szervek a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta vannak (tőrózsás, tősarjas, vagy földbeli hajtásokkal rendelkező évelő lágyszárúak) áttelelő szerveik a talajban (gumós, hagymás, gyöktörzses növények), vagy vízben, vízfenéken vannak Kétévesek, áttelelnek (mint H), de a második év végén elpusztulnak, csak magvuk marad egyévesek, áttelelő szervük: a mag fákon élő növények, fennlakók
28 4. Társulások felvételezése, társulástabella készítése Szempontok: Több állományból is Bejárás: a legjellemzőbb helyet választjuk A próbanégyzet a minimiareánál nagyobb legyen
29 1. Felvételi sorszám Dátum A társulás közelítő megnevezése A felvételező neve A felvétel pontos földrajzi helye A tengerszint feletti magasság Lejtőszög, égtáji kitettség Talajtípus, humuszvastagság, kövesség, stb 2. A vertikális szintek négyzeten belüli borítási százaléka Lombkoronaszint-80 % Cserjeszint-15 % Gyepszint-95 %
30 3. A szintek magassága Lombkoronaszint-25 m Cserjeszint-15 m Gyepszint-0,5 m 4. A fák korának becslése, a fák törzsének vastagsága, törzsszám becslés 5. Szintenként felírjuk az összes faj nevét, az A és D értékeket, szociabilitást, vitalitást, TWR értékek.
31
32
33 Simon-féle természetességi érték-kategóriák I. csoport természetes állapotokra utaló taxonok U KV V E K TP II. csoport TZ A G GY unikális fajok fokozottan (kiemelten) védett fajok védett fajok társulásalkotó (edifikátor) fajok kísérő fajok természetes pionír fajok nem természetes állapotokra utaló taxonok természetes zavarástűrő fajok adventív fajok gazdasági növények gyomfajok
34
35 C Cr Cu I.Természetes kompetitorok Ritka természetes kompetitorok unikális természetes kompetitorok II. stressz-tűrők S Sr Su A)Specialisták, szűk ökológiájú stressz-tűrők ritka specialisták unikális specialisták G Gr Gu B) generalisták, tág ökológiájú steressz-tűrők ritka generalisták unikális generalisták III. ruderálisok NP A)természetes pionírok, természetes tényezőktől zavart élőhelyek növényei +3 DT W I A RC AC B) emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei 1)zavarástűrő növények 2)honos gyomfajok 3)antropogén tájidegen elemek a)kivadult haszonnövények b)behurcolódott gyomok 1)másodlagos termőhelyek kompetitorai a)a honos flóra rudeális kompetitorai b)tájidegen, agresszív kompetitorok
36
37 7. Kiszámítható: areatípusok, életformák,stb aránya csoportrészesedések csoporttömeg számítás +=0,1 +-1=1 1=2,5 1-2=5 2=15 2-3=25 3=37,5 3-4=50 4=62 4-5=75 5=87,5
38 Adatmátrix a borításokból vagy relatív gyakoriságokból
39 DENDROGRAM FA-DIAGRAM Standovár Tibor (1995): Növényzeti minták klasszifikációja. Tilia. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék. Sopron. Vol. I. p
40 Rényi-diverzitás DIVERZITÁSI PROFILOK 4,0 3,5 3, ,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, skálaparaméter
Miért van szükség rendszertanra?
Miért van szükség rendszertanra? Csak a zárvatermők: 250 000 faj! A sokaságban való eligazodást segíti. Osztályozás nélkül nincs megismerés. Az ismeret mindenki számára hozzáférhetővé válik. Papaver rhoeas:
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
A versenyző kódja: TER... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS
RészletesebbenMinőségi változók. 2. előadás
Minőségi változók Növényökológiai módszerek 2. előadás Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi
RészletesebbenMagyarország zonális növényzeti övei
Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenZselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 19 17-24 Ka pos vár, 2011 Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Somogyi Zoltán H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary, e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com
Részletesebben5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma.
5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma. 6. Magyarország florisztikai beosztása. A jellemző klímahatások. Az egyes flóravidékek jellemző vegetáció típusai.
RészletesebbenTartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.
Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország
RészletesebbenMagyarország éghajlata
Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence
RészletesebbenNövénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal
Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal A tantermen kívüli foglalkozások fontos része a növénytani terepgyakorlat. A terepen a diákok számos olyan, a tanteremben el nem sajátítható
RészletesebbenA szárazföldi növénytársulások szerkezete
A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szerkezet és a növénytársulás definíciója Redukcionisták, Gleason, egyedi tulajdonságok hangsúlyozása Holisták, Clements, szuperorganizmus Fiziognómiai szerkezet
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenMagyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés
Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenA NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu Magyarország növényvilága bbbn1e11 biológus 10 féléves EVÖSZISZ szakirány kötelező a
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenKutatástervezés a tá vege ciót d u á om nyban Terresztris ökológia
Kutatástervezés a vegetációtudományban á Terresztris ökológia Ki mit vizsgál? A kutatók a vegetációt szakterületüknek megfelelően szemlélik: Növényökológus és cönológus: A vegetáció fajösszetétele és tömegességi
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenIllír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 19 25-34 Ka pos vár, 2011 Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata 1 Somogyi Zoltán & 2 Juhász Magdolna 1H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary,
RészletesebbenKövetelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.
Földműveléstan Követelmények Gyakorlatokon való aktív részvétel! 2db ZH: max.13-13 pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. 4 pont elérése) 1db Gyomnövény
RészletesebbenMátra (3.) túra (57.) (teljesítményt.) 15 km
Sétáink és túráink Sorszám Időpont Helyszín "Keret" Táv (kb.) 1. 2001. 04. 11. Budai-hegység (1.) túra (1.) 9 km 2. 2001. 07. 10. Eperjes-Tokaji-hegység (1.) nyári tábor (1.) 14 km 3. 2001. 07. 12. Szinyei-dombság
RészletesebbenA természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenA VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA
A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA A módszer kidolgozói: Pomogyi Piroska biol. tud. kand., NYUDUKÖVIZIG, Keszthely Szalma Elemér, PhD, főisk. doc., SZTE JGYTFK, Szeged A módszer kidolgozása
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenTALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2.
TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2. OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc,
RészletesebbenErdőművelés aljnövényzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata zselici bükkösben
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 57 66 Ka pos vár, 2014 Erdőművelés aljnövényzetre gyakorolt hatásainak vizsgálata zselici bükkösben H 6344 Érsekcsanád, Újsor 22., e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com
RészletesebbenA debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata
Természetvédelmi Közlemények 11, pp. 107 116, 2004 A debreceni Nagyerdő növényzeti arculatának vizsgálata Török Péter és Tóthmérész Béla Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 71, E-mail:
RészletesebbenAz ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenTALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2.
TALAJ-, VÍZ- ÉS ÉLETFÖLDRAJZ 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana
A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana A HAJTÁS ÉLETTARTAMA EGYSZER TERMŐK SOKSZOR TERMŐK EGYÉVESEK EGY VEGETÁCIÓS PERIÓDUS Efemerek (PÁR HÓNAP) ÁTTELELŐ EGYÉVESEK ÉVELŐ FÁK, GEOFITONOK
RészletesebbenMinimum kérdések a Növénytani záróvizsgához. a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére tanév
Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére 2018-2019 tanév I. Ismerje föl az alábbi fajokat képről vagy rajzról. Minden faj esetében a következő kérdésekre
RészletesebbenÖkológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK
Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
Részletesebben108 és hármat a mellettük levõ, azonos termõhelyi adottsággal rendelkezõ természetes erdõtársulásban. A helyszínen az 5-ös A-D skála szerint végeztük
Természetes erdõ aljnövényzetének megváltozása tájidegen fafajok ültetése esetén JUHÁSZ, M. AND HEGEDÜS, A.: Changes in herb layer of natural forests after planting alien tree species. Abstract. Study
RészletesebbenMinimum kérdések a Növénytani záróvizsgához a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére tanév
Minimum kérdések a Növénytani záróvizsgához a Tájépítészeti Kar I. évfolyamos hallgatói részére 2016-2017 tanév I. Ismerje föl az alábbi fajokat képről vagy rajzról. Minden faj esetében a következő kérdésekre
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-
A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP- ÖSSZETÉTELE ÉS EREDETE Czuppon György, Bottyán Emese, Haszpra László, Weidinger Tamás, Kármán Krisztina MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet czuppon@geochem.hu
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenElemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról
Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenErdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit III. évf. ELTE Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor 2011.
RészletesebbenTÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL
TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL A társulások megismerése és tanulmányozása terepi mintavétellel kezdődik. A mintavétel - célja a terület minél alaposabb és torzításmentesebb
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenFDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenFeketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése
Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenAz erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenÉLÕHELY-ÉRTÉKELÉSI LEHETÕSÉGEK DÉL-TISZÁNTÚLI ÉS VERESEGYHÁZI TERÜLETEKEN TERMÉSZETESSÉGI MUTATÓK ALAPJÁN
Tájökológiai Lapok 4 (1): 115 125. (2006) 115 ÉLÕHELY-ÉRTÉKELÉSI LEHETÕSÉGEK DÉL-TISZÁNTÚLI ÉS VERESEGYHÁZI TERÜLETEKEN TERMÉSZETESSÉGI MUTATÓK ALAPJÁN NAGY ANITA, PENKSZA KÁROLY Szent István Egyetem,
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
RészletesebbenÖsszefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete OEE Közép-Magyarországi Helyi Csoport Rendezvény 2011. június 9. Budakeszi
RészletesebbenVEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK
VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK Peel et al., Hydrol. Earth Syst. Sci., 11, 1633 1644, 2007 Peel et al., Hydrol. Earth Syst. Sci., 11, 1633 1644, 2007 Trópusi erdők (esőerdők) a legfajgazdagabb
Részletesebben100 éve született. Zólyomi Bálint (1908 1997)
Zólyomi Bálint (1908 1997) Zólyomi Bálint (1908 1997) MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót, 2008 zólyomi bálint (1908 1997) Zólyomi Bálint öröksége száz éve született Zólyomi Bálintra emlékezünk.
RészletesebbenErdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
RészletesebbenA társulások szerveződése A társulás fogalma, koncepciói
A társulások szerveződése A társulás fogalma, koncepciói A társulásról alkotott elképzelések tárgyalásakor koncepcióról azért kell beszélni, mert a szigorú értelemben vett elméletekkel szembeni kívánalmaknak
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
RészletesebbenTerepi módszerek a növényökológiában és cönológiában
Terepi módszerek a növényökológiában és cönológiában Tárgyleírás: A tárgy célja, hogy néhány típusfeladaton keresztül bemutassa a terepi növényökológiában leggyakrabban vizsgált problémákat (kérdéstípusokat),
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenISMÉTLÉS. Társulások. Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer
ISMÉTLÉS Társulások Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan társulástan)
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Udvardy László
egyetemi docens Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1988-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE), Termesztési Kar, nappali
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei CSERES-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES ÉS TÖLGY-KŐRIS-SZIL LIGETERDŐ KÜLÖNBÖZŐ ÉGTÁJI KITETTSÉGŰ SZEGÉLYEINEK VIZSGÁLATA Papp Mónika Sopron 2012 Doktori
RészletesebbenIntézmény neve Székhely Génmegőrzési téma
Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,
RészletesebbenTÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA. Tájökológia 5. 27/1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5.
TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A NÖVÉNYZET, AZ ÁLLATVILÁG ÉS AZ EMBER Tájökológia 5. 27/1 Veinitschke, 1976 Tájökológia 5. 2 A NÖVÉNYZET MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ A NÖVÉNYZET
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
RészletesebbenVÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás
RészletesebbenGyomnövény fogalma. 200000 növényfaj 6700 gyomnövény 200 faj okoz világviszonylatban gondot
GYOMISMERET Gyomnövény fogalma Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu
RészletesebbenGEOGRAFIKUS MAGYARSÁGSZIMBÓLUMOK. AMIT konferencia, New York Bori István, KKM
GEOGRAFIKUS MAGYARSÁGSZIMBÓLUMOK AMIT konferencia, New York 2018.06.09. Bori István, KKM istvan.bori@mfa.gov.hu Mi a hungarikum? Minden olyan dolog, amelyet a magyarországi lakosság maga is magyarnak,
RészletesebbenÍme, a 2019-es év fajai!
Íme, a 2019-es év fajai! Az év madara: a gólyatöcs A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta
RészletesebbenSzarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő
Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.
RészletesebbenA GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE
A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE Abstract Soós Gergő 1 - Varga János 2 - Dobos Anna 1 In this article we present the analysis of biotic and antropogenic factors in case of Gólyaorr situated
RészletesebbenE-mail: info@silliker.hu web: www.silliker.hu Telefon: +36-30-479-1802
Pom T-206/3 szállítócsiga Műszaki adatok : T-206/3 4-9 t/h Alapgép hossza (m) 4 Maximális hossz (m) 6 1,7* 4,3** 60⁰ Belső átmérő (mm) 100 1,5 1420 Gép tömege (kb) 80 Kiegészítő tartozékok: fogadógarat
RészletesebbenÉletmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás
Általános ökológia 5. előadás Életmenetek Mikor, kivel és hányszor? Mi az az egyed? Kiegyénült szervezetek (unitary organisms) Felépítésük és fejlődésük erősen direkcionális Erősen meghatározott jellegekkel
RészletesebbenA Pannon vegetációrégió lehatárolása
Botanikai Közlemények 104(1): 85 108 (2017) DOI: 10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85 A Pannon vegetációrégió lehatárolása FEKETE Gábor *, KIRÁLY Gergely 1 és MOLNÁR Zsolt 2 ** 1 Soproni Egyetem, Erdőművelési
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenKérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb
Részletesebben