Lubusi vajdaság (Lubuskie) 3. Rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lubusi vajdaság (Lubuskie) 3. Rész"

Átírás

1 Lubusi vajdaság (Lubuskie) 3. Rész A lubusi vajdaság címere Ebben a részben a 2013-ban megtett Rally Polska 2013 autóstúra során az befejező szakaszának útvonalát ismertetjük, illetve a vajdaság azon részeiről lesz szó, melyeket időhiány miatt sajnos nem tudtuk felkeresni. Az ezt követő útvonalak már a nyugatpomerániai vajdaság területén folytatódnak. 3. útvonal 105

2 volt. Czerwieńsk Czerwieńsk (Czerwieńsk Odrzański, németül: Rothenburg an der Oder) a Czerwieńskifennsíkon fekvő város, a zielonogórai járásban, a Lubusi vajdaság déli részében. Területe: 9,36 km 2. Elhelyezkedése: N E ben a város lakossága 4141 fő 306. ábra. Czerwieńsk, Ratusz A város két vajdasági út kereszteződésében fekszik: nr 279: Zawada Racula Buchałów Leśniów Wielki Czerwieńsk Wysokie nr 280: Zielona Góra Czerwieńsk Brody Czerwieńsk vasútállomása, valamint az üzemen kívül lévő Czerwieńsk Mt megálló és Czerwieńsk Towarowy teherpályaudvar a vasúti hálózat részei. Czerwieńsk vasúti csomópont két vasútvonal kereszteződésében található: nr 273 Wrocław és Szczecin között és nr 358 Zbąszynek és Guben között létesít vasúti össszeköttetést ábra. Czerwieńsk vasútállomás utasforgalmi részei Czerwieńskben megállnak a PKP Intercity vasúttársaság Twoje Linie Kolejowe (TLK) szerelvényei és a Regionális Vasutak Regio vonatai. Ezekkel gyorsan el lehet érni Poznań, Warszawa, Gdynia és Bydgoszcz városokat. A vasútállomás felvételi épülete 1870-ben épült ábra. Czerwieńsk vasútállomásához vezető út 310. ábra. Czerwieńsk vasúti pályaudvar A helyi városi személyszállítást a Miejski Zakład Komunikacji (MZK) Zielona Góra Zielona Górai Közlekedési Vállalat autóbuszai bonyolítják: (Dworzec PKP - Czerwieńsk Laski) (Dworzec PKP - Czerwieńsk Wysokie) 106

3 A város története a középkorig nyúlik vissza ben Brandenburg területén, 5 km távolságra a saját nemzetségi székhelyétől, Nietkówtól (tört.: Nietków Polski, németül: Polnisch Nettkow) a von Rothenburg család építtetett vadászkastélyt. Körülötte alakult ki a falu és a kézműves telep, amelyet Nowy Nietków néven neveztek ben épült fel az evangélikus templom, Zielona Góra római katolikus Habsburgok uralma alatt álló protestánsok használatára. Első lelkipásztora Christoph Reiche lett január 24-én alapították Rothenburg an der Oder városát (a jelenlegi Czerwieńsk), a Nowy Nietków falu mellett. A XVII. században fejlődött a posztógyártás ben Brandenburg a Porosz királyság része lett ben Johannes Reiche lelkiipásztor kezdeményezte az új, nagyobb templom építését. Az épület 1877-ig állt fenn ben Niceus királyi hivatalnok elkészítette az első várostervet ban Poroszországban közigazgatási reformot hajtottak végre. A város a sziléziai tartományhoz került ben vasúti összeköttetés létesült ben építették fel az új evangélikus templomot. Az épület a mai napig fennmaradt, a katolikusok használják ben a Starost család építi az első fűrészmalmot a városban ban a város lakossága mindössze 632 fő és 1908 között Nowy Nietków települést a városhoz csatolják évi öszeírás szerint a város népessége már 1430 fő ben a várost Lengyelországhoz csatolják. elveszti városi jogait, és elnyeri jelenlegi nevét (1945-ben, néhány hétig Rozborg nevét is használták). Czerwieńsk 1969-ben nyerte vissza városi jogait. A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet jegyzéke szerint a műemlék listán a XIX. században Martin Gottfried Julius Schöne lekipásztor ( ) által építtetett evangélikus templom szerepel, jelenlegi épülete a Budomont szerszámkészítő raktára (ul. Zielonogórska 5). A majorsági épületek a XVII-XIX. századból valók: tehénistálló, lóistálló, sertéshízlalda ábra. Szent Adalbert-plébániatemplom A neogótikus Szent Adalbert-plébániatemplomot (kościół parafialny pw. św. Wojciecha) egy ből való szentély helyére építették december 13-án adták át a hívek szolgálatára ábra. Czerwieńsk térképe 107

4 Átkelés az Oderán 313. ábra. Az Odera medre Az Odera (lengyelül: Odra; cseh nyelven: Odra, németül: Oder, ókori latinul: Viadua, Suevus, középkorban latinul: Oddera, Odera; reneszánsz korban: Viadrus (1543-tól)), közép-európai folyó, mely a Balti-tengerbe torkollik. Három ország: Cseh, Lengyel és Németország területén folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe ábra. Komp az Oderán A második világháború vége óta Lengyelország és Németország között határfolyó ábra. Az Odera vízgyűjtő területe Teljes hosszát tekintve Lengyelország második leghosszabb folyója (A Visztula az első, de csak az ország területére eső részt véve alapul a Warta után a harmadik). Az Odera hossza 854,3 km, ebből 742 km található Lengyelország területén. Az Odera vízgyűjtő területe km², melyből km² Lengyelország területére esik. Fontosabb mellékfolyói a forrástól a torkolatig Bal oldalon: Opawa, Psina, Nysa Kłodzka, Oława, Ślęza, Bystrzyca, Kaczawa, Zimnica, Bóbr, Nysa Łużycka, Welse, Jobb oldalon: Olza, Kłodnica, Ruda, Mała Panew, Widawa, Barycz, Obrzyca, Warta, Ina ábra. Átkelés közben, Brodynál Odera menti városok Csehországban: Ostrava, Bogumin Racibórz, Kędzierzyn-Koźle, Krapkowice, Opole (korábban már bejártuk); Brzeg (korábban már bejártuk); Oława; Wrocław (korábban már bejártuk) A Rally Polska 2013 útvonala során értük el: Głogów, Nowa Sól, Krosno Odrzańskie, Frankfurt (Oder)/Słubice, Küstrin/Kostrzyn nad Odrą, Gryfino, Szczecin, Police 108

5 Sulechów Sulechów (rögtön a háború után: Cylichów, németül: Züllichau) város a lubusi vajdaságban, a zielonogórai járásban. a Lubusi Hármasváros egyike. Területe: 6,83 km 2. Elhelyezkedése: N E évi adatok szerint a lakosainak száma: fő volt ben a krosnoi hercegséggel együtt a Brandenburgi Őrgrófság Neumark területéhez csatolták között Brandenburg tartomány része volt között a város közigazgatásilag a zielonogórai vajdaságban feküdt ábra. Sulechów várostérképe A város központját a romokból állították helyre. Késő gótikus (XIV-XVI. sz.) plébániatemplom, középkori városfalmaradványok, 1704-ből való Krosnói-városkapu mellett a városháza szép műemlék. A városháza falán emléktábla hirdeti, hogy Chopin 1828-ban járt itt. A XVI. században épült, majd átépített vára szintén középkori eredetű, európai uniós forrásból nemrég renoválták. Sulechów főutak elágazásánál fekszik. A 3. sz. országos főútvonal Świnoujściét Jakuszycével, valamint a 32. sz. országút Poznańt Zielona Górával köti össze ábra. Sulechów úthálózata Sulechów történelmi szempontból Alsó-Sziléziához (Dolny Śląsk) számít től a város a głogówi hercegséghez tartozott ábra. Vár és a tornya a XV-XVIII századból való (ul. Wielkopolska 2) A város kezdetei az első Piastok idejére nyúlnak vissza. Sulechów I. Mieszko ( május 25.) lengyel fejedelem államának része lett. A XII. században a głogówi hercegség uralma alá került. A XV. század végén a Brandenburgi Őrgrófság része. A XVI. és a XVII. század a város felvirágzásának időszaka a kereskedelem, a kézműipar és a szövőipar fejlődésének köszönhetően. A sulechówi posztó keresett volt Nagy-Lengyelországban és Sziléziában. I. Frigyes Vilmos ( ) porosz király katonai laktanyát létesített ban árvaházat alapítottak, 1766-ban pedig megalakult a Királyi Tanárképző Főiskola (Królewskie Pedagogium). A XIX. század Sulechów dinamikus fejlődését hozta, a város és környéke ebben az időszakban a lengyelség egyik legélénkebb központjai közé tartozott ebben a kerületben. A legszerencsésebb időszak a város történetében a XX. század kezdete, amelyet aranykornak neveztek. Ebben az időszakban folytak a vízépítési és csatornázási munkálatok, burkolták az utakat, több épületet emeltek, megkezdődött az iparosítás. A II. világháború után Sulechów a Nyugati Földekkel együtt visszatértek Lengyelországhoz, és egyúttal az akkori német lakosságát kitelepítették Németországba. Sulechów járási székhely lett, 1975-től pedig nagyközség. A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a város számos műemlékkel rendelkezik. 109

6 320. ábra. Harc a szabad Lengyelországért veteránjainak szentelt emlékmű (Pomnik poświęcony weteranom walk o wolną Polskę), háttérben a középkori városfalak A Krosnói kapu Brama Krośnieńska, ismertebb nevén Piast-kapu (németül: Crossener Tor) a Sulechówot egykor körülövező városfalak négy kapuja közül az egyedül és utolsónak fennmaradt kapuzat ben készült, tipikusan barokk stílusú, vakolt tégla falazatú, gazdagon díszített építmény. A Városháza (Ratusz w Sulechowie) neogótikus épülete a polgármester, a Városi Tanács és a Polgármesteri Hivatal székhelye. A Városházát a XIV. század elején építették, építésének pontos dátuma nem ismert. Négyszög alakúra építették. Kezdetben fából készült és kisméretű volt. Ez az évi tűzvész idején leégett. Helyére reneszánsz stílusú, falazott épülettömb épült. Az új, kétemeletes városháza nagyobb lett, mint a korábbi. Déli oldalához kis torony épült, melyben kis harangot helyeztek el, amely a városi tanács összehívására és vészjelzés adására szolgált. Nyugat felől nagyobb, nyolcoldalú, karcsú tornyot építettek, amelyen kis körfolyosó található, amelyen zenészek játszottak a városi ünnepségek idején. A városháza pincéiben volt a börtön valamint a helyi sörfőzde, közelében nyílt a kocsma. Az épület emeleti helyiségei a városi tanács és a polgármester részére szolgáltak ben a városháza földszintjén nyílt meg a város első magán gyógyszertára, a Pod Lwem (Oroszlánhoz) ábra. Krosnoi kapu Szent Kereszt feltalálása templom (kościół parafialny pod wezwaniem Podwyższenia Krzyża Świętego) XIV-XVII. század között épült ábra. Szent Kereszt feltalálása templom (Kościół pw. Podwyższenia Krzyża Świętego) 323. ábra. A városháza jelenlegi épülete A városháza 1633-ban a harmincéves háború idején másodszor is leégett. Pénz hiányában az épület hosszú ideig félig romos állapotban maradt. Fedezet hiánya miatt a felújítás során a tetőzetet cserép helyett zsindellyel pótolták ben a városháza nagyobb tornyára ingaórát helyeztek, melynek kivitelezője a gorzówi betűöntöde volt. Ezen kívül csúcsára jelzőharangot szereltek. A városháza déli oldalához félköríves alkóv épült. A városháza nagyobb mérvű átépítésére a XIX. század II. felében került sor. Ekkor számolták fel a nyeregtetőt és helyére a harmadik szintet, lapostetővel borítva. Lőréses pártázattal szegélyezték, historizáló formát állítva elő. A falak és a déli torony magasságát is csökkentették. Számos, az épülethez épített melléképületet is elbontottak felszámolták a sörfőzdéket az északi és a déli oldalon, a külső oldalon meglévő toronyfülkét, a városi őrséget és a városháza körül a téren lévő korábbi szatócsboltokat. Az átépítés jelentősen megváltoztatta a városháza tömbjét. 110

7 A II. világháborúban a városháza károkat szenvedett júniusában az épületet rendbe hozták, belsejében működni kezdett a Városi Hivatal között sorozatos munkálatokkal átépítették. Új felszereléssel rendelkezik. Ezen kívül fémgyűrűvel megerősítették a városháza tornyát, melyre új toronysisakot helyeztek. Néhány helyen előbukkannak a gótikus falmaradványok. Ezen kívül a neogótikus lőréseket homokkő attikával fedték el. Ebből kifolyóan a városháza külseje megváltozott, elvesztette elsődleges jellegét. A felújítás során átfestették homlokzatát. A folyamatos felújítási munkák között folytak. A városháza körül burkolt járda készült. A városháza tornyának falába emléktáblát helyeztek el annak emlékére, hogy Fryderyk Franciszek Chopin (Żelazowa Wola, március 1. Párizs, október 17.) lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz szeptember 28-án a városban tartózkodott. Az utolsó felújítási munkákat a városházán ben végezték. Az épület új homokkő színt kapott. Az épület belsejében lévő irodákat és toaletteket felújították, és az ajtókat és a padlót kicserélték. Ezzel egyidejűleg a városban ekkor gránitkocka útburkolat létesült és a járdákat is csökkentették. A felújítási munkálatok több mint egy millió złotyba kerültek, melyből 940 ezret a külső, 288 ezret a belső munkálatokra szántak. A kálvinista gyülekezet épülete jelenleg Kultúrház között épült. A kálvinista község már 1683-tól létezett itt, amikor Stanisław és Mikołaj Latalscy, Mileńki és Bukowiecki lengyel nemesek érkeztek ide ábra. Kálvinista gyülekezet (Zbór kalwiński) épülete, jelenleg kulturális intézmény A II. világháború után a régi épület katolikus ház lett, majd Kultúrház ben és a későbbi időkben felújították az épületet, mozit és színházi előadások és koncertek tartására alkalmas termet alakítottak ki benne. Az épület késő barokk stílusú november 30-án nyílt meg. A jelenlegi Sulechów helyén lévő település már a XIII. század első felében kialakult a Poznan és Łużyce (Lausitz) közötti kereskedelmi út mellett. Várát a jelenlegi erősség helyén valószínűleg még a XIV. század elején emelték Henryk III głogowski, másként Henryk III Głogowczyk (1251/1260 k.-1309) głogówi herceg (1273/ ), nagy-lengyelországi herceg ( ) kezdeményezésére. A sziléziai Piast hercegektől eredően ez volt az utolsó erődítmény, amely a lengyel határvonalat őrizte ábra. Kálvinista gyülekezet (Zbór kalwiński) épülete Andreas Malcolm skót prédikátor társult velük. A kezdeti miséket a közeli vár helyiségeiben vezették. II. (Nagy) Frigyes (der Alte Fritz; Berlin, január 24. Potsdam, augusztus 17.) porosz királynak köszönhetően 1751-ben a kálvinisták új szentély építésére kaptak engedélyt évi alakuló gyűlésük után hozzáfogtak az építéshez. A gyülekezet felszentelésére és az első mise bemutatására 1765-ben került sor ábra. Sulechów vára A vártorony valamint a nyugati szárny alatt lévő pince a XIV. századból való. A XVI. században átépítették, épületeket építettek a toronyhoz. Nem sokkal utána a brandenburgi őrgrófok kezére került, akik a XVIII. században folyamatosan átépítették. A vár jelenlegi formája ebből az időszakból származik. A XIX. században elbontották a keleti és északi szárnyakat, és új épületeket emeltek ezekre a helyekre közötti években kulturális intézményeket helyeztek el benne. 111

8 Świebodzin Świebodzin (németül: Schwiebus) a lubusi vajdaság egyik városa, a świebodzińi járás székhelye a Łagowi Tóvidéken (Pojezierze Łagowskie) a 3 sz. és 92 sz. utak kereszteződésében. Świebodzin a történelmi Alsó- Szilézia (Dolny Śląsk) határán fekszik. Elhelyezkedése: N E évi adatok szerint a város lakossága fő, területe 17 km² (1693 ha) volt től a głogówi hercegséghez tartozott. Az egykori szláv vár (gród słowiański) 1319-ben kapott városi jogokat között Brandenburg tartományban feküdt. A II. világháború után közigazgatásilag a poznańi vajdasághoz kapcsolták között zielonogórai vajdasághoz tartozott. Az évi közigazgatási reformot követően, 1998-ig a róla elnevezett vajdaságban volt, majd a lubusi vajdasághoz került. Termotechnikai berendezések gyárai működnek itt, fejlődik a bútor-, ruha- és élelmiszeripar. Országos hírű a gyermek rehamilitációs és ortopédiai szanatóriuma ábra. Új közúti híd a város határában Świebodzin látnivalói: a XV. század végi gótikus plébániatemplom, amelynek homlokzatát a XIX. században átépítették. Az egykori gótikus, majd reneszánsz városházát a XVI., majd XIX. században átalakították, földszintje és pincéi ma is gótikus ívűek. A tanácsteremben a várost ábrázoló kép látható 1618-ból. A Świebodzinban található Krisztus Krály Emlékműve (Pomnik Chrystusa Króla) 2011 júniusáig a világ legmagasabb Krisztus szobra volt. A város neve először Schwibussen (1251) volt. A szláv terminológia állandósult formában írásokban a XIV. században jelent meg különböző formában, egyenlő mértékben: Swebosin (1302), Swibzin (1329), Svebusin (1334), meg Sweboczyn (1352) is. A város elnevezése a Świeboda személynévből származik, amely a świeboda szóból származik, melynek jelentése swobodę, bogactwo = szabadság, gazdagság. A város elnevezése a szláv név fonetikus átvételéből származik, Schwiebus ábra. A város a Krisztus-szobor felől A város története a XII. századig nyúlik vissza. Valószínűleg 1228-ban megkezdték a świebodzini vár építését ben, miután Szakállas Henrik (Henryk I Brodaty) Nagy-Lengyelország nagy részét elfoglalta, świebodzini föld a głogówi hercegség peremén feküdt. Świebodzin első írásos említése (Swiebosin) 1302-ből való ben Świebodzint először említik városként és ettől az időtől fogva hercegi város volt ban IV Henryk glogaui herceg birtokában volt ben Świebodzint (Swibzin) a városok és várak között említik között a Lengyel Királyság határain belül található ben a Świebodzin visszatért a głogówi hercegséghez, amely ekkor elismeri a cseh hűbéri uralmat ban felépül a Szent Péter és Pál Római Katolikus templom (kościół katolicki pw. św.św. Piotra i Pawła) között a fekete himlő (Variola vera) pusztított a városban. A lakosság több mint ¼-e meghalt. A betegség, vírus okozta fertőző megbetegedés. Igen ragályos betegség volt, de a bevezetett oltás segítségével 1979-ben a betegség már nem fordult elő. A feketehimlő vírusa az orthopox vírusok közé tartozik, és kizárólag embert képes fertőzni. Mivel a vírus genomja viszonylag nagy, és viszonylag lassan evolválódik, ezért eredete molekuláris genetikai módszerekkel felderíthető. Az eredmények szerint a vírus ezer évvel ezelőtt vált el afrikai rágcsálók közelrokon vírusaitól. A patogénebb változat, a variola major, éve jelent meg Ázsiában. Az enyhébb betegséget okozó alastrim minor éve jelent meg, ez Nyugat-Afrikában és Amerikában terjedt el. Ennek további két alcsoportja 800 éve különült el ban a város visszatért a głogówi hercegséghez, a városba flamand inasok érkeztek és szövő üzemet alapítottak ben Heinrich VIII. von Glogau (Henryk VIII Młodszy (Wróbel)) żagańgłogówi herceg świebodzini takácsoknak a 112

9 legrégebbi takács privilégiumot adományozta, elismerve benne azok széleskörű gyapjúvásárlási jogát. Władysław, Krosno és Świebodzin hercege aki a lengyelek oldalán harcolt a grunwaldi csatában 1409-ben átvette a város feletti uralmat től a városban posztókereskedők testvérisége működik. A świebodzini posztó az exportárukkal együtt több országba is eljutott. Széles körben árusították azt Lengyelországban is. A świebodzini posztó -ról Henryk Sienkiewicz Ogniem i mieczem Tűzzel és vassal c. regényének I. részében is szó esik ben a város környékén számos komlóültetvény található, megkezdődött a sörgyártás ben XI Henrik herceg a városnak Głogów (németül Glogau) mintájára teljeskörű városi jogot adományozott. A város sörfőző és értékesítő valamint a só eladás utáni illeték beszedési jogával rendelkezett ban a város a cseh királyok közvetlen uralma alá került ban nagy tűzvész pusztított a városban, csaknem teljesen leégett ban teljesen felszámolták a glogaui hercegség önállóságát ben a kóbor lovagok támadásaival szembeli védekezés céljából a város belépett a sziléziai városok szövetségébe ben pusztított a második nagy tűzvész a városban, a város teljes egészében leégett, a király a várost 10 évre felmentette a királyi jövedelmek fizetése alól ban I. Ferdinánd német-római császár a korábban választott cseh királyságot a Habsburg dinasztia örökölt méltóságává tette ban a város az egész Sziléziával együtt 1742-ig Habsburg uralom alá került ban a város földrengés következtében részben elpusztult és folyamatos pestisjárvány, fekete halál pusztította ben a plébániatemplom mellett felépül a legrégibb iskola, amely 1628-tól katolikus iskola volt. Legrégibb épülete a mai napig fennmaradt ben svéd csapatok foglalták el ben már a negyedik tűzvész pusztítja ben kitört a svéd-brandenburgi háború (a már 1672 óta folyó francia holland háború kísérő konfliktusaként). Egy svéd hadsereg betört a Hevelland, az Uckermarck és Neumark területeire, és végigfosztogatta a vidék falvait és városait. A svédek által kiszabott magas sarcok komolyan terhelték ezeket a vidékeket. A Frigyes Vilmos választófejedelem által létrehozott brandenburgi porosz hadsereg azonban képes volt legyőzni a svéd seregeket és a fehrbellini csata után sikerült azokat kiűzni az országból telén a svédek második hadjáratát is visszaverték. A háború ben Brandenburg Poroszország katonai győzelmével zárult, de Frigyes Vilmos szövetségese, I. Lipót császár különbékét kötött XIV. Lajos francia királlyal, Svédország szövetségesével ben XIV. Lajos a saintgermaini békeszerződés aláírására kényszerítette Frigyes Vilmost, aki (győzelme ellenére) kénytelen volt minden a visszaszerzett pomerániai területeket ismét átadni a svédeknek, és helyreállítani a vesztfáliai békeszerződés területi rendelkezéseit. A háború után megkezdődött az ismételt gazdasági felépülés ban a Habsburgok és a brandenburgi választófejedelem közötti megegyezés értelmében Świebodzin Brandenburghoz került ben Świebodzin visszatért a Cseh Királyság területére ben świebodzini posztókészítők termékeiket Lipcsében, Nürnbergben, Frankfurt am Mainben, Gdańskban és Königsbergben (Kalinyingrád (oroszul Калининград) valamint a Lengyel Köztársaság egész területén értékesítik ban működni kezd az első textilfestő üzem ben Poroszországhoz kerül között, a sziléziai statisztikai táblázatban Świebodzin a hatodik legiparosodottabb város Szilézia területén, a textilipar területén a harmadik ban kisérletet tesznek az eperültetvény meghonosításával és a selyemhernyók tenyésztéséhez ben lengyel lovascsapat érkezik a városba között Świebodzin laktanyaváros lett ben a város környékén barnaszén réteget nyitnak. Később brikettgyárat alapítanak ben kiépítik a Poznań Frankfurt nad Odrą közötti kövesutat ben felépül a városi gázművek között megépül a Poznań Frankfurt közötti vasútvonal, amely a városon is keresztülhaladt ben Świebodzin Poroszország révén az egyesült Németország része lett ban felépül az evangélikus templom (Kościół Ewangelicki), jelenleg Istenanya, Lengyelország Királynéja (NMP Królowej Polski) templom ben a lakosainak száma fő, nagyrészt evangélikus vallású ben kiépítik a városi vízművet ban üzembehelyezik a városi elektromos hálózatot ban kiépül a csatornahálózat január 31-én Świebodzint a Vörös Hadsereg csapatai foglalják el. A várost elkerülte a pusztulást, város katonai parancsnoka Włodzimierz Gaunow őrnagy, az első lengyel plébános Piotr Janik ( ) volt március 28-án bevezetik a lengyel közigazgatást. Akkori német lakosságát Németországba telepítik át. Kezdetét veszi a Keleti Részek lengyel lakosságának beáramlása április 16-án létrejön a świebodzini járás, amely 3 várost (Lubrza, Sulechów, Świebodzin), 13 nagyközséget és 86 települést foglalt magába. Ez a beosztás 1954-ig változatlanul fennállt. A háború után, között Świebodzin közigazgatásilag Nagy-Lengyelországhoz tartozott ben megakapították a zielonogórai vajdaságot, amelybe Świebodzin is bele tartozott ben lengyelországban új közigazgatási refom következtében Świebodzin elvesztette járási 113

10 szerepét között a város közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott ben, a szocialista korszak után megtartották az első szabad önkormányzati választást január 1-én újjáalakult a świebodzini járás ben megépült a Rondo Solidarności (körforgalom) ben fejezték be a munkálatokat a Krisztus Krirály Alak (Figura Chrystusa Króla) munkáinál ben két új kerület nyílt: a Północne (Északi) és a Leśne (Erdei). A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint Świebodzin is számos műemlékkel rendelkezik, melyek közül csak a legfontosabbakat említjük. maradtak fenn a legrégebbi részletek - a kőboltozatok, a kereszt-borda és csillagboltozatok a városháza néhány földszinti termében ma is láthatók ábra. A Városháza előtti Rynek A johanniták vára jelenleg kórház a XVI. századból származik, a XVII. és XIX. században átépítették. Mai napig fennmaradt a régi délkeleti szárnya. Świebodzin várának építése azonban a XIII. század végére vagy a XIV. század elejére tehető. A város nevét történeti forrásokban először Schwibussen néven jegyezték le (1251). A vár építtetője ismeretlen, feltehetően az egyik sziléziai herceg lehetett. Ebben az időben nagy valószínűség szerint egy kis favárat részben fallal vettek körül. Első említése 1329-ből való civitas ad castrum Swibzin, mint IV Henrik żagańi herceg egyik birtokaként említik. A XIV. században, mialatt a żagańi hercegség a głogówi fejedelmekhez tartozott, a várban a hercegi özvegyek telepedtek le, a vár földbirtokaival és jogaival mint adminisztrációs központ is szolgált Brandenburg keleti területeihez ábra. A Városháza (Ratusz w Świebodzinie) A Városháza (Ratusz w Świebodzinie) épülete a XVI. századból való. A XIX. század végén átépítették. Benne működik a Regionális Múzeum valamint az az Állampolgári Jogok és Anyakönyvvezető Hivatala (Urząd Stanu Cywilnego i Spraw Obywatelskich) és a Városi Tanács. Itt található az Eberhard Hilscher Könyvtár (Biblioteka Eberharda Hilschera), amelyben jelentős könyvgyűjtemény és írott emlékek találhatók. A Városháza (Ratusz) a XV. század végén épült a rynek középpontjában. Eredetileg kétszárnyú épület volt, bizonyára fából készült. A nagy tűzvész idején a város 1541-ben elpusztult. Az átépítés során háromszárnyú, kétszintes formát kapott, két toronnyal. A XIX. században átépítették: 1827-ben az északi tornyát elbontották. Homlokzatát a gótika és a reneszánsz stílusjegyeit összekapcsolva átdolgozták, tornyát lőrésekkel látták el. A pincében 330. ábra. Świebodzin vára Fryderyk Bernard Wernher mérnök főhadnagy topográfiáján Zamek w Świebodzinie Fryderyk Bernard Wernher, Topografia Śląska

11 A XV. században a várat átmenetileg a brandenburgi johanniták (zakon joannitów z Łagowa) vagy Jeruzsálemi, rodoszi és máltai Szent János szuverén ispotályos rend, Szent János rend, máltai lovagrend és máltai lovagok, olaszul Cavalieri dell'ordine dell'ospedale di San Giovanni di Gerusalemme or Cavalieri di Malta, franciául Ordre des Hospitaliers, máltaiul L-Ordni tal-kavallieri ta' San Ġwann ta' Ġerusalem birtokolták. Feltehetően ebben az időben kismértékben átalakították. Kezdetben patkó alakú volt, egy lakószárnnyal. A reneszánsz korban a vár átépítése során két folyamatos szárnyat építettek. A váraljai sorépületek átépítése következtében második udvar jött létre. Egy XVIII. századi rajzon tisztán látható az alsó- és felsővár, a falakkal körülvett épület valamint a várárok a város felől vezető híddal. A vár a XV. és XVI. század fordulóján katonai parancsnokok és körzeti elöljárók székhelye volt, amelyek közé a von Knobelsdorff család számos jeles képviselője is tartozott: Sebastian, Johan Georg, Caspar Sigismund és Maksymilian, a gótikus vár reneszánsz stílusúvá történő átépítésének kezdeményezője. A körültekintő szatoszták királyi helytartók voltak, előjogaik egyenlőek voltak a várnagyokéval. Bizonyos időn keresztül felsőbb hatalommal rendelkeztek nem csak a świebodzini magisztrátusban, de a bírói szék felett és a kézműves céhekkel is. tulajdona lett, amelyet 1898-ban a városi hatóságok a Borromeo Szent Károly által alapított rend nővéreinek (Pomóżmy Siostrom Boromeuszkom z Trzebnicy) adták át, akik itt kórházat, katolikus iskolát és óvodát rendeztek be benne ábra. Városi panoráma a várral, 1916-os képeslapon Az apácák kezdeményezésére 1934-ben új kórházi szárnyat hoztak létre, hozzákapcsolva a vár régi falaihoz ábra. Johanniták vára képeslapon (Schwiebus) A II. világháborút követően a régi várban rövid ideig a Caritas működött tól szanatóriumi központ székhelye lett. Ebben az időben a lakásokat tartalmazó épületrész és a kápolna elpusztult és rommá vált ábra. A vár a XVIII. század első felében Wernher metszetén A harmincéves háború ( ) pusztításai után Caspar Sigismund Knobelsdorff átépíttette az erődítményt, amely 1699-től a trzebnicai ciszterciták zálogbirtoka lett. A vár ettől az időszaktól kezdve folyamatosan elvesztette védelmi jellegét és a ciszterciták birtokainak adminisztrációs központjává vált. Folyamatosan változtak urai, és funkcióját és formáját is megváltoztatta. Elérkezett a XIX. század. Először a vár legöregebb, gótikus része Gustaw Kramm, az Őrgrófságból Nagy- Lengyelországba vasútvonalat építő társaság tulajdonosának kezébe került. Ezt követően, ban a várterület a város megvásárolta tőle és 334. ábra. A vár falai a szanatórium udvarán A vár-kórház együttes jó hírnévnek örvend az országban. 115

12 Ortopéd- és Rehabilitációs Szanatórium Sanatorium Rehabilitacyjno-Ortopedyczne (jelenleg: Lubuskiego Ośrodka Rehabilitacyjne- Ortopedycznego) működik benne. Az egykori várfalak a szanatórium együttes délkeleti szárnya mellett láthatók. kápolnákban csillagboltozattal és néhány helyen kristályboltozattal ábra. A Lubuskiego Ośrodka Rehabilitacyjne- Ortopedycznego bejárata 337. ábra. A Szent Mihály Római Katolikus plébániatemplom korabeli képeslapon A templom állapota a XIX. században katasztrofális volt. Helyette a XIX. századi során nyugati része csúcsos, neogótikus stílusú templom épült ábra. A Lubuskiego Ośrodka Rehabilitacyjne- Ortopedycznego utcai szárnya Szent Mihály Római Katolikus plébániatemplom (kościół parafialny pod wezwaniem św. Michała Archanioła) késő gótikus épülete a XV. századból való ben, és a XVII-XIX. század során átépítették. A korábbi Szent Péter és Pál templom első említése 1311-ből való. Kezdetben bizonyára kisméretű fatemplom lehetett. A XV. század első felében vagy a század végén kora gótikus stílusban falazott, háromhajós csarnoktemplom épült helyette, ötszögű záradékkal, körüljárós presbitériummal. Nyugati oldalán zömök torony helyezkedett el. Gótikus szentélye a XV. század első feléből származik. Tűzvész után, 1541-ben a háromhajós épületet megnagyobbították, négyhajóssá változtatva és kápolnasort készítettek, a déli oldalon emporiummal. A munkálatokat 1555-ben fejezték be. Belső kiképzése látványos hálóboltozattal, a 338. ábra. A Szent Mihály Római Katolikus plébániatemplom napjainkban Künzer plébános között a templomot a wrocławi Alexis Langer (Oława, február 2. Wrocław,1904. szeptember 21.) tervei szerint átépítette. Langer a neogótikus stílus képviselője, főleg Szilézia területén működő német építész volt. Megépült a neogótikus előcsarnok, az impozáns, csúcsos nyugati főhomlokzat kettős tűsisakkal. 116

13 Belsejében megőrizte értékes berendezését: főoltárban késő gótikus Szent Anna szárnyas oltár (późnogotycki tryptyk św. Anny) és Jézus keresztre feszítése (Ukrzyżowanie) valamint a Legszentebb Szűz Mária rokokó oltára (ołtarz Najświętszej Marii Panny). * A neogótikus, egykori evangélikus templom, jelenleg Legszentebb Istenanya Lengyelország Királynéja római katolikus plébániatemplom (Kościół rzymsko-katolicki parafialny pod wezwaniem Najświętszej Maryi Panny Królowej Polski) közötti időből való. Két korábbi XVII és XVIII. századi gyülekezet helyére építették. Az első protestáns gyülekezetet ezen a helyen 1694-ben alapították. Szerkezeti problémák miatt ezt le kellett bontani. A következőt 1747-ben építették. Amikor ez is elpusztult, építették a jelenlegit. Ez az épület neogótikus stílusú, belső kialakítása is ebben a stílusban készült ban a katolikus plébánia vette birtokába. A modern Isteni Irgalom templom (kościół pw. Miłosierdzia Bożego w Świebodzinie) a hét zielonogórai-gorzówi szanktuárium egyike ábra. Świebodzin A Krisztus-emlékmű bejárata A Krisztus király-szobor (lengyelül Pomnik Chrystusa Króla) Jézust ábrázoló műalkotás a lengyelországi Świebodzin településen. 33 méteres magasságával három méterrel magasabb a hasonló, Rio de Janeiroban található A Megváltó Krisztus szobra című alkotásnál, ha figyelmen kívül hagyjuk a talapzatot és a dombot, amelyeken a két szobor áll. A lengyel Jézus-szobor magassága arra utal, hogy a hagyomány szerint Jézus 33 évet élt. Az üvegszálas műanyagból és fehér színű vakolatból készült alkotás megépítését 2001-ben Sylwester Zawadzki, a település plébánosa (proboszcz parafii pw. Miłosierdzia Bożego) kezdeményezte és Mirosław Kazimierz Patecki lengyel szobrászművész tervezte ábra. Egykori evangélikus templom (Kościół Najświętszej Maryi Panny Królowej Polski) 340. ábra. Sanktuarium Miłosierdzia Bożego w Świebodzinie 341. ábra. Świebodzin Pomnik Chrystusa Króla A szobor első elemét 2007-ben helyezték el. A szobor november 6-án készült el, felavatására november 21-én került sor. 117

14 A 440 tonnás műalkotást egy 16,5 méter magas mesterséges dombon állították fel, így a szobor teljes magassága eléri az 52,5 métert. A 15 tonnás fejrészen három méter magas aranyozott korona található. Kitárt karjaival 24 méter széles. Czesław Juliusz Niemen, eredetileg Czesław Juliusz Wydrzycki (Stare Wasiliszki, február 16. Varsó, január 17.) lengyel progresszív rockénekes, zeneszerző, multiinstrumentalista zenész, a lengyel rockzene egyik legkiemelkedőbb, autonóm egyénisége, "a lengyel zene királya". Együttesei: Niebiesko-Czarni, Akwarele ábra. Świebodzin Krisztus Király szobor Czesław Niemen padját június 20-án leplezték le. A padot Czesław Niemen Emléktársaság (Stowarzyszenie Pamięci Czesława Niemena) kezdeményezésére állították fel a helyi hatóságok Dariusz Bekisz polgármester, Zbigniew Szumski świebodzini járás elöljárója támogatásával. Czesław Niemen koncertezett is a városban, és annak jövedelmét a városi uszoda építésére ajánlotta fel ábra. Niemen padja (Ławeczka Czesława Niemena) 343. ábra. Czesław Juliusz Niemen Czesław Juliusz Wydrzycki néven született február 16-án az akkor Lengyelországhoz tartozó Nowogródek melletti Stare Wasiliszki nevű községben. A második világháború befejezése után, 1958-ban, az úgynevezett második visszahonosítási hullámban került át Lengyelországba. A Wydrzycki-család Gdańskban lakott, ahol az ifjú Czesław zenei középiskolába járt. Középiskolás évei alatt a gdański Żak nevű diákklubban lépett fel, ahol saját gitárkísérettel latin-amerikai dalokat énekelt spanyolul és lengyelül. Az első lemezén kettő is megtalálható ezek közül a dalok közül. Karrierjének kezdetén mint az amatőr zenészek versenyén elért sikeres szereplés jutalmaként a Niebiesko-Czarni elnevezésű együttessel lépett fel ban az első Opolei Dalfesztiválon a Wiem że nie wrócisz (Tudom, hogy nem jössz vissza) című dallal szerepelt. Annak ellenére, hogy itt semmilyen díjat nem kapott, a fesztiválon elhangzott dalnak valamint az 1964-ben komponált Czy mnie jeszcze pamiętasz? (Emlékszel-e még rám?) dalnak köszönhetően rendkívül népszerű lett. Egyre több koncertet adott Lengyelországban és fellépett Franciaországban is. Felvette a Niemen művésznevet. Később ez lett a hivatalosan anyakönyvezett vezetékneve is. A gitáron kívül először Hammond-orgonán, majd Moog-szintetizátoron is játszott, kiépítve egy teljesen elektronikus, avantgárd billentyűs hangzásvilágot. Bár nyugaton is különösen az angolszász országokban népszerű volt, de nem sikerült ott a progresszív rock első vonalába kerülnie. Neve olvasható Andzej Wajda Menyegző (Wesele) című 1973-ban készült filmjének stáblistáján (2 perc 57 másodpercnél) Chochol 118

15 szerepében. Imdb szerint viszont csak a hangja hallható a filmben kezdetén, 13:00-kor több lengyel rádióállomás is a "Dziwny jest ten świat" (Furcsa ez a világ) című dalát sugározta, így tisztelegve Czesław Niemen emléke előtt ábra. Niemen padja (Ławeczka Czesława Niemena) Alkotóereje az 1980-as és 90-es években sem hagyott alább: komponált, koncertezett, de főleg filmzenét és színházi zenét írt. Az 1990-es években ezen kívül képeket festett és számítógépes grafikával is foglalkozott. Vegetáriánus volt január 17-én halt meg Varsóban, rákban. Utolsó akaratának megfelelően elhamvasztották. Hamvait január 30-án helyezték örök nyugalomra a varsói Powązkowski temetőben. Sírjánál csaknem háromezer gyászoló búcsúztatta. A temetés 344. ábra. A padot Czesław Niemen Emléktársaság (Stowarzyszenie Pamięci Czesława Niemena) táblája 345. ábra. A város térképe 119

16 Łagów Łagów (Łagów Lubuski, németül: Lagow) falu a lubusi vajdaságban, świebodzini járásban, az E30 főúttól északra, a Łagówi Tájképi Park (Łagowski Park Krajobrazowy) területén. A Łagówi-tóvidék két tava között fekvő, festői szépségű üdülőváros. Łagówot mindmáig középkori falrendszer övezi, melyet mindössze két városkapu szakít meg. A vár között a johannita rend parancsnokainak a székhelye volt, akik a XIV. században a várat építették. A XVII. és XIX. században kibővítették a várat. A földszinti rész egyetlen oszlopon nyugvó gótikus boltozat. A kastélyban jelenleg szálloda és étterem működik. A tóparton található amfiteátrumban rendezik meg minden évben Lubusi Nyári Filmhét néven a lengyel filmek szemléjét. A falu a nagyközség (gmina) székhelye között a helység közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott. Łagów üdülőhely között városjoggal rendelkezett. A Łagówi Tóvidéken (Pojezierze Łagowskie) fekszik: Trześniowski-tó (186 ha, mélysége: 58,8 m) és a Łagowski-tó (82 ha). Turisztikai és üdülő központ, a lubusi föld gyöngyszeme. A helység legrégebbi része a két előbbi tó közötti szorosban található. Łagówban egy johannita vár áll. Łagów szimbólumai: A falu jelmondata: Perła Ziemi Lubuskiej, azt jelenti, hogy Łagów e régi legszebb helysége. A falu címere vörös címerpajzs és fehér máltai kereszt, melyet a łagówi johanniták használtak. Ilyen kereszt található a vártornyon is. A máltai kereszt a talpas kereszt egyik változata, melynek szárai fecskefarokszerűen vannak kialakítva és ezek összesen nyolc sarkot képeznek. Ez azt a "nyolc boldogságot" jelképezi, amelyet Krisztus hirdetett (Máté evangéliuma, V. rész, vers, A hegyi beszéd). Ezek egyben a legfontosabb lovagi erényeket is kifejezik: 1. a szegénység, 2. a "sírók" vigasztalása, 3. a szelídség, 4. az igazságra törekvés, 5. az irgalmasság, 6. a "lelki" tisztaság, 7. a békességre törekvés, 8. a Krisztus (a keresztény hit) követéséért történő üldöztetés, megaláztatás elviselése. Ezt a fajta keresztet eredetileg az Amalfiból származó kereskedők használták a zászlójukon, majd a Johanniták második nagymestere, Raymond du Puy ( ) választotta a rend jelképévé. A rendet 1530-tól Máltai Lovagrendnek nevezik, és innen származik a máltai kereszt elnevezés is. A rend tagjai csatában és ünnepségeken a palástjukon viselték. A Johanniták ezüst, a Szent Lázár Rend zöld keresztet használ. A falu zászlaja Łagów címerét tartalmazza, fehér mezőben. A zászlót a vártornyon lehet látni az Európai unió zászlajával együtt. Toporów (Toporów Wielkopolski, németül: Topper) és Międzyrzecz között között épült vasútvonal. Összekapcsolódott a már korábban kiépült Frankfurt Poznań (1870) i Międzyrzecz Międzychód (1887) vasútvonalakkal. A vasútvonal ünnepélyes megnyitására augusztus 1-én került sor ábra. Vasúti viadukt 1910-ben A terület változatos terepviszonyai miatt a vasútépítőknek gyakran nehéz problémákkal kellett szembenézniük ábra. A viadukt napjainkban A mérnöki megoldások látható nyomai a számos töltés, bevágás és viadukt. Egyik legérdekesebb építmény az óriás viadukt, amely Łagówban található, amely a Żelechówba vezető út felett magasodik (ul. Mostowa). A viaduktot 1909-ben építették. A vasúti vágányok és az útburkolat közötti távolság 25 m. Az egész viadukt 40 m hosszú. Az egész viadukt 40 m hosszú. A viadukt téglából készült, csak az eresz alsó szegélye, amelyre korlát támaszkodik, ez gránitból készült. Az objektum nagyszerűen illeszkedik a város történeti tájképébe, három ívvel keresztezi a közutat. A viaduktról nyugati irányban szép kilátás nyílik a várra és a helység centrumára. A helység északi részében (ul. Dworcowa) üzemen kívüli vasútállomás található. A vasútvonalon időszakos vonatversenyeket rendeznek. * 120

17 Łagów már a két háború közötti években ismert nyaraló- és üdülőhely volt gyógyüdülőkkel és ezek a mai napig fennmaradtak. Az üdülőhely és közvetlen környéke értékeinek részletes kutatásait az 1960-as és 1980-as években folytatták. Megállapították, hogy az itteni klíma a legenyhébbek közé tartozik Lengyelországban. A környező, alacsonyabb területekhez viszonyítva a Łagowski Park Krajobrazowy környékét magasabb csapadék mennyiség jellemez, a nagyobb erdei levegő jelenléte enyhíti a napi és éves hőmérsékleti amplitúdót valamint a szélerősséget. Az erdők, különösen a fenyvesek, specifikus, pozitív hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, úgynevezett fitoklima, amelyre többek között nagy hatással van a levegő nedvességtartalma és az ionizációs tulajdonsága valamint ebben a növények által kibocsátott szálló pollen jelenléte ben Łagów Lubuskit hivatalosan potenciális gyógyhellyé nyilvánították, amelyben egész évben gyógyulni lehet a legyengült személyeknek, az idegileg kimerülteknek, a lábadozó betegeknek és a gyerekeknek ábra. Hattyú a łagówi tavon Łagów régi története legjobban a Trześniowskitótól nyugatra fekvő Sólyom heggyel (Sokola Góra) kapcsolatos. A łużyci (lausitzi) kultúra nyomai találhatók ott. Hiteles források szerint 1220-ban már megtelepedett ott az ember. Szerzetesek tulajdona: Az első írott forrás erről a településről 1251-ből való. A falu először a Templomosok birtoka volt, 1285-től meg e lovagrend parancsnokságának székhelye ban a települést a brandenburgi urak vették át, valamint eladták azt Albert von Klepitznek. Nem sokkal utána az őrgróf az ottani területekkel eladta Łagówot a Johannita Lovagrendnek, akik a legnagyobb befolyással bírtak a falu fejlődésére. Hamarosan a Johannita lovagrend már a közeli falvakkal is rendelkeztek (Wielowieś, Sieniawa, Boryszyn, Templewo, Sulęcin). A łagowi vár kiépítése előtt a lovagrend parancsnokságának székhelyévé tették. A XIV. században a vár építése folyamatban van. A vár egy dombon áll ban és 1842-ben a vár tornya tűzvészben leég ábra. Zamek Joannitów Z A M E K J O A N N I T Ó W Ł a g ó w u l. K o ś c i u s z k i 3 t e l. / f a x Más országok uralma alatt: 1640-ben a falut a svédek foglalják el valamint a közeli Brandenburgok. Łagów egyik legjobb időszaka Krystian Ludwik uralkodása volt, aki a falunak útvám beszedési és vásártartási jogot adott (Jarmark Joannitów). Łagów 1727-ben városi jogot nyert. Łagów utolsó kormányzó őrgrófja Fryderyk von Hessen-Philippsthal volt ben a várat a Zastrow család kapta meg, viszont a város területe kézről kézre járt ben, Łagówban született Gerhard Domagk német patológus, bakteriológus és biokémikus, az évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje a prontozil antibakteriális hatásának felfedezéséért ( 1964) ábra Gerhard Johannes Paul Domagk (*Lagow, Brandenburg; október 30. Königsfeld im Schwarzwald, április 24.) 121

18 Egyik legfontosabb gazdasági esemény a Toporów Międzyrzecz közötti vasútvonal építése volt 1909-ben, melynek során vasútállomás épült Łagówban. A vasútvonal jelenleg üzemen kívül van a Toporów Łagów Sieniawa Lubuska vonalszakaszon az áruforgalomban. Ennek ellenére a városka nem fejlődött és nem nagy voltára való tekintettel 1932-ben elvesztette a városjogot. Összeköttetéseinek köszönhetően új szerepre jelentkezett, Łagów üdülőközpont lett. Napjainkban 1945-ben nem szenvedett komolyabb károkat és a helység Lengyelországhoz került. Akkori német lakosságát kitelepítették Németországba. Nagy horderejű változások következtében Łagów saját rekreációs funkciót kapott és kedvelt üdülőközpont lett. A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a település értékei: városépítészeti-tájképi együttes A vár tövében álló Keresztelő Szent János plébániatemplom (kościół parafialny pod wezwaniem św. Jana Chrzciciela), a XIV. századból, 1876-ban átépítve o A johanniták vára négyszögletes síkon fekszik, négyszögletes alapon álló 35 méteres kör alakú toronnyal. Belsejében gótikus terem található egyetlen oszlopon nyugvó boltozattal és barokk kandallóval az 1740 körüli évekből. Jelenleg hotel ábra. A vár belseje a gótikus teremmel Őrgrófi Kapu, ismertebb nevén Német- vagy Berlini-kapu, falazott, sakktábla szerű, a XVI- XVIII. századból való, Łagów második városkapuja. Az alsó szintje falazott, az emeleti szintje sakktáblaszerű (gerendavázas építészet, fachwerk) ábra Keresztelő Szent János plébániatemplom A váregyüttes a védőfalakkal, a XIV. századból való ábra. Berlini-kapu Brama Polska (Lengyel kapu), másként Poznani-kapu, a XV-XVI. században épült ábra. A johanniták vára 355. ábra. Brama Polska 122

19 Szép építészeti emlékek láthatók a Vitéz Boleszláv utcában (ul. Bolesława Chrobrego). A 13. számú ház a XVIII. században épült, a 41. számú XVIII. és XIX. század fordulóján készült épület szintén favázas szerkezetű. Szintén a XVIII. századból való a Kościuszko utca 9. szám alatti épület gazdasági résszel. A willa Zameczek Váracska villa (ul. Sulęcińska 11) a XX. század elejéről való, között átépítették. A Zamkowa utca 4 szám alatti épület szintén XVIII. századi. Az E-30 főútvonal közelében, a Poznan-Berlin közötti út felében, öreg bükkerdők mélyén fekszik a Lubusi Föld legszebb helyisége Łagów. Egyszerre kétszáz vendéget tud fogadni ábra. A váraljai kocsma A vár és a hozzá tartozó létesítmények a Łagowski Park Krajobrazowy területén található ábra. Műholdas kép: Jezioro Trześniowskie (É), Jezioro Łagowskie (D) és közöttük Łagów Két tó közötti földszorosban, parkkal övezett magaslaton áll a XIV. században épült vár, amely több évszázadon át a johannitáké volt. Jelenlegi épülettömbje a XVII. században alakult ki, négy kétszintes szárnyat foglal magába, melyek reneszánsz udvart vesznek körül. A vár felett magasodik egy várszerű torony nagyszerű kilátópont. A várban található egy hotel, étterem, egy kávézó és a reprezentatív Lovagterem. A Komtúr Szobájában, a kínzókamrában és az illatokkal telt szobákban évszázados bútorok találhatók, nincs alkalom aludni, a csikorgó ágyak, csörgő láncok, az ablakokból süvítő szél, a vár szelleminek léptei felcsigázzák a látogatót. Az étterem vonzó ételekkel csalogatja a vendégeket: ólengyel, vad és zamatos európai ételek találhatók itt. A szépen berendezett kávézó a régi refektóriumban megtelik az italok illataival, a Lovagterem az ízlésnek megfelelően változik, találkozók, előkelő bálok vagy fontos megbeszélések tarthatók benne. A reneszánsz udvar hangulata, a félkör alakú várbástya és a vár alatti nyári színpad és az amfiteátrum elbűvöli az embert. A váralján háború előtti "Pod Basztą" étterem található. A nyári színházterem, előadóterem és 500 m 2 -es mozi terem funkcióját is betölti. Łagowski Park Krajobrazowy (Łagowi Tájképi Park) a lubusi vajdaságban fekszik. A parkot ben a Lubusi Tóvidék (Pojezierze Lubuskie) és a Łagówi Tóvidék (Pojezierze Łagowskie) központi részének természeti és tájképi értékeinek megőrzése és védelme és a tó halállományának megőrzése céljából hozták létre. A jellegzetesen bükkerdőkkel benőtt meredek dombok, a mezők és tisztások növényekben és számos állatfajban gazdag hullámzó felszíne kiváló kirándulóhely. A park területét behálózzák a jól karbantartott turista- és kerékpárutak. A vizek is jellegzetes természeti elemei a Tájképi Parknak. Találhatók itt tiszta, átlátszó tavak, keskeny sás és nád sávokkal, meredeken eső, mély partokkal, melyeket sétányok hálóznak be ábra. Łagów áttekintő térképe 123

20 Jezioro Ciecz (Trześniowskie, németül: Tschetsch See) a Łagówtól északi irányban, a Lubusi Tóvidéken elterülő tó rövid csatornával van összeköttetésben a tőle déli irányban húzódó Łagówi-tóval (Jezioro Łagowskie). A tavak közötti szorosban fekszik maga Łagów falu. Az egész tó a Łagówi Tájképi Park területén (Łagowski Park Krajobrazowy) fekszik. A meredek partvidék szinte teljes egészében erdővel borított. Morfometriai adatok: a víztükör felszínének felülete különböző források szerint 171,0 ha és 185,7 ha között van. A víztükör 106,3 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a tó középmélysége 19,3 m. Jelenlegi legnagyobb mélysége 58,8 m (a legmélyebb lengyelországi tavak egyike) ben végzett kutatásokra támaszkodva a tó vizének tisztasága a II. tisztasági osztálynak felel meg. Hydronimia: Földrajzinév-bizottság Komisja Nazw Miejscowości i Obiektów Fizjograficznych (KNMiOF) által készített hivatalos leírás szerint ennek a tónak a hivatalos neve Ciecz. Különböző publikációkban és földrajzi térképeket a tó Trześniowski néven szerepel. A Łagówtól déli irányban, a Lubusi Tóvidéken elterülő Jezioro Łagowskie (németül: Lagower See) vízfelülete 82 ha, a Łagów patak vezet ki belőle. Egykor a közeli Trześniowski-tó része volt. A víztér mesterséges elválasztásával keletkezett ábra. Vízi biciklizés a tavon Łagówban számos étterem várja a vendégeket. Közülük a Restauracja Pod Lipami teraszán a hosszú séta után jól esik az ebéd ábra. Restauracja Pod Lipami terasza 348. ábra. Jezioro Łagowskie madártávlatból 352. ábra. Chłodnik a hidegen tálalt leves A szomszédos Łagówekben Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása filiális templom (kościół filialny pod wezwaniem Niepokalanego Poczęcia NMP) látható, falazott-gerendavázas a XVIII. századból, a XX. század elején átépítették ábra. Jezioro Łagowskie 124

21 Gościkowo, egykor Paradyż (németül: Paradies) Międzyrzecztől 10 km-re fekszik az 1230-ban alapított és a XVIII. században átépített Paradyż néven ismert, volt cisztercita apátság gótikusbarokk együttese. A faluban található az egykori cisztercita kolostor, melynek területén jelenleg a Wyższe Seminarium Duchowne w Paradyżu (Nagyszeminárium) intézménye működik. A szeminárium közelében található a volt német palota, a háború után általános iskolává alakították át. A falun vezet keresztül a Międzyrzeczet a Warszawa Świecko w Toporowie közötti vasútvonallal összekötő, ma már üzemen kívül helyezett vasútvonal ábra. Ciszterci kolostor A XIV. századi gótikus stílusban épült és a XVIII. században késő barokk stílusban átépített cisztercita apátsági épületegyüttes gazdag barokk és klasszicista belső díszítéssel rendelkezik. Figyelmet érdemel a két kis díszes lugas, az 1739-ből származó oltár valamint a XV. századi gótikus festmények. Jelenleg Teológiai Főiskolának ad otthont. Értékes ősnyomtatványokat őrző múzeum ábra. A ciszterci kolostor díszes bejárata Gościkowo, egykor Paradyż (németül: Paradies) egy kis falu a lubusi vajdaságban, a świebodzini járásban, Świebodzin nagyközséghez tartozik között a helység közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott. A kis település a Lubusi Tóvidék (Pojezierze Lubuskie) középső részén fekszik, posztglaciális medencében, a Paklica folyó az Odera baloldali kb. 40 km hosszú mellékfolyója bal partján, a Zielon Górát Gorzów Wielkopolskival összekötő út mellett. Jordanowo településsel szomszédos, amelytől a folyócska választja el ábra. A vajdaság vasúthálózata A helység egykori Paradyż részének neve a volt cisztercita kolostoregyüttesből és a benne helyet kapott papnevelő nagyszemináriumból származik. A név a latin paradisus = "Paradis", héber eden szóból ered, amely Paradicsomot jelent. A helység neve első írott változata a latin után "Paradis" vagy "Paradisus" volt. E név alatt többször is lejegyezték a középkorban. A helység neve latinizált formában, Paradisusként például az október 27-i latin dokuentumban fordul elő. A helységet Paradisus Matris Dei (Paradisus Sanctae Mariae = Szűz Mária Paradicsoma vagy Raj Matki Boskiej = Istenanya Paradicsoma) néven illették, ezt a nevet adták a helységnek a ciszterciták ideérkezése után és ez átszállt a kolostorra és ebből származik a későbbi lengyel neve is Paradyż vagy németül Paradies. A kolostor nevétől függetlenül II. Przemysł (lengyelül: Przemysł II, ), lengyel uralkodó II. Vencel cseh király apósa által aláírt, évi középkori latinnyelvű dokumentum háromszor is felcseréli azt a helység Goscichowo lengyel nevével. A település története Gościchowo falu már a XIII. században létezett január 29-én Mikołaj Bronisz (herbu Wieniawa) lovag ráhagyományozta a családi birtokot a lehnini (Brandenburgi) cisztercitáknak. Az apátsághoz tartozó birtokok gyorsan megnövekedtek ben a rend birtokában 21 falu, ha szántódöld és kb ha erdő 125

22 található. Ez az aptságnak jelentős jövedelmet biztosított, ami lehetővé tette a templom és a kolostor felépítését. A ciszterciták német telepeseket hozattak és magasabb színvonalú mezőgazdasági kultúrát teremtettek. Az 1538-tól Piotrków Trybunalskiban tartott szejm határozata értelmében az apát posztját a lengyelek tölthették be. A XVI. század első felétől a kolostor intezív ellengyelesítése következett be, a paradyżi apátok kiváló királyi titkárok, korona kancellárok, államférfiak voltak ábra. A ciszterci kolostor szép udvara 1740-ben a kolostort a porosz regurális hadsereg támadása érte. I. Frigyes Vilmos porosz király erőszakkal besoroztatta a kolostor tagjait az általa szervezett óriási gárdájába. A paradyżi kolostorhoz tartozó Wyszanowo (németül: Wischen) faluban lakott Klimke soltész, aki ellen a parasztok felkeltek. Felfegyverzett porosz toborzók átlépték a lengyel határt és vitték őt a beteg feleségéhez. Kárpótlásul ezután az apát a brandenburgi Sulechówból való két porosz kereskedőt tartóztatott fel a kolostorban. Ebben az időben, március 21-én a porosz király a mit sem sejtő kolostorra ráküldte a katonai alakulatát. A poroszok lerombolták és kirabolták az apátság épületeit, megbecstelenítették a templomot és megverték a szerzeteseket. A paradyżi ügy mély visszhangot váltott ki az egész országban és nyilvánosságra hozta Lengyelország teljes tehetetlenségét a borzalmas szomszéddal szemben. Lengyelország II. felosztása, 1793 után a Paradyżban álló kolostor a porosz táboron belül található között a porosz kormány elkobozta a apátság birtokrészét ben a kolostort bezárták, ekkor a szerzetesek elhagyták a helységet, és a kolostori gyűjtemény szétszórodott. Tanárképző szemináriumot (seminarium nauczycielskie) létesítettek itt, között meg középiskola működött benne májusában a III. Birodalom tanárképző intézete nyílt meg itt, a II. világháború végén meg a Luftwaffe műszaki szakemberei dolgoztak benne ben Paradyżt a szovjet hadsereg foglalta el. Az egykori kolostor épületeiből és templomából ekkor raktárat alakítottak ki től Paradyż a Szaléziánus Papokhoz tartozott, akik fiúinternátust nyitottak benne. A kirendeltség nem soká működött és 1952-ben papi szeminárium filozófiai tanszékét nyitották meg itt (Wydział Filozoficzny Gorzowskiego Diecezjalnego Seminarium Duchowego) ben az egész papnevelde (Seminarium Duchowe z Gorzowa Wielkopolskiego) ideköltözött. Az itteni kolostor, valamint a falu jelentős szerepet játszott a lengyelség fennmaradásában a nyugati Nagy- Lengyelországban. * A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a jelentősebb műemlékek a XIII-XVIII századi cisztercita kolostoregyüttes (zespół klasztorny cystersów w Paradyżu) területén a következők: o Legszentebb Szűz Mária és Szent Márton templom (kościół pod wezwaniem Najświętszej Marii Panny i świętego Marcina) a XIII-XIV. századból, a XVIII. században átépítették (nr rej. L-214/A z 12 czerwca 1953). A lubusi föld egyik legértékesebb emléke tól a templomban országos zenei fesztiválokat (egykor Muzyka w Raju) tartanak. Felszerelése: 1739-ből való nagy barokk oltár Scheffler Mária mennybemenetetele, "Wniebowzięcie Najśw. Marii Panny" képpel, ereklyetartókkal, a kolostor alapítását ábrázoló kép 1700 körüli időkből, az 1241-es legnicai csata jelenetével, kápolnák, oltárok, barokk festmények és oltárképek, gótikus freskó és boltozatmaradványok, a presbitériumban klasszicista stallum található, az egyházi méltóságok képeivel díszítve, a kórusban látható Stanisław August Poniatowski nagycímere a Ciołek család címeréből ábra. Poniatowski Szaniszló nagycímere a templomban különböző epitáfiumok találhatók, 126

23 a templom felszereléséhez tartozik egy örökmécses finom metszetekkel, III. Zsigmond és IV. Władysław titkárának, Marek Łętowskinak adománya ábra. Wernher rajza a kolostorról 358. ábra. A ciszterci kolostor egyik saroktornya kolostor és a benne működő a papi nagyszeminárium (nr rej. L-214/A z 12 czerwca 1953). Eredetileg cisztercita kolostor volt a XIII-XIV. században. A hajótestet 1280 körül építették, későbbi, XV. századi freskókkal, később, a XVIII. században barokk stílusban megmagasították és átépítették. A klauzúra kétszintes épülete keletről és délről hozzásimul a templomhoz. Két belső udvarral rendelkezik: a régi gótikusat kis kertnek hívják, valamint az újat nagy kertnek nevezik. A kis belső udvarban gótikus boltmezők valamint falfestések maradványai találhatók. A nagy belső udvar, ahogy az épület homlokzatai barokk díszítésűek. A XVIII. században az épület három tetősarkát bástya formájú tornyokkal alakították ki, és harang alakú sisakkal fedték ábra. A kolostor műholdas képe o A templom és a kolostor kerítése, falazott-kő, a XVIII. századból (nr rej. L-369/A z 9 lutego 2010). További két majorsági épülete a XVIII. századból való. * Paradyżhoz kötődő személyek közül a legkiválóbbak egyike Jakub z Paradyża, más névváltozat szerint Jacobus de Clusa, Jacobus de Paradiso, Jakub z Jüterbocku (Interboku), Jakub Kartuz, Jakub z Kartuzji cisztercita szerzetes, teológus és filozófus, prédikátor, a krakkói Jagiello Egyetem tanára, az erfurti egyetem rektora, a templomi és kolostori reformok híve, számos a kánonjog és a morális teológiai területével kapcsolatos mű szerzője ábra. Az egykori cisztercita kolostoregyüttes o a kolostorterület, a régi kolostorkert északról és nyugatról simul hozzá a kolostorhoz és a templomhoz (nr rej. L-369/A z 9 lutego 2010). Szent Flóriánt, Szent Bárnátot, Szent Benedeket és Toursi Szent Mártont ábrázoló kőszobrai a XVIII. századból valók. A templom nyugati homlokzata előtt Szűz Mária rokokó alakja látható szentek társaságában (1755-ből való) ábra. Jakub z Paradyża 127

24 Jacobus de Paradiso 1380 körül született. Az Odera mentén letelepedett német telepes családból származott ben lépett be a paradyżi kolostorba. Filozófiát és teológiát hallgatott a Krakkói Akadémián ban a művészetek professzora (magister artes) lett, 1432-ben a teológia professzora (magister theologiae) lett. Tanulmányai után belépett a Mogiłában (Krakkó városrésze) lévő cisztercita kolostorba. Egyetemi hitszónok és a teológia rektora volt. Mint teológus és bölcselkedő tevékenykedett, számos értekezés, dialógus és beszéd szerzője volt között értekezéseivel elősegítette a bázeli zsinat működését. A XV. században a Bizáncot és Európát közvetlen közelről fenyegető oszmán török terjeszkedés IV. Jenő pápát arra késztette, hogy az 1431-ben Bázelbe, 1438-ban Ferrarába, végül Firenzébe 1439-ben összehívott 1442-ig tartó zsinaton tárgyalásokat folytasson a keleti (görög) kereszténység képviselőivel a négyszáz évvel azelőtt kettészakadt egyház egyesítéséről. A Łęczycában tartott provinciális gyűlésen a szerzetesi élet radikális reformjának igényével lépett fel, többek között kiállt a kolostori birtokok teljes szekularizációja mellett. Ebből kifolyólag konfliktusba került saját kolostorával, 1442-ben a sulejowi cisztercita kolostorba került át, majd belépett a karthauziakhoz között ott volt a bázeli zsinaton, ahol kifejtette nézeteit a zsinat résztvevőinek. Életének utolsó éveit az erfurti karthauzi kolostorban töltötte április 30-án, Erfurtban halt meg től a kánonjog tanára volt az erfurti egyetemen. Az erfurti egyetemet 1392-ben alapították a harmadik legrégibb egyetem Németországban, az egyetem egyik leghíresebb diákja Luther Márton volt 1454-től dékánja, majd 1456-tól az erfurti egyetem rektora volt. Közel 150 esztétikai, dogmatikai, kánon és morális mű szerzője. A konciliarizmus valamint a kolostori élet gyökeres reformjának elszánt híve volt. A Szentírás kiváló kutatója és ismerője volt és elismert akadémiai tanár volt. * A XVIII. század első felében Benedykt Cichoszewski kiváló lengyel zeneszerző működött itt. A XVII. század 80-as éveiben, Grodzisk Wielkopolskiban (németül: Grätz) született. A nagy-lengyelországi Przemętben (németül: Priment) és Paradyżi cisztercita kolostorban szerzetesként, énekesként és zeneszerzőként tevékenykedett. Zeneművek átírója és szerzője volt július 7-én, Paradyżban hunyt el. Tízegynéhány kompozíciója megtalálható a Poznani Érseki Levéltárban. Egyházi műveke írt, a XVII. század védi és XVIII. század eleji olasz zenéhez kapcsolódó vokális-hangszeres műveket koncert stílusban. Zeneművei között vezető helyet foglalnak el a: Vesperae de Beata Maria Virgine, kantátái: Ecce iste est, Factum est silentium, O stellae lucentes valamint többrészes motettói: Benedicta et venerabilis i Exultate fidelium turbae. Opactwo Cystersów w Gościkowie-Paradyżu Gościkowo-Paradyż Cisztercita Apátság A Gościkowo-Paradyżi Cisztercita Apátság egykori cisztercita, barokk kolostoregyüttes a Mária mennybevitele és Szent Márton templommal (kościół Wniebowzięcia Najświętszej Marii Panny i św. Marcina) a legnagyobb és legjobb állapotú kolostor a lubusi vajdaság területén. Az épületegyüttes jelenleg a Zielonogóra-Gorzówi Egyházmegye Papnevelő Nagyszemináriumának (Wyższe Seminarium Duchowne Diecezji Zielonogórsko-Gorzowskiej) székhelye, egyúttal a Szczecini Egyetem Teológiai Karának kihelyezett tagozata és a Paradyżi Múzeum központja. A ciszterciták megjelenése Gościkowoban Mikołaj Bronisz (herbu Wieniawa) lovag, poznani vajda személyével áll kapcsolatban, aki Pál ( március 31.), között poznani püspök és Władysław Odonic nagy-lengyelországi herceg ( június 5.) egyetértésével kolostort alapított, benne cisztercitákat telepítve le, akik ellátására Bronisz kilenc falut adományozott saját családi birtokaiból. Az első szerzetesek 1236 körül érkeztek Gościkowoba a Brandenburgban fekvő lehnini kolostorból, amelyen keresztül közvetlenül a francia Felső-Marne megyei Le département de la Haute-Marne egykori Fresnoy-en- Bassigny-ben (jelenleg: Parnoy-en-Bassigny) településen állt Morimond Apátság fíliája lett. Ciszterek telepedtek a Paklica folyó mellett fekvő fa kolostorba, a tulajdonképpeni Gościkowo falu mögött. A ciszterciták megérkezésük után a helység szokásos nevét egyöntetűen Paradisus Sanctae Mariae vagy Raj Matki Bożej névre változtatták, ami később lengyelsen Paradyż formát kapta. A kolostor e neve, mint helymeghatározás mind a mai napig fennmaradt. Az apátság birtokai egyrészt a szerzetesek gazdasági tevékenységének, másrészt számos adománynak és privilégiumnak köszönhetően fokozatosan megnövekedtek. Ezek között döntő volt például a bírósági mentesség, amelyet a ciszterciek Szemérmes Boleszláv (Bolesław Pobożny) és I. Przemysł hercegektől kaptak. A XIII. század végén az apátság földbirtokai több mint 16 ezer hektár területet tettek ki körül Paradyżban megkezdik a templom építését, mely száz éven át tartott. A templom gótikus stílusban épült, kezdetben kereszt alakúra tervezték, azonban a hajó befejezése után a templom kereszthajó része lerövidült a hajók közötti keleti árkádokat elfalazva. 128

25 363. ábra. A templom metszete A templom felszentelésére 1397-ben került sor. A ciszterciták Mária Mennybemenetelének és Szent Mártonnak szentelték fel. Az apátság gyors fejlődése és annak jövedelmei lehetővé tették, hogy már 1280 körül a nagylengyelországi Wieleń Zaobrzańskiban (egykor: Wieleń nad Notecią; németül: Filehne, német rész között: Deutsch Filehne) létrehozzák az apátság első fíliáját (az apátság áthelyezése után ez Przemętben működött). A fília alapítása a paradyżi szerzetesek számának gyors fejlődéséről is tanúskodott. A föld valamennyi uralkodójának jóindulatát el tudták nyerni, amelyen működtek, Władysław Odonictól kezdve Henryk głogowi és Władysław Łokietek hercegig bezáróan. A három ország határán fekvő cisztercita apátságot a XVI. században átszervezte a felsőbb hatóság. I. Zsigmond, más néven Öreg Zsigmond (lengyelül: Zygmunt Stary), (Kozinice, Lengyelország, január 1. Krakkó, április 1.) lengyel király 1538-ban úgy rendelkezett, hogy az apát hivatalát kizárólag lengyelek tölthetik be (az első lengyel apát, 1558-ban Stanisław Wierzbiński volt). II. Zsigmond Ágost (Krakkó, augusztus 1. Knyszyn, Lengyelország, július 7.) 1548-tól lengyel király és litván nagyherceg haláláig, a Jagelló-ház utolsó tagja viszont felállította az apát helyettes állást. A paradyżi apátság ebben az időben gazdaságilag hanyatlani kezdett, a század végén jelentős adósságba esve. Ez kihatott a kolostor létesítményeinek állapotára is után a kolostor a ciszterciták lengyel provinciájának része lett. A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés szükségleteinek javulásából kifolyóan a szerzetesrend anyagi helyzete a XVII. század elejére javulni kezdett. Az apátság fejlődését a harmincéves háború hátráltatta. Az apátság a svéd és brandenburgi protestáns csapatok támadásának célpontja lett. A kolostor kegyura ebben az időben III. Zsigmond lengyel király (lengyelül Zygmunt III Waza); ( ) és annak fia, IV. Ulászló lengyel király (lengyelül Władysław IV Waza), ( ) titkára, Marek Łętowski volt. A kolostor javait a legjobb állapotban tartotta. Sajnos azonban 1633-ban az apátság nagy tűzben elpusztult ábra. Késő barokk templom Wieleńben (Wieleński późnobarokowy kościół pw. Matki Bożej - Ucieczki Grzeszników) Az apátság intenzív fejlődése a XIV. század végéig tartott, a XV. század viszont az apátság intellektuális és kulturális fejlődésének időszaka volt. Az apátságban jelentős könyvgyűjteményt hoztak létre, Lengyelország egyik legnagyobbikát. Ebből az időből való a kolostorból kikerült Jacobus de Paradiso cisztercita szerzetes tanár ábra. A kolostor együttes alaprajza Az elpusztult apátság újjáépítésében IV. Władysław lengyel király segített. Ebből az időszakból való a Szűz Mária gyermekével kép (Matka Boska Paradyska), Zygmunt Czyżowski apát adománya. A képen az alábbi szentencia olvasható: MATER DEI MEMENTO MEN DECUS PARADISI ORA PRO NOBIS ami lengyelül: Matko Boża pamiętaj o mnie, ozdobo Paradyża módl się za nami. = Istenanya emlékezz meg rólam, és imádkozz érettünk. Ez a szózat Czyżowski apát, a kolostor alapítójának imádság volt. 129

26 366. ábra. Istenanya gyermekével kép Obraz Matki Bożej z Dzieciątkiem Kazimirz Jan Szczuka chelmnoi püspök, utazó, katona, 1688-tól a kolostor soron következő apátja alapította a főoltárt (nem maradt fenn napjainkig) és felszerelte a templomot. A következő tűzvész ben pusztította el az apátságot. Az apátság újabb átépítése a XVIII. században, barokk stílusban fejeződött be. Ez a század sajnos a szépen megújuló apátság fejlődésének utolsó időszaka volt. Lengyelország II. felosztása, 1793 után az apátság területe a poroszok uralma alá került, a porosz hatóságok a kolostor javainak nagy részét elkobozták, végül 1834-ben az apátságot bezárták. Hatszáz év után a szerzetesek elhagyták a kolostort és soha többé nem tértek már vissza. A kolostor falai a paradyżi apátság szekularizációja után gyorsan új rendeltetést kaptak. Már 1836-ban felállították itt a Királyi Tanárképző Intézet (Królewskie Seminarium Nauczycielskie w Paradyżu németül: Königliches Lehrerseminar) székhelyét ( ). Ez lett a kolostor javainak tulajdonosa elég sokáig, egész 1926-ig. A teljes pusztulást megelőzően ennek köszönhető, az egykori kolostor állagmegóvása, meg az iskola tulajdonosai gondoskodtak a létesítmények biztosításáról. Ennek hatására a Szent Keresztkápolnában a freskókat lemeszelték, melyeket épp csak 1965-ben állítottak vissza között renoválták az orgonát, valamint megújították a Paradyżi Istenanya ruháját és koronáját től az apátságban Állami Középiskola (Państwowa Szkoła Średnia) működött. Oktatta a közepes anyagi helyzetben lévő családokból származó tanulókat, akik nem mentek gimnáziumba, de befejezték a teljes elemi iskolát. Közvetlenül a háború kitörése előtt az iskolában a III. Birodalom tanárai tanultak. Funkcióját tekintve a létesítmény közvetlenül a Vörös Hadsereg bevonulásától kezdve, mint iskola megszűnt. A kolostor épületeiben raktárt rendeztek be után a helység is visszakapta egykori nevét és Gościkowo lett. A Paradyż elnevezés az apátság által elfoglalt területre vonatkozik ben az apátság épületeit a szaléziánusok foglalták el, akik fiúinternátust nyitottak a kolostorban. Ez 1956-ig működött, amikor a kolostor épületeiben papnevelde filozófiai kara (Wydział Filozoficzny Gorzowskiego Diecezjalnego Seminarium Duchowego) kezdte meg benne a működését. Öt év múlva a kolostor az egész Szeminárium székhelye lett. Az egyházmegye évi átszervezésétől kezdve a Papi Nagyszeminárium a Wyższe Seminarium Duchownego Diecezji Zielonogórsko Gorzowskiej w Gościnkowie-Paradyżu nevet viseli. * A gościkowo-paradyżi cisztercita apátság temploma között, gótikus stílusban épült. Története során kétszer is leégett. A XVIII. században átépített templom barokk stílusban látható. A templombelső díszítését valószínűleg Karl Martin Franz királyi építész tervei szerint végezték. A templom háromhajós bazilika négyszögű területen, a presbitériumnál körüljáróval, a sarkokon kör alakú kápolnákkal valamint a tornyok között előcsarnokkal ábra. A templom alaprajza A legfontosabb hely a templomban található ből való nagy barokk oltár. Az oltárkép Istenanya mennybemenetelét (Wniebowzięcie Najświętszej Marii Panny) ábrázolja, Felix Scheffler műve, valamint Szent Péter és Szent Pál alakjával és Szent Amanciusz, Szent Cedonius, Szent Damáz, Szent Donát és Szent Sevelianus ókori vértanúk földi maradványait tartalmazó ereklyetartókkal. A templomban néhány főoltárhoz hasonló művészi értéket képviselő mellékoltár is található. 130

27 A művészeti értékeken kívül a főhajó közepén függő aranyozott örökmécses az ötvösművészet remeke. Łętowski apát adománya, az apátság címerével és az apát magáncímerével. A hagyomány szerint a mécses készítője maga IV. Władysław király volt (Łętowski az ő titkára volt). A kolostor barokk-kllasszicista díszítésű, gótikus elemekkel. A kétszintes épület vége keletről és délről a templomhoz simul. Két belső udvart tartalmaz ábra. Mária mennybemenetetele főoltár a templomban Nagy történeti értékű az az 1700 körül készült kép, amely a kolostor alapítását valamint az évi legnicai csata jelenetét ábrázolja ábra. Az egykori kolostor szépen felújított saroktornya 369. ábra. A kolostor alapításáról készült festmény 371. ábra. A templom belseje A kolostor épületében a ciszterciek életét bemutató értékes történeti gyűjtemény és képtár található. 131

28 Międzyrzecz Międzyrzecz (latinul: Meserici, Mederecensis, németül: Meseritz) a lubusi vajdaság egyik városa, járási székhely. A Lubusi Tóvidéken fekszik, az Obra partján évi adatok szerint területe 15,26 km² évi adatok szerint lakosainak száma fő volt. A város a közigazgatási egység központjában helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága: 49,8-52,5 m. Elhelyezkedése: N E. Międzyrzecz városa az Obra völgyének medenceszerű kiszélesedésében épült, a Paklina torkolatánál. A Zbąszyński rög északi részében, 49,8-52,5 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A katlan, melynek mélyén a város fekszik, 140 m tengerszint feletti magasságot ér el. A międzyrzecki teknő mélyét termékeny üledékes lerakódás tölti ki. A tavak, folyók és erdők adta jellegzetességeknek és lehetőségeknek köszönhetően a középkorban kedvező adottások voltak az emberi közösségek megjelenésének. Jelenleg Międzyrzecz a völgykatlan területének magasabb részein található. A város szomszédságában néhány természetvédelmi terület található. A várostól délre két Natura 2000-es terület helyezkedik el Nietoperek és a Dolina Leniwej Obry Natura 2000-es területek. Ezen kívül a város környékén néhány ökológiai érték és tájvédelmi terület található: 8A Dolina Obry 13 Rynna Paklicy i Ołoboku A város területén néhány természetvédelmi érték is előfordul. A piactéren áll a XVI. századi városháza, tornyán sasos címerdísszel. A városháza épületét a ban átépítették. Neogótikus óratorony koronázza. A gótikus plébániatemplom a XV. századból származik. Az egykori evangélikus templom klasszicista stílusú. Történelmileg Nagy-Lengyelországhoz számít. A XIV. századtól 1793-ig a város a poznani vajdaságban található között a Poznani Tartományban feküdt között a Marchia Graniczna Poznańskie-Prusy Zachodnie, vagy Pogranicze poznańsko-zachodniopruskie (németül: Grenzmark Posen-Westpreußen) porosz tartományoz tartozott között a város közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott között a gorzówi vajdaság része lett ábra. Nagy-Lengyelország a poznani felkelés (lengyelül: Powstanie wielkopolskie , németül: Großpolnischer Aufstand) idején fekete vonal - Poznańi Tartomány határa, sötétzöld vonal - demarkációs vonal a trieri fegyverszünet értelmében, piros vonal - Lengyelország határa a versailles-i békeszerződés értelmében 373. ábra. Grenzmark Posen-Westpreußen porosz tartomány * A város jelenlegi közlekedésének és építészeti képe a fejlődés ereménye és fennállásának évszadai alatt többször változott. A város és az alsóváros valamint a kapcsolódó területek (kereskedelmi a mai Garncarski (Fazekas) utca körzete valamint mezőgazdasági az egykori vármajor és Winnica (Szőlőheg) utca térsége) már a X. és XI. század fordulóján már városi jellegű település volt. A város kislskulása a mai napi olvasható. A középkori fejlődése a poznani úttal volt kapcsolatos. 132

29 Ebben az időszakban a Międzyrzeczbe vezető utak elhelyezkedése legyező alakú volt. Mindhárom főút sugárszerűen futott a bejáratnál a várszigetre (jelenleg ul. Podzamcze). A város középkori kinézetére nagy befolyással volt a folyók közötti fekvése, ami nem tette lehetővé az építési területek további terjedését és beszorította a várost a védőfalak gyűrűjébe. A középkori végén a város az erődterületen túl terjeszkedett. A következő időszakokban alakult ki az alsóváros. A város lassú, szisztematikus fejlődése a XIX. és XX. század fordulójáig tartott. A XX. század elején és a két világháború közötti időszakban bekövetkezett a város jelentős fejlődése, annak tágas városszerkezetével együtt. Új lakótelepek jöttek létre a hozzájuk vezető utak és utcák sorával. Ráadásul 1823-ban Międzyrzeczhez csatolták Winnica falut, 1928-ban meg a kórházi együttest a szomszédos Obrzycével (németül: Obrawalde) együtt. Ismert változás a város szerkezetében a II. világháború utáni pusztulással összefüggésben következett be (főleg az óváros területén). Jelenleg Międzyrzeczben, az Óváros területén kívül elkülönülve néhány lakótelep épült: Osiedle Zachodnie, Osiedle Kasztelańskie, Osiedle Zamkowe, Osiedle Reymonta, Osiedle Piastowskie, Osiedle Centrum (a régi előváros területe), Osiedle 40-lecia, Osiedle Gen. Sikorskiego valamint az Osiedle Sienkiewicza. A Międzyrzeczen átfolyó Obra két részre osztja: a jobb parti (északi), nagyrészt ipari övezetre és a bal partira (déli), ahol jelentős mértékben lakótelepek épültek, kis ipari résszel a városrész keleti részében. A migráció negatív mértéke mindenekelőtt a munkalehetőségekkel van összefüggésben. A város és a körzete területén a munkanélküliség több mint 12,38 % mértékű végén a Międzyrzecki Járási Munkaügyi Hivatalban 2026 személyt tartottak nyilván. * 2005-ben a földterületek közül mezőgazdasági terület 481 ha, erdő és erdőterület 24 ha, egyéb terület 521 ha volt. Mindösszesen: 1026 ha-t tett ki. A földterületek tulajdonosi szerkezet szerint: Államkincsátári területek 318 ha Nagyközségi és települések közötti 348 ha Önkormányzati, jogi személyiségű és ismeretlen tulajdonú területek 2 ha Fizikai személyek területei 245 ha Egyházi és felekezeti tulajdonú 1 ha Járási földterület 27 ha Vajdasági terület 63 ha Gazdasági társaságok területei 23 ha A város Międzyrzecz neve Folyóköz az Obra és a belé folyó Paklica közötti fekéséből ered. Az első írásos emlék, a város lejegyzett Mezerici elnevezésével együtt Merseburgi Thietmar (975. július december 1.), német (szász) krónikaírótól való. A város a további időszakok különböző dokumentumaiban Meczirecze, Myedzyrzecz, Myedzyrzecze, Mazirecs néven szerepel. A helység ólengyel formájának latinizált Mezyriecze változatát Gallus Anonymus (lengyel: Gall Anonim; kb kb. 1116), az első lengyel krónikairó jegyezte le a Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum (A lengyel fejedelmek és hercegek tetteinek krónikája, 1115 körül) című művében. A város német neve között Meseritz volt ábra. Międzyrzecz 1000 éves város Międzyrzecz a legrégebbi központok egyike Lengyelország területén. A város és a Międzyrzecki Föld fennállásának 1000 éve alatt jómóddal dicsekedhetett. Időszámításunk szerinti VI. és VIII. század között alakult ki az Odera és a Paklica összefolyásánál lévő szigeten az első szláv telep. A IX. század második felében alapították az erődített vár helyén (mint az alsó-obrai dolnoobrzański törzs fő központját). Sajátos története a X. század első felében kezdődött, I. Mieszko idején, amikor a törzsi váracskát fegyveresen elfoglalják és bekapcsolják a korai Piaszt államba. I. Boleszláv, ismertebb nevén Vitéz Boleszláv (lengyelül: Bolesław I Chrobry [vagy Wielki]), régiesen Boleszló (966/ június 17.) lengyel uralkodó uralkodásának idején, a várost megerősítették és bekapcsolták Lengyelország nyugati határának védelmi vonalába ben Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem a város adómentes erdeiben bencéseket telepít le ben a város környékén kolostort alapítanak, amelybe Boleszláv meghívására két bencés barát érkezik. Az év folyamán csatlakozik hozzájuk két novícius és egy szolga a közeli faluból. 133

30 375. ábra. SZENT BENEDEK, IZSÁK, JÁNOS, KRISZTIÁN, MÁTÉ vértanúk emléktáblája Miedzyrzeczében SZENT BENEDEK, IZSÁK, JÁNOS, KRISZTIÁN, MÁTÉ vértanúk November 12. +Miedzyrzecze, november Benedek 970-ben született Beneventóban. Érseke fiatalon pappá szentelte és székesegyházi kanonokká nevezte ki. Mivel a szerzetesi életre érzett hivatást, a San Salvator in periculo maris kolostorában fogadalmat tett. 996-ban engedélyt kért az apáttól, hogy remeteéletet élhessen, és a kolostor közelében egy kunyhóba vonult vissza. Nagyon gyakran felkereste tanácsért Grandenicust, az egykori velencei nemest, aki remeteként élt a Montecassinón, miután ravennai Szent Romuáldnál (lásd: A szentek élete, 271. o.) szerezte szerzetesi iskolázottságát, akit Benedek is nagyra becsült mint a latin egyház legjelentősebb élő aszketikus tanítóját. Romuáld telén Cassinóba érkezett, hogy meglátogassa Grandenicust; Benedek tüstént odasietett, hogy láthassa, majd ápolta a szentet egy évig tartó súlyos betegségében. Amikor Romuáld az év végén Rómába ment, elkísérte, s ott találkozott Querfurti Szent Brúnóval (lásd: 97. o.), III. Ottó császár rokonával, aki szerzetes volt Szent Bonifác és Szent Alexius kolostorában tavaszán elkísérték Romuáldot Ravennától északnyugatra fekvő pereumi remeteségébe. Ebben az évben III. Ottó Ravennában kolostort alapított prágai Szent Adalbert (lásd: A szentek élete, 762. o.) tiszteletére. Megkérte Romuáldot, hogy tanítványai közül jelöljön ki valakit apátnak. Romuáld választása Benedekre esett, ő azonban nem akarta elhagyni remeteéletét. III. Ottó segítette lengyelországi I. Boleszlávot országa kereszténnyé tételében. Munkája támogatására lengyel területen rendet akart alapítani, és a pereumi remeték segítségét kérte. Lelkes segítőre talált Brúnóban, aki azt remélte, hogy a pogányok között eljut a vértanúságra. Brúnó rábeszélte Benedeket és Romuáldnak egy János nevű tanítványát, hogy vegyenek részt ebben a munkában. János és Benedek az év végén Lengyelországba érkezett, miután Brúnó megígérte, hogy követi őket, mihelyt püspökké szentelik, és a pápától megkapja az engedélyt arra, hogy a pogányoknak prédikálon. I. Boleszláv barátságosan fogadta Jánost és Benedeket, földet adott nekik a Gniezno melletti Miedzyrzeczében, ahol remeteséget létesítettek. Később négy szláv csatlakozott hozzájuk: Izsák és Máté testvér, egy bizonyos Barnabás, aki a szerzetesi fogadalmat is letette és Krisztián, a kis közösség szakácsa. János és Benedek lengyelül tanultak, hogy majd segíteni tudjanak Brúnónak a térítésben. Eközben azonban keresztény környezetben és úgy élték remeteéletüket, mint Pereumban. Brúnó azonban nem érkezett meg. Elsősorban a III. Ottó halála után,1002 februárjában kirobbant politikai zűrzavarok tartották vissza Itáliában. Nem sokkal ezután Rómában II. Szilveszter pápától megkapta a prédikációs engedélyt és az ajánló sorokat is az új császárhoz, Szent II. Henrikhez, azzal a kérelemmel, hogy szenteltesse fel missziós püspökké. II. Henrik nem folytatta elődjének szlávbarát politikáját, és viszályba keveredett lengyelországi Boleszlávval, ezért Brúnó nem tudta véghezvinni eredeti tervét, és Miedzyrzeczében várakozó testvéreit sem tudta értesíteni nehézségeiről ábra. SZENT BENEDEK, IZSÁK, JÁNOS, KRISZTIÁN, MÁTÉ vértanúk Pięciu Braci Męczenników (ismertebb néven: Pierwszymi Męczennikami Polski vagy Pięcioma Świętymi Braćmi Międzyrzeckimi) A szemlélődő lelkületű János testvért kielégítette a lengyelországi remeteélet, Benedek viszont, aki a vértanúk koronájára vágyott, mielőbb meg akarta kezdeni munkáját a pogányok között. Mivel Brúnó nem jelentkezett, Benedek 1003-ban keresésére indulva Prágába ment, majd eredménytelenül visszatért Miedzyrzeczébe. Ekkor Barnabás testvért Rómába küldték, hogy a pápa tanácsát kérje. Amikor Barnabás nem érkezett vissza a tervezett időre Benedek és János elhatározták, hogy ők 134

31 maguk mennek Rómába. Közben Boleszlávtól pénzt kaptak a misszió fenntartására, de visszaküldték. Ez azonban nem volt általánosan ismeretes, és november 11-én éjszaka a pénz miatt betörtek a remeteségbe. Bár Benedek, János, Máté és Izsák nem tanúsítottak ellenállást, a támadók a védekező Krisztiánnal együtt megölték őket. A visszatért Barnabás testvér vitte meg az esemény hírét Rómába. XVIII. János pápa ( ) megengedte a testvérek tiszteletét, és hozzájárult, hogy készségükért, amellyel gyilkosaik kezéből elfogadták a halált, vértanúként tisztelhessék őket. Querfurti Szent Brúnó írta meg Az öt testvér szenvedéstörténeté''-t. I. Boleszláv bencés kolostort emeltetett vértanúságuk helyén, s ennek első apátja Barnabás lett ben a vértanúk ereklyéit Prágába szállították. A międzyrzecki várról a mai időkig fennmaradt első hivatalos említése 1005-ből való (Merseburgi Thietmar német püspök krónikájában). Határmenti fekvéséből kifolyóan és kereskedelmi utak csomópontjában a város gyors fejlődésnek indult. Ugyanakkor ebből az elhelyezkedéséből eredően számos fegyveres betörés érte. A XI. század első felében Międzyrzeczet a pomeránok foglalták el ben III. Boleszláv, más néven Ferdeszájú Boleszláv, Görbeszájú Boleszláv (lengyelül: Bolesław Krzywousty) (1085. augusztus október 28.), 1102-től haláláig Lengyelország fejedelme foglalja vissza, amit Gallus Anonimus jegyzett le ben I. Frigyes (németül: Friedrich I.), ismertebb nevén Rőtszakállú Frigyes (olaszul Barbarossa), (1122 decembere június 10.) katonái fosztják ki január 29-én Theodorik międzyrzecki kasztellán lett, ez e tisztség első említése ban említik az első telepeseket, ezek a német jogot kapták és a poznani püspök felmentette őket az egyházi tized fizetése alól ben említik az első bírót és międzyrzecz lakóit Międzyrzecz városi állapotának legkorábbi máig fennmaradt írásos megerősítése. A XIV. században, hogy a város jelentőségét hangsúlyozzák ebben az országrészben és évényesítsék a királyi hatalmat, Nagy Kázmér lengyel király a régi vár helyén téglavárat építtetett. A város posztókereskedelmének és termékeinek köszönhetően lakosai gyorsan gazdagodtak. A XIV. és XV. század fordulóján Międzyrzeczet megerősítik. A város gyors fejlődését a Poznań Lubusz valamint Frankfurt-Magdeburg közötti kereskedelmi utak közelében való fekvése is biztosította ban hűségesküt tesznek Jagelló Ulászló lengyel király ellen február 21-én Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, február 23. Bécs, április 6.) és IV. Kázmér (lengyelül: Kazimierz IV Jagiellończyk) lengyel király békét köt. Március 11-én azonban II. Ulászló cseh király szövetséget köt III. Frigyes német-római császárral Mátyás magyar király ellen. A szövetséghez IV. Kázmér lengyel király is csatlakozik, melyre válaszul Mátyás serege betör Sziléziába. Szeptember 13-án Mátyás már megérkezik Boroszlóba (Wrocław); Kázmér pedig nagy túlerővel betör Sziléziába. Október 25-én Kázmér serege bekeríti Boroszlót, viszont Mátyás serege Lengyelországot dúlja fel. Az erődök és a vár sem mentették meg Międzyrzeczet a mészárlástól, amikor 1474-ben, a II. (Szalony) János żagani herceg és a glogaui és kożuchówi csapatok által támogatott Corvin Mátyás magyar király csapatai elfoglalták a várost ábra. Międzyrzecz középkori vára November 14. Kázmér békét kér az ostromlott Mátyástól. December 8-án Kázmér és Mátyás fegyverszünetet kötnek. Decemberben Mátyás király Szapolyai István szepesi grófot a fejedelmi gyűlés -nek nevezett rendi gyűlés hozzájárulásával kinevezi Szilézia és a két Lausitz főkapitányává. (E minőségében egyszersmind a király helyettese. A főkapitány mellett a királyt úgynevezett ügyvivők is képviselik.) A kiváló magyar gyalogság Fekete Sereg első rohamai után a vár valószínűleg árulás révén elesett. Néhány történész feltételezi, hogy a kaput Piotr z Szamotuł emberei nyitották meg. Mások ellenben azt vallják, hogy az ellenséges sereget a żagani herceg pártján állók engedték be. A várost ezt követően átépítik ben Jagelló kázmér lengyel király megerősíti a város privilégiumát. A XV. századtól Starosta niegrodowy, tenutarius (latinul: capitaneus sine iurisdictione) elöljáróság között átépítik a Keresztesek segítségére siető német katonák által elpusztított várost. A következő tragédia, amely a városra zúdult 1520 októberében következett be. 135

32 I. Zsigmond, más néven Öreg Zsigmond (lengyelül: Zygmunt Stary), (Kozinice, január 1. Krakkó, április 1.) 1506-tól haláláig lengyel király, 1501-től litván nagyherceg személyében újabb perszonálunió jött létre a két ország között ben Brandenburgi Albert kinyilvánította szakítását Zsigmonddal. A király nem késlekedett a lázadozó hűbérese ellen fellépni és rögvest megkezdte a háborút ellene. Németországtól segítség nem érkezett a lovagrend támogatására, mert a császárnak égetőbb gondjai voltak, mintsem, hogy a birodalomtól távol eső régióval foglalkozzék. Mikołaj Firlej nagyhetman vezette lengyel seregek (50 ezer fő) támadást kezdtek Kelet-Poroszország ellen. A lovagrend főleg német zsoldosokból (landsknechtekből) álló katonai erővel bírt, körülbelül ugyanakkora létszámban, mint a lengyeleké. Januárban a lengyelek bevették Königsberget (Kalinyingrád), s ostrom alá vették Marianwerder (Kwidzyn) és Prueßisch Holland (Pasłęk) városokat, tovább az összes balti kikötőt blokád alá vonták. A lengyel sereg előnyben volt azzal, hogy tűzfegyverekkel volt felszerelve, míg a lovagrendi erők ebben elmaradtak. Az új fegyverek miatt a háború elég kártékony volt az országra nézve júliusában a teuton rendi hadak megtámadták Mazóviát, Warmiát és Łomżát. Augusztusban a Wiełkopołska ellen intézett akció keretében Międzyrzeczet vették be, majd ostromolni kezdték Wałcz, Chojnice, Starogard és Tczew városokat és Gdańskot is. Gdańskot a lengyelek felmentették, később pedig Tczewet, Chojnicét és Starogardot. V. Károly német-római császár közvetíteni igyekezett a háborúzó felek közt április 5-én a nagymester és a lengyel király aláírta a toruńi egyezményt a fegyverszünetről. Csata Międzyrzecznél: * Az közötti lengyel-lovagrendi háború időszakában a földdel tették egyenlővé Międzyrzeczet. A międzyrzecki vár őrsége és és a Kereszteseket támogató zsoldos hadsereg között lezajlott ütközet során október 20-án, a keresztesek szétlőtték a várost, amelynek kapitulálnia kellett. A város pusztulása az első nagyobb csapások egyike ami a várost az újkorban érte. Az közötti lengyel-lovagrendi háború II.szakaszában, 1520 júliusában a keresztes csapatok ellentámadásba mentek át, rátörve Mazóviára. Augusztusban Warmiát támadták meg. Ebben a hónaban Németországból a keresztesek segítségére Wolf von Schönberg vezetésével közel 27 ezer zsoldos (19 ezer lovas és 8 ezer gyalogos) érkezett. A határ átlépése után Frankfurt nad Odránál betörtek Nagy-Lengyelországba. A lengyel határ átlépése után, rohamozva Międzyrzecz alá érkeztek, felperzselve az út melletti településeket. Az ütközet I. szakaszában, az ellenség, a városi erődök lövetése után, betört. Az ellenséges betörtés helye, az a falsarok, ahol az ellenség bejutott a városba, a mai Keresztelő Szent János templom környékén volt. A rombolás és a tűzvész az egész várost és a plébániatemplomot elpusztította. A következő ostrom a międzyrzecki várat érte. A német zsoldosok pusztítása elérte célját. A vár elpusztult, védői elestek. Mielőtt a németek megkezdték volna a harcot, egyben a város alatti falvakból segítséget kaptak. Nietoperek (németül: Nipter ) akkori német bírája, Martin Jokisch segített a zsoldosoknak bejutni Międzyrzeczbe a gyengén őrzött keleti részen keresztül. A falu bírája nem állt fel a mozgósításra sem. A város elpusztítása után, Öreg Zsigmond lengyel király a város segítségére sietett. Néhány évre mentesítette Międzyrzeczet az adófizetés alól. A vereség után a király a város lakóinak kérésére engedélyezte a zsidók kiűzését a városból. Ezek egy része hátramaradt. A várost sújtó csapás olyan szörnyű volt, hogy még a XVII. századi lakosok is emlékeztek rá. Ezen események után hozzákezdtek a vár és a templom átépítéséhez, amely a lakosság és a międzyrzecki sztaroszta pénzügi támogatásából folyt. * II. Zsigmond Ágost (Krakkó, augusztus 1. Knyszyn, július 7.) lengyel király 1548-tól és litván nagyherceg haláláig, a Jagelló-ház utolsó tagja egyesítette Livóniát és a Litván Nagyfejedelemséget Lengyelországgal, s hatalmas királyságot hozott létre. Segítségének köszönhetően a városi lakosok munkájának hála, gyorsan felépült ben Międzyrzeczen haladt keresztül III. Henrik király választója. III. Henrik (franciául Henri III, lengyelül Henryk Walezy), (Fontainebleau, szeptember 19. Saint- Cloud, augusztus 2.). II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné fia, a Valois-dinasztia utolsó uralkodója, mely a Capeting-dinasztiának egyik oldalága volt között Lengyelország királya től haláláig Franciaország királya A XVI. századtól a protestantizmus központ lett ban nagy tűzvész pusztítja a várost között német, orosz és svéd csapatok pusztítják a várost ben nagy járvány sújtja ben újabb nagy tűzvész pusztítja. A XVII. és XVIII. század a háborúktól, katonai átvonulásoktól, járványoktól és tűzvészektől eredő 136

33 csapások sorozatát hordja, amelyek a város pusztulásához vezettek és megtörték fejlődését közötti időszak a város történetének arany kora, mint az egyik legfontosabb európai posztókereskedelmi központ játszik szerepet ban, lengyelország II. felosztása során Międzyrzeczet a poroszok foglalták el. A napóleoni háborúk idején a város rövid időre visszakerült Lengyelországhoz november én Bonaparte Napóleon francia császár látogat a városba. Ebben az időszakban egy évi általános német összeírás szerint Międzyrzecz lakosainak száma 5800 fő volt, melynek 94,0%-a német, 2,9%a lengyel valamint 2,9%-a zsidó volt. Protestáns hitű a lakosok 64,8%-a, katolikus 32,2%. A város fejlődése az I. világháborúig lassú volt. A növekedés új dinamikus időszaka a két világháború közötti időszakra esett. A nagy-lengyelországi felkelés és a versailles-i békeszerződés után a német lakosság túlsúlyára való tekintettel a város Németországhoz került. A két világháború közötti időszak éveinek kezdetén Międzyrzecz a főváros és Marchia Graniczna Poznańskie-Prusy Zachodnie, vagy Pogranicze poznańsko-zachodniopruskie (németül: Grenzmark Posen-Westpreußen) tartomány központjának szerepét töltötte be. Ez a város építészeti képében is jelentős mértékben megnyilvánult. A XX. század 30-as éveiben a közeli lengyel-német határra való tekintettel, Międzyrzecz szomszédságában létrejött a Międzyrzecki Rejon Umocniony (MRU) védelmi övezet között, Międzyrzecz keleti részében fekvő Obrzycében (németül: Obrawalde) a németek megvalósították az Aktion T4, E-Aktion programot, melynek keretében az ottani kórházban közel 10 ezer embert öltek meg. A városban és környékén hadifogoly és kényszermunka tábort is létesítettek május 29-én a város felett játszódott le a német Luftwaffe és az USA pilótái közötti légi csata. Ingo Loose Aktion T4 A náci eutanázia bűncselekmények 1933 és 1945 között (Részletek) 1. A tömeggyilkosság kezdete: Kényszersterlizáció és gyermek-eutanázia Az alábbiakban az eutanázia fogalmat a német nácik által a betegek és fogyatékkal élők ellen elkövetett tömeges bűncselekmények megnevezésére használjuk. Már maga a megnevezés is igen problematikus a nemzetiszocializmusban használt jelentése miatt; ha mégis használjuk, akkor abból az okból, hogy rengeteg gyilkosságot nem fed le az ún. T4-akció (amely szakkifejezést amúgy is először 1945 után alkották), mert különösen a megszállt Kelet-Közép-Európában végrehajtott, valamint az 1941 utáni központilag nem irányított emberölések kevésbé, vagy egyáltalán nem estek a berlini Tiergartenstraße 4. intézményi hatáskörébe. Miközben a 19. század második felében számtalan országban eugenikai viták folytak a faji és nem faji előnyös kiválasztódásról, és végső soron ezen viták már az ókorban, többek között Platón Az Állam című munkájában is megtalálhatóak (pozitív eugenika), addig az erre felépített erőszakos bűncselekmények tekintettel az áldozatok számára és a gyilkosságok mögött húzódó világnézet radikalitására egyedülállóak maradtak. A betegek, fogyatékkal élők és más fajilag alsóbbrendűnek stigmatizált áldozatok lemészárlását a nemzetiszocializmusban megpróbálták az eugenika alapján legitimálni, de a gyilkosság, már csak egyedülállósága miatt sem értelmezhető csak az 1933 előtti eugenikai mozgalom közvetlen következményének. A náci gyomlálás, melyet mai nézőpontból az intézeti bentlakók ellen elkövetett gyilkosságnak kell tekintenünk, már jóval 1933 előtt létezett. Ez az ún. éheztetéses eutanázia, azaz a betegek és intézeti bentlakók módszeres alultáplálása volt, mely csak az I. világháború alatt áldozatot követelt. Amikor Karl Binding jogász és Alfred Hoche orvos ban először adták ki hírhedt írásukat Engedély az értéktelen élet elpusztítása (Die Freigabe zur Vernichtung lebensunwerten Lebens. Ihr Maß und ihre Form) címmel, téziseik fontos kiindulópontja volt az első világháború: A katonákat, társadalmilag teljes értékűeket explicit szembeállították az elmegyógyintézetek pácienseivel, azaz tehertétellényekkel (Ballastexistenzen). Ezzel egy új nyelvhasználatot teremtettek, elsősorban az értéktelen életek megsemmisítése (Vernichtung lebensunwerten Lebens) kifejezéssel, melyet a nácik pár év múlva átvettek. Bár Binding és Hoche az emberölés engedélyét felismerhető élni akarás esetén kizárták, egy olyan rendszert javasoltak, melynek során orvosi szakértők meghallgatása után a gyógyíthatatlan hülyék (unheilbar Blödsinniger) megölése a beleegyezésük nélkül is megengedhető lenne. Az eugenika és a betegek ellen nácik által elkövetett gyilkosságok közötti legfontosabb kapcsolat az 1933 után végrehajtott kényszer-sterilizációk, mindenekelőtt az július 14-én hozott törvény az örökletes betegségben szenvedő utódok megelőzésére (Gesetz zur Verhütung erbkranken Nachwuchses RGBI 1933 I, S. 529), melynek eredményeképp 1945-ig becslések szerint embert kényszersterilizáltak (és több ezer ember a műtéti beavatkozások következményeibe halt meg). Mivel a nemzetiszocialista világnézet szerint a bűnözés, de az aszocialitás, alkoholizmus és munkakerülés is örökölhetőnek és emellett a faji ideáltól eltérőnek számított, számos kényszer-sterilizációt végeztek a koncentrációs táborok foglyain. Az eutanázia-akció gyökereit egy nyers, a nácik által még jobban radikalizált szociáldarvinizmusból nyerte ki, mely szerint az erősebb él túl, a gyengébb ellenben bukásra van ítélve. A náci propaganda az eutanázia témát igen intenzíven próbálta az 1930-as években közel hozni a 137

34 lakossághoz, akár az iskolai matematikakönyvek feladataig is, melyekben például egy bolondokháza építését kellett átszámítani az ugyanabból az összegből építhető lakóházak számára. Tehát a fogyatékkal élők, illetve más a nácik által deviánsnak minősített tulajdonságokkal bíró emberek ellen elkövetett gyilkosságok egy a náci állam által szervezett tömeggyilkosság bevezetésének számít, amelyből nagyon gyorsan a diszkriminációval szoros összefüggésben az 1933-at követő évek során a zsidók kiírtására tett kísérletek is kifejlődtek. A civilizáció összeomlása, az elnyomásból és erőszakból szisztematikusan megtervezett tömeggyilkosságba való átmenet a fogyatékkal élőknél kezdődött, nem a zsidóknál. Ennek megfelelően az eutanázia-akció a 19. századi eugenikai vitáktól Auschwitz-Birkenau krematóriumáig tartó folyamat konstitutív elemének számít. Még ha az eutanázia keretei között történt gyilkosságokat rendszerint a II. világháború kezdetével hozzák összefüggésbe, az állam által szervezett tömeggyilkosság konkrét előkészületei 1939 tavaszáig vezethetőek vissza. A náci értéktelen életek megsemmisítésének első áldozatai gyerekek voltak. Hitler kancelláriája által a Birodalmi bizottság az örökletes- és létesítményhez kötött súlyos betegségek tudományos nyilvántartására (Reichsausschusses zur wissenschaftlichen Erfassung von erb- und anlagebedingten schweren Leiden) megalapításával jött létre az első fedőszervezet, melynek segítségével 1939 tavaszán az ún. gyermek-eutanázia megkezdődött, a súlyos és nagyon súlyos fogyatékkal élő gyerekek és fiatalkorúak lemészárlása. Hasonlóan, mint később itt is az eliminálásra számba jöhető gyerekeket szisztematikusan vették nyilvántartásba egy jelentkezési űrlap segítségével. Az áldozatok csoportja még ugyanez év nyarán bővült, amikor a belügyminiszter augusztus 18-án a torz újszülöttek bejelentésének kötelezettségét vezette be. A gyermek-eutanázia keretein belül a birodalom teljes területén kórházak és intézmények közel 40 gyermekosztályán 5000 gyermeket és fiatalt többek között luminál és morfium túladagolásával, valamint módszeres alultáplálással gyilkoltak meg. A gyermek-eutanázia megjelenésének ok-okozati összefüggései homályosak. A kutatásokban többször hivatkoznak arra az esetre, amelyben szülők 1938-ban vagy 39-ben Lipcsében az orvosoktól a súlyosan fogyatékos gyermekük megölését kérték, mely kérést Hitler kancelláriájára a führer kegyelméért küldtek tovább. Tekintettel az 1930-as évek számtalan kényszersterilizációira és az ehhez kapcsolódó diskurzusokra az értéktelen életek elpusztításáról, problémás lenne egyetlen (főleg nem egyértelműen beazonosítható) pácienst okként megnevezni, főleg, hogy a lipcsei esetről szóló tények az elkövetők és bűnrészesek bírósági vallomásaiból származnak 1945 utánról. 2. Hitler felhatalmazó levele és a T4-akció kezdete Bár Hitler már rég a betegek szisztematikus kivégzése mellett döntött, először 1939 nyarán, a háborús előkészületek során tartotta alkalmasnak hozzá időt, lévén a hadjárat során nem kellett már a lakosság figyelmétől tartaniuk. Egyidőben a gyermekeutanáziával keresték ki orvosok sokaságát 1939 nyarán, akiket Philipp Bouhler a kancellária vezetője és Karl Brandt, Hitler háziorvosa az eutanázia program lebonyolításával bízott meg ábra. Phillip Bouhler (balra) és Karl Brandt (jobbra) Forrás: Bouhler: Bundesarchiv Bild 183-H13374 Brandt: USHMM courtesy of Hedwig Wachenheimer Epstein Hitler októberben megfogalmazott egy írást, melyet szeptember 1-jére datált vissza és a következő szöveget tartalmazta: Bouhler kancellária-vezető és Dr. Brandt kapták azt a felelős megbízatást, hogy úgy terjesszék ki a később megnevezendő orvosok hatáskörét, hogy a gyógyíthatatlan betegeknek betegségük állapotának legkritikusabb elbírálása mellett a kegyes halált engedélyezhessék ábra. Hitler felhatalmazó levele, szeptember 1-jére antedatálva. A háború kezdetére datált írásban Hitler, Bouhler és Brandt azt hangsúlyozta, hogy a továbbiakban nemcsak egy külső, hanem egy belső ellenség elleni háborút is meg kell vinni: a betegek és fogyatékkal élők ellen. Az emberölésre tett parancs fajpolitikai és háborús gazdálkodási aspektusát a kegyes halál kifejezés mögé rejtették, de valójában nem volt szó másról, mint a fajilag alsóbbrendűek és tehertétel-lények kivégzéséről. A döntést mindenesetre nyíltan például egy birodalmi közlönyben publikált rendelkezés vagy törvény formájában nem legalizálták. Hitler feltételezett félelme mellett, miszerint egy ilyen lépést a szövetségesek propagandisztikusan kihasználhattak volna, azt is meg kellett fontolni, hogy a führer kancelláriája a német néptársak (Volksgenossen) 138

35 reakcióját ebben a kérdésben nem tudta biztosan megjósolni a növekvő, elsősorban az 1941-ben történt tiltakozások is ezt igazolják (lásd alább). Hogy milyen titoktartás közepette vitték véghez az akciót, ezt mutatja Gürtner birodalmi igazságügyi miniszter kézírásos jegyzete Hitler felhatalmazó írásának egyedül fennmaradt példányán: Először augusztus 27-én kapott Gürtner tudomást az eutazánia gyilkosságok Hitler általi írásos jóváhagyásáról. 3. Az első elgázosítás és a gyilkolási technika fejlődése A Hitler által kinevezett Bouhler és Brandt 1939 szeptemberében alkotta meg a tömeggyilkosságok szervezeti struktúráját. Hitler kancelláriájának II. főosztálya lett az illetékes, Viktor Brack vezetésével. A gyilkosságok megkezdéséhez a következő lépés a különböző fedőszervezetek megalapítása volt, melyek székhelye 1940 tavaszától a berlini Tiergartenstaße 4. alá került és melyeket általános szóhasználatban a T4- központ kifejezésben foglaltak össze: - Gyógyító és Ápoló Intézmények Birodalmi Munkaközössége (Reichsarbeitsgemeinschaft Heil und Pflegeanstalten (RAG) amely a jelentkezési űrlapokot és orvosi szakértői tevékenységeket koordinálta - Közhasznú Betegszállítótársaság (Gemeinnützige Krankentransportgesellschaft) amely a páciensek költöztetését szervezte az eutanázia-központokba - Általános Alapítvány az Intézményi Állapotokért (Allgemeine Stiftung für Anstaltswesen) amely az érintett szervezetek teljes emberi erőforrását intézte - Gyógyító és Ápoló Intézmények Központi Elszámolási Hivatala (Zentralverrechnungsstelle Heil- und Pflegeanstalten) amely a teljes pénzügyi elszámolást bonyolította. Azonban még további intézetek is részt vettek a programban, mint például a belügyminisztérium Leonardo Conti birodalmi orvosvezető által vezetett IV. alosztály, valamint a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA), melynek Krimináltechnikai Intézetét (KTI) bízták meg a megfelelő gyilkos szer felkutatásával. Ez volt az az osztály, mely később a megszállt Szovjetunió, valamint a kulmhofi megsemmisítőtábor zsidóinak meggyilkolásához épített mobil gázkocsikat. Már 1939 végén a birodalom minden számba jövő gondozóotthonához és intézetéhez űrlapokat juttattak el, amely minden páciens kórtörténetét, a tartózkodás idejét, munkaképességét és esetenként a gyógyulási kilátásokat kérdezte. A megkeresett intézeteknek nem volt tudomásuk a kérdőívek valódi céljáról, amelyeket három kétségek esetén négy orvosi szakértő értékelt. A szakértők csak ez alapján az űrlap alapján, egy pluszvagy mínuszjel felírásával döntöttek a további intézményi tartózkodásról vagy tízezer ember meggyilkolásáról. A megölésre jelölt betegeket közbenső állomásokon keresztül haláltáborokba vitték, és az előírás szerint a legrövidebb időn belül kivégezték. A régi Brandenburg an der Havel-nél található börtönben kiválasztott orvosoknak 1940 elején a "kegyes halálra" szelektált betegek elgázosítását, valamint halált okozó injekció adásával, többek között szkopolaminnal történt meggyilkolását mutatták be. A legmegfelelőbb ölési módszerről valószínűleg már nem hoztak döntést, mert az első mérges gáz kísérletek a megszállt Lengyelországban már hetekkel ezelőtt megtörténtek. Hangsúlyozni kell, a gyermek-eutanázia kapcsán ugyanúgy, minta felnőtt gyilkosságoknál minden esetben először a kiválasztásért, majd a deportálásért és végül a gyilkosságokért is mindig orvosok voltak felelősek. Az elkövetők indítékainak keresésénél a holokausztkutatás keretein belül általában a határok fokozatos lebontásából indulnak ki, azaz az 1941 nyarán a megszállt Szovjetunióban a bevetési egységek először a férfiakat, később a nőket majd a gyerekeket mészárolták le. Ezzel szemben az eutanázia gyilkosságokkal kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy az elkövetők orvosok, a tömeggyilkosságok első áldozatai pedig gyerekek voltak. 4. A birodalom hat eutanázia központjának halálüzemei Összesen hat intézetben, a különösen erre a célra kialakított gázkamrákban gyilkolták a betegeket szénmonoxid segítségével: Brandenburg an der Havel városában, Hadamarban, Limburgban, Grafeneckben, Sonnenstein/Pirnában, Harheimben és Bernburgban. Nem minden hat állomáson öltek egyidejűleg betegeket, a bernburgi intézmény 1940 szeptemberében váltotta Brandenburgot, 1940 végén pedig a grafenecki a hadamari központot. A következő időszakokban ölték a betegeket és fogyatékkal élőket az egyes intézetekben végégig, amikor is az elgázosítást megszűntették bár más módon, többek között alultáplálással, halált okozó szkopolamin vagy morfium injekciók adásával a gyilkolást tovább folytatták a megnevezett hat halálüzemben összesen több mint , számtalan egészségügyi és jótékonysági intézményből, az egész birodalom területéről származó beteget gázosítottak el A halálüzemekben erre a célra létrehozott adminisztrációs irodák a hozzátartozóknak fiktív halálokokról szóló halotti bizonyítványt küldtek, gyakran azzal az információval, hogy az elhunytat azonnal el kellett hamvasztani. Bár a zsidó betegekkel ugyanazok a kiválasztási kritériumok alapján bántak, mint a nem zsidó társaikkal, az áttelepítések és gyilkosságok adatai azt sejtetik, a zsidó betegek esetében a gyógyulási esélyek és munkaképesség kisebb szerepet játszott abban, hogy a beteget a halálüzemek egyikében megkíméljék az elgázosítástól áprilisában azonban az egészségügyi hatóságok utasítást kaptak a belügyminisztérium egészégügyi osztályáról, hogy az összes zsidó beteget összegyűjtsék és szállítsák a halálüzemekbe, ahol 1940 júniusától elgázosították őket. A hozzátartozókkal írásban tudatták, hogy rokonaikat a Lublin körzetbe tartozó cholmi intézménybe helyezték. Az eutanázia gyilkosságok a Hitler körüli náci vezetésnek számos tapasztalatot hoztak: Először is lehetségessé vált a német lakosságot egy jóllehet teljes diszkrécióban és titoktartásban véghezvitt bűncselekménytől messzemenően távol tartani. Az as években Hitlert még visszatartotta volna a titoktartás kérdése, de a háború kitörésével az ilyen megfontolások már aktualitásukat vesztették. Másodszorra kiderült, hogy sem az egészségügyi, sem az ápoló személyzet nem mutatott aggályokat, ha kiszolgáltatott emberek férfiak, gyerekek és nők lemészárlásáról volt szó. Harmadrészt pedig az "eutanázia" révén a tömegpusztítás technikai 139

36 kérdéssé mutálódott. Bizonyos értelemben elkezdtek kísérletezni, hogyan lehet embereket a legjobban, azaz leggyorsabban halálba segíteni. Ez is egy oka annak, miért lehet az T4-akció személyzetét részben a Reinhardt-akció megsemmisítőtáboraiban újra felfedezni. És negyedszerre, az eutanázia-akcióval lefektették, hogy a gyilkolás hatékony módja a szociális és gazdasági problémák megoldásának, legalábbis ahogy az évek során a náci propaganda a fogyatékkal élőket mint haszontalan evőket (nutzlose Esser) láttatta. Ez pontosan az az érvelés, amellyel a holokauszttal kapcsolatos döntéseknél újra találkozhatunk. A T4-akció végül még egy tekintetben kulcsjelentőségűnek számít: az idézett és Hitler által aláírt dokumentum az egyetlen közvetlen kapcsolat Hitler aláírása és egy tömeges gyilkosság között, és már csak emiatt is a középpontjában áll a náci központi irányító hierarchiáról, valamint az európai zsidók lemészárlására tett, Hitler által írt, illetve aláírt parancsról szóló vitáknak. 5. A betegek kivégzése Lengyelország és Szovjetunió megszállt vagy elcsatolt területein Ezzel egy időben viszont Lengyelország elcsatolt területein, név szerint Danzig-Nyugatporoszország birodalmi tartományában valamint a zichaui régióban a Harmadik Birodalomban folyó eutanázia központi koordinációjától függetlenül gyilkolták az ottani intézeti bentlakókat. A kezdeményezés a regionális körzetvezetőre (Gauleiter) vezethető vissza, a végrehajtásért elsősorban SS- és rendőri egységek valamint a Volksdeutscher Selbstschutz paramilitáris szervezet néhány tagja volt felelős. Egyébként a keleti tartományban is voltak saját kezdeményezések a regionális pártelit részéről, akik felismerték a lehetőséget, hogyan szabadulhatnának meg a fogyatékkal élőktől és a betegektől. Pommern körzetvezetője, Franz Schwede- Coburg például a háború kirobbanásakor megragadta az alkalmat, és az intézeti bentlakókat a körzetéből a szomszédos megszállt lengyel területre deportáltatta, és ott lelövette őket, hogy a megüresedett intézeteket a Waffen-SS laktanyáivá alakítsák át. A Wachsturmbann Eimann-osztály és Einsatzkommando VI. hasonlóképpen deportált a megszállt Lengyelországba és lőtt le ottani erdőkben intézeti bentlakókat még 1939 szeptemberében, és bár az áldozatok azonosak voltak, a Tiergartenstraße tervezési központjához még nem fűződött semmilyen kapcsolat. Emberek szén-monoxiddal való elgázosítását először 1939 októberében próbálták ki az egykor poroszok által emelt poznani Fort VII. erődben amely Lengyelország megszállását követően SS-börtönné változott. Bár nem ezek voltak az első gyilkosságok, melyek áldozatai betegek voltak, de az elsők, melyeket mérges gázzal követtek el. A poznani kísérletek vezettek valószínűleg ahhoz, hogy az eutanázia-akcióban (legalábbis az első szakaszban) a gázkamrák használata mellett döntöttek, és nem a méreginjekciók mellett. Az elgázosítások a poznani Fort VII-ben 1939 novemberében is folytatódtak; most még több beteg vált áldozattá, most még több beteget öltek meg, név szerint az owinskai és dzienkankai intézetekből ábra. Herbert Lange Forrás: deathcamps.org Amikor Poznanban bevezették az állandó elgázosításokat, az illetékes Sonderkommando (Különleges Egység), Herbert Lange bűnügyi felügyelő később a chelmi megsemmisítőtábor parancsnoka vezetése alatt, a berlini Bűnügyitechnikai Intézettel együttműködve ben még egy lépést előrehaladt és egy gázkocsit, azaz először egy mobil gázkamrát helyezett működésbe. A Lange Sonderkommando a gázkocsiban több ezer intézeti lakót gyilkolt meg Warthegauban, Danzig-Nyugat- Poroszországban, Kelet-Poroszországban valamint Zichenau körzetében. Miközben az eutanázia-akció a Birodalom régi részén nem maradhatott észrevétlen, addig a wartheland-i intézeti lakók ellen elkövetett tömeggyilkosság gyakorlatilag zavartalanul folyt. Ez is egy tényező lehetett abban, hogy Artur Greiser körzetvezető 1941 nyarán engedélyt kapott közel munkaképtelen zsidó warthegau-i kivégzésére: december 8-án megkezdődött a tömeggyilkosság az első állandó chelmnoi megsemmisítőtáborban három gázkocsival, melyekben az áldozatokat kipufogógázzal ölték meg Warthegauban a Lange Sonderkommando-nak már másfél éves tapasztalata volt ezzel a módszerrel. Mint már említettük, a zsidó intézetlakók hozzátartozóival azt közölték, a rokonaik a főkormányzóság cholmi intézetében lettek elhelyezve. A két világháború között itt tényleg egy ápoló intézet működött. Ebben az esetben is hamar elterjedtek a pletykák, amelyek a betegek legyilkolását feltételezték, az igazságot azonban alábecsülték, mivel a zsidó betegeket egyátalán nem helyezték itt el, hanem már a birodalomban megölték őket ábra. Willy Cohn Forrás: wroclaw.pl A breslaui történész, Willy Cohn április 1-jén a következőket jegyezte naplójába: A padon viszont egy nagyon szomorú élményem is volt. Épp láttam, amint egy idősebb zsidó az Lublinhoz közeli chelmi elmegyógyintézet számláját fizette ki. Ez az az intézet, amelyről azt mesélik, hogy ott az összes zsidó 140

37 elmebeteget kivégzik. Teljes együttérzéssel azt kérdeztem tőle, vajon olyan valakiért fizet-e, aki még remélhetőleg életben van, azt válaszolta, a felesége mindenesetre már nem él. [...] Borzalmas, ahogy a beteg emberekkel bánnak. Egy korábbi diákom is [...] ott halt meg keringési elégtelenségben ; Aztán egyszerűen halotti bizonyítványt küldenek hasonló diagnózisokkal. A hír annyira magával ragadt, hogy utána a villamossal egy darabig eltévedtem. Kétségtelen, hogy az ún. cholmi elmegyógyintézet is az eutanázia halálüzemeiben történt gyilkosságok elfedésének funkcióját képviselte. Nem tűnik azonban kevésbé fontos szempontnak a hozzátartozók pénzügyi kizsákmányolása, akik esetenként jónéhány hónapon át fizettek számlákat egy állítólagos ellátásért, miközben rokonukat már rég meggyilkolták. A Németországi Zsidók Birodalmi Egyesületének (Reichsvereinigung der Juden in Deutschland) 1941 augusztusában központilag át kellett vennie az ápolási költségeket ezekért a fiktív páciensekért. A Szovjetúnió 1941-es megszállásával nem csak több százezer zsidó került rövid idő alatt német uralom alá, hanem a megszállt területek betegei és intézeti bentlakói is. Bár a Titkosrendőrség és SD Einsatzgruppéi szervezetileg függetlenek voltak az Eutanázia szervezettől, de a célok és áldozatok a megszállt területeken is hasonlóak voltak, és nem csak a zsidókat lőtték le, hanem a pszichiátriai létesítményeket és az ápolóotthonokat is céljaik szolgálatába állítottak. Például 1941 novemberében a Kulparków Pszichiátriai Klinikát Lvivben az SS egység szó szerint üresre gyilkolta, pácienst, köztük 600 zsidót lőttek le. Azonban a feljegyzések és kutatások állása a Szovjetúnióban történt beteg-gyilkosságok kapcsán nem kielégítő; a náci eutanázia jelentősen eltérő, és re tehető áldozatának száma a Kelet-Európában meggyilkolt betegek hiányzó adataira vezethető vissza. 6. Beteggyilkosságok a koncentrációs táborokban: A 14f13-as különleges kezelés A koncentrációs táborok növekvő fogolyszáma miatt Heinrich Himmler SS Reichsführer 1941 elején Philipp Bouhlerhez fordult, hogy a berlini Tiergartenstraße 4 eutanázia -központ gyilkoló szakértelmét a koncentrációs táborok tehertétel-lényeinek (Ballastexistenzek) eltüntetésére használja tavaszán az eutanázia-orvosok elkezdték a koncentrációs táborokat felkeresni és ott a beteg, munkaképtelen vagy fajilag nemkívánatos foglyokat szelektálni. Itt a már az eutanázia-gyilkosságok során kifejlesztett eljárást, az űrlapos eljárást aprólékosan betartották. A program a Különleges kezelés 14f13 (Sonderbehandlung 14f13) ügyiratszám alatt vált ismertté; 1942-es leállításáig a program keretein belül a résztvevő orvosok ajánlásárabecslések szerint fogvatartottat gyilkoltak meg a T4-akció három halálüzemében, Bernburgban, Sonnensteinben és Hartheimben, ezekből egyedül Bernurgban körülbelül 5000-et, Hartheimben több mint pácienst. Később a beteg vagy munkaképtelen fogvatartottakat már nem a T4-akció halálüzemeibe, hanem saját gázkamrákkal rendelkező táborokba (Auschwitz, Sachsenhausen, Mauthausen) vitték, hacsak nem ölték már meg őket méreginjekció által az adott tábor gyengélkedőjében. A 14f13 program ugyanakkor a történeti kutatásokban több kérdést hagy megválaszolatlanul, leginkább, hogy az SS a koncentrációs táborok munkaképtelen fogvatartottainak legyilkolásával miért kerülőúton a T4- akciót bízta meg, miközben ez ugyanez az SS volt, ami 1939/40 telén a megszállt Lengyelországban több ezer beteget mészárolt le, és a Szovjetunió inváziója után 1941 júniusában vállalta az Einsatzgruppék segítségével az ottani több ezer intézeti bentlakó legyilkolását tavaszán az SS még nem rendelkezett megfelelő eszközzel a fogvatartottak tömeges lemészárlásához, és ezáltal a szorult az Eutanázia -központ tapasztalatára. A führer kancelláriája, ill. a T4-szervezet nyilvánvalóan nem akarta kiadni a kezéből az intézeti gyilkosságok vezetését, és ragaszkodott a saját személyzetük bevetéséhez, köztük a szakértő orvosok részvételéhez. 7. Ismeret és tiltakozás lakossági körökben 1941 nyarán került a mozikba az Ich klage an című propagandafilm Wolfgang Liebeneiner rendezésével. A filmben egy orvos a gyógyíthatatlan feleségét segíti halálba, amiért bíróság előtt kell felelnie, és a tárgyalóteremben a társadalmat vádolja, amely az ő erkölcsi meggyőződését és orvosi döntését bűncselekménynek tekinti. A forgatókönyv létrehozásánál a T4-akció néhány munkatársa is részt vett, ami a film szoros propagandista kapcsolatát bizonyítja a beteggyilkosságokkal. Bár a film szűkebb értelemben az aktív eutanáziáról, valamint a kérésre történő halálba segítésről szól, egy mellékszál, ahol egy súlyosan fogyatékos gyermek szülei az orvostól a gyermek megváltását kérik, explicit a fogyatékkal élő emberek megölését tárgyalja. Az SS biztonsági szolgálatának hangulatjelentései szerint a filmet a német lakosság nagy érdeklődéssel fogadta. A film nyilvánvalóan egy az eutanázia engedélyezéséről szóló törvény propagandisztikus előkészítéséhez tartozott, amely törvény viszont az 1941 nyarán végbement eutanázia gyilkosságok elleni nyilvános tiltakozások miatt nem valósulhatott meg. A filmben az orvosról, mint egyfajta megváltóról megjelenített képnek a beteggyilkosságok valóságához semmi köze sem volt. Az intézetlakók szisztematikus legyilkolásáról szóló hírek igen hamar, már 1940 nyarának legelején elterjedtek. Leginkább a hozzátartozók fogtak gyanút, mivel a rokonaikat a részben több közbenső állomáson át az egyik halálüzembe való áthelyezésük után már nem látogathatták, majd teljesen váratlanul értesültek a halálukról. A megadott halálokok körül is halmozódtak a következetlenségek, így hamar elterjedt a pletyka a lakosságban a fogyatékkal élők megöléséről ábra. A münsteri püspök, Clemens August Graf von Galen Forrás: Gustav Albers, Bildersammlung des Bistumsarchivs Münster 141

38 Azonban a pletykák még nem jelentettek azonnal tiltakozást. A tiltakozás 1940-től, emlékiratokban és különböző birodalmi miniszterekhez írt levelekben fogalmazódott meg, majd 1941-től prominens katolikus egyházi képviselők által nyilvánosan is, melyek közül Clemens August Graf von Galen münsteri püspök augusztus 3-án tartott prédikációja a legismertebb: Ha valaki azt az elvet fogalmazza meg és alkalmazza, miszerint a improduktív embertársainkat meg szabad ölni, akkor jaj nekünk, ha idősek és elvénültek leszünk! Ha az improduktív embereket meg lehet ölni, akkor jaj a rokkantaknak, akik a gyártási folyamatban erejüket, egészséges csontjaikat használták, áldozták fel, és veszítették el! Ha az improduktív embertársainkat erőszakkal el szabad távolítani, akkor jaj bátor katonáinknak, akik súlyos sérültként, nyomorékként, rokkantként térnek vissza a hazába. Akkor már egyikőnk sem bízhat az életében. Bármelyik bizottság felteheti őt a improduktívak listájára, akik az ítéletük után értéktelen életűvé váltak. És akkor semmilyen rendőrség nem fogja őt megvédeni, és egyetlen bíróság sem a halálát megtorolni, és a gyilkost a megérdemelt büntetéssel sújtani. Bár a münsteri püspök hozzáállása kétségkívül igen bátor volt, a beteggyilkosságokról szóló első információk időpontjától, azaz 1940 tavasztától von Galen 1941 augusztusában tartott prédikációjáig több mint embert gyilkoltak meg. Jóllehet von Galen jelentős személyisége miatt érintetlen maradt, több munkatársát letartóztatták. Hasonló sorsra jutott Bernhard Lichtenberg, Berlin prépostja, akit nyilvános tiltakozása miatt a Gestapo letartóztatott, és aki a dachaui koncentrációs táborba vezető úton halt meg. Az evangélikus egyház részéről is voltak tiltakozások a betegek gyilkolása ellen. Például Theophil Wurm württembergi püspök, akinek egyházmegyéjében a grafenecki halálüzem is működött, 1940 során többször is írt a bel- és igazságügyi miniszternek, és tiltakozott az elmebetegek meggyilkolása ellen. Akkor is, ha Wurm választ nem kapott, sejthető, hogy 1940 decemberében a grafenecki elgázosítások leállítása a püspök tiltakozására vezethető vissza. Valószínűleg a náci eutanázia-bűncselekmények azok a bűncselekmények, melyek a német lakosságból a legtöbb tiltakozást és látható visszatetszést váltotta ki. Hasonló reakciók a deportált zsidók vagy a számos politikai engedetlenség miatti szankciók tekintetében nem voltak észlelhetőek. Mindenesetre a nyílt tiltakozás, mint von Galen vagy Lichtenberg esetében képes volt megváltoztatni az eutanázia-gyilkosságok lefolyását, megállítani viszont nem sikerült. Azt is figyelembe kell venni, hogy a lakosság csak a Német Birodalom területén történő gyilkosságokról szerzett tudomást, a fogvatartottak és fogyatékkal élők lemészárlása a megszállt Kelet-Közép- és Kelet-Európában ismeretlen maradt. A kutatások nagymértékben egyetértenek abban, hogy a lakosságban tapasztalható nyugtalanság, valamint az egyházi képviselők nyílt tiltakozásai voltak azok a körülmények, amelyek Hitlert rábírták, hogy augusztus 24-én leállítsa a halálüzemekben folyó elgázosításokat. Ennek ellenére a gyilkosságok ezekben és további más intézetekben más módokon folytak tovább. A folyamat időben egybeesik az európai zsidók kelet-közép-, valamint kelet-európai táborokban való kiirtásáról szóló döntés megszületésével. Rövid idő múlva a T4-Központ számos dolgozója a megszállt Lengyelországba települt, és vállalták el az ún. Reinhard-akció, azaz a zsidókérdés végső megoldásának posztjait Majdanek, Treblinka, Sobibór és Belzec, valamint Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táboraiban. 8. A betegek gyilkolásának második szakasza 1941 nyara után A tömeges elgázosítások Hitler általi megszűntetéséről a mai napig ellentmondások vannak. Egy jól ismert német digitális lexikon 2006-ban az eutanázia címszó alatt a következőket írta: Eutanázia : Összesen mintegy ember, főleg mentális betegek, epilepsziások, szenilitásban szenvedők estek a gyilkosságok áldozatául. Mindkét nagy német egyházi felekezet képviselői (elsősorban von Galen gróf) nyílt tiltakozása vezetett a kórházak és ápolóintézetek felnőtt betegei ellen irányuló gyilkosságok betiltásához 1941 őszén. Ilyen és ehhez hasonló szövegekben az eutanázia-akció beszüntetéséről írnak, amiről viszont szó sem volt. Az eutanázia-gyilkosságok történetének legbefolyásosabb kutatója, Ernst Klee már az 1970-es években rámutatott arra, hogy a propaganda olyan kiváló munkát végzett, hogy az eutanázia folytatásáról szinte semmit sem tudunk. Az elgázosítások végét követő időszakot gyakran vad eutanáziának nevezik. Ez viszont egyáltalán nem volt vad vagy koordinálatlan, csupán a kutatást állítja bizonyos problémák elé, abból a szempontból, hogy ugyan a gyilkosságok intenzitása általánosságban nem csökkent, viszont a kezdeményező szerepet berlini Tiergartenstraße 4 központjától a helyi önkormányzatok és pártszervezetek vették át. Ugyanakkor a korábbi központ továbbra is részt vett az eutanázia-gyilkosságok szervezésében, pontosabban az épp használatba került méreginjekciók szállításában, így a vad eutanázia kifejezés valószínűleg kevésbé a realitásról, mintsem egy elégtelen kutatási állapotról árulkodik. Az eutanázia -gyilkosságok második szakaszát példaszerűen illusztrálja a keleti Brandenburgban, Meseritz-Obrawalde-ben működő (ma a Lengyelországban található lebusi vajdaság területéhez tartozó) halálüzem. Az akkori mérték szerint még a két világháború között is modernnek és nagyon sokoldalúnak számító intézményt 1904-ben alapították, mint Meseritz- Obrawalde tartományi elmegyógyintézetét páciens számára nyújtott ellátást, és szanatóriumként számos nem-pszichiátriai osztállyal, például egy szülészeti- és gyermekosztállyal is rendelkezett. A közigazgatási rendszer változásai után Obrawalde az 1930-as években Pomeránia régió megyei tanácsához került. A náci eugénikusok azonban még 1939-ben, a háború kezdete előtt felfigyeltek rá, és egy elsősorban berlini betegek részére működő kitoloncoló-intézetté, illetve egy mintegy 900, kizárólag mentális betegnek (legalábbis abban az értelemben, amit mentális beteg alatt a nemzetiszocializmus értett) helyt adó elmegyógyintézetté alakították át. 142

39 383. ábra. SAMODZIELNY PUBLICZNY SZPITAL DLA NERWOWO I PSYCHICZNIE CHORYCH Międzyrzecz ul. Poznańska 109 Az Obrawaldeben elhelyezett pácienseket 1941-ig nem a helyszínen ölték meg, hanem a T4-akció más különböző intézményeibe fektették őket közepétől, Walter Grabowski klinikaigazgató vezetése alatt vált az intézet halálüzemmé, ahol a betegeket gyógyszerek (szkopolamin és morfium) túladagolásával, módszeresen gyilkolták meg. Ezen a területen az obrawalde-meseritzi intézet folyamatosan fejlődött az egyik legjelentősebb halálüzemmé, ahová elsősorban a fővárosból, Berlinből kerültek beteg vagy egyszerűen csak kellemetlen és ahogy akkoriban nevezték haszontalan emberek; 1942-ben még valamivel több, mint a bizonyítható obrawaldi áldozatok negyede jött Berlinből, 1942-ben így összesen az áldozatok harmada, 1944-ben a 40 százaléka volt berlini. Vörös Hadsereg 1945 januárjában elfoglalta a területet, és körülbelül 1000 beteget szabadított fel. Végezetül szintén az eutanázia-gyilkosságok sorába tartozik a Brandt-akció, ami az egyre növekvő légi háborúra való tekintettel Karl Brandt vezetése alatt 1943 júniusától bunker- és katonai kórházak kialakításáért volt felelős, és melynek céljából a munkaképtelen betegeket megölték. A kiválasztás már űrlap nélkül, az adott intézmény saját felelősségére történt. A Brandt-akció keretein belül meggyilkolt betegek száma nehezen becsülhető, de a kutatásban elfogadott szám szerint körülbelül áldozat haláláról lehet szó ábra. Képeslap a Meseritz-Obrawalde tartományi elmegyógyintézetről Az eutanázia gyilkosságok Obrawalde-ben szorosan összefüggtek a kényszermunkával, ahol a munkaképtelen betegeket azonnal megölték gyakran már közvetlenül az obrawalde-i megérkezésük után, hogy az újabb érkezőknek csináljanak helyet. A betegek legyilkolásának faji-eugénikus szempontjairól a munkaképességre való áttérése különösen kifejezi az eutanázia bűncselekmények önkényességét. Az Obrawalde-ben meggyilkolt emberek számát továbbra sem lehet biztosra becsülni, minimális számnak a 1942 és 1945 közötti halotti anyakönyvi kivonatokból levezetett 6991 páciens számít, de a tényleges áldozatok száma ennél magasabb lehet, akár jelentősen is meghaladhatja. A központilag nem irányított gyilkolás még akkor is megtartotta lendületét, amikor a legtöbb európai zsidót már kivégezték. Azaz Meseritz-Obrawalde-ben még 1945-ben is további több ezer beteg meggyilkolása volt előkészítve, beleértve egy saját krematórium is, amikor a 385. ábra. Az áldozatok emlékműve Meseritz- Obrawaldében 9. A náci eutanázia-gyilkosságok megközelítése 1945 után Ha a fentiekben már említettük, hogy az eutanáziatömeggyilkosság valószínűleg az a náci bűntett volt, amely a legtöbb tiltakozást és elutasítást váltotta ki, azt is meg kell említenünk, hogy egyetlen más áldozati csoport kapcsán nem mondták ki olyan nyíltan 1945 után, hogy a gyilkosságok legalább részben jogszerűek voltak, mint ebben az esetben. A nyugatnémet igazságszolgáltatásra egészen a szövetségi legfelsőbb bíróságig, az 1970-es évekig az volt a jellemző, hogy a gyilkosságokat részben erkölcsileg indokoltnak tartotta, valamint az abban közvetlenül vagy közvetetten részt vett orvosokat és ápoló személyzetet minden jogi felelősség alól felmentette. A résztvevő orvosoknak jóváhagyták, hogy egy vélelmezett válsághelyzet esetében, illetve a cselekmény jogellenességének tekintetében tévesen jártak el. Miközben például a szovjet katonai bíróság 1945-ben több halálos ítéletet is kiszabott a Meseritz-Obrawalde 143

40 orvosi és ápoló személyzete ellen, és egy évvel későbbi per Berlinben több halálos ítélettel végződött, addig a müncheni tartományi bíróság az 1960-as években mind a 14 vádlott ápolót felmentette a gyilkosságban való bűnsegédlet vádja alól. Egyetlen eutanázia elkövetőt sem ítéltek el 1949 után gyilkosság miatt. Már azzal sokat lehetne elérni, ha ezzel szemben sikerülne a nyilvánossággal tudatosítani, ami a történelemtudomány és orvostudomány számára már régóta teljesen vitathatatlan: azt, hogy a nácik definíciói és ezzel a megbélyegzés kritériumai teljesen mások voltak, mint ma. A kényszer-sterilizációknak az 1930-as években áldozatul estek alkoholisták, emberek enyhe epilepsziával vagy más olyan betegségekkel, amelyek a megbélyegzettségüket már rég elvesztették. A modern gyógyászat terápiás lehetőségei teljesen mások, és a mentális megbetegedések tabuja már a társadalom és nem a beteg problémája. Az emlékezés egy nyíltabb megközelítése, amely konkrétan néven meri nevezni az áldozatokat az érzékenység dacára, amit a téma megkövetel talán hozzájárulna a fogyatékkal élők mai integrációjához. Forrás: A II. világháború befejezése után, Międzyrzecz 152 év után visszakerült Lengyelországhoz től az akkori német lakosságát kitelepítették és Keleti Részekről telepeseket hoztak helyükre között a város a poznani vajdaság egyik járásának székhelye lett között a zielonogórai vajdaság járási székhelye lett között a város a gorzówi vajdasághoz tartozott között a város lakosainak tömegei tiltakoztak az MRU földalatti részeiben tervezett radioaktív hulladéklerakó létesítése ellen május 27-én alakult meg a Międzyrzecz Nagyközség Önkormányzata és annak szervei: polgármester, a városi elöljáróság és tanács ben jött létre a Stowarzyszenie Kontakt, a város és a társult járások nemzetközi együttműködéseivel foglalkozó szervezet ben helyezték üzembe a modern szennyvíztisztítót ban ünnepelték a város 750 éves fennállását január 1-től a lubusi vajdaság egyik járásának székhelye lett decemberében Międzyrzecz a Bilbaoban rendezett konferencia alatt mint a lider lengyel parnereinek egyike a Złota Gwiazda Partnerstwa elismerést kapta ben alapították a GGM (Gminna Grupa Międzyrzeczan) városlakók spontán társadalmi mozgalmának szervezetét ban ünnepelték Międzyrzecz város fennállásának és az első lengyel vértanúk Szent Benedek, Izsák, János, Krisztián, Máté vértanúk halálának 1000 éves évfordulóját január 23-án adták át a forgalomnak a várost elkerülő új közúti utat december 5-én nyílt meg a Kasztelanka elnevezésű városi uszoda február 24-én nyílt meg a Międzyrzecki Múzeumban a Międzyrzecz német és más lakói című, közötti időszakot bemutató állandó kiállítás. Középkori vár Az Obra folyó partján épült 14. századi középkori vár: romjainak egy részét állagmegóvással tartósították, egy részét pedig újjáépítették. A vár tőszomszédságában XVIII. századi sztarosztai udvarház, jelenleg helytörténeti múzeum ábra. A vár belső udvara Zamek w Międzyrzeczu A międzyrzecki vár a város legérdekesebb és legértékesebb műemlékeihez tartozik. Nagy Kázmér lengyel király megbízására építették a XIV. században. Az évszázadok során többször átépítették. A legnagyobb változás 1520 után következett be, ekkor két nagy tüzérségi bástyát építettek hozzá. A vár a międzyrzecki kasztelánok és sztaroszták székhelye volt. A várromot árok veszi körül, amelynek teljes hosszában fennmaradt falak futnak a külső egykori váralja körül. Valójában a XVII. század végén elpusztult vár lakhatatlan lett. A XVIII. század elején międzyrzecki sztaroszták új székhelyet emeltettek a közeli várdombon. Ezekhez tartozik a rezidencia valamint a hozzá kapcsolódó melléképület a XVIII. század elejéről. Jelenleg ez a Regionális Múzeum székhelye: międzyrzecki sztaroszták rezidenciája 1719-ből (1947-től a regionális múzeum központja, régészeti, történeti és művészeti osztályokkal), udvari melléképület a XVIII. század elejéről (1947-től a regionális múzeum központja, népművészeti és kézműipari osztály). A helyi múzeumban (egykor a sztaroszták székhelye (ul Podzamcze) található Lengyelország legnagyobb sírportré gyűjteménye, szarmata szokás szerinti temetéssel kapcsoltos címertáblák és 144

41 sírfeliratok. Ezek a portrék a világ számos ismert galériájában kiállításra kerültek. A vársziget szélén és a hozzá tartozó parkban a Międzyrzecki Múzeális Együtteshez az alábbi fennmaradt épületek tartoznak: Udvari kocsma a XVIII. és XIX. századból, átépített kapuház 1975-ből, XVIII. századi épület mintája alapján, 1945-ben a szovjet katonaság rombolta le, park a vár-múzeum együttes körül, valamint a vár körüli árok és az egykori Paklica folyóval. A XVIII. század első felében a vár már olyan rossz állapotban volt, hogy Piotr Opaliński międzyrzecki sztaroszta sikertelen átépítési próbálkozása ellenére 1691-ben már nem épülhetett újjá. A XVIII. század elejére már olyan rossz állapotban volt, hogy 1719-ben a várromok szomszédságában az akkori sztaroszta új rezidenciát építtetett, betöltve ettől kezdve az elöljáróság székhelyének funkcióját. Lengyelország II. felosztása után, amikor az elöljáróságot felszámolták, a vár az udvari melléképületekkel, majorsági épületeivel valamint a parkkal porosz uralom alá került, német földbirtokos családoknak adták át. A vár belsejét gazdasági célra hasznosították és az épületben sörfőzde rendezkedett be, a domb déli lejtőjén pedig szőlészet létesült. Az erődítmény jelenleg a régi kocsmával együtt a helyi múzeum székhelye ábra. A vár alaprajza Międzyrzecz vára (Zamek w Międzyrzeczu) az árokkal körülvett középkori védelmi erődítmény 1350 körül épült Nagy Kázmér rendeletére egy IX. század második feléből származó régi fa-földvár helyén, két folyó, az Obra és a Paklica összefolyásánál kialakult kisebb halom tetején. Jelenleg vármúzeum (Międzyrzecki zespół muzealno-zamkowo-parkowy). Międzyrzecz vára helyén valószínűleg a XIII. században egy falazott torony állt, melyet teljes egészében téglából építettek át a XIV. század első felében Nagy Kázmér uralkodása idején és a források szerint a vállalkozás kezdeményezője maga a nevezetes király maga volt. Valójában a vár kulcsfontosságú helyen feküdt és folytonos harckészültségben állt és számos korszerűsítésen esett át, annak ellenére, hogy a középkor becses ben Corvin Mátyás magyar király csapatai árulás következtében beveszik a várat. Közel fél évszázaddal később, 1520-ban, a lengyellovagrendi háború során a Német Lovagrendet támogató zsoldosok rombolják le. A létesítmény átépítése során alapos átalakuláson esik át, alkalmazkodva az aktív tüzérségi védelemhez ig két körbástyát építettek a feltételezések szerint az ellenséges támadásnak legjobban kitett oldalon elhelyezve ben a svéd csapatok foglalják el, rombolják le és a vár elvesztette védelmi jelentőségét ábra. A vár 1795-ben 1945 után az egész együttest múzeumi célra hasznosították között a várban régészeti kutatásokat folytattak. Az 50-es és 60-as években állagmegőrző munkákat végeztek és a várromot tartós formában biztosították. A kapuépítmény egyikét és a földszinti reneszánsz lakóházat rekonstruálták. A várudvarra fahídon keresztül lehet bejutni. A múzeumban a vár elsődleges kinézetét bemutató makett látható ábra. A várbelső egy részlete * 145

42 A sztaroszták egykori rezidenciája Rezydencja starostów międzyrzeckich Ratusz A Városházát 1581-ben Báthory István lengyel király engedélye alapján építették. Egy tűzvész után, 1666-ban új építményt emeltek, amelynek földszinti része falazott volt, az emeleti gerendavázas szerkezettel készült. Ez a sorozatos 1731-es és 1827-es tűzvészek miatt elpusztult. Ebből az utóbbi után az átépítés a jelenlegi klasszicista alakban történt. Ezúttal a falazott épület négyszögletes alaprajzú, emeletes, tetőoromzata laternás neogótikus sisakkal övezett toronnyal bír. Homlokzata pilaszterekkel tagolt. Homlokzatának tengelye a tető sávjában hangsúlyosan kiálló ábra. A sztaroszták egykori rezidenciája A międzyrzecki sztaroszták egykori rezidenciáját 1719-ben építették és a XVIII. század kezdetéről való udvari melléképületében a Regionális Múzeum kiállításai kaptak helyet. Az épület négyszögletes alaprajzú, téglából épült. A nem egyenletes területből eredően az északi része földszintes, a déli emeletes. Az egész épületet manzárd tető fedi. Az épület pincéjéit barokk boltozat fedi. Homlokzata a bejárati oldal felől vakolt. A rezidencia belseje kétrészes. A várat körülvevő park a XIX. századból való. Különös értéke a platán sétány, amely körülveszi a régi várfalakat. Az egész parkot az Obra és a Paklica valamint a holtágaik valamint a várárok egészítik ki. Rynek A város egykori politikai és gazdasági központja. A tér központi helyén a városháza található ábra. Rynek a városházával Az egész teret kőházak övezik (északi, nyugati és déli házsor). Keletről kis park simul hozzá, az 1945-ben elpusztult város nyomaival. A tér északi részén a Szent Adalbert templom áll ban a kőházak egyikében éjszakázott Napóleon, melyen merényletet kísérletek meg ellene ábra. Ratusz w Międzyrzeczu Keresztelő Szent János plébániatemplom - Kościół parafialny pw. Św. Jana Chrzciciela 1474-ben emelték. A plébániatemplomot a XV. század folyamán (hajóboltozat) és az évi pusztulás után néhányszor átépítették. A presbitérium 1545-ban reneszánsz festésű díszt kapott a międzyrzecki sztaroszta egyik alapítványából. A gótikus plébániatemplom vörös téglából épült. Háromhajós belső tere hálórendszerű, egyenes szentélyzáródással, északi oldalán sekrestyével, délről előcsarnokkal és kápolnával, kettős esésű tetővel fedve, szószékekkel. A hajók ötnyílású csillagboltozattal fedettek. A presbitériumot bölcsőboltozat övezi lunétákkal. A templom külseje gyámpilléres. A keleti fal hátsó csúcsai kiállnak, fülkékkel és maszkokkal. A 146

43 templomtömb nyugati része felett kisméretű, fából készült torony található. oromzattal és magas toronnyal koronázott, obeliszkes sisakkal, csúcsán aranyozott kereszttel. A főoltáron van elhelyezve Julius Hűbner (Rudolf Julius Benno Hübner; * ) német festő Krisztust és a négy evangélistát ábrázoló képe, 1835-ből ábra. Keresztelő Szent János plébániatemplom Kościół parafialny pw. Św. Jana Chrzciciela Szent Adalbert plébániatemplom Kościół parafialny pw. Św. Wojciecha A szentélyt 1834-ben emelték, mint protestáns gyülekezetet. Fő alapítója III. Frigyes Vilmos (1770. augusztus 3., Potsdam június 7., Berlin), 1797-től haláláig Poroszország királya, illetve 1806-ig, a Német-római Birodalom felbomlásáig Brandenburg választófejedelme volt. A templomot a hagyomány szerint Karl Friedrich Schinkel (Neuruppin, március 13. Berlin, október 9.) német klasszicista építész és festő tervezte. A templomot D. Freymark evangélikus püspök szentelte fel ábra. A templom terve 1945-ig evangélikus templom volt, 1945 után a katolikusok kapták meg. A római katolikus kultusz részére december 7-én szentelték fel és plébániatemplomként funkcionál ban önálló plébániatemplomként működött között az épület új díszítést kapott. A templom későklasszicista stílusban épült. Belső tere egyhajós. Homlokzata kétszintes, háromszögű 396. ábra. Szent Adalbert plébániatemplom Kościół parafialny pw. Św. Wojciecha Zsinagóga Synagoga A zsinagóga között épült. A jelenlegi falazott épület a korábbi fa szentély helyén áll, amely leégett. A zsinagóga klasszicista stílusban ארון (héber: épült. Belsejében Aron Hakodesz "święta arka" szent bárka ) töredéke (a,הקודש katolikus oltár megfelelője) található. A II. világháború idején a szentély épületét elpusztították. Jelenleg felújítják. Városi zöldfelületek A városi parkok és zöldterületek szépen illenek a városképbe. Międzyrzeczben két nagy park és számos kisebb zöldterület található: Vár-park a XIX. század első feléből, gazdag faállománnyal, sétányokkal és kis hidakkal a Paklica felett és a várárokkal. Rendkívül értékes a várfalak mellett húzódó, platánokkal övezetett sétány. Városi park a régi evangélikus temető területén a fennmaradt sétányok rendszerével. Ezeken a parkokon kívül a városban van néhány zöldfelület, mint például az 1000 éves lengyel állam emlékművénél, a gótikus Keresztelő Szent János plébániatemplomnál, és az Obra folyó mentén húzódó zöld sávok is (Bulwar Jana Pawła II). 147

44 Turisztika ábra. Veteránok elmékműve Jezioro Głębokie melletti üdülőközpont, az Obra folyón vezető kajakút (kiváltképp a Święty Wojciech-Gorzyca-Zalew Bledzewski szakaszon) és a Paklicán, agroturisztikai gazdaságok a város környékén. A városon több ösvény és turistaút vezet át: Turista utak o Ciszterciták útja o R1 nemzetközi kerékpárút Gyalogutak: o Kursko Gorzyca Międzyrzecz Kuligowo túristaút (12,5 km hosszú) Kerékpáros útvonalak: o Międzyrzecztől a Głębokie tóig, a község északi részén keresztül futó út (95 km hosszú) o Zarzyń Kęszyca Międzyrzecz Bobowicko Kuligowo Stołuń (35 km hosszú) o Międzyrzecz Rokitno (14 km hosszú) Nordic walking lubusi útjai Szakrális háromszög Międzyrzeczben és környékén a régió három legfontosabb szakrális központja fekszik. Rokitno a Mária szanktuáriummal, a jelenleg papnevelő szeminárium funkcióját betöltő Gościkowo-Paradyż, korábban cisztercita apátság valamint a Międzyrzecz (Szent Adalbert templom), ahol több mint 1000 évvel ezelőtt meggyilkolták az első lengyel vértanúkat. Głębokie (vörös) Międzyrzecz-Głębokie- Międzyrzecz (24 km hosszú) Ciszterci (zöld) Międzyrzecz-Bledzew- Miedzyzrecz (34 km hosszú) Közúti szállítás Egykor Międzyrzecz vasúti csomópont volt, ma a közúti csomópontok egyike, a 3 számú országút és az S3 gyorsforgalmi út (a 3 országút egy része) valamint a Słubice Trzciel közötti 137 számú vajdasági út vezet át rajta. A várostól néhány kilométernyire, délre vezet az A2 autópálya. A közúti infrastruktúra keretében Międzyrzecz néhány átkelőhíddal, ennek keretében az Obrán és a Paklicán gyalogos átkelőhely vezet. Vasúti szállítás A városon néhány vasútvonal is átvezet: Gorzów Wielkopolski Zbąszynek közötti vasútvonal (367 számú vasútvonal). Wierzbno Rzepin közötti vasútvonal (364 számú vasútvonal). Międzyrzecz Toporów közötti vasútvonal (375 számú vasútvonal). Autóbusz közlekedés A városban PKS autóbusz pályaudvar valamint néhány buszmegálló található, melyekben helyi és országos vonalak autóbuszai állnak meg. Légi közlekedés A legközelebbi repülőtér a Międzyrzecztől 40 kmnyire eső Babimostban található. Międzyrzeczben napjainkban két kisebb gyepes leszállópálya található (egyik a város közigazgatási területén belül fekszik, a másik a Nietoperekbe vezető vasútvonal szomszédságában található). o Gościkowo Skoki Kuźnik Międzyrzecz Chycina (35 km hosszú) 148

45 Kaława (németül: Kalau) a lubusi vajdaságban fekvő, a międzyrzecki járáshoz tartozó falu, a 3E65 sz. országos főűt mellett között a Kaława nagyközség székhelye volt, között pedig közigazgatásilag a gorzówi vajdasághoz tartozott. A középkori település 1257-ben a Gościkowoban (Paradyż) lévő cisztercita kolostor birtoka volt. Valószínűleg már a XIII. század II. felében gótikus stílusú, falazott templom állt itt, Az évi svéd özönvíz idején, a templomot a svéd csapatok kifosztották és felgyújtották, között átépült, 1733-ban leégett. A templomot Józef Górczyński paradyżi apát kzdeményezésére barokk stílusban építették át. A templomi javakat 1796-ban a porosz állam foglalta le ban, a soron következő tűzvész után újjáépítették a templomot és felszerelését kicserélték ben kiépítették a Międzyrzecz Toporów közötti vasútvonalat. A XX. század 30-as éveiben Kaława mellett kiépítették a Miedzyrzecki erődrendszer Międzyrzecki Rejon Umocniony központi részét, melyet január közötti éjszakán törtek át a szomszédos Pniewoban (gmina Międzyrzecz). A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a település műemlékei: Szent Miklós plébániatemplom (kościół parafialny pod wezwaniem św. Mikołaja), között épült, a XIX. században átépítették ábra. Szent Miklós plébániatemplom A Międzyrzeczi erődrendszer (Międzyrzecki Rejon Umocniony) objektumai közötti időből Międzyrzecz, Centralny Odcinek MRU: o bunkerek: PzW nr: 716; 716 a; 719; 720 o négy páncélkupola o nr 717 hadállás a Scharnhorst erődcsoportban, 1939-ben építették. Międzyrzecki Rejon Umocniony Miedzyrzecki erődrendszer 399. ábra. Międzyrzecki Rejon Umocniony áttekintő térképe Schemat podziemi odcinka centralnego MRU Międzyrzecki Rejon Umocniony, MRU lengyel neve: Umocniony Łuk Odry i Warty (németül: Ostwall vagy Festungsfront im Oder-Warthe Bogen (FFOWB lub OWB)) Międzyrzecztől nyugatradélnyugatra kiterjedt erődrendszer húzódik, melyet a nácik húztak fel ban a keleti határ védelmére (Lubusi Kapu és az oderai hídfő). Az alábbiakban lengyel és magyar nyelvű forrásmunkák alapján mutatjuk be az erődrendszert. A németek által között kiépített erődrendszer a világon egyedülálló komplexum. Összesen 55 hídfőállásból áll, a vasbeton falak a 2,5 m-es vastagságot is elérik. A világ legnagyobb földalatti erődrendszereinek egyike. Jelenleg Lengyelország területén található és Skwierzyna környékéről Kaławán, Wysokán, Boryszynen át húzódik déli irányban egészen az Oderáig. A különleges földalatti mikroklímának köszönhetően itt található a legnagyobb európai denevértelep. A MRU központi földalatti szakaszai jelenleg denevér rezervátumok, melyekben 12 denevérfaj több mint 30 ezer egyede telel át. 149

46 A különálló erődöket 30 km-t kitevő alagúthálózat köti össze, ahol egykor villanyvonatok közlekedtek. A föld alatt fegyvergyárak is működtek januárjában az erődrendszert szovjet tankok foglalták el, és jó részüket felrobbantották. A földalatti folyosóhálózat egy része manapság turistaútvonalként bejárható. A megtekintés kizárólag idegenvezető segítségével történhet. * A versailles-i békeszerződés ellenére, a németek 1927-ben fogtak hozzá a keleti határaik megerősítésének kiépítéséhez. Az angolok beavatkozását megelőzve, az összes tevékenységet titokban végezték. A Międzyrzeczi erődrendszer (Międzyrzecki Rejon Umocniony) építése 1934-től folyamatosan folyt között építették az úgynevezett Nischlitz-Obra (Niesłysz-Obra) vonal keretében. Az első, könnyű erődök 12 bunkerből álltak a páncélelhárító ágyuk védelmére a géppuskások számára (ún. Hindenburg-stand). Megkezdődtek a széles skálára tervezett hidrotechnikai munkálatok is a zsilipek, gátak és felvonóhidak építése. Kilenc épülethez csatlakozott ott és hat áttolható híd Bródkiban, Przetocznicában és Cibórzban és három Ołobokban. 6-tól kezdődő számozást kaptak (a munkálatok 1938/39 fordulóján folytak, Bródkinál épült 622 híd építése után ezek félbeszakadtak) ben a régi 13 bunker helyzetét kiegészítették, páncél kupolákkal szerelték fel. Ebben az időben folytak az. ún. Erődített Front koncepciójának kiépítési munkái, melyek 1936 elején valósultak meg. A tervezett nehéz erődök legnagyobb kiépítése az Odera-Warta Ív középső szakaszán (Wysoka szakasz) zajlott. A 16 kilométer hosszú szakaszra 107 nehéz harci bunker, ún. Panzerwerke (budowla, dzieło pancerne) kiépítését tervezték, az ún. legerősebb, A szabvány szerint a bunkerek vastagsága 3,5 m és a páncélok vastagsága 600 mm ábra. Panzerwerke 717 Kaławában A tervezett létesítményeket géppuskákkal, automata gránátokkal, lángszórókkal, páncélelhárító fegyverekkel és tüzérséggel látták el. A messzehordó tüzérség páncélos ütegekben csoportosult és a 105 mm-es ágyúkhoz 20 km-es, a 149,1 mm-es űrméretű tarackokhoz a 15,5 km-es lőtávolsággal rendelkeztek. A folytatólagos Megerősített Front központi részében lévő objektumok össze voltak kötve egymással nem csak az erődcsoportok keretében, de a csoportok között földalatti fronthoz vezető utakkal is, ún. Główna Droga Ruchu 401. ábra. Miedzyrzecki erődrendszer évi terve 403. ábra. Földalatti tunel Główna Droga Ruchu (GDR) Az egész alap megvalósítása esetében a világ legerősebb és legkorszerűbb védvonala lett volna. Az északi és déli szakaszait hidrotechnikai létesítményekkel látták el. Néhány erődszerű csoport kivételével nem valósult meg a tervezett földalatti létesítmények összessége. A német elképzelések lehetővé tették a vonal pótlását új létesítményekkel, és a meglévő bunkerek bővítését. A fő Front kiépítése a B ellenállóképessű bunkerek építésétől kezdődött. A központi szakaszoka kapcsolódtak a földalatti tunel rendszerei. 150

47 404. ábra. Földalatti alagút A bunkerek pótmunkái lehetővé tették akár a páncélelhárító tüzérség tornyainak akár kazamatáinak megépítését. Kezdetben 37 mm kaliberű ágyúk használatát tervezték, a későbbi munkák 50 mm-es ágyuk elhelyezését szolgálták. A központi szakaszon, vízbetörési elleni művek készültek, foylamatos páncélelhárító akadályokat emeltek, ún. sárkányfoggal. A kiépített Erődített Front fő, folyamatos központi szakaszán kívül kisebb erődcsoportok is létesültek, amelyek között legnagyobb az Obra folyó kanyarulatában fekvő "Ludendorff" Csoport volt. gátrendszer nagyrésze elkészült. A Panzerwerke propagandanévvel felruházott, B és B1" szabványú erődrendszer 83 bunkerből állt. Előrehaladottak voltak a munkálatok az egyik A (A-8) ellenállóképességű bunkerkomplexumon valamint a nr 5 páncélütegen. Az első kísérleti kazamatát német 37 mm kaliberű páncélelhárító ágyuval szerelték fel. Ez a Ludendorff soportban volt májusában az erődítési munkákat Hitler utasítására felfüggesztették, aki néhányszor meglátogatta az erődrendszer építését (pl október 30-án) és nem értett egyet a munkák előrehaladásával. Az erődítési munkálatok sohasem valósultak meg az előzetes tervek alapján. A harckészültség bevezetésig a tízegynéhány bunker csak B1" ellenállóképességgel valósult meg. A megvalósult rendszer a korszerű harcászati felszerelésével géppuskák, gránátvetők és lángszórók nagyon erős volt. Hiányosságainak egyik volt a páncélelhárító fegyverek és ágyúk kiánya volt ábra. Miedzyrzecki erődrendszer évi kiépítése 1938-ig a központi szakaszon a földalatti fő rendszer és az északi és déli hidrotechnikai 406. ábra. Miedzyrzecki erődrendszer földalatti részeinek terve 1943-tól az O.W.B. földalatti központi szakaszát földalatti gyárként használták. Itt szerelték össze a légierő felszerelését. 151

48 Központi szakasz épített bunkerek és 1939-ig épülők Typ Nr Uzbrojenie Lokaliz. główne Pz.W xMG08, 2xMG34, Kursko 1xMG08(KF), M19, FW Linia OWB Pz.W XMG34, 2xMG34, GW Schill OWB 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34, M19 MGuP 755 1xMG08(K), 1xPak 35/36 Pz.W xMG34, 2xMG34, GW 1xMG08(KF), Nethel. M19, FW Pz.W xMG08, 2xMG34, GW 2xMG34, Nethel. 1xMG08(KF), M19 Pz.W xMG34, 2xMG34, GW 1xMG08(KF), Nethel. M19, FW Pz.W. 745* 1xMG08, 2xMG34, szosa 1xMG08(KF), M19, FW MGuP 743* 1xMG08(K), 1xPak 35/36 GW Schill OWB GW Schill N-O(518) szosa OWB OWB OWB OWB N-O(517) Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), GWLützow OWB M19, FW, (projekt PakT) Pz.W xMG34, 2xMG34, GWLützow OWB 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34, 2xMG34, GWLützow OWB 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34, 1xMG08(KF) GWLützow OWB Pz.W xMG08, 2xMG34, GWLützow OWB 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34, 2xMG34, GWLützow OWB 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34, 1xMG08(KF) KęszycaL. OWB Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34 (blok bojowy) Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34 (blok bojowy) A 8 brak danych?? (W budowie 2 obiekty) Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W 720 2xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W 719 2xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW GW Yorck OWB GW Yorck OWB GW Yorck OWB GW Yorck OWB GW Yorck OWB GW Yorck OWB GW Gneis. OWB GW Gneis. OWB 407. ábra. Przekrój zespołu magazynowo koszarowego Pz.W. 719 rys. R.M. JURGA 408. ábra. Przekrój kondygnacji bojowej Pz.W. 719 Rys. R.M. Jurga Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG34(K), 1xMG08(KF) Wysoka OWB 152

49 Pz.W xMG08, 2xMG34, 1xMG34(K), 1xMG08(KF), M19 Wysoka Pz.W. A64 1xMG34, 1xPakK(??), Blok wjazdowy Wysoka - A64, w budowie Pz.W xMG08, 2xMG34, 1xPak 35/36 Pz.W 717 2xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW Wysoka OWB N-O(516) GWScharn. OWB 409. ábra. Pz.W. 717 objektum terve Pz.W 716 2xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW, (blok bojowy) Pz.W. 716a 2xMG34, 1xMG08(KF) Pz.W xMG34, 1xMG08(KF) GWScharn. OWB GWScharn. OWB GW Friese. OWB Pz.W xMG34, 1x MG08(KF), (Blok GW Jahn wejściowy piechoty - A66) Pz.W xMG34, 1xMG08(KF), FW Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW GW Jahn GW Jahn OWB OWB OWB Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW, (projekt PakT) Pz.W. Nord 2xMG34, 2xMG34, M19, FW (W budowie) Pz.T. Pz.T. T2 1x15cm HT, 1xMG34 (W budowie) T3 1x15cm HT, 1xMG34 (W budowie) Pz.W XMG08, 1xMG08(KF), 1xPak 35/36 Pz.W xMG08, 1xMG08(KF) GW Jahn GW Jahn GW Jahn GW Jahn GW Jahn Boryszyn Staropole MGuP 780 1xMG08(K), 1xMG08(K), Staropole 1xPak 35/36 (?) Pz.W xMG08, 2xMG34, 1xMG08(KF), 1xMG08(KF), M19 Pz.W xMG08, 2xMG34, 1xMG08(KF), 1xMG08(KF), M19, (projekt Pak K) MGuP 702 1xMG08, 2xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19 (projekt Pak K) Pz.W 703 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW, (projekt Pak T) Pz.W xMG08, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW Pz.W xMG08, 2xMG34, 2xMG34, 1xMG08(KF), M19, FW, (projekt Pak K) GW Körner GW Körner GW Körner GW Körner GW Körner GW Körner OWB OWB OWB OWB OWB N-O(515) N-O(514) N-O(514) OWB OWB OWB OWB OWB OWB Együtt 43 elkészült bunker, 6 építés alatt*** Tervezett több mint 100 bunker MG - schron dla km, Pz.W. - schron odporność B, Pz.T. -schron artylerii wieżowej, Pz.B. - bateria pancerna, 153

50 PAK - kazamata dla armaty p.panc, P - schron dla armaty p.panc, MGuP - schron dla km i armaty p.panc., KF - kazamata flankująca i obrony wejścia, K - kazamata, PakT - armata w wieży obrotowej, PakK - armata w kazamacie, Pak 35/36 - armata polowa, MG08 - ckm, MG34 - ckm, M19 - granatnik, FW - miotacz ognia N-O - Niesłysz Obra, (XXX) - nr schronu wg numeracji Niesłysz Obra, OWB - Festungsfront, * - numeracja schronów wg Miniewicza i Perzyka "Międzyrzecki Rejon Umocniomy" ** - granice GW wg Miniewicza i Perzyka "Międzyrzecki Rejon Umocniomy" *** - budowa rozpoczęta w częściach naziemnych **** - autor Robert Słomian 1944 első felében hozzákezdtek az erődök előkészítéséhez a védelemre. A sorban elsőnek a tábori erődöket és a Ringstand 58c (Ringstand Bauform 58c, Tobruk, Regelbau 58c) típusú könnyű bunkereket építették, ezekből készült ábra. Ringstand 58c könnyű bunker Elfogyott az idő az helyzetű nehebb bunkerek építésének elkezdésére. A német vezérkar a páncélelhárító fegyverek hiányára fordította. Az újonnan tervezett kazamatákat a cseh 47 mm kaliberű cseh ágyúknak alakították ki. Kísérletileg ilyen bunkereket emeltek a Ludendorff csoport területén. A további építésre elfogyott az idő ábra. Így nézett ki a Pz.W. 717-es bunker 1945-ben (miután a Vörös Hadsereg elfoglalta) 412. ábra. Pz.W. 717 bunker napjainkban 1945 januárjában az erődítések kis számú személyzettel rendelkeztek. A bunkerek jó felszerelése ellenére a páncélelhárító fegyverek hiánya és a szovjet hadsereg januári offenzívájának megkezdése után a német seregekben általánosan uralkodó tájékozatlanság illetve a front gyors helyzetváltoztatása eldöntötte sorsukat. Január között súlyos harcok folytak. E három nap alatt a bunkerek jelentősen hátráltatták a szovjet csapatok előrenyomulását és eredményezték az Odera vonal németek által való megtartását. A háború után az erődöket átmenetileg a szovjet és a lengyel katonaság foglalta el. Több objektumot a legfoglalt anyagok tárolására használtak, mindenekelőtt a drága páncéloknak. Azután kifosztva álltak a betörök céljára. Az XX. század 80-as éveiben úgy tervezték, hogy a földalatti központi szakaszokban rádioaktív hulladékokat raktároznak majd. Jelenleg az O.W.B. szárny északi és a déli objektumainak nagy része üresen áll. Kizárólag vezetővel lehet megtekinteni ezeket az egész év során, ellenben a denevérek telelési időszakában (novembertől márciusig) az egyik folyosóból csak a Pz.W. 717 objektuma tekinthető meg szabadon. * A kiépített harci bunkerek teljes egészében, a frontvonal körülbelül 80 km hosszúságában magasodnak. Legnagyobb csoportosulásuk a központi szakaszon valamint a stratégiailag fontos irányok lezárásában az erődcsoportjaiban (Werkgruppe) és nagyrészt a központi szakasz földalatti bunkereinek a rendszerhez kapcsolódó részeiben találhatók. A front erődcsoportjai: Északi szakasz: 1. "Ludendorff" (Werkgruppe Ludendorff ) erődcsoport 6 bunker. 2. "Roon" (Werkgruppe Roon ) erődcsoport Panzerwerk nagy bunker különálló kettős toronnyal 3. "Moltke" (Werkgruppe Moltke ) erődcsoport 1 nagy bunker különálló kettős toronnyal. 154

51 Központi szakasz ( Wysoka ): 4. "Schill" (Werkgruppe Schill ) erődcsoport 2 bunker. 5. "Nettelbeck" (Werkgruppe Nettelbeck ) erődcsoport 3 bunker földalatti összeköttetés nélkül 6-11 csoport a folytonos Megerősített Front részei és földalatti rendszerrel vannak kapcsolatban 6. "Lützow" (Werkgruppe Lützow ) erődcsoport 7. "Yorck" (Werkgruppe Yorck ) erődcsoport 8. "Gneisenau" (Werkgruppe Gneisenau ) erődcsoport 9. Erődcsoport Scharnhorst (Werkgruppe Scharnhorst ) 10. "Friesen" (Werkgruppe Friesen ) erődcsoport 11. "Jahn" (Werkgruppe Jahn ) erődcsoport 12. "Körner" (Werkgruppe Körner ) erődcsoport 3 bunker földalatti összeköttetés nélkül. Déli szakasz: 13. "Lietzmann" (Werkgruppe Lietzmann ) erődcsoport 4 bunker földalatti összeköttetés nélkül ábra Múzeum egyik kiállítóhelye Az erődcsporthoz nem kapcsolódó bunkerek az egész vonal mentén szétszórva találhatók voltak, lezárva a támadási irányokat és elfalazva a hidrotechnikai akadályokat. Néhány objektum, egyforma géppuska állás az közötti időszakból származott, ahogy a későbbi Panzerwerkék alkották a második védvonalt a Wysoka szakaszon. * Az objektumrész látogatható. Legnagyobb látványosság a föld alatti komplexum. Egyik föld alatti turistaút Pniewoban található (egykori PGR Kaława). Különböző feltárt útvonal változatok vannak: a hosszabb 3 km-s, a rövidebb 1,5 km-es, illetve kívánság szerint variálható és számos úvonal a földfelszínen vezet. Ezenkívül Pniewoban katonai eszközök skanzene található, kiállító terem, amelyben számos, az MRU környékével és történetével kapcsolatos kiállítási tárgyat gyűjtöttek össze, és 2005 júliusától földalatti vasúti hajtány üzemel. Más földalatti utak kezdődnek Boryszyn körül, mint pl. a Pętla Boryszyńska (Boryszyni Hurok), amely több variációval rendelkezik, a látogatók lehetőségétől függően, sőt 5 km hosszúságig. A föld alatt +10 és +12 C közötti állandó hőmérséklet uralkodik. A föld alatti látogatások vezetővel zajlanak, díj ellenében. A Régió területén szervezik a Zloty Pojazdów Militarnych, Katonai Harcjárművek Találkozóit. * 414. ábra. Pętla Boryszyńska Międzyrzecki Védövezet Międzyrzecki Rejon Umocniony, MRU lengyelül: Umocniony Łuk Odry i Warty (németül: Ostwall albo Festungsfront im Oder-Warthe Bogen (FFOWB lub OWB)) 1999-től az MRU földalatti Központi Szakaszán számos denevér található. A denevérek kutatásában a Wrocławi Természeti Egyetem valamint a Drezdai Denevér-gyűrűző Központ munkatársai vesznek részt. Az akció során 12 denevérfaj közel egyedét számoltak össze. - A denevérek (Chiroptera) az emlősök osztályának egy rendje. 19 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. A kutatást dr. Tomasz Kokurewicz vezeti a Wrocławi Természeti Egyetem Ökológiai és Zoológiai Tanszékéről. A denevérek meglévő állapotának védelme céljából létrehozták a Denevérek természeti Rezervátumait (Rezerwaty przyrody Nietoperek). Az előforduló denevérek: vízi denevér vagy vízi egérfülű-denevér; Nocek rudy (Myotis daubentonii) közönséges denevér; Nocek duży (Myotis myotis) horgasszőrű denevér vagy horgasszőrű egérfülű-denevér; Nocek Natterera (Myotis nattereri) nagyfülű denevér vagy Bechstein egérfülűdenevére; Nocek Bechsteina (Myotis bechsteinii) tavi denevér vagy tavi egérfülű-denevér; Nocek łydkowłosy (Myotis dasycneme) nyugati piszedenevér; Mopek (Barbastella barbastellus) 155

52 barna hosszúfülű-denevér; Gacek brunatny (Plecotus auritus) Brandt-denevér; Nocek Brandta (Myotis brandtii) bajuszos denevér; Nocek wąsatek (Myotis mystacinus) közönséges késeidenevér; Mroczek późny (Eptesicus serotinus) közönséges törpedenevér; Karlik malutki (Pipistrellus pipistrellus) szürke hosszúfülű-denevér; Gacek szary (Plecotus austriacus) 418. ábra. Muzeum Katonai harcjármű 415. ábra. Muzeum T 34-es harckocsi 419. ábra. Orosz SZ-75 légvédelmi rakéta 5cm GrW 36 - Elhelyezés erődítményekbe 5cm Granatwerfer 36 Az 5 cm-es aknavető statikus erődítményekbe történt telepítéséről nem sok adatunk van, de valószínű, hogy ezt a fegyvert sem hagyták ki a német hadmérnök. Ezt bizonyítja az alábbi fotó is: ábra. Muzeum Fortyfikacje MRU w Pniewie pod Kaławą 420. ábra. A képen egy beton alapra helyezett forgózsámolyos 5cm-es aknavetőt láthatunk, amely valószínű egy erődítmény része lehetett. A zsámolyra lefogatott aknavető így 360º-ban forgatható volt. 156

53 5cm M19 Maschinengranatwerfer Az 5cm automata aknavetőt egyértelműen erődítményekbe tervezeték. Legnagyobb számban (38) a Keleti Fal (Ostwall) panzerwerken erődítményeibe lettek az először beépítve között. Később a Siegrfried-vonalba (Westwall) építettetek 30 darabot, elsősorban B- Werke típusú bunkertípusba. A németek térhódítása után, a kiépített Atlanti Fal erődítményeibe is 30 automata aknavetőt építették be. (A statikus német védelmi rendszerekkel külön is foglalkozunk) Ostwall (Keleti Fal) Az Odera-Warta folyó között kiépített erődrendszert külön mutattuk be, így itt csak az M19 automata gránátvető erődítménybe való beépítésével foglalkozunk. A Keleti Fal alábbi erődítményeibe (panzerwerken) építették be: Északi szakasz: Pz.W. 817 Roon Werkgruppe Pz.W. 814 Moltke Werkgruppe Pz.W. 805 Központi szakasz: Pz.W. 761 Kursko Pz.W. 757 Schill Werkgruppe Pz.W. 754 Schill Werkgruppe Pz.W. 750 Nethelbeck Werkgruppe Pz.W. 748 Nethelbeck Werkgruppe Pz.W. 746 Nethelbeck Werkgruppe Pz.W. 745 Pz.W. 741 Lützow Werkgruppe Pz.W. 739 Lützow Werkgruppe Pz.W. 736 Lützow Werkgruppe Pz.W. 732 Lützow Werkgruppe Pz.W. 730 Lützow Werkgruppe Pz.W. 727 Yorck Werkgruppe Pz.W. 724 Yorck Werkgruppe Pz.W. 721 Yorck Werkgruppe Pz.W. 720 Gneisenau Werkgruppe Pz.W. 719 Gneisenau Werkgruppe Pz.W. 772 Wysoka Pz.W. 717 Scharnhorst Werkgruppe Pz.W. 716 Scharnhorst Werkgruppe Pz.W. 714 Jahn Werkgruppe Pz.W. 713 Jahn Werkgruppe Pz.W. 712 Jahn Werkgruppe Pz.W. Nord Jahn Werkgruppe Pz.W. 782 Körner Werkgruppe Pz.W. 701 Körner Werkgruppe Pz.W. 702 Körner Werkgruppe Pz.W. 703 Körner Werkgruppe Pz.W. 706 Körner Werkgruppe Pz.W. 708 Körner Werkgruppe Déli szakasz: Pz.W. 646 Rokietnica Pz.W. 630 Skape Pz.W. 623 Cibórz Pz.W. 598 Oŀobok Pz.W. 589 Oŀobok Panzerwerke 717 Kaławában Az erődrendszerbe beépített 38 M19 Maschinengranatwerfer (automata aknavető) közül a Panzerwerke 717 erődjét mutatjuk be, mely a Schanhorst Werkgruppe központi egysége volt. Ez az erőd az Ostwall Központi Szakasz egysége. Ma Lengyelország területén a Wysoka (németül Wissek) és Kaława (németül Kalau) közti útvonal mellett található meg és jelenleg múzeumként működik ábra. Panzerwerke 717 építési helye Az alsó perspektivikus vázlaton látható a Scharnhorst Werkgruppe egysége (Pz.W.716- Pz.W.716a-Pz.W.717) és az összekötő alagút rendszert ábra. Scharnhorst Werkgruppe Az erődítményeket alagút rendszer kötötte össze, melyben kisvasúttal oldották meg az erődök ellátását lőszerrel, élelemmel és felszereléssel. A négyszintes erőd fegyverzete: 2 MG34 géppuska 20P7 típusú hatnyílásos acélkupolába, 1 fixen beépített lángszóró 420P9 acélkupolába 1 M19 automata aknavető 424P1 acélkupolába 1 MG34 és MG08/15 géppuska MG 7P7 B1 típusú páncélfallal (őrség) 423. ábra. M19 Maschinengranatwerfer elhelyezése 157

54 Az aknavető a homlokzati fronton levő helyiségbe (17) helyezték el. A mellette levő helyiségbe (16) történt az adagoló keretek töltése, tárolása tároló állványokon. A lőszert a IV. szinten levő lőszerraktárból szállították a csillével és lifttel a II szintre. Innen kézben kellett felvinni, lépcsőn keresztül, az előkészítő helyiségbe. Forrás: elhelyezes-eroditmenyekbe.html _Umocniony emetek/westwall03.htm 158

55 A lubusi vajdaság címere Feltáratlan területek Ebben a részben a 2013-ban a Rally Polska 2013 autóstúra során részben időhiány, másrészt a fennmaradt történeti emlékek hiányában tíz kihagyott várost mutatunk be: Dobiegniew, Gubin, Jasień, Lubniewice, Lubsko, Łęknica, Małomice, Nowogród Bobrzański, Skwierzyna, Szlichtyngowa. A lubusi vajdaság Lengyelország egyik legszebb része. A vajdaság területének közel 80 %-át bejártuk. A kimaradt városokat a teljesség igényével itt ismertetjük. Az ezt követő útvonalak már a nyugat-pomerániai vajdaság területén folytatódnak. 159

56 Dobiegniew Dobiegniew (1945-ig németül: Woldenberg) a lubusi vajdaság délnyugati részén fekvő város a strzelecko-drezdenecki járásban között a város közigazgatásilag a gorzówi vajdasághoz tartozott. Fekvése: N E. A város területe: 5,69 km évi adatok szerint a város lakossága: fő volt. A város a Dobiegniewi Tóvidéken, a Puszcza Drawska edőség határán, a Wielgie tó mellett fekszik, a városon keresztül folyik a Mierzęcka Struga folyó (németül: Mehrentiner Fliess). Turista-, pihenő- és szolgáltató központ, élelmiszeriparral. Gorzów Wielkopolskitól 50 kmnyire, Piłától 70 km-re terül el ábra. Dobiegniew természeti környezete A városban városi és vajdasági utak keresztezik egymást: nr 22 országút, iránya: Kostrzyn nad Odrą Gorzów Wielkopolski Dobiegniew Wałcz Elbląg nr 160, vajdasági út, iránya: Międzychód Drezdenko Dobiegniew Choszczno Suchań A városon vezet át a 351 számú Poznań Szczecin közötti vasútvonal. A helység latinizált névváltozata, villa Dobegneve egy 1280-ban, Poznanban kiadott, II. Przemysł lengyel király által aláírt latin nyelvű dokumentumban fordul elő. Dobiegniew halásztelepülés 1298 körül kapott városi jogot júniusában a lengyel-lovagrendi háború útvonalában állt a cseh-nagylengyelországi katonaság szállta meg. A német lovagok 1410-es megsemmisítő vereségük után két alkalommal próbáltak visszavágni ben, majd 1422-ben két hadjáratot indítottak Lengyelország-Litvánia ellen, de mind a kétszer vereséget szenvedtek II. (Jagelló) Ulászlótól és Witold litván uralkodótól ban meghalt Witold, s a trónt Švitrigaila vette át, aki Ulászló és Witold korábbi közös ellensége, s a Német Lovagrend támogatottja volt. A lovagrend és Švitrigaila szövetkezett Ulászló ellen, s együtt támadták meg 1431-ben. A teuton lovagok Krajna, Nieszawa, Kujávia és a még ben elvesztett Dobrzyń területén folytatták a hadműveleteket. A német lovagok elleni harcokban a lengyel sereg oldalán a moldvai vajda I. Sándor katonái is részt vettek. Sándor már a grünewaldi csatában is harcolt a németek ellen. Ulászló 1432-ben a táboritáktól kapott segítséget, akikkel visszaszorította a lovagokat és benyomultak Poroszország, illetve Pomeránia területére. A háború utólagos, külön epizódja, amikor a husziták Ondrej Prokoppal az élen Németország érintésével, a lengyelekkel közösen betörnek Kelet- Pomerániába és feldúlják egészen Konitzig (ma Chojnice, Lengyelország). Utóbbi helységnél a német lovagok vereséget is szenvednek tőlük. A várost néhány tűzvész során többször elpusztult. A II. világháború idején ( ) itt volt a legnagyobb tiszti hadifogolytábor Das Offizierslager II C (Oflag II C) Oflag II C Woldenberg. A tábor helyén múzeum (Muzeum Woldenberczyków) nyílt ben a város 85 %-a elpusztult. A Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában az alábbi műemlékek szerepelnek: a XIV. századi, gótikus Krisztus Királyplébániatemplom (kościół parafialny pod wezwaniem Chrystusa Króla), a XV. század első felében és a XIX. században átépítve ábra. Kościół parafialny p.w. Chrystusa Króla A templomi temető, Bástya a középkori városi védőfalak részletével, a XIV. századi őrhellyel, Arzenál (fegyvertár), a XIX. század első feléből. 160

57 Gubin 19.) wrocławi herceg dokumentumában fordul elő, melyben mentességet ad a Gubinból importált só vámfizetése alól és raktározási jogot adott június 1-jén Henryk Ilustris, Meissen (Meißen, latinul Misena, Misnia, Misnensium) és a Keleti Őrgrófság grófja Gubinnak alapítói és magdeburgi városjogot adományozott, 1311-ben saját pénzverési jogot kapott. A XVI. században (1526-tól) a város Csehországhoz tartozott. Gubin (németül: Guben) városa lubusi vajdaságban, a krosnói járásban, a Nysa Łużycka (csehül: Lužická Nisa, németül: Lausitzer Neisse) jobb partján, a Lubsza mellett ábra. Gubin földrajzi helyzete Gubin Alsó-Lausitz Łużyce Dolne (németül: Niederlausitz, latinul: Lusatia Inferior) lengyel részében fekszik, Németország határán és 1945-ig a német Guben város keleti része volt. Német társvárosa: Guben ( között Wilhelm- Pieck-Stadt Guben) ábra. A történelmi Alsó-Lausitz térképe Területe: 20,68 km 2. Tengerszint feletti magassága: m. Lakosság: fő. Elhelyezkedése: N E. Vasúti és közúti határátkelőhely helezkedik el itt. A város között közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott. * Gubin környéke a korai középkorban az I. Henrik vagy Madarász Henrik (németül: Heinrich I. der Vogelsteller), (vsz július 2.) 912-től szász herceg, 919-től haláláig német király vezette szászok és az alsó-lausitzi és lengyel erők közötti összecsapás helye volt. Első írásos említése a XIII. század első feléből (1211) való, I. Henrik, más néven Szakállas Henrik (lengyelül: Henryk/Jędrzych I Brodaty), ( március 428. ábra. A Cseh királyság a XV-XVII. században 1620-ban az egész Alsó-Lausitzcal együtt Szászországhoz került. Napóleon bukása után, az évi bécsi kongresszus döntése alapján Poroszországhoz került, a továbbiakban meg Brandenburghoz. A XIX. században megépült a vasútvonal: 1846-ban nyílt meg a Berlin Wrocław vonal (az egyik legrégebbi a mai Lengyelország területén), 1870-ben meg Krosno Odrzańskie állomásig között Gubinban megindult a villamosforgalom. A II. világháború idején, 1945-ben az ún. Halál hegyen (Góry Śmierci) folytatott súlyos harcok során a város kb. 90 %-a elpusztult, a szovjet csapatok február 28-án foglalták el a várost. A szövetségesek a jaltai konferencián jelölték ki a háború utáni Lengyelország határait az Odera és Nysa Łużycka mentén, ennek következtében a jobboldali városrész a mai neve alatt Lengyeloszághoz került ábra. Gubin műholdas képe Az akkori lakosságát Németországba telepítették át. A városba Keleti Részekről érkezetteket telepítettek. 161

58 A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartásában az alábbi műemlékek találhatók: Piastowska Nadbrzeżna Roosevelta 3 Maja utcák által bezárt területen Székesegyház Szent Háromság plébániatemplom a XV. század első feléből, és a XVI. századból az egyik legnagyobb gótikus építészeti emlék Lengyelország nyugati részében. A háromhajós, román stílusú bazilika első írásos említése 1324-ből való ábra. Az egykori székesegyház ábra. A székesegyház egykor és ma 430. ábra. A plébániatemplom alaprajza Egy földrengés után a XIV. században lebontották és helyén gótikus templom építéséhez kezdtek. A munkálatokat 1844-ben fejezték be. A legnagyobb hatású és legszebb templom volt Alsó-Lausitz területén. A II. világháború alatt csaknem teljes egészében elpusztult. A későbbi időszakban a törekvések ellenére már nem épült újjá. A 70-es években a romokat tartósították. Azért hogy megmentsék a műemléket, 2005-ben megalapították a "Fara Gubińska Centrum Spotkań Polsko-Niemieckich" valamint a németekkel: "Stowarzyszenie Wspierające Odbudowę Fary" = Plébániatemplom Újjáépítését Segítő Társaság társaságokat. A plébániatemplom legendája: 1. Azon a helyen, ahol a mai plébániatemplom áll, egy tó volt. A tóból előbukkant egy fehér szarvasbika. A helység lakossága a helyet szentnek nyilvánította és feépítette a templomot. 2. A város huszita ostroma idején az apácák egyike a templom tetejére menekült, magával víve egy kecskét és egy csomó szénát. A kecsketejjel táplálkozva, az apáca búvóhelyén maradt egészen a város hiszák általi dúlása idejéig, ezáltal megmenekült. Ezen esemény emlékére a saroktornyocska tövében az apáca és a kecske alakját helyezték el. 3. A torony nyugati oldalán három kereszt látható, melyek a templom építése idején meghalt munkásoknak állítanak emléket ábra. Az elpusztult székesegyház madártávlatból 162

59 XIV-XV. századi védőfalak bástyákkal és tornyokkal: o Ostrówi Kapu-tornya (wieża Bramy Ostrowskiej) műemlék a városfal maradványokkal együtt a XV. és XVI. század fordulójáról. Ez az építmény az Ostrówi Kapu védelmi rendszerének részeként áll ábra. Wieża Bramy Ostrowskiej o Kapu és falak (ul.3 Maja) az Ostrówi Kapunál lévő nyugati városfalak része 432. ábra. Városháza A II. világháború alatt a városháza súlyos sérüléseket szenvedett. Átépítése tíz évig tartott ( ). Jelenleg a városháza épületében a Városi és Pedagógiai Könyvtár (Miejska Biblioteka Publiczna w Gubinie), Művészeti Galéria, a Gubini Kultúrház (Gubiński Dom Kultury) valamint egy étterem kapott helyet, melyben megtekinthetők a pusztulástól megmenekült háló és csillagboltozatok. A városháza tornyán, amely alig észrevehetően eltér a függőleges iránytól, zenélő óra található. Mint a hatalom reprezentatív székhelye, falai között olyan előkelőségeket látott vendégül, mint Zygmunt Jagiellończyk, Erős Ágost (1709- ben) és I. Péter cár 1712-ben. A városi hatóságok 1923-ig működtek a városházán. Számos XVIII. és XIX. századi ház maradt fenn, melyek figyelemre méltó építészeti emlékek: Az ul. Konopnickiej 4 szám alatti épület XVIII. századi. Az ul. Jedności Robotniczej 6 alatt álló gerendavázas ház 1820-ból való ábra. o Szűz torony (wieża Dziewicza) a városfalak keleti kiugrásában állt o Kapu és falak a Dąbrowski utcánál. A városháza a XV/XVI. századból való. Az épület a rynek nyugati oldalán áll. Anyakönyve 1276-ben kezdődik. A keleti oldalról a késő gótikus időkben lépcsőzetes csúcsozatot kapott pilaszterekkel. A városi tanács tagjai, a tanácsosok, az esküdtszék, a bírósági intézmények kaptak helyet benne től kezdődő dokumentumokban feltűnt a polgármester hivatala. A torony a XVI. század első szakaszában épült. A városháza hosszanti homlokzatát között átépítették. A tető párkányzata felett három későreneszánsz jellegű csúcsot emeltek ábra. Gerendavázas ház 1820-ból. XIX. század első feléből származó házak: ul. Bohaterów 3, ul. Lenino 3, 5, 7; ul. Wojska Polskiego 9 (villa és kert), 20, 22, 25, 59. A Dąbrowski utca 1, 3, 6, 8, 11, 15 számú házak villa, kert; 22 számú épület a XIX. század elejéről, és a XX. század kezdetéről valók. XIX/XX. századi kőházak: ul. Roosevelta 8, 10; az ul. Śląska 4, 5, 12, 14b, 16, 17, 18, 19, 26, 27, 28, 29, 33, 35, 44, 46, 55, 58, 74 házai; ul

60 Maja 3, 14 illetve az ul. Piastowska 3, 6, 7, 8, 9, 11, 12, 14, 16, 18, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 28a, 29, 39, 42, 43, 47, 48, 49, 50 (villa és kert), 57 (villa és kert), 61, 64, 65 (villa és kert). Ebből az időszakból való a pékség, két épület, ul. Fabryczna 5, a borospince műhellyel (ul. Piwna 1). Az ul. Kunickiego 4 szám alatti villa az évekből való. A kert, a szökőkút, a kertilak 1920 utáni. Az ul. Obrońców Pokoju 1, 5, 7 házai a XIX. század első feléből és a XX. század elejéről valók. Az ul. Oświęcimska 1 alatti ház villa és kert, illetve a 2, 3, 4 házak a XIX. századból valók. Friedrich Pieck (1876. január 3. Guben szeptember 7. Kelet-Berlin) szociáldemokrata, később kommunista német politikus háza az ul. Piecka 5. szám alatt áll. Friedrich Wilhelm Reinhold Piecket az NDK 1949-es megalapítása után az állam elnökévé választották. Az elnöki pozíciót haláláig töltötte be. Az ul. Racławicka 1, 6 házai a XX. század elejéről valók. Ebből az időszakból származnak az ul. Świerczewskiego 2, 4, 6, 8, 10, 12, 13, 14, 16, 17, 18, 19, 45 házai. A 20, 22, 24 szám alattiak XIX/XX századiak. Az ul. Wyspiańskiego 6, 11, 13 házak a XX. század kezdetéről származnak. Az ul. Zwycięstwa 1, 18, 20, 22, 24, 26 villái és kertjei 1920 utánról valók. Az ul. Żwirki i Wigury 24 szám alatt épület a XIX. század végén épült. Az ul. Żymierskiego 13, 15, 16, 19 házai a XIX. század első feléből illetve a XX. század kezdetéről valók. Más emlékek és természeti értékek: Zsinagóga: a városban 1878-tól állt, de a kristáyl éjszaka idején, november 9-ról 10-re virradóan elpusztult. Erre az eseményre emlékeztetve egy emlékkövet helyeztek el ábra. Bűnbánati keresztek 1977-ben létesült Park Aleksandra Waszkiewicza. Színház sziget Wyspą Strzelniczą. A XIX. században a lövész testvérek székhelye és intézménye volt itt ben 750 fő befogadóképességű színházat építettek itt. Az 1870-ben létesült Park Adama Mickiewicza értékes fagyűjteménnyel. Helyőrség között Gunin nagy katonai helyőrséggel rendelkezett között állították fel a 19. Gépesített Hadosztályt, amely 1957-ben Aleksander Waszkiewiczről (Александр Александрович Вашкевич), a Vörös Hadsereg belorusz ezredesről elnevezett 5. Szász Páncélozott Hadosztállyá alakult ben átszervezés folytán az 5 Szász Páncélos Hadosztály átalakult Bolesław Chrobry lengyel királyról elnevezett 5 Határmenti Gépesített Hadosztállyá, majd később 5 Határmenti Gépesített Brigád lett ben pedig az egész gubini helyőrséget felszámolták ábra. Emlékkő Bűnbánati keresztek három gránitból készült középkori kőkereszt ábra. Az egykori helyőrségi templom Gazdaság A város a középkor óra kereskedelmi jelleggel bír. A szláv-német határon fekvő város a cseh, német és lengyel befolyási övezetbe tartozott. Egykor skót, magyar és lengyel kupecek marhákkal és gabonával kereskedtek itt. Jelentős hajózás folyt a Neissen és az Oderán is. A város ma is jelentős gazdasági terület. 164

61 Jasień Jasień (németül: Gassen) város a lubusi vajdaságban, a żarski járásban, Żarytól 14 km-re felszik között a város közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott évi adatok szerint területe: 4,79 km évi adatok szerint lakossága: 4376 fő volt. Elhelyezkedése: N E. Jasień az Nowa Sóli (németül: Neusalz an der Oder) Mélyföld (Obniżenie Nowosolskie) körzetben, a Lubsza mellett fekszik. A város Zielona Górától délnyugatra helyezkedik el. A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartásában az alábbi műemlékek szerepelnek: Evangélikus templom, jelenleg Rózsafüzér Királynője római katolikus plébániatemplom, a XVIII. század első feléből, egykor protestáns gyülekezet. Palota közötti évekből ábra. Rynek A helység első írásos említése 1000-ből való, Gozenna néven szerepel, melyet III. Ottó császár a Nienburgi benedek rendi apátságnak adományozott ban Gozewa néven szerepel, a XIV. századtól németes formája: Gassen között a helység a Bieczából való von Wiedebach család birtoka ban városi jogokat kap ben a nagy tűzvész során a városka szinte összes faháza leég, melyeket téglából építenek újjá ban megkezdik az új templom építését is között a városban palota épült. A XIX. században Jasieńben fejlődni kezd az ipar, posztógyár és gyapjúfonó alakul, működni kezdenek a vízimalmok és a téglagyárak. A II. világháború idején Jasieńben állítják fel a Gross Rosen koncentrációs tábor fíliáját ben a város Lengyelországhoz kerül. Akkori német lakosságát Németországba telepítik át. Kezdetben a lengyel közigazgatás a város Gocław nevét használja, végül 1946-ban bevezetik a Jasień névalak használatát ábra. Palota - Jasień Palota, a bejárati homlokzatán klasszicista timpanonnal Értékes épületek láthatók az alábbi helyeken is: ház az ul. Kościuszki 3 szám alatt, XVIII. századból való egykori vendégfogadó, jelenleg ház az ul. Krótka 1 szám alatt, az ul. Sienkiewicza 40 szám alatti ház valamint a pl. Wolności 16 alatti ház földalatti része és a pl. Wolności 17 alatti ház XVIII. századból valók. Az ul. Świerczewskiego 3, 9, 16 alatti házak a XIX. század elejéről valók. Más műemlékek: Jó állapotú épület együttesek és építmények maradtak fenn a XVIII. és XIX. századból és a XX. század elejéről. Lengyelország legkisebb feliratos bűnbánati keresztje 1813-ban készült. Fél malomkőből készült, 37 cm hosszú és 35 cm széles, 8 cm vastag. 165

62 Lubniewice Lubniewice (németül: Königswalde) a lubusi vajdaság középső részén, a sulęcini járásban található. A Lubiąż és a Krajnik tavak mellett fekszik. A környék legnagyobb tava a közelében elterülő, 2,409 km² területű Lubniewsko (Nakońskie) kötött a város közigazgatásilag a gorzówi vajdaságban feküdt. Tavak, erdők és dombok között fekvő festői üdülőhely évi adatok szerint területe: 12,11 km évi adatok szerint lakosainak száma: 1927 fő. Lengyelország legkisebb városainak egyike. Elhelyezkedése: N E. Nagy erőségeg területén található ábra. Lubniewice szökőkút A város két tó, a Lubiąż és a Krajnik közötti keskeny földrészen helyezkedik el. A város a 136 számú vajdasági útnál található. Innen indulnak a Bledzewbe (németül: Blesen) illetve Skwierzynába (németül: Schwerin an der Warthe) vezető helyi utak. * Lubniewice első írásos említése 1287-ből való, amikor a város neve felbukkan II. Przemysław herceg dokumentumaiban. Az első feljegyzés töredékek 1322-ből származnak. A település lakói ebebn az időszakban vadászattal és széleskörű kézműiparral foglalkoztak. Ez a város fejlődését eredményezte a következő néhány száz évre, a városlakók a gazdag jövedelmük után bőségben éltek. A lengyel testvérek, lengyel ariánusok vagy szociniánusok kora újkori lengyel litván vallási irányzat volt, amelynek tagjai tagadták a Szentháromságot, elutasították a gyermekkori keresztelést, és a szabad gondolkodáshoz való abszolút jogot vallották. Ez volt az egyetlen vallási irányzat, amelyet név szerint is kizártak az 1573-as varsói konföderáció hatálya alól ban a lengyel testvéreket kiűzték a Rzeczpospolita területéről. Utolsó határon túli közösségük ban szűnt meg. Az irányzat az 1930-as években újjáéledt. A lengyel testvéreket 1658-ban meggyanúsították azzal, hogy az özönvíz (északi háború) idején együttműködtek a svédekkel, és a szejm döntése értelmében kiűzték őket a Rzeczpospolita területéről ez volt az első alkalom az ország történelmében, hogy ennyire súlyosan megsértették volna a vallásszabadságot, valamint első és utolsó alkalommal száműztek egy vallási közösséget. Ennek következtében a szekta tagjainak jelentős része kivándorolt, és magával vitte az unitarizmus gondolatát. Hollandiában, a Porosz Hercegségben, Erdélyben (főleg Kolozsváron), Sziléziában (főleg Kluczborkban) és az északnémet területeken telepedtek le. Az országon belül maradó ariánusok egy része illegalitásba vonult. Így telepedtek le a határmenti Brandenburgi Őrgrófság területén is Lubniewicében, ahol a XVIII. század első felében a gyülekezet prédikátora és minisztere Samuel Crell-Spinowski (Kluczbork március Amsterdam június 9.) volt ben a timsó, KAl(SO 4 ) 2 rétegek felfedezésével kapcsolatban bánya nyílt. A város soron következő gyors fejlődése kezdődött. A Brandenburgba betörő orosz csapatok súlyos pusztítást végeztek a bányában, ami annak bezáráshoz vezett és a város gazdasága stagnálni kezdett. A XVIII. században azonban fejlődni kezdett a textilgyártás és a posztókereskedelem. A selyemhernyók tenyésztése után megkezdődött a selyemgyártás. Jelentős volt a komlótermesztés is a kertekben és a telkeken ban városjogot kapott ben lengyelországhoz került és faluvá minősítették vissza. Akkori német lakosságát Németországba telepítették át ben nagyközség megkapta a "Najbardziej Ekologicznej Gminy w Polsce" = Lengyelország Legökológiaibb Települése címet kapta december 30-án, az önkormányzat és a város lakosságának fáradozásának köszönhetően Lubniewice visszanyerte városi jogait. * A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint műemlék a XV. század első feléből és a XV. századból való Rózsafüzér Királynéja rómaikatolikus plébániatemplom (kościół rzymskokatolicki parafialny pod wezwaniem Matki Bożej Różańcowej), tornya 1882-ből való, a templom felszerelése XVII és XVIII. századi. A palota a XVIII-XX század között épült. Az ban épült óvár neoklasszicista stílusú és 1846-ban épült át. A monumentális neoreneszánsz újvár 1909-ből való, kilátótoronnyal. Parkja a XIX. században létesült. Az ul. Jana Pawła II (dawnej ul. Bohaterów Stalingradu 35) alatt lévő gerendavázas ház ből való, a XIX. században átépítették. 166

63 Lubsko Lubsko (egykor: Zemsz, németül: Sommerfeld) a lubusi vajdaság egyik városa, a żarski járásban között közigazgatásilag a zielonogórai járáshoz tartozott évi adatok szerint területe: 12,51 km 2. Tengerszint feletti magassága: 65,7 122,5 m március 31-i adatok szerint lakosainak száma: fő. Elhelyezkedése: N E Lubsko Dolnołużycki Méyledésben, a Lubsza folyó mellett, a lubusi vajdaság délnyugati részében, a Zielona Góra-Zasieki-Forst és Żary-Gubin utak kereszteződésében fekszik, a német határ közelében. Lubsko a Kotlina Zasiecka (317.23) Zasiecki Katlan keleti peremén helyezkedik el. * A város első említése, mint Sommerfeld 1258-ból való. Történelmileg Alsó-Lausitzhoz tartozik, a XIV. századbana glogaui herceg birtoka volt től a város Brandenburghoz tartozott ban helyezték forgalomba a Berlin Wrocław közötti vasútvonalat, meg 1913-ban kapcsolat létesült Krosno Odrzańskiével ben lengyelországhoz került, kezdetben Zemsz név alatt között Lubsko jérási város volt (powiat lubski). A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint műemléki város. A városháza reneszánsz stílusú, 1580-ben épült. o További figyelemre méltó kőházak: ul. Krakowskie Przedmieście 3, 6 nincs meg, 7, 19/Mickiewicza 1; 21, 29, 30, 65, 65 a-b További hét ház: ul. Sienkiewicza 1, 2, 3, 6, 7, 12, 14 a XVIII. és XIX. századból. Plac Wolności, nr: 3/4,7,8,9, 10, 11,12,14,15,19,20, 22,23,25, 29, 30,31,32,33, 34 beépítése a XVIII,, XIX. és XX. századból való. A plébániatemplom (kościół parafialny pod wezwaniem Nawiedzenia Najświętszej Marii Panny) gótikus stílusú, a XIII. század első feléből, a XIV-XV. században átépült (pl. Wolności 2) ábra. A gótikus kościół pw. Nawiedzenia Najświętszej Marii Panny Az ul. Zamkowa 10 szám alatti vár jelenleg társadalmi segítség háza 1570-ből való, XVIII. és XIX. században átépítve ábra. Ratusz o Az ul. Kopernika 1 szám alatti ház a XIX század első feléből való. Az ul. Kopernika 20a alatti ház a melléképülettel 1690-ből származik, 1859-ben átépítették. Az ul. E. Plater 2-4 / Krakowskie Przedmieście sarkán álló ház ben épült. Az ul. Poznańska 8 a XIX. század elejéről való. o Az ul. Mickiewicza 4 (d.24) alatti vendégfogadó a XVIII. és XIX. századból való. Az ul. Popławskiego 6, 18 alatti vendéglők XVIII. századiak. temetőkápolna, 441. ábra. Jelentősen átépített vár A Żarski kapu bástájya (wieża Bramy Żarskiej, ul. Popławskiego), XIV/XV. századi, gótikus stílusú, 1935-ben átépítve ábra. Lubsko wieża Bramy Żarskiej 167

64 Łęknica Łęknica (németül: Lugknitz, között Lubanica) város a lubusi vajdaságban, a żarski járásban, a Nysa Łużycka partján fekszik között a város közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott. Határtelepülés. Területe: 16,43 km 2. Tengerszint feletti magassága: 155 m. Lakosainak száma ben: 2612 fő volt. Elhelyezkedése: N E ábra. Łęknica elhelyezkedése Kezdetben önálló nagyközség volt (Lugknitz) március 31-én Mużaków (Bad Muskau) településhez csatolták, ezután 1945-ig ennek jobbparti városrésze volt ábra. A német-lengyel határváros fekvése * A századok folyamán a várost többször sújtotta tűzvész és hadjárat. Városi jogokat 1452-ben kapott. A városközpont a Neisse nyugati partjén található, keleten rétek, mezők és erdőség határolja. Ezen az oldalon Muskauval határos, mely Wendyjska Wieska, később Luknić és Lugnitz volt ismert és ebből alakult a háború utáni Łęknica. Város a II. világháború előtt Bad Muskau jobb parti elővárosa volt, és a lengyel-német határon helyezkedett el a Nysa Łużycka partján. A II. világháború végén Łęknicában február 22-től a jobbparti Bad Muskau valamint a falusi Lugknitz kapcsolatos volt egymással őszétől a határon a Wojska Ochrony Pogranicza (WOP) lengyel határőr csapatok teljesítettek szolgálatot. A város a háború alatt 70 %-os kárt szenvedett. Jelentős pusztulást szenvedtek a különböző ipari létesítmények: Babina barnaszén bánya (40%), üveghuta (30%) és tetőcserépgyár (50%). Katonai betelepülők voltak a város első lakosai, akik 1945 szeptemberében az aknamentesítésén dolgozó utász egységeket követve érkeztek ide Lengyelország központi vajdaságaiból. A kényszermunkából visszatért lengyelek is betelepültek ide. A városban Franciaországból és Belgiumból visazetelepültek is letelepedtek itt. A visszatelepítés keretében a Szovjetunióból ban Łęknicába tizennyolc család érkezett. A helység többször változtatta a nevét: között Łuknica, a későbbiekben Ługnica és Łęknice, a Łęknica nevet 1956-ban kapta. Vasútállomása a XX.század 60-as évek végéig a Mużaków Wschód = Bad Muskau-Kelet nevet viselte. A közigazgatás változása idején, 1950-ig, mint falu a wrocławi vajdasághoz tartozott. Niwica nagyközséghez tartozott 1954-ig, 1955-től a GRN (Gmina Rada Narodowa Községi Nemzeti Tanács) székhelye, 1956-ban telepre keresztelték át, a Vajdasági nemzeti Tanács január 1-i döntése alapján városi jogokat kapott. * A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint az alábbi műemlékei vannak: Mużaków (Bad Muskau) Parkegyüttes az közötti évekből, a XIX. század első felében módosítva, o tájképi park, o pola Bronowickie külső park, Belweder palotaegyüttes, ul. Wojska Polskiego 2: o palota, jelenleg városi kulturális központ, 1925-ből, o park a XIX. századból, 1925-ben átalakítva. 168

65 A Nysa Łużycka határfolyó két partján fekvő, több száz hektárnyi területű Mużakowi tájpark, lengyelül: Park Mużakowski (ném. Park von Muskau, Muskauer Park lub Fürst-Pückler-Park) nagyobb része Lengyelországhoz, kisebb része pedig Németországhoz tartozik. A XIX. századi angol stílusú európai parkok szép példája. A parklétesítmények jól illeszkednek a tájképbe. Szép példája a természeti táj és a kertművészet harmonikus összekapcsolódásának. Impozáns módon használja ki a természeti tájképi adottságokat. A tájparkot 2004-ben felvették az UNESCO Kultúrális Világörökségi Listájára ábra. Parafia Świętej Barbary w Łęknicy A Muskaui park (németül Muskaui Park, lengyelül Park Muzakowski) 2004 júliusában mint közös lengyel-német kulturális örökség került az UNESCO listájára. A parkot a Neisse folyó mindkét partján között Hermann von Pückler-Muskau herceg hozta létre a természetfestés ( Naturmalerei ) eszközével, mint harmonikus művészi kertegyüttest. A kert befolyásolta Európa és Amerika tájépítészetét. Németország és Lengyelország határon átnyúló közös munkája a restaurálásnál példa értékű. Görlitz-től északra teremtette meg Hermann von Pückler-Muskau ( ) a figyelemre méltó kertbirodalmat. A kereken 700 hektár nagyságú park több részből áll: a német oldalon kastélypark, fürdőpark és hegyi park, a lengyel oldalon: alsó park (Unterpark), arborétum és a braunsdorfi mezők. A kert kialakításánál a herceg kihasználta a Neisse völgyének függőkerthez hasonló fekvését. Az őt követő tulajdonosok: Friedrich der Niederlande herceg és von Arnim-Muskau gróf, befejezték és ápolták Pückler művét egészen a második világháborúig ben a parkot az új német-lengyel határ mentén osztották ketté ben a táji műemlék helyreállításának és gondozásának szándékával határokon túlmutató szerződést kötöttek. Az 1990-es években a németlengyel kooperáció intenzívebben fejlődött és a nemzetközi műemlékvédelem példás projektjévé (programjává) fejlődött a német-lengyel megbékélés szolgálatában is ben Sachsen vette át az egykori Pückler tulajdonát képező parkot ban a Fürst-Pückler-Park Bad Muskau igazgatása alá került, míg lengyel oldalon a történelmi műemlékek vizsgálatával és dokumentációjával foglalkozó Nemzeti Központ (Varsó) vette át irányítását. Minden restaurálásról szóló döntést kétoldalúan vitatnak meg és fogadtatnak el, hogy a park, mint közös műalkotás maradjon fenn. Így sikerült közös újjáépítési program eredményeképpen újra felépíteni az Újkastélyt (Neue Schloss) októberében a háborúban tönkrement Doppelbrücke nevű hidat is felavathatták, mely azóta a park német és lengyel részét újra összeköti ábra. Bad Muskau, Újvár 169

66 Małomice Małomice (németül: Mallmitz) város a lubusi vajdaságban, a żagański járásban között közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott. A Bóbr folyó mellett, a Bory Dolnośląskie - egykor Puszcza Dolna (németül: Niederschlesische Heide) peremén, a vajdaság déli részén fekszik. Területe: 5,37 km évi adatok szerint lakosainak száma: 3617 fő. Elhelyezkedése: N E. Małomice a Kraków-Berlin közötti nemzetközi vasútvonalon fekszik, 60 km-nyire Némezország és 80 km-nyire Csehország határaitól től városi joggal renelkezik. * Az emberi élet és a történelem kezdetei Małomice területén az időszámításunk előtti időkig nyúlnak vissza. Ezt a feltételezést erősítik meg az 1926-ból való régészeti lelőhelyen talált újkőkorból való kőbalta. Az első letelepedés időszaka a lausitzi kultúra időszakára esett a mai Małomice környékén. A második betelepülés a Pias-korra esett, és a Bobrzanie (latinul: Poborane) nyugati szláv sziléziai törzzsel volt kapcsolatos (IX-XI század). A régészeti anyag mutatja, hogy a település kezdetét az i.e. VI. századra lehet datálni. Az i.e. I. évezred első felében a zielonogórai (lubusi) vajdaság területe a kelta kultúra erős befolyása alatt állt. A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt. Az ókori kelták mindenhol hasonló módon éltek, róluk számos görög és római forrás maradt ránk. Hagyományosan a keltákat a gallokkal azonosították (a szó latin jelentése nyomán), azonban ez mára elavulttá vált: a gallok csak egy népcsoportja volt a keltáknak, akik Gallia (a mai Franciaország) területén éltek és a gall nyelvet beszélték, amely például erősen eltért az Ibériaifélszigeten beszélt szintén ókelta keltibér nyelvtől. Az újszövetségi Szentírásban a kelták neve: galaták. Az elnevezés a ókori görög "Κελτοί" (Keltoi) kifejezésből ered. Nem kizárt, hogy ez az i. e. IV. századra elterjedt elnevezés eredetileg egy törzset vagy nemzetséget jelölt. A rómaiak, s közöttük Caius Iulius Caesar is a "gall" elnevezéssel illették őket (bár e nyelvben is megvolt a Celtae elnevezés), míg Polübiosz egyetemes történetében a galata elnevezést használja. Tágabb értelmezésben keltáknak nevezik a máig fennmaradt, ám kihalófélben lévő szigeti kelta nyelveket beszélő népeket (bretonok, gaelek, írek, skótok, velsziek). Ezek a nyelvek a germán nyelvek hatására hang- és alaktanilag erősen eltávolodtak az ókelta nyelvektől, és az életben tartásukra irányuló erőfeszítések ellenére ma erősen veszélyeztetett állapotban vannak, egynyelvű beszélőik nincsenek ábra. A Hallstatt-kultúra és a La Tènekultúra elterjedése. A fő Hallstatt terület (i.e. 800.) narancssárga színű, a terjeszkedés (i.e körül) sárga színű. A La Tène kultúra (i.e. 450.) zöld színű, a végső La Tène elterjedés (i.e. 50.) világoszöld színű. A nagyobb kelta törzsek neve fekete felirattal. Kialakulásuk két fő tényezője: a bronzkor ún. halomsíros és urnamezős kultúrái. Az őskelta népcsoport feltehetőleg e két kultúra összeolvadásából született. E népcsoport őshazája Közép-Európa nyugati része (a Rajna és a Felső- Duna vidéke) és északkelet-franciaország lehetett. Kialakulásuk betetőzése, egyben a kialakult kelta kultúra kezdőpontja az ún. Halstatt-kor. A következő időszak az i. sz. IV. század körüli időkig terjedt, a római birodalom befolyása jellemzett. 170

67 Fabian von Dohna a vasöntödét "Marienhütte"-nek (huta "Maria") nevezte el, felesége, Maria Amalia tiszteletére. A huta, köszönet a császári hadsereg megrendelésének, a sziléziai ipari üzemek ezen iparágában a legjelentősebbikévé fejlődött 449. ábra. Kelták Európában: Olyan területek, melyeken napjainkban is élő kelta eredetű nyelveket használnak, Területek, melyeken a népesség jelentős többsége a kelta eredetűnek vallja magát, azonban nem a kelta nyelvet használja, Kelták által egykor elfoglalt területek, hallstatti kultúra területe Małomice legrégebbi neve (Małynicz) IV. Henrik żaganin herceg által 1329-ben, Wrocławban a cseh királynak letett hűbéri esküvel van összefüggésben. A XVI. század 30-as éveinek végén Małomice a sziléziai-lausiti Fabian von Schoenaick feudális birtokában áll ben valószínűleg ő adta Małomicének a korlátolt városi jogokat. Małomice fejlődése jelentősen elősegítette a vásártartó település státusának elismerése. Schoenaick hozzájárult a városi tanácsban képviseleti joggal bíró kézműves céhek alapításához. Kifejlődött annakidején a kocsáipar és a fazekasipar a későbbi fém- és kerámiaipar alapjai ban Małomice birtokosa a von Dohnów (németül: zu Dohna) család volt, akikkel összefüggésben volt a városi kohászat kezdete ábra. A vashuta képe A napóleoni háborúk idején az akkori tulajdonos, Fabian von Dohna titokban jelentős mennyiségű ágyugolyót öntött a porosz hadseregnek. Amikor a dolog kitudódott, francia csapatok megtorlásul felgyújtották a városban álló barokk palotát. A palota átépítésére a század első felében került sor, de az utolsó háború idején ez is elpusztult. A XIX. században megélénkült a gazdasági élet. Małomicében a helyi gyepvas felhasználásával fejlődött a fémipar. Alapításától kezdve a termelés a német hadiiparral volt kapcsolatos ban kezdte meg működését a mai POLMETAL Fabryka Wyrobów Blaszanych S.A ábra. A von Dohnów (németül: zu Dohna) család címere Małomicében a huta 1800 körül alakult, mert a homlokzatot ábrázoló első műszaki rajz és a huta épületének keresztmetszete ebből az évből való. A huta kemencéi már 1801-ben működtek ábra. Új katolikus templom ( ) Az első világháború alatt Małomice távol volt a harcoktól. Részt vett a hadianyaggyártásban. A háború után a huta néhány évre bezárt, Hitler elképzelése szerint a repülőgépgyártáshoz újra működni kezdett. A két háború között Małomice nyugati része átépült között megépült a katolikus tepmlom és a mozi. 171

68 A II. világháború kitörése előtt adták át a stadiont az uszodával szeptember-1945 január között Małomicében működött a varsói felkelők itt létesített hadifogoly tábora február 14-én Małomicét a 13. Ukrán Front Hadserege foglalta el. A helységben lengyel közigazgatás létesült, az akkori német lakóit Németországba telepítették át. Lengyel neve, Małomice a német Mallmitz elnevezésből alakult ben Małomice a telep statust kapta, későbbiek során nyerte el városi rangját. északnyugati oldal falába. Belseje laternás kupolával fedett. Pilaszterekkel és félgömb alakú ablakfülkékkel tagolt. Nyolcszögű laternás manzárd tető, kidomborodó sisakkal övezett. Belsejében néhány faragott sírkő, példáuil egy 1414-ből való gótikus sírkő és számos XVI. század második feléből származó, a Kotwicz (Ćwieki, Kotłicz, Kottwitz, Kotwic) és Milicz családból való lovag alakok díszes reneszánsz síremléke ábra. Városháza 454. ábra. Ismeretlen katona emlékműve a Városháza homlokzata előtt A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a következő műemlékei vannak: 1732-ben épült barokk temploma, mint evangélikus templom épült a małomicei birtokok akkori tulajdonosának adományából. A II. világháború után nem működött és részben elpusztult. A Lengyelkatolikus Egyházhoz (Kościół Polskokatolicki w Rzeczypospolitej Polskiej) való átkerülését követően között átépítették és A mindenkor segítő Istenanya plébánia (parafia pw. Matki Bożej Nieustającej Pomocy) székhelye lett. Barokk stílusú, téglából épült, nyolcszögű alaprajzú, nyugati oldalán ötszögű apszissal és kerek lépcsőfeljáróval, részben besüllyesztve az 455. ábra. Kościół polskokatolicki pw. Matki Boskiej Nieustającej Pomocy Fabian von Dohna-Schlodien ( ) utódja által alapított tájképi-udvari park tervezője Carl Eduard Adolph Petzold ( ) volt. A park a város északi részében található. Más memlékek: Az ul. Kościuszki 39 szám alatti villa 1920-ból való. Egy mára már elpusztult palota a XVII. század végén épült. A Lobkowitzok żagani palotájának mintájára épült. A palota az utolsó háború idején pusztult el. A fenn említett palota barokk, szabályos kertje. A létezéséről ikonográfiai utalásokból tudhatunk. Régi major a mai Tadeusz Kościuszko utcában. területén két gazdasági épület található a XIX. század elejéről. Hosszú, földszintes, tetőoromzatos épületek is találhatók itt. 172

69 Nowogród Bobrzański Nowogród Bobrzański a lubusi vajdaság városa, a zielonogórai járásban. Zielona Górától délnyugatra található ott, ahol a Brzeźniczanka a Bóbr folyóba torkollik között a város közigazgatásilag a zielonogórai vajdasághoz tartozott. Területe: 14,63 km 2. Tengerszint feletti magassága: m évi adatok szerin lakosainak száma: 5106 fő. Elhelyezkedése: N E. A jelenlegi Nowogród Bobrzański január 1- jén az 1945-ben rangjától megfosztott város két területéből alakult: a nagyobb terület, a balparti Krzystkowice (németül: Christianstadt) falu (823 ha) és a kisebb, a jobbparti Nowogród Bobrzański (653 ha). Így tehát sem Krzystkowice nem kapcsolódott Nowogródhoz, sem Nowogród sem kapta vissza a városi jogát; a jelenlegi város új teremtmény, két település egyesülése után kapott városjogot. A jelenlegi város az egykori Szilézia és Brandenburg történelmi határán jött létre ábra. Az egykori Brandenburg és szilézia történelmi határának egy részlete A nemzeti örökségvédelmi intézet nyilvántartása szerint figyelemre méltó műemlékek: Boldogságos Szűz Mária Mennybevétele plébániatemplom (kościół parafialny pod wezwaniem Wniebowzięcia NMP) a XIII. században épült. Az Ágoston-rendi barátok a XV. században átépítették, majd a XVII. században és a XIX. század első felében átalakították. A templomnál található plébánia XVII. századi. A templom felszerelése barokk, gótikus triptichonnal (szárnyas oltárral). Szent Bertalan filiális templom (kościół filialny pod wezwaniem św. Bartłomieja) a XIII. és XIV. századból való, között átépítették. Kőből és téglából falazták, egyhajós, derékszögű presbitériummal ábra. Kościół św. Bartłomieja) Az egykori várdombon Nowogród Bobrzańskiban áll a mai napig fennmaradt XIII. századi épület. Ez a Szent Bertalan templom, amelyről az első írásos említés 1277-ből való. A gótikus kőtemplomot az ágostonrendiek építettek, kolostoruk temploma volt. Az ágostonrendiek szolgáltak itt az új székhelyükre való átköltözésükig között a dombon álló templom protestens templom volt. A templom többször átépült. A XVII. században építették hozzá a négyszögletű tornyot, a XVIII. században a hajó gótikus kő falaira új mennyezetet helyeztek után a templom több éven át használaton kívül állt és romlásnak indult közöttfelújították. A hozzáépített új szárnyában nagy belső teret alakítottak ki. A templom mellett temető található. Értékes műemlékek a Kościuszko utca 13, 15, 18, 19 számú, az 1800-as évekből, a XVIII. és a XIX. századból való házak. Az ul. Majowa 3 szám alatti ház a XVIII. század végéről való. Az ul. Młyńska 7 szám alatti villa 1902-ből való. A Rynek 6, 7, 8, 9 szám alatti házak 1800 körüli időkből, a XVIII. és XIX. századból valók ábra. Kościół pw. Wniebowzięcia NMP 458. ábra. Rynek A német fegyvergyár néhány maradványa még napjainkban is látható. 173

70 Skwierzyna Skwierzyna (németül: Schwerin an der Warthe) város Lengyelország nyugati részében, a lubusi vajdaságban, a międzyrzecki járásban. A romjaiból újjáépített város a Nagy-Lengyelországi Tóvidék (Pojezierze Wielkopolskie) határán, Pradolina Toruńsko- Eberswaldzka területén, az Obra és a Warta folyók találkozásánál fekszik ábra. Poznani Tóvidék (Pojezierze Poznańskie) A Skwierzyna nagyközség falusias vidékei északon a városig terjednek. Ezzel szemben délről és délnyugatról a város Bledzew nagyközséggel határos, keletről meg Przytoczna nagyközséggel. Skwierzyna történelmileg és kultúrálisan Nagy- Lengyelországhoz tartozik. A XIV. századtól ig a város a poznani vajdasághoz tartozott között a Poznani Tartomány (Prowincja Poznańska) része volt, utána 1938-ig a Marchia Graniczna Poznańskie-Prusy Zachodnie, vagy Pogranicze poznańsko-zachodniopruskie (németül: Grenzmark Posen-Westpreußen) őrgrófságban feküdt között a város közigazgatásilag a zielonogórai vajdaság része volt között a gorzówi vajdasághoz tartozott ábra. Pradolina Toruńsko-Eberswaldzka évi adatok szerint a város területe: 35,89 km 2, lakosainak száma: fő volt. Fekvése: N E. Üdülőhely és vízi sporttelep ábra. Skwierzyna városa a Szent Miklóstemplommal A helységet Skviszyna névváltozatban Jan Długosz lengyel krónikás jegyezte le a Lengyel Királyság Évkönyveiben, az közötti években. A Warta völgyében elhelyezkedő Skwierzyna a Gorzówi medence (Kotlina Gorzowska) peremén, viszont a város déli része már a Poznani Tóvidék (Pojezierze Poznańskie) észak-nyugati szélén, a az Obra és a Warta folyók összefolyásánál fekszik ábra. Jagelló Ulászló emlékműve Pomnik Władysława Jagiełły, Skwierzyna városi jogainak visszaállítója 1406-ban A várost a történelem során gyakori tűzvészek sújtották, amelyek az épületeket pusztították. Mai alakját számos átépítés során nyerte el. A XII. század környékén a város kereskedelmi telepből fejlődött ki. Skwierzyna alapítása 1296 előtt német városjoggal történt. Alapítója vagy II. Przemysł nagy-lengyelországi herceg vagy a brandenburgi őrgróf volt között a głogówi hercegséghez tartozott, között pedig a Brandenburgok foglalták el a várost. 174

71 1326-ban Skwierzynát Łokietek Ulászló foglalta vissza ban tűzvész miatt az egész város elpusztult és a II Przemysł által adományozott városjogokat elveszti ban Jagelló Ulászló magdeburgi városjogot és privilégiumokat adományoz a városnak ban Jagelló Kázmér eladja a várost. IV. Kázmér (lengyelül: Kazimierz IV Jagiellończyk), (Krakkó, november 30. Grodno, június 7.) Litvánia nagyfejedelme között, Lengyelország királya között; türelmes, de következetes politikával törekedett a lengyel litván unió fenntartására és az elvesztett lengyel területek visszaszerzésére. Uralkodásának legnagyobb eredménye 1466-ban a Német Lovagrend hatalmának végleges megtörése volt ben a Górka család (Górkowie herbu Łodzia) birtokába kerül. Közülük Łukasz II Górka ( ) 1511-től poznani várnagy, poznani vajda, kujáviai püspök volt ábra. A Górka család címere 1530-ban városcímert kap ban Skwierzynie királyi város lett ban, Lengyelország II. felosztása során Poroszországhoz került évi tűzvész során súlyos károkat szenved ben az egységet Németország része lesz között a város területén katonai laktanya létesül ben kerül vissza Lengyelországhoz, akkori német lakosságát Németországban telepítik át. * A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint az alábbi műemlékek és értékek találhatók az urbanisztikai rendszerű város területén: A Szent Miklós római katolikus plébániatemplom (Kościół Świętego Mikołaja w Skwierzynie) a XIX. században épült. Falainak egy része a XV. századból, sőt egyes részei a XIII. századból valók. A város középkori építészetének egyik szép emléke. A templom első említése (abban az időben Skwirzyna volt a település neve) 1226-ból való. Kisebb-nagyobb részt ebből az időszakból valók a presbitérium falainak egyes részei, melyek maradványai a mai napig fennmaradtak. Feltételezhető, hogy az első szentély jórészt fából készült. A XV. században azonban új épület épült a régi templom helyén, teljes egészében téglából. Az akkori épület terve a templom mai formájából szinte teljes egészében kikövetkeztethető ben a templom patrónusa Szent Miklós püspök lett. 33 évvel később, 1540-ben Szent miklós-templom a protestánsok temploma lett. Abban az időben Skwierzyna lakosainak többsége ennek a vallásnak a híve volt. Ebből kifolyóan Stanisław Myszkowski międzyrzecki sztaroszta a templomot nekik adta át. Ezen állapota maradt fenn 1605-ig, amikor Wawrzyniec Goślicki poznani püspök (1538 k ) Jan Zamojski międzyrzecki sztarosztánál eljárt a templom ügyében. Az egyházi méltóság követelte, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak. A templom többször szenvedett a várost sújtó tűzvészektől (többek között 1624-ben és 1712-ben). Az épület gyökeres átépítésére között került sor. Ekkor kapta mai alakját. Az új épületet május 17-én Franciszek Stefanowicz poznani segédpüspök ( ) szentelte fel. A templom 1945-ben elkerülte a leégést a szovjetek bevonulása után, hiszen a templom belseje a lakosok elrekvirált eszközeinek és tárgyainak raktárául szolgált. Skwierzyna a II. világháború után Lengyelországhoz került után az első lengyel plébánosa Felicjan Gomółczak atya, bencés szerzetes volt. Mindazonáltal már ez év novemberében a templom és az egész plébánia a Missazionárius atyák Gyülekezete gondozásába került Zgromadzenie Misji (Zgromadzenie Księży Misjonarzy, Misjonarze Wincentego à Paulo, lazaryści) és a mind a mai napig ők látják el a lelki szolgálatot. * A Szent Miklós templom (Kościół Świętego Mikołaja w Skwierzynie) falazott épülete későgótikus stílusú, haromhajós csarnoktemplom. Az épület főhajója mentén négy boltmező található. A templom belseje nagyrészt a XIX. századból való tárgyakkal van felszerelve. A legrégebbi emlék a XVIII. századból való kereszt. A torony alatti kriptában található. A felszerelések nagy része 1864 körüli időkből való. A főoltár neogótikus stílusban készült, ahogy a mellékoltár és a neogótikus fa szószék. A szentségtartók XVIII és XIX. századi, ahogy a fal melletti neogótikus kő szenteltvíz tartók is. A templom harangtornya csúcsban végződik. Harangja 1926-ból való. Más értékes művészweti emlék a templom közvetlen közelében álló két XIX. századi faragvány. Az első Szent Miklóst, a templom és a plébánia patrónusát ábrázolja, a másik egy stilizált angyal, nagy valószínűség szerint az egyik gazdag városlakó síremlékéről való. 175

72 464. ábra. Szent Miklós plébániatemlom Kościół św. Mikołaja A csodatévő klevanyi Szűz Mária képe Obraz Najświętszej Marii Panny w Klewaniu (Obraz Matki Boskiej Wspomożenia Wiernych vagy Matkę Boską z Dzieciątkiem) a mai Ukrajna területéről került ide. Klevany (ukrán betűkkel: Клевань, lengyelül: Klewań na Wołyniu) városi jellegű település Ukrajna Rivnei területének Rivnei járásában. A Sztubla-folyó (a Horiny bal oldali mellékfolyója) jobb partján fekszik, északról hatalmas erdőség övezi ban alapították, a Czartoryski-dinasztia (akiknek a 15. századtól 1860-ig itt volt a székhelyük) egykori kastélya az első világháborúban (1915-ben) pusztult el ban az Orosz Birodalomhoz csatolták ben Klevanyban lengyel gimnáziumot létesítettek, melyet az 1831-es lengyel felkelés után bezárattak és orosz gimnáziumként Rovnóba költöztettek át között Lengyelország Volhíniai vajdaságához tartozott. Klevany nevezetessége a Blahoviscsennja-templom, mely 1630-ban épült korai barokk stílusban, és a 15. századi vár romjai (egyetlen bástya). Fennmaradt az egykori zsinagóga épülete is. A Klewańi Istenanya szentképe révén melyet Carlo (vagy Carlino) Dolci (1616. május január 17.) olasz, barokk kori bolognai mester készített a 17. században sokáig zarándokhely volt. Csodatévő erejét Baptista de Rubeisa apostoli jegyző erősítette meg jegyzőkönyvében. A képet 1944-ben titkos utakon lengyel telepesek a Vörös Hadsereg elől Skwierzynába menekítették, ahol ma is látható a Szt. Miklós-templomban ábra. Carlo (vagy Carlino) Dolci festő önarcképe Henryk Wielogórski javaslatára, akinek Klevanyban álló házában akkor szovjet katonák laktak, Stanisława Basaj szerezte meg a képet a szovjetek kezéből és vitte magával, Ziemie Odzyskane területére, a mai lubusi vajdaságba a kitelepítő transzporttal. A szállítmány május 17-én indult útnak Klevanyból (közel 800 személy) és június 6-án érkezett meg a Gorzów Wielkopolski alatti Skwierzynába. Basaj átadta a képet a helyi plébánosnak, aki a kommunisták számos ellenőrzésére való tekintettel kénytelen volt 1950-ig vászonnal takarták el a képet a plébánián. A kommunistákról való félelemből hosszú évekig rejtegették és később, 1951-ben helyezték el a kórus alatti kápolna oltárán, majd 1968-ban hivatalosan a templom főoltárára helyezték. A kép ünnepélyes intronizációjára a kommunizmus bukása után, május 23-án került sor ábra. Obraz Matki Boskiej Klewańskiej A kis ezüst koporsó a XVII. századból való, kézi munka. Szent Bonifác (Bonifatius) vértanú relikviáját őrzi aki Diocletianus és Maximianus császárok idején Tarsus városában szenvedett vértanúhalált, és Rómában, a Latinnak nevezett út mentén temettek el. 176

73 Az egykori evangélikus templom, jelenleg Szent Megváltó temploma (kościół rzymsko-katolicki filialny pod wezwaniem Świętego Zbawiciela) között épült. Korábban egy kisebb, XVII. századi fából készült, torony nélküli, vakolatlan, kis ablakos protestáns szentély működött itt a város német lakósainak szolgálatára. Ez a XIX. században a várost gyakran meglátogató tűzvészek egyikében leégett. A mai Jagelló utcában található. Az új templom neoromán stílusban épült. A II. világháborúig az evangélisuk használták, 1948-ban pedig a Szent Kereszt nevet kapta, és a helyi laktanya katonáit szolgálta ban megszüntették a katonai plébániát és a templom a Szent Megváltó temploma nevet kapta vissza ben és 1966-ban jelentős mértékű átalakítási munkák folytak a templomban, és 1982-ben helyezték el az istebnai ifjabb Ludwik Konarzewski ( ) Częstochowai Istenanya képét a templomban ábra. Szent Megváltó temploma Kościół pw. Św. Zbawiciela Az épület fő része négyszögletű tömb. Az oltármélyedéshez kapcsolódik. Egyik jellegzetessége a karcsú, különálló hatrangtorony, amellyel nyitott előcsarnokkal van összekapcsolva. A torony nyolcszög alaprajzú ábra. Szent Megváltó templom különálló tornya A Rynek 25 szám alatti ház a XVIII. században épült. Gerendavázas magtár a XIX. század elején épült, háromszintes épület a Bolesław Prus utca 1. szám alatt. Építési dokumentumai nem maradtak fenn. Valószínűleg a XVIII. században építették gabonaraktár céljára a Warta kikötőjének közelében ábra. Spichlerz Más műemlékek is találhatók a városban: A Piłsudski marsall utcában álló kőházak. Az utca egyszerű nevén sétány. Az épületek többsége a XIX. század 20-as, 30-as éveiben épült. A korábbi épületek többsége az évi tűzvész során leégett. A tűzvész felemésztette a város akkori déli és keleti kerületeit. Az utca gyakran váltogatta nevét: a XVIII. században Richtstrasse, a XIX. század első felében és a XX. században Poststrasse, a XX. század 30- as, 40-es éveiben Adolf Hitlerstrasse, 1945-től Sztálin marsall, 1948-tól Sztálingrád Védői, 1956-tól Żymierski marsalek (nemhivatalosan), 1992-től Piłsudski marsall utca. A XIX. század 70-es éveiben a Rynekkel együtt, a mai Piłsudski utca mint a város egyike a kőházak falán elhelyezett petróleumlámpákkal volt megvilágítva ben, Hugo Scholz polgármester idején vezették be az villanyvilágítást és járdákat építettek. Ratusz w Skwierzynie (Rynek 1) a városháza neoreneszánsz épülete a XIX. század első felében épült; a korábbi, XVI. századi épület helyén épült. Az szeptember 21-i nagy tűzvész (Szent Máté napján tört ki) után épült, ünnepélyes átadására október 15-én került sor. Tervezője a berlini Friedrich August Stüler volt. Stüler 1818-tól Berlinben járt egyetemre, Karl Friedrich Schinkel tanítványa volt ben és 1830-ban barátjával Eduard Knoblauch-hal beutazta Franciaországot és Olaszországot, majd Heinrich Strack-kal közösen Oroszországot ben udvari építészeti felügyelő illetve az új berlini városi kastély építésvezetője volt. 177

74 470. ábra. Friedrich August Stüler (Mühlhausen, Türingia), január 28. Berlin, március 18.) német építész és építészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia székházának tervezője. Stüler 1837-ban elkészítette a szentpétervári Téli Palota újjáépítéséhez a terveket, de mivel I. Miklós cár nem a Stüler által tervezett és új neoreneszánsz stílust választotta, hanem az eredeti barokk kastélyt építtette újra, ezek soha nem kerültek megvalósításra. Friedrich August Stüler a XIX. század elején a legismertebb és legelismertebb német építészek egyike volt. IV. Frigyes Vilmos trónralépésével hatalmas mértékben megnőttek lehetőségei, 1842-ben kinevezték királyi építésznek. A berlini építészegylet alapítója is egyben. Ekkor kezdhette el építeni fő művét, a berlini Neues Museumot. Stüler az egyházi építmények kialakításában hajlott a IV. Frigyes Vilmos elképzeléseinek a megvalósítására, aki olaszországi utazása során tanulmányozta az ottani építészetet, és egyfajta porosz árkádiát szeretett volna létrehozni az ókor és a reneszánsz formavilág felhasználásával. A potsdami béketemplom a római Santa Maria in Cosmedin-templom kampanillájának mintájára készült. Ludwig Persius halála után Stüler vette át a potsdami béketemplom építési vezetését. Királyi megbízójával, IV. Frigyes Vilmossal 1858/59 telén újra beutazta Olaszországot és az ott látott középkori építmények valamint a quattrocento stílusa mély benyomást tettek rá. Az itáliai élményeit szabadon kombinálta és ezek több berlini templom építésénél érvényesültek, többek között a Jakabtemplomnál az Oránia utcában. A Magyar Tudományos Akadémia épületére kiírt tervpályázat nyertes neoreneszánsz terve az ő nevéhez fűződik. (Az 1862 és 1865 közötti kivitelezési munkákat Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányította.) A városháza épülete 1888-ban a járási elöljáróság, az anyakönyvi hivatal, a járásbíróság, a rendőrkapitányság, a vámhivatal és a királyi erdészet székhelye volt ben, a II. világháború során a Vörös Hadsereg foglalta el. A harcok során a középületek és a lakóházak többsége súlyos károkat szenvedett. A városháza megmenekült, hiszen a szovjet katonák raktárat rendeztek be benne től az épületben kapott helyet a Járási és Városi Hivatal, 1990-től meg Skwierzyna polgármesteri hivatala működik benne ban a városháza homlokzata alapos felújításon esett át. A vállalkozás a Modernizacja Roku 2006" = 2006 Év Modernizációja XI. Összlengyel Verseny Kiadványában az Elewacje i Termorenowacje = Homlokzatok és Hőszigetelés kitüntetést kapta. Belső terében néhány a XIX. század 30-as éveiből való antik, klasszicista bútor: kredenc, óra, íróasztal és könyvszekrény található ábra. Ratusz w Skwierzynie Az Iparos Céhek háza (Rynek 6) közvetlenül a városháza szomszédságában áll ábra. Iparos ház Dom Rzemiosła A kőház a város legidősebb kőházanak egyike, 1856-ban épült, egy gazdag német kereskedő építtette neobarokk stílusban ben a házat órásmestereknek adták el. Később egy pékmester vásárolta meg, aki pékséget és üzletet nyitott benne. 178

75 A II. világháború után, között a PPS "Społem" Általános Fogyasztási Szövetkezet kapott helyet benne ban Iparos Céh irodája található benne ben homlokzatát felújították. Posta épület (ul. 2 Lutego) Hugo Müller polgármester idején, 1888-ban épült. Neogótikus stílusban épült német középület ben az épület belseje kiéget, ezért a szomszédos épületbe kellett költöznie ben tért vissza eredeti épületébe ábra. POCZTA POLSKA URZĄD POCZTOWY ul. 2 Lutego Skwierzyna Erdészet épülete (budynek Nadleśnictwa, ul. 2 Lutego), valószínűség szerint a XIX és XX. század fordulóján épült. Előtte kisebb dendrológiai kert található ábra. Willa fabrykancka Ház a folyónál - Dom nad Rzeką (Híd utca) a Warta hídjának tövében található épület a XX. század 20-as, 30-as éveiben épült, és mint Strandschlossen, városi szórakozóhely volt. Hotel, étterem és kávézó található benne. A világháború után bútorgyár lett és Drzewiarz nevet kapta ig óvoda is működött benne ben Kazimierz Witek üzletember vásárolta meg az épületet a várostól és hotel-rekreációs közpőontot hozott létre Dom nad Rzeką néven ábra. Erdészet épülete Társadalmi Segítség Háza (Dom Pomocy Społecznej, ul. Batorego 15.) a XIX. század végén épült, elsődlegesen a városhatáron túl. Valószínűség szerint az 1896-ban felállított evangélikus általános iskola igazgatója lakott itt után orvosi rendelő és később bölcsöde volt tól Uniwersytet Trzeciego Wieku (fr. Universités: du Troisieme Age, Tous Ages, du Temps Libre, UNI3, des Aînés, ang. University of the Third Age, U3A = A Harmadik Életkor Egyeteme) is itt működik. villa (ul. 2 Lutego) a gyáriparosok villája (willa fabrykanta), valószínűleg 1910-ben August Klemmann kőműves és ácsmester építette eklektikus stílusban. A szomszédos fűrészmalom is az övé volt, ebből eredően lakóés hivatali funkciókat is betöltött. A háború után pártbizottság és milicia, utána orvosi rendelő elhelyezésére szolgált ábra. Ház a folyónál, Dom nad Rzeką A zsinagóga (Synagoga w Skwierzynie) ben épült, az akkori Görbe utcában (ulica Krzywa; németül: Krummstraβe), ma Władysław Jagiełło utcában. A korábbi épület a XVIII. századból való. A II. világháború kezdetéig működött. A Kristály éjszakán a hitleristák elpusztították ben teljesen leégett. Helyén lakótömb épült, az egykori épület földszintjén étteremmel. A zsidó temető (ul. Międzyrzecka, ul. Mickiewicza) a Judenbergen ("Żydowska Góra") a XIX. század elejéről való, a lubusi vajdaság egyik legnagyobb zsidó temetője. Az itt felállított síremlékek a város leghíresebb emlékei. A temető közel 2,23 ha területén 247 síremlék található benne. A legnagyobb kiterjedésű zsidó temető Słubicében (1945-ig németül: Frankfurt (Oder)-Dammvorstadt) található, 2,35 ha. A Skwierzynában található legrégebbi síremlékek a XVIII. századból valók, azonban a temető a XV. századból származik. A temető a világháború kezdetéig létezett. 179

76 Szlichtyngowa Szlichtyngowa (németül: Schlichtingsheim) a lubusi vajdaság keleti részén, a wschowai járásban fekvő város, az Odera folyó közelében között közigazgatásilag a leszczyński vajdasághoz tartozott. Jelenleg a lubusi vajdaság legkisebb városa. Területe: 1,55 km 2. Lakosainak száma: 1372 fő. Elhelyezkedése: N E. A vajdaság legkeletebbre fekvő települése. A várost Jan Jerzy Szlichtyng (vagy Szlichting, ) ariánus, reformátor, a lengyel szejm követe alapította, aki 1644-ben IV. Władysław lengyel királytól városalapító privilégiumot kapott az akkori Schlichtinkowo helységre. Ahogy abban az időben Nagy-Lengyelországban alapított több más város, Szlichtyngowa saját fejlődését a Sziléziából menekült, a katolikus Habsburgok által üldözött protestánsok betelepülésére alapozta. Ebből kifolyóan a város alapításától kezdve egészen 1945-ig nagyrészt német etnikai és kulturális jelleggel bírt. Szlichtyngowa mint kézműipari központ működött, 1653-tól exportra termelt vászon raktára működött itt ban, Lengyelország II. felosztása után Poroszországhoz került, majd átmenetileg a Varsói Nagyhercegség része lett ( ) ban Szlichtyngowa a nr 372 sz. Bojanowo Góra Śląska közötti vonal révén vasúti összekötettést kapott Góra Śląska és Głogów városával. Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés után nem került vissza Lengyelországhoz február 1-jén a várost a szovjet hadsereg foglalta el. Szlichtyngowa közigazgatásilag Lengyelországhoz került. Akkori német lakosságát áttelepítették Németországba és a városba keletről lengyelek telepesek érkeztek ben bezárták a vasútvonalat ben leégett a XVII. századból való gerendavázas templom épülete. A város a mezőgazdasági régió kereskedelmi-szolgáltató központja. A környéken földgázkitermelés folyik. Szlichtyngowa egykori Vasútállomása A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nyilvántartása szerint a XVIII. és XIX. századból való házai szép építészeti emlékek (ul. Polna 2), a Ryneket korabeli kőházak veszik körül (Rynek 7, 11, 13, 19, 20, 36, 37.). Fáből készülz szélmalma ipari műemlék. koźlak (wiatrak) A szépen felújított kościół pw. Podwyższenia Krzyża Świętego XVII. századból való. A plébánia kocsiszínét a XIX. század első felében építették. A harangtorony XVII-XVIII. századi. A városban zsidő temető található. 180

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Marosvásárhely Segesvár

Marosvásárhely Segesvár 1 MAROS MEGYE Maros megye Közép-Románia északi részén fekszik, felülete 6.696 km² (az ország összfelületének 2,8%-át teszi ki). Lakossága 584.089 fős, ebből 309.192 városokban él. A Kárpát-medencében elterülő

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Kézdivásárhely. Ahol jól érzed magad

Kézdivásárhely. Ahol jól érzed magad Kézdivásárhely Ahol jól érzed magad 2010 Várostörténet Kézdivásárhely a felső-háromszéki medence legjelentősebb települése. A Torja területéhez tartozó vásáros helyből nőtte ki magát, ezért az első írásos

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Az 1989-es év után, amikor Lengyelországban elkezdődtek a mély társadalmi, gazdasági és politikai változások,

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG Województwo kujawsko-pomorskie

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG Województwo kujawsko-pomorskie KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG Województwo kujawsko-pomorskie Kujávia lengyel történelmi országrész a felső Noteć, Gopło és a Visztula között. Lengyelül Kujawy, németül Kujawien. Jelenleg a kujáviaipomerániai

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója I. negyedév 2003. január 29. A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör új tagokat köszönthetett. 2003. február 26. Kiállítás nyílt a Csekovszky

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Balatonfüred helyi egyedi védelem alatt álló elemeinek katasztere 5. számú melléklet

Balatonfüred helyi egyedi védelem alatt álló elemeinek katasztere 5. számú melléklet Balatonfüred helyi egyedi védele alatt álló eleeinek katasztere 5. ú elléklet Sor Cí Hrsz. Helyszínrajz, fotó Megállapítások, ajánlások 1. Ady Endre utca 12/a. 2756 Eklektikus holokzatú villa. Az épület

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka

ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka SZÁLLÁS Szolgáltatások: 18 db meleg vizes tusoló, 18 db WC, mosdók főzési lehetőség, mosogatók áram-csatlakozók (220 V) szabadtéri tűzrakóhely,

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Hiemer-Font-Caraffa ház

Hiemer-Font-Caraffa ház Hiemer-Font-Caraffa ház A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, védett műemlék épületegyüttese, mely hajdani tulajdonosai után kapta a nevét. Nemcsak központi

Részletesebben

- A hotel területén. - Turizmus

- A hotel területén. - Turizmus - A hotel területén A Panoráma Hotel területén a következő szabadidős tevékenységek aktív végzése lehetséges: fitnesz, úszás, tenisz, futball, lábfoci, kosárlabda, strandröplabda, tollaslabda, pentaque,

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

Bükki Kék. Jelvényszerző túra

Bükki Kék. Jelvényszerző túra Bükki Kék Jelvényszerző túra A Hegyiember és Baráti Köre 2016. április 1-től meghirdeti a Bükki Kék elnevezésű jelvényszerző túrát a Bükk hegységben. A túra során a Bükk-hegység varázslatos útjain, ismert

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

történeti háttér Múzeum nagy értékű gyűjteményét is. maradhatott az egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény a honvédség keretein belül.

történeti háttér Múzeum nagy értékű gyűjteményét is. maradhatott az egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény a honvédség keretein belül. történeti háttér s hogy fiaik és utódaik nem csak erővel, hanem annál hathatósabban tudománynyal is tudjanak hazáért, ősi alkotmányért és a felséges uralkodó házért harczolni (1808. évi VII. törvénycikk

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

5. SZÁMÚ KISHÍREK. Bukarest óváros. A Snagov kolostor

5. SZÁMÚ KISHÍREK. Bukarest óváros. A Snagov kolostor 5. SZÁMÚ KISHÍREK A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÁLLALKOZÁS KEZDETE (GLOBÁLISAN) HELYI SZINTEN: A TELEPÜLÉSEK ÖSSZEKÖTTETÉSÉNEK, MEGVÉDÉSÉNEK, A KULTURÁLIS ÉRTÉKEK MOBILIZÁCIÓJÁNAK STRATÉGIÁI ÉS ESZKÖZEI, A TAPASZTALATOK

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA. Kovács Loránt 1

MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA. Kovács Loránt 1 MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA A GERNYESZEGI KASTÉLYKERT Kovács Loránt 1 Gernyeszeg (Gorneşti) a Maros mentén, Marosvásárhelytől mintegy 21 km-re északra elterülő, több utcás falu. Királyi

Részletesebben

KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27

KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27 KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27 Indulás: 2014.július 18-án (péntek) reggel 7:00, gyülekezés, bepakolás 6:30 órától a Búza-téri görög katolikus templom mögötti parkolóból. 1. nap Miskolc

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48 ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Lehetôség van közvetlenül csak az ingatlan megvásárlására, illetve az ingatlant birtokló projekt társaság megvásárlására is. Egyeztetés céljából kérjük,

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele) KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

Szerkesztette: Vágner Mátyás

Szerkesztette: Vágner Mátyás Szerkesztette: Vágner Mátyás Itáliai a középkorban Itália területei a középkorban sem politikailag, sem kulturálisan nem voltak egységesek. A Német-római Birodalom és az egyház egymással kibékíthetetlen

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

Kladnoban jártunk november

Kladnoban jártunk november Kladnoban jártunk 2009. november 11-14. A négy napos program a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által hirdetett pályázaton elnyert 600.000 Ft támogatással,

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Veszprém. Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a Királynék városa.

Veszprém. Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a Királynék városa. Veszprém Veszprém megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a Királynék városa. István, Gizella ősi vártán, mögöttük völgyhíd: kőszivárvány.

Részletesebben

IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva

IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva A Tolcsva Ö.T.E.kismotorfecskendő szerelési csapata által megrendezésre kerülő 6.fordulójának a versenykiírása. 1.A verseny célja:

Részletesebben

Balatonszepezdi Népfőiskola és Közép Európai Képzési Központ turisztikai célú használata

Balatonszepezdi Népfőiskola és Közép Európai Képzési Központ turisztikai célú használata Balatonszepezdi Népfőiskola és Közép Európai Képzési Központ turisztikai célú használata Áraink bruttó árak! A feltüntetett csoportkedvezmény egyszerre minimum 10 fő elszállásolását jelenti, akik egy csoportként

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

KOLOZSVÁR. Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21

KOLOZSVÁR. Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21 KOLOZSVÁR Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21 A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások játékokon

Szent Márton ábrázolások játékokon Szent Márton ábrázolások játékokon Számtalan helyen találkozhatunk Szent Márton-ábrázolásokkal. A Répcelaki Szent István Király Plébánia területén sok játékot, többségében kirakókat találunk, amelyek Szent

Részletesebben

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

A visegrádi királyi palotakertek

A visegrádi királyi palotakertek A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. HOTEL KONFERENCIA 9021 GYŐR, APOR VILMOS PÜSPÖK TERE 3.

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. HOTEL KONFERENCIA 9021 GYŐR, APOR VILMOS PÜSPÖK TERE 3. RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING NYRT. HOTEL KONFERENCIA 9021 GYŐR, APOR VILMOS PÜSPÖK TERE 3. Az ingatlan bemutatása Győr belvárosának történelmi emlékekben legszebb és leggazdagabb részén, a Káptalandombon, a

Részletesebben