Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának I. Nyitra-vidéki magyar népdalok
|
|
- Virág Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának I. Nyitra-vidéki magyar népdalok Olsvai Imre: Bevezető... 2 Kodály Zoltán és a Nyitra környéki magyarság... 3 Nyitra-vidéki népzenei hagyományunkról és annak rögzítéséről... 3 A Nyitra-vidéki magyar települések földrajzi elhelyezkedése... 3 A Nyitra-vidéki magyarság eredete... 4 A magyar népzenei gyűjtőmunka történetéről Nyitra környékén... 5 Jegyzetek
2 Olsvai Imre: Bevezető Több mint fél évszázad gyűjtő-kutatómunkájának leszűrt, tömör eredményét tartalmazza a szlovákiai magyar népzene legszorgalmasabb búvárlójának, Ág Tibornak jelen kötete. Nyitra és környéke, más néven a Zoborvidék már a 20. század legelején felhívta magára a figyelmet Vikár Béla fonográfos gyűjtése révén különleges szokásénekeivel, hangsoraival, magában álló sajátos dallamaival és balladáival. Ezért is járt Kodály több mint tíz éven át rendszeresen erre a vidékre, ez volt talán a leggyakrabban fölkeresett gyűjtőterülete (és tegyük hozzá: zeneszerzői vallomásaiban is e vidék népzenéje szerepel legtöbbet). Kodályt követte Manga János, Szijjártó Jenő, Vikár László és mások után Ág Tibor, aki egymaga többet rögzített öt évtized alatt, mint a többiek együttvéve. Fölkereste Kodály és Manga régi énekeseit és egy ritka kutatási ágnak, az időbeli változásvizsgálatnak számára gyűjtött számos becses adatot. Újabb, fiatalabb előadók százaitól pedig gazdagabb változat-állományt, dúsabb földrajzi dallamtérképet rajzolt meg. Gondja volt a nála fiatalabb néprajzi gyűjtők zeneanyagának lejegyzésére is. Miközben szakszerű képet ad egy-egy dallamadat néprajzi és szöveg-hátteréről, szinte észrevétlenül lopja az olvasóba a zene sajátos jellemzőit: szerkezetet, hangsort, szótagszám-felépítést stb. Szintén a pedagógus és közművelő vezérli munkáját, amikor anyagát műfajok, tehát alkalomhoz kötődések, és szövegkategóriák szerint csoportosítja. Ezzel szerfelett megkönnyíti a kötet használatát és gyakorlatba ültetését. A 64. dal A Magyar Népzene Tára VII. kötetében közreadott XIX. típusba tartozik, ugyanazon személy korábbi változata a 77. A 90. és a 175. egymásnak dallamváltozatai, mindketten A Magyar Népzene Tára VII. kötetében közreadott XXVI. típusba tartoznak. Szépen gazdagítják ennek a főleg Alföldön, Erdélyben és Moldvában élő típusnak képét, mely szórványosabban előkerült még Északnyugatról, Dél-Dunántúlról és Szlavóniából is. A 181. a Zoborvidék egyik legsajátosabb dallama, sőt: legsajátosabb tehát másutt elő nem forduló Lakodalmas Éneke. Sokszáz szöveggel éneklik, napjainkig kimeríthetetlen mennyiségben. A Magyar Népzene Tára III/A kötetében tizenegy faluból találunk 31 adatot ( ). Akad örvendetesen új földrajzi előfordulás is! Így például a 91.-nek eddig csak a Bakonyból ismertük nem is túl közeli változatát (A Magyar Népzene Tára III/A 848.). A 172.-nek Borsai Ilona eddig még nem közölt palócföldi gyűjtésében vannak változatai. De nemcsak dallam-, szöveg- és szokáskultúra kap örvendetesen sok ajándékot, valóság-ismeretet! Kodály Zoltán, Péchy Blanka és Lőrincze Lajos óhajának megfelelően sok dalszöveg és adatközlő-idézet a telthúrú magyar nyelvváltozatban: köznyelvi zárt ë-vel olvasható! (Kár, hogy nem valamennyi íródott-jegyződött le ebben a 15-magánhangzós nyelvverzióban.) Ág Tibor kötete jelentős előrelépés zenei önismeretünk, néphagyomány-feltárásunk növelésében. Várjuk a további köteteket! 2
3 Kodály Zoltán és a Nyitra környéki magyarság Nyitra-vidéki népzenei hagyományunkról és annak rögzítéséről Kodály Zoltán a magyar népzenéről 1952-ben megjelent tanulmányának bevezetőjében írja:...bár lényegesen új anyagra már alig számíthatunk: a meglévőnek alaposabb megismerésére, újabb és pontosabb megfigyelésére, a hiányos szövegek kiegészítésére állandóan szükség van. 1 Az 1920-as években, amikor Bartók és Kodály összegezték népdalgyűjtésük eredményeit, a Nyitra-környéki magyar falvakból 1918-ig, 776 dallam állt vizsgálódásaik rendelkezésére. A 776 dallamból Kodály 752, Vikár Béla pedig 24 dallamot gyűjtött. Vikár Béla csak egy helyen Pogrányban készített fonográf felvételeket, amelyeket Bartók Béla jegyzett le, valószínűleg több évvel a gyűjtés után. (A publikációkban sajnos nincs feltüntetve, sem a gyűjtés, sem a lejegyzés dátuma.) 2 Későbbi pontosabb leltározás során kitűnt, hogy Kodály Zoltán 1906 és 1917 között 22 helységből 1090 dallamot gyűjtött. 3 Több írásában is megjegyzi a zoborvidéki népzenei anyag rendkívül értékes és archaikus voltát. Az ő javaslatára 1956 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja megbízásából Vikár László kutatott a zoborvidéki magyar falvakban. 4 Kiküldetésének egyik célja az volt, hogy a lehetőségekhez mérten megismerje a Nyitra megyei magyarság 20. század közepén, tehát 50 évvel Kodály Zoltán gyűjtése után, még élő népdalkincsét, énekes népszokásait. Továbbá felderíteni, hogy a magyar népzenekutatás első éveiből már ismert helyeken kit lehet megtalálni azok közül, akik Kodály Zoltánnak énekeltek. Hányan ismerik azokat a dallamokat, énekelt szokásokat. Vikár László beszámolójában kutatómunkájának eredményéről a következőket írta: A tapasztalatok alapján nem túlzás azt mondani, hogy a zoborvidéki magyarság dalainak nagy része a mai napig változatlanul él, nem halt ki a régi öregekkel. Egyes népszokások elmaradásával ugyan csökkent az énekes alkalmak száma, a dalolás a mindennapi életben talán kisebb szerepet játszik, mint azelőtt, de a 40 évnél idősebb énekesek mind jól emlékeznek az újak mellett a régi dallamokra is. Nem egyszer hallottam ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket: Ez már száz éves ének, öreg mányikámtú tanultam. A két világháború között Manga János folytatott népzenei gyűjtőmunkát a Nyitravidéki magyar falvakban, főleg Menyhén. Ezt publikációi is igazolják, 5 valamint az ben készült Pátria népzenei hanglemezsorozaton megörökített menyhei népdalok, amelyen az általa javasolt énekesek értékes változatai hallhatók. A Nyitra-vidéki népzenei kutatásainak eredményeit összegezte a doktori disszertációjában, amelyben az ott talált lakodalmas énekeket elemezte. A Nyitra-vidéki magyar települések földrajzi elhelyezkedése A Nyitra környéki magyar településcsoportot a szakirodalom Zoborvidék, vagy Zoboralja tájnéven tartja számon. Általában tizenhárom települést sorolnak ide. 6 Ezek a Tribecs hegyvonulat, Zobor, Zsibrica, Piliske tövében fekvő települések. Ma már nyelvsziget, de a 19. században még nyugatra Verebély és Érsekújvár felé összefüggő sáv kö- 3
4 tötte össze a többi magyar településekkel. A népzenei kutatások eredménye bizonyítja, azonos típusú dallamok hogy a Zoborvidék tájnév csak szűkebb viszonylatban értelmezhető. A Zoborvidékhez tartozó 13 településén kívül, még több magyar helység népzenei hagyománya bizonyítja, hogy a tágabb értelemben Nyitra vidékhez húsz, sőt ha Nagykért is számba vesszük 21 település sorolható. Verebély felé Bábindol, Kalász, vagy ahogy az ottaniak nevezik Kálaz, Nagyhind, Nemespann és közvetlen Verebély mellett Felsőaha. Érsekújvár irányába a Nyitra folyó mellett, Nagycétény, Nyitracsehi, Berencs, Nagykér. De Nyitrától délre fekvő Királyi népzenéjében is fellelhető a Zobor-vidéken talált archaikus népzenei hagyomány. Tehát a tágabb értelemben vett Nyitra vidékén huszonegy település található. A szakirodalom hajlamos arra, hogy a már eddig publikált dolgozatokból átvegyen bizonyos megállapításokat. Ilyen téves megállapításnak tartom, hogy Barslédeccel kapcsolatban megjegyzik, idézem: sok tekintetben más kulturális sajátságokat mutató Barslédec 7. Talán azért, mert a 19. század végén a községet Barsmegyéhez csatolták. Addig Lédec pontosan a megyehatáron feküdt. A megyehatár (Nyitra és Barsmegye határa) a falut kettészelő Dervence patak volt. A patak jobb partján lakó legények Nyitrára, a balparton lakók pedig Aranyosmarótra mentek sorozatra. Azzal, hogy pontosan miben különböznek a Lédeci hagyományok a Nyitra megyeiektől, még senki sem foglalkozott. Az azonban teljesen bizonyos, hogy a népzenei hagyománya semmiben sem különbözik a többi Nyitra vidéki falu hagyományától. Azzal sem tudok egyetérteni, hogy Barslédec viselete gyökeresen különbözne a többi településétől. Ha már viseletről van szó, Lédec szomszédságában a szlovák Velsicen (Velčice) a hagyományőrző szlovák asszonyok olyan régi viseletet őriznek, amely teljesen azonos a kalotaszegi muszújjal. 8 Véleményük szerint ez az ő régi szlovák viseletük, mert amit most viselnek, a hosszú szoknya, az magyar szoknya ( uherák ). A Nyitra-vidéki magyarság eredete A Nyitra-vidéki magyar falvak, minden kétséget kizáróan honfoglalás kori települések. Ez a honfoglaló magyarság valószínűleg nagyon sokszínű népesség volt. Voltak, akik csak földműveléssel, mások állattenyésztéssel foglalkoztak, de voltak köztük fegyverforgatók, akiknek a határ őrzése volt a feladatuk. A magyarok krónikájában olvashatjuk: tavaszán a magyarok visszatértek Itáliából, első sikeres kalandozó hadjáratukról, és hozzáláttak új hazájuk határainak kiépítéséhez. Először Moráviából szakították ki a Morva és Garam folyók között részt, majd a bajorok ellen fordultak és egészen az Enns folyóig nyomultak. A magyar akciók hatására a bajorok és morvák békét kötöttek egymással, de a morvákon már az sem segített: 902-ben a magyarok felszámolták fejedelemségüket. A győzelmek eredményeképpen a magyarok és a velük szomszédos népek területe között széles lakatlan határsáv u.n. gyepüelve alakult ki. Dr. Ethey Gyula erről így ír: Az árpádházi királyok alatt a XIII. század végén is, Magyarország határait sűrű erdők borították. Ezek az erdők a honvédelmi rendszer fontos részét képezték, amennyiben csak kevés ösvényen lehetett azon áthatolni. Az erdőkön belül pedig ott, ahol a lakott föld kezdődött, voltak a gyepük, melyek az erdei ösvényeket elvágták. E gyepüket közmunkával tartotta fenn a szomszédos lakosság. Az utakra nagyobb bejáratokra»kapukra«őrök vi- 4
5 gyáztak. 10 Ilyen jellegzetes gyepükapu volt Zsére és Béd közötti szoros (erre kanyarodott át a határ a Nyitra völgyébe). A hegy túlsó oldalán Béd, Szalakusz, Menyhe, az innenső oldalán Kolon, Zsére, Ghymes volt az őrzők szállása. A gímeskosztolányi szorost Lédec magyarjai őrizték. Ez a gyepü, az egykor Petendnek nevezett Garamszentbenedek tájáról Maróth, Ghymes, Egerszeg, Assakürth, Galgóc vonalán haladt a Garam vizétől a Vág folyóig. Minden bizonnyal a gyepük őrzői székelyek voltak. Lédecen a Székely családnév ma is gyakori, ami a származásnak a bizonyítéka. 11 A magyar népzenei gyűjtőmunka történetéről Nyitra környékén Ha a Garamtól Gímesen, Nyitrán át Galgócra vezető országút fölé egy védősávot helyezünk, láthatóvá válik a gyepük természetes iránya. Ez a gyepü délnyugati irányban a Kiskárpátokat átszelve egészen a Morva folyóig húzódott. Ebből a gyepüből magyarnak csak a szűkebb értelemben vett Nyitra-vidéki települések maradtak meg. A Kiskárpátokon túli u.n. Záhorie (Hegyen túl) mai szlovák és morva-szlovák településeinek nevei is őrzik magyar eredetüket. Mint pl Malacky, Sekule, Láb, Leváre. Ezt bizonyítani látszik a hegyentúli szlovákok nyelvjárásában használatos tegez szó is, amelynek jelentése zsebet jelent. (Lásd Sima Ferenc erről írt tanulmányát). A Morva folyó mellett pedig Uherský Brod és Uherské Hradište városnevek őrzik a magyar határvédők emlékét. Ezek és más jelek, mint például a Lédec melletti szlovák Velcsicben talált szoknyaviselet, amit az ottaniak régi szlovák viseletként őriznek, azonos a kalotaszegi szoknyaviselettel a muszujjal. Tóth Tibor pozsonyi műfordító, aki néprajzzal is foglalkozott említette egyszer, hogy valamelyik Hegyentúli szlovák faluban is talált muszujt. Bartók Béla 1936-ban a Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét című írásában zárszóként, s mintegy vádolva az akkori népzenei kutatómunka szűkmarkú támogatóit a következőket írta: Nem vagyok matematikus, sem közgazdász, de talán nem tévedek, mikor azt mondom, ha csak azt a pénzt fordítanák népdalkutatásra, amit az egész világon egy esztendőben háborús készülődésre fordítanak, akkor ezen a pénzen az egész világ népzenéjét föl lehetne gyűjteni. Nos, nekünk ezek egy kis töredéke is elég lett volna, hogy néhány megszállott lelkes ember, alapos gyűjtőmunkával rögzítse a szlovákiai magyarság népzenei hagyományát. Már a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején történtek próbálkozások ban a pozsonyi Komenský Egyetem mellett működő Állami Népdalintézet Szlovenszkói szakosztálya 12 a magyarlakta vidék népdalkincsét is fel akarta mérni. Kérdőíveket nyomtattak, melyek közül a 3. számú kérdőív a népzenekutatást szolgálta volna. A kérdőíveket a falusi iskolák igazgatóinak címezték. A felderítő kérdőív 30 kérdést tartalmazott. Aláírói: Dr. Orel Dobroslav egyetemi r. tanár, elnök, és Dr. Vážný Vencel egyetemi r. tanár, titkár volt. 13 Az intézmény munkájáról és az elért eredményekről nem találtunk összefoglaló tájékoztatást, csakúgy, mint a kitöltött és beküldött kérdőívek sorsáról sem. Ennek a kutatócsoportnak többek között tagja volt Arany A. László és mostohatestvére František Zagiba. Arany A. László a második világháború idején a pozsonyi Madách gimnázium diákjaiból önképzőkört szervezett, melynek Putz Éva is egyik tevékeny tagja volt. Ez a csoport az 5
6 1940-es évek elején Arany A. László vezetésével nyelvjárás- és folklórkutatásokat végzett Kolonban és Zsérén. 14 Ugyancsak a második világháború utáni években, a Csemadok megalakulása után sem történt semmi. A folklórhagyományok gyűjtését a mai napig sem sikerült intézményesíteni. Sajnos, nem rajtunk múlott, hogy a 20. század második felében, amikor még nem bomlottak annyira szét a hagyományőrző faluközösségek, nem foglalkozhattunk intézményesen a gyűjtőmunkával. Pedig a jó szándék megvolt, akárcsak Liszt Ferencnél 15, de sajnos a körülmények nem tették lehetővé annak végrehajtását. A Pozsonyban működő Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, melynek gróf Csáki Mihály volt az elnöke, tervbe vette egy Nyitra-vidéki népballadák gyűjteményének kiadását, amely Putz Éva, Arany A. László és Kovács Gergely gyűjtését tartalmazta volna. Ebből a balladagyűjteményből, sajnos csak a Fehér László balladája jelent meg 1944 őszén. 16 A második világháború után, 1949-ben a Szlovák Kommunista Párt támogatásával megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok, amelynek elsődleges feladata, a magyar kisebbség szocialista átnevelése, a magyarlakta vidék mezőgazdaságának kollektivizálása volt. A politikai feladatok mellett, de csak másodlagosan, a kulturális munka is helyett kapott. Erős cenzúra mellett a kulturális munkában prioritást élvezhetett a népi hagyományok felkutatása és gyűjtése. A Csemadok kulturális munkatervébe, Fellegi István a szervezet első főtitkára a szlovák állami népi együttes mintájára egy hasonló magyar hivatásos együttes megalakítását is betervezte. Így lettem 1949 augusztában a Csemadok Központ kulturális osztályának dolgozója. Később 1951-ben Takács András koreográfus, és Bočekné Gesztes Zsuzsa színházi ruhatervező is a jövendő együttes szakmai vezetője a Csemadok alkalmazottja lett. Ahhoz, hogy egy ilyen együttes létrejöjjön a tagok toborzásán kívül a megfelelő műsor kialakítása is fontos feladat volt. Szakirodalom híján, magunknak kellett elindulni, itt elsősorban a népzenei hagyományra gondolok újra felfedezni azt a hagyományt amit a magyar parasztság évszázadokon keresztül megőrzött, de amit már előttünk a népzenekutatás nagyjai fölfedeztek és leírtak. 17 Felszerelésünk csak papír és ceruza volt. Később, 1952-ben a főtitkár jóvoltából beszereztünk egy hangfelvevő készüléket, ami nem zenei felvételekhez, hanem irodai használatra készült, egy diktafón volt. Ezen a készüléken felvett zenei anyagot későbbi tökéletesebb készülékeken nem lehetett meghallgatni, mert forgási sebessége nem volt normalizálva, az újabb készülékek forgássebességét viszont nem lehetett szabályozni. A folklórhagyományok gyűjtését 1951-ben kezdtük elsősorban a hagyományőrző vidékeken. Nyitragerencsér, Kolon, Zsére, Nyitraegerszeg, Menyhe, után Martos következett, majd Medvesalja, Gömör, Kassa vidéke és Bodrogköz. A Csemadok hivatásos népi együttese 1953 májusában alakult meg. Hivatalos neve a Szlovák Állami Népi Együttes (SĽUK) magyar megfelelője lett: Maďarský ľudový umelecký kolektiv, (MĽUK), de Gyurcsó István javaslatára NÉPES-re egyszerűsítettük a nevét. 18 Az együttes nem egész két évet élt, mert 1955-ben átszervezték, nem maradt belőle semmi. A Népes megalakulásakor az együttes szakmai vezetősége még két értékes emberrel bővült Viczay Pál és Grébnerné Kucsera Margit szólóénekesekkel, valamint Hemerkáné Lágler Olgával. Viczay Pál az énekkarban szólamvezető volt, Olga néni, az énekkarban 6
7 szólamokat tanított, korrepetált a tánckarban, sőt koreografált is. Az együttes bemutatóján két koreográfiája is szerepelt: az üveges tánc és a kukoricafosztás. Az utóbbi hangszeres kíséretét Somorjai Németh István László szerezte. Néhány hónappal a megalakulás után munkánkhoz Szíjjártó Jenő zeneszerző és karnagy csatlakozott, aki nagyban hozzájárult a bemutató előadás műsorának sikeres betanulásához. A Népes bemutató előadása április 25-én volt a pozsonyi Nemzeti Színházban. A sikeres bemutatkozás után az együttes nyári fellépési körúton vett részt, melyen Pozsonytól Nagykaposig minden városban szerepelt, ahol magyarok élnek, sőt nagyobb helységekben is ahová meghívták az együttest. A bemutatott műsornak mindenütt óriási sikere volt, hisz a közönség 1945 után szomjazta a magyar szót, a magyar dalt. A népi együttesek műsora különben is teljesen új műfaj volt. A második világháború előtt ilyeneket nem rendeztek. Legfeljebb az olyan irányú próbálkozások, mint a Gyöngyösbokréta. De az inkább a népi hagyomány spontán színpadra állítása volt. Az együttes műsorán viszont már színpadi feldolgozások szerepeltek. Az együttes feloszlatása után nem szűnt meg a népi hagyományok gyűjtése. Viczay Pál a Népművelési Intézethez került. Szíjjártó Jenő a Csemadokhoz. Grébnerné és Hemerkáné az SDĽUT (Szlovák Népművészet Háza) keretében tovább gyűjtötte a népdalokat és népi táncokat. Tulajdonképpen a Népes -sel kezdődött az öntevékeny együttesek alakulása és működése. Két évvel a Népes feloszlatása nyomán megalakult a Pozsonyban tanuló diákok énekkara, amelynek női kara a Pedagógiai Gimnázium diákjaiból, a férfikar pedig főiskolai hallgatókból állt. Ugyanakkor Gyüre Lajos és Mede István vezetésével népi tánccsoport alakult ben állami támogatást kapott a Pozsonyban tanuló diákság. Ebből a lelkes ifjú csapatból lett a Magyar Dal- és Tánc Együttes, amely később felvette az Ifjú Szivek elnevezést. Már csak a zenészgárda hiányzott. Hamarosan ezt is sikerült megszervezni, így 1957 augusztusában már egy fellépési körutat szerveztünk. A népdalgyűjtés nagyjainak, valamint tanítványainak a 20. század első felében végzett felvidéki népdalgyűjtő munkája jelentős. Gyűjtésük számbeli adatai ugyan nem állnak rendelkezésünkre, de a most már nálunk is hozzáférhető Magyarországon megjelent népzenei kiadványokban szép számmal találunk Szlovákia területén gyűjtött népi dallamokat. A két világháború között végzett gyűjtések sajnos csak egyéni kezdeményezések voltak. 19 A szlovákiai magyar kisebbség népzenéjét 1951 óta, a mai napig szorgalmasan gyűjtöm és rögzítem. Sok segítőtársammal együtt, gyűjtött dallamanyag a gyűjtési egységet is meghaladta. A saját adattáramban 164 kottás füzet 20 és 202 magnetofóntekercs telt már meg, főleg vokális népzenei felvételekkel. Ennek a rögzített népzenei anyagnak több mint egy negyede Nyitra vidéki gyűjtés. Közzététele az archaikus hagyomány továbbéltetése szempontjából kell, hogy prioritást élvezzen. Csak rajtunk múlik ennek megvalósítása. A falu megőrizte a tradíció folytonosságát. A mi dolgunk átvenni tőle és tovább ápolni. A tűznek nem szabad kialudni. 21 7
8 Jegyzetek: Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004, 1. Kodály Zoltán: A magyar népzene, Budapest Bevezető szöveg. V. 2. Bartók Béla: A magyar népdal, Budapest oldal I. Táblázat. 3. Szalay Olga: Kodály népzenei gyűjtésének mutatói. In: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam-és szövegforrásai Budapest Vikár László: Népdalgyűjtés Nyitrában. Különnyomat a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvés Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XII. kötet 1-4 számából. 5. Manga János: A tavaszi ünnepkör hagyományai a Nyitra megyei Menyhén, Néprajzi értesítő, 1941, A téli ünnepkör hagyományai a Nyitra megyei Menyhén, Ethnographia, Ünnepi szokások a Nyitra megyei Menyhén, Néprajzi füzetek, 9. Budapest Alsócsitár, Alsóbodok, Béd, Gerencsér, Geszte, Gímes, Kolon, Barsédec, Menyhe, Nyitraeperszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére. 7. Kósa László Filep Antal: A magyar nép táji-törnéneti tagolódása, Budapest, A klottból vagy más anyagból varrt speciális kalotaszegi szoknyaféle. Részletes leírását lásd: Néprajzi Lexikon 3. kötetében. 9. A magyarok krónikája, Szerkesztette Glatz Ferenc, Budapest 10. Dr. Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából, Nyitra Dr. Štefan Rakovsky a kolektiv: Zlaté Moravce a okolie, Bratislava, Štátny ústav pre ľudovú pieseň v republike Československej, Slovenský odbor. Állami Népdalintézet Csehszlovákiában Szlovenszkói szakosztály. Cím: Bratislava Komenský Egyetem, Šafárik tér 12.sz. 13. Az akció néhány kitöltött kérdőívét Lipcsey Gyula őrizte meg. 14. Putz Éva: A kolonyi lagzi, Pozsony, Liszt Ferenc 1838-ban írt levele amelyben azt írja: Szándékom volt, hogy nekivágok Magyarország legpusztább vidékeinek, egyedül, gyalogszerrel, utizsákkal a hátamon. Semmi sem lett belőle. Kodály Zoltán: A magyar népzene, Budapest Nyitravidéki Népballadák, Pozsony, A Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület kiadása. 17. Ág Tibor: Néprajzi gyűjtőmunka, In: A Csemadok 25 éve, Madách, Bratislava, Virágok vetélkedése, Válogatás Szíjjártó Jenő népzenei gyűjtéséből. NAP Kiadó, Dunaszerdahely, Manga János, Pongrácz Zoltán, Szőke Péter, a visszacsatolt területen között Dr. Bakos József. 20. Minden füzet száz lapot tartalmaz. 21. Kodály Zoltán: A magyar népzene, Visszatekintés I/20. 8
Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot I. Nyitra-vidéki népballadák
Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot I. Nyitra-vidéki népballadák Bevezető... 1 A szlovákiai magyar népballada-kutatás történetéről... 2 A hazai népballada-kutatás eredményei... 2 Mit tudunk a népballadáról?...
RészletesebbenBősön útba ejtettük a környezetvédelmi szempontból sokáig vitatott vízierőművet, láttunk zsilipelő uszályt is. Bős - Vízierőmű
Iskolánk sikeresen szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából kiírt Határtalanul program pályázatán, így 50 fő 7. évfolyamos tanulóból és 4 kísérőtanárból álló csoportunk 5 napos emlékezetes
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyi adatok. Szakmai tapasztalat férjezett, 3 gyermek édesanyja népzenei tárgyak tanára, tanszakvezető
Önéletrajz Személyi adatok Név Szabó Ágnes Cím 1022 Budapest, Ruszti út 7. Telefonszám +36304790140 E-mail szaboo.agnes@gmail.com Születési év Családi állapot 1978 férjezett, 3 gyermek édesanyja Szakmai
RészletesebbenKosza Ágnes és Lászlóffy Réka
Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk
RészletesebbenNÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A) KOMPETENCIÁK
NÉPZENÉSZ ISMERETEK ÁGAZATON KÍVÜLI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A népzenész ismeretek ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi
RészletesebbenJavaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Apátfalva népi hangszere a citera települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tóth
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenHatártalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
RészletesebbenA MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI
A magyar népzene alapjai emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 17. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTestnevelés néptánc 5. évfolyam (heti 1 óra, évi 36 óra)
Testnevelés néptánc 5. évfolyam (heti 1 óra, évi 36 óra) Célok és feladatok A gyermekek közösséggé formálása, egymás elfogadás, társak egyenrangú veselkedése, tolerancia. Olyan drámajátékok bevezetése
RészletesebbenA MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI
A magyar népzene alapjai emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 19. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Dallam lejegyzése
RészletesebbenA Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.
Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
RészletesebbenFEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE
FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások
RészletesebbenA MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI
A magyar népzene alapjai emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 2. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve
A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve 2003-ban, 15 évvel ezelőtt lettünk az év könyvtára Magyarországon. Az elmúlt másfél évtizedben arra törekedtünk, hogy a címhez méltó legyen minden
RészletesebbenSzlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatása Kiosztható keret:
Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati 2.1. Szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatása Kiosztható keret: 8.000.000 Ft Ikt. szám Pályázó neve Helység Pályázat címe Teljes költség
RészletesebbenRÓLUNK SZÓL V.év. 5.szám
VVILONYA RÓLUNK SZÓL 2009 V.év. 5.szám Kiadja: 8194 Vilonya, Hétvezér u.22. http://www.vilonya.eu e-mail: vilonyaert@vilonya.eu Testvértelepülésünk Nyitracsehi EGY KÖZSÉG A TÉRKÉPEN: VILONYA, DE NEKÜNK
RészletesebbenAugusztus MAGLÓD. Mint az új iránt fogékony pedagógus gondot fordított saját fejlődésére is, továbbképzések révén. Egyik
MAGLÓD 4 Mint az új iránt fogékony pedagógus gondot fordított saját fejlődésére is, továbbképzések révén. Egyik fő feladatának a tanulók tanórán kívüli és iskolán kívüli foglalkozásainak tartalmas megszervezését
RészletesebbenIskolai zenei életünk története
Iskolai zenei életünk története Az iskolai kórus Iskolánk első kórusa, az Ifjúsági Dalkör 1879-ben jött létre Harrach József tanár vezetésével. Nemcsak az ifjúság éneklését tette lehetővé, hanem gyűjtéseket
RészletesebbenLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány. Szlama László. Szakmai önéletrajz 2012-09-11
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi pengetős szakirány Szlama László Szakmai önéletrajz 2012-09-11 Név: Szlama László Születés: Budapest 1990.07.04 Cím: 2370 Dabas, Dinnyés Lajos Utca. 9. Telefon:
RészletesebbenAz elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014
Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014 Az előző két év gyakorlatához hasonlóan a Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar
RészletesebbenA NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)
Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,
RészletesebbenMERT TÖRVÉNY AZ ANYAI SZÓ, GRAVITÁCIÓ 1 SZÍJJÁRTÓ JENŐ, A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG ZENESZERZŐJÉNEK ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola MERT TÖRVÉNY AZ ANYAI SZÓ, GRAVITÁCIÓ 1 SZÍJJÁRTÓ JENŐ, A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG ZENESZERZŐJÉNEK
RészletesebbenBeszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról
Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Iskolánk sajátos arculatának hosszú évtizedek óta meghatározó eleme a német nemzetiségi
Részletesebbenjászberényi Valotásy János Szövetkezeti Vegyeskar
jászberényi Valotásy János Szövetkezeti Vegyeskar A kórust 1862-ben alapította iparosokból, zenekedvelő polgárokból Palotásy János. A Jász Múzeumban található dokumentumok, díszes serlegek tanúskodnak
RészletesebbenLACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE**
LACZKÓNÉ PÁLFI ALOJZIA* KISS ÁRON MAGYAR GYERMEKJÁTÉK GYŰJTEMÉNYÉNEK HATÁSA A 20. SZÁZAD ZENEI NEVELÉSÉRE** A hazai óvodapedagógus és tanítóképzésben a zenei nevelésre való felkészítés elengedhetetlen
RészletesebbenÁg Tibor Csillagoknak teremtője Mátyusföldi népdalok
Ág Tibor Csillagoknak teremtője Mátyusföldi népdalok 1 A kiadvány megjelenését támogatták: Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Nagymegyer Városának Önkormányzata A borító Görföl Jenő fotóinak
RészletesebbenTörténelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
RészletesebbenÖtöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.
Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:
RészletesebbenVERSENYKIÍRÁS. Az Oktatási Hivatal Győri Pedagógiai Oktatási Központja által meghirdetett
VERSENYKIÍRÁS Az Győri Pedagógiai Oktatási Központja által meghirdetett 15. Tiszán innen, Dunán túl országos népdaléneklési minősítő verseny az 5-6.; 7-8. és 9-12. évfolyamos tanulók számára A verseny
RészletesebbenA MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI
A magyar népzene alapjai emelt szint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 18. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenI. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. szakasz. 2. szakasz. 3. szakasz
A művelődésről szóló törvény 10. szakaszának 1. bekezdése (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2009/72. szám), Topolya község Statútuma 68. szakaszának 8. pontja (Topolya Község Hivatalos Lapja, 2008/15,
RészletesebbenXXIV. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERSENY VERSENYSZABÁLYZAT 2015
XXIV. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERSENY VERSENYSZABÁLYZAT 2015 A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya társszervezőivel, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézettel,
RészletesebbenHatártalanul! HAT
Határtalanul! HAT-15-06-0017 2. előkészítő óra Kodály Zoltán és Galánta Kápolnásnyék, 2016. február 25. Határtalanul! HAT-15-06-0017 1. utazás: 2016. március 7-11. Galánta, Szlovákia életútja Kodály Zoltán
RészletesebbenEMLÉKKÖNYV. ARANY A. LÁSZLÓ tiszteletére. Szerkesztette Tóth Károly és Végh László. Fórum Kisebbségkutató Intézet Somorja-S amorín '" 2007
EMLÉKKÖNYV ARANY A. LÁSZLÓ tiszteletére Szerkesztette Tóth Károly és Végh László ; Fórum Kisebbségkutató Intézet Somorja-S amorín '" 2007 TARTALOM ELŐSZÓ (Tóth Károly) 9 TANULMÁNYOK SIMON ATTILA: Arany
RészletesebbenXXVI. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERSENY VERSENYSZABÁLYZAT 2017
XXVI. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERSENY VERSENYSZABÁLYZAT 2017 A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya társszervezőivel: a Csemadok területi választmányaival,
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. Pályázati azonosító: CSSP-NEPDALKOR A pályázat megvalósult: támogatásával.
BESZÁMOLÓ Pályázati azonosító: CSSP-NEPDALKOR-2018-0252 A pályázat megvalósult: támogatásával. A dr.barsi Ernő Népdalkör és Citeraegyüttes a pályázaton elnyert támogatást a szerződésben foglaltak szerint
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenSzívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.
VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenBOLDOG KARÁCSONYT ÉS ÖRÖMÖKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT
2011 ((V.. ÉVFOLLYAM)) 12.. SZÁM www..ttmamk..hu Valamennyi kedves együttműködő vagy közreműködésüket igénybe vevő partnerüknek BOLDOG KARÁCSONYT ÉS ÖRÖMÖKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT kívánnak a TMÁMK munkatársai
RészletesebbenBonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.
Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi
RészletesebbenKodály Zoltán portréját Papp György grafikusmûvész készítette
Kodály Zoltán portréját Papp György grafikusmûvész készítette Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szeged Városi Kórusegyesület tisztelettel meghívja Önt Kodály Zoltán születésének 135. és halálának
RészletesebbenA MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI
A magyar népzene alapjai emelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 27. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)
RészletesebbenLAKOSSÁGCSERE ÉS RESZLOVAKIZÁCIÓ POPÉLY ÁRPÁD
LAKOSSÁGCSERE ÉS RESZLOVAKIZÁCIÓ POPÉLY ÁRPÁD A II. világháború végén felújított Csehszlovákia vezető politikusai a csehszlovák állam 1938 39. évi felbomlásáért felelőssé tett német és magyar kisebbség
RészletesebbenKezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.
Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.
RészletesebbenKULTURA - ERTEK - VALTOZAS ES A TANCKUTATASBAN
TANCMUVESZET ESTUDOMANY V. KULTURA - ERTEK - VALTOZAS a tan c m u v e s z e t b e n, a tan c p e d a g o g iaban ES A TANCKUTATASBAN III. NemzetkdziTanctudomanyi Konferencia a Magyar Tancmuveszeti Foiskolan
RészletesebbenIskola és diákönkormányzat egymás mellett
Iskola és diákönkormányzat egymás mellett Előadó: Petróczi Gábor igazgató, közoktatási szakértő címzetes főiskolai docens Ságvári Endre Gimnázium, 3700 Kazincbarcika Jószerencsét u. 2. Tel: 48-510-050,
RészletesebbenAz év múzeuma 2010 pályázat
"Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. 3./ napirendi pont: A Pozsonyi Vakok Uniója Intézményével való esélyegyenlőségi megállapodás megvitatása.
JEGYZŐKÖNYV Készült: 2010. XI. 26.-án, Szarvas Város Szlovák Önkormányzatának képviselő-testületi ülésén, a Szlovák Önkormányzat székházában. (Szarvas, Eötvös u. 44/1.) Jelen vannak: Mótyán Tibor elnök
RészletesebbenVERSENYKIÍRÁS. Az Oktatási Hivatal Győri Pedagógiai Oktatási Központja által meghirdetett
VERSENYKIÍRÁS Az Győri Pedagógiai Oktatási Központja által meghirdetett 15. Tiszán innen, Dunán túl országos népdaléneklési minősítő verseny az 5-6.; 7-8. és 9-12. évfolyamos tanulók számára A verseny
RészletesebbenAz Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete
Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél
RészletesebbenÖsszefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről
BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum
RészletesebbenAnyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana
Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek
RészletesebbenSzabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
RészletesebbenOsztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam
Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti
RészletesebbenDECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA*
DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* 1 A KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY szóló zongorára írott ismert változata után, a sikerre való
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenInterdiszciplináris Doktori Iskola
Interdiszciplináris Doktori Iskola PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a 18-20. században Doktori Program habilitációs kritériumai I. Publikációk 1. Két monográfia. (vagy 2.
RészletesebbenKazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin
Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.
Részletesebben30 ÉVE HUNYT EL PÁSZTI MIKLÓS KARNAGY, ZENESZERZŐ, TANÁR (Budapest, március 4. - Budapest, február 12. )
30 ÉVE HUNYT EL PÁSZTI MIKLÓS KARNAGY, ZENESZERZŐ, TANÁR (Budapest, 1928. március 4. - Budapest, 1989. február 12. ) Pászti Miklós I. Az évforduló alkalmából emlékezik a Pászti Miklós Vegyes Kórus alapító
RészletesebbenHONISMERETI SZAKKÖR. Készítette: Rémai Lászlóné
HONISMERETI SZAKKÖR Készítette: Rémai Lászlóné Foglalkozás száma: 1-2 A foglalkozás anyaga: Alakuló foglalkozás. A szakkör célja, feladata, kapcsolódás a történelem tantárgyhoz. Anyag és eszközhasználat
RészletesebbenHajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
RészletesebbenJavaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez Készítette:
RészletesebbenMárványos Tamburazenekar
Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül
RészletesebbenEGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben
RészletesebbenNegyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében
Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén
RészletesebbenKINCSES TOLNA MEGYE ÉRTÉKVETÉLKEDŐ FELADATSOR
A diákcsapat választott fantázianeve:. KINCSES TOLNA MEGYE ÉRTÉKVETÉLKEDŐ 2018-2019. TOLNA MEGYE NÉPMŰVÉSZETI ÉRTÉKEI FELADATSOR ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK RÉSZÉRE A helyi identitás és kohézió erősítése
RészletesebbenNTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója
A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei
RészletesebbenNádorvárosi Népművészeti Egyesület 2018/2019 I. félév programjai
Nádorvárosi Népművészeti Egyesület 2018/2019 I. félév programjai 2018. szeptember 1. A Nádorvárosi Népművészeti Egyesület csatlakozott az Élő Forrás Alapfokú Művészeti Iskolához, aminek központja Devecser.
RészletesebbenVlagyimir Szofronyickij
DLA doktori értekezés tézisei Lajkó István Vlagyimir Szofronyickij Témavezető: Papp Márta Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola
RészletesebbenTisztelt Képviselı Testület!
Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey út 30. Ü.szám: /2009. Aszód Város Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tisztelt Képviselı Testület! Az Aszódi Csengey Gusztáv Általános
RészletesebbenIKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-2009-0012 azonosítószámú, Nyitott kapcsolatok! című projekt
IKCS MUNKACSOPORT CSELEKVÉSI FELADATTERVE TÁMOP 3.3.3-08/2-, Nyitott kapcsolatok! című projekt Intervallum: január 1. május 31. Készítette:,, Dátum: január 07. Célok A cél indoklása Tervezett ek* Felelős*
RészletesebbenEmlékezzünk az elődökre!
Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés
RészletesebbenSZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.
SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015. Készült az Underground Kiadó és Terjesztő Kft. támogatásával, magánkiadásban BEVEZETŐ Történetünk 2005-ben kezdődött.
RészletesebbenJavaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Méreg Lajosné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
RészletesebbenA verseny időpontja: március 23. (szerda)
Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását mindennap! Zsoltárok 96:2. Tisztelt Igazgató Asszony / Igazgató Úr! Tisztelt Énektanár Kolléganő / Kolléga! Örömmel értesítjük Önöket, hogy
Részletesebben(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.
Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia
RészletesebbenDecember 17-én a harmadik gyertyát is meggyújtottuk az iskola adventi koszorúján.
A 3. gyertya December 17-én a harmadik gyertyát is meggyújtottuk az iskola adventi koszorúján. A gyertyagyújtás sorrendjében a harmadik gyertya színe rózsaszín, mivel a bűnbánatba már egy kis öröm is keveredik,
RészletesebbenJUDIT MÄKINEN NEMZETKÖZI KODÁLY HÉT FINNORSZÁGBAN 261. levél
JUDIT MÄKINEN NEMZETKÖZI KODÁLY HÉT FINNORSZÁGBAN 261. levél Mai levelem egy világhírű magyar zeneszerző finnországi ünneplésével foglalkozik, nevezetesen az immár 30. alkalommal megrendezendő Kodály Zoltán
RészletesebbenPárválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.
Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt
RészletesebbenSzlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Pográny. Makkosjánosi. Nyékvárkony. Lakszakállas. Bodrogszentes.
Szlovákiai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati Érvénytelen pályázatok 2.6 1114/2008 Alapiskola és óvoda, Csáb Csáb 2.6 1015/2008 Körtvélyes Község Körtvélyes 2.6 1217/2008 2.6 1260/2008 2.6
RészletesebbenPÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK ( )
PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK (1950-1973) Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Ágnes Kecskemét, 2003 TARTALOM Bevezető. 1. Budapest, 1950. március 21. A Vallás- és Közoktatási
RészletesebbenHagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum
Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános
RészletesebbenKaszás Attila Kulturális fesztivál 2015
Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015 Zsigárd 2015. július 13-augusztus 8. 2015. július 13-17. Kistérségi nyári kézműves tábor Helyszín: tájház Napi foglalkozások: 09:00-14:00 5 napon keresztül különböző
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenCímlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása
Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső
RészletesebbenSárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001
Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenLEMEZMELLÉKLET. Vajdasági élő magyar népzene Telecskai templom tetejébe Bácsgyulafalvi népdalok
LEMEZMELLÉKLET Vajdasági élő magyar népzene Telecskai templom tetejébe Bácsgyulafalvi népdalok A Bácsgyulafalva (Telečka) népzenei hagyományait bemutató lemez rendhagyó vállalkozás a vajdasági népzenei
RészletesebbenA feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!
Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 5.c Résztvevők száma: 20 fő Időpont: 2008.
RészletesebbenAZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA
AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA 2014.05.03. 05:22 szerző: Bertalan Melinda Veszprém gazdag zenei kultúráját a kiváló ének-zenei oktatás alapozta meg hangzott el a Veszprémi Történelmi Szalon 11. rendezvényén
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenAz újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete.
Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. 1. A kolozsvári népnyelvkutatók eddig és különlegesen 1941-ben végzett munkája a maga szerénységében is érthetetlen teljesítménynek tűnnék fel akkor, ha valaki
Részletesebbenszólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd,
Utószó 1962 tavaszára a vizsgált területen Lövéte kivételével minden faluban a családi gazdaságok túlnyomó többségét a kollektív gazdaságokba kényszerítették. (Lövétén az ötvenes évek közepén néhány szegényebb
Részletesebben