BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI MAGYARORSZÁGON ÉS NAGY-BRITANNIÁBAN Készítette: Hargitai Marianna BUDAPEST 2009

2 T a r t a l o m j e g y z é k TÁBLÁK JEGYZÉKE 5 ÁBRÁK JEGYZÉKE 7 1. BEVEZETÉS 8 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGBAN Növekedéselméletek Gazdasági növekedés és a vállalkozások A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) MAGYARORSZÁGON A kkv-k helyzete, jelentősége nemzetközi viszonylatban A kkv-k helyzete az OECD országokban A kkv-k helyzete az Európai Unióban és Magyarországon A kkv-k meghatározása, besorolása és formái A kkv-k helyzete Magyarországon Átfogó bemutatás A kkv szektor SWOT analízise A kkv-k száma és megoszlása Vállalkozási formák Egyéni vállalkozás (EV) Gazdasági társaságok Közkereseti társaság (kkt.) Betéti társaság (bt.) Korlátolt felelősségű társaság (kft.) Részvénytársaság (rt.) Vállalkozásindítás Magyarországon A vállalkozásindítás szabályozásának szükségessége Szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon Az elektronikus cégeljárás Magyarországon Egyéni vállalkozás indítása Kkt. és bt. alapítás Kft. alapítás MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) NAGY-BRITANNIÁBAN Kkv-k meghatározása, besorolása az Egyesült Királyságban A kkv-k helyzete az Egyesült Királyságban

3 Szabályozás az Egyesült Királyságban A kkv-k száma, megoszlása az Egyesült Királyságban Vállalkozási formák Nagy Britanniában Egyéni vállalkozás Private company limited by shares Ltd Private company limited by guarantee Private unlimited company Public company limited by shares Partnerships General partnership, Limited partnership Limited liability partnership Vállalkozásindítás az Egyesült Királyságban Elektronikus cégeljárás Hagyományos (papír alapú) eljárás Egyéni vállalkozás Partnership (jogi személyiség nélküli társaságok, LLP) alapítás Limited liability company (Ltd.) alapítás A MAGYAR ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBELI VÁLLALKOZÁSINDÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA NÉHÁNY VÁLLALKOZÁS TAPASZTALATAI ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 74 IRODALOMJEGYZÉK 77 FÜGGELÉK 82 MELLÉKLETEK

4 T á b l á z a t o k j e g y z é k e 1. táblázat Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2. táblázat A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 3. táblázat A kis- és középvállalkozások SWOT analízise 4. táblázat A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) 5. táblázat A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként ban 6. táblázat A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2007-ben 7. táblázat Vállalkozási formák előnyei és hátrányai 8. táblázat EU irányelvek a KKV politikák kidolgozásához 9. táblázat A kis- és középvállalkozások/vállalkozói csoportok besorolásának küszöbértékei 10. táblázat A vállalkozások száma, foglalkoztatottak száma és az éves bevétel az alkalmazottak száma - 5 -

5 szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 11. táblázat A partnership vállalkozási formáinak időbeli és anyagi költségei 12. táblázat Összesítő táblázat a vállalkozásalapítás eljárásainak, időbeli és anyagi költségeinek alakulásáról Magyarországon és az Egyesült Királyságban - 6 -

6 Á b r á k j e g y z é k e 1. ábra A vállalkozási folyamat és a GEM definíciói 2. ábra A vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés kapcsolatának modellje 3. ábra KKV Körkép: Konjunktúra- és Bizonytalansági Index, ábra A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint december december között 5. ábra A regisztrált vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint december december között 6. ábra Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma régiónként 2006-ban 7. ábra A vállalkozások, a foglalkoztatás és az éves bevétel aránya vállalatméret szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 8. ábra A vállalkozások száma jogi forma szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 9. ábra Vállalkozások száma régiónként és országonként - 7 -

7 1. BEVEZETÉS A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve figyelhető meg az a folyamat, mely során a mikro, kis- és középvállalkozások fokozatosan kiemelt szerephez jutottak és mára már köztudottan a gazdasági növekedés kulcsszereplőinek számítanak a nagyvállalatok mellett. Jelentőségüket világszerte elismerik mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, hazánk esetében a fő irányvonalat az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra vonatkozó politikája határozza meg olyan programokon keresztül, mint például a Lisszaboni program, a Gondolkozz előbb kicsiben! vagy a Better Regulation. Mindegyik fő célja, hogy a kis- és középvállalkozások megalapítása és fejlesztése számára megfelelő üzleti környezetet teremtsen, hiszen Magyarországon az alkalmazottak több mint 60 százalékát foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott érték több mint felét teszik ki egyéni, kis- és középvállalkozások együtt, exportértékesítésük pedig 35 százalék felett volt 2006-ban. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, A kis- és középvállalkozások helyzete 2007) Mindezekből következik, hogy minden államnak nagy figyelmet kell szentelnie a kkv-k támogatásának és fejlesztésének a versenyképességük megőrzése érdekében. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a világ más országaiban, sőt, itt Európában is bizonyos országokban lényegesen egyszerűbb dolguk van a vállalkozásoknak beindulásuk, illetve önfenntartásuk során. A hazai akadályokat legfőképp az adminisztratív előírások, a bejelentési nehézségek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a hivatali bürokrácia, az erőforrásokhoz való hozzáférés feltételei és a magas adó- és társadalombiztosítási terhek képezik. Szakdolgozatomban a fentiek miatt szeretném bemutatni, hogy a kormány által múlt évben elkezdett egyszerűsítő reformok ellenére is jobban megéri külföldön vállalkozni, mint itthon. A vizsgálódás a magyarországi és a nagy-britanniai üzleti környezetre szorítkozik, és azt a fő hipotézist igyekszik alátámasztani, hogy Nagy-Britanniában sokkal kedvezőbb feltételek mellett lehet beindítani egy vállalkozást. Másik, személyes indíttatású célja a kutatásnak, hogy egyfajta összegzést adjon arról, milyen formákban és lépéseken keresztül lehet beindítani saját vállalkozást Magyarországon és Nagy-Britanniában, illetve, hogy ez mennyi idejébe és pénzébe kerül hozzávetőlegesen a vállalkozóknak. Annak, hogy választásom Magyarország mellett Nagy-Britanniára esett, több oka is van. Egyrészt angoltanárként eleve vonzódom az angolszász kultúrához és a ködös Albionhoz, jómagam is valamikor a távoli jövőben elképzelhetőnek tartom, hogy Angliában telepedjek le és indítsam be saját vállalkozásomat. Másrészt az Egyesült Királyság az üzleti - 8 -

8 környezetet vizsgáló nemzetközi felméréseken mindig az elsők közt szerepel, a Doing Business 2009-es beszámolója alapján az európai országok közt a második helyen áll (Dánia mögött). A szakdolgozat alapvetően négy fő részre tagolódik: a második fejezetben először is azt mutatom be számos kitűnő közgazdász elméletei és modelljei alapján, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) milyen kölcsönhatásban állnak a gazdasági növekedéssel. Ezt követően a magyar kkv-k helyzetét és jelentőségét mutatom be nemzetközi és hazai viszonylatokban, kitérve meghatározásukra, besorolásukra, átfogó helyzetükre a magyar gazdaságban, illetve az általuk választható jogi formákra. Szintén ebben a fejezetben vesszük sorra a négy leggyakoribb vállalkozási forma esetében mindazon lépéseket, anyagi és időbeli költségeket, melyek azok beindulásához szükségesek. A fókuszban az adminisztratív terhek állnak, illetve azok a legfontosabb lépések, melyek nélkül nem tud jogszerűen működni egy vállalkozás. Azt vizsgálom meg, hogy ezeknek a lépéseknek milyen időbeli és pénzbeli vonzatai vannak, illetve, hogy a teljes procedúra mennyi időt és anyagi ráfordítást vesz igénybe. A szükséges procedúra részeként kezelem mindazon, esetleg nem a hatóságok által előírt lépéseket és kötelezettségeket, melyek a tényleges működéshez elengedhetetlenek, valamint a beindulás idejébe beleértem a beindításhoz feltétlen szükséges csatolt dokumentumok megszerzési idejét is. Nem tér ki azonban a kutatás arra, hogy a vállalkozóknak milyen előzetes informálódásra van szükségük, illetve hogy a beinduláshoz szükséges tőkét honnan szerzik be. Az egyes vállalkozási formáknál a vizsgálat alapjául egy átlagos vállalkozás szolgál, melynek nincs szüksége hatósági működési engedélyre és nem kell megfelelnie speciális környezetvédelmi előírásoknak. A negyedik fejezet hasonló szisztéma alapján vizsgálja a kkv-k meghatározását, besorolását, helyzetét, jelentőségét, jogi formáit Nagy-Britannia esetében. Az előző részhez hasonlóan itt is bemutatom a leggyakoribb vállalkozási formák esetében azokat a legszükségesebb lépéseket, melyek egy vállalkozás beindításához szükségesek. Az ötödik fejezet összefoglalja, és egyben összehasonlítja a harmadik és negyedik fejezet eredményeit, majd a hatodik fejezet két magyar vállalkozást mutat be az általuk előzetesen kitöltött kérdőív alapján Magyarországon és Nagy-Britanniában, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyibe került, mennyi ideig tartott és milyen hivatali procedúrákkal járt a cég beindítása, illetve milyen előírt terheket kellett viselni. A dolgozat végén pedig összegzést készítek, valamint leírom véleményemet és javaslataimat. A szakdolgozat elkészítése során az elsődlegesen alkalmazott adatgyűjtési és elemzési módszereim a következők voltak: - 9 -

9 a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása, az interneten található legfrissebb információk, saját kérdőív a mikro-, kis- és középvállalkozások alapításának feltételeiről. Mivel a szakdolgozat javarészt szekunder kutatások eredményein alapszik, elsősorban az jelent korlátot, hogy a statisztikai adatok, átfogó elemzések többsége már akár három-négy évvel ezelőttről származik. A hatodik fejezet esetében az jelentett gondot, hogy itthonról nehéz nagy-britanniai magyar vállalkozást találni még interneten keresztül is, valamint hogy a felkeresett vállalkozások közül csak kettő volt hajlandó végül kitölteni a kérdőívet. A legnagyobb ellenállásba a nagy-britanniai vállalkozások esetében ütköztem, ugyanis ott nem szokás megadni a magyar kkv besoroláshoz szükséges adatokat, mint például az éves nettó bevétel vagy a mérleg-főösszeg. Ezért a dolgozat empirikus része, bár érdekes, mégsem tekinthető reprezentatívnak

10 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGBAN 2.1. Növekedéselméletek A gazdasági növekedés mozgatórugóinak, befolyásoló tényezőinek feltárása, megismerése, melyek megszabják annak mértékét, régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, gondolkodókat. Ezen célból számos elmélet látott már napvilágot, melyekből egy rövid, áttekintő összefoglalást szeretnénk itt nyújtani néhány jelentősebbet, illetve érdekesebbet kiemelve. Kiindulási pontként kit is választhatnánk mást, mint Joseph Alois Schumpetert, az evolúciós szemléletű közgazdasági gondolkodás úttörőjét. Az 1911-ben megjelent, a maga korában forradalmian új gondolatokat tartalmazó, A gazdasági fejlődés elmélete című művében (Schumpeter 1980) bemutatott elméletének kulcsszavai az innováció és a vállalkozó: szerinte a gazdasági fejlődés alapja az új kombinációk (új javak, termelési és kereskedelmi eljárások, piacok, beszerzési források stb.) létrehozása, és ennek megvalósítója, végrehajtója pedig a vállalkozó. Ugyanakkor az új kombinációk létrehozása már létező termelési eszközök felhasználásával történik, az új vállalkozó pedig kihívást jelent a már létező vállalkozások számára azáltal, hogy újításokat vezet be, melyek az éppen akkor használatos technológiákat, termékeket elavulttá teszik. A teremtő pusztítás eme folyamatát nevezik Schumpeter első modelljének. Egy későbbi könyvében, A kapitalizmus, szocializmus és demokráciában (1942) már a működő és nagyvállalatok által végzett innovációs tevékenységeket helyezi előtérbe, és a teremtő felhalmozódásról beszél részletesen leírva azt a körfolyamatot, mely során ezek a vállalatok sokkal jobb eredményeket érnek el kisebb társaiknál az innováció valamint a kutatás és fejlesztés terén. Ezt nevezi a szakirodalom Schumpeter második modelljének. (Carree és Thurik 2005) A növekedéselméletek palettáján találhatjuk még például a neoklasszikus növekedéselméletek közt Solow 1956-os modelljét (Solow, 1956). Ebben a modellben a termelést két tényező határozza meg: a tőke és a munka, viszont a megtakarítás, a népességnövekedés és a technológiai fejlődés exogén tényezők. Ennek ellenére a neoklasszikus elméletek (Solow, Swan, Cass, Koopmans) mégis a technikai haladást és a tőkeakkumulációt tartják a legfontosabbnak a növekedéshez azt feltételezve, hogy minden országban egyenlően hatnak eme tényezők, hosszú távon pedig csak a technikai haladás üteme a meghatározó. Másik megállapításuk, hogy minden gazdaság egy egyensúlyi pályához tart, melyen a jövedelmek szintje független a kiinduló ponttól. Ha megengedjük a tényezők áramlását, akkor azt várhatnánk, hogy a tőke a tőkében gazdag országokból a tőkeszegény országokba áramlik, illetve a munka épp ellentétes irányban mozog majd. Azonban az

11 empirikus vizsgálatok nem ezt igazolják (Szörfi Béla 2004), tehát szükséges a modellt újragondolni. A múlt század nyolcvanas éveiben tűntek fel először az úgynevezett endogén növekedéselméletek (az első az AK-modell volt, Rebelo nevéhez fűződik), melyekből itt most Paul Michael Romer (1990), valamint Aghion és Howitt (1992, 1998) elméleteit foglaljuk össze pár mondatban. Az endogén növekedéselméletekben a neoklasszikus modellekkel ellentétben a technikai haladás többé nem exogén változó, hanem racionális gazdasági döntéshozók tevékenységének eredménye. (Valentinyi 1995) Az úgynevezett innovációalapú endogén növekedési elméletek közé tartozik Romer modellje (1990), mely szerint az aggregát termelékenység a termékválaszték függvénye. Az innováció következménye a termelékenység növekedése az ő neve által fémjelzett termékválaszték paradigmában (product variety paradigm), mely az új külkereskedelmi teóriából nőtt ki és központjában a technológiai túlcsordulás áll. Ezen nézet szerint azoknak a forrásoknak a termelékenysége, melyeket új termékek fejlesztésére szántak annál nagyobb volt, minél szélesebb volt a már kifejlesztett termékek skálája (Aghion és Durlauf 2007). Aghion és Howitt modelljét szokták schumpeteri növekedéselméletnek is nevezni, mivel visszanyúl a híres közgazdász által alkotott fogalomhoz, a teremtő romboláshoz és előtérbe helyezi a minőséget javító innovációs tevékenységeket, melyek a régi termékeket elavulttá teszik. A tőkét kizárják az alapmodellből és a növekedést a technológiai fejlődés szolgáltatja, ami a versenyző vállalatok által bevezetett innováció eredménye. Később (1998) beillesztik a modellbe a tőkét is és kimutatják, hogy a tőkefelhalmozás és az innováció egymást kiegészítő folyamatok és egyenjogú társak a fejlődési folyamatban (Carree és Thurik 2002). A történelem során mindig is megfigyelhető volt, hogy a politikai érdekek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de érzékelhetően áthatják az egyes országok gazdasági döntéseit. Sokan sokféleképpen próbálták már magyarázni az országok közötti jövedelemi, fejlődésbeli különbségeket a közgazdaságtanban például a fizikai tőke, a humán tőke, az alkalmazott technológiák és a piacok elérhetőségével, minőségével. Korunk egyik jeles közgazdásza, Daron Acemoglu elmélete szerint bár ezek a tényezők is fontosak, mégsem adnak magyarázatot mindenre. Szűcs Ferenc összefoglalójában a török származású, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő professzor Rajk László Szakkollégiumban adott előadásáról részletesen leírja, hogy mit is tart a kérdésről Acemoglu (Szűcs 2007). Bár a kultúrabeli, földrajzi adottságok eltérései is jelentősek, mégis az országok

12 intézményrendszere 1 közti eltérés az, ami döntően befolyásolja a tőke, a technológia és a piacok különbözőségét. Az intézmények gazdasági növekedésre gyakorolt hatására előadásában a gyarmatosítás folyamatát hozta példának. Véleménye szerint az egykori gyarmatok országainak mai intézményrendszerére nagy hatással van az, hogy egykor melyik európai nagyhatalom gyarmatosította és milyen célból. Ahol sok európai élt és kiépítette a magántulajdont védő és demokratikus intézményeket (USA, Kanada, Új-Zéland), ott ma is erősek ezek az intézmények. Egy másik tanulmányában A gazdasági elmaradottság politikai nézőpontból (Economic Backwardness in Political Perspective) címen, melyet James A. Robinsonnal közösen írt (Acemoglu és Robinson 2006), a 19. századi ipari forradalom példáján keresztül mutatja be, hogy a politikai elit hogyan akadályozhatja meg a technológiai és intézményi fejlődést attól való félelmében, hogy esetleg leváltják és így elesik a hatalomtól valamint a jövőbeli jövedelmeitől. Arra is kitérnek, hogy ez a jelenség csak azokban az országokban figyelhető meg, ahol alacsony szintű a verseny a politikában, vagy nem áll biztos lábakon az éppen uralkodó hatalom. Példaként említi a 19. századi Oroszországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, ahol az abszolút monarchia uralkodó osztályának az állt érdekében, hogy fenntartsa a feudális viszonyokat. Tehette ezt azért, mert nem épültek ki a képviseleti demokrácia megfelelő intézményei. A másik oldalon áll Anglia és Németország, ahol viszont a földtulajdonosok pozíciója elég erős volt ahhoz, hogy támogassák a fejlődést és ne tartsanak helyzetük megváltozásától Gazdasági növekedés és a vállalkozások Számos kutatás állította már középpontjába az elmúlt egy-két évtizedben a vállalkozások, a vállalkozói kedv és a gazdasági növekedés közti kapcsolatot. Miután végignézünk néhány általános érvet amellett, hogy miért is játszanak olyan fontos szerepet a vállalkozások egy nemzet, vagy akár az egész világ gazdaságában, megismerünk néhány elméletet, szintén a teljesség igénye nélkül, melyekben a szerzők igyekeznek valamilyen módon összekötni a vállalkozásokat és a gazdasági növekedés fogalmát. Kállay László (Kállay-Imreh 2004) az alábbi összefoglalót nyújtja a különböző irodalmakban leggyakrabban említett tényezőkről, területekről, melyek fontossá teszik őket és ahol jelentős tevékenységet fejthetnek ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k). 1. Gyorsabb gazdasági növekedés 2. Verseny 1 Acemoglu intézményrendszer alatt a gazdasági és politikai rendszer formális szabályait érti. A gazdasági intézményrendszer elemei például a magántulajdon védelme vagy a piacokra való belépési korlátok. A politikai intézményrendszer fontos elemei például a választási rendszer vagy a kormányforma

13 3. Munkahelyteremtés 4. Regionális és helyi fejlődés 5. Innováció 6. Társadalmi kohézió 7. Hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek 8. Női és fiatal vállalkozók 9. Strukturális átalakulás 10. Küzdelem a szegénység ellen 11. A globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése Történelmi viszonylatban a kkv-k jelentősége a múlt század első évtizedeitől eltekintve csupán a hetvenes évektől erősödött meg nagyobb mértékben, amikor is intenzív elmozdulást érzékelhetünk a vállalatszerkezet terén: a nagyvállalatok csökkenő és a kisvállalkozások növekedő számát figyelhetjük meg. Carree és Thurik egyik írásukban (2002) más tanulmányokban található válaszokat foglalnak össze ennek a folyamatnak az okait és a következményeit vizsgálva, például Carlsson (1992) szerint a két ok az elmozdulásra a világgazdaság fundamentális változásaiban (globalizáció, a verseny világszintű növekedése, a bizonytalanság mértékének növekedése, a piacok fragmentációja) és a technológiai fejlődés természetének változásában keresendő. Audretsch és Thurik (2000) pedig arra mutat rá, hogy a tudásalapú gazdaság a hajtóereje ennek a tendenciának, valamint a globalizáció és a technológiai előrehaladás. Ami ennek a vállalatszerkezeti változásnak a következményeit illeti, Zoltan Acs, a szakterület egyik legismertebb magyar származású kutatója, egy 1992-es tanulmányában négy következményét különbözteti meg annak, hogy megnövekedett a kisvállalkozások jelentősége: vállalkozói tevékenység, az innováció különböző irányai, ipari dinamizmus és munkahelyteremtés. Érvelése szerint a kisvállalkozások fontos szerepet játszanak a gazdaságban a változás ügynökeiként vállalkozói tevékenységük során és jelentős forrásai az innovációs tevékenységeknek, mellyel stimulálják az iparfejlődést és magas számban teremtenek új munkahelyeket (Carree és Thurik 2002). Acs nevéhez fűződik még többek közt a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) nemzetközi kutatás beindítása és vezetése, ami azért jelentős, mert ezt tekinthetjük az első olyan kutatásnak, amely nemzetközi szinten lehetővé tette a vállalkozások gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát egy egységes besorolási rendszer megalkotásával, továbbá számos empirikus kutatás alapjául is szolgál. Sokáig nehezítette ugyanis a nemzetközi vizsgálódásokat, hogy az országok eltérő módon definiálják a különböző méretű vállalkozásokat. Vizsgálódásai során arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozói tevékenység magas aránya nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdasági növekedés is erőteljesebb lenne, holott azt várhatnánk, hogy egyenes arányban állnak. Szerinte különbséget kell tennünk a kényszervállalkozások (vállalkozom, mert nincs jobb lehetőségem) és a

14 lehetőség motiválta vállalkozások (vállalkozom, mert úgy érzem, ez a terület még nem (eléggé) kiaknázott) közt. Egy 2006-os cikkében a professzor állítása szerint empirikus kutatásaik (GEM) Varga Attilával azt eredményezték, hogy amíg a kényszervállalkozások nincsenek hatással a gazdasági fejlődésre, addig a lehetőség motiválta vállalkozások szignifikánsan pozitív hatást fejtenek ki. Hozzáteszi azt is, hogy bár mindkét vállalkozási forma megtalálható minden országban, mégis a kényszer és a lehetőség motiválta vállalkozások aránya egy hasznos mutatószáma lehet a gazdasági fejlettség szintjének és a fejlesztési politikák kialakításában fontos iránymutató szerepét töltheti be. Azt is javasolja, hogy a kevésbé fejlett országok politikája erősítse meg és javítsa az általános nemzeti keretfeltételeket, miközben a fejlett országok koncentráljanak a vállalkozói keretfeltételek megerősítésére (Acs 2006). Ugyanebben a tanulmányban azt is kifejti Acs, hogy a vállalkozások jelentőségét, jelenlétét és arányát egy gazdaságban erőteljesen befolyásolja, hogy milyen fejlettségi szinten áll az. A 2008-as GEM beszámolóban ez alapján a gazdaságokat három csoportba sorolják 2 : tényező-vezérelt (factor-driven), hatékonyság-vezérelt (efficiency-driven) és innovációvezérelt (innovation-driven). Az első kategóriában a mezőgazdasági szektor nagy, a lakosság többsége vidéken él, nem a városban. Ahogy elkezd nőni a gazdaság a természeti erőforrások kiaknázása nyomán, a felesleges munkaerő vidékről a városba vándorol és növeli a kényszervállalkozások számát. A középső csoport gazdaságaira jellemző, hogy az ipar fejlődésével megjelennek a méretgazdaságos vállalatok, ekkor a gazdaságpolitika a pénzügyi és gazdasági intézmények kiépülését úgy alakítja, hogy azok a nagyvállalatok érdekeit szolgálják. Ahogy a növekvő gazdasági termelékenység hozzájárul a pénzügyi tőke alakulásához, kis rések támadhatnak a nemzeti cégeket ellátó beszállítói láncolatban. Ez, a fejlődő banki szektor független pénzügyi tőkekínálatával kombinálva lehetőséget teremt a kisés középméretű gyárak, manufaktúrák kialakulásának. Az utolsó csoport gazdaságaiban egyre nő a szolgáltatási szektor szerepe, mely igyekszik a lakosság növekvő igényeit kiszolgálni. Az ipar fejlődése során szélesedik a termékkínálat, nő a kutatás és fejlesztés aránya, valamint ennek következtében a felhalmozott tudás. Ekkor megnyílik az út az innovatív, lehetőség motivált vállalkozások előtt, hogy újításaikkal kihívják a már létező nagyobb társaikat és a nem elég hatékony cégek helyére lépjenek. A jelentésben olvashatjuk azt is, hogy a vállalkozások gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálatakor a fejlődés alacsonyabb szintjein lévő országokban (a tényező-vezérelt és a hatékonyság-vezérelt 2 A Global Competitiveness Report 2008-ban megjelent terminológia alapján

15 fázisokban) negatív hatást tapasztalhatunk, mivel az emberek a létfenntartó egyéni vállalkozásból az alkalmazotti státuszba próbálnak átkerülni, miközben a fejlett országokban pozitív a hatás, mivel az emberek ekkor már az alkalmazotti létből a vállalkozói lét felé igyekeznek. Ekkor az adott ország elérkezett az innováció-vezérelt fázisba gazdasági fejlődése során (GEM 2008). Végül a vállalkozókat is több csoportba sorolják az alapján, hogy vállalkozói tevékenységük mely szakaszában járnak. Egy kulcsfontosságú szempont a GEM kutatáson belül - melynek középpontjában nem a vállalatok, hanem az egyének állnak -, hogy a vállalkozói tevékenységet (entrepreneurial activity) egy folyamatként (entrepreneurial process) kezeli, melyben a vállalkozó (entrepreneur) különböző állomásokon halad keresztül. A folyamat még azelőtt elkezdődik, hogy a vállalkozás megkezdené működését. Az első vizsgált állomás az, amikor a vállalkozó különböző forrásokat felhasználva beindítja vállalkozását, új születésű vállalkozó lesz belőle (nascent entrepreneur). Ezután válik egy új vállalkozás tulajdonosává (new business owner), aki nemcsak birtokolja, hanem igazgatja is azt és legalább három, de nem több mint 42 hónapja ad fizetést. A három hónapos határidő tekinthető a vállalkozás megszületésének (ami alatt a vállalkozó, beleértve saját magát, fizetést osztott ki). A harmadik stáció, amikor a vállalkozó már több mint 42 hónapja tulajdonosa és igazgatója cégének, ekkor tekinthető egy megállapodott cég tulajdonosának (established business owner). Az első két állomás együttesen adja a korai fázisú vállalkozói tevékenységet (early-stage entrepreneurial activity, TEA) és a dinamikus új vállalkozások tevékenységét képviseli. A tanulmány szerint a születőben lévő vállalkozások, még ha nem is jutnak át a következő szakaszba, akkor is hozzájárulhatnak a gazdaság növekedéséhez azáltal, hogy egyrészt kihívást jelentenek a már működő vállalkozások számára, másrészt ezáltal versenyre és jobb teljesítményre ösztönzik azokat. (GEM 2008) 1. ábra A vállalkozási folyamat és a GEM definíciói Forrás: Global Entrepreneurship Monitor, Executive Report

16 Szintén a vállalkozói tevékenység, a vállalkozói lét sokszínűségét ragadja meg Carree és Thurik (2005) egy korábbi tanulmányukra utalva, és annak három aspektusát emelik ki Schumpeter, Kirzner és Knight nyomán. A schumpeteri vállalkozó az innovatőr szerepét tölti be, aki új kombinációk létrehozásával folytat vállalkozói tevékenységet. A kirzneri (vagy neoosztrák) vállalkozó feladata, hogy észleli a kínálkozó lehetőségeket a profitszerzésre. Végül a Knight-i (vagy neo-klasszikus) értelemben vett vállalkozó vállalja a bizonytalanságból fakadó kockázatot. A szerzők véleménye, hogy az egyén egy új termék bevezetésével vagy új vállalkozás indításával mindhárom szerepet betölti: ekkor ő egyben innovatőr, érzékeli az eddig még kiaknázatlan lehetőséget a profitszerzésre és vállalja a kockázatot, hogy belebukhat kezdeményezésébe. Következésképp a vállalkozói tevékenység vagy az éberség hiánya közvetlen kapcsolatban áll az innováció alacsony szintjével, a kihasználatlan profitszerzési lehetőségekkel és a kockázattól való idegenkedéssel. Ezek fontos akadályt jelentenek a gazdasági fejlődés számára (Carree és Thurik 2005). Egy másik érdekes tanulmányban Audretsch és Thurik (2004) három módját különbözteti meg, melyeken keresztül a vállalkozói tőke hatással van a növekedésre: tudás túlcsordulás útján, a verseny és a vállalkozások számának növelésén keresztül és a vállalkozások sokszínűsége, sokfélesége eredményeképp. Bár az első mód feltárásához hozzájárultak gondolataikkal például Romer, Lucas, Grossman és Helpman is, Audretsch (1995) szerint azonban a figyelmet a vállalatokról az egyének (tudósok, mérnökök és más szellemi dolgozók) felé kell fordítani, hiszen ha ezek az egyének szeretnék kihasználni a tudásukban rejlő lehetőségeket, ki fognak lépni az őket alkalmazó vállalatokból és saját vállalkozásba kezdenek. Mivel a tudás exogén tényező, melyet a dolgozó testesít meg, a cégeket pedig endogén módon alapítja innovatív tevékenysége folytán, a vállalkozói tevékenység egy olyan mechanizmusként szolgál, melyen keresztül a tudás túlcsordul egy új vállalkozásba és kereskedelmi forgalomba kerül. A második mód mellett érvel Jacobs és Porter, Jacobs (1969) szerint a vállalkozások számának növekedése nem csak az új ötletekért folytatott harcot élénkíti, hanem a köztük lévő nagyobb mértékű verseny is ösztönzi az új vállalkozások megjelenését kihasználva a különböző piacokon jelentkező réseket. Feldman és Audretsch (1999) empirikus bizonyítékot talált arra, hogy a vállalatok számát alapul véve a verseny növekedésével egy városon belül egyenes arányban nő a város növekedési teljesítménye. A harmadik mód alapjait, mely szerint a vállalkozások sokszínűsége, változatossága pozitív hatással lehet a gazdasági teljesítményre, Jacobs (1969) fektette le. Azt állítja, hogy a tudás túlcsordulás forrásai a cég működési területén kívül keresendők, valamint, hogy a jelentős mértékű innováció forrásai a városok, mert a tudás forrásai itt a

17 legváltozatosabbak. Jacobs elmélete hangsúlyozza a földrajzi környezet szerepét abban, hogy elősegíti a tudás externáliák létrejöttét, melyek végül innovációhoz és gazdasági növekedéshez vezetnek. Ebben a környezetben a vállalkozói tőke hozzájárulhat a növekedéshez azáltal, hogy változatosságot nyújt, és közvetítő eszközként szolgál a tudás túlcsordulás számára, ezáltal is növelve a versenyt. (Audretsch és Thurik 2004). Baumol (1993) szerint az újdonság (newness) az, amivel a vállalkozások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Ez magába foglalja az új cégek létrejöttét, de a találmányok és gondolatok átalakítását gazdaságilag életképes formákba is, akár működtetnek valamilyen céget a vállalkozók, akár nem. Lumpkin és Dess (1996) ugyanerről azt mondják, hogy az újdonság a vállalkozás létrejöttén és az innováción, valamint a versenyen keresztül adják a leglényegesebb tényezőket, melyek a vállalkozásokat és a gazdasági növekedést összekötik. Azon tanulmányok közt, melyek a vállalkozások be- és kilépési rátáját vizsgálják, mint a vállalkozói aktivitás mércéjét, Carree és Thurik (2002) megemlíti Caves (1998) írását, aki szerint csak hosszútávon van jelentősége a be- és kilépések mérlegének egy iparág termelékenységében. Egy Leora Klapper és társai (2007) által írt világbanki tanulmány szerint egy ország gazdasági mutatói szempontjából fontosak az induló vállalkozások és a vállalkozói sűrűség, melyeket meghatároz az adott ország jogi és szabályozási környezete, a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei és a feketegazdaság mértéke. Aghion (2005) is hangsúlyozza a vállalkozások be-és kilépési rátájának, valamint a minőségi felsőoktatási képzés előtérbe helyezésének pozitív hatását a gazdasági növekedésre, igaz, hogy kutatási eredményei szerint csak a technológiailag fejlettebb országokban tapasztalható ez. Végül nézzük meg, hogy Sander Wennekers és Roy Thurik egyik tanulmányában milyen modellt alkottak a vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés közti kapcsolat feltárására. Három szinten kapcsolódik össze a két fogalom szerintük: az egyéni (individual), a vállalati (firm) és a makroszinten (macro). A vállalkozói tevékenység mindig egyéni szinten kezdődik, és vállalati szinten történik, a vállalkozónak pedig szüksége van valamilyen eszközre, mellyel személyes adottságaikat és ambícióikat tettekké alakíthatják. Ilyen eszközök a kisvállalatok. A nagyobb vállalatok gyakran úgy tesznek, mintha kisvállalatok lennének (például olyan szervezeti formákkal, mint az üzleti egység, leányvállalat vagy a közös vállalat), hogy vállalaton belüli vállalkozásba fogjanak (intrapreneurship). Ezeknek a vállalati szintű vállalkozásoknak az eredménye általában valami újdonság: egy új termék, egy új feldolgozási eljárás, egy új szervezeti forma vagy új piacra lépés, esetleg innovatív üzletindítás. Az iparágak, régiók és nemzeti gazdaságok makroszintjén összegződnek

18 mozaikszerűen ezek az új vállalkozások, kísérletezések, és ezen új ötletek, kezdeményezések közt kialakuló verseny során választódnak ki a legéletképesebb vállalatok és iparágak. A különböző szinteket összekötő kapcsolatok mellett léteznek még nagyon fontos visszacsatolási mechanizmusok. A verseny (competition), a kiválasztódás (selection) és a termékválaszték/változatosság (variety) lehetővé teszik az egyén és a cégek számára, hogy tanulhassanak a saját és mások sikereiből és kudarcaiból. Ezek a tanulási folyamatok képessé teszik az egyéneket, hogy fejlesszék képességeiket, valamint hogy változtassanak álláspontjaikon. Ezeknek az úgynevezett túlcsordulásoknak (spillovers) köszönhetően új vállalkozói tevékenységek indulnak újabb ismétlődő kapcsolati köröket beindítva. A modellből látható, hogy a szerzők szerint a három szintet összekötő változók láncolatának kimenetele a gazdasági növekedés (economic growth). Ezeknek a dinamikus folyamatoknak a kimenetelét azonban néhány körülmény (conditions for entrepreneurship) befolyásolhatja: elsősorban a nemzeti kulturális környezet és a vállalatok belső környezete (national cultural environment, internal corporate culture) másodsorban az intézményi keretfeltételek (institutional framework) mind nemzeti, mind vállalati szinten, melyek meghatározzák, hogy milyen mértékű az egyének vállalkozói kedve, illetve hogy a túlzott belépési korlátok mennyire gátolják őket a vállalkozásuk beindításában. 2. ábra A vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés kapcsolatának modellje Forrás: Wennekers and Thurik. Linking Entrepreneurship and Economic Growth A fent bemutatott elméletek, teóriák száma, sokszínűsége egyértelműen jelzik, mennyire fontos részét képezik a kis- és középvállalkozások a gazdaság egészének. Bár úgy tűnik,

19 egységes modell kidolgozása lehetetlen, mely pontosan és minden részletre kiterjedően le tudná írni a kkv-k és a gazdasági fejlődés, növekedés közti kapcsolatot, mégis az eddigi próbálkozások eredményeképp közelebb kerülhettünk annak megértéséhez. A további kutatások jelentősége abban rejlik, hogy általuk az egyes nemzetek, majd magasabb szinten különböző nemzetközi szervezetek hasznosíthatják azok eredményeit gazdaságpolitikájuk kialakítása során

20 3. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) MAGYARORSZÁGON 3.1. A kkv-k helyzete, jelentősége nemzetközi viszonylatban A mikro-, kis- és középvállalkozások központi szerepet játszanak a világ szinte valamennyi országának gazdaságában, amint azt az előző fejezet elméleti sokszínűsége is tanúsítja. Csak az Európai Unióban majdnem 20 millió kkv működik, melyek embernek adnak munkát, több mint billió euró hozzáadott értéket termelnek és az összes vállalkozás 99,8%-át teszik ki (Enterprises by size class - overview of SMEs in the EU 2005-ös adatai alapján). A puszta számadatokon kívül és azokból következően tovább növeli jelentőségüket, hogy - munkahelyeket teremtenek, gyakran pont a nagyvállalatoktól elbocsátott munkavállalók számára; - élénkítik a versenyt; - a termékek és szolgáltatások diverzifikálásában az élen járnak, ezáltal betöltve a piaci réseket. Hátrányuk a nagyokkal szemben - a kisebb mértékű termelékenység, - a fokozottabb érzékenység külső hatásokra, alacsonyabb béreket tudnak nyújtani, valamint - a méretgazdaságosság követelményeinek sem tudnak mindig megfelelni. Ezen kiemelt szerep miértjeit kutatva Lengyel Imre gondolatai elég találóak, szerinte a kkv szektor felértékelődése a globalizációs folyamatok következménye, melynek során a nagyvállalatok kiszervezési tevékenysége megerősítette és növelte a kis- és középvállalkozások fontosságát egy adott térség vagy ország gazdaságában. Ehhez társul a fogyasztói igények változása, minek következtében egyre nagyobb szükség van a speciális, kisebb mennyiségben hatékonyan megtermelhető egyedi termékekre és szolgáltatásokra. A harmadik meghatározó tényező pedig annak felismerése, hogy a nagyvállalatoktól kiáramló munkaerő döntő többségében a kis- és középvállalkozásoknál helyezkedik el, tehát társadalompolitikai szempontból is meghatározó a kkv szektor mindenkori helyzete Lengyel állítása szerint (Buzás-Kállai-Lengyel 2003) A kkv-k helyzete az OECD országokban Az OECD már legalább egy évtizede végez különböző felméréseket és vizsgálatokat a vállalkozások helyzetének feltárása érdekében, mely tevékenység legutóbbi gyümölcse egy

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens ENERGIA AUDITTAL ÉS AZ ISO 50001-ES SZABVÁNNYAL KAPCSOLATOS ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens Az energiahatékonysági irányelv átültetése a magyar

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

A kisvállalkozási méret, mint a pénzforgalmi elszámolás választásának egyik feltétele

A kisvállalkozási méret, mint a pénzforgalmi elszámolás választásának egyik feltétele A kisvállalkozási méret, mint a pénzforgalmi elszámolás választásának egyik feltétele Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 196/B. (1) bekezdése értelmében pénzforgalmi

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. könnyített elbírálású pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.3.6.B-12/1

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség

Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára.

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. Dr. Baráth Etele c. egyetemi tanár, az EGSZB tagja 2012-09-28 Az első fejlesztési terv 2004-2006 közötti időszakára összesen

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozásoknak...2-3. oldal

Tartalomjegyzék. Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozásoknak...2-3. oldal 1 Tartalomjegyzék Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozásoknak...2-3. oldal Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozásoknak....4-5. oldal Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozásoknak..6-7.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. március GINOP 2015 várható pályázatok Megnt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évi tervezett ütemezése. A várható pályázati

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Kitöltési segédlet. 2013. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázat Projekt Adatlapjához. Kódszám: KerFejl-2013

Kitöltési segédlet. 2013. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázat Projekt Adatlapjához. Kódszám: KerFejl-2013 Kitöltési segédlet a 2013. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázat Projekt Adatlapjához Kódszám: KerFejl-2013 A Projekt Adatlapot nem tartalmazó pályázati anyagok nem kerülnek befogadásra, azokat a Lebonyolító

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL 1 2. SZ. MELLÉKLET: TÁJÉKOZTATÓ A MÁK MONITIRING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ, A MÁK MONITORING RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ JELENTÉSRŐL

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben