BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI MAGYARORSZÁGON ÉS NAGY-BRITANNIÁBAN Készítette: Hargitai Marianna BUDAPEST 2009

2 T a r t a l o m j e g y z é k TÁBLÁK JEGYZÉKE 5 ÁBRÁK JEGYZÉKE 7 1. BEVEZETÉS 8 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGBAN Növekedéselméletek Gazdasági növekedés és a vállalkozások A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) MAGYARORSZÁGON A kkv-k helyzete, jelentősége nemzetközi viszonylatban A kkv-k helyzete az OECD országokban A kkv-k helyzete az Európai Unióban és Magyarországon A kkv-k meghatározása, besorolása és formái A kkv-k helyzete Magyarországon Átfogó bemutatás A kkv szektor SWOT analízise A kkv-k száma és megoszlása Vállalkozási formák Egyéni vállalkozás (EV) Gazdasági társaságok Közkereseti társaság (kkt.) Betéti társaság (bt.) Korlátolt felelősségű társaság (kft.) Részvénytársaság (rt.) Vállalkozásindítás Magyarországon A vállalkozásindítás szabályozásának szükségessége Szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon Az elektronikus cégeljárás Magyarországon Egyéni vállalkozás indítása Kkt. és bt. alapítás Kft. alapítás MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) NAGY-BRITANNIÁBAN Kkv-k meghatározása, besorolása az Egyesült Királyságban A kkv-k helyzete az Egyesült Királyságban

3 Szabályozás az Egyesült Királyságban A kkv-k száma, megoszlása az Egyesült Királyságban Vállalkozási formák Nagy Britanniában Egyéni vállalkozás Private company limited by shares Ltd Private company limited by guarantee Private unlimited company Public company limited by shares Partnerships General partnership, Limited partnership Limited liability partnership Vállalkozásindítás az Egyesült Királyságban Elektronikus cégeljárás Hagyományos (papír alapú) eljárás Egyéni vállalkozás Partnership (jogi személyiség nélküli társaságok, LLP) alapítás Limited liability company (Ltd.) alapítás A MAGYAR ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBELI VÁLLALKOZÁSINDÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA NÉHÁNY VÁLLALKOZÁS TAPASZTALATAI ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 74 IRODALOMJEGYZÉK 77 FÜGGELÉK 82 MELLÉKLETEK

4 T á b l á z a t o k j e g y z é k e 1. táblázat Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2. táblázat A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 3. táblázat A kis- és középvállalkozások SWOT analízise 4. táblázat A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) 5. táblázat A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként ban 6. táblázat A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2007-ben 7. táblázat Vállalkozási formák előnyei és hátrányai 8. táblázat EU irányelvek a KKV politikák kidolgozásához 9. táblázat A kis- és középvállalkozások/vállalkozói csoportok besorolásának küszöbértékei 10. táblázat A vállalkozások száma, foglalkoztatottak száma és az éves bevétel az alkalmazottak száma - 5 -

5 szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 11. táblázat A partnership vállalkozási formáinak időbeli és anyagi költségei 12. táblázat Összesítő táblázat a vállalkozásalapítás eljárásainak, időbeli és anyagi költségeinek alakulásáról Magyarországon és az Egyesült Királyságban - 6 -

6 Á b r á k j e g y z é k e 1. ábra A vállalkozási folyamat és a GEM definíciói 2. ábra A vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés kapcsolatának modellje 3. ábra KKV Körkép: Konjunktúra- és Bizonytalansági Index, ábra A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint december december között 5. ábra A regisztrált vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint december december között 6. ábra Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma régiónként 2006-ban 7. ábra A vállalkozások, a foglalkoztatás és az éves bevétel aránya vállalatméret szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 8. ábra A vállalkozások száma jogi forma szerint az Egyesült Királyság magánszektorában 2007 kezdetén 9. ábra Vállalkozások száma régiónként és országonként - 7 -

7 1. BEVEZETÉS A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve figyelhető meg az a folyamat, mely során a mikro, kis- és középvállalkozások fokozatosan kiemelt szerephez jutottak és mára már köztudottan a gazdasági növekedés kulcsszereplőinek számítanak a nagyvállalatok mellett. Jelentőségüket világszerte elismerik mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, hazánk esetében a fő irányvonalat az Európai Unió kis- és középvállalkozásokra vonatkozó politikája határozza meg olyan programokon keresztül, mint például a Lisszaboni program, a Gondolkozz előbb kicsiben! vagy a Better Regulation. Mindegyik fő célja, hogy a kis- és középvállalkozások megalapítása és fejlesztése számára megfelelő üzleti környezetet teremtsen, hiszen Magyarországon az alkalmazottak több mint 60 százalékát foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott érték több mint felét teszik ki egyéni, kis- és középvállalkozások együtt, exportértékesítésük pedig 35 százalék felett volt 2006-ban. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, A kis- és középvállalkozások helyzete 2007) Mindezekből következik, hogy minden államnak nagy figyelmet kell szentelnie a kkv-k támogatásának és fejlesztésének a versenyképességük megőrzése érdekében. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a világ más országaiban, sőt, itt Európában is bizonyos országokban lényegesen egyszerűbb dolguk van a vállalkozásoknak beindulásuk, illetve önfenntartásuk során. A hazai akadályokat legfőképp az adminisztratív előírások, a bejelentési nehézségek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a hivatali bürokrácia, az erőforrásokhoz való hozzáférés feltételei és a magas adó- és társadalombiztosítási terhek képezik. Szakdolgozatomban a fentiek miatt szeretném bemutatni, hogy a kormány által múlt évben elkezdett egyszerűsítő reformok ellenére is jobban megéri külföldön vállalkozni, mint itthon. A vizsgálódás a magyarországi és a nagy-britanniai üzleti környezetre szorítkozik, és azt a fő hipotézist igyekszik alátámasztani, hogy Nagy-Britanniában sokkal kedvezőbb feltételek mellett lehet beindítani egy vállalkozást. Másik, személyes indíttatású célja a kutatásnak, hogy egyfajta összegzést adjon arról, milyen formákban és lépéseken keresztül lehet beindítani saját vállalkozást Magyarországon és Nagy-Britanniában, illetve, hogy ez mennyi idejébe és pénzébe kerül hozzávetőlegesen a vállalkozóknak. Annak, hogy választásom Magyarország mellett Nagy-Britanniára esett, több oka is van. Egyrészt angoltanárként eleve vonzódom az angolszász kultúrához és a ködös Albionhoz, jómagam is valamikor a távoli jövőben elképzelhetőnek tartom, hogy Angliában telepedjek le és indítsam be saját vállalkozásomat. Másrészt az Egyesült Királyság az üzleti - 8 -

8 környezetet vizsgáló nemzetközi felméréseken mindig az elsők közt szerepel, a Doing Business 2009-es beszámolója alapján az európai országok közt a második helyen áll (Dánia mögött). A szakdolgozat alapvetően négy fő részre tagolódik: a második fejezetben először is azt mutatom be számos kitűnő közgazdász elméletei és modelljei alapján, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) milyen kölcsönhatásban állnak a gazdasági növekedéssel. Ezt követően a magyar kkv-k helyzetét és jelentőségét mutatom be nemzetközi és hazai viszonylatokban, kitérve meghatározásukra, besorolásukra, átfogó helyzetükre a magyar gazdaságban, illetve az általuk választható jogi formákra. Szintén ebben a fejezetben vesszük sorra a négy leggyakoribb vállalkozási forma esetében mindazon lépéseket, anyagi és időbeli költségeket, melyek azok beindulásához szükségesek. A fókuszban az adminisztratív terhek állnak, illetve azok a legfontosabb lépések, melyek nélkül nem tud jogszerűen működni egy vállalkozás. Azt vizsgálom meg, hogy ezeknek a lépéseknek milyen időbeli és pénzbeli vonzatai vannak, illetve, hogy a teljes procedúra mennyi időt és anyagi ráfordítást vesz igénybe. A szükséges procedúra részeként kezelem mindazon, esetleg nem a hatóságok által előírt lépéseket és kötelezettségeket, melyek a tényleges működéshez elengedhetetlenek, valamint a beindulás idejébe beleértem a beindításhoz feltétlen szükséges csatolt dokumentumok megszerzési idejét is. Nem tér ki azonban a kutatás arra, hogy a vállalkozóknak milyen előzetes informálódásra van szükségük, illetve hogy a beinduláshoz szükséges tőkét honnan szerzik be. Az egyes vállalkozási formáknál a vizsgálat alapjául egy átlagos vállalkozás szolgál, melynek nincs szüksége hatósági működési engedélyre és nem kell megfelelnie speciális környezetvédelmi előírásoknak. A negyedik fejezet hasonló szisztéma alapján vizsgálja a kkv-k meghatározását, besorolását, helyzetét, jelentőségét, jogi formáit Nagy-Britannia esetében. Az előző részhez hasonlóan itt is bemutatom a leggyakoribb vállalkozási formák esetében azokat a legszükségesebb lépéseket, melyek egy vállalkozás beindításához szükségesek. Az ötödik fejezet összefoglalja, és egyben összehasonlítja a harmadik és negyedik fejezet eredményeit, majd a hatodik fejezet két magyar vállalkozást mutat be az általuk előzetesen kitöltött kérdőív alapján Magyarországon és Nagy-Britanniában, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyibe került, mennyi ideig tartott és milyen hivatali procedúrákkal járt a cég beindítása, illetve milyen előírt terheket kellett viselni. A dolgozat végén pedig összegzést készítek, valamint leírom véleményemet és javaslataimat. A szakdolgozat elkészítése során az elsődlegesen alkalmazott adatgyűjtési és elemzési módszereim a következők voltak: - 9 -

9 a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása, az interneten található legfrissebb információk, saját kérdőív a mikro-, kis- és középvállalkozások alapításának feltételeiről. Mivel a szakdolgozat javarészt szekunder kutatások eredményein alapszik, elsősorban az jelent korlátot, hogy a statisztikai adatok, átfogó elemzések többsége már akár három-négy évvel ezelőttről származik. A hatodik fejezet esetében az jelentett gondot, hogy itthonról nehéz nagy-britanniai magyar vállalkozást találni még interneten keresztül is, valamint hogy a felkeresett vállalkozások közül csak kettő volt hajlandó végül kitölteni a kérdőívet. A legnagyobb ellenállásba a nagy-britanniai vállalkozások esetében ütköztem, ugyanis ott nem szokás megadni a magyar kkv besoroláshoz szükséges adatokat, mint például az éves nettó bevétel vagy a mérleg-főösszeg. Ezért a dolgozat empirikus része, bár érdekes, mégsem tekinthető reprezentatívnak

10 2. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGBAN 2.1. Növekedéselméletek A gazdasági növekedés mozgatórugóinak, befolyásoló tényezőinek feltárása, megismerése, melyek megszabják annak mértékét, régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, gondolkodókat. Ezen célból számos elmélet látott már napvilágot, melyekből egy rövid, áttekintő összefoglalást szeretnénk itt nyújtani néhány jelentősebbet, illetve érdekesebbet kiemelve. Kiindulási pontként kit is választhatnánk mást, mint Joseph Alois Schumpetert, az evolúciós szemléletű közgazdasági gondolkodás úttörőjét. Az 1911-ben megjelent, a maga korában forradalmian új gondolatokat tartalmazó, A gazdasági fejlődés elmélete című művében (Schumpeter 1980) bemutatott elméletének kulcsszavai az innováció és a vállalkozó: szerinte a gazdasági fejlődés alapja az új kombinációk (új javak, termelési és kereskedelmi eljárások, piacok, beszerzési források stb.) létrehozása, és ennek megvalósítója, végrehajtója pedig a vállalkozó. Ugyanakkor az új kombinációk létrehozása már létező termelési eszközök felhasználásával történik, az új vállalkozó pedig kihívást jelent a már létező vállalkozások számára azáltal, hogy újításokat vezet be, melyek az éppen akkor használatos technológiákat, termékeket elavulttá teszik. A teremtő pusztítás eme folyamatát nevezik Schumpeter első modelljének. Egy későbbi könyvében, A kapitalizmus, szocializmus és demokráciában (1942) már a működő és nagyvállalatok által végzett innovációs tevékenységeket helyezi előtérbe, és a teremtő felhalmozódásról beszél részletesen leírva azt a körfolyamatot, mely során ezek a vállalatok sokkal jobb eredményeket érnek el kisebb társaiknál az innováció valamint a kutatás és fejlesztés terén. Ezt nevezi a szakirodalom Schumpeter második modelljének. (Carree és Thurik 2005) A növekedéselméletek palettáján találhatjuk még például a neoklasszikus növekedéselméletek közt Solow 1956-os modelljét (Solow, 1956). Ebben a modellben a termelést két tényező határozza meg: a tőke és a munka, viszont a megtakarítás, a népességnövekedés és a technológiai fejlődés exogén tényezők. Ennek ellenére a neoklasszikus elméletek (Solow, Swan, Cass, Koopmans) mégis a technikai haladást és a tőkeakkumulációt tartják a legfontosabbnak a növekedéshez azt feltételezve, hogy minden országban egyenlően hatnak eme tényezők, hosszú távon pedig csak a technikai haladás üteme a meghatározó. Másik megállapításuk, hogy minden gazdaság egy egyensúlyi pályához tart, melyen a jövedelmek szintje független a kiinduló ponttól. Ha megengedjük a tényezők áramlását, akkor azt várhatnánk, hogy a tőke a tőkében gazdag országokból a tőkeszegény országokba áramlik, illetve a munka épp ellentétes irányban mozog majd. Azonban az

11 empirikus vizsgálatok nem ezt igazolják (Szörfi Béla 2004), tehát szükséges a modellt újragondolni. A múlt század nyolcvanas éveiben tűntek fel először az úgynevezett endogén növekedéselméletek (az első az AK-modell volt, Rebelo nevéhez fűződik), melyekből itt most Paul Michael Romer (1990), valamint Aghion és Howitt (1992, 1998) elméleteit foglaljuk össze pár mondatban. Az endogén növekedéselméletekben a neoklasszikus modellekkel ellentétben a technikai haladás többé nem exogén változó, hanem racionális gazdasági döntéshozók tevékenységének eredménye. (Valentinyi 1995) Az úgynevezett innovációalapú endogén növekedési elméletek közé tartozik Romer modellje (1990), mely szerint az aggregát termelékenység a termékválaszték függvénye. Az innováció következménye a termelékenység növekedése az ő neve által fémjelzett termékválaszték paradigmában (product variety paradigm), mely az új külkereskedelmi teóriából nőtt ki és központjában a technológiai túlcsordulás áll. Ezen nézet szerint azoknak a forrásoknak a termelékenysége, melyeket új termékek fejlesztésére szántak annál nagyobb volt, minél szélesebb volt a már kifejlesztett termékek skálája (Aghion és Durlauf 2007). Aghion és Howitt modelljét szokták schumpeteri növekedéselméletnek is nevezni, mivel visszanyúl a híres közgazdász által alkotott fogalomhoz, a teremtő romboláshoz és előtérbe helyezi a minőséget javító innovációs tevékenységeket, melyek a régi termékeket elavulttá teszik. A tőkét kizárják az alapmodellből és a növekedést a technológiai fejlődés szolgáltatja, ami a versenyző vállalatok által bevezetett innováció eredménye. Később (1998) beillesztik a modellbe a tőkét is és kimutatják, hogy a tőkefelhalmozás és az innováció egymást kiegészítő folyamatok és egyenjogú társak a fejlődési folyamatban (Carree és Thurik 2002). A történelem során mindig is megfigyelhető volt, hogy a politikai érdekek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de érzékelhetően áthatják az egyes országok gazdasági döntéseit. Sokan sokféleképpen próbálták már magyarázni az országok közötti jövedelemi, fejlődésbeli különbségeket a közgazdaságtanban például a fizikai tőke, a humán tőke, az alkalmazott technológiák és a piacok elérhetőségével, minőségével. Korunk egyik jeles közgazdásza, Daron Acemoglu elmélete szerint bár ezek a tényezők is fontosak, mégsem adnak magyarázatot mindenre. Szűcs Ferenc összefoglalójában a török származású, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő professzor Rajk László Szakkollégiumban adott előadásáról részletesen leírja, hogy mit is tart a kérdésről Acemoglu (Szűcs 2007). Bár a kultúrabeli, földrajzi adottságok eltérései is jelentősek, mégis az országok

12 intézményrendszere 1 közti eltérés az, ami döntően befolyásolja a tőke, a technológia és a piacok különbözőségét. Az intézmények gazdasági növekedésre gyakorolt hatására előadásában a gyarmatosítás folyamatát hozta példának. Véleménye szerint az egykori gyarmatok országainak mai intézményrendszerére nagy hatással van az, hogy egykor melyik európai nagyhatalom gyarmatosította és milyen célból. Ahol sok európai élt és kiépítette a magántulajdont védő és demokratikus intézményeket (USA, Kanada, Új-Zéland), ott ma is erősek ezek az intézmények. Egy másik tanulmányában A gazdasági elmaradottság politikai nézőpontból (Economic Backwardness in Political Perspective) címen, melyet James A. Robinsonnal közösen írt (Acemoglu és Robinson 2006), a 19. századi ipari forradalom példáján keresztül mutatja be, hogy a politikai elit hogyan akadályozhatja meg a technológiai és intézményi fejlődést attól való félelmében, hogy esetleg leváltják és így elesik a hatalomtól valamint a jövőbeli jövedelmeitől. Arra is kitérnek, hogy ez a jelenség csak azokban az országokban figyelhető meg, ahol alacsony szintű a verseny a politikában, vagy nem áll biztos lábakon az éppen uralkodó hatalom. Példaként említi a 19. századi Oroszországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, ahol az abszolút monarchia uralkodó osztályának az állt érdekében, hogy fenntartsa a feudális viszonyokat. Tehette ezt azért, mert nem épültek ki a képviseleti demokrácia megfelelő intézményei. A másik oldalon áll Anglia és Németország, ahol viszont a földtulajdonosok pozíciója elég erős volt ahhoz, hogy támogassák a fejlődést és ne tartsanak helyzetük megváltozásától Gazdasági növekedés és a vállalkozások Számos kutatás állította már középpontjába az elmúlt egy-két évtizedben a vállalkozások, a vállalkozói kedv és a gazdasági növekedés közti kapcsolatot. Miután végignézünk néhány általános érvet amellett, hogy miért is játszanak olyan fontos szerepet a vállalkozások egy nemzet, vagy akár az egész világ gazdaságában, megismerünk néhány elméletet, szintén a teljesség igénye nélkül, melyekben a szerzők igyekeznek valamilyen módon összekötni a vállalkozásokat és a gazdasági növekedés fogalmát. Kállay László (Kállay-Imreh 2004) az alábbi összefoglalót nyújtja a különböző irodalmakban leggyakrabban említett tényezőkről, területekről, melyek fontossá teszik őket és ahol jelentős tevékenységet fejthetnek ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k). 1. Gyorsabb gazdasági növekedés 2. Verseny 1 Acemoglu intézményrendszer alatt a gazdasági és politikai rendszer formális szabályait érti. A gazdasági intézményrendszer elemei például a magántulajdon védelme vagy a piacokra való belépési korlátok. A politikai intézményrendszer fontos elemei például a választási rendszer vagy a kormányforma

13 3. Munkahelyteremtés 4. Regionális és helyi fejlődés 5. Innováció 6. Társadalmi kohézió 7. Hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek 8. Női és fiatal vállalkozók 9. Strukturális átalakulás 10. Küzdelem a szegénység ellen 11. A globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése Történelmi viszonylatban a kkv-k jelentősége a múlt század első évtizedeitől eltekintve csupán a hetvenes évektől erősödött meg nagyobb mértékben, amikor is intenzív elmozdulást érzékelhetünk a vállalatszerkezet terén: a nagyvállalatok csökkenő és a kisvállalkozások növekedő számát figyelhetjük meg. Carree és Thurik egyik írásukban (2002) más tanulmányokban található válaszokat foglalnak össze ennek a folyamatnak az okait és a következményeit vizsgálva, például Carlsson (1992) szerint a két ok az elmozdulásra a világgazdaság fundamentális változásaiban (globalizáció, a verseny világszintű növekedése, a bizonytalanság mértékének növekedése, a piacok fragmentációja) és a technológiai fejlődés természetének változásában keresendő. Audretsch és Thurik (2000) pedig arra mutat rá, hogy a tudásalapú gazdaság a hajtóereje ennek a tendenciának, valamint a globalizáció és a technológiai előrehaladás. Ami ennek a vállalatszerkezeti változásnak a következményeit illeti, Zoltan Acs, a szakterület egyik legismertebb magyar származású kutatója, egy 1992-es tanulmányában négy következményét különbözteti meg annak, hogy megnövekedett a kisvállalkozások jelentősége: vállalkozói tevékenység, az innováció különböző irányai, ipari dinamizmus és munkahelyteremtés. Érvelése szerint a kisvállalkozások fontos szerepet játszanak a gazdaságban a változás ügynökeiként vállalkozói tevékenységük során és jelentős forrásai az innovációs tevékenységeknek, mellyel stimulálják az iparfejlődést és magas számban teremtenek új munkahelyeket (Carree és Thurik 2002). Acs nevéhez fűződik még többek közt a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) nemzetközi kutatás beindítása és vezetése, ami azért jelentős, mert ezt tekinthetjük az első olyan kutatásnak, amely nemzetközi szinten lehetővé tette a vállalkozások gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát egy egységes besorolási rendszer megalkotásával, továbbá számos empirikus kutatás alapjául is szolgál. Sokáig nehezítette ugyanis a nemzetközi vizsgálódásokat, hogy az országok eltérő módon definiálják a különböző méretű vállalkozásokat. Vizsgálódásai során arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozói tevékenység magas aránya nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdasági növekedés is erőteljesebb lenne, holott azt várhatnánk, hogy egyenes arányban állnak. Szerinte különbséget kell tennünk a kényszervállalkozások (vállalkozom, mert nincs jobb lehetőségem) és a

14 lehetőség motiválta vállalkozások (vállalkozom, mert úgy érzem, ez a terület még nem (eléggé) kiaknázott) közt. Egy 2006-os cikkében a professzor állítása szerint empirikus kutatásaik (GEM) Varga Attilával azt eredményezték, hogy amíg a kényszervállalkozások nincsenek hatással a gazdasági fejlődésre, addig a lehetőség motiválta vállalkozások szignifikánsan pozitív hatást fejtenek ki. Hozzáteszi azt is, hogy bár mindkét vállalkozási forma megtalálható minden országban, mégis a kényszer és a lehetőség motiválta vállalkozások aránya egy hasznos mutatószáma lehet a gazdasági fejlettség szintjének és a fejlesztési politikák kialakításában fontos iránymutató szerepét töltheti be. Azt is javasolja, hogy a kevésbé fejlett országok politikája erősítse meg és javítsa az általános nemzeti keretfeltételeket, miközben a fejlett országok koncentráljanak a vállalkozói keretfeltételek megerősítésére (Acs 2006). Ugyanebben a tanulmányban azt is kifejti Acs, hogy a vállalkozások jelentőségét, jelenlétét és arányát egy gazdaságban erőteljesen befolyásolja, hogy milyen fejlettségi szinten áll az. A 2008-as GEM beszámolóban ez alapján a gazdaságokat három csoportba sorolják 2 : tényező-vezérelt (factor-driven), hatékonyság-vezérelt (efficiency-driven) és innovációvezérelt (innovation-driven). Az első kategóriában a mezőgazdasági szektor nagy, a lakosság többsége vidéken él, nem a városban. Ahogy elkezd nőni a gazdaság a természeti erőforrások kiaknázása nyomán, a felesleges munkaerő vidékről a városba vándorol és növeli a kényszervállalkozások számát. A középső csoport gazdaságaira jellemző, hogy az ipar fejlődésével megjelennek a méretgazdaságos vállalatok, ekkor a gazdaságpolitika a pénzügyi és gazdasági intézmények kiépülését úgy alakítja, hogy azok a nagyvállalatok érdekeit szolgálják. Ahogy a növekvő gazdasági termelékenység hozzájárul a pénzügyi tőke alakulásához, kis rések támadhatnak a nemzeti cégeket ellátó beszállítói láncolatban. Ez, a fejlődő banki szektor független pénzügyi tőkekínálatával kombinálva lehetőséget teremt a kisés középméretű gyárak, manufaktúrák kialakulásának. Az utolsó csoport gazdaságaiban egyre nő a szolgáltatási szektor szerepe, mely igyekszik a lakosság növekvő igényeit kiszolgálni. Az ipar fejlődése során szélesedik a termékkínálat, nő a kutatás és fejlesztés aránya, valamint ennek következtében a felhalmozott tudás. Ekkor megnyílik az út az innovatív, lehetőség motivált vállalkozások előtt, hogy újításaikkal kihívják a már létező nagyobb társaikat és a nem elég hatékony cégek helyére lépjenek. A jelentésben olvashatjuk azt is, hogy a vállalkozások gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálatakor a fejlődés alacsonyabb szintjein lévő országokban (a tényező-vezérelt és a hatékonyság-vezérelt 2 A Global Competitiveness Report 2008-ban megjelent terminológia alapján

15 fázisokban) negatív hatást tapasztalhatunk, mivel az emberek a létfenntartó egyéni vállalkozásból az alkalmazotti státuszba próbálnak átkerülni, miközben a fejlett országokban pozitív a hatás, mivel az emberek ekkor már az alkalmazotti létből a vállalkozói lét felé igyekeznek. Ekkor az adott ország elérkezett az innováció-vezérelt fázisba gazdasági fejlődése során (GEM 2008). Végül a vállalkozókat is több csoportba sorolják az alapján, hogy vállalkozói tevékenységük mely szakaszában járnak. Egy kulcsfontosságú szempont a GEM kutatáson belül - melynek középpontjában nem a vállalatok, hanem az egyének állnak -, hogy a vállalkozói tevékenységet (entrepreneurial activity) egy folyamatként (entrepreneurial process) kezeli, melyben a vállalkozó (entrepreneur) különböző állomásokon halad keresztül. A folyamat még azelőtt elkezdődik, hogy a vállalkozás megkezdené működését. Az első vizsgált állomás az, amikor a vállalkozó különböző forrásokat felhasználva beindítja vállalkozását, új születésű vállalkozó lesz belőle (nascent entrepreneur). Ezután válik egy új vállalkozás tulajdonosává (new business owner), aki nemcsak birtokolja, hanem igazgatja is azt és legalább három, de nem több mint 42 hónapja ad fizetést. A három hónapos határidő tekinthető a vállalkozás megszületésének (ami alatt a vállalkozó, beleértve saját magát, fizetést osztott ki). A harmadik stáció, amikor a vállalkozó már több mint 42 hónapja tulajdonosa és igazgatója cégének, ekkor tekinthető egy megállapodott cég tulajdonosának (established business owner). Az első két állomás együttesen adja a korai fázisú vállalkozói tevékenységet (early-stage entrepreneurial activity, TEA) és a dinamikus új vállalkozások tevékenységét képviseli. A tanulmány szerint a születőben lévő vállalkozások, még ha nem is jutnak át a következő szakaszba, akkor is hozzájárulhatnak a gazdaság növekedéséhez azáltal, hogy egyrészt kihívást jelentenek a már működő vállalkozások számára, másrészt ezáltal versenyre és jobb teljesítményre ösztönzik azokat. (GEM 2008) 1. ábra A vállalkozási folyamat és a GEM definíciói Forrás: Global Entrepreneurship Monitor, Executive Report

16 Szintén a vállalkozói tevékenység, a vállalkozói lét sokszínűségét ragadja meg Carree és Thurik (2005) egy korábbi tanulmányukra utalva, és annak három aspektusát emelik ki Schumpeter, Kirzner és Knight nyomán. A schumpeteri vállalkozó az innovatőr szerepét tölti be, aki új kombinációk létrehozásával folytat vállalkozói tevékenységet. A kirzneri (vagy neoosztrák) vállalkozó feladata, hogy észleli a kínálkozó lehetőségeket a profitszerzésre. Végül a Knight-i (vagy neo-klasszikus) értelemben vett vállalkozó vállalja a bizonytalanságból fakadó kockázatot. A szerzők véleménye, hogy az egyén egy új termék bevezetésével vagy új vállalkozás indításával mindhárom szerepet betölti: ekkor ő egyben innovatőr, érzékeli az eddig még kiaknázatlan lehetőséget a profitszerzésre és vállalja a kockázatot, hogy belebukhat kezdeményezésébe. Következésképp a vállalkozói tevékenység vagy az éberség hiánya közvetlen kapcsolatban áll az innováció alacsony szintjével, a kihasználatlan profitszerzési lehetőségekkel és a kockázattól való idegenkedéssel. Ezek fontos akadályt jelentenek a gazdasági fejlődés számára (Carree és Thurik 2005). Egy másik érdekes tanulmányban Audretsch és Thurik (2004) három módját különbözteti meg, melyeken keresztül a vállalkozói tőke hatással van a növekedésre: tudás túlcsordulás útján, a verseny és a vállalkozások számának növelésén keresztül és a vállalkozások sokszínűsége, sokfélesége eredményeképp. Bár az első mód feltárásához hozzájárultak gondolataikkal például Romer, Lucas, Grossman és Helpman is, Audretsch (1995) szerint azonban a figyelmet a vállalatokról az egyének (tudósok, mérnökök és más szellemi dolgozók) felé kell fordítani, hiszen ha ezek az egyének szeretnék kihasználni a tudásukban rejlő lehetőségeket, ki fognak lépni az őket alkalmazó vállalatokból és saját vállalkozásba kezdenek. Mivel a tudás exogén tényező, melyet a dolgozó testesít meg, a cégeket pedig endogén módon alapítja innovatív tevékenysége folytán, a vállalkozói tevékenység egy olyan mechanizmusként szolgál, melyen keresztül a tudás túlcsordul egy új vállalkozásba és kereskedelmi forgalomba kerül. A második mód mellett érvel Jacobs és Porter, Jacobs (1969) szerint a vállalkozások számának növekedése nem csak az új ötletekért folytatott harcot élénkíti, hanem a köztük lévő nagyobb mértékű verseny is ösztönzi az új vállalkozások megjelenését kihasználva a különböző piacokon jelentkező réseket. Feldman és Audretsch (1999) empirikus bizonyítékot talált arra, hogy a vállalatok számát alapul véve a verseny növekedésével egy városon belül egyenes arányban nő a város növekedési teljesítménye. A harmadik mód alapjait, mely szerint a vállalkozások sokszínűsége, változatossága pozitív hatással lehet a gazdasági teljesítményre, Jacobs (1969) fektette le. Azt állítja, hogy a tudás túlcsordulás forrásai a cég működési területén kívül keresendők, valamint, hogy a jelentős mértékű innováció forrásai a városok, mert a tudás forrásai itt a

17 legváltozatosabbak. Jacobs elmélete hangsúlyozza a földrajzi környezet szerepét abban, hogy elősegíti a tudás externáliák létrejöttét, melyek végül innovációhoz és gazdasági növekedéshez vezetnek. Ebben a környezetben a vállalkozói tőke hozzájárulhat a növekedéshez azáltal, hogy változatosságot nyújt, és közvetítő eszközként szolgál a tudás túlcsordulás számára, ezáltal is növelve a versenyt. (Audretsch és Thurik 2004). Baumol (1993) szerint az újdonság (newness) az, amivel a vállalkozások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Ez magába foglalja az új cégek létrejöttét, de a találmányok és gondolatok átalakítását gazdaságilag életképes formákba is, akár működtetnek valamilyen céget a vállalkozók, akár nem. Lumpkin és Dess (1996) ugyanerről azt mondják, hogy az újdonság a vállalkozás létrejöttén és az innováción, valamint a versenyen keresztül adják a leglényegesebb tényezőket, melyek a vállalkozásokat és a gazdasági növekedést összekötik. Azon tanulmányok közt, melyek a vállalkozások be- és kilépési rátáját vizsgálják, mint a vállalkozói aktivitás mércéjét, Carree és Thurik (2002) megemlíti Caves (1998) írását, aki szerint csak hosszútávon van jelentősége a be- és kilépések mérlegének egy iparág termelékenységében. Egy Leora Klapper és társai (2007) által írt világbanki tanulmány szerint egy ország gazdasági mutatói szempontjából fontosak az induló vállalkozások és a vállalkozói sűrűség, melyeket meghatároz az adott ország jogi és szabályozási környezete, a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei és a feketegazdaság mértéke. Aghion (2005) is hangsúlyozza a vállalkozások be-és kilépési rátájának, valamint a minőségi felsőoktatási képzés előtérbe helyezésének pozitív hatását a gazdasági növekedésre, igaz, hogy kutatási eredményei szerint csak a technológiailag fejlettebb országokban tapasztalható ez. Végül nézzük meg, hogy Sander Wennekers és Roy Thurik egyik tanulmányában milyen modellt alkottak a vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés közti kapcsolat feltárására. Három szinten kapcsolódik össze a két fogalom szerintük: az egyéni (individual), a vállalati (firm) és a makroszinten (macro). A vállalkozói tevékenység mindig egyéni szinten kezdődik, és vállalati szinten történik, a vállalkozónak pedig szüksége van valamilyen eszközre, mellyel személyes adottságaikat és ambícióikat tettekké alakíthatják. Ilyen eszközök a kisvállalatok. A nagyobb vállalatok gyakran úgy tesznek, mintha kisvállalatok lennének (például olyan szervezeti formákkal, mint az üzleti egység, leányvállalat vagy a közös vállalat), hogy vállalaton belüli vállalkozásba fogjanak (intrapreneurship). Ezeknek a vállalati szintű vállalkozásoknak az eredménye általában valami újdonság: egy új termék, egy új feldolgozási eljárás, egy új szervezeti forma vagy új piacra lépés, esetleg innovatív üzletindítás. Az iparágak, régiók és nemzeti gazdaságok makroszintjén összegződnek

18 mozaikszerűen ezek az új vállalkozások, kísérletezések, és ezen új ötletek, kezdeményezések közt kialakuló verseny során választódnak ki a legéletképesebb vállalatok és iparágak. A különböző szinteket összekötő kapcsolatok mellett léteznek még nagyon fontos visszacsatolási mechanizmusok. A verseny (competition), a kiválasztódás (selection) és a termékválaszték/változatosság (variety) lehetővé teszik az egyén és a cégek számára, hogy tanulhassanak a saját és mások sikereiből és kudarcaiból. Ezek a tanulási folyamatok képessé teszik az egyéneket, hogy fejlesszék képességeiket, valamint hogy változtassanak álláspontjaikon. Ezeknek az úgynevezett túlcsordulásoknak (spillovers) köszönhetően új vállalkozói tevékenységek indulnak újabb ismétlődő kapcsolati köröket beindítva. A modellből látható, hogy a szerzők szerint a három szintet összekötő változók láncolatának kimenetele a gazdasági növekedés (economic growth). Ezeknek a dinamikus folyamatoknak a kimenetelét azonban néhány körülmény (conditions for entrepreneurship) befolyásolhatja: elsősorban a nemzeti kulturális környezet és a vállalatok belső környezete (national cultural environment, internal corporate culture) másodsorban az intézményi keretfeltételek (institutional framework) mind nemzeti, mind vállalati szinten, melyek meghatározzák, hogy milyen mértékű az egyének vállalkozói kedve, illetve hogy a túlzott belépési korlátok mennyire gátolják őket a vállalkozásuk beindításában. 2. ábra A vállalkozói hajlandóság és a gazdasági növekedés kapcsolatának modellje Forrás: Wennekers and Thurik. Linking Entrepreneurship and Economic Growth A fent bemutatott elméletek, teóriák száma, sokszínűsége egyértelműen jelzik, mennyire fontos részét képezik a kis- és középvállalkozások a gazdaság egészének. Bár úgy tűnik,

19 egységes modell kidolgozása lehetetlen, mely pontosan és minden részletre kiterjedően le tudná írni a kkv-k és a gazdasági fejlődés, növekedés közti kapcsolatot, mégis az eddigi próbálkozások eredményeképp közelebb kerülhettünk annak megértéséhez. A további kutatások jelentősége abban rejlik, hogy általuk az egyes nemzetek, majd magasabb szinten különböző nemzetközi szervezetek hasznosíthatják azok eredményeit gazdaságpolitikájuk kialakítása során

20 3. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) MAGYARORSZÁGON 3.1. A kkv-k helyzete, jelentősége nemzetközi viszonylatban A mikro-, kis- és középvállalkozások központi szerepet játszanak a világ szinte valamennyi országának gazdaságában, amint azt az előző fejezet elméleti sokszínűsége is tanúsítja. Csak az Európai Unióban majdnem 20 millió kkv működik, melyek embernek adnak munkát, több mint billió euró hozzáadott értéket termelnek és az összes vállalkozás 99,8%-át teszik ki (Enterprises by size class - overview of SMEs in the EU 2005-ös adatai alapján). A puszta számadatokon kívül és azokból következően tovább növeli jelentőségüket, hogy - munkahelyeket teremtenek, gyakran pont a nagyvállalatoktól elbocsátott munkavállalók számára; - élénkítik a versenyt; - a termékek és szolgáltatások diverzifikálásában az élen járnak, ezáltal betöltve a piaci réseket. Hátrányuk a nagyokkal szemben - a kisebb mértékű termelékenység, - a fokozottabb érzékenység külső hatásokra, alacsonyabb béreket tudnak nyújtani, valamint - a méretgazdaságosság követelményeinek sem tudnak mindig megfelelni. Ezen kiemelt szerep miértjeit kutatva Lengyel Imre gondolatai elég találóak, szerinte a kkv szektor felértékelődése a globalizációs folyamatok következménye, melynek során a nagyvállalatok kiszervezési tevékenysége megerősítette és növelte a kis- és középvállalkozások fontosságát egy adott térség vagy ország gazdaságában. Ehhez társul a fogyasztói igények változása, minek következtében egyre nagyobb szükség van a speciális, kisebb mennyiségben hatékonyan megtermelhető egyedi termékekre és szolgáltatásokra. A harmadik meghatározó tényező pedig annak felismerése, hogy a nagyvállalatoktól kiáramló munkaerő döntő többségében a kis- és középvállalkozásoknál helyezkedik el, tehát társadalompolitikai szempontból is meghatározó a kkv szektor mindenkori helyzete Lengyel állítása szerint (Buzás-Kállai-Lengyel 2003) A kkv-k helyzete az OECD országokban Az OECD már legalább egy évtizede végez különböző felméréseket és vizsgálatokat a vállalkozások helyzetének feltárása érdekében, mely tevékenység legutóbbi gyümölcse egy

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató október 11.

Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató október 11. Az innovációs járulék kötelezettség problematikája 2012-ben különös tekintettel a KKV besorolás buktató A kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény legfontosabb változása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás

Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás Innováció, kutatásfejlesztés, vállalati alkalmazás Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁGFEJLESZTÉSI NAP 2012.11.29. Farkas József Célom 1. Bizonyítani az innováció fontosságát, 2. Körbejárni

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

A KKV adatok és amit róluk tudni kell A KKV adatok és amit róluk tudni kell A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Dr. Laczka Éva 1 Vázlat

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP ) 6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. [GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA Alapítva 2000-ben PÁLYÁZAT] BÉR- ÉS JÁRULÉK TÁMOGATOTT MUNKAERŐ, ESZKÖZBESZERZÉS ÉS KISLÉPTÉKŰ INGATLAN BERUHÁZÁS LEHETŐSÉGÉVEL! GINOP-5.2.4-16

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai A GVI 13. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei 13. januárban jelentősen javult a GVI negyedéves Konjunktúra Indexe és

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program MÓDOSÍTOTT GINOP ÜTEMTERV 20. GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- GINOP-1.2.1- neve keretösszege Vállalkozói inkubációs tevékenységek

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, ) Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek

Részletesebben