magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Átírás

1 10. szám 127. évfolyam április 27. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások 24/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. nemdohányzók védelmével kapcsolatos szabályzata. Oldal 341 4/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a rendkívüli események következtében szükségessé váló ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenységek megszervezésére, végrehajtására. Oldal 385 Intézkedés a dohányzási tilalomnak a MÁV területén történő érvényesítésére 25/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról Egyéb közlemények Szolgálati megbízólevél érvénytelenítése 390 Utasítások 24/2012. (IV. 27. MÁV ÉRT. 10.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs: A MÁV zrt. nemdohányzók VÉdELMÉVEL kapcsolatos szabályzata. 1.0 Az UTAsíTÁs célja A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény alkalmazásához szükséges operatív intézkedések szabályozása. 2.0 hatály És FELELŐssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Jelen utasítás személyi hatálya kiterjed minden MÁV Zrt és a MÁV-Csoport munkavállalóira, és a MÁV Zrt. érdekében polgári jogviszony alapján eljáró személyekre, valamint a MÁV Zrt. által bérbe adott ingatlanok bérlőire, használóira és a bérleményben tartózkodó személyekre. 2.2 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a MÁV-Csoport tulajdonában és kezelésében lévő, a közforgalom számára közfeladat ellátása, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatás nyújtása céljából rendeltetésszerűen nyitva álló ingatlanokra, továbbá a MÁV Zrt. bérbe adott ingatlanjaira azok bérlőjétől és használójától, valamint használati céljától függetlenül.

2 342 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 2.3 Az utasítás kidolgozása és karbantartása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság vezetője a felelős. 3.0 FOGALMAk MEGhATÁROzÁsA 3.1 Vasutas munkavállaló A MÁV Zrt. és többségi tulajdonú leányvállalatai által munkaviszonyban foglalkoztatott személyek. 3.2 biztonsági személyzet A MÁV Vasútőr Kft. alkalmazottai, továbbá a MÁV Zrt-vel, vagy leányvállalatával foglalkoztatási jogviszonyban álló, valamint megbízás alapján a MÁV Zrt. érdekében vagyonőri, biztonsági őri tevékenységet ellátó, szolgálatban lévő személyzet. 3.3 szolgálatban lévő vasutas munkavállaló Adott szolgálati helyen, adott szolgálatban a rá irányadó munkaidő-beosztás szerint munkát végző munkavállaló. 3.4 A rendelkezésre jogosult Rendelkezésre jogosult az a munkavállaló, aki jogosult és köteles a dohányzási tilalom betartását rendelkezési területén ellenőrizni, továbbá intézkedést kezdeményezni a dohányzási tilalmat a rendelkezési területén megszegő személlyel szemben. A rendelkezésre jogosultra vonatkozó részletes szabályokat az utasítás pontja határozza meg. 3.5 A rendelkezési terület Rendelkezési terület az a közforgalom számára nyitva álló terület/létesítmény, ahol a rendelkezésre jogosult a Törvényből és a jelen utasításból folyó kötelezettségeit teljesíteni köteles. A rendelkezési területet a megbízólevélben kell meghatározni; a rendelkezési terület több területre/létesítményre is kiterjedhet. 3.6 Alkalmazott rövidítések ÁNTSZ: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat EBKF: Egészség- Biztonság és Környezetvédelemi Főosztály EBKF-TSZK: Egészség- Biztonság és Környezetvédelemi Főosztály Területi Szolgáltató Központ IGI-ISZE: Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység ISZE ITK: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Ingatlankezelési Területi Központ MÁV IK Kft.: MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV-START: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. PVÜ: Pályavasúti Üzletág Törvény évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól Létesítményfelelős vezetője A MÁV IK Kft területileg illetékes központ vezetője. 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA Az utasítás meghatározza: 1. a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat; 2. a dohányzóhelyek kijelölésének szabályait; 3. a Törvényben előírt, a nemdohányzók védelmét szolgáló kötelezettségek betartását biztosító szabályokat; 4. a nemdohányzók védelmét szolgáló kötelezettségek ellenőrzésére szolgáló, és a kötelezettségek megszegése miatti eljárás szabályait. Az utasításban nem rendezett kérdésekben a Törvény megfelelő rendelkezései az irányadók. 4.1 Általános dohányzási korlátozások Zárt légterű helyiségben a dohányzás minden esetben tilos Nyílt légtéren dohányozni csak a dohányzásra kijelölt helyen szabad. 4.2 A dohányzóhelyek kijelölésének általános szabályai Zárt légterű helyiségben dohányzóhely nem jelölhető ki Nyílt légtéren dohányzóhely csak az alábbi szempontok figyelembevételével jelölhető ki: - dohányzóhely az utasítás pontjában meghatározott helyeken, továbbá az épületek bejáratától számított 5 méteres körzeten belül nem jelölhető ki; - dohányzóhelyet időjárási behatásoktól lehetőleg védett területen kell kijelölni; - a kijelölés során a nemdohányzók védelmét biztosítani kell (pl. nem jelölhető ki dohányzóhely a nemdohányzók által szükségképpen használt területeken); - közterületen dohányzó helyet kizárólag a közterület tulajdonosának/kezelőjének írásos hozzájárulásával lehet kijelölni.

3 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyek jelölésére vonatkozó előírások A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken folyamatosan biztosítani kell a Törvénynek megfelelő, egyértelmű jelölések meglétét. A jelölések lehetnek piktogramok, szöveges felhívások. A jelölések kihelyezésének szempontjai a következők: - az állomások és megállóhelyek minden személyforgalom által használt épületének, építményének bejárati ajtaján jól láthatóan ki kell helyezni egy, a dohányzási tilalomra figyelmeztető szöveges felhívást és piktogramot; - a jelöléseket jól látható helyeken kell elhelyezni. 4.4 A MÁV zrt. szervezetei és dolgozói által használt területekre vonatkozó különös szabályok A munkahelyi nyílt légterű dohányzóhelyek kijelölése, a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó megjelölési kötelezettség teljesítése a technológiai területek valamint a bérbeadott területek kivételével az IGI-ISZE hatásköre és feladata. Az IGI-ISZE a feladatot keretszerződésben átadta a MÁV IK Kft-nek. Ennek megfelelően a dohányzóhelyek kijelölése, kialakítása, valamint a dohányzás, ill. a dohányzási korlátozás feliratainak, jelzéseinek törvény szerinti kihelyezése, pótlása a MÁV IK Kft feladata és felelőssége. Egyéb területeken a bérlő illetve a technológiai terület használójának a feladata A dohányzóhely kijelölésének folyamata a következő: a létesítményvezető javaslatot tesz a Törvénynek megfelelő dohányzóhelyre, amit az EBKF TSZK vezetője vagy az általa megbízott személy és az ISZE ITK vezetője vagy az általa megbízott személy közösen hagy jóvá. A javaslathoz mellékelni kell az érintett terület helyszínrajzát, a tervezett dohányzóhely pontos megjelölésével. 4.5 A MÁV zrt. kezelésében lévő közforgalmú területekre vonatkozó különös szabályok A Törvény értelmében tilos a dohányzás: a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, b) közösségi közlekedési eszközön, c) közterületnek minősülő ca) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő öszszekötő terekben, cb) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos. d) munkahelyen A Törvény rendelkezéseinek megfelelően a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében lévő, a közforgalom számára közfeladat ellátása, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatás nyújtása céljából rendeltetésszerűen nyitva álló valamennyi nyílt és zárt légterű területen (közforgalmú terület) tilos a dohányzás. A közforgalmú területek esetében a dohányzás kizárólag az utasforgalommal érintett terület külső határvonalától számított 5 méteres távolságon túl engedélyezett (pl. állomás területén kívül) A A pontban meghatározott dohányzási korlátozással érintett helyekre vonatkozó megjelölési kötelezettség teljesítése az IGI-ISZE hatásköre és feladata. Az IGI-ISZE a feladatot keretszerződésben átadta a MÁV IK Kft-nek. Ennek megfelelően a dohányzási korlátozás feliratainak, jelzéseinek törvény szerinti kihelyezése, pótlása a MÁV IK Kft feladata és felelőssége. Azon a helyeken ahol csak szakszerűtlenül, a megmaradó berendezések rongálásával lehet leszerelni a csikktartókat, ott nem szükséges az eltávolítása A dohányzási korlátozással érintett helyeken kihelyezett csikktartók leszerelése illetve intézkedés a leszereltetésről, valamint a szemetesek és csikktartók kihelyezése a kijelölt dohányzóhelyekre a MÁV IK Kft. feladata és felelőssége. A piktogramoknak megfelelő hulladékgyűjtők kihelyezése a Pályavasúti Üzletág feladata. 4.6 A MÁV zrt. által bérbe adott területekre vonatkozó különös szabályok A bérbe adott területeken a bérlő feladata és felelőssége: - a Törvénynek megfelelő dohányzóhely kijelölése; - a Törvényben meghatározott, a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó megjelölési kötelezettség teljesítése; - a bérlemény használóival betartatni a Törvényben előírt dohányzási korlátozásokat; - a Törvény előírásai betartásának ellenőrzése A MÁV Zrt. és bérlői között az utasítás hatályba lépését követően kötendő bérleti szerződésekbe az alábbi rendelkezést kell foglalni:

4 344 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám A Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvényben előírt dohányzási korlátozásokat a bérlemény területén mindenkor betartja és betartatja, valamint eleget tesz a törvényben előírt, a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó megjelölési kötelezettségnek. A Bérlő köteles a Bérbeadónak megtéríteni minden olyan kárt, ami abból származott, hogy az arra illetékes hatóság a törvényben előírt kötelezettségeknek a bérlemény területén történt megszegése miatt Bérbeadót egészségvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Bérlő kijelenti, hogy a MÁV Zrt. nemdohányzók védelmével kapcsolatos szabályzata című utasítást megismerte és azt magára nézve kötelezőnek fogadja el Ezekre a kötelességekre a bérlők figyelmét az utasítás és a Házirend megismertetésével fel kell hívni. E kötelesség elmaradása miatt a MÁV Zrt.-re kiszabott bírságot a bérlő köteles haladéktalanul megfizetni Amennyiben bérlemény közforgalom számára megnyitott területen helyezkedik el, a bérlő köteles a jelen utasítás 4.5 pontjában foglalt rendelkezések szerint eljárni. 4.7 A technológiai területekre vonatkozó különös szabályok Amennyiben egy adott technológiai folyamat esetén tűzvédelmi szempontból tiltott a dohányzás, úgy ott a szabványos tiltó táblával, ill. piktogrammal kell a dohányzás tilalmát jelezni. Ilyen területen dohányzó hely kijelölése tilos A technológiai folyamatokból eredő dohányzási tilalmat jelző feliratok és táblák kihelyezése az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak alapján a technológiáért felelős szervezeti egység, bérlő felelőssége, feladata, és költsége. 4.8 A törvényi előírások betartásának ellenőrzése közforgalmú területen Közforgalmú területen a rendelkezésre jogosult kötelessége a Törvény és az utasítás előírásainak betartatása és érvényesülésük ellenőrzésére Általános felszólítási kötelezettség közforgalmú területen Minden szolgálatban lévő vasutas munkavállaló és a biztonsági személyzet kötelessége a közforgalmú területen a dohányzási tilalmat megszegő személyt szóban egy alkalommal figyelmeztetni a dohányzási tilalomra, és felszólítani a dohányzás abbahagyására. A figyelmeztetésre és felhívásra vonatkozó jogosultságot nem kell külön igazolni. Minden további intézkedésre a rendelkezésre jogosult köteles és jogosult A rendelkezésre jogosult A rendelkezésre jogosult a dohányzási tilalmat a rendelkezési területén megsértő vasutas munkavállalókkal, biztonsági személyzettel, a MÁV csoport érdekében polgári jogviszony alapján eljáró személyekkel, a bérlőkkel, a bérleményben tartózkodókkal és az utasokkal szemben egyaránt jogosult intézkedni Rendelkezésre jogosult személynek minősül: 1. A pályavasúti szolgálati hely vezetője és az általa megbízott személyek; 2. A biztonsági személyzet vezetője és az általa megbízólevéllel megbízott vagyonőrök, fegyveres biztonsági őrök; 3. IGI ISZE Egységvezetője valamint az Ingatlankezelési Területi Központok vezetői és az általuk megbízott személyek; 4. EBKF vezetői és az általuk megbízólevéllel megbízott személyek; 5. Biztonsági Igazgatóság vezetői és az általuk megbízólevéllel megbízott személyek 6. MÁV IK Kft. ügyvezetője és az általa megbízott személyek. 7. A MÁV-START Zrt vezetője és az által megbízott személyek A rendelkezésre jogosult feladatainak ellátását önállóan a vonatkozó jogszabályok szerint köteles ellátni, a megbízólevelet kiadó vezető jogosult és köteles azt ellenőrizni. A rendelkezésre jogosult a közös használatú helyiségekben (folyosók, WC-k, szociális helyiségek stb) is ellenőrizhet. Az 5. számú melléklet szerinti megbizó levelet kell alkalmazni A rendelkezésre jogosult intézkedései Amennyiben a rendelkezésre jogosult a rendelkezési területén a dohányzási tilalmat megsértő magatartást (dohányzó személyt) észlel úgy intézkedési jogosultságának igazolását követően: 1. köteles a dohányzási tilalmat megsértő személyt felhívni a dohányzás abbahagyására; 2. a felhívás eredménytelensége esetén köteles a dohányzó személyt felszólítani a dohányzási tilalommal érintett terület (állomás, megálló stb.) elhagyására, 3. amennyiben a dohányzási tilalmat megsértő személy a területet nem hagyja el köteles felhívni őt személyazonosságának hitelt érdemlő igazolására; 4. köteles minden eseményről az utasítás mellékletét képező D/2. sz. jegyzőkönyvet felvenni mely jelen utasí-

5 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 345 tással a /3. pontjába tartozik és azon az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézetének eljárását kezdeményezni; 5. köteles a megfelelően kitöltött jegyzőkönyvet a szolgálati út betartásával az elkövetés helye szerint illetékes létesítményfelelős vezetője részére haladéktalanul elküldeni a pontnak megfelelően Amennyiben a dohányzási tilalmat megsértő személy az eljárás során együttműködik, a rendelkezésre jogosult a D/2. sz. jegyzőkönyvet 2 példányban köteles felvenni. Ebben az esetben az egyik példány a jogsértőnél marad. Amennyiben a jogsértő nem működik együtt, akkor a jegyzőkönyvet egy példányban kell felvenni A rendelkezésre jogosult a dohányzási tilalmat megsértő személy személyazonosságának igazolására történő felszólítása előtt köteles igazolni intézkedési jogosultságát. Az intézkedési jogosultságot a rendelkezésre jogosultnak a megbízólevél és arcképes igazolvány, vagy felügyeleti igazolvány felmutatásával a biztonsági személyzet esetében a megbízólevél és a szolgálati jelvény/igazolvány felmutatásával kell igazolni Amennyiben a tilalmat megszegő személy a tilalommal érintett területet nem hagyja el és a személyazonosság igazolására irányuló felhívásnak sem tesz eleget a rendelkezésre jogosult amennyiben indokoltnak látja köteles a biztonsági személyzet, vagy a rendőrség intézkedését kérni A rendelkezésre jogosult ellenőrzési kötelezettsége A rendelkezésre jogosult, amennyiben rendelkezési területe azt lehetővé teszi (terület nagysága/létesítmények száma/távolsága) köteles bejárással naponta ellenőrizni, hogy rendelkezési területén a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó jelölések a Törvény előírásainak megfelelnek, azok hiánytalanul megvannak. Amennyiben a rendelkezési terület a napi ellenőrzést nem teszi lehetővé, a rendelkezésre jogosult eseti rendszerességgel köteles az előbb említett ellenőrzést elvégezni A rendelkezésre jogosult az ellenőrzésről napi, vagy eseti rendszerességgel köteles az utasítás mellékletét képező D/1. sz. jegyzőkönyvet egy példányban megfelelően kitölteni és a munkáltatói jogkörgyakorlójának az ellenőrzést követő 5 munkanapon belül megküldeni. Amennyiben a rendelkezésre jogosult a Törvény előírásainak nem megfelelő viszonyokat észlel, köteles az aktuális D/1. sz. jegyzőkönyvet, valamint az utasítás mellékletét képező D/3. sz. jegyzőkönyvet megfelelően kitölteni és a D/1. sz. jegyzőkönyv aláírással hitelesített másolatát, valamint a D/3. sz. jegyzőkönyv eredeti példányát a munkáltatói jogkörgyakorlójának megküldeni. A jegyzőkönyv másodpéldányát a szolgálati helyek a szokásos szolgálati úton eljuttatják az IGI ISZE területi központokhoz, akik összegyűjtik és minden hónap elején megküldik az IGI ISZE központjába A rendelkezésre jogosult feladata, hogy az ingatlan üzemeltetője felé soron kívül intézkedjen (ISZE hatáskör esetén a MÁV IK Kft. diszpécseri hálózatába történő hibabejelentéssel, üzemi területek vonatkozásában pedig a pályavasút felé soron kívüli tájékoztatással, amely élőszóban vagy írásos formában egyaránt történhet). Felel azért is, hogy a rendelkezési területén a rendszeres takarítás megtörténjen (az eldobált csikkek összetakarítása) Az ingatlankezelési területi központ vezetőjének feladatai A 4. sz. mellékletben megjelölt ingatlankezelési területi-központvezetők minősülnek a Törvény 4. (9) bekezdésében meghatározott személynek A létesítményfelelős vezetője összegyűjti és kezeli a rendelkezésre jogosultak által a , , és pont alapján hozzájuk beküldött jegyzőkönyveket. Az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézetének eljárását a területi ingatlankezelési központ vezetője köteles kezdeményezi, a jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével. Az eljárás kezdeményezését megelőzően a területiközpontvezető köteles meggyőződni róla, hogy az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézetének eljárását a kitöltött jegyzőkönyvvel a rendelkezésre jogosult olyan incidens tekintetében kezdeményezte, amely a 4.5. pontban meghatározott területen történt. Az eljárást a vezetők heti rendszerességgel kötelesek kezdeményezni oly módon, hogy a tárgyhetet követő hétfőn a tárgyhéten beérkezett összes jegyzőkönyvet megküldik az illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézetének. 4.9 A törvényi előírások betartásának ellenőrzése a munkahelyeken Minden munkáltatói jogkör gyakorló kötelessége a dohányzási tilalom betartatása A munkavállalókkal szemben a munkahelyeken a munkáltatói jogkör gyakorló által megbízólevéllel kijelölt munkavállalók és az EBKF vezetője valamint az ISZE Területi Központ vezetője által megbízólevéllel kijelölt munkavállalók jogosultak az ellenőrzésre és intézkedésre (ellenőrzésre jogosult). Minden olyan munkahelyen, amely egyben közforgalmú területnek is minősül az a rendelkezésre jogosult is eljárhat, akinek rendelkezési területéhez a munkahely tartozik.

6 346 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám A dohányzási tilalmat megszegő munkavállalót fel kell hívni a dohányzás abbahagyására, amennyiben a munkavállaló a felszólításra a dohányzást nem hagyja abba, vele szemben kezdeményezni kell az ÁNTSZ - elkövetés helye szerint - területileg illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézetének eljárását (egészségvédelmi bírság kiszabását), mely minden esetben a munkáltatói jogkörgyakorló feladata Amennyiben a munkavállaló a dohányzási tilalmat megsérti és a dohányzást felhívásra sem hagyja abba, vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorló köteles a KSZ 67. -a szerinti munkáltatói intézkedést kezdeményezni. Amennyiben a munkavállaló a dohányzást felhívásra abbahagyja, vele szemben a KSZ 67. -a szerinti munkáltatói intézkedést csak akkor alkalmazható, ha egy hónapon belül három alkalommal kell őt a dohányzás abbahagyására felhívni A dohányzási tilalom megsértéséről az ellenőrzésre jogosult minden esetben köteles felvenni az utasítás 1. számú melléklete szerinti D/2 jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, amelyből az egyik példányt a munkavállalónak kell átadni, a másik példányt pedig a munkáltatói jogkör gyakorlónak kell megküldeni. A munkáltatói jogkör gyakorló köteles megküldeni a hozzáérkezett jegyzőkönyvet az illetékes ingatlankezelési területi központ vezetőjének Amennyiben a munkavállaló a dohányzási tilalmat a 4.5. pontban meghatározott területen sérti meg, és a dohányzást felhívásra sem hagyja abba, vele szemben az illetékes rendelkezésre jogosult köteles a D/2. sz. jegyzőkönyvet felvenni és azon köteles kezdeményezni az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézetének eljárását. A jegyzőkönyv továbbítására a pontban foglaltak az irányadóak Az ellenőrzésre jogosult intézkedési jogosultságát a megbízólevél és arcképes igazolványa bemutatásával köteles igazolni Eljárás az ÁnTsz által lefolytatott ellenőrzés során A MÁV Zrt. területein az ÁNTSZ valamint az OMMF, Tűzoltóság jogosult ellenőrizni a Törvény előírásainak betartását. Az ellenőrzés lefolytatását minden vasutas munkavállaló és a biztonsági személyzet minden tagja köteles elősegíteni Abban az esetben, ha az ÁNTSZ-ellenőrzés időpontjában az illetékes létesítmény felelős, vagy az illetékes ingatlankezelési területi központ munkatársa a helyszínen tartózkodik, akkor vegyen részt az ellenőrzésen Az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérz ségi Népegészségügyi Intézete az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzött létesítmény szolgálati vezetője vagy az általa megbízott személy írhat alá és veheti át. Az átvett jegyzőkönyvet a szolgálati út betartásával a jegyzőkönyv felvételének helye szerint illetékes munkáltatói jogkörgyakorlónak, illetve a létesítményfelelős vezetőjének kell megküldeni. Minden szolgálati helyen ki kell függeszteni az illetékes létesítményfelelős adatait (neve, elérhetősége, címe) Egyéb feladatok és felelősség Az állomások utasforgalom számára megnyitott területein tartózkodó utasok és más személyek dohányzási tilalomra vonatkozó hangos tájékoztatásáért, vala mint az Állomási Rendben a dohányzási tilalom szerepeltetéséért a PVÜ felelős A személyszállító vonatokon a dohányzási tilalomra vonatkozó hangos utas-tájékoztatásért a MÁV- START Zrt., az általa kiadott utasításban foglaltak szerint felelős A dohányzási tilalomra vonatkozó rendelkezéseknek az üzletszabályzatban történő szabályozásáért a PVÜ (Hálózati Üzletszabályzat), illetve saját utasítása alapján a MÁV-START Zrt. felelős (Személyszállítási Üzletszabályzat) A Biztonsági Igazgatóság köteles a törvényi rendelkezések betartásának és betartatásának folyamatos ellenőrzésére. Ez az utasításban meghatározott személyek és szervezetek feladatait, felelősségét nem érinti Egészségvédelmi bírság A dohányzási tilalom megszegése, a dohányzási tilalom megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, illetve a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó megjelölési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Népegészségügyi Intézete egészségvédelmi bírságot szabhat ki A pontban meghatározott feladatok nem teljesítése okán felmerülő bírság a mulasztót terheli, kivéve, ha a megállapított hiányosság a MÁV IK Kft-vel kötött szerződés nem teljesítésével kapcsolatban merül fel, ebben az esetben a bírság közvetlenül a MÁV IK Kft-t terheli, melynek összegét MÁV IK Kft köteles a MÁV Zrt-nek haladéktalanul megfizetni, ha a bírság fizetésére a MÁV Zrt. lett kötelezve A és a pontban meghatározott, a dohányzási korlátozással érintett helyekre vonatkozó kö-

7 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 347 telezettségek nem teljesítése okán felmerült bírság a MÁV IK Kft-t terheli, amit nem háríthat át a megrendelő MÁV Zrt. IGI-ISZE-re. A felmerült bírság összegét a MÁV IK Kft köteles a MÁV Zrt-nek haladéktalanul megfizetni, ha a bírság fizetésére a MÁV Zrt. lett kötelezve A pontban meghatározott feladatok nem teljesítése okán felmerülő bírság az érintett bérlőt terheli, amit nem háríthat át a bérbeadó MÁV szervezetre. A felmerült bírság összegét a bérlő köteles a MÁV Zrtnek haladéktalanul megfizetni, ha a bírság fizetésére a MÁV Zrt. lett kötelezve A 4.7 pontban meghatározott feladatok nem teljesítése okán felmerülő bírság az érintett harmadik személy bérlőt, vagy bérlő MÁV szervezeti egységet terheli. A bérlő a bírság összegét nem háríthatja át a bérbeadóra. A felmerült bírság összegét a harmadik személy bérlő, vagy a bérlő MÁV szervezeti egység köteles a bérbeadónak haladéktalanul megfizetni (illetve a belső számviteli rendszerben ezzel egyenértékűen a költségviselésről gondoskodni), ha a bírság fizetésére a bérbeadó lett kötelezve Az utasítás hatásköre és felhasználási területe Az utasítás kiterjesztése Az utasítás megfelelő használata kötelező az ingatlanokkal kapcsolatos dokumentumokban, szerződésekben (bérleti, ingatlankezelési stb.), és minden egyéb szakmai anyagban (pl. Házirend stb.) kompatibilitás Az utasítás az ide vonatkozó törvényi előírásokra, és MÁV Zrt. szabályzatokra épül, ezáltal biztosítva az azokkal való megfelelést. 6.0 hatályba LÉpTETÉs Az utasítás április 01-vel lép hatályba, és visszanásig érvényes. 7.0 MELLÉkLETEk 1. számú melléklet: D/2. sz. JEGYZŐKÖNYV a dohányzási tilalom megszegéséről 2. számú melléklet: D/1. sz. JEGYZŐKÖNYV a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2. (7) bekezdésének betartására irányuló ellenőrzéséről 3. számú melléklet: D/3. sz. JEGYZŐKÖNYV a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2. (7) bekezdésének nem megfelelő jelölés észleléséről 4. számú melléklet: az IGI ISZE területi ingatlankezelő szervezetei 5. számú melléklet: Megbízólevél a rendelkezésre jogosultak részére 6. számú melléklet: Megbízólevél az ellenőrzésre jogosultak részére 7. számú melléklet: Kitöltési útmutató az ÁNTSZ által kitöltendő jegyzőkönyvhöz Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató 5.0 hivatkozások, MódOsíTÁsOk, hatá- LyOn kívül helyezések Ezen utasítás kiadásával egyidejűleg a MÁV Zrt kezelésében lévő ingatlanokban létesítendő dohányzóhelyek meghatározásának és jelölésének szabályairól szóló 1/2006. (MÁV. Ért. 47.) Ingatlangazdálkodási Igazgatói utasítás hatályát veszti. A jelen utasítás 4. sz. mellékletét képző táblázat adatainak módosítása mentesül a köröztetési eljárás alól.

8 348 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 1. sz. melléklet

9 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 349

10 350 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

11 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet

12 352 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 3. sz. melléklet

13 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet

14 354 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 5. sz. melléklet

15 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet

16 356 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 7. sz. melléklet

17 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 357

18 358 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

19 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 359

20 360 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

21 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 361

22 362 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

23 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 363

24 364 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

25 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 365

26 366 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

27 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 367

28 368 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

29 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 369

30 370 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

31 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 371

32 372 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 6. számú melléklet

33 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 373

34 374 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

35 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 375

36 376 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

37 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 377

38 378 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

39 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 379

40 380 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám

41 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 381

42 382 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám 25/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) EVIG számú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítás a MÁV zrt. alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási rendszer MűködtEtÉsÉnEk szabályozásáról. 1.0 az utasítás célja A MÁV Zrt. munkavállalóinak alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra vonatkozó egységes szabályozás kialakítása, továbbá a hatásköri, ügyviteli és technikai szabályok meghatározása. 2.0 HatÁly És felelősség MEGHatÁrozÁsa 2.1 az utasítás személyi hatálya A MÁV Zrt január 1. napján hatályos Kollektív Szerződésének (a továbbiakban: KSZ) személyi hatályával azonos. 2.2 az utasítás időbeli hatálya Az utasítás január 1-jétől december 31-ig hatályos. 2.3 felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Béren kívüli-, jólétiés szociális javadalmazás vezetője, működtetéséért a MÁV Zrt. Humán Szolgáltatás vezetője a felelős. 3.0 fogalom-meghatározások alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás: a KSZ hatálya alá tartozó munkavállalóknak alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazási forma. Erzsébet utalvány: A hatályos személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény pontja szerinti fogyasztásra alkalmas kész étel vásárlásra jogosító utalvány. Vbkj: A MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszere, amely meghatározott keretek között a munkavállalók számára az egyénre szabott választás lehetőségét biztosítja. 4.0 az utasítás leírása 4.1. az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás működése A január 1-től hatályos KSZ 65. szabályozza az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazást évben naptári hónaponként Ft értékű Erzsébet utalványra jogosult a munkavállaló amennyiben nem tartozik a KSZ 65. -ában meghatározott kizáró vagy csökkentő feltétel hatálya alá. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya hó közben létesül vagy szűnik meg, a munkavállaló a teljes hónapra jogosult az e pont szerinti juttatásra a javadalmazás leírása Az Erzsébet utalvány a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény pontja szerinti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által forgalmazott, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány december 31-ig elfogadóhelynek minősül a melegkonyhás vendéglátóhely is. Az utalványok készpénzre nem válthatók át, vásárláskor nem adnak vissza készpénzt. Az utalvány érvényességi ideje az utalványon kerül feltüntetésre. Az adott naptári évben juttatott utalványokat a következő naptári év december 31-ig lehet felhasználni. A lejárt utalványok cseréjére nincs lehetőség. Az utalványt kizárólag a szolgáltató cég által meghatározott üzletekben lehet beváltani. Az elfogadó helyek listája a honlapon érhető el Munkáltatói kifizetés módja Az Erzsébet utalványok kiosztására a Humán Szolgáltató Ügyfélszolgálati Irodákon keresztül 2012.évben három alkalommal kerül sor: az I-II. negyedévre járó utalványok osztását április hónaptól, a III. negyedévre járó utalványok osztását szeptember hónaptól, a IV. negyedévre járó utalványok osztását november hónaptól kezdődően 15 munkanapig látják el. A kiosztási időszak kezdetét és végét minden esetben hirdetmény útján teszszük közzé. A munkavállaló köteles az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásként nyújtott Erzsébet utalványt a Humán Szolgáltató Szervezet által meghatározott kiosztási időszakokban átvenni. Amennyiben a munkavállaló az adott negyedévre szóló utalványokat a meghatározott kiosztási időszakban nem veszi át, úgy az átvételére csak az azt követő kiosztási időszakban van lehetőség. Minden olyan munkavállaló számára meg kell rendelni az utalványt, aki a megrendelés időpontjában alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra jogosult. Amennyiben a megrendelés időpontjában a Humán Szolgáltató már rendelkezik olyan információval, amely alapján a munkavállaló jogosultsága megszűnik, akkor a munkavállaló részére csak az időarányosan kalkulált értékű utalványt kell megrendelni. A munkáltató a munkavállalóval az alanyi jogon járó juttatásra vonatkozóan a naptári év utolsó napjával számol el.

43 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője jogosultság az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra jogosultak a) Az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének hatálya alá tartozó, a MÁV Zrt-nél főállású teljes- és részmunkaidős, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói jogosultak, amennyiben nem tartoznak a KSZ 65. -ában meghatározott kizáró vagy csökkentő feltétel hatálya alá a jogosultság korlátozása a) A teljes naptári évben szülési szabadságot, illetve a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállalót Ft értékű Erzsébet utalvány illeti meg, amelynek kiosztására november hónapban kerül sor. b) Amennyiben a munkavállaló a szülési szabadságot, illetve a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe, akkor az a) pont szerinti javadalmazásra csak munkanapokra időarányosan, 500 Ft-ra felkerekítve jogosult. Amennyiben a munkavállaló szülési szabadsága, gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadsága hó közben szűnik meg, vagy kezdődik, ezekben az esetekben a megszűnés vagy igénybevétel hónapjában a 4.1. pontban meghatározott Ft/hó Erzsébet utalványra jogosult, a a.) pontban szereplő összeg időarányosítását a megszűnés esetén tört hónapot megelőző hónaputolsó napjáig, az igénybevétel esetén a tört hónapot követő hónap elsejétől kell számolni. Példák: 1. példa: munkavállaló szülési szabadságot igényel március 15-től Ebben az esetben: január-február-március hónapokra alanyi jogon havonta Ft Erzsébet-utalványra jogosult április december 31. között a Ft Erzsébet- utalvány időarányos részére jogosult. 2. példa: munkavállaló Gyed-ről visszatér augusztus 7-én Ebben az esetben: január július 31-ig a Ft Erzsébet-utalvány időarányos részére jogosult, augusztus 1-től alanyi jogon havonta 5.000Ft Erzsébet-utalványra jogosult. c) Amennyiben a munkavállaló az a) és b) pontban nem említett fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor attól a naptári hónaptól nem jogosult az 4.1. pont szerinti juttatásra, amelyikben a fizetés nélküli szabadság időtartama a 30 napot meghaladja. d) A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első három hónapjára illeti meg az 4.1. pont szerinti juttatás, ezt azonban a MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött hónapok időtartamával csökkenteni kell Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályok a) Év közben létesített munkaviszony esetén a munkavállaló attól a hónaptól jogosult alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra, mely hónapban munkaviszonya létrejött. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya hóközben létesül, a munkavállaló a teljes hónapra jogosult az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra. b) A munkavállalót próbaidő alatt az a) pontban meghatározottak figyelembevételével -megilleti az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás. c) A juttatás kiosztására a 4.3. pontban leírtak szerint kerül sor, figyelembe véve a megrendelés időpontjában fennálló jogosultságot Munkaviszony megszűntetéséhez és megszűnéséhez kapcsolódó szabályok A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás elszámolása a szabályozott humán folyamatoknak megfelelően történik, a munkavállalót időarányosan megillető összeg mértékéig az Erzsébet utalványt az utolsó munkában töltött napon át kell adni a munkavállaló részére. A munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén a munkaviszony megszűnésének napjáig jogosult alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya hóközben szűnik meg a munkavállaló teljes hónapra jogosult az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a 4.3. pontban meghatározott évi első utalványkiosztás előtt szűnik/szűnt meg, úgy a munkavállalót megillető alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazást megváltás címen kerül elszámolásra úgy, hogy a munkavállaló részére nettó 5.000Ft Erzsébet-utalvány jövedelemként kerül kifizetésre, mely a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adózik (mivel a munkaviszony megszűnésének időszakára adott utalvány nem felel meg az Szja tv feltételeinek (adó- és járulékköteles)). Túlfizetés (a munkavállaló több utalványt kapott, mint amire jogosult) esetén az utalványok értéke összevonandó jövedelemként adózik és amennyiben az utolsó munkában töltött napon a járandóság nem nyújt fedezetet a tartozás levonására, úgy a pénzügyi követelést a Humán Szolgáltató Szervezet átadja a Pénzügyi Igazgatóság felé további kezelésre.

44 384 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám rendkívüli felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik, az elszámolást a VBKJ elszámolással egyidejűleg el kell készíteni, és az utolsó munkában töltött napon át kell adni az időarányosan járó, még át nem adott utalványokat. A munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén a munkáltatói rendkívüli felmondás közlését követően azonnal, illetve a munkavállalói rendkívüli felmondás kézhezvételét követően azonnal a munkáltató a Humán Szolgáltató Szervezetnél kezdeményezi az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelések rendezését is. Rendkívüli felmondás esetén a túlfolyósított összeg (névérték) a munkavállaló elszámolásával egy időben járandóságából levonásra kerül és összevonandó jövedelemként adózik. rendes felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói rendes felmondás esetén az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik. A munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humán Szolgáltató Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás felhasználásra vonatkozó pénzügyi követelése. Az utolsó munkában töltött napon át kell adni az időarányosan járó, még át nem adott utalványokat. Munkáltatói rendes felmondáskor túlfizetés esetén a munkavállaló által a munkaviszony utolsó napjáig átadott alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás viszszafizetésétől el kell tekinteni. A túlfizetett utalvány összege után a munkavállalónak adó-, és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, mivel a munkaviszony megszűnésének időszakára adott utalvány nem felel meg az Szja tv feltételeinek. Munkavállalói rendes felmondás esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül A le nem vont összeg a munkavállaló összevonandó jövedelmeként adózik. Amennyiben a rendes felmondás közlésének időpontja és a felmondási idő lejártának időpontja két naptári évre esik, akkor a munkavállalóval a tárgyévre járó juttatást év végén le kell zárni. közös megegyezés Munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkavállalóval történő elszámolás során a munkáltató (Humán Szolgáltató Szervezet) megállapítja, hogy valamelyik félnek van-e az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás felhasználására vonatkozó pénzügyi követelése. A munkavállaló részére időarányosan járó alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazásra való jogosultság a munkaviszony megszűnésének napjával megszűnik. Az utolsó munkában töltött napon át kell adni számára az időarányosan járó, még át nem adott utalványokat. Túlfizetés esetén a túlfolyósított összeg a munkavállaló járandóságából levonásra kerül, amennyiben a felek a közös megegyezésben ettől eltérően nem állapodnak meg. Eltérő megállapodás esetén figyelemmel kell lenni a megváltozott körülményekből adódó adózási következményekre (pl. a béren kívüli kedvezményes adózású juttatások csak a munkaviszony időtartama alatt adhatók). Munkavállaló halála A munkavállaló halála esetén a humánpartner köteles a Humán Szolgáltató Szervezetet írásban értesíteni, a tudomására jutást követő 1 munkanapon belül, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kézhezvételkor haladéktalanul továbbítani. A munkavállaló halála esetén az alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás elszámolást a VBKJ elszámolással együtt el kell készíteni. A túlfizetés visszakövetelésétől el kell tekinteni. A kifizetést úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a munkavállaló magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. Ennek adózási következménye, hogy a béren kívüli juttatás átalakul egyes meghatározott juttatássá. 5.0 HIVatkozÁsok, MódosítÁsok, HatÁlyon kívül HElyEzÉsEk Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az alábbi jogszabályok, illetve előírások irányadóak: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény, a Erzsébet-utalvány kibocsátásáról szóló 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet, KSZ, A 6/2012 (III.02. MÁV Ért. 5.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. választható béren kívüli javadalmazási rendszer működtetésének szabályozásáról szóló 6.0 HatÁlyba léptető rendelkezés Jelen utasítás közzététele napján lép hatályba, de rendelkezéseit január 1-től kell alkalmazni. 7.0 MEllÉklEtEk Az utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

45 10. szám A MÁV Zrt. Értesítője 385 4/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) IÁVIGH számú Infrastruktúra ÁltalÁnos VEzÉr- IGazGató-HElyEttEsI utasítás a rendkívüli EsEMÉnyEk következtében szükségessé VÁló IdEIGlEnEs És VÉGlEGEs HElyrEÁllítÁsI tevékenységek MEGszErVEzÉsÉrE, VÉGrEHajtÁsÁra. 1.0 az utasítás célja A MÁV Zrt. vonalhálózatán helyreállítást igénylő rendkívüli események bekövetkezését követően az infrastruktúrában keletkezett károk ideiglenes, végleges helyreállítási feladatainak szabályozása. 2.0 HatÁly És a felelősség MEGHatÁrozÁsa 2.1. az utasítás hatálya Az Utasítás területi hatálya alá tartoznak a MÁV Zrt. tulajdonába és kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalak, üzemi vágányok, valamint mindazon létesítmények, amelyek tekintetében a MÁV Zrt-nek, mint a vasúti pályahálózat működtetőjének a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. tv. 31. (1) bekezdése értelmében kötelezettsége az üzembiztos állapot fenntartása, ideértve annak helyreállítását is Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt. valamennyi szervezetére, munkavállalójára és kötelezően előírandó szerződéses alávetés alapján azokra a vállalkozásokra, társaságokra terjed ki, akik a pont szerinti területi hatály alá eső ideiglenes vagy végleges helyreállítás feladataiba bevonásra kerülnek. Tárgyi hatály: Az Utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. tulajdonában lévő és kezelésébe tartozó pont szerinti létesítményekben bekövetkezett rendkívüli események következményeinek helyreállítására az utasítás elkészítéséért és karbantartásáért felelős meghatározása. Az Utasítás és mellékleteinek kidolgozásáért, karbantartásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pályalétesítményi Főosztálya felelős. 3.0 az utasításban HasznÁlt fogalmak MEGHatÁrozÁsa 3.1. Ideiglenes helyreállítás: a meghibásodott, károsodott eszközök, berendezések, létesítmények ideiglenes helyreállítása arra korlátozódik, hogy a biztonságos vonatközlekedés felvételéhez szükséges minimális műszaki követelményeket kielégítse, azaz az ideiglenesen helyreállított infrastruktúra egyes elemei csak csökkentett paraméterekkel és korlátozott ideig, esetleg egyedi leszabályozással használhatóak Végleges helyreállítás: az infrastruktúra eredeti paramétereinek helyreállítása. Minden ideiglenes helyreállítást végleges helyreállításnak kell követnie. Az Utasításban használt egyéb, külön nem definiált meghatározásokat az 58/2004. sz. VIG-utasítással (MÁV Ért. 43.) hatályba léptetett MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasítás, illetve a MÁV Zrt. műszaki mentési és segítségnyújtási utasítása (34/2010. EVIG-utasítással módosított 20/2006. Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás MÁV Ért. 21., a továbbiakban: Műszaki Mentési és Segítségnyújtási Utasítás), valamint a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. (IV.1. MÁV Ért. 7.) EVIGutasítás (a továbbiakban: Válságkezelési Utasítás) tartalmazza. 4.0 az utasítás leírása 4.1. Általános szabályok Rendkívüli események bekövetkezésekor az érvényben lévő Műszaki Mentési és Segítségnyújtási Utasításban foglaltak az irányadók. Az Utasítás pontosan meghatározza a követendő eljárásokat, megjelölve a felelősöket jogkörükkel A balesetek következtében keletkezett jelentős károk esetén baleseti helyszínelés során készült jegyzőkönyvek és fénykép, illetve videofelvételek alapját képezik a kár felmérésnek, a Balesetvizsgálati Utasítás előírásain túl azzal a kiegészítéssel, hogy a baleseti helyszínelésnél hosszabb ideig elhúzódó kárelhárítási munkák esetén a helyhez kötött infrastruktúra berendezésekben keletkezett károk felmérését a kárelhárítás befejezése után kell elvégezni. A vasúti közlekedést lehetetlenné tevő, nem baleset következtében pályalétesítményekben elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett rongálódások vizsgálata során az alábbiak szerint kell eljárni:

46 386 A MÁV Zrt. Értesítője 10. szám Helyszínelést kell lefolytatni az alábbi olyan rongálódások bekövetkezése esetén, amelyek a vasúti forgalom fenntartását korlátozásokkal sem teszik lehetővé: - alépítmények meghibásodása töltés- és bevágásrézsű szakadás töltésmállás szétfolyás bevágásrézsű csúszás töltés csúszás - Felépítmények meghibásodása ágyazat kimosódás (árvíz vagy esőzése következtében) - Hidak műtárgyak tartószerkezetek megrongálódása alámosás alagút, támfal, bélésfal stb. omlása A külső ok miatt bekövetkezett, fent felsorolt pályarongálódások bekövetkezése esetén a Biztonsági Igazgatóság Területi Vasútbiztonság által baleseti készenlétet tartó balesetvizsgáló bizottság által vezetett helyszíni vizsgálatot kell lefolytatni a BVU előírása szerint. A helyszíni vizsgálatot haladéktalanul meg kell kezdeni. A haladéktalanul megkezdendő helyszíni vizsgálatba a balesetvizsgálókon kívül be kell vonni: - Pályavasúti Területi Központ műszaki szakértőjét (vezetőmérnökét, hidász alépítményi szakértő) - a Biztonsági Igazgatóság pálya, biztosítóberendezési, felsővezetéki berendezés szakképesítésű balesetvizsgálóját vagy üzembiztonsági szakértőjét. A fenti személyek értesítését a 8/2011. sz. utasítás alapján a balesetvizsgáló bizottság vezetőjének rendelkezés szerint a területi illetve a hálózati főüzemirányító végezze el. A helyszíni vizsgálatokról a BVU szerint Helyszínelési jegyzőkönyveket kell felvenni. - Az eljárás során meg kell állapítani a bekövetkezett rendkívüli esemény okát, - a látható, mérhető rongálódásokat természetes mértékegységben jegyzőkönyvben rögzíteni kell, - A helyszínen hitelesített fénykép és videofelvételeket kell készíteni a későbbi bizonyíthatóság érdekében. A vizsgálat megállapításairól jelentést kell készíteni. A jelentést az elnök-vezérigazgató részére kell felterjeszteni Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, amennyiben a saját hiba és zavarelhárításra rendelkezésre álló erőforrásokkal a helyreállítás nem végezhető el, azaz külső fél bevonása szükséges, akkor ezen utasításban meghatározott szinteken a jelen Utasításban meghatározott feltételek esetén központi és területi helyreállítási szervezeteket kell létrehozni, amelyek az utasításban meghatározottak szerint kezdik meg a működésüket Amennyiben a rendkívüli esemény környezeti károkozással is jár, a helyreállítási folyamatba az EBK Főosztály területileg illetékes szervezetet is be kell vonni Abban az esetben, ha a Válságkezelési Utasításban szabályozottaknak megfelelően a Területi és/vagy Központi Válságkezelési Törzs kerül felállításra, akkor a Területi és/vagy Központi helyreállítási szervezet a válságkezelési törzs irányításával, azzal szorosan együttműködve végzi a tevékenységét a helyreállítási szervezetek összetétele és feladata Kárfelmérő, elemző és helyreállítást koordináló csoport: létrehozását a mindenkori Kárhelyparancsnok rendeli el, minden olyan esetben, amikor a helyreállításhoz a Pályavasúti Üzletág rendelkezésére álló saját erőforrások nem elegendőek. Vezetője: Kárhelyparancsnok Tagjai: Szakmai helyreállítás-vezető, a helyreállításba bevont vállalkozó szakmai vezetője, PL- és TEB szakaszmérnök, vezetőmérnök, területileg illetékes főpályamester, pályamester és szakmailag illetékes hiba és zavarelhárító készenlétes, (szükség esetén) PL- és TEB szakértő (szükség esetén), PL- és TEB hálózati szakértő (szükség esetén), TÁSZ szakmai szakértők (szükség esetén) A kárfelmérő, elemző és helyreállítást koordináló csoportba kárhelyparancsnok kijelölése alapján további tag is delegálható. Feladata: Alapfeladata a Műszaki Mentési és Segítségnyújtási Utasításban megfogalmazottak alapján: A kárhelyparancsnoki tevékenységet követően, vagy azzal párhuzamosan a kár lehető legpontosabb felmérése. Az ideiglenes vagy végleges helyreállítás meghatározásához szükséges alapadatok előállítása; az adatok alapján a helyreállítás lehetőségeinek elemzése. Javaslatkészítés az ideiglenes vagy végleges helyreállításra vonatkozóan a Pályavasúti Területi Központ vezetője illetve a Területi Helyreállítási Szervezet (továbbiakban: THSZ) vagy a Központi Helyreállítási Szervezet (a továbbiakban: KHSZ) részére, ezen belül: Kivitelezés technológiájának meghatározása az ideiglenes vagy végleges helyreállításra vonatkozóan. Erőforrás szükséglet meghatározása Az egyes javaslatok minél pontosabb költségbecsléseinek elkészítése.