A Paksi Atomerőmű szerepe a magyar villamosenergiarendszerben
|
|
- Ádám Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Paksi Atomerőmű szerepe a magyar villamosenergiarendszerben Környezetgazdaságtan és technológia tanszék Készítette: Vastag András Budapest,
2 Atomenergia. Egy összetett szó, amelynek részeit külön-külön már az ókori természetfilozófusok is használták, de két évezred telt el, amíg tartalmukban egyesültek Részlet Molnár Károly Ünnepi köszöntőjéből, a Paksi Atomerőmű 20 éves fennállásának alkalmából rendezett konferencián. 2
3 Tartalom I. Bevezetés 1) A dolgozat témája 2) Energiatermelés és energiaigény II. A magyar villamosenergia rendszer (VER) rövid bemutatása 1) Magyar Villamos Művek cégcsoport 2) Energiakereskedelem 3) A magyar energiapolitikai célok - Olcsó energiaellátás társadalmi érdek - függetlenség - környezetvédelem 4) A beruházások nehézségei III. A Paksi Atomerőmű, mint a magyar VER tagja 1) A PA Rt. részesedése a hazai áramtermelésből 2) Paksra szükség van 3) Atomenergia és gazdaságpolitikai célok 4) Üzemidő hosszabbítás IV. Ellenérvek 1) Balesetveszély 2) Az atomhulladékok kezelése megoldatlan 3) nem békés célú felhasználás, egyéb ellenvetések V. Társadalmi elfogadottság VI. Összegzés Függelékek Irodalomjegyzék 3
4 I. Bevezetés 1) A dolgozat témája Dolgozatom témája amint az a címből is látszik a Magyar Villamosenergia Rendszer, valamint Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) kapcsolata. A témát aktuálissá a hazai villamosenergia piac nemrégiben lezajlott liberalizációja, érdekessé a folyamatos és intenzív közérdeklődés teszi. A liberalizáció szépen lassan megteremti a villamosenergia piacán a versenyhelyzetet, annak ellenére, hogy ez, a szektor jellemvonásaiból adódóan csak lassan, döcögősen mehet végbe. A közvélemény figyelme és érdeklődése pedig a különleges se vele se nélküle helyzetből adódik. Főleg ez utóbbi miatt gondolom úgy, hogy nemcsak érdemes foglalkozni a témával, hanem egyenesen elkerülhetetlen szembesülni vele, különösen most, amikor az atomerőmű élettartam-hosszabbítása napirendre került. Dolgozatomban igyekezni fogok a címnek a lehető legmegfelelőbben kifejteni a témát. Ezek szerint a magyar villamosenergia-rendszer bemutatásával kezdem, ezután kísérletet teszek a PA Rt. elhelyezésére ebben a rendszerben. A dolgozat címe nem engedi, hogy megfelelően nagy hangsúlyt fektessek olyan kérdések tárgyalására, mint az atomenergia társadalmi elfogadottsága, vagy a nukleáris hulladék kezelésének problémái. Ezen kérdések jelentőségüknél fogva önálló dolgozattémaként is megállnák a helyüket, itt és most azonban csak megemlítés szintjén foglalkozom velük. A témából adódó fő kérdés véleményem szerint hogy van-e a magyar energiagazdálkodásnak alternatívája az atomerőmű fenntartásával szemben. Személy szerint is nagyon érdekesnek találom a témát, már csak azért is, mert a dolgozat megírása közben döbbentem rá, hogy hiába vannak ellenvetések az atomenergiával kapcsolatban, Magyarország, sőt az egész világ kényszerpályán mozog. Atomerőmű nélkül nem boldogulnánk. 2) Energiatermelés és energiaigény Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon gondot okoz az energiatermelő kapacitások és az energiaigény kapcsolata. Világviszonylatban elmondható, hogy az energiaigények évente legalább 2%-al nőnek, amely igénynövekedésnek nagy részét a fejlődő országok generálják. A többlet energiafelhasználás viszont nagyobb környezetszennyezéssel jár, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a fejlődő országok nagyobb arányban alkalmaznak fosszilis energiahordozókat pótlólagos energiaéhségük kielégítésére. Egyfajta megoldást jelente a problémára, a megújuló erőforrásokat alkalmazása, de ez a jelenlegi technológia miatt még nem mindig lehetséges, és ha lehetséges is, általában nem kifizetődő. Magyarországon nagyon hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy a szocializmus megszűntével a túlerőltetett, túlfejlesztett magyar ipar visszaszorult. Ennek következtében az energiapiacon feleslegessé vált a kapacitások egy része, amely jelenleg tartalékként szolgál. A Magyarországra jellemző éves 1,5 %-os energiaigény növekedést tekintetbe véve ez a tartalék nagyon hamar a kritikus szint alá csökkenhet. 1 4
5 II. A magyar villamosenergia rendszer (VER) rövid bemutatása 1) A Magyar Villamos Művek cégcsoport 2 Magyarország energetika-iparának meghatározó tagja az MVM Rt. cégcsoport, ezért a magyar villamosenergia rendszer bemutatása nem lehetséges ezen szervezet bemutatása nélkül. Az MVM Rt. tevékenységéről a részvénytársaság honlapján tájékozódhatunk: A cégcsoport tevékenysége kiterjed a villamos energia termelésére, közüzemi és versenypiaci kereskedelmére, az átviteli hálózat üzemeltetésére, fejlesztésére és az energiarendszer biztonságos működését garantáló tartalék erőművi kapacitások üzemeltetésére, távhőellátására, mérnökirodai és logisztikai szolgáltatásokra. Az MVM Rt. megőrizte befolyását annak ellenére, hogy január 1.-én megszűnt a korábbi monopolisztikus szerepe. Mivel nemzeti érdeknek tekinthető az energiapiaci biztonság, és nem rendelhető alá a verseny szabadságának, a társaság állami kézben maradt. Ezzel szemben privatizálták az erőművek nagy részét és az áramszolgáltató vállalatokat. (Az MVM részvénytársaságon kívül állami kézben maradt az erőművek közül a Paksi Atomerőmű, illetve a Vértesi Erőmű.) 2) Energia kereskedelem Az MVM részvénytársaság biztosítja a közüzemi fogyasztók energiaellátását, valamint a magyar villamos energia kereskedelem nagy részét a cégcsoport bonyolítja le. A január 1.-től érvényben lévő energiapiaci liberalizáció, és az ezzel együtt egyre hangsúlyosabban jelen lévő verseny évről évre csökkenti az MVM Rt. árameladási mennyiségeit. Annál is inkább, mivel a részvénytársaság immár csak a közüzemi fogyasztóknak szolgáltat áramot, szemben a korábbi helyzettel, amikor is az összes termelő és összes áramszolgáltató közötti kapcsolatot az MVM Rt. biztosította. Ráadásul a közüzemi szolgáltatók is választhatják a liberalizált energiapiacon történő energia-beszerzést, amely lehetőséggel ha lassan is, de egyre nagyobb mértékben élni kívánnak. Az MVM Rt. 25,6 TWh villamosenergiát vett át a hazai erőművektől közvetlen értékesítési céllal. Ezen kívül az importált villamos energia 4,4 TWh, az export 0,5 Twh volt. (A függelék). Az alábbi ábra szemléletesen mutatja Magyarország és szomszédai között lezajló energiaáramlást. 5
6 1. ábra Forrás: ) A magyar energiapolitika célkitűzései A magyar energiapolitikát egyrészt nemzeti érdekek, másrészt európai uniós tagsága által meghatározott célok vezérlik. A magyar célok nem tekinthetők különlegesnek, a világ országai általában hasonló célokat tűznek ki maguk elé energetikai kérdésekben. A legfontosabbak a következők: A lehető legolcsóbb energiaellátás: alapvető kormányzati érdek, hogy a lakosság minél kedvezőbb áron jusson hozzá a háztartásban felhasznált energiához. Mivel az energiaárak az életszínvonalat erőteljesen, és direkt módon befolyásolják a választási kampányokban időről időre felszínre kerül az egyes energiahordozók fogyasztói ára (gondoljunk pl. a szinte mindig aktuálisnak tekinthető gázár problémára.). Az ipari termelők számára szintén fontos, hogy mekkora áramköltségekkel kell számolniuk Magyarországon, így az olcsóbb áram versenyelőnyt jelent hazánk számára. Függetlenség: az Európai Unió is elvárja tagállamaitól, hogy lehetőségeikhez képest minél inkább csökkentsék energia importjukat, illetve energiahordozó-importjukat. Azonban uniós ösztökélés nélkül is könnyen belátható, mennyire fontos érdekünk, hogy ne függjünk importőr országainktól. (abban az esetben, ha nem megkerülhető az energia-behozatal, az általános elv szerint diverzifikálni kell az ország importforrásait). Hogy ehhez képest mi a helyzet Magyarországon, ezt mutatja a következő táblázat: 6
7 1. táblázat Energiahordozó halmazállapota Importhányad 2004-ben (%) Folyékony 75 Gáz 84 Szilárd 24 Villamosenergia 17 Összesen 73 Forrás: Vajda György: Energiaellátás és globalizáció. Energiagazdálkodás szám. Környezetvédelem: nem kell hangsúlyozni, hogy globális érdekünk, hogy a világ minden egyes országa a tőle telhető legkisebb környezetterheléssel állítsa elő a felhasznált energiamennyiséget. 4) Beruházási nehézségek További vizsgálandó probléma az energiaigények jövőbeli kielégítése új erőművek építésével. Annál is inkább hangsúlyosan merül fel a kérdés, mivel nemcsak a pótlólagos energiaszükségletet kell kielégíteni, hanem hosszabb távon le is kell állítani jó néhány erőművet. A kényszerű bezárások okai között elöregedési, gazdaságossági, és környezetvédelmi indokok állnak. Főleg a hagyományos, széntüzelésű erőműveknél merül fel a szén-dioxid kibocsátás korlátozásának problémája. Az ugyanis, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak nemcsak jelentős, és vitathatatlan előnyökkel jár, hanem kötelezettségeket is von maga után. A tagsággal együtt jár a károsanyag-emisszió korlátozása, amit az unióban a kvóta-kereskedelmi rendszer segítségével, a az unión kívül pedig nemzetközi egyezményekkel szabályoznak. A jövőben a globális felmelegedés minden valószínűség szerint egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni. A túlzott felmelegedés okai között pedig, mint ismert, a szén-dioxid játssza az egyik legfontosabb szerepet. Ezért várható a szén-dioxid kibocsátást egyre inkább visszaszorítani igyekvő szabályozások térnyerése. Vagyis a jövő erőműveinek, sokkal alacsonyabb szinten lesz maximálva a lehetséges szén-dioxid kibocsátásuk. Kérdéses, hogy széntüzelésű erőművek épülhetnek-e egyáltalán, és ha igen, üzemelhetnek-e gazdaságosan és a jogszabályokat betartva? Ezek után meglepő, hogy az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) előrejelzése szerint bár világszerte az új energetikai beruházásoknak 40%-a gáz alapú lesz, de a szén is megőrzi jelentős szerepét. Ami még szembeötlőbb, hogy új olaj, és atomenergiai beruházásokat egyáltalán nem prognosztizál. 3 Ennek fő okai a következők. Az egyik legfontosabb, hogy az atomenergia békés célú felhasználásának hatalmasak a tőkeköltségei. (Pl. a Paksi Atomerőmű összes költségének 60%-a a tőkeköltség, a beruházás hozzávetőlegesen év alatt térült meg.). Ha beruházandó tőkében nincs is hiány, a beruházási kedvben annál inkább szembesülhetünk vele. Ugyanis a nemzetközi nagytőkések mintha Keynes alapelvére b építenék üzleti szemléletüket, és a befektetett tőke maximálisan 6-8 éves megtérülését várják el. a A kvótarendszer lényege röviden: minden ország megkapja egy bizonyos mennyiségű káros anyag kibocsátáshoz való jogot. Ezeket a jogokat egy tonnás kibocsátási kvóták jelképezik, amelyeket a felhasználáson kívül tovább is értékesíthetik a kibocsátás jogosultjai. A kvótarendszer terjedését, és nemzetközivé válását jellemzi, hogy már Japán is bejelentette érdeklődését a felesleges magyar szén-dioxid kvótákra. b Keynes-nek tulajdonítjuk a sokat idézett mondást: hosszú távon mind halottak vagyunk. 7
8 Ezen kívül az energiaiparban nem kerülhetők el a szokásosnál nagyobb kockázatok, és ezek, az időhorizont növekedésével még hangsúlyosabbá vállnak. Egyik ilyen a politikai kockázat. Ha ugyanis az adott ország kormányzata úgy dönt, hogy mégsem ezt, vagy azt az ágazatot támogatja, az súlyos veszteségekkel járhat a beruházóknak. Egy másik szempont a közvélemény kockázata. A csernobili katasztrófa után tömegesen indultak meg a tüntetések a világ országaiban, az atomerőművek bezárását követelve. A közvélemény rosszallása azóta sem szűnt meg teljesen. Egy atomerőmű nagyobb üzemzavara, bárhol is történjen a világon az egész atomenergia-iparra rossz fényt vet. A fentiekben áttekintettem a magyar villamosenergia-rendszer legfontosabb problémáit, és az energiapolitika célkitűzéseit. A következő részben azt fogom megvizsgálni, hogy vajon a Paksi Atomerőmű enyhíthet-e a jelenleg meglévő feszültségeken. III. A Paksi Atomerőmű, mint a magyar VER tagja 1) A PA Rt. részesedése a hazai áramtermelésből 2. ábra áramtermelés Forrás: MVM. Ábragyüjtemény Az ábra önmagáért beszél. A hazai villamos áram termelésének közel 40%-át egyetlen atomerőművünk adja. Villamosenergia termelése közel 14 ezer GWh, amit meg sem közelíti a második helyezett Mátrai Erőmű, nagyjából 5000 GWh órás kapacitása. 4 Ez a tény önmagában elég arra, hogy a címnek megfelelően elhelyezze a magyar VER-ben a Paksi Atomerőmű Rt.-t. 8
9 2) Paksra szükség van Mint azt fentebb is megjegyeztem, a magyar VER tartalékkapacitásai jelenleg még elegendőek ugyan, de az energiaigény növekedésével hamar a kritikus szint alá csökkenhetnek. Ez utóbbi szükségessé teszi, hogy előbb-utóbb új erőműveket vonjunk be és/vagy a régieket magasabb hatékonysággal használjuk ki. A környezetvédelmi megfontolások miatt kézenfekvő megoldás lenne az alternatív erőforrások igénybevétele, azonban ezek gazdaságossági felhasználhatósága siralmas képet nyújt. A jelenlegi technikai feltételek mellett vízenergiát Bős-Nagymaroson kívül a Dunának egyetlen szakaszán hasznosíthatunk. A szélerőművek elterjedését hatalmas beruházási igényük, így lassú tőkemegtérülésük nehezíti, nem beszélve a természeti adottságokról. A napenergia hasznosítása, mint ismert még gyerekcipőben jár, a fő problémát az energia raktározása jelenti, ami nem oldható meg környezetbarát módon. Geotermikus energiáról Magyarországon elvétve beszélhetünk. Ha elő fordul is, akkor is legfeljebb helyi igényeket elégíthet ki, vagy termálvízként vehetjük gazdasági hasznát. A hagyományos erőművek pedig a már említett szén-dioxid kibocsátási szabályozásokkal fognak mind jobban konfrontálódni. Ehhez járul hozzá hazánk viszonylag rossz ellátása fosszilis tüzelőanyagokkal. (B függelék). Mindezekből számomra egyértelműnek tűnik, hogy középtávon a gazdaság energiaigényét gáz-, illetve atomenergia felhasználásával oldhatjuk meg. Rövidtávon nincs reális remény egyszerre környezetbarát és gazdaságos megoldást találni. Hosszú távon viszont a környezetvédelem, és az energiaigény együttes szorítása rákényszerítheti az emberiséget olyan technológiák kifejlesztésére, ami a megújuló erőforrások optimálisabb kihasználását biztosítja. A gázalapú energiatermelés azért nevezhető megfelelőnek, mert a gáz égetésével a szénnel és olajjal ellentétben alacsony mennyiségű szén-dioxid jut a légkörbe. Az atomenergia pedig azért tartozik a legfontosabb erőforrásaink közé, mert az uránérc a Földön ha nem is korlátlan, de a többi energiahordozóhoz képest óriási mennyiségben áll rendelkezésre. Az atomreaktorban fűtőanyagként használt fémet egyelőre nagyjából 1%-ban használják fel a feldolgozás során. Ez az arány egy már ismert technológiai újítás, a szaporító erőmű segítségével nagyjából a szorosára növelhető. 3) Atomenergia és gazdaságpolitikai célok Vizsgáljuk most meg az energiapolitikai célok és a paksi atomerőmű kapcsolatát! Az első elvárás a lehető legolcsóbb energiaellátás. Ezt nyilvánvalóan biztosítja, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. a lezajlott privatizációs hullám ellenére nemzeti kézben maradt. Vagyis sem a PA Rt. által termelt áramot fogyasztó lakosság, sem pedig az ipari fogyasztók nincsenek kitéve a profitorientált befektetői döntéseknek. Ezen felül a technika hatékonyságának köszönhetően a Pakson előállított áram az országban a legolcsóbb. A második cél a minél nagyobb függetlenség biztosítása. Itt is az atomerőmű mellett érvelhetünk. Ugyanis az atomreaktor négy blokkjának fűtőanyaga az urán-dioxid, amelyből több évre elegendő készleteket gond nélkül halmozhatunk fel. Ráadásul az uránt Oroszországból, és nem a világ krízisrégióiból importáljuk, ezzel még jobban hozzájárulva az energiapolitikai biztonsághoz. Az urán esetleges drasztikus drágulásának is elhanyagolható lenne a hatása az energia-előállítás összköltségét tekintve. Ami az elektromosáram-importot illeti: Magyarország, és a szomszédos államok közötti határkeresztező átviteli keresztmetszet nem elegendő a Pakson termelt energia helyettesítéséhez. Ami a környezetvédelem kérdését illeti: talán ez a legvitatottabb. Nyilvánvaló, hogy a láncreakció során elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid keletkezik (3. ábra). Azt viszont 9
10 már kevesen tudják, hogy az egyéb szennyezések aránya is elhanyagolható, főleg a többi erőműtípussal összevetve. 3.ábra Villamosenergia vertikumok üvegházgáz kibocsátásai. egyenérték: g/kwh Szén Olaj Gáz Víz Atom Szél Nap Forrás: Vajda György: A nukleáris energia kilátásai. Energiagazdálkodás szám. Dr. Germán Endre az atomerőmű környezetvédelmi laboratóriumának vezetője. Tájékoztatása szerint a következőket tudhatjuk a paksi atomerőmű környezetterheléséről. 5 Az egyedüli hagyományos szennyezőnek a víz hősszennyezését tekinthetjük. A Duna vízével keveredve az erőmű által kibocsátott, a természetesnél melegebb víz elenyésző mértékben károsítja a környezetet: a Duna vízét a kibocsátás helyén maximum 1 Celsius fokkal emeli meg. Azonban atomerőműről van szó, ezért a legkényesebb kérdés a sugárterhelés. A mérési adatok több mint megnyugtató képet adnak az atomerőmű környezetében tapasztalható sugárzásról. A cikk szerint: A radioaktív folyamatok során nagy mennyiségű sugárzó izotóp keletkezik, melynek nagy része azonban a fűtőelempasztillában marad. A részecskék egy része viszont belekerül a primerközi vízbe, (...) melynek tisztítása után radioaktív közegek maradnak vissza. Az aktivitás nagy részét a trícium okozza, amelynek az aránya a hatósági korlát %-a között mozog, tehát bőven a határértéken belül. A sugárzó nemesgázok kibocsátása a korlát 3,5%-a körül ingadozik, tehát elenyésző a szennyező hatás. Az atomerőmű környezetében tapasztalható mesterséges tevékenységnek betudható sugárzásnövekedésnél szor nagyobb a természetes eredetű izotópok aktivitása miatti sugárterhelés. Általánosságban tehát elmondható, hogy az atomerőmű környezetvédelmi szempontból is ideális megoldásnak tekinthető. (Egyedül a radioaktív hulladék kezelése okozhat problémát, erre később visszatérünk.). Vagyis az atomenergia, és így a paksi atomerőmű az energiapolitikai céloknak a legmesszemenőbb mértékben megfelel. 4) Üzemidő hosszabbítás A reaktor, a szakvélemény által is elismert hatékonyságára való tekintettel, nem szabad, hogy tervezett üzemidejének lejártával felhagyjon működésével. Erre egyrészt a már fent említett energiaéhség miatt van szükség, másrészt azért logikus lépés, mert egyszerűen nem éri meg a legjobbnál rosszabb megoldást választani. 10
11 MIÉRT NE A LEGTISZTÁBBAT, LEGOLCSÓBBAT VÁLASZTANÁNK? 6 A műszaki megvalósíthatóságról újra az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület állásfoglalását idézzük az üzemidő meghosszabbításról. A jelen ismeretek birtokában megállapítható, hogy a PA Rt. berendezései és rendszerei az üzemidő hosszabbítási program végrehajtásával további 20 évre alkalmassá tehetők. Az üzemidő hosszabbítás gazdaságilag azért tűnik ésszerű megoldásnak, mert a beruházás költségei elenyésznek egy új erőmű építésének költségeihez képest. Azt pedig már a fentiekben eleget részleteztük, hogy a magyar energiarendszer nincs abban a helyzetben, hogy a Paks által termelt áram hiányát tolerálni tudná. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület állásfoglalása szerint az erőmű széndioxid kibocsátása elenyésző. Ezzel szemben a Pakson termeltnek megfelelő mennyiségű energia előállítása széntüzelésű erőműben Mt., gáz alapú erőműben 5 Mt. szén-dioxid kibocsátással járna. Az állásfoglalás szerint: az üzemidő meghosszabbítása több 100 Mrd. Ftos vagyongyarapodás forrása lesz az elkövetkező években. IV. Ellenérvek Ha csak a fentebb kifejtetteket vennénk figyelembe, joggal csodálkoznánk, hogy a Föld országai miért nem folytatnak gőzerővel atomenergetikai beruházásokat. Az államoknak logikusan arra kellene törekedniük, hogy beruházás ösztönzéssel, támogatásokkal, stb. segítsék a magánberuházókat, sőt saját hatáskörben is atomerőműveket építsenek. Dolgozatom végén arra fogok kitérni, hogy miért nem ez a helyzet a valóságban: az utolsó részben megvizsgálom az atomenergia-felhasználás ellenzőinek érveit. 1) Balesetveszély Csernobil után nem kérdés, hogy a műszaki biztonságnak első helye van az atomerőművektől elvárt követelmények között. A Paksi Atomerőmű megfelel a jelenlegi Európai Uniós elvárásoknak, műszaki biztonsága a hasonló korú erőművekével megegyezik. Az erőmű négy reaktora 1982 és 1987 között épült. A rendszer eredeti élettartama 30 év volt. Mostanáig komoly veszélyhelyzetek nem fordultak elő, amely tényt mindenféleképpen tekintetbe kell vennünk, ha a műszaki biztonság kérdésével foglalkozunk. A folyamatos kontrollvizsgálatok bebizonyították, hogy az atomreaktor blokkjai biztonságos voltak, és azok is maradtak a használat során. A műszaki biztonság egyik mutatója lehet, hogy atomerőművünk négy blokkja az Európában működő 430 közül évek óta az első 35 között van a teljes üzemidőre vetített teljesítmény-kihasználás szempontjából. 7 (ugyanis, ha egy erőmű a műszaki hibák miatt folyton leállásokra kényszerül, nem kerülhet a fenti tulajdonság alapján a legjobbak közé.) A nemzetközi biztonsági szabványt a Paksi Atomerőmű túl is teljesíti. Az elvárt valószínűsége egy komoly (reaktorzóna olvadásával fenyegető) balesetnek: 1 : /év. Ez az atomerőművünk esetében 10-7 /év, vagyis, kb. egy ezrede annak a valószínűségnek, hogy egy év alatt valakit halálos baleset ér, autóban ülve. 8 11
12 2) Az atomhulladékok kezelése megoldatlan Az atomerőműben három fajta radioaktív (sugárzó) hulladék keletkezik. A kis és közepes aktivitású anyagok elhelyezését egy nemzeti célprogram keretében 2010-ig megoldják. A komoly problémát a nagy aktivitású, tehát évszázadokon át sugárzó anyagok okozzák (ilyenek pl. a kiégett fűtőelemek.). Az optimális megoldás az lenne, ha nemzetközi együttműködés során helyeznék el ezeket egy-egy közös tárolóban, addigi is azonban, amíg ez megvalósul, kénytelen minden egyes ország a maga szennyező anyagait kezelni. Jelenleg az atomerőmű területén 50 évre megoldott az átmeneti tárolás. Mivel a kutatások jelentős része irányul az atomhulladék ártalmatlanítására, vagy végleges elhelyezésére, ennek az időnek elégnek kell lennie arra, hogy a szakemberek megfelelő megoldást találjanak. 9 (Egy ígéretesnek tűnő eljárás az ún. neutron-besugárzás, melynek során a hosszú ideig sugárzó izotópokat rövid ideig sugárzókká, illetve stabil izotóppá alakítják.) 10 Ezzel természetesen nem lehet teljesen meggyőzni a kérdésben szkeptikusokat, hiszen való igaz, hogy a következő generációkra eleddig megoldatlan feladatot hárítunk. 3) Nem békés célú felhasználás, egyéb ellenvetések Ez utóbbi kifogás nem az energetika kérdéskörébe tartozik. Ha kockázatnak tekinthetjük az atomenergia hadászati felhasználását, akkor is a politikai kockázatok közé kell sorolnunk, amely nem befolyásolja az atomerőművek üzemeltetését. További kérdések is felmerülhetnek, azonban összes ellenvetés megtárgyalására a dolgozat terjedelme miatt nincs lehetőség. V. Társadalmi elfogadottság Különösen fontos kérdés, hogy az ország közvéleménye hogy ítéli meg az atomerőművet. Az egész világon óriási, habár némileg csökkenő nyomás nehezedik az atomerőművekre. az USA-ban több mint két évtizede senki nem gondolt atomerőmű építésre, a német kormány az atomerőműveket minél előbb le akarja állítani, Kanadában a működők majdnem felét leállították 11 Magyarországon elmondható, hogy évek óta a lakosság % elfogadja az atomerőmű jelenlétét. Ez azért fontos, mert mint fent láttuk, lakossági támogatottság nélkül az atomerőműveket a leállítás veszélye fenyegeti. A PA Rt. a támogatottságát a kommunikációs politikáján keresztül próbálja növelni, melynek fő irányai: olcsóság, radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése, üvegházhatás. 12 VI. Összegzés Azt remélem, sikerült a dolgozat címében feltett kérdést megválaszolni: hol áll a Paksi Atomerőmű a magyar villamos-energia rendszerben. Igyekeztem megvizsgálni, vajon van-e más lehetőség Magyarország előtt, mint atomenergia felhasználása az energiaigényének kielégítésére. A dolgozat megírása közben rengeteget tanultam, azt hiszem elmondhatom, hogy meggyőződésemmé vált: hiába megoldatlan problémák, hiába veszély, hiába esetleges társadalmi ellenállás Paks nélkül nem megy. A fosszilis energiahordozók használatát az egyre fenyegetőbbé váló üvegházhatás miatt kell visszaszorítani, az alternatív erőforrások pedig a jelen technológiai eszközök mellett nem nyújtanak kielégítő megoldást. Ez utóbbi érzékeltetésére, befejezésül ismét Kocsi István Ünnepi köszöntőjét idézném, amely 2003-ban 12
13 hangzott el, az atomerőmű 20 éves születésnapján: Egy Balatonnyi területet kellene lefedni fotoelektronikus panelokkal, ha naponta 24 órát sütne a nap, vagy 11 ezer kulcsi méretű szélerőműre lenne szükségünk, ha folyton fújna a szél, hogy ugyanannyi energiát termeljenek, mint a Paksi Atomerőmű
14 FÜGGELÉK Év Termelés Behozatal (A) Villamosenergia-mérleg (millió KWh) Forrás összesen Erőművi önfogyasztás, hálózati és transzformátorveszteség Belföldi felhasználás Kivitel Felhasználás összesen Forrás: KSH
15 (B) A magyarországi energiahordozók 14 1) a három legfontosabb szénlelőhely, fajták szerint Szén fajtája Előfordulás helye Mennyisége (ipari vagyon c, Mt.) Fekete kőszén Mecseki feketeszén 36,7 medence Barna kőszén Dunántúl, Északi- 78,2 Középhegység Lignit Mátra-Bükkalja, Nyugat Magyarország 0 2) a három legjelentősebb olajlelőhely Magyarországon Előfordulás helye Hátralévő, még kitermelhető mennyisége Algyő 3,310 Nagylengyel 3,073 Szeged-Móraváros 4,029 3) a három legfontosabb gázlelőhely Magyarországon Gázlelőhely Mennyiség Algyő 12,74 Kisújszállás, Nyugat 3,26 Szank 2,789 4) urán Az urán bányászatát hazánkban 1997 szeptemberében megszüntették. A Paksi Atomerőműbe import urán-dioxidot használnak fel, mely hazánkba Oroszországból érkezik. Magyarországon urán ipari vagyona 19 Mt, amely év szükségletét fedezné, egy erőteljes atomerőmű-építési program esetén is. c Ipari vagyon: a földtani vagyonnak az a része, amely az adott időpontban gazdaságosan kitermelhető. 15
16 IRODALOMJEGYZÉK 1 Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításával kapcsolatos állásfoglalása. Energiagazdálkodás szám. 2 Fenntarthatósági jelentés ó Molnár László: az energiaellátás kérdései, a beruházások problémái. Energiagazdálkodás szám. 4 MVM. Ábragyüjtemény Dr. Germán Endre: Az atomenergia problémái kézben tarthatók. Környezetvédelem szám. 6 Idézet a PA Rt. honlapjáról Kocsis István: Ünnepi köszöntő. Energiagazdálkodás, szám. 8 PA Rt. 9 Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításával kapcsolatos állásfoglalása. Energiagazdálkodás szám. 10 Vajda György: A nukleáris Energia kilátásai. Energiagazdálkodás szám. 11 Vajda György: Az atomenergia kilátásai. Energiagazdálkodás szám. 12 PA Rt Kocsis István: Ünnepi köszöntő Energiagazdálkodás szám. 14 Zsebik Albin Fodor Béla: Fogyó energiaforrás készletek. Energiagazdálkodás szám. 16
Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása
ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenKörnyezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.
Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenMagyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután
Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Az "Energiewende" energiagazdálkodási, műszaki és gazdasági következményei Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök az atombiztos.blogstar.hu
RészletesebbenA nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei
A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenLEGYEN VILÁGOSSÁG! A Paksi Atomerõmû Zrt. tájékoztatója
LEGYEN VILÁGOSSÁG! A Paksi Atomerõmû Zrt. tájékoztatója NÉZZÜK A VILÁGOT MAGÁT! A jó megoldások nem véglegesek. Csak a már elavult megoldások maradnak azok. Wigner Jenõ Az elmúlt fél évszázadban szép,
RészletesebbenMIÉRT ATOMENERGIA (IS)?
Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenH/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenA megválaszolt kérdés Záró megjegyzések
A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk
RészletesebbenA magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében
REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenÖsszeállította: Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, Iryna Holovko, NECU Ukrán Nemzeti Ökológiai Központ
Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása Ukrajnában. A szomszédoknak nincs beleszólása? Az Espooi egyezmény alkalmazása Ukrajnában a Nukleáris reaktorok élettartam hosszabbítása során Összeállította:
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenA JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
RészletesebbenSajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és
RészletesebbenA megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben
A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenA megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig
XXII. MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM (MESZ-2018) Budapest, 2018. szeptember 20. A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig dr. Molnár László, ETE főtitkár
RészletesebbenFA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenNAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin
NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenNemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai
Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenAz és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)
Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenAz MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció
Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés
RészletesebbenKOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra
ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak
RészletesebbenFenntarthatósági Jelentés
2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A
RészletesebbenA Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját
A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenLignithasznosítás a Mátrai Erőműben
Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenDr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva
Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenA rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.
A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenAz atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia. Kiss Ádám február 26.
Az atomoktól a csillagokig: Az energiaellátás és az atomenergia Kiss Ádám 2009. február 26. Miért van szükség az energiára? Energia nélkül a társadalmak nem működnek: a bonyolult kapcsolatrendszer fenntartásához
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette:
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenMET 7. Energia műhely
MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:
RészletesebbenLiberális energiakoncepciótlanság
Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány
RészletesebbenTúlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter
Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012
RészletesebbenKB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.
Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenNémetország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október)
PE Energia Akadémia 103 Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) A megújuló energiák hasznosításának megítéléséhez elsősorban Németország eredményeit
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!
A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
RészletesebbenSajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke
Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenNapenergia beruházások gazdaságossági modellezése
Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális
RészletesebbenKell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21.
Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938 Szakképzettség 1961: gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc (NME) 1970: irányítástechnikai
RészletesebbenBudapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató
Budapest, 2018. február 15. Hamvas István vezérigazgató MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató 2017: hármas rekord Termelés (GWh) Teljesítmény kihasználás (%) 16000 REKORD 90 REKORD 15500 2014 2015
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
Részletesebben