Gábor Dénes Főiskola Győr. Mikroszámítógépek. Előadás vázlat. 2003/2004 tanév 2. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2004

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gábor Dénes Főiskola Győr. Mikroszámítógépek. Előadás vázlat. 2003/2004 tanév 2. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2004"

Átírás

1 Gábor Dénes Főiskola Győr Mikroszámítógépek Előadás vázlat /2004 tanév 2. szemeszter

2 Bevezetés A tantárgy oktatásának célja: a számítógép hardverének megismertetése A tantárgy által tárgyalt témakörök: A mikroszámítógép-rendszerek felépítése Számítógép architektúrák Központi feldolgozó egység Tárolókezelés Perifériák kezelése PC-k felépítése, alkatrészeik működése

3 Számonkérések, ajánlott irodalom A tantárgy lezárása kollokvium útján történik. Minden előadás után ZH írására került sor. Amennyiben mindegyik ZH minősítése minimálisan 61%, akkor azok alapján megajánlott jegy kapható! Ajánlott szakirodalom: Budai Attila : Mikroszámítógép-rendszerek Cserny László: Mikroszámítógépek Markó Imre: PC-k konfigurálása és installálása Abonyi Zsolt: PC hardver kézikönyv Agárdi Gábor - Hadi János: Fókuszban a Pentium Cserny László: RISC processzorok Készítette: Markó Imre 2004

4 A hardverrétegek jellemzői A HARDVER FOGALMA: A számítógépet alkotó eszközök (áramkörök, mechanikus berendezések, kábelek, csatlakozók, perifériák) összefoglaló neve. HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSSEL MODELLEZZÜK Rendszerszint (System Architectural Level) Rendszerszinten a számítógép hardverét félautomatikus fő-részegységeivel írjuk le (processzor, interfész, tároló stb.). Processzor Memória I/O eszköz Készítette: Markó Imre 2004 I/O eszköz I/O eszköz

5 A hardverrétegek jellemzői Algoritmikus szint (Algorithmic Level) Ezen a szinten megadjuk az egyes részegységeket alkotó hardver modulokat és algoritmusokat (CU, ALU, regiszterek stb.). Vezérlőegység Aritmetikai és logikai egység Regiszterkészlet

6 A hardverrétegek jellemzői Funkcionális blokkok szintje (Functional Block Level) Meghatározzuk a hardver modulok funkcionális blokkokból (például regiszterek, számlálók stb.) való felépítését, műveletvégzését és az ezek közötti adatátvitelt. Akkumulátor Szorzóregiszter Adatregiszter Párhuzamos összeadó Kimeneti sín + - * / Vezérlő egység Bemeneti sín

7 A hardverrétegek jellemzői Logikai szint A hardvert kapuáramkörökkel specifikáljuk, eszköze a Boole-algebra. S + C 1 & + D & A B

8 A hardverrétegek jellemzői Áramköri szint A jeleket már folytonos mennyiségeknek tekintjük (feszültség). Építőelemek a tranzisztorok, kondenzátorok stb. +12V Kimenet

9 A hardver Y diagramja VISELKEDÉSI MODELL Rendszerspecifikáció Algoritmus Műveletek Bool-algebra Differenciál egyenletek RENDSZER SZINT ALGORITMIKUS SZINT FUNKCIONÁLIS BLOKK SZINT LOGIKAI SZINT CPU, memória ALU, CU Regiszterek Kapuk Alkatrészek STRUKTÚRÁLIS ÁRAMKÖRI SZINT Tranzisztor maszkok Cellák Blokksémák Csoportok Készítette: Markó Imre 2004 Fizikai részek FIZIKAI/GEOMETRIAI

10 Számítógép generációk 1. generáció ( ) Műveleti sebesség: Központi memória mérete: Jellemző építőelemek: Maximális háttérkapacitás: Jellemző szoftverelemek: 0,01 MIPS 50 KB elektroncső, mágnesdob 10 MB gépi kód

11 Számítógép generációk 2. generáció ( ) Műveleti sebesség: Központi memória mérete: Jellemző építőelemek: Maximális háttérkapacitás: Jellemző szoftverelemek: 1 MIPS 500 KB tranzisztor, mágneslemez 1 GB operációs rendszer programnyelvek

12 Számítógép generációk 3. generáció ( ) Műveleti sebesség: Központi memória mérete: Jellemző építőelemek: Maximális háttérkapacitás: 10 MIPS 10 MB IC, félvezetők 10 GB Jellemző szoftverelemek: többfelhasználós op. r. 3. gen. prg. nyelvek

13 Számítógép generációk 4. generáció ( ) Műveleti sebesség: Központi memória mérete: Jellemző építőelemek: Maximális háttérkapacitás: Jellemző szoftverelemek: 100 MIPS 100 MB LSI, up, 64 kb chipek 100 GB egységes op. rendszerek adatbázis-kezelők hálózati szoftverek 4 GL

14 Számítógép generációk 5. generáció ( ) Műveleti sebesség: Központi memória mérete: Jellemző építőelemek: Maximális háttérkapacitás: Jellemző szoftverelemek: MIPS 1 GB VLSI, 1 Gb chipek 1 TB internet multimédia mesterséges intelligencia

15 A hardver szabványos leírása Problémák a hardver leírásánál bonyolult integrált áramkörök áramköri szinten lehetetlen tervezni csoportmunka nem megoldható, de egy ember nem tervezhet dokumentációt készíteni lehetetlen MEGOLDÁSOK rétegmodell számítógéppel segített tervezés szabványos hardver leírónyelv (Very High Speed Integrated Circuits Hardvare Description Language, VHDL) (IEEE) és 1989 (ANSI) Készítette: Markó Imre 2004

16 A hardver szabványos leírása Hardverfejlesztés VHDL-lel Feladatspecifikáció Hardver leírás algoritmikus szinten Szimuláció és ellenőrzés Hardver leírás VHDL nyelven Gyártófüggetlen logikai kapuáramkör tervek Gyártófüggő logikai kapuáramkör tervek Integrált áramköri CAD/CAM tervek

17 A hardver szabványos leírása VHDL egységei architektúra megadja a hardver egység funkcióit és szerkezetét interész ez egységek közötti kommunkiáció konfiguráció az architektúrák és az interfészek egymáshoz rendelése Készítette: Markó Imre 2004

18 A hardver szabványos leírása VHDL egységei Funkciók Szerkezet Interfész 1 leírás Arcitektúra 1 Arcitektúra n Interfész n leírás Konfiguráció

19 A hardver szabványos leírása Architektúra ain bin cin (3:0) Felépítés vagy viselkedés ENTITY add_1b IS PORT (ain, bin : IN std_logic; cin: IN std_logic_vector(0 to 3); eout, fout : OUT std_logic; dout : OUT std_logic_vector (0 to 3)) END add_1b; eout fout dout(3:0)

20 Számítógép architektúrák Készítette: Markó Imre 2004

21 Architektúra fogalma Számítógéprendszer architektúra: a számítógép funkcionális felépítésének, a részegységek kommunikációs kapcsolatainak, valamint a rendszer specifikációjának együttese (részegységek, funkciók, interfész protokollok). számítógép F = C T U = egy feladat teljesítmény C T U elvégzéséhez szükséges idő egy utasítás átalgos ciklusszáma egy ciklus ideje feladatvégrehajtás utasításszáma

22 Architektúra fogalma A teljesítménynövelés módszerei U csökkentése Hatékony programozás és fordítóprogram T csökkentése Magasabb órajel frekvencia Áramköri fejlesztés C csökkentése Architektúra fejlesztés (párhuzamosítás)

23 A teljesítmény mérése A számítógépek teljesítményének mérése MIPS ( MOPS) Million Instructions per Second MFLOPS Millions of Floating Point Operations per Second benchmark Teljesítménymérő program lényeg: alkalmazásfüggő és átlag!!! példa: intel icomp index : 2.0 A teljesítmény nem csak az architektúrától, hanem az egyes részegységek, valamint az egész rendszer összehangoltságától is nagymértékben függ!!!

24 A számítógépes rendszerek osztályozása teljesítmény szerint: mikro (kis), közép és nagyszámítógépek Az utasításkészlet szerint: komplex- (CISC, Complex Instructions Set Computer) és egyszerűsített utasításkészletű gépek (RISC, Reduced Instructions Set Computer)

25 A számítógépes rendszerek osztályozása az utasítás és adatfolyamatok száma szerint: SISD (Single Intruction Stream Single Data Stream) SIMD (Single Intruction Stream Multiple Data Stream), MISD (Multiple Intruction Stream Single Data Stream), MIMD (Multiple Intruction Stream Multiple Data Stream)

26 A számítógépes rendszerek osztályozása A számítógép működési elve szerint: Neumann és nem Neumann elvű architektúrák Az egyidőben kiszolgált felhasználók száma és a kiszolgálás időbelisége szerint multiprogramozás real time rendszer pipeline

27 Nagyszámítógépek mainframe Nagy műveleti sebesség Nagy tárolókapacitás Speciális működési feltételek (pl. kondicionálás) Nagy megbízhatóságú működés A mission-criticals követelményeknek megfelel Jellemző adatok: Processzor szám: db Memóriaméret: 4 Gbájt fölött Háttértárkapacitás: 100 Gbájt fölött

28 Hibatűrő architektúrák A meghibásodások nem okoznak üzemkiesést Tandem rendszerek Multiprocesszoros rendszerek Egyszerű hibatűrés Dupla csatornás IP vezérlők Üzenet alapú operációs rendszerek

29 Hibatűrő architektúrák hardver felépítése Hálózatvezérlő processzor Központi egység Processzor 1 Processzor n Hálózatvezérlő processzor Szerviz processzor Lemezvezérlő Lemezvezérlő Terminálvezérlő Főtár Távoli terminál

30 Középgépek (Minicomputer, Workstation) Közepes teljesítményű gépek, amelyek 32 bites architektúrán 32 bites operációs rendszert futtatnak. Többprocesszoros rendszer SMP architektúrával Jellemző adatok: Processzor szám: 2 12 db Memóriaméret: 256 Mbájt fölött Háttértárkapacitás: 40 Gbájt fölött

31 Kisszámítógépek (microcomputer) Kisteljesítményű Egy műveletvégző egység Önálló munkavégzés Asztali vagy hordozható kivitel Jellemző adatok: Processzor szám: 1 db Memóriaméret: 64 Mbájt fölött Háttértárkapacitás: 10 Gbájt fölött

32 Csoportosítás utasítás- és adatfolyamok száma szerint Utasításfolyam: az utasítások egymás utáni folyamata, amiket egy program futása során végrehajt Adatfolyam: azok az adatok, amelyekkel az utasításfolyam műveleteket végez Az utasításfolyam nem azonos a programlistával!!!

33 Single Instruction Stream, Single Data Stream Utasításfolyam: az utasítások egymás utáni folyamata, amiket egy program futása során végrehajt Neumann architektúrájú gépek PC-k processzorai Pentium MMX-ig Utasításfolyam Utasítás 1 Utasítás 1... Utasítás n Adatfolyam Adat 1 Adat 2... Adat n

34 Single Instruction Stream, Multiple Data Stream Több ALU Vektorműveletek végzése 3D-s utasítások gyors feldolgozása Utasításfolyam Utasítás 1 Utasítás 1... Utasítás n Adatok 1 Adatok 2... Adatok n Adatfolyamok... Adatok 1 Adatok 2 Adatok n... Adatok 1 Adatok 2 Adatok n

35 Single Instruction Stream, Multiple Data Stream Közös memóriahasználat (Disztributed Memory) Osztott memóriahasználat (Shared Memory) CPU CPU Adatok ALU 1 1 Adatok ALU 12 1 Adatok ALU 1 1 Adatok ALU 12 1 Memória Memória 1 Memória 2

36 Multiple Instruction Stream, Single Data Stream Gyakorlatilag nem léteznek Ide sorolható a pipeline fault tolerant

37 Multiple Instruction Stream, Multiple Data Stream Multiprocesszoros gépek Több vezérlő és több végrehajtó egység Utasításfolyamok... Utasítás 1 Utasítás 1 Utasítás n Utasítás 1 Utasítás 1... Utasítás n Adatfolyamok Adatok 1 Adatok 2... Adatok n... Adatok 1 Adatok 2 Adatok n

38 Teljesítménynövelés módszerei Strukturális Párhuzamosítás CPU-n belül vektorszámítógépek pipeline szuperskalár architektúra Párhuzamosítás CPU-n kívül társprocesszor multiprocesszoros arhitektúrák Nem hagyományos rendszerek neurális hálók Készítette: Markó Imre 2004

39 CISC (Complex Instruction Set Computer) architektúrák Összetett, bonyolut utasítások Bármely utasítás igénybeveheti a tárolót Kismértékű pipeline Változó hosszúságú utasítások Sokféle utasítás és címzési mód Bonyolult mikroprogram és egyszerű fordítóprogram Kis regiszterkészlet Védelem megoldása hardveres úton

40 RISC (Reduced Instruction Set Computer) architektúrák Egyszerű utasítások, 1 gépi ciklus hosszal Csak a LOAD/STORE fér a tárolóhoz Nagymértékű pipeline Egyforma hosszúságú utasítások Kevés utasítás és címzési mód Bonyolult fordítóprogram és egyszerű mikroprogram Nagy regiszterkészlet Védelem megoldása szoftveres úton

41 Vektorszámítógépek Vektorműveletek hatékony elvégzése a3 b3 a2 b2 a1 a2 a3 b1 b2 b3 a1 b1 a3 + b3 a1 + b1 a2 + b2 a3 + b3 a2 + b2 a1 + b1

42 Utasításfeldolgozás gyorsítása pipeline-nal Péda: autógyár Motor Ajtó Kerekek Festés 5 perc 1. autó 10 perc 1. autó 15 perc 1. autó 20 perc 1. autó 25 perc 2. autó 30 perc 2. autó 35 perc 2. autó 40 perc 2. autó

43 Utasításfeldolgozás gyorsítása pipeline-nal Péda: autógyár Motor Ajtó Kerekek Festés 5 perc 1. autó 10 perc 2. autó 1. autó 15 perc 3. autó 2. autó 1. autó 20 perc 4. autó 3. autó 2. autó 1. autó 25 perc 4. autó 3. autó 2. autó 30 perc 4. autó 3. autó 35 perc 4. autó 40 perc

44 Utasításfeldolgozás gyorsítása pipeline-nal Fetch Dekódolás Végrehajtás Visszaírás 1. ciklus 1. utasítás 2. ciklus 2. utasítás 1. utasítás 3. ciklus 3. utasítás 2. utasítás 1. utasítás 4. ciklus 4. utasítás 3. utasítás 2. utasítás 1. utasítás 5. ciklus 4. utasítás 3. utasítás 2. utasítás 6. ciklus 4. utasítás 3. utasítás 7. ciklus 4. utasítás 8. ciklus

45 Szuperskalár architektúra Fetch Dekódolás Végrehajtás Visszaírás 1. ciklus 2. ciklus 3. ciklus 4. ciklus 1. utasítás Tétlen 2. utasítás 1. utasítás Tétlen 5. ciklus 6. ciklus 2. utasítás 1. utasítás 7. ciklus 8. ciklus 9. ciklus 2. utasítás 1. utasítás Tétlen 2. utasítás

46 Szuperskalár architektúra Fetch Dekódolás Végrehajtás Visszaírás 1. ciklus 2. ciklus 1. utasítás Tétlen utasítás Tétlen -1. utasítás -2. utasítás Tétlen 3. ciklus 4. ciklus 2. utasítás Tétlen 1. utasítás Tétlen 0. utasítás -1. utasítás Tétlen 5. ciklus 6. ciklus utasítás Tétlen 2. utasítás Tétlen 1. utasítás 0. utasítás Tétlen 7. ciklus 8. ciklus utasítás Tétlen utasítás Tétlen 2. utasítás 1. utasítás Tétlen 9. ciklus 10. ciklus 5. utasítás Tétlen 4. utasítás Tétlen 3. utasítás 2. utasítás Tétlen Készítette: Markó Imre 2004

47 Szuperskalár architektúra Fetch Dekódolás Végrehajtás1 Végrehajtás2 Visszaírás 1. ciklus 2. ciklus 1. utasítás 2. utasítás 1. utasítás 3. ciklus 4. ciklus 5. ciklus 6. ciklus 7. ciklus 3. utasítás 2. utasítás 4. utasítás 3. utasítás 4. utasítás 1. utasítás 3. utasítás 2. utasítás 4. utasítás 1. utasítás 2. utasítás 3. utasítás 8. ciklus 4. utasítás 9. ciklus 10. ciklus Készítette: Markó Imre 2004

48 Szuperskalár architektúra Fetch Dekódolás Végrehajtás1 Végrehajtás2 Visszaírás 1. ciklus 2. ciklus 3. ciklus 4. ciklus 5. ciklus 6. ciklus 7. ciklus 8. ciklus 9. ciklus 10. ciklus 1. utasítás 2. utasítás 3. utasítás Készítette: Markó Imre utasítás 1. utasítás 2. utasítás 4. utasítás 3. utasítás utasítás 6. utasítás 7. utasítás 8. utasítás 9. utasítás 10. utasítás 4. utasítás 5. utasítás 6. utasítás 7. utasítás 8. utasítás 9. utasítás -1. utasítás 1. utasítás 3. utasítás 5. utasítás 7. utasítás -2. utasítás 0. utasítás 2. utasítás 4. utasítás 6. utasítás 8. utasítás -3. utasítás -2. utasítás -1. utasítás 0. utasítás 1. utasítás 2. utasítás 3. utasítás 4. utasítás 5. utasítás 6. utasítás

49 Multiprocesszoros architektúrák MIMD architektúrák Feladatkiosztás Durvaszemcsés Finomszemcsés Erőforrás használat Közös erőforrások Részben vagy teljesen önálló erőforrások

50 Párhuzamosítás processzoron kívül I/O processzorok a mainframeknél Társprocesszorok Grafikus társprocesszor Hangfeldolgozó társprocesszor

51 Kommunikáció multiprocesszoros architektúrákban Ütemezés Szinkron Aszinkron Kapcsolat felépítés Circuit switching Packet switching

52 Kommunikáció multiprocesszoros architektúrákban Vezérlés Központi Decentrális Topológia Statikus Dinamikus

53 Symmetric Multi-Processing egyforma processzorok (max 16) közös vagy osztott memóriahasználat közös sínrendszer külön gyorstár bonyolult hardver operációs rendszer szinten támogatni kell alkalmazásszinten támogatni kell belső SMP - Hyper-Threading

54 Symmetric Multi-Processing CPU CPU CPU CPU Cache Cache Cache Cache Nagy sávszélességű sínrendszer Memória Memória Memória Memória

55 Symmetric Multi-Processing CPU CPU Memória Memória CPU CPU Processzor sínrendszer Cache Crossbar switch Processzor sínrendszer Cache Processzor sínrendszer IO vezérlő Készítette: Markó Imre 2004 IO vezérlő IO vezérlő

56 Crossbar Switch Kapcsoló port 2 Kapcsoló port 4 memória interfész memória interfész Kapcsoló port 2 processzor interfész 10-port SRAM processzor interfész Kapcsoló port 2 I/O interfész Készítette: Markó Imre 2004 Kapcsoló port 5

57 Memória vezérlés felépítése Cím Adat Cache Cache CPU sín Memória vezérlő Memory Access Controller MAC CPU sín Memória tömb Memória tömb I/O sín Adatpuffer Data Interface Buffer DIB

58 Sejtrendszerű MP (Cellular MP, CMP) Open Server arhitektúra Intel processzorok és mainframe technológiák ötvözete nagyfokú skálázhatóság egy nagy SMP vagy több kis SMP partíciós architektúra minden partíciót az operációs rendszer felügyel minden partíció önállóan is működőképes

59 Sejtrendszerű MP (Cellular MP, CMP) kétféle partícionálási lehetőség statikus - még a bootolás előtt, nem változtatható dinamikus - az erőforrások folyamatos újrakiosztása a feladat függvényében osztott memóriahasználat két elektromos domain a kapcsolatot keresztkapcsoló oldja meg (crossbar switching)

60 Tudásalapú rendszerek információfeldolgozó, tanulni képes rendszerek a működés alapja a neuron a neuronok szinaptikus súlyokon keresztül kapcsolódnak a neuron kimenetén a bemeneti információ egy függvénnyel módosított értéke jelenik meg ANN (Artificial Neuron Network) számítógépes program E k = f E i i

61 Tudásalapú rendszerek topológiája Előfeldolgozás Bemeneti neuron Kimeneti neuron Inverz neuron Összesítő

62 Tudásalapú rendszerek topológiája W1 W2 Bemenetek W3 W4 F(net) W5 W6

63 Tudásalapú rendszerek topológiája Bemenetek PE PE PE PE PE Kimenet PE PE PE PE PE PE - processing element

64 Tudásalapú rendszerek működése az aktuális adat a bemenetekre érkezik a hálózat kiszámítja a kimenetet az eredményt összehasonlítjuk a kívánatos értékkel az eltérés hibája alapján a szinaptikus súlyok módosításra kerülnek

65 Tudásalapú rendszerek alkalmazása Felismerés, osztályozás, analizálás egészségügyi diagnózisok célmegjelölés karakterfelismerés hazugságvizsgálat beszédfelismerés

66 Tudásalapú rendszerek alkalmazása Függvények, közelítéses számítás folyamatok modellezése folyamat vezérlés adatmodellezés eszköz diagnosztika

67 Tudásalapú rendszerek alkalmazása Időalapú előrejelzés pénzügyi előrejelzések, analízisek összeomlás, csőd előrejelzés kereskedelmi előrejelzések dinamikus rendszer modellezés

68 Felhasználók száma szerinti csoportosítás Egyfelhasználós Többfelhasználós

69 Multiprogramozás Lassú I/O műveletek holtidejének csökkentése Több folyamat egyidejű végrehajtása Feltételei: memória partíciók I/O vezérlések 1. prg. folyamat 2. prg. folyamat... processzor 1. utasítás Tétlen 1. utasítás I/O processzor processzor 1. utasítás 1. utasítás I/O... n. prg. folyamat Tétlen Tétlen processzor I/O

70 A multiprogramozás fajtái Időosztásos multiprogramozás Paritásos multiprogramozás A felhasználói kiszolgálás időbeliségének függvényében: Kötegelt feldolgozás a feladatokat összegyűjtik Interaktív feldolgozás a feladat végrehajtását a felhasználó befolyásolja I/O vezérlések

71 Interaktív feldolgozás Dialógus üzemmód Terminál üzemmód Tranzakció orientált üzemmód Folyamatvezérlő üzemmód (Process Control) Valós idejű feldolgozás (Real Time processing)

72 Feladatvégrehajtó egységek elhelyezkedése szerinti csoportosítás Centralizált rendszer egy központi és végrehajtó egység Decentralizált rendszer több, önálló vezérléssel rendelkező egység, amelyeket hálózat kapcsol össze Szerepkörök lehetnek: Master és Slave

73 A központi egység és a perifériák közötti kapcsolat szerinti On-line fizikai kapcsolat mellet van aktív vezérlési és adatátviteli kapcsolat Off-line fizikai kapcsolat mellet nincs aktív vezérlési és adatátviteli kapcsolat

74 Szg. üzemmódok Centralizált Elosztott Egyfelhasználós Többfelhasználós Kötegelt Multiprogramozott Interaktív Kötegelt Multiprogramozott Interaktív Prioritásos Időosztásos Prioritásos Időosztásos Készítette: Markó Imre 2004 Dialógus Folyamatvezérelt

Gábor Dénes Főiskola Győr. Mikroszámítógépek. Előadás vázlat. 2005/2006 tanév 2. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2006

Gábor Dénes Főiskola Győr. Mikroszámítógépek. Előadás vázlat. 2005/2006 tanév 2. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2006 Gábor Dénes Főiskola Győr Mikroszámítógépek Előadás vázlat 102 2005/2006 tanév 2. szemeszter Bevezetés A tantárgy oktatásának célja: a számítógép hardverének megismertetése A tantárgy által tárgyalt témakörök:

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés

Részletesebben

Processzor (CPU - Central Processing Unit)

Processzor (CPU - Central Processing Unit) Készíts saját kódolású WEBOLDALT az alábbi ismeretanyag felhasználásával! A lap alján lábjegyzetben hivatkozz a fenti oldalra! Processzor (CPU - Central Processing Unit) A központi feldolgozó egység a

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

OPERÁCIÓS RENDSZEREK. Elmélet

OPERÁCIÓS RENDSZEREK. Elmélet 1. OPERÁCIÓS RENDSZEREK Elmélet BEVEZETÉS 2 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszerek feladatai Csoportosítás BEVEZETÉS 1. A tantárgy tananyag tartalma 2. Operációs rendszerek régen és most

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? Nem reprezentatív felmérés kinek van

Részletesebben

Számítógépek felépítése

Számítógépek felépítése Számítógépek felépítése Emil Vatai 2014-2015 Emil Vatai Számítógépek felépítése 2014-2015 1 / 14 Outline 1 Alap fogalmak Bit, Byte, Word 2 Számítógép részei A processzor részei Processzor architektúrák

Részletesebben

Számítógép architektúra

Számítógép architektúra Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Misák Sándor SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg DE TTK v.0.2 (2007.02.11.) Dr. Misák Sándor főiskolai docens Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg Fizikai Intézet,

Részletesebben

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei Kutató Intézet kisszámítógépes rendszerekben Tudományos számításokban gyakran nagy mennyiségű aritmetikai művelet elvégzésére van

Részletesebben

Neurális hálózatok bemutató

Neurális hálózatok bemutató Neurális hálózatok bemutató Füvesi Viktor Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet Miért? Vannak feladatok amelyeket az agy gyorsabban hajt végre mint a konvencionális számítógépek. Pl.:

Részletesebben

Informatikai alapismeretek földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Neumann János 1903-1957 Neumann János matematikus, fizikus, vegyészmérnök. Tanulmányok:

Részletesebben

Számítógép architektúrák. Bevezetés

Számítógép architektúrák. Bevezetés Számítógép architektúrák Bevezetés Mechanikus számológépek Blaise Pascal (1642) Gottfried Willhelm von Leibniz báró (~1676) Összeadás, kivonás Mai négyműveletes zsebszámológépek mechanikus őse Charles

Részletesebben

Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete

Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete Egy gépi kódú utasítás általános formája: MK Címrész MK = műveleti kód Mit? Mivel? Az utasítás-feldolgozás általános folyamatábrája: Megszakítás?

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

Számítógép architektúrák I. Várady Géza varadygeza@pmmik.pte.hu

Számítógép architektúrák I. Várady Géza varadygeza@pmmik.pte.hu Számítógép architektúrák I. Várady Géza varadygeza@pmmik.pte.hu 1 Bevezetés - fogalmak Informatika sokrétű Információk Szerzése Feldolgozása Tárolása Továbbítása Információtechnika Informatika a technikai

Részletesebben

egy szisztolikus példa

egy szisztolikus példa Automatikus párhuzamosítás egy szisztolikus példa Áttekintés Bevezetés Példa konkrét szisztolikus algoritmus Automatikus párhuzamosítási módszer ötlet Áttekintés Bevezetés Példa konkrét szisztolikus algoritmus

Részletesebben

Biztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere

Biztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere 1 Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere Tartalom Szoftverek szerepe a folyamatirányító rendszerekben Szoftverek megbízhatósága Szoftver életciklus

Részletesebben

5. tétel. A számítógép sematikus felépítése. (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő)

5. tétel. A számítógép sematikus felépítése. (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő) 5. tétel 12a.05. A számítógép sematikus felépítése (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő) Készítette: Bandur Ádám és Antal Dominik Tartalomjegyzék I. Neumann János ajánlása II. A számítógép

Részletesebben

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI A PET-adatgy adatgyűjtés informatikai háttereh Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI Eleveníts tsük k fel, hogy mi is az a PET! Pozitron Emissziós s Tomográfia Pozitron-boml bomló maggal nyomjelzünk

Részletesebben

Számítógép architektúrák. A mai témák. A teljesítmény fokozás. A processzor teljesítmény növelése

Számítógép architektúrák. A mai témák. A teljesítmény fokozás. A processzor teljesítmény növelése Számítógép architektúrák A processzor teljesítmény növelése A mai témák CISC és RISC Párhuzamosságok Utasítás szintű párhuzamosságok Futószalag feldolgozás Többszörözés (szuperskalaritás) A függőségek

Részletesebben

2016/08/31 02:45 1/6 Hardver alapok

2016/08/31 02:45 1/6 Hardver alapok 2016/08/31 02:45 1/6 Hardver alapok < Hardver Hardver alapok Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2013, 2014 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Bevezetés A számítógépet

Részletesebben

A mai témák. Számítógép architektúrák. CISC és RISC. A teljesítmény fokozás. További előnyök. A RISC gondolat

A mai témák. Számítógép architektúrák. CISC és RISC. A teljesítmény fokozás. További előnyök. A RISC gondolat A mai témák Számítógép architektúrák A processzor teljesítmény növelése CISC és RISC Párhuzamosságok Utasítás szintű párhuzamosságok Futószalag feldolgozás Többszörözés (szuperskalaritás) A függőségek

Részletesebben

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop)

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop) Számítógép Számítógépnek nevezzük azt a műszakilag megalkotott rendszert, amely adatok bevitelére, azok tárolására, feldolgozására, a gépen tárolt programok működtetésére alkalmas emberi beavatkozás nélkül.

Részletesebben

Jelfeldolgozás a közlekedésben

Jelfeldolgozás a közlekedésben Jelfeldolgozás a közlekedésben 2015/2016 II. félév 8051 és C8051F020 mikrovezérlők Fontos tudnivalók Elérhetőség: ST. 108 E-mail: lovetei.istvan@mail.bme.hu Fontos tudnivalók: kjit.bme.hu Aláírás feltétele:

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

A számítógép fő részei

A számítógép fő részei Hardver ismeretek 1 A számítógép fő részei 1. A számítógéppel végzett munka folyamata: bevitel ==> tárolás ==> feldolgozás ==> kivitel 2. A számítógépet 3 fő részre bonthatjuk: központi egységre; perifériákra;

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Misák Sándor SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg DE TTK v.0.1 (2007.02.20.) 3. előadás A SZÁMÍTÓGÉP- RENDSZEREK FELÉPÍTÉSE 1. Processzorok: 3. előadás CPU felépítése,

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Misák Sándor SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg DE TTK v.0.2 (2007.02.11.) Dr. Misák Sándor főiskolai docens Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg Fizikai Intézet,

Részletesebben

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti

Részletesebben

A mikroszámítógép felépítése.

A mikroszámítógép felépítése. 1. Processzoros rendszerek fő elemei mikroszámítógépek alapja a mikroprocesszor. Elemei a mikroprocesszor, memória, és input/output eszközök. komponenseket valamilyen buszrendszer köti össze, amelyen az

Részletesebben

A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem)

A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem) 65-67 A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem) Két fő része: a vezérlőegység, ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, az

Részletesebben

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1 2. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig Vázold fel az elektronikus eszközök fejlődését napjainkig! Részletesen ismertesd az egyes a számítógép generációk technikai újdonságait és jellemző

Részletesebben

ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD

ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD Misák Sándor ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg DE TTK v.0.1 (2007.02.13.) 1. előadás 1. Általános ismeretek. 2. Sajátos tulajdonságok. 3. A processzor jellemzői.

Részletesebben

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások 8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Flynn féle osztályozás Single Isntruction Multiple Instruction Single Data SISD SIMD Multiple Data MISD MIMD

Flynn féle osztályozás Single Isntruction Multiple Instruction Single Data SISD SIMD Multiple Data MISD MIMD M5-. A lineáris algebra párhuzamos algoritmusai. Ismertesse a párhuzamos gépi architektúrák Flynn-féle osztályozását. A párhuzamos lineáris algebrai algoritmusok között mi a BLAS csomag célja, melyek annak

Részletesebben

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások 8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley

Részletesebben

VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC)

VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) 1 A korszerű digitális tervezés itt ismertetendő (harmadik) irányára az a jellemző, hogy az adott alkalmazásra céleszközt (ASIC - application

Részletesebben

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA A PC FIZIKAI KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPELEMEI Chip (lapka) Mikroprocesszor (CPU) Integrált áramköri lapok: alaplap, bővítőkártyák SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE

Részletesebben

VLIW processzorok (Működési elvük, jellemzőik, előnyeik, hátrányaik, kereskedelmi rendszerek)

VLIW processzorok (Működési elvük, jellemzőik, előnyeik, hátrányaik, kereskedelmi rendszerek) SzA35. VLIW processzorok (Működési elvük, jellemzőik, előnyeik, hátrányaik, kereskedelmi rendszerek) Működési elvük: Jellemzőik: -függőségek kezelése statikusan, compiler által -hátránya: a compiler erősen

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Számolás az ujjakon 2. (Kína- India) A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév:

Részletesebben

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE 8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata

Részletesebben

Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben

Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben Elektronikus Eszközök Tanszéke eet.bme.hu Rendszerszintű tervezés BMEVIEEM314 Horváth Péter 2013 Rendszerszint

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Történeti áttekintés 2. Számítógépes alapfogalmak 3. A számítógép felépítése, hardver A központi egység 4. Hardver

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet

Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet 2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 0. (meta) előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 /

Részletesebben

Összeadás BCD számokkal

Összeadás BCD számokkal Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver Perifériák 4. Hardver

Részletesebben

Everything Over Ethernet

Everything Over Ethernet Everything Over Ethernet Következő Generációs Adatközpontok felépítése Lenkei Árpád Arpad.Lenkei@snt.hu 2009. November 12. www.snt-world.com 0 0 Tartalom Adatközpont 3.0 Migráció fázisai, kihívások Építőelemek

Részletesebben

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő)

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő) Memóriák (felejtő) Memória Kapacitás Ár Sebesség Memóriák - tárak Háttértár (nem felejtő) Memória Vezérlő egység Központi memória Aritmetikai Logikai Egység (ALU) Regiszterek Programok Adatok Ez nélkül

Részletesebben

Informatikai füzetek

Informatikai füzetek Tartalomjegyzék Bevezetés................ xiii I. ALAPISMERETEK........... 1 Információ, adat, jel............. 1 Információ..................... 1 Adat......................... 1 Jel...........................

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 3. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete ITK 7/58/1 Számológép - számítógép? Lady Ada Lovelace (1815-1852). Charles Babbage (1791-1871) ITK

Részletesebben

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb Input és Output 1 Bevitel-Kivitel Eddig a számítógép agyáról volt szó Processzusok, memória, stb Szükség van eszközökre Adat bevitel és kivitel a számitógépből, -be Perifériák 2 Perifériákcsoportosításá,

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel)

Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel) 1. tétel: Neumann és Harvard számítógép architektúrák összehasonlító

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak, számítógép generációk 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver

Részletesebben

Architektúra, megszakítási rendszerek

Architektúra, megszakítási rendszerek Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép

Részletesebben

Az informatika fejlõdéstörténete

Az informatika fejlõdéstörténete Az informatika fejlõdéstörténete Elektronikus gépek A háború alatt a haditechnika fejlõdésével felmerült az igény a számítások precizitásának növelésére. Több gépet is kifejlesztettek, de ezek egyike sem

Részletesebben

Multimédia hardver szabványok

Multimédia hardver szabványok Multimédia hardver szabványok HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta: Brückler

Részletesebben

2016/06/23 07:47 1/13 Kérdések

2016/06/23 07:47 1/13 Kérdések 2016/06/23 07:47 1/13 Kérdések < Számítástechnika Kérdések Hardver Kérdés 0001 Hány soros port lehet egy PC típusú számítógépen? 4 COM1 COM2 COM3 COM4 Kérdés 0002 Egy operációs rendszerben mit jelent a

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

HARDVERKÖVETELMÉNYEK. Alapkonfiguráció IBM-kompatibilis PC-környezetben.:

HARDVERKÖVETELMÉNYEK. Alapkonfiguráció IBM-kompatibilis PC-környezetben.: HARDVERKÖVETELMÉNYEK Alapkonfiguráció IBM-kompatibilis PC-környezetben.: Alapkövetelmény: szoros együttműködés a hardver részegységek között. (= összehangolt teljesítményjellemzők) I. Mikroprocesszorok

Részletesebben

Számítógép Architektúrák

Számítógép Architektúrák Multiprocesszoros rendszerek Horváth Gábor 2015. május 19. Budapest docens BME Híradástechnikai Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Párhuzamosság formái A párhuzamosság milyen formáit ismerjük? Bit szintű párhuzamosság

Részletesebben

Számítógép Architektúrák I-II-III.

Számítógép Architektúrák I-II-III. Kidolgozott államvizsgatételek Számítógép Architektúrák I-II-III. tárgyakhoz 2010. június A sikeres államvizsgához kizárólag ennek a dokumentumnak az ismerete nem elégséges, a témaköröket a Számítógép

Részletesebben

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás:2011. 09. 29. 1 2 4 5 MMU!= fizikai memóriaillesztő áramkör. Az utóbbinak a feladata a memória modulok elektromos alacsonyszintű vezérlése, ez sokáig a CPU-n kívül a chipset északi hídban

Részletesebben

Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez

Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez Készítette: Fekete Dávid Processzor felépítése 2 Perifériák csatlakozása a processzorhoz A perifériák adatlapjai megtalálhatók a programozasi_segedlet.zip-ben.

Részletesebben

Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat

Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat 1 2 3 Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat XT: 83. CPU ugyanaz, nagyobb RAM, elsőként jelent

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Bevezetés az informatikába

Bevezetés az informatikába Bevezetés az informatikába 4. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.

Részletesebben

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016 Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k

Részletesebben

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése 6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek CAN hardver

Autóipari beágyazott rendszerek CAN hardver Scherer Balázs, Tóth Csaba: Autóipari beágyazott rendszerek CAN hardver Előadásvázlat Kézirat Csak belső használatra! 2012.02.19. SchB, TCs BME MIT 2012. Csak belső használatra! Autóipari beágyazott rendszerek

Részletesebben

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://uni-obuda.hu/users/kutor/ 2015. ősz Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László IRA 9/37/1

Részletesebben

Magas szintű optimalizálás

Magas szintű optimalizálás Magas szintű optimalizálás Soros kód párhuzamosítása Mennyi a várható teljesítmény növekedés? Erős skálázódás (Amdahl törvény) Mennyire lineáris a skálázódás a párhuzamosítás növelésével? S 1 P 1 P N GPGPU

Részletesebben

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.

Részletesebben

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó

1. Irányítástechnika. Készítette: Fecser Nikolett. 2. Ipari elektronika. Készítette: Horváth Lászó A mechatronikai technikus képzés átvilágítására és fejlesztésére irányuló projekt eredményeképp az egyes tantárgyakhoz új, disszeminációra alakalmas tanmeneteket dolgoztunk ki. 1. Irányítástechnika. Készítette:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 221 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 221 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006221T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 221 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 7178 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása

Irányítástechnika 1. 8. Elıadás. PLC rendszerek konfigurálása Irányítástechnika 1 8. Elıadás PLC rendszerek konfigurálása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Klöckner-Möller Hungária: Hardverleírás és tervezési segédlet,

Részletesebben

Számítógép architektúrák. Bemutatkozom. A tárgy címe, célja. Számítógépek, számítási modellek

Számítógép architektúrák. Bemutatkozom. A tárgy címe, célja. Számítógépek, számítási modellek Számítógép architektúrák Számítógépek, számítási modellek Bemutatkozom Dr. Vadász Dénes, tanszékvezető egyetemi docens vadasz@iit.uni-miskolc.hu http://www.iit.uni-miskolc.hu/~vadasz Informatikai Intézet

Részletesebben

VEZÉRLŐEGYSÉGEK. Tartalom

VEZÉRLŐEGYSÉGEK. Tartalom VEZÉRLŐEGYSÉGEK Tartalom VEZÉRLŐEGYSÉGEK... 1 Vezérlőegységek fajtái és jellemzői... 2 A processzor elemei... 2 A vezérlés modellje... 2 A vezérlőegységek csoportosítása a tervezés módszere szerint...

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 1.

Számítógépes alapismeretek 1. Számítógépes alapismeretek 1. 1/7 Kitöltő adatai: 1. Név: 2. Osztály: 3. E-mail címe: 2/7 Kérdések: 1. Mi az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia)? Olyan eszközök, technológiák, amik az információ

Részletesebben

A személyi számítógép felépítése

A személyi számítógép felépítése A személyi számítógép felépítése A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardvernek (hardware) nevezzük. A gépház doboz alakú, lehet fekvő, vagy álló attól függően, hogy

Részletesebben

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen, MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.

Részletesebben

Intelligens Érzékelők

Intelligens Érzékelők Intelligens Érzékelők 1. előadás Készítette: Dr. Füvesi Viktor 2016. 2. Előadó Dr. Füvesi Viktor ME AFKI Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet Műszerfejlesztési és Informatikai Osztály Email: fuvesi@afki.hu,

Részletesebben

Programozható Logikai Vezérlő

Programozható Logikai Vezérlő 4. előadás Tartalom: A feladata A felépítése, típusai, részegységei Programnyelvek Programozás (FST) FESTO -k bemutatása (FEC20-DC, ) FEC programozása FST bemutatása Automatizálástechnika I. előadás Farkas

Részletesebben