J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete december 13. napján, a városháza I. emeleti nagytanácskozó termében megtartott 19. rendes ülés jegyzőkönyve. Jelen vannak: Dr. Buzás Péter, Almási Pál, Dr. Bakos Gáborné, Baranyi Sándor, Endes Zsigmond, Gáspár Sándor, Gazdag János, Gilicze János, Guvat László, Dr. Halmágyi Pál, Kiss Imréné, Kovács Sándor, Lengyel István, Mágori Józsefné, Marosvári Attila, Márton Imre, Molnár László, Nagy György József, Dr. Nagy Lajos, Dr. Orbán Imre, Orosné Spák Hedvig, Dr. Siket István, Toldi János és Varga Zoltán települési képviselők. Jelen van továbbá: Dr. Bánfi Margit jegyző, Mátó Erzsébet a Városi Könyvtár vezetője, Pőcze Lászlóné a Termál- és Gyógyfürdő vezetője, Török Bálintné a Belvárosi Óvoda vezetője, Hepp Attiláné az Újvárosi Óvoda vezetője, Hős Zoltán, a Kertvárosi Általános Iskola képviseletében, Bende Sándor a Kommunális és Közbeszerzési Kht. ügyvezetője, Czibolya Kálmán a Makó Városi Televízió ügyvezetője Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt hölgyeim és uraim! Advent idején őszinte megbecsüléssel köszöntöm Makó Város Önkormányzata képviselő-testületét, a televízió nézőit, köszöntöm kedves vendégeinket. Amikor az év sorban utolsó testületi ülésére összeülünk ilyenkor itt a városházán is egy picit emlékezünk a karácsonyra, emlékezünk az emberiség történetének legősibb és talán legnagyobb ünnepére. Ez Makó Város Önkormányzatánál is azt jelenti, amit a családokban. Sajnos lehet, hogy ma már egy kicsit más, mint a mi gyerekkorunkban. Korábban ennek az ünneplésnek lényegesen több volt a bensőséges családon belüli szereteteleme. Ma a kicsit rohanó világunkba eltolódott a súly abba az irányba, hogy esetleg a szeretetet megpróbáljuk pótolni ajándékkal, vagy valami mással. Én azt gondolom, hogy most a XXI. század elején is a karácsonya mindenkinek otthon meghittei körében, nagyobb családba a városba is akkor lesz valódi, emberi értékkel telítődött, ha abból a régiből valami kicsit visszahozunk és valóban megállunk, először lenyugtatjuk önmagunk lelkiismeretét, megpróbáljuk visszafogni a rohanást, a zaklatottságot magunktól és engedjük azt, hogy az, ami ennek az ünnepnek az igazi üzenete, a szeretet, az elfoglalja a mi gondolatunkat, lelkünket és esetleg ennek eredményeként kisugározzék szeretteinkre is. Én ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek, testületi tagoknak, vendégeinknek, televízión keresztül Makó lakosságának boldog karácsonyt. Tisztelt hölgyeim és uraim! Javaslom, hogy az ünnepi percek után kezdjük meg a testület munkáját. Tisztelt jelenlévők! A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a 24 települési képviselő közül jelen van 24 fő. A megjelenési arány 100 %-os. A megjelenés alapján megállapítom, hogy ülésünk határozatképes, azt megnyitom. A Szervezeti és Működési Szabályzat 21. (1) bekezdés c) pontja alapján felkérem Baranyi Sándor és Nagy-György József települési képviselőket mai ülésünk jegyzőkönyvének hitelesítésére. Megkérdezem képviselő-társaimat, hogy elvállalják-e? Baranyi Sándor és Nagy-György József a feladatot vállalják.

2 2 Megállapítom, hogy mai ülésünk jegyzőkönyvének hitelesítői Baranyi Sándor és Nagy-György József települési képviselők. Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt Testület! Javaslatot teszek mai ülésünk napirendjére, az ülés napirendjeként a meghívóban közöltek javaslom megállapítani azzal a kiegészítéssel, hogy sürgősséggel vegyük fel az előterjesztések sorába 12/A. sorszámmal a polgármesteri hivatal létszámcsökkentése című előterjesztést, mely az ülés előtt kiosztásra került. Ugyancsak az ülés előtt került kiosztásra a Makói Kulturális és Közművelődési Kht. Felügyelő Bizottsági jegyzőkönyve, mely a háromnegyed éves beszámolónak a melléklete. Ezen kívül mint ahogy a meghívóban is szerepel Makó Város Önkormányzata évi költségvetési koncepciója, valamint a évi adóbevételek alakulása, felhasználásuk, a helyi adórendeletek felülvizsgálata napirendnél közmeghallgatást tartunk. Megkérdezem, hogy a napirendekkel kapcsolatban van-e valakinek észrevétel? Nincs. Kérem szavazzuk meg a napirendet! A képviselő-testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 489/2006. (XII.13.) MÖKT h. Tárgy: A Képviselő-testület december 13-i ülésének napirendje. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete december 13-i ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozza meg: 1. Polgármesteri tájékoztató az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Előadó: Dr. Buzás Péter polgármester 2. Tájékoztató Makó Város Önkormányzata évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről Előadó: Dr. Buzás Péter polgármester 3. Makó Város Önkormányzata évi költségvetési koncepciója Előadó: Dr. Buzás Péter polgármester 4. Rendelettervezet Makó Város Önkormányzata átmeneti gazdálkodásáról Előadó: Dr. Buzás Péter polgármester 5. Beszámoló a Többcélú Kistérségi Társulás előző beszámoló óta eltelt időszakban és a Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása óta eltelt időszakban végzett munkájáról, továbbá a társulási törvény hatálya alá tartozó társulásokban végzett tevékenységéről, azok pénzügyi helyzetéről, a társulási célok megvalósulásáról Előadó: Dr. Buzás Péter polgármester 6. Előterjesztések, rendelettervezetek 7. Interpellációk, kérdések 8. Zárt ülési előterjesztések 9. Egyebek A képviselő-testület a kiegészítésben elhangzottak alapján a 12/A számú A polgármesteri hivatal létszámcsökkentése előterjesztést a napirendek közé felveszi. A képviselő-testület Makó Város Önkormányzata évi költségvetési koncepciója napirend, valamint a évi adóbevételek alakulása, felhasználásuk, a helyi rendeletek felülvizsgálata előterjesztés tárgyalása idején közmeghallgatást tart.

3 Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt testület! Kezdjük meg mai napirendjeink tárgyalását napirend Dr. Buzás Péter polgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt hölgyeim és uraim! A polgármesteri tájékoztatóhoz kiemelt témaként a következőket szeretném elmondani. November 23-án Makón egyeztettem a Dél-alföldi Területfejlesztési Társulások Egyesületének a tagjaival a Regionális Operatív Programról. A Dél-alföldi régió háttérparlamentjeként működik a DATTE, Dél-alföldi Területfejlesztési Társulások Egyesülete. Ennek az egyesületnek kezdetektől fogva Makó a székhelye és én vagyok az elnöke. Tulajdonképpen a Regionális Operatív Programban ban elnyerhető mintegy milliárd forintnyi összegű pályázati cél az ami együtt tartja ezt a szervezetet. A kölcsönös ismeretanyag biztosítás, koordináció az, ami ennek a szervezetnek kiemelt jelentőséget ad. November 24-én a Dél-Alföldi Regionális Tanács megalakult, ennek a tanácsnak tagja vagyok a Csongrád megyei kistérségeket képviselem a regionális fejlesztési tanácsban. Ez egyrészt közvetlen információt jelent, másrészt a szavazatommal a régiós célokon kívül Makó és Makó térségéből, makói községekből érkező célokat is tudom segíteni. November 29-én az önkormányzati minisztériumban Peresztegi Gergely főosztályvezető helyettes úrral a többcélú társulások normatívája ügyében folytattam konzultációt. A térségi társulások, Makó és a térség 16 településének működésének hatékonyságát segíti minden esztendőben az a normatíva, amelyet erre a célra külön kapunk a központi költségvetésből. Minden év költségvetésének összeállításakor szoktam emlegetni, hogy a mindenkori önkormányzatok és a mindenkori kormány között e tekintetben egy antagonizmus létezik. Egy közelítés volt a cél ezzel a beszélgetéssel. Én azt gondolom, hogy a következő esztendőben a többcélú társulásban az eddigieknek megfelelően valószínűleg normatíva finanszírozásban egy kicsit visszafogottabb növekedési ütemmel, de mód van az együttműködésre. Én a polgármesteri tájékoztató kiegészítéseként ennyit szerettem volna mondani. Kérdés, észrevétel a tájékoztatóhoz van-e? Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Kérem szavazzunk! A képviselő-testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 490/2005. (XII.13) MÖKT h. Tárgy: Dr. Buzás Péter polgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Dr. Buzás Péter polgármester tájékoztatóját az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról megtárgyalta és az elhangzott kiegészítésekkel együtt elfogadja.

4 Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője 4 Dr. Siket István alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Dr. Buzás Péter polgármester: A tájékoztatóval kapcsolatban kérdés, észrevétel van-e? Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Kérem szavazzunk! A képviselő-testület 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 491/2006. (XII.13.) MÖKT h. Tárgy: Dr. Siket István alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Dr. Siket István alpolgármester előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról szóló tájékoztatóját elfogadja. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város alpolgármestere - Makó város jegyzője Varga Zoltán alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról Dr. Buzás Péter polgármester: A tájékoztatóval kapcsolatban kérdés, észrevétel van-e? Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Kérem szavazzunk! A képviselő-testület 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: 492/2006. (XII.13.) MÖKT h. Tárgy: Varga Zoltán alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról

5 5 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Varga Zoltán alpolgármester előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról szóló tájékoztatóját elfogadja. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város alpolgármestere - Makó város jegyzője 2. napirend Tájékoztató Makó Város Önkormányzata évi költségvetésének háromnegyedévi végrehajtásáról Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt hölgyeim és uraim! Rövid felvezetőben, a következőt kívánom mondani. Makó Város Önkormányzatának gazdálkodása évek óta kiegyensúlyozott és szakmailag korrekt. Az a tény, hogy az első háromnegyedév során 82,91 %-os a bevételek teljesülése, tehát majdnem 83 %, a kiadásoké pedig 67,04 %-os, ez azt mutatja, hogy a város gazdálkodása olyan, mint a normális családban az otthoni gazdálkodás, hogy nem többet költünk annál, mint amink van, hanem számottevően kevesebbet, visszafogottabban. Én köszönöm mindazoknak, akik ezt a gazdálkodást végzik a végektől egész a testületig. Tessék parancsolni tisztelt testület! Kérdés, észrevétel, vélemény az első háromnegyed éves gazdálkodáshoz kötődően van-e? Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Buzás Péter polgármester: Kérem szavazzunk! A képviselő-testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozza: 493/2006. (XII.13.) MÖKT h. Tárgy: Tájékoztató Makó Város Önkormányzata évi költségvetésének háromnegyedévi végrehajtásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete megtárgyalta a I-III. negyedévi költségvetési gazdálkodásáról szóló tájékoztatót, és azt elfogadja. A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a Makó Város Önkormányzata évi költségvetéséről, módosításáról és végrehajtásáról szóló 2/2006. (II.16.) Makó ör. módosítását olyan ütemben készíttesse el, ahogy azt a feladatellátás miatti előirányzat átcsoportosítás lehetővé teszi. Határidő: folyamatos, de legkésőbb a zárszámadási rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztéséig Felelős: jegyző

6 Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője - Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya 3. napirend Makó Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója 6 Dr. Buzás Péter polgármester: Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési koncepciónál a helyi adóhoz is, és az összes többi döntéshez kötődő szóbeli kiegészítésemet el kívánom mondani. Tisztelt hölgyeim és uraim! Annak érdekében, hogy a következő döntéseket nyugodt lélekkel meg tudjuk hozni, célszerű szembesülni azzal, hogy körülbelül mik azok a célok, amiket meg kívánunk valósítani. Az országos költségvetés évek óta úgy kerül elfogadásra a parlament által, hogy akkor tudjuk, hogy mik a bevételi lépések és mik a kiadásiak. Nálunk Makó városban ez sokáig problémát jelentett, mert nekünk muszáj meghozni azokat a döntéseket, mint vízdíj tétel, szemétdíj tétel, esetleges adókérdések ilyenkor, és a következő év elején tudjuk csak azokat a célokat meghatározni, ami ennek ismeretében megvalósítható. Nekünk is így kell összeállítani a jövő évi költségvetési koncepciónkat, hogy tudjuk, hogy ebből mit akarunk megvalósítani. Az elején arról fogok beszélni, hogy a as időszaknak abból a fejlesztési tömegéből, ami Makó és kistérségét fogja érinteni, ennek részeként most ismertetem, hogy Makó városban körülbelül mit szeretnénk megvalósítani, és ahhoz, hogy ez sikerüljön az elkövetkezendő 4 évben most milyen lépéseket kell annak érdekében megtenni, hogy meglegyenek azok a fejlesztési források, amik ehhez szükségesek. Csak emlékeztetőül látjuk, hogy amit most felélünk az hozzávetőlegesen 4 milliárdnál tart. 4-4,5 milliárd között szokott alakulni az a pénz, amit évente iskolafenntartásra, óvodafenntartásra, szúnyogirtásra, síkosság mentesítésre, külterületen Arankairtásra, stb. elköltünk. Ezek az önkormányzat intézményeinek a költségvetésébe rejlenek, illetve átadott pénzeszközként jelennek meg. Ez olyan, amit felélünk és van a fejlesztési típusú kiadás, ami jelen pillanatban 1,2-1,3 milliárd Ft között van. Ez évente eltérő, van amikor 1 milliárd, van amikor 1,5 milliárd. Összességében egy 4 éves időszak alatt 4-5 milliárd Ft fejlesztés szokott megvalósulni. Most is ennek egy közel 1,5 milliárdos szakaszában vagyunk. Ennek a fejlesztésnek az önereje, az ma még több, közel 400 millió, ennek az az alapvető oka, hogy jelenleg még kapjuk az egyházi kárpótlás miatt azt az évi 200 millió forintot, ami nekünk a különböző épületeink egyházaknak történő átadása miatt a kormányzat döntése szerint jár. Ebből van még egy ütem, jövőre 100 millió forint, amiből 50-et vissza kell adni egyezségünk értelmében az egyházaknak, erre szerződtünk, úgy korrekt, hogy ezt tartjuk is, tartani is fogjuk. És ez az áthúzódó különbözet az áthúzódó beruházásokat fedezi. Ha ezt félretesszük, akkor erre a bizonyos évi 1-1,5 milliárdos fejlesztésre, ha ennyiből indulunk ki erre van 100 millió forintos önerő. Munkatársaim kiszámolták, hogy amennyire ma ismert a költségvetés állapota, - mert jövő héten lesz a végszavazás -, az várható, hogy Makó Város Önkormányzatának a működési kiadásokhoz a 4-4,5 milliárdhoz jövőre hozzávetőlegesen 2,5 %-kal többet kell tenni. Tehát ez egy millió forintos kiadási többletet jelent, amit nem fejlesztésre tudunk fordítani. Ez azt jelenti, hogy a most meglévő 100 millió forint bele fog menni működésbe. Tudjuk, hogy a szennyvízprogram megszerveződött, a lakosság 87,7 %, majdnem 88 % a társulatba belépett. Akkor úgy döntöttünk, hogy minden makói lakosnak, aki ebbe a társulatba belép az önmaga takarékoskodásához, az 1.999,-Ft-hoz 652,-Ft-ot hozzáteszünk. Ez éves szinten hozzávetőlegesen 50 millióval terheli meg a költségvetésünket. Tehát ha minden változatlanul maradna jövőre az ideihez képest, tehát semmi változás nincs, akkor fejlesztésre nincs 100 millió forint és mínusz 50 millió van, amit ebbe a támogatásba bele

7 7 kell tenni. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, hanem élni tudjunk a as időszaknak az általam kalkulált 4-5-szörös fejlesztési lehetőségével, akkor ez milliárd forintnak a fejlesztését jelenti a következő időszakban. Ehhez a 20 milliárd forinthoz szükség van önerőre. Az önerő nagyon eltérő, de ebben az időszakban vélhetően egy kicsit nőni fog az önerői arány, az önerői igény. A regionális operatív programba 20 % körüli, lehet, egyes települések, térségeknek annál egy kicsit kevesebb lesz, de 20 % körüli az, amivel számolnak. Egy 15 milliárdos fejlesztéshez tehát kell 3 milliárd, egy 4 év alatti 20 milliárdos fejlesztéshez kell 4 milliárd forint önerő. Ezt az önerőt kellene előteremteni. Erre fogok én visszatérni, hogy ebből a 3-4 milliárdból hogy gondolom azt, hogy 1 milliárd forintot mi itt Makón meg tudunk termelni. Elmondom azt is, hogy a különbözetet hogy gondolom előteremthetőnek. Kollégáim egy hónappal ezelőtt jelezték nekem, hogy az önkormányzati minisztériumi önerő alapra történő pályázat lehetősége jelenleg Makónak nincs meg. Azért nincs meg, mert az országos költségvetés tervezet szerint csak a társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott települések pályázhatnak, ebben mi nem vagyunk benne. Területfejlesztési szempontból van a halmozottan hátrányos kistérségbe lévő települések sora, ebbe se vagyunk benne, ebbe Mórahalom, Kistelek benne van, Makó nincs benne. Egyetértek, nem tudom, hogy miért, de ez már évek óta így van. Következő kör, a területfejlesztési szempontból kedvezményezetti kör, ez azt jelenti, hogy az előző 48 plusz 47 hozzájön, ebbe mi benne vagyunk. De a szabályozás úgy szól, hogy ez a bizonyos plusz 47 akkor pályázhat, akkor jelentkezhet erre az önerő kiegészítésre, ha az elmúlt két esztendőben a kormányzat által elismerten forráshiányos volt. Mi nem voltunk a kormányzat által elismerten forráshiányosak, emiatt én több körben készítettem elő a parlamentbe képviselőként egy módosító indítványt, amelyik a frakcióülés által elfogadásra került első körben, ma délután döntenek második körben, a pénzügyminisztérium és az önkormányzati miniszter egyetért vele, támogatja. A jövő héten a végszavazáskor megszavazzuk, ami akként szól, hogy maradjon el ez a kitétel, az önerőnél, hogy legyen konjuktív feltétel a forráshiányos állapot is. Viszont ennek az lesz a vége, mivel ez az alap nem felülről nyitott, hanem 10,1 milliárd az össz országos keret, emiatt nem alanyi jogon fog járni, hanem pályázni lehet rá, és az önkormányzati minisztérium fogja eldönteni, hogy ki az, akinek jut ebből a 10,1 milliárd Ft-ból és ki az, akinek nem. Tehát azt az 1 milliárd forintot, amit összeszedünk, én ebből a forrásból gondolom kiegészíteni. Ezt a csatát évente meg kell vívni, mert ez most a jövő évi költségvetésbe lesz benne, de én bízom abban, hogy a későbbiekben is fontos lesz a kormányzatnak az ilyen típusú települések és térségek segítése. Nézzük azt, hogy ezt a milliárdos fejlesztést a működés színvonalának megtartása mellett hogy tudjuk elérni. Első cél az autópálya, az autópálya nyomvonala, az M43- as az gyakorlatilag központi forrásból fog megépülni, ez összességében mintegy 60 milliárdba fog kerülni. Az eredeti terv az volt, hogy 2007-ben indul és őszére elér bennünket, utána többszöri átdolgozás volt, legutóbb Botka László Szeged polgármestere interpellált a parlamentbe az M43-as autópálya ügyében. Akkor Gál Zoltán államtitkár úrtól azt a választ kapta Botka úr, hogy végén elkezdődik a terület előkészítése és be megépül Marosleléig, és be megépül Makóig. Ezt a választ elfogadta Botka úr azzal a kitétellel, hogy velem együtt tárgyalni kívánunk a közlekedési tárcával annak érdekében, hogy őszére épüljön meg akként, hogy a FÉG-nél egy körforgalmi csomóponttal lekötésre kerülhessen ez a forgalom. Jelenleg az autópálya ügye itt tart, kohéziós forrásból valósul meg, nem koncesszióba, uniós forrásból kormányzati beruházásként. Az autópálya a városközponttól 6, a város szélétől, az Igási úti elágazástól körülbelül 3 km-re kerüli el a várost. Ez építészeti szempontból optimális. Tehát a zaj, szennyeződés nem éri el a várost, ugyanakkor az a 3 vagy 6 kilométer egyszerűen nem tétel. A II. ütembe látjuk, hogy a földeáki útig jön el, onnan lekötésre kerül és ott az Igási úti elágazásnál kerülővel a vasúti sínt feljáróval elkerülve az ipari park melletti nyomvonalon az elkerülő útnak az a szakasza megépítésre kerül, és a FÉG-nél egy körforgalmi

8 8 csomóponttal bekötik a forgalmat a mostani 43-asba. Én úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban elindul és ebben a ciklusban meg is valósul. A következő ügy a szennyvízcsatorna. Mindenki ismeri, tudja, az előbb is beszéltem róla, ez Makó és a térség 5 településének egy 17 milliárdos beruházása a város és a térség történetének legnagyobb beruházása, egyenként a településeké is. Ehhez az önerőről beszéltem az előbb. Nem érezzük annyira a bőrünkön és nyomvonalasba kevésbé jelenik meg az ivóvízminőség-javítás ügye, viszont ha belegondolunk abba, hogy az uniós határértékek nem véletlenül vannak akkor el kell fogadni azt, hogy ennek van értelme. Medgyesi úrral én régen beszéltem erről, de amikor az elején beszéltünk akkor azt mondta, hogy nálunk az arzén az nem olyan dózisú, hogy ez problémát jelentene az unióhoz képest, ugyanakkor a nitrát, nitrit és egyéb szennyeződései a víznek viszont olyanok, ami miatt mi is örülhetünk ennek az ügynek. Ez egy 110 milliárdos projekt, azért beszélünk róla mindig kevesebbet, mert regionális projekt a 110 milliárd, tőlünk egy kicsit távolabb van, de olyan 400 milliós önerő igénye van, megvalósulása esetén valamekkora hálózatrekonstrukciót is jelent. Az ágazati operatív programoknak a konkrét számai meg vannak. Az emberi erőforrás operatív programban milliárd Ft körüli az a forrás, ami rendelkezésre áll. A környezet és energia operatív programban durván 1.050, milliárd, az államreformba milliárd, ennek részeként a közszolgálat korszerűsítésbe közötti. Ebből a Dél-alföldi régióé közötti. Nagyon fontos itt látni azt, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program milliárd. Egy a lényeg, hogy 650 és 900 milliárd közötti az az összeg, ami a gazdaságfejlesztésre fog fordítódni és a közlekedési operatív program a maga milliárdjával futja az M43-ast is, mert abból fog megvalósulni. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a ROP-ba majd még megnézzük, hogy nekünk mi juthat. Bizonyos fejlesztéseknél tudunk arról beszélni, könyvtár esetleg, vagy mondjuk a Kálvin iskola ügye, hogy valahova humán infrastruktúrába bele tudjuk tenni, hogy ne a regionális operatív program pénzéből menjen. Ebből inkább azt kell látni, hogy a helyi vállalkozások, Makó és térségi vállalkozások tudnak rápályázni több mindenre. Csak ők tudnak rápályázni a GVOP-ra, Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjára. Például itt van a környezet és energia operatív program, aki biogáz üzembe, vagy ilyesmibe gondolkodik, akkor az ebből az operatív programból tud eredményesen pályázni, tehát ez a vállalkozások szempontjából fontos. Többször elmondtam, most is kimondom, hogy Makó testülete, Makó vezetése és a közösségnek azok a fórumai, ahol átvitatjuk, tudjuk hogy a város milyen legyen, de nem ér ez az egész semmit, a milliárd se ér semmit, ha emellett a gazdaság szereplői nem találják meg a saját terméküket, annak a piacát, nem kezdenek el fejleszteni, pályázni és nem élnek azzal a %-os támogatással, amit egy-egy fejlesztéshez el lehet érni. Itt van például a vidékfejlesztés milliárd forintja. Ebből 200 milliárd lesz körülbelül a faluközpontok rendbetételére, a többi az mind mezőgazdasági típusú fejlesztésre lesz. Nagyon fontos számok ezek. Itt van a régiók közötti elosztása annak az milliónak, ami a DARFT-nak, a mi térségünknek a pénze a következő időszakban. Ez a térkép csak annyit mutat, hogy a Délalföldi régió Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyéből áll, és Európába körülbelül hol helyezkedik el. Nézzük meg, hogy ebből a regionális pénzből, a ROP-ból, DAROP-ból, különböző prioritásonként Makón mit szeretnénk megvalósítani. A gazdaságfejlesztés terén a gazdaságfejlesztésre pályázhatnak a vállalkozások, az előbb mondtam az országos forrásokat, de regionális operatív programba is óriási pénz van a vállalkozásoknak, pályázni, pályázni kell. Mi pedig az ipari parkot szeretnénk ebből bővíteni, infrastruktúrával fejleszteni, mert van érdeklődő hál Istennek és egyre inkább azt gondolom, hogy ez a makói befektetőknek, makói vállalkozóknak kellene, hogy a telephelye legyen. Kettes prioritású a turisztikai célú fejlesztések. A turisztikai fejlesztéseknél azt gondolom, hogy az önkormányzatnak van egy olyan feladata, hogy a saját intézményeink és a városképi jelentőségű épületek, járdák kerékpárút mellett, olyan beruházásokat is megcsináljunk, ami a gazdaságot segíti, munkahelyet teremt. Ezt mi úgy tudjuk megtenni, hogy ha, mi nem tudunk egy vállalkozó helyett pályázni, tehát ahhoz minimum kell

9 9 egy TÉSZ vagy valamilyen szerveződés, hogy mögé tudjunk állni és abban tudjunk segíteni, viszont a turizmusnak azokat a beruházásait tudjuk megcsinálni, amit magántőkéből nem csinálnának meg. A turizmushoz kötődik a gyógy- és termálfürdő rekonstrukciója, a gyógyrészleg rekonstrukciójáról beszélek, ami hozzávetőlegesen millió forint, ez 2,5 milliárdos nagyságrendű. Készen vannak Makovecz-tervei, ennek az átgondolása folyik Ruszinkó Ádám - a FIDESZ kormány gazdasági minisztériumának helyettes államtitkára volt -, az a szakértő, aki turizmushoz szerintem az országban azon a szinten ért, mint Makovecz úr az épülettervezéshez. Tehát ők jönnek, átgondoljuk, újrafogalmazzuk ezt a projektet. Nem mindegy, hogy 2,5 milliárdot mire költünk és itt nagyon fontos az is, hogy ennek a működésüzemelési költségét a fenntarthatóság oldaláról átgondoljuk, nagyon kell tudni azt itt a pénzügyesek, gazdasági szakemberek részére nagyon nagy szükség van, mert egy ekkora beruházás üzemeltetése, működtetése kormányfeladat a városnak. Tehát ezt csak úgy és csak olyan ütemben, csak akkor szabad megcsinálni, ha ennek a fenntarthatósági üzemelése már most a beruházás indításának stádiumában tiszta és látható. Ennek a specialitása volna a Marosi gyógyiszap hasznosítása. A gyógyiszap iránt volt egy pesti érdeklődő, tárgyaltam én is és a fürdő vezetője is vele, vásárol iszapot és külföldön is teríteni fogják. A szegedi, debreceni klinikák ezt az iszapot hasznosítják. A fürdőcentrumba van a tanuszoda, amelynek a beruházása jelenleg folyamatban van. A tanmedencénél többször elmondtam már, hogy szeptembertől júniusig tanmedence és amikor iskolai szünet van és nyáron meg strandidő, akkor meg kerítést nem építünk a meglévő fürdő és e közé, tehát akárhogy is vesszük a terület és a medence is a fürdővendégek komfortérzetét fogja javítani. Fontosnak gondolom a Maros-part rehabilitációját. Egyetértek azzal, amit a múltkor képviselő úr megfogalmazott, hogy nagyon figyelni kell, és ebbe azért egy kicsit fel is kell töltődnünk még információval a mozgásteret illetően, hogy a Maros vízminősége, a Verespatak ügye is érdekes lehet. De ennél sokkal fontosabbnak gondolom az összes többi körülményt, az aradi bőrgyártól kezdve sok minden más hogy hat ki a Maros vízminőségére, mert ha 2 milliárdot rá akarunk költeni a Maros-partra, akkor ezt csak így lehet. Természetesen annak tudatában vagyunk, hogy a Maros ki szokott önteni, ez várhatóan meg is fog ismétlődni. Pontosan ezért a későbbi tervek majd mutatják, hogy minden, ami értékesebb az lábakra van tervezve. Az összes terv úgy készül el, hogy a Maros kiöntése utána kitakarítás, fertőtlenítés és mehet az élet tovább. Ugyanígy néz ki a csónakház. Ennél is ez megoldható. Nagyon bízom abban, hogy a léckerítés szépen leszedve, emeletre elhelyezve csak a betonlábak kerülnek a víz birtokába egy áradáskor. Nincsenek hegyeink, dombjaink, de lesz kilátó, ezt a tervezők álmodták meg a Maros-part részeként. Így néz ki a jelenlegi napközis tábor a turizmus fejlesztése céljából. Ez pedig a vadászház. Eklektikus a megítélése, de ettől függetlenül maga a funkció, a cél az turisztikai szempontból mindenképpen jó. 4 szobás szálláshely, meg ehhez hasonlók vannak a Maros-házban. A turizmusnak nagyon fontos kelléke, járuléka a kerékpáros, lovas turizmus. Makón hál Istennek a lovas sportnak hagyományai vannak és lesz lovas útvonal, tanösvény, tehát itt a legősibb népi játék kellékeinek megteremtéséig sok mindent a turizmus magába foglal. A lovarda mindenképpen azok közé tartozik, aminek hagyományai vannak ebben a városban, és a jelenlegi vásártér területén ennek érelme van, hogyha megtervezzük és utána amikor a turizmus odajut akkor esetleg meg is valósítjuk. Ez a lovasokat mutatja. A Maros, mint ökológiai folyosó védett természeti területei azon értékeink közé tartoznak, amelyre oda kell figyelni. Szomszédságába van kákás, itt például ezek a célok valósulhatnak, amik itt fel vannak írva. Had tegyem hozzá, hogy több minden felvillant. Előfordulhat, hogy a futballpályát ki kellene tenni. Ha ez a rekreációs park megépül akkor a babafák, babapark, a focipálya esetleg, más ilyen sportcélú dolgoknak az ügye is kikerülhet erre a területre és ebbe a területbe van megálmodva az amire én is azt mondom, hogy vágyálom, ez az aqua park ügye. A vendégek kedvéért mondom el, hogy stratégiai kitörési pontként emlegetjük mi az aqua parkot, azért, mert van egy aqua park

10 10 Zalaegerszegen, van egy Hajdúszoboszlón és északon Mogyoródon. Ha a térképet vesszük elő akkor ez egy háromszöget alkot és délen nincs aqua park. Én azt gondolom, hogy a 43-as autópálya mellett, figyelemmel egy kicsit a román és egy kicsit a vajdasági piacra, ha befektető társat, megfelelő partnert találunk és időben lépünk, nem építik meg hamarabb a vajdaságiak vagy a románok, akkor ebbe nekünk lehet mozgásterünk. Ennek a megvalósításánál a szerencsének a véletlennek elég komoly jelentősége lehet. Akik látták ezt a bemutatót mindenkinek nagyon tetszik, azt mondják, hogy az autópálya mellett egy ilyen aqua park ez teljesen egyedi és nagyon reálisnak érzik. Ha ezt mi gyorsan meg tudjuk csinálni akkor utána érthető, hogy 100 km-en belül itt nem csinál senki más aqua parkot, tehát akkor nyertünk. Ehhez megfelelő módon állunk az ügyhöz, de képviselői kérdésre most is válaszolva, nem ebbe fecceljük a tervezési pénzek döntő hányadát. Fontosnak gondoljuk még a turizmus szempontjából a Koronából még hátralévő szállodai szobakeresztmetszet rendbetételét. Én Medgyesi Páltól hallottam legelőször a fürdőfejlesztés koncepciója kapcsán évvel ezelőtt arról, hogy a régi városházából gyógyszállót kellene csinálni. Én úgy gondolom, ha megcsináljuk a 2,5 milliárdos fejlesztést a város vagy eladja vagy egy gazdasági társaságba ezt a vagyonértéket beviszi. Pályázzon rá, csináljon belőle gyógyszállót, üzemeltesse, működtesse és lehetőleg a gyógyfürdővel egy menetbe épüljön meg, hogy a gyógyfürdő vendégek tudjanak hol aludni. Egy nyaktaggal összekötve át tudjanak menni a gyógyászati szolgáltatást igénybe venni. Had tegyem hozzá, hogy szorgalmazzuk a biopoliszhoz kötődően legyen egy megállapodásunk Szegeddel, mert én a Botka polgármester kollegámmal erről már megbeszéltem, hogy a 2000 ágyas klinikai tömbhöz kötődően, a reumatológiai rehabilitáció utókezelés stb. ennek a gyógyászati részlege itt valósuljon meg nálunk és a gyógyfürdő keresztmetszet adja azt a hátteret, ami ezt megcsinálja. Kórházigazgatóval is váltottunk erről szót, most már csak nekünk kellene megegyezésre jutni, hogy a biopolisz keretében ez is rendben legyen, tehát ennek az épületnek ez a sorsa. Ez volna tehát az a turisztikai célú fejlesztés, ahol nekünk olyan beruházásokat kell megcsinálni, amit a magántőke nem csinál meg, de ha mondjuk megépül a fürdő, akkor a környezetébe panziókat lehet építeni, a fürdővel szemben lévő házakból panziókat lehet csinálni. Esetleg nagyobb tőkével rendelkező jöhet hozzánk, hogy akár a rendőrség épülete, akár a szakmunkásképző épülete, akár a volt Kállai Éva kollégium épülete is szóba jöhet. Ebből a kollégiumból például egy nagyobb családi jellegű panziót is meg lehet csinálni. Míg a fürdő a jelenlegi állapotában van, addig fölösleges panziót csinálni. Én úgy gondolom, hogy ennek gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő vonzata van és nem akármilyen, mert már felsőfokú végzettséggel is nyithat valaki panziót, sőt lehet, hogy úgy a jó. Én úgy gondolom, ez egy jó cél, az önkormányzat ennek az ágazatnak a fejlesztésével tud rásegíteni a munkahely létesítés, munkahelyteremtésre. A közlekedési infrastruktúrába mi azt gondoljuk, hogy egyrészt Makó, Nagylak összeköttetésébe terveztetjük a kerékpárutat. A kiszomboriak is megnyerték a pályázatot, Makó, Kiszombor között már van kerékpárút, Kiszombor megcsinálja egész a határátkelőig a kerékpárutat, már kész is van. Ehhez képest Makóról Szegedre a kiszombori határátkelő felé és Nagylakra el lehet jutni kerékpárral. Most már az következik, hogy a városon belül közel 1 milliárd Ft értékben az utak után a kerékpárút hálózatot is csináljuk meg. Sokszor elmeséltem már, hogy makói fiatalokkal beszélgettem és a lényegi igényük a kerékpárút volt. Igazuk van. A következő prioritás a humán infrastruktúra fejlesztés. Ebbe tartozik bele, az előbb már egy kicsit citált kórházfejlesztés akként, hogy ez a kórház nem ezzel az ágyszámmal, ami most van, egy es nagyságrendű aktív ágycsökkentéssel, de abból 70 rehabilitációba, mozgássérült profilba, reumatológia ügyben visszakapható. Ha a kórház fejlesztése, kitörési pontja a fürdőfejlesztéssel összekötődik, akkor ennek egy ilyen típusú jövőképének van realitása. Azt gondolom, hogy ehhez kell utána a kórház visszamaradt épületeit pályázatokkal európai színvonalúvá tenni, pont úgy amilyen módon európai színvonalú az ami m ár kész van. Ennek a becsült összege körülbelül 2 milliárd. Ugyancsak a humáninfrastruktúrába gondoljuk a Kálvin iskolát. Ezt jó

11 11 lenne valamelyik központi operatív programba beletudni, nem mindegy, hogy egy két és fél milliárdos fejlesztés a regionális operatív programból kerül finanszírozásra vagy máshonnan. Ennek terveit is Makovecz Imre munkatársai készítették el. Fontosnak gondoljuk emellett az épületeink rendbetételét. Ezek nagyon becsült összegek, amikor a tervek elkészülnek, akkor tudjuk pontosítani, ez tervezési nagyságrendbéli számok a 200 millió, 10 millió is. Ugyanígy fontosnak gondoljuk a Kertvárosi iskola rekonstrukcióját, ott én azt a másfél milliárdot nagyon túlzónak érzem, az 500 milliót érzem inkább reálisnak. Fontosnak gondoljuk az Almási utcai iskolarekonstrukciót. Ott az igazgató úr ügyesen pályázott, mostanában nem óriási, de komoly pénzt költöttünk arra az iskolára és ez a közvetlen fejlesztési célt jelzi ez a szám. Óvodai épületek Európai Uniós színvonalúvá tételébe a Kálvin téri épület, Kassai épület és a Zrínyi utcai épületnek a felújítása van tervezve. Régen várat magára az Erdélyi püspök utcai épület rekonstrukciója, ami szerepel a céljaink között. Fontos a Petőfi parki épület, valamint a másik kettőnek is a rendbetétele. Egyéb ilyen típusú fejlesztéseink között a Mozi, Istókház, Petőfi park ügye az, ami fontos. A bölcsőde korszerűsítés, ha picit is javul a munkaügyi helyzet, az egyből nagyon fontossá válik, ezt majd fontosságba egy kicsit előrébb kell rangsorolni, és akadálymentesítés, játszótér felújítás szerepel még a céljaink között. Szépek azok a játszóterek, amik elkészültek, kérdés volt korábban, hogy mikorra kell mindenütt az Európai Uniós normáknak megfelelni, 2/3 úton vagyunk ez ügyben. Ez volt a humán infrastruktúra fejlesztés. Településfejlesztési akciók körében fontos rendbe tenni az alapdolgainkat. A villamoseneregia hálózat korszerűsítés nagyon komoly pénzt jelent, de nagyon fontos és komolyan megoldandó feladat és probléma most itt az Internet világában, számítógépes terhelés mellett. A parkolási lehetőség is azt gondolom, hogy fontos. Csapadékvíz elvezető rendszert nem kell kommentálni, pláne most, amikor vizes esztendők vannak, mindenki számára evidencia. A műemléképületeink megmentése, városháza felújítása. Én azt hiszem, hogy kiböjtöltük azt, hogy az udvar meg a ház is egy kicsit jobban nézzen ki. A Csipkesori felújítást is régóta mondják az ottani vállalkozók. Tehát a könyvtár az bele kell, hogy férjen valamilyen pályázatba, térségi feladata van, tehát vagy a ROP-ba, vagy a címzett támogatás utódaként valamelyik országos operatív programba. Makovecz Imre többször kifejtette, hogy ezt szívesen áttervezné. A földszintje könyvtár meg internetes könyvtár, az emeleti rész az pedig egy galéria. Vetődött már fel az a gondolat, hogy esetleg a Kárpát-medencei művészeti alkotásokat magába foglaló kiállítási felület lehetne. Amikor Kocsis Imre festményét megvettük akkor meg az is megfogalmazódott bennünk, hogy méltó helye annak a Kocsis Imre képnek valószínűleg ebben a galériában lenne. A kettő szerintem nem zárja ki egymást, se a kárpát-medencei, se a Kocsis Imre. Fontosnak gondoljuk a focipálya ügyét. Megerősítem az előzőekben elmondottakat, hogy mikorra ezt a pályázatot beadjuk és megnyerjük, akkorra legyen már a Kákási ügy szimbiózisba a focipályával. Erre a pályára ráköltünk 100 vagy 200 millió forintot, döntsük azt el, hogy ezt itt költjük rá a pályára, vagy kint kellene egy pályát építeni Kákásba úgy, hogy parkolóval, stb. normális európai színvonalú pálya legyen a vége. A járdakorszerűsítést képviselőknek nem kell mondani, lakosságnak is szerintem szívügye. Amivel hátravagyunk még az a járdaépítés. 1/7-nél tartunk a járdafelújításba, körülbelül 2 milliárdos nagyságrendű ami még hátravan. Fontosnak gondoljuk ezt. Egyéb fejlesztési lehetőségek listája, a városképi jelentőségű épületek felújítása, Hunyadi, Kálvin utca, Szegedi utca által határolt terület, Honvéd városrész, Csipkesor mögötti területek. A Makovecz rehabilitáció nem azt jelenti, hogy ott elkezdünk festeni, hanem Makovecz Imre nagyon szépen megtervezte a Hagymaházzal szemben, a Csipkeházak raktáraira ráépítve, összeépítve egy üzletsort, ami az ő általa balkáni hátsó udvarnak nevezett városképet megszüntetné és európaivá tenné. Szépek a látványtervei az tény, ezt elsősorban privát tőkével gondoljuk megoldani. Valószínűleg egyszer megépítünk egyet, hogy legyen kedve a többinek hozzá, körülbelül ez lenne a megoldása az ügynek. A bérpalota üzletei, maga az egész bérpalota is fontos lenne. És itt jön az az idézet, amit mostanában használni szoktam, ra ez

12 12 halmozottan igaz, a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni, csak a hanyatlás megy magától. Én bízom abban, maradjunk a sikernél, én legalább is ebben vagyok érdekelt láttuk most, hogy körülbelül mik azok a célok, amit meg akarunk valósítani milliárdos fejlesztéssel az elkövetkező 4 évben. Nem vettem bele ebbe a számba az autópályát, mert nem mi építjük, nem vettem bele a szennyvizet, mert az külön forrásból megy, és nem vettem bele az ivóvizet se, az egy határeset, nem tudom, hogy azzal mit tudunk kezdeni. Én az összes többire értem azt, hogy ahhoz, hogy itt sorba tudjunk állni, ahhoz nekünk 4 év alatt minimum, legalább egymilliárd önerőt össze kell szedni. A jelenlegi költségvetési állapotunkhoz képest ez évi 300 Ft millió spórolást jelent. Én úgy gondolom, hogy ez a 300 Ft millió spórolás ez azt jelenti, hogy csodák nincsenek. Csodák én szerintem nincsenek, ehhez a mostani mínusz 50-hez képest úgy tudunk plusz 250 állapotába kerülni, tehát 300 millió Ft-ot összeszedni, ha amennyire lehet a működés biztonságának veszélyeztetése érzékelhető színvonalcsökkentése nélkül csökkentjük a kiadásainkat, másik oldalról pedig növeljük a bevételeinket. És ezt akként tesszük, hogy ez a szociális érzékenységünket is bizonyítsa, tehát a szociális területen semmi olyan lépést nem tervezünk, ami a jelenleginél rosszabb. Fogjuk látni a százalékokból. Kéményseprés most csak kiírjuk a pályázatot. Közterület-használati díjnál egy 15 %-os növekedést tervezünk, erről szól az előterjesztés. Maros-parti telkek eladási áránál egy 20 %-ot. A városi piacnál ott nem emelünk díjtételt, csak a bérleteknél lesz változás. A szippantás 3,41 %-os költsége se nevezhető óriásinak. Én azt gondolom, hogy a mezőőri járulék 10 %-os növekedése szintén önmagáért beszél. A mezőőri járuléknál ezt azért úgy sikerül megcsinálni, hogy a négy mezőőr helyett hármat alkalmazunk. A mezőőri járulék lényege az, hogy önhordónak kell lenni, az állami támogatás 2,4 milliójával együtt fedezni kell a bevételeknek a kiadás költségeit. A következő ügy a helyi autóbusz-közlekedés. Ez kormányzat által meghatározott, %-os. 13 a jegy, 15 % a bérlet díjtétel emelése. Gyerekétkeztetésbe látjuk, hogy az infláció mennyire várható jövőre, ehhez képest 6,4 %-ot emelünk. Családok átmeneti otthonába szintén 6,4-et, szoc. étkeztetésbe a jövő évi 7-8, vagy 8-9 %-os inflációnak a felét, 4,5-öt. Házi segítségnyújtásba 9,6-ot. Egyedül az idősek gondozóháza, amely azért komplex szolgáltatást nyújt, ott lesz egy 17 %-os emelés. Az idősek klubjába az infláció fele, tehát 4,5 %-os. A jelenlegi szabályozás szerint mi a távhőhöz nem nyúlunk, a koncesszorunk azt mondta, hogy nem kéri a jövő évi koncessziós díjtétel emelést, megérti az emberek állapotát, mondjuk ez a legkevesebb ahhoz a beruházás csúszáshoz képest, amit eddig ő megvalósított. Az átütemezettet vállalja és ott majd az országos gázdíj kompenzációban 5 sáv van, amiből háromba érzékelhető a kedvezmény, kevesebbet fizetnek, mint eddig, és két kategóriában fizetnek többet. Az viszont, hogy ez személy szerint hogy oszlik meg, amíg be nem adják erre nem tudunk választ adni. A szemétszállítási díj az, ahol összességében nem lesz óriási a díjtételemelés, viszont az átrétegződés miatt, mert a támogatást átdolgoztuk, ezért lesznek személyek, akiknél ez egy markáns díjtétel változást fog jelenteni. Azt kell tudni, hogy ebbe 10 milliós nagyságrendű pénzt tett bele eddig a város, ez a mostani díjtétel rendezés az átrétegződés is azt jelzi, hogy mi ezt a 10 milliót nem kívánjuk betenni, és egyébként önhordóvá válik. Az előterjesztésnél is utalni fogok rá, de már most elmondok annyit, hogy 6,5 %-ot kért a szolgáltató, mi 3,5 %-ot adunk, ez volt a másik alternatíva. Ennek egész egyszerűen az a magyarázata, hogy szerintünk keresni kell még olyan tartalékokat, ami a rendszerbe van, ugyanis amikor indítottuk a szemétszállítási díjat, akkor 400,-Ft/hó/fő volt a fizetés tarifája, amiért ők megkapták, és akkor az A.S.A. 500,-Ft-ért vállalta volna. Az akkor 20 %-kal lett volna drágább. És a mostani díjtétel változás az azt eredményezi, hogy nekünk, ha átlagosítjuk ezt az egészet 820,-Ft-nál tartunk és Vásárhely 860,-Ft-nál. Időközben a különböző jogszabályváltozásoknak köszönhetően, a szolgáltató eltért az eredetileg vállalt kötelezettségétől és közelítünk az A.S.A. díjaihoz. Én azt gondolom, hogy most maradunk ezen a szinten és majd egyeztetünk, hogy jövőre hogy legyen tovább. Lakossági szemétszállítási díjtétel alkalmazásának ez a képlete, hogy ez mit jelent az önkormányzat szempontjából, durván 2 millió forintos

13 13 bevételt jelent, tehát nem ezen fog gazdagodni a város. Ivóvíznél tulajdonképpen egy 10 %-os díjtétel változást tervezünk, ivóvíznél szintén a támogatási rendszer átalakítását tervezzük, ugyancsak 10-10,5 milliót tettünk eddig bele, azt tervezzük, hogy ne tegyünk bele többet és ugyanazt a bérleti díjat kapjuk meg, amit eddig a közmű bérleti díjként megkaptunk. Adótétel változásokra térek rá. Egyedül az építményadó az, amely egy alváltozat esetén 30 %-os növekményt fog jelenteni, 600 helyett 780, 400 helyett 520, 200 helyett 260, és az egyéb területeken pedig a nem kiemelt területen 300 helyett 390-et, tehát a 30 %-kal fel van szorozva. Ez azt jelenti, hogy az építményadó tétel megállapítása óta az infláció durván 20 %-ot tesz ki és a 20 %-on felül egy pici plusz pénzt kérünk, ez 10 %. Tegnap este volt egy fórumon, bemutattam nem csak az adótételek tervezett változását, hanem fejlesztési célokat is. Látva a hozzá szükséges adótétel emelés és más intézkedések megtételét megkérdeztem azt, hogy mi a véleményük erről. 32:1 arányban szavazták meg, negyvenen voltunk a teremben. Legrosszabb esetben 32:8, amit megszámoltunk az 32:1 volt, maradjunk ennyien. A telekadó ára körülbelül így változik 75-ről 80-ra. A kommunális adónál ez az előterjesztés tartalmaz adóemelést, amióta nem emeltünk kommunális adót azóta ez 9.200,-Ft-ra jönne fel, ha a KSH inflációval szorozzuk fel. Mi 9.000,-Ft helyett 8.000,-Ft-ba gondolkodunk, tehát 6.000,-Ft-ról 8.000,-Ft-ra jön fel és az iparűzési adó bevételnél van tervezve gyakorlatilag egyetlen olyan lépés, hogy 12 %-ról 6 %-ra csökkentjük azokat a kedvezményeket, amiket a különböző civil szervezetek vehetnek igénybe. Kértem a vállalkozókat és kérem most is, hogy ne csak a mi adópénzünkből, forintunkból támogassák a civileket, hanem egy kicsit az iparűzési adó növekmény mutatja azt, évi 70 millióval nőtt ez az adóösszeg, ez azért a gazdaság egy nagyon pici pendülésére utal. Ha valaki ismeri az iparűzési adó kiszámításának a módját, ez egyértelműen a gazdaság pozitív tendenciáját mutatja. Nem túl sokat, de legalább ezt a kicsi pénzt, amit ebből kiveszünk ezt ugyanúgy adják meg a civileknek a saját nyereségük terhére és ne a mi adóforrásunkból. Ez a kérés. Gépjárműadó körülbelül ez várható és akkor végére értünk a dolognak. Befejező kommentárként én annyit szeretnék mondani, hogy ezek voltak azok a tételek, amik díjtételemelést jelentenek. Emellett fontos tudni azt, hogy a kiadások csökkentésébe is nagyon komoly intézkedéseket tervezünk. A testület önmagán kezdte a spórolást. A tiszteletdíj megállapító rendelet összességében nem megtakarított forintokat jelent, hanem ha az előző struktúra maradt volna és a jelenlegi jogszabályt alkalmazzuk akkor ez durván 31 millióval került volna többe. Jelen pillanatba ezt a 30 milliót kispórolja a testület azzal, hogy 11 bizottság helyett 6 bizottság működik, a korábbi tag helyett 7, 5 és 3 tagúak a bizottságok, nincs bizottsági kültag, nekem nincs költségtérítésem, differenciált az alpolgármesteri tiszteletdíj, papírköltség, stb. 50 milliót veszünk ki a városháza apparátusának költségvetéséből. A napirend megszavazásánál említettem, hogy a hivatal létszámcsökkentésének előterjesztése is a testület elé kerül, ez január 1-jétől hatályban van. Csak az millió forintot jelent, és 15 millió pedig lesz az egyéb járulék. Emellett a különböző szakfeladatokon olyan spórolást csinálunk, aminek az eredménye 150 millió Ft körüli összeg. Az adótétel változás, amit végigvezetünk az 100 milliót jelent, így áll össze összességében a 300 millió forint. Ez a 150 millió Ft ez rengeteget jelent. Nagyon sok helyen visszalépünk az eddigiekhez képest. Csak érzékeltetni szeretném, például a kampányban is sokszor elhangzott, én úgy gondolom, nem volt annyira hivalkodó ez a korábbi időszak sem, mint ahogy a kampányban felerősödött a fogadásokat illetően. Én fogékony vagyok erre az észrevételre, én nem vagyok se egy ebédelős, se egy vacsorázó típus, tehát ez személy szerint eddig se érintett, én azt gondolom, ha úgy tetszik legyen az egyik legnívósabb rendezvényünk az augusztus 20-i zsíroskenyér-parti. Azt gondolom tehát, hogy a fogadásokat minden egyes helyen számottevően vissza kell venni és ezen nagyon komoly tételbe spórolni kell. Például nagyon régóta vívódunk ezen, most meg fogjuk azt lépni, hogy nem mi mondjuk meg, hogy mikor legyen Hagymafesztivál, mikor ne, mert ezt a Hagymáért Alapítvány Kuratóriuma dönti el. Mi azt tudjuk megmondani, hogy Makó Város

14 14 Önkormányzata évi 5-6 millió Ft, 15 millió forint támogatást kétévente tud beletenni ebbe pályázattól függően. Kétévente tudjuk megtámogatni az expót. Például a Bálint Márta a Közművelődési Kht. költségvetése az eddigi 90 milliós támogatáshoz képest 4,6%-kal csökken és ki kell gazdálkodni a 15 millió forint energiaköltséget. Ha úgy tetszik 20 milliós spórolás van beletéve abba a költségvetésbe, ami több mindent jelent. Jelent különböző díjtételek bevezetését, jelenti azt, hogy nem óriási összeggel, de belépődíjas lesz az operettfesztivál, ez várhatóan 200,-Ft-os belépődíjat fog jelenteni, egy picit emelkedik a Makói Muzsika díja az eddigi 200,-Ft-hoz képest 300,-Ft-ra, csak a komolyzenei marad 200,-Ft, a Makói Muzsika 4 előadás helyet hármat fog tartalmazni, elmarad a Haverock Party stb. Ilyen típusú lépéseket tervezünk. Külkapcsolatokban azt gondolom, hogy a történelmi magyar területeken lévő Adával, Zselizzel, Csíkszeredával tartani kell az eddigiekben kialakult kapcsolatokat és a többi testvérvárosunkkal Jasło mintájára pályázatorientálttá kell tenni ezt a kapcsolatot. Nevezetesen mostanában kialakult az a gyakorlat, hogy török utat, német utat már a vállalkozók finanszíroztak. Ha a vállalkozók finanszírozzák vagy ha pályázaton nyerünk rá pénzt akkor megy ez a kapcsolattartás. Azt gondolom, hogy a Makóról elszármazott települések delegációját se fogjuk évente meghívni, hanem ciklusonként egyszer meghívjuk valamennyit és akkor megemlékeztünk arról, hogy hová vándoroltak ki. Tehát ilyen típusú lépésekbe gondolkodunk, ahhoz, hogy az önerő összegyűljön. A kitüntetések esetében is változtatásokat tervezünk. Kitüntetés esetén régóta mondogatja már Gilicze úr, hogy ciklusonként elég volna egy díszpolgári címet kiadni. Én most azt gondolom, hogy meg tudjuk hozni azt a rendeletmódosítást, amelynek eredményeként Makó Város Önkormányzata úgy dönt, hogy ciklusonként egy díszpolgári címet ad ki. Az eddigi 56 pedagógus kitüntetés helyett 18-at adunk ki, minden kitüntetésünket visszaléptetjük 1/3-ára, ezzel is érzékelhető pénzt tudunk megspórolni. Ilyen típusú lépésekkel, intézkedésekkel kiadás csökkentéssel, bevétel növeléssel tudjuk megteremteni azt a 250 millió forintot, ami a időszakának első négy éve, milliárdos fejlesztésének az 1 milliárdos önerejét előteremti. Én nagyon megköszönöm a figyelmet, egyenként megyünk az előterjesztésekkel és oda már csak néhány szavas felvezetést mondok, mert az összeshez a felvezetést a költségvetési koncepció kapcsán elmondtam. Szükségesnek gondoltam azt, hogy mindenki lássa, hogy amikor adót emelünk, meg vízdíjból, szemétdíjból kivesszük a millió önkormányzati támogatást ezt nem azért tesszük, mert lelketlenek vagyunk, hanem azért tesszük, mert magunk és a gyerekeink jövője miatt nem mondhatunk le a város fejlesztéséről, ahhoz pedig önerő kell és ezt nem tudjuk másként megteremteni. Köszönöm a figyelmet. Tisztelt testület! Ajánlom még egyszer mindenkinek, a teremben ülőknek is figyelmébe, hogy a költségvetési koncepció tárgyalásánál közmeghallgatást tartunk. A költségvetési koncepció a jövő évi költségvetés összeállítását előzi meg, annak a stratégiai fő vonalait tartalmazza abban a szellemben, amit az előbb én elmondtam. Ezzel a rövid felvezetővel vitára bocsátom a költségvetési koncepciót. Tessék parancsolni tisztelt testület, kedves teremben ülők! Kérdés, észrevétel, vélemény van-e? Csináljuk úgy, hogy először a testületi tagok mondják el véleményüket, utána pedig ha van másnak észrevétele szívesen hallgatjuk azt is. Endes Zsigmondé a szó! Endes Zsigmond települési képviselő: Tisztelt képviselő-testület, tisztelt polgármester úr! Örömmel hallottam polgármester úr előadásában ezt a sok lehetőséget, ami itt a város számára előttünk van, de nem tudom továbbra se, miért nincs munkalehetőség a városban. Ezzel úgy vagyok, mint a cipész szakmával, nem vagyok benne jártas, csak egy alig használhatatlan cipőt sikerült kifognom. Másutt egy es városban hasonló, de nem azonos megvalósult és tervezett fejlesztési elképzelések voltak és vannak. Náluk az élet jó, nálunk pedig rossz, én pedig

15 15 az egészet nem értem. Másutt azt mondják, Makó érdekérvényesítő képessége a pályázatban, másban egészen kiváló, de náluk az élet jó, nálunk pedig rossz, én például az egészet nem értem. Másutt azt mondják a városunk vezetője közismerten nagyformátumú politikus, de náluk az élet jó, nálunk pedig rossz. Én pedig az egészet nem értem. Én a makói gazdaság mostani erejéből és azon koncepció hatásából el tudok képzelni egy ezres virágzó várost, de ennek születésének feltétele egy 25 ezres Makó halála. Én meg ennek a 25 ezres városnak vagyok az egyik képviselője. A tárgyra térve. A megválasztásunkat megelőző kampányidőszakban pártállásra tekintet nélkül azt mondtuk, hogy Makó legfontosabb problémája a munkanélküliség. A polgármester úr eskütételekor megtartott programbeszédébe ugyanezt ismételte meg. Ugyanakkor most, az előttünk lévő és a most szavazásra váró évi költségvetési koncepció ennek a lehetőségét meg sem próbálja megteremteni, sőt kifejezetten kizárja. Annyit tudunk, hogy a tervben szereplő fő beruházási célok csatornázás, fürdőfejlesztés, könyvtár rekonstrukció, Maros-parti üdülőtelep rendezése, fejlesztése, lovardaépítés és város szépítészet. Ezek kétségtelen makói álmok hiteles gyűjteményének része. De a koncepciónak első látásra három alapvető hibáját látom. A munkanélküliség helyzetén érzékelhetően nem javítanak. A tervezett beruházások valószínűleg veszteséget fognak termelni, melyek nagy összegű támogatásra szorulnak a város költségvetéséből, ami újabb és újabb adóemeléssel teremthető elő, sokba kerülnek. Kb. 40 milliárdba, ami elvesz minden anyagi erőt, a munkahelyteremtő és nyereségtermelő beruházások elöl. Ehhez a koncepcióhoz az önerő nincs meg. Nyereségtermelő és jól adózó vállalkozások már pedig nincsenek. Ezért az önerő kizárólag az önkormányzati szolgáltatások csökkentésével, a lakosság további adóterheivel teremtheti elő az önkormányzat, akik munkanélküliek, alkalmi munkások és jobbára többsége bérminimumon tengődik. Most az asztalunkra kerülő gazdasági koncepció nem új. A város 12 éve ezt követi és ennek eredménye a jelenlegi gazdasági helyzet is, az, hogy nincs szabad pénzügyi forrás pályázati önrészre, és magas a munkanélküliség. Ha ezt tovább folytatjuk és a költségvetési koncepciót megszavazzuk, a munkanélküliség konzerválására további adóemelésekre szavazunk. Kedves képviselő-társaim, tisztelt polgármester úr! Mindezek alapján azt kérem, hogy gondoljuk át még egyszer Makó város gazdasági koncepcióját, ne szavazzunk most, vagy szavazzunk ellene. Ezek a makói emberek problémáin nem segítenek, sőt olyan helyzetbe sodornak bennünket, amelyek hosszú távon is kilátástalanok. Javaslom, hogy a költségvetési koncepció átdolgozásához gazdaságilag sikeres, hasonló adottságú Dél-alföldi települések fejlesztési politikájának, módszereinek, eredményeinek tanulmányozását. Utóirat. Tegnap este egy makói asszony kérdésére nem tudtam felelni az utcán, így továbbadom. A kérdés: miért teszik ezeket velünk? Dr. Buzás Péter polgármester: Tessék parancsolni, további kérdés, észrevétel, vélemény van-e? Orbán Imréé a szó! Dr. Orbán Imre települési képviselő: Tisztelt testület! Osztozom Endes képviselő úrnak abban a reményében, hogy ezeknek a fejlesztéseknek eredményét látja a város és valóban azt mondhatom, hogy ezek nagyon szép álmok, és hogyha ezek megvalósulnak, valószínűleg nincs az a makói, aki ne örülne neki. Ugyanakkor polgármester úr azt is említette, hogy adót emelünk, kivonunk, és sok helyen visszalépés lesz majd a város életében. Egyetlen egy dolgot nem vizsgáltunk ezeknél a felvetéseknél, hogy mi ennek az oka. Látjuk az előterjesztésben a különböző megfogalmazásokat, hogy csökken ez, csökken az, reálbér csökkenésre számíthatunk, különböző díjak emelkednek, az önként vállalt feladatok csökkennek és így tovább, és mindannyiszor meg lehetne fogalmazni, hogy mi ennek az oka. Mi az, ami idevezetett, hogy ezek az adóemelések, kivonások a sok helyen tapasztalható visszalépések megvalósulnak a városban. A kérdés felvetése azért is érdekes, mert nem egy hatalomváltás után

16 16 vagyunk. Nem arról van szó, hogy megbukott egy kormány, és most egy teljesen új valamit kell megvalósítani. Magyarországot 5 éve szocialista kormány vezeti, és Makó városában is 13 éve szocialista vezetés van, és most jutunk oda ezek után az évek után, hogy ilyen jelentős változások vannak. Ez most egy természetes fejlődésnek az eredménye, elkerülhetetlen, hogy Makó városa idejut, vagy pedig valamiféle oka van? Én azt készséggel elhiszem, hogy nehéz gazdasági helyzetben van az ország és a város. Lehet, hogy az is elképzelhető, hogy a baj nagy, az is elképzelhető, hogy ezek az emelések, kivonások, a sok helyen tapasztalható visszalépések elkerülhetetlenek. Az is bizonyos, hogy ezeknek a megvalósításához egy társadalmi összefogásra lesz szükség, amely összefogás nem fog megszületni anélkül, hogy meg tudnánk mondani az embereknek, hogy mi az oka ennek. Tehát nem csak megteremtődött, hogy emelünk, kivonunk és visszavonulunk, hanem valamilyen módon ennek az eredőjét, ennek a kiinduló pontját is meg kell tudnunk magyarázni. Azért is nagyon fontos, mert még egyszer hangsúlyozom, nem egy bukott kormányzati időszak után vagyunk, hanem egy folytonosság tapasztalható az ország és a város irányításában, viszont ezek a lépések mindenképpen azt sugallják, hogy itt valamiféle hatalmas változás van. Ez azért nagyon fontos, mert ha támogatást akarunk e mögé, és ha azt akarjuk, hogy a makói emberek ezt a keserű pirulát, pirulákat lenyeljék, tudniuk kell, hogy mindez honnan ered. Mi annak az oka? Hogy hol, ki, mit rontott el, hogy most ezeket az intézkedéseket Makón és esetleg országosan is - polgármester úr, országgyűlési képviselő is - be kell vezetnünk? Látom szépek a tervek, de valahol az okoknak a felsorolása hiányzik. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: Tessék parancsolni! A testület tagjainak van- észrevétele? Mágori Józsefné települési képviselő: Tisztelt polgármester úr, kedves képviselő-társak! Többször végighallgattuk már a polgármester úr előadásában a nagyra törő terveket és volt alkalmunk már egyszer a hozzá vezető utat is megismerni. Ez ma csak az ismétlés a tudás anyja volt. Itt mindenki okokat keres, hogy miért van erre szükség. Én elhiszem azt, hogy a városnak fejlődni kell, és itt van most egy nagy lehetőség ezt mindenképpen ki kell használni. Én az arányokkal nem értek egyet. Azok az infrastrukturális beruházások, amik itt tervbe vannak véve azok mind gyönyörűek, de ellentmondást látok. Én nagyon remélem, hogy az a fidesz-es úriember, akit megbíz a város, hogy egy hatástanulmányt készítsen, az majd rá fog világítani az itt lévő hibákra. Én azt gondolom, úgy működne ez igazán, ha kitalálnánk egy csapás irányt. Mondjuk legyen ez a gyógyturizmus, amiből ezen a mi vidékünkön nincsen elegendő szolgáltatás. Ez egy nagyon jó ötlet. De abban a pillanatban, ha a gyógyturizmust választjuk fő csapásiránynak, akkor azzal meghatároztunk egy korosztályt, akik ide fognak jönni Makóra. Ez valószínűleg nem a 20 éves evezős lesz, meg nem a 30 éves lovagló, hanem nagy valószínűséggel a köszvénnyel, reumával bajlódó idősebb korosztály. Ez egy nagyon jó ötlet, mert Európa boldogabbik felén a nyugdíjasok nagyon jól élnek, évente kétszer, háromszor, ötször mennek valahova külföldre, délre, északra nyaralni, pihenni, ez lehet egy nagyon jó turisztikai cél, gyógyturisztikai. De ettől kezdve az összes többi beruházásnak olyannak kell lenni, amit ez kiszolgál, kiegészít. Nem fogja kiszolgálni az, hogy ki megy lovagolni, csónakázni, fürödni, meg nem tudom mit csinálni a Maros-partra, éves emberekről beszélek én. A másik, a nyugdíjasok útjait, amit nyugaton rendes utazási irodák szerveznek úgy csinálják, hogy még ott valami plusz szolgáltatást kérnek. Tehát szórakoztatni kell az időseket. Én egy hangot nem hallottam arról, hogy ha itt van valaki egy-két-három hétig azon kívül, mint hogy bekenik iszappal, meg masszírozzák, meg mondjuk úszik egy keveset mi a jó istent fog itt Makón csinálni. Olyan programokat, és programlehetőségekhez való hozzájutást kellene kitalálni, ami a környékünkön nincs, és nem Romániából, Szerbiából várni a vendégeket, hanem talán Hollandiából, Németországból, Franciaországból, aki fizetőképes kereslet, mert így fog

17 17 munkahelyet teremteni a város. Ha nagyszámú szolgáltatás erre ráépül akkor Endes Zsigmondnak az a válaszom, hogy ez egy munkahelyteremtő program is lehet. Én ezt akartam elmondani, hogy szakembert kell megbízni, aki nyugdíjasok szórakoztatásába otthon van és találjon ki valamit, ami itt a környékünkben nincs. Ha majd nem lesz ötlet, nekem van, de nem akarok elé menni a dolgoknak. A második dolog. Én itt az adóemelésekkel elvileg egyetértek, a gyakorlati kivitelezése pedig nem normális. Nem lehet azt megcsinálni a Makón élő, vagy akár az országban élő emberekkel, hogy 4 éven keresztül soha, sehol, semmit nem emelünk, és utána jön a negyedik év, a választások után, megnyerjük a választást, mindenki a maga szintjén és államilag is és helyhatóságilag is csinálunk egy nagy áremelést. Ez nem tisztességes. Egy kétgyerekes, minimálbéren élő család nyakába borul minden, nem a vállalkozókról beszélek, csak az átlag, munkát vállaló emberekről. Minden évben inflációkövetően kellene emelni mindent, és nem jelentene négy évenként ekkora terhet. Az utolsó dolog, amit elmondanék a vállalkozókat érinti. Buzás úrnak van egy nagyon szimpatikus mondása, pályázni, pályázni, ez a vállalkozóknak szól, munkahelyet teremteni, fejlődni, integrálódni az egész európai gazdaságba. Ez remek dolog, de ha állami szinten is plusz terheket rónak ki rájuk, akkor szeretném tudni, hogy hol lesz az önerejük. Mert arról ugyan én nem hallottam még soha, hogy van az államnak egy olyan büdzséje, ahol önerőért lehet pályázni, mint az önkormányzatnak. Itt hal meg a dolog. Én ebbe is kérném a vezetést, meg a többséget, meg akik szavaznak, hogy ezt gondolják át. Én elhiszem, hogy vállalkozóellenes hangulat van, de vegyék tudomásul, hogy Makón is azok adnak legtöbb munkahelyet. Nem a multik, nem a 15 embert foglalkoztató LIDL, meg a 10 embert foglalkoztató Penny. Nem azok adják a tömeg munkahelyeket. Utoljára és nem utolsósorban nagyon örülök neki, hogy egy kicsit átalakul a város pénzszórási szokása, és kezd közelíteni a normális gondolkodáshoz. Örülök neki, hogy a város nem vállalja fel népnemzeti programok finanszírozását, mint a Hagymafesztivál volt. De egy dologra megkértem polgármester urat, mert én megkerestem az ötleteimmel, hogy én annak ellenére, hogy a város nem támogat minden évben Hagymafesztiválos kulturális rendezvényeket, szakmai napot mindenképpen rendezni kellene. Mondhatni azt, hogy az önkormányzatnak nem kerül semmibe, - hogyha megalakul az új Hagyma Terméktanács, akkor rá szeretném venni a tagságot -, hogy szakmai napot rendezzenek és én ennek a szakmai részét el is vállalom, ha nem alakul meg, akkor én, mint képviselő fel szeretném ezt vállalni. Több ötlet van a fejemben, a mezőgazdasági termelőknek szeretnék ötletet adni., Voltam egy kétnapos gazdasági konferencián és ott kaptunk egy ajánlatot egy új kultúrnövény bevezetésére. Elképzelhető, hogy annak lenne a termelési technológia és egyéb ismertetése. Valamikor Makón őshonos növény volt, de ebbe kérem viszont az elvi önkormányzati támogatást. Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Köszönöm szépen. Van-e még a testületi tagok közül Marosvári Attiláé a szó! Marosvári Attila területfejlesztési tanácsnok, települési képviselő: Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Nem vagyunk könnyű helyzetben, hallgatva a vitát. Én most már 13. éve vagyok a testületben és minden költségvetési tervezéskor felvetődik valakik részéről, - minden kampányban direkte felvetődik valakik részéről - a város és a munkahelyteremtés összefüggése. Endes Zsigmond képviselő úr is egy kicsit pikírt hozzászólásában, leírt hozzászólásában is erről beszélt szemrehányást téve a tekintetben, hogy mást csinál a város és másról beszél a városvezetés a kampányban. Tudomásul kellene vennünk azt, hogy egyetlen egy önkormányzatnak sincs direkt ráhatása, direkt befolyása a gazdaság fejlődésére. Indirekt módon a helyi adókkal, a vállalkozást segítő különböző technikákkal természetesen van. Olyan szempontból is van köze a város gazdaságához, hogy általában az önkormányzatok, a települések legnagyobb, vagy egyik legnagyobb foglalkoztatói, tehát ily

18 18 módon a munkahelymegtartás, munkahelyteremtés szempontjából van szerepe. De olyan eszközei egy településnek, amivel gazdaságélénkítést, gazdaságfejlesztést segíthet, vagy generálhat nem igazán vannak. Nagyon fontos arról is beszélni, hogy az, hogy Makó gazdasága itt tart, közvetlen összefüggés a város vezetésével, a város irányításával kapcsolatban nincsen. Sodródik ez a város, ha valaki ismeri a történeti múltját, akkor pontosan tudja, hogy ezek az erőforrások, ezek a kapacitások valamikor 100 évvel ezelőtt ezt a várost felfele lendítették, ezek bizonyos történeti feltételek és körülmények hatására, amelyek nem csak Trianonra, nem csak szocialista tervgazdaságra, hanem sok minden más körülményre is visszavezethetők, ezek most egy olyan adottságba sodorták ezt a települést, amiből persze, hogy jó lenne valamilyen szempontból kilábalni, de nagyon nehéz ezért a felelősséget egy önkormányzatra, egy önkormányzati vezetésre hárítani. Mit tehet ebben a helyzetben egy önkormányzat? Alapvetően két feladata van. Az egyik, hogy azokat a települési szolgáltatásokat, amikkel ellát embert, vagy embert, ezeket a települési szolgáltatásokat biztosítsa. Az, hogy normális utakon járjunk, hogy normális járdákon menjünk, hogy a könyvtár, ha oda be akarunk menni ne omoljon a fejünkre, hogy az az iskola, ahova a gyerekeinket küldeni akarjuk ezek normális európai szintű körülményeket biztosítsanak, ezek egy város feladatai. Ezt állami támogatásból és helyi önerőből, a kettő összefogásából lehet biztosítani. Ha megnézzük a felvázolt fejlesztési célokat, azért eléggé markánsan ezek visszaköszöntek. Ezeket meg kell csinálni. Nem lesz olyan vállalkozó Makón, aki azt mondaná, hogy én magam felvállalom azt, hogy a könyvtárat rendbe fogom rakni. Ezek városi feladatok, ehhez a városnak a forrásokat biztosítani kell. És van egy másik feladata, hogy megpróbáljon olyan területeken, amelyeknek a gazdaságélénkítésére, a munkahelyteremtésre valamiféle hatása lehet, kialakítani olyan csapásirányokat, és megpróbálni ezeket végigvinni. Nézzük végig Makón, hogy amihez az önkormányzatnak - hagymafelvásárláshoz, hagymatermeléshez, a mezőgazdasághoz az állattenyésztéshez - nincs közvetlen kapcsolata, akkor mik azok a mozgásirányok, amiket a város felvállalhat. Felvállalhatja azt, hogy kialakít egy ipari parkot, hogy kedvezményes formában állami támogatások idehívásával kialakít olyan alap infrastruktúrát, amit ha valamilyen vállalkozó fejleszteni akar ki tud használni olcsóbban, mint ha magának kellene megteremteni. Mert nem csak egy üzemcsarnokot kellene felépíteni, hanem ahhoz a közműveket, az úthálózatot is, mindent hozzá kellene építeni, ezt ma Makón, lévén ipari parkunk nem kell a vállalkozónak ha tetszik befektetni. Tehát egészen kedvezményes konstrukcióval bárki, aki fejleszteni képes, vagy fejleszteni akarna ezt az ipari parkban megkaphatja. És láttuk a fejlesztési célt, erre lesz is regionális operatív forrás, mi tovább akarjuk fejleszteni. Nyilvánvalóan nem beszélek most azokról a nagy hálózatfejlesztésekről, autópályáról, meg egyebekről, polgármester úr beszélt, higgyék el, higgyétek el, hogy e mögött is hosszú éves, több éves lobbik vannak, hogy ezek a struktúrák minket azért érinteni fognak. A másik terület, hogy azt a lehetőséget, ami itt most rendelkezésünkre áll megpróbáljuk kihasználni. Milyen lehetőségünk van? Talán ez a bizonyos turizmus. Abban igazad van, hogy lehet ezt finomítani, lehet ezt strukturálni, el kell dönteni. A turizmus is óriási szelet, hogy kiket célzunk meg ebben. Amiről itt most beszéltünk ezek nem konkrét pályázatok, nem konkrét tervek, hanem egyfajta mozgástér, ami irányába el kell menni. Én teljesen egyetértek Buzás polgármester úrral, messzemenően azonosulok azzal, hogy ha ezeket az irányokat, amire a városnak ráhatása van gyógyiszap, gyógyfürdő fejlesztés preferáljuk, biztos vagyok benne, hogy áttételes hatása lesz a gazdaságfejlesztésre. Lesznek olyan kis- és középvállalkozók, akik ezekre a szolgáltatásokra vállalkoznak, akár ideértem még azt is, nem biztos, hogy a városnak kell a nyugdíjas csoportok szórakoztatását biztosítani. Higgyétek el, ez vállalkozás lesz. Ha Budapestről valakinek megéri - elhangzott itt -, hogy lejöjjön Makóra gyógyiszapért és elkezdje ennek a logisztikai hálózatát kialakítani, én előbb-utóbb azt remélem, hogy egy ilyen típusú fejlesztés kapcsán, ami egyfajta városmarketinget is jelenteni fog lesz olyan makói vállalkozó, vagy idetelepült székhelyű makói vállalkozás, aki ezeket az adottságokat

19 19 felfűzi és kiaknázza. Valamikor a sárvári termálkristálynak óriási reklámja volt a tévében, a makói gyógyiszapnak is, végre elkezdődhet ez a fajta marketing felépítése. Abban is biztos vagyok, hogy a város adott esetben, ha egy ilyen típusú vállalkozás elkezdődik, ennek egyrészt a pályázataiban, másrészt ha a marketingjében, ha csak azzal is, hogy Makó hozzáadja azokat a területadottságait amik vannak, címerhasználattól egyebekig segíteni fogja. Én úgy gondolom, hogy ennek a fejlesztési programcsomagnak, amit itt láttunk között ez jelen pillanatban egy olyan kínálat, ami persze, hogy az elkövetkező években finomodni fog. Hiszen jó néhány pályázati eljárásrend nincs még kidolgozva, ami most elfogadásra került egy nagy globális program, akár a regionális operatív program szintjén is, de még Brüsszel se hagyta ezt jóvá. Tehát az elkövetkező hónapokban fog ez a programcsomag kifinomodni és tisztázódni és akkor fogjuk tudni majd világosan látni az ilyen típusú kérdéseket is, amik itt most a vitában Mágoriné képviselőtársam részéről felvetődtek. És utolsó gondolatként, én elhiszem és megértem, döntés szempontjából is nagyon nehéz meghozni az ilyen típusú döntéseket, amik egy romló, rossz gazdasági környezetben, ha tetszik egy elbizonytalanodó, létbizonytalanságban élő város szempontjából döntések megszületéséhez kell vezessen. De nekünk itt az a feladatunk, hogy valamiféle kitörési irányt, pozitív elmozdulást ez elé a város elé kitűzzünk. Ha csak azt mondjuk, hogy ez a város most nem bírja el ezeket a fejlesztéseket, akkor azt is mondjuk, hogy között ezekkel a fejlesztési lehetőségekkel nem kívánunk élni. Pontosan nem tudom idézni a múltból, de a felszólalásokat hallva vissza utalok rá, hogy amikor a vasutat Makóra bevezették és szó volt arról, hogy itt vasúti hidat kell építeni, akkor is volt képviselő-testület, akkor is voltak képviselők és akkor is folyt erről vita. És voltak olyan képviselők, akik azt mondták, hogy nem kell Makónak vasút, mert hangosan fog fütyülni a síp és nem folytatom tovább milyen érvek hangoztak el. Az akkori képviselő-testületi anyagokból és jegyzőkönyvekből ez szépen előhámozható, lehet, hogy a következő ülésre hozok majd ilyen típusú idézeteket. Szóval én úgy gondolom, hogy nem ehhez a táborhoz kell nekünk itt tartoznunk, hanem keresni kell azt a kitörést, ami jövőt adhat ennek a településnek és higgyétek el, ez nem virtuális jövő, ez valóságos jövő. Ezek a források, amik itt most felcsillannak és elnyerhetővé válnak a város számára bűn lenne, nem hiba, hanem bűn lenne nem megragadni. Ez tudom, hogy áldozatvállalással jár, tudom azt, én is benne élek, három gyerekem van, sokan vagyunk így, akik tudják, hogy a mi generációnk szempontjából ez sok lemondással jár. A mi szüleinket is kérdezzük meg, hogy mennyi lemondás volt az életükben. Egy szerencsétlen generáció vagyunk, én hiszek abban, hogy a gyerekeinknek vagy az unokáinknak ez egy jobb, megélhetőbb várost fog biztosítani. Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Köszönöm szépen. Almási Pálé a szó! Almási Pál informatikai tanácsnok, települési képviselő: Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselő-testület! Az előttem szólóknak két gondolatát szeretném kiemelni. Az egyik az, amelyik a es szegény városból es gazdag várost akar. Voltak erre ideológiák a múltban, emlékezünk rá valamennyien fasizmusnak nevezték ezt. A másik pedig a nyugdíjas turizmus, ami egy nagyon jó gondolat Mágoriné képviselőtársam részéről. De erre is láttam, látok a világban példákat, hogy mit tettek még a víz lehetősége mellé, egyéb szórakozási lehetőségeket, mi is megtehetjük és hangzatos feliratokkal reklámoznánk a városban. Tehát én azt gondolom, hogy az amit Mágoriné képviselőtársam mondott a turizmusnak a specializálásáról az egy további gondolkodást igényel, mert még senkinek nem sikerült igazán jó ötleteket hozni a mellé, ami szerintem részéről nagyon jó ötlet. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: Én is köszönöm szépen. Orbán Imréé a szó!

20 20 Dr. Orbán Imre települési képviselő: A hozzászólás első gondolatait nem hallottam, a fasizmus szó ütötte meg a fülemet. Az egy nagyon kemény ítélet, ha ilyet mondunk. Marosvári Attila amit mondott a sodródó városról, az nyilván nem újdonság, igaza van, és tudunk róla. Most az a nagy kérdés, hogy Makó egy elsüllyedés, egy zuhanás előtt áll, vagy felemelkedés előtt áll. Zuhanás és elsüllyedés az elmúlt 13 évben azért nem volt. Ezt el kell ismernünk, hogy a város működött, intézményekkel gyarapodott. Eszem ágában nincs bírálni vagy dicsérni a szocialista vezetést, de vannak eredmények. Tehát ez a zuhanás azért nem következett be. Ez egy nagyon lényeges kérdés, de lehet zuhanás. Tehát ez, - most ha csak a 13 éves ügyes politikának az eredménye, hogy nincs zuhanás -, azért ebbe benne van, látjuk ezeket a terveket, de ez a lehetőség azért itt van, mert elmehet mellettünk az autópálya, elmehetnek a befektetők, és így tovább. Láttuk, vannak példák Magyarországon, elment a fejlődés kisebb városok mellett. De azért ilyen zuhanásról természetesen nem beszélhetünk. A másik dolog, ami eszembe jutott amikor Marosvári Attila mondta, hogy milyen irányok vannak. Nem ennél az előterjesztésnél akartam felhozni. De ha adót növelünk, valahonnan kivonunk, vagy visszavonulunk, azért kellene gesztusokat adni. A többség meg fogja szavazni az építményadónak az emelését, akkor a mellé bizony az apparátustól kérnünk kellene egy javaslatot, hogy milyen gesztusértékű intézkedéseket tudunk hozni, hogyha te munkahelyet teremtesz, akkor bizony valamiféle kedvezményt kaphatsz ezért cserébe. Ez egy olyan ráhatás lehetne a munkahelyteremtésnél, aminek eredményét is láthatnánk. Én ezt fontosnak tartanám, de a konkrét előterjesztésnél akartam szóba hozni. Azzal teljesen egyetértek, amit Endes Zsigmond képviselő úr mondott, hogy a finanszírozás és a fenntartás egy óriási feladat. Én tudom, hogy egy közösséget létrehozni nem olyan nehéz. 10 éven át egy szinten működtetni, hogy eredményeket produkáljon, az igen. Ez a helyzet a beruházásokkal. Fürdőt létrehozni nem könnyű, de sokkal könnyebb, mint folyamatosan működtetni, és az új rész is majd, - ahogy hallottuk a pénzügyi bizottságon - 20 millió forint fölötti hozzájárulást fog várni a várostól. Most 33-at fizetünk, majd még ötöt fogunk, mert felemelkedett a közüzemi díj és az új részt is fogja vinni. Ezek a finanszírozási kérdések, amit Endes Zsigmond felvetett, szerintem rendkívül fontosak. Bár itt van a felkért FIDESZ-es szakértő, reméljük, hogy tud nekünk valamiféle segítséget nyújtani ebben a kérdésben. A járdával kapcsolatban, amit én a városban hallok az egy részprobléma, mert látjuk, hogy az is tovább fog fejlődni. Ezek a járdák keskenyek. Ha egy anyuka tolja a gyereket a kocsival, és mellette van egy kisgyerek, egy mellékutcában libasorban tudnak menni és ezért kénytelenek az úton közlekedni. Ez az óvodánál a Hollóssy Kornélia utcán gyakran előfordul. És még egy dolgot, ami megyei feladat, a muzeális értékek, meg a város történetének az ápolása. Ha van hosszú távú tervünk, amit polgármester úr itt nekünk felvázolt, és én remélem egyébként, hogy sok eleme sikerülni fog, ebben a kérdésben is kellene egy előmozdulás. Noha a múzeumunk a megyei szervezethez tartozik, de valamilyen módon részt kellene vállalnunk azoknak a történelmi értékeknek, néprajzi értékeknek a megőrzésében, amit az elődeink létrehoztak. Ennek nyoma ezekben a tervekben nincs. Vannak magángyűjtemények is, amiken nagyon kellene segíteni, mert tönkre fognak menni, és intézményesen is beszállhatnánk, nyilván pénzzel, a múzeum segítésébe és fenntartásába. Köszönöm szépen. Dr. Buzás Péter polgármester: Endes Zsigmondé a szó! Endes Zsigmond települési képviselő: A fasizmussal kapcsolatos megjegyzésre szeretnék reagálni, a beszédem teljes félreértését jelenti tulajdonképpen. Én a helyzetet regisztrálni és nem irányítani szerettem volna ezzel kapcsolatban, de azt hiszem ez teljesen egyértelmű volt. Köszönöm. Dr. Buzás Péter polgármester: Van-e még vélemény? Dr. Halmágyi Pálé a szó!