VOLUNTAS. Így esküdtek! Szecskaavató: 2-3. oldal 16. T o v á b b á : AFS. Anna elszántan lapátol. Francia est 19.

Átírás

1 VOLUNTAS A KAPOSVÁRI TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM LAPJA 7 XL. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM szeptember október november Így esküdtek! Szecskaavató: 2-3. oldal T o v á b b á : AFS 6. Anna elszántan lapátol 16. Francia est 19.

2

3 Szecskabál Idén is, mint minden novemberben, megrendezésre került a szecskaavató és az ezzel egybekötött szecskabál. Mint minden alkalommal, az elsős osztályok most is szórakoztató műsorral készültek a felsőbb évesek és a tanárok legnagyobb örömére. A 9.a-sok tipikus osztálykonfliktust idéztek ügyes táncos koreográfiával egybekötve, melynek végére Miklós tanárnő tett pontot. A 9.b osztály múzeumi sétára vitt minket, ahol az ókori Egyiptom és Ceasar kora is megelevenedett. A 9.c-sek a nemsokára aktuális karácsonyi hangulatot idéztek műsorukkal, melynek végén szaloncukorral próbálták lekenyerezni a közönséget. A 9.d műsora a Ki mit tud, illetve a Megasztár hangulatát idézte, melyből az örök sláger: Rihanna Umbrellája sem maradhatott ki. A 9.f osztály táncos műsorába egy kis tesi órát is becsempészett kosárlabdával, fekvőtámasszal és súlyzózással, melynél súlyzóként a legkisebb gyerek funkcionált. Az osztályok műsora után az eskü következett, melyet az idén a 11.e-ből Kövecses Bálint és a 12.d-ből Kiss András vezetett. Ezt követte maga a bál, melyen egész este élőben zenélt a Senior együttes. (Képek a 2. oldalon is.) Diseri Ágnes A testvériskolai egyezmény keretében szeptember 15-én iskolánkból küldöttség utazott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gináziumba. Az iskola kapujánál (balról-jobbra) Kubatov Antal tanár úr, a matematika-fizika-számítástechnika munkaközösség vezetője, Laczkó György, a székelyudvarhelyi gimnázium igazgatója, Reőthy Ferenc, iskolánk igazgatója, Dávid Géza tanár úr, Kertészné Bagi Beatrix tanárnő, Horváth Tibor tanár úr és Kertész Róbert igazgatóhelyettes. Főhajtás a Nyugati temetőben A biológia-kémia munkaközösség október 20-án az utódok tisztelete, megbecsülése jeléül koszorút vitt a júniusban nyolcvan évesen elhunyt Matuszka József tanár úr sírjára. Matuszka József 1958-ban érkezett iskolánkba, biológiát és kémiát tanított, ennek volt szakfelügyelője, szakértője 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig. Táborok, túrák fő szervezője. Részletes méltatását az évkönyvbe tervezzük, de álljon itt egyik alapelve: Ahová az élet vetett, állj meg! Ne szónokolj, hanem dolgozz csendben, pontosan, lelkiismereted szerint. Követelj másoktól sokat, de magadtól még többet! A halottak napja alkalmából virággal kerestük fel hét éve elhunyt kolléganőnk, Szőke Attiláné sírját is. A mécses lángjába révedve emlékeztünk, nem is oly rég még itt küzdött közöttünk Főhajtás Nekik! Dr. Miklós Endréné a biológia-kémia munkaközösség vezetője VOLUNTAS szeptember október november 3

4 Nagy Imre emléktúra 2008 A Táncsics Mihály Gimnázium Igazgatójának Kaposvár Bajcsy-Zs. u Tisztelt Igazgató Úr! Hála Istennek, szép időben, rendben lezajlott az idei Nagy Imre Emléktúra. Badacsonyban iskolád tanulói, kísérő tanárai méltóképpen tisztelegtek a vértanú miniszterelnök szellemisége, emléke előtt a szülőmegye, a szülőváros képviseletében. Dícséretet érdemel a kísérő tanárok gondoskodó, a gyerekek érdekeit képviselő magatartása, a gondos felügyelet is. A túrán, egy jó meredek hegyoldalon jelképes rövid szüretelésen is részt vettünk. Mivel immár 12 éve tucatnyi NIT-mozgatású iskola, néha 10 iskola is, részt vesz az emléktúrán, a kialakult hagyomány szerint 2009-ben is számítunk Nagy Imre egykori gimnáziumának végzős tanulóira. Az idő haladtával egyre nagyobb szükség van a fiatalok tájékoztatására 1956-tal kapcsolatban is. Segítségedet ezúton is köszönöm. Barátsággal és tisztelettel: Ujságh Tibor, a NIT megyei szervezője 7444 Osztopán Mátyás király u. 13. (Még két kép a túráról az 5. oldalon) 4 VOLUNTAS szeptember október november

5 Emlékezés az 56-os hősökre Október 22-én a tornacsarnokban, az 5. órában tartottuk az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplését. Az emlékező műsort a 11.a tartotta osztályfőnökük, Kertészné Bagi Beatrix, Károlyné Héder Ágnes tanárnő és Gelencsér László tanár úr segítségével. Az ünnepély előtt megkoszorúzták Nagy Imre és Köbl József 56-os mártírok emléktábláját. VOLUNTAS szeptember október november 5

6 Messziről jöttünk! AFS-es diákok Göze Sener: Sziasztok magyarok! We came here one months ago, this is so less time i know but hungary is very amazing country. I explored this. Because the people from hungary are very friendly and kind for us. I want say to you: Thanks! Köszönöm szépen!!! I relate about me: Göze vagyok, Törökországból jöttem, tizenhét éves vagyok! This is what I know but I m learning new words and grammar of hungarian language I m an exchange student, I ll stay here one schoolyear long. I m comming from Istambul, it is a beautiful city, like Budapest, and Duna is like Bosporus I hope you know about ASF (if no, ask my brother: András Kiss XD) American Field Services is the meaning of them. We are changing country and everything I can say same words, because turkish and hungarian have a same words and sentences. For example: Cebimde çok küçük elma var (dzsebümbde csok kücsük elma var). This is turkish, but hungaria s mean: Sebemben sok kicsi alma van Kim-Ki, Var-Van, Ben-Én, Benim-Enyém, elma-alma, sapka-sapka, sakal-szakál, papuç-papucs etc I like this, becauese this is heplful for me by the learning hungarian. School of my country have rules. For example: we must wear uniform at school. And there we musn t have a long hair. This is my big problem at my country. I think hair style haven t got an influence of learning. But we must make this. And I want to change the rules in the future. Maybe this is posibble :) I like the rules of our (this) school, because I think this is freedom! and we will be good person in a life. Because everybody is changing! we cant be same! I like my new school Ofcourse I miss everything in turkey, but I like here so much... Má Qing (Candy, kínai), Göze Sener (török), Arlette Ansaloni (olasz), Chulalak Limthanyalak (thai) 6 VOLUNTAS szeptember október november

7 A valóra vált álom Az előző Voluntasban már olvashattuk az interjút, melyben osztálytársamat, Batta Dóra, 11.D osztályos tanulót kínai terveiről faggattam. Idővel ezek a tervek valóssággá váltak. Dóriról már csak a messzi távolból kapjuk a híreket. Mindenkit hatalmas meglepetésként ért, amikor megtuduk, hogy osztálytársunk Kínában folytatja tanulmányait egy év erejéig. Tudtuk, hogy hatalmas lehetőség ez neki, de a szívünkben elszomorodtunk, hogy egy jó barátot nélkülöznünk kell. A búcsú mindig fájdalmas, de hogy szebbé tegyük, szerveztünk egy búcsúztató bulit. Ebben hatalmas segítségünkre volt osztályfőnökünk, Dr. Sülle Csabáné, kinek otthonában került megrendezésre ez az esemény. Kellemes délutánt tölthettünk együtt Dórival s az osztály többi tagjával. Enni-és innivaló volt bőven, és jó hangulatnak sem voltunk híján. Senki sem a búcsún szomorkodott, hanem élveztük a még közösen együtt töltött időt. A legutolsó döntő búcsú viszont szeptember elején jött el, amikor Dóri utoljára tett látogatást osztályunkban. Öröm az ürömben, hogy megismerhettük Candyt, aki Kínából érkezett, és egy évig ő is Táncsicsos diák lesz. Személyében egy szerény lányt fedeztünk fel, aki elénekelt nekünk egy kínai népdalt, illetve bevezetett minket írásuk rejtelmeibe. Sok időt tölt az osztályunkkal, és próbálunk vele angol nyelven beszélni kisebb-nagyobb sikerekkel. A magyarországi ittlétet-remélem-sikerként fogja megélni, mivel Dóri leveleiből értesülhettünk, hogy mennyi eltérés van kultúráink között. A búcsúparti az osztályfőnök, dr. Sülle Csabáné otthonában volt Dóri, ahogyan itthon is, Kínában is megállja a helyét méteres futáson 2. helyezést ért el, míg a döntőben 6. lett. Iskolába biciklivel jár, a bicikli kormányán a magyar zászló színeiben tündöklő szalaggal. Odakint is sok barátra tett szert, köztük egy német cserediákéra. Egy 2000 fős iskolában-azt hihetnénk-nem tűnik ki Dóri, de ez nem fedi a valóságot! Osztálya előtt előadott fogalmazása nem kis sikert aratott! Ezekből a kalandokból csak ízelítőt tudtam adni, de ezek a kalandok valakinek örökké ott maradnak a szívéban és az emlékeiben. További sikereket kívánunk neked, Dóri! Kerékjártó Evelin 11.D 2008-ban Hegedűs Réka volt az Oltalom Alapítvány díjazottja Az Oltalom Alapítványt Ruisz György festőművész, iskolánk egykori rajz-, művészettörténet és ábrázoló geometria tanára emlékére hozta létre Ruisz Györgyné, aki maga is középiskolai tanár volt, és a Munkácsy gimnáziumban tanított, akit a diákok kedveskedve Csöpi néninek hívtak. Az alapítvány célja a művészeti téren tehetséges, eredményes diákok támogatása, hogy alkotótáborokban vehessenek részt. Réka, az alapítvány díjazottja az alábbi írást adta a Voluntasnak. Nyári tatai élményeim Kedves Csöpi néni! Biztosan jobban tetszett volna örülni, ha telefonon vagy személyesen mondom el azokat az élményeket, melyekhez a nyáron jutottam azzal, hogy kaptam Öntől, illetve a Ruisz György festőművész emlékére létrehozott Alapítványtól egy lehetőséget. De arra gondoltam, megér egy nyílt levelet, hiszen olyan ritkaság az, hogy mások jóvoltából néhány évre, vagy talán egy életre szóló emlékeket gyűjthetünk magunknak. Sokat válogattam, mire eldöntöttem, mire használjam és hol a kapott anyagi támogatást. Hegedűs Réka Végül egy tatai program mellett döntöttem. Itt nem csak a rajzkészségünket, hanem a személyiségünket is fejleszthettük. Ezen kívül megismerkedtem egy számomra még ismeretlen város nevezetességeivel is, valamint olyan emberekkel, akik hasonló érdeklődésűek, mint én. A négynapos tanfolyam végén egy olyan oklevéllel térhettem haza, amely ha előveszem, vidámabbá teszi a kevésbé sikeres napokat is. Ritkán adódnak nagy alkalmak, hogy másokon segítsünk. Önnek, kedves Csöpi néni, ez megadatott, nekem pedig az, hogy élvezhessem ezt a lehetőséget. Szerencsésnek és boldognak érzem magam. Remélem, mások is részesülhetnek majd hasonló élményekben! Hogy mindez így legyen, kívánok Önnek hosszú, egészségben és boldogságban gazdag éveket. Hálával gondolok Csöpi nénire. Szeretettel: Hegedűs Réka 11.D osztályos tanuló VOLUNTAS szeptember október november 7

8 AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP Az első nagy találkozás! Az Arany János Program minden évben szervez az elsős diákoknak egy 5 napos gólyatábort Zánkán. Ez az egyik legemlékezetesebb dolog az osztályok életében, hiszen az első találkozás mindig meghatározó. Itt az ország minden megyéjéből részt vesz az újonnan indított AJTP-s osztály. Az oktatási minisztérium által megszervezett találkozó érdekes, élményekben gazdag szórakozást jelentett mindenkinek. Kicsit izgatottan, vegyes érzelmekkel vártam a zánkai tábort, ahol megismerkedhettem leendő osztályommal és tanáraimmal. Elindulásunkat akadályozó tényezők nehezítették, például volt, akinél nem volt orvosi igazolás, de végül sikerült leküzdenünk a problémákat. Buszra szállva, majd átkelvén a magyar tengeren, megérkeztünk Zánkára. A tábornyitón találkoztunk az ország valamennyi AJTP-s tanulójával. Egy rövidre sikerült éjszaka után egy egész napos sportnap várt ránk. Két sportágból lehetett választani: kosár és football. A csoportból egy emberünk kivételével kézés lábtörés nélkül zártuk a napot. Igaz, hogy nem voltunk olimpikonok, de a szakács sem állt a helyzet magaslatán! Hiába szorítottunk neki, a helyzet ott tartózkodásunk alatt változatlan maradt. Magyarán: az ételek lehettek volna jobbak is. A második napon Tihanyba hajókáztunk át. A Balaton szépsége mindenkit megigézett, a dombmászás már kevésbé. Mi okos diákok persze strandpapucsban keltünk útra, és így is legyőztük tanárainkat, akik másnap ezt csokoládéval jutalmazták. Az Apátság megtekintése után panoptikumba mentünk. A panoptikumban magyar királyokat és kalózokat tekintettünk meg, akik inkább hasonlítottak zombikra, mint élethű viaszbábukra. E megrázó élményt feledtette velünk a délutáni sárkányhajózás és az esti disco. A harmadik nap is tartogatott még nekünk meglepetéseket. Ilyen volt például a kézműves foglalkozás, ahol kiélhettük manuális készségünket. (Már akinek volt.) Annyira belejöttünk az önmegvalósításba, hogy estére mi főztük a bográcsos vacsorát. A nevére már nem emlékszem, de végre volt valami finom. Negyedik nap augusztus 20-a volt: ahogy az ország, úgy mi is ünnepeltünk. A táborszervezők énekeseket és művészeket hívtak szórakoztatásunkra. Sokan rajzoltatták le magukat karikatúrakészítő művésszel. Délután lehetőség nyílt ismét sárkányhajózásra, melyben csoportunk tehetségesnek bizonyult. Az este varázslatos tűzijátékkal zárult. Az ötödik napon nehéz ébredés után még nehezebb készülődés következett. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek, tanárainknak az osztályom nevében is, hisz sok tapasztalattal és kellemes élményekkel lehettünk gazdagabbak. Jáger Tímea (9./f) A bajai vízitábor Idén került először megrendezésre a bajai vízitábor. Oktatóink a kaposvári egyetem tanárai voltak. Július 6-11-ig tartott. Legnagyobb megdöbbenésünkre már vasárnap megkezdtük a tanulást a Sugovicán. Az első vízreszállás célja az egyenesen előre volt, bár az első próbálkozás a kajakkal leginkább a dodzsemre emlékeztetett minket. De másnap már simábban mentek a dolgok. Megkerültök a Petőfi-szigetet, valamint kimerészkedtünk a Dunára. Kedden megismertettek minket a kenuzás rejtelmeivel. Később a többség a kenut választotta, de volt, aki maradt a kajaknál. Egyre nagyobb távokat tettünk meg, de a km-ekkel együtt tapasztalatot és rengeteg emléket szereztünk. A Kádár-szigeten a tanárokat bevonva focimeccset rendeztünk, de volt, aki röpizett, vagy homokvárat épített. De akadtak olyanok, akik ezeket kihagyva hosszú sétát tettek, gyönyörködve a tájban. Ekkor már velünk volt kollégiumi igazgatónk, Dr. Giber Vilmos, aki velünk együtt hasított a vízen. Az oktatok mindig ott voltak, hogy segítsenek, és emellett nagyon rendesek is voltak. Mindenki nagyon élvezte a tábort, és elmondhatjuk, hogy ismét egy újabb élménnyel gazdagodtunk! Nagyon örültünk, hogy ott lehettünk Pálfi Éva, Miseta Dóra 11.f 8 VOLUNTAS szeptember október november

9 AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP AJTP ANDOCSON JÁRTUNK Előző bennmaradós hétvégénken (november 22-én) egyik osztálytársunknál Andocson jártunk disznóölésen. A reggelt kacsasülttel indítottuk. Miután mindenki jóllakott Lexy szülei kiválasztották a levágandó disznót. Páran meg is siratták, úgy a szívükhöz nőtt pár perc alatt. Tibi, a házigazda levágta a disznót, és egy óra múlva már rá sem lehette ismerni. Közben a bentiek hagymát aprítottak, riszt főztek és beszélgettek. Elkezdtek hurkát-kolbászt tölteni. A legvégén már 5-en csináltuk: Tibi, Livi, Pati, Franci és én. Ezután jött az ebéd. Mindenki degeszre tömte magát. Jóllakottan ismét kimentünk többen nyuszit simogattak vagy traktoroztak. Aztán pár óra múlva ismét ettünk. Ekkor azonban már alig fért belénk valami. Ezután Gabi néni, az osztályfőnökünk, Ági néni, a csoportvezetőnk és Sülle tanárnő, Zsuzsi néni (a programfelelősünk) kimondta a móka végét jelentő szavakat: Gyerekek, megyünk!... Így el kellett köszönni. Felszálltunk a buszra, és meséltük egymásnak és szüleinknek telefonon, milyen élményekkel gazdagodtunk ez alatt a nap alatt. Zsebi Anett 10.F Tolna 25 és 50 teljesítménytúra A koránkelés és az eső ellenére egy fél buszt meg tudtak tölteni a nagyrészt táncsicsos diákokból álló túrázók. A Bonyhád környékére induló csoport kicsit álmosan, de mindenre elszántan sétálgatott az esőt itt-ott felváltó szeptemberi napsütésben. Persze pár ló, kecske és kutya is benne volt a pakliban, az eltévedő ember megtapasztalhatta az összeset. A vidám baktatás és növényfelismerés mellett mindig kerültek elő jó témák, vicces történetek és rengeteg új embert ismertünk meg. S bár a végén ájulásig jártuk a lábunkat, még volt erőnk egy jót röpizni a parkolóban. Megbeszéltük, hogy a következő túrán is találkozunk. Balogh Noémi 9.A VOLUNTAS szeptember október november 9

10 Kirándulás - egy kicsit szebb úticéllal Vasárnap, július hatodikán 36 fős csoportunk állt izgatottan a Ferihegyi repülőtéren. Mindenki a képernyőn látható W6 201-es járatot figyelte, amelynek célpontja a lutoni repülőtér (London) volt. A streszszes és hosszú biztonsági ellenőrzések sem vették el a csoport jókedvét. Mindenki kíváncsian várta Angliát, s a repülés végén érdeklődve lestünk ki a repülő ablakain, de csak egy beborult eget láttunk és komor felhőket lebegni Anglia fölött. A két és fél órás út végén egy hideg ország köszöntött minket esővel és széllel. A szandálok így lekerültek lábainkról, s tornacipővel és esőkabáttal felszerelkezve vágtunk neki utunknak két kísérőtanár vezetésével: Kelemenné Gerbovits Szilvia és dr. Csukáné dr. Sós Andrea tanárnőkkel. Vegyes csoportunkban főképpen táncsicsosok utaztak. Már az első percekben megbarátkoztunk egymással, s azonnal segítettünk, ha kommunikációs gondok adódtak az angol nyelv terén. A buszon kényelmesen helyet foglalva London kötötte le figyelmünket. Az első szokatlan tényező a baloldali közlekedés és a fordított forgalom volt, amihez aztán a napok folyamán gyorsan hozzászoktunk. Másodpercenként jelentek meg előttünk híres épületek, amikről idegenvezetőnk szép angol kiejtéssel azonnal mesélni kezdett. Egyedi és vicces előadásmódját még a kis angol tudással rendelkezők is érdeklődve hallgatták végig. London csodálatos épületei, forgalmas utcái és emeletes buszai hamar lenyűgöztek minket, és már nem törődtünk a hirtelen váltakozó időjárással sem. A nap végén kicsit izgulva indultunk Fromeba, ahol családoknál kaptunk szállást és ellátást. Mindenkinek különböző aggodalmai voltak, mikor a parkolóhelyen idegen angol felnőttek gyűltek körénk, hiszen egy másik kultúrából származó családnál kellett aludnunk egy hétig. Hamar kiderült, hogy feleslegesek voltak kételyeink, mivel egy csodálatos angol városban laktunk nagyon kedves embereknél. Igaz, az egyforma téglaházak egy kicsit öszszezavartak minket, s sokan még egy hét múlva sem tudták megkülönböztetni szállásukat a többitől, mégsem lehetett az angol városokat egyhangúnak nevezni. Másnap kipihenve és egy nagy angol reggeli után (pirítós, narancslé, tea és tejes müzli) a közelben lévő testvérvárosunkba: Bathba indultunk, ahol többek között Johnny Depp filmsztár is felnőtt. A város Rómához és Kaposvárhoz (!) hasonlóan hét dombra épült, melynek régi épületei és furcsa szokásai hamar megszerettették magukat velünk. A szűk utcák fölött sirályok repdestek, s töltötték be hangjukkal az egész várost. A boltok kirakatai sem keltették fel annyira érdeklődésünket, mint a város különböző pontjain kiállított életnagyságú műdisznók, amelyek a legviccesebb módon voltak kifestve. Megtudtuk, hogy ezek a malacok hozzátartoznak Bath történetéhez, és a jubileum alkalmából állították ki őket. A polgármesteri fogadás nagy élmény volt mindenki számára. A fogadóterem egy 18-ik századi szobára hasonlított, hiszen antik bútorokkal, régi festményekkel, nagy csillárokkal volt berendezve. A polgármester úr jókedvűen fogadott minket, s azonnal itallal és keksszel kínált, amit kötelesek voltunk látogatási időnk alatt elfogyasztani. Nagy megtiszteltetés volt, amikor a város vendégkönyvébe írhattunk alá, hiszen előttünk II. Erzsébet királynő és több híresség neve díszelgett a lapokon. A fogadáson Bath első emberének átadtuk Szita Károly polgármester úr személyes jókívánságait tartalmazó üdvözlő levelét aki anyagi és erkölcsi segítséget, támogatást nyújtott utunkhoz valamint több Kaposvárról szóló ajándékot a Bath-Kaposvár Testvérvárosi Szövetség tagjainak. Egy kis ajándékcsomaggal kezünkben köszöntünk el, s 10 VOLUNTAS szeptember október november

11 helyi idegenvezetővel fedeztük fel a város többi részét, egyebek közt a város egyik jelképének számító Royal Crescent (Királyi félkör) gyönyörű épületsorát. Sétánk végén átkeltünk az Avon folyón átívelő, kis üzletekkel beépített Pulteney Bridge hídon, ami a firenzei Ponte Vecchio pontos mása. Kezdtük sejteni, hogy miért költözik oda annyi híres és gazdag ember, hiszen legszívesebben minden egyes házat megörökítettünk volna a fényképezőgépünkön. Harmadnap Aveburyben jártunk, ahol többezer éves, megmagyarázhatatlan módon odakerült, gyógyító erővel rendelkező köveket néztünk meg, majd Oxfordba indultunk tovább. Vicces módon eltévedt az angol sofőrünk, s kétszer is Marlboroughban találtuk magunkat. Ezt kihasználva megnéztük az ott található híres magániskolát, s tovább indultunk Oxfordba. Ott az idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy pl. Emma Watson és a Dr. House főszereplője is abban a városban nőtt fel. Az egyetemek hatalmas régi épületei mellett az ott tanuló diákok több száz (ezer?) biciklije sorakozott. A XIII. században alapított New College látogatásával (melynek padjait Hugh Grant is koptatta) megjelent előttünk egy álom-egyetem, amely stílusában leginkább a Harry Potterben szereplő Roxfortra hasonlított. Ami nem csoda, hisz itt forgatták a film sok jelenetét, melyeknek helyszíneit nagy örömmel meg is néztük. Azt hittük mindig, hogy egy bizonyos épület után már nem érhet minket nagyobb meglepetés, de tévedtünk. A Christ Church Chatedrális minden elvárásunkat felülmúlta. Negyednap a Stonehenge egyedi építményét látogattuk meg, s igaz, a hevesen szakadó eső sok kép készítését megakadályozta, a kedvünket mégsem tudta elrontani, és Stonehenge hatását lerombolni. Útban az angol riviéra felé, megálltunk Salisbury városában, ahol a XIII. században alapított katedrális monumentális, lenyűgöző épületében megnéztük az ből fennmaradt Magna Charta eredeti példányát. Ezután Bournemouthban álltunk meg, egy tengerparti városban, ahol a híres ócenáriumot látogattuk meg. Az üvegfolyosóban állva cápák úsztak el a fejünk fölött, s elég barátságos látszatot keltettek. Az idegenvezető nagy csodálattal beszélt az óriás pirannyákról és minden egyes halat név szerint ismert, ami nem kis dolog volt ekkora nagy hallétszám mellett. Ezután sokan a 14 fokos tengerbe merészkedtek mezítláb, ahol kb 20 helybéli fiatal windsurfozott, mintha Hawaii partjainál lenne a zuhogó eső és hideg időjárás ellenére. Utolsó előtti nap ismét Bathba vitt utunk, ahol az ottani testvérvárosi szövetség jóvoltából ingyenesen megtekinthettük a Divat múzeumot, az apátságot és a város nevét adó, a rómaiak által.isz.75-ben épített ókori fürdőt. Délután kisebb csapatokba verődve többen a boltokat ostromolták meg vagy a város hangulatához tartozó utcazenészek és utcai színjátszók produkcióját figyelték élvezettel. Utolsó nap nehéz szívvel váltunk el vendéglátóinktól, akik nagyon vendégszeretőek és kedvesek voltak hozzánk s egy kicsit betekintést engedtek az angol családok mindennapi életébe. A repülőgép felszállása előtt, amely késő este indult, London városának két jellegzetességével ismerkedtünk meg: a Westminster apátsággal és a Tower híres-hírhedt épületegyüttesével. Nagyon megkedveltük Angliát, s a kellemesen hűvös országot este kilenckor hagytuk el, jó sok fényképpel és még több kedves emlékkel. Kroó Vivien Sabine Évbúcsúztató. Év végén a mostani 11. b-sek összegyűltek Kisbajomban, hogy együtt köszönjenek el a tanévtől. A diákokon kívül szülők és tanárok egyaránt élvezték a friss levegőt és az osztály műsorát. Sokan a lovas kocsizást is kipróbálták, mások röpiztek, kosaraztak, vagy fociztak. Összességében jól sikerült a nap, és ezt köszönjük Hunka tanárnőnek és a szülőknek, akik segítettek a szervezésben. VOLUNTAS szeptember október november 11

12 Május 17-e a Táncsics Mihály Gimnáziumban tanuló diákok nagy részének egy átlagos, iskolamentes szombat volt, de egy tanulókból és szülőkből álló kis csoport izgalommal vegyes várakozással állt az iskola előtt este 6 óra körül. Pár perc múlva egy olasz felirattal díszített busz gördült el a kicsiny tömeg előtt, és leparkolt a posta mellet. Az ablakokból ugyanazok a kíváncsi tekintetek néztek le ránk, mint amiket egymás arcán láthattunk. A párok hamar megtalálták egymást, majd hazaindultak, hogy a kissé elcsigázott külföldi vendégeink felfrissíthessék magukat, és meleg ételt egyenek. Ezek után egy sétára indultunk a belvárosba. Kívülről megszemléltük Kaposvár néhány nevezetességét majd az esti kóborlás után egy hűs koktéllal oltottuk szomjunkat, és biztos vagyok benne, hogy volt olyan, aki egy biliárdjátszmával tette izgalmasabbá az estét. Ebből a pár sorból kiderülhetett, hogy iskolánk újra cserediákokat fogadott. A tanulók Kaposvár egyik testvérvárosából, az észak-olaszországi Schioból érkeztek két tanáruk kíséretében. A vasárnapot mindenki a vendéglátóinál töltötte, akik programról gondoskodtak számukra. Többen (köztük én is) a Desedatóhoz kirándultunk, ahol strandröplabdáztunk (próbáltunk), vizibicikliztünk, csocsóztunk és biliárdoztunk. Ez után a társaság egy része Igalba indult, ahol az olaszoknak egy hagyományos magyar ebédben volt részük, majd a helyi termálfürdőben pihentek, ahol az újdonság varázsával hatott rájuk a meleg termálvíz. Én a számomra még idegen Luciával hazaindultam ebédelni, majd a családommal Keszthelyre vittük kirándulni a vendégünket. A Festetics-kastélyt csodáltuk meg, aztán egy körutat tettünk Keszthely központjában a városnéző kisvonattal, ezután egy parkban és a Balaton-parton sé- A viszont látásra (egy hét emlékére) táltunk. Fáradtan értünk haza, de egy kis felfrissülés után már a Memphis bar-ban szórakoztunk a többiek társaságában. Elérkezett a hétfő. Ez nekünk tanítási napot jelentett. Mikor elkezdődött az első óránk, az olasz diákokat az igazgató úr köszöntötte, majd Béleczki Petra tanárnő kíséretében Pécsre indultak. Először a Zsolnay Porcelángyárban tettek látogatást. Majd egy kis községben meleg ebédet kaptak. Ez után egy parkkal körülvett halastónál pihenhettek. Délután a számukra olyan nehezen kiejthető nevű városban megnézték a bazilikát és a dzsámit, a maradék szabadidejüket a belvárosban töltötték. Az egyik legnagyobb sikert a szerelmesek lakatfala aratta, ahol mint a neve is mutatja egy kerítésen tömérdek lakat található, melyeket szerelmespárok nevei díszítenek, jelezve azt, hogy szerelmük olyan erős, hogy ugyanúgy kiállja a viszontagságokat, mint a felhelyezett lakat. Este újra találkozott a társaság egy szórakozóhelyen, majd fáradtan mindenki hazatért, hiszen közelgett a kedd. Olasz barátaink ezen a napon Kincses tanár úr vezetésével a Balatonhoz kirándultak. Sajnos az idő nem kedvezett az útnak. A résztvevők elmondásai alapján erősen fújt a szél, nagyon hideg volt, és még az eső is eleredt néha. Fonyódról Badacsonyba utaztak, majd a szigligeti várat mászták meg. A számunkra sokszor oly gyönyörű magyar-tenger most a csúnyábbik arcát mutatta. Nem látszott sem a túlpart, és a víz is haragos színt öltött. Az északi parton szabadidőt kaptak a kirándulók, így a még nyitva tartó árusokat boldogították. Az estét a Mozivilág nevű szórakozóhelyen töltöttük felhőtlen hangulatban. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát. Elérkezett a szerda, és ez a nap vendégeinknek egy budapesti kirándulást jelentett Herzsenyák László tanár úr és Oláh Erzsébet tanárnő kíséretében. A hosszú utazás után a Gellérthegyre érkeztek először, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a Dunára és a magyar Parlamentre. Ez után szerintem az egyik leghíresebb magyar hídon, a Lánchídon átkelve látogatást tettek az Országházban, majd a vásárolni vágyók a Váci utcában tehettek eleget szenvedélyüknek. Az utazók este későn értek haza, így nem maradt más hátra, csak az alvás és készülődés a következő napra. Csütörtökön az első két óra alatt egy sétát tettünk a belvárosban. Mivel a múzeumok még zárva voltak, a Kossuth tér felé vettük az irányt, ahol a Kaposvár testvérvárosainak távolságát mutató kőasztalt szerettük volna megtekinteni, de a rajta díszelgő muskátlik megakadályoztak minket ebben. Ezután besétáltunk a Nagy-Boldogasszony Székesegyházba, és megcsodáltuk a festett üvegablakokat és az óriási, díszített belső teret. Ez után a Csiky Gergely Színházhoz mentünk. A már sajnos pár helyen omladozó épületet 12 VOLUNTAS szeptember október november

13 tekintettük meg kívülről, majd újra az iskolánk felé vettük az irányt, hiszen külföldi barátainknak nem sokkal ez után indulniuk kellett Szennába Manduk Gabriella tanárnő vezetésével.itt a régi magyar falusi élet emlékeit tekinthették meg, pl.: a zsupfedeles házakat. Az olasz diákoknak legjobban a kazettás templom tetszett. Szennában hagyományos magyar emléktárgyakat vásárolhattak, és nem utolsó sorban törökmézet. Ez az édesség nagyon ízlett.a délutánunk szabad volt, így mindenki vásárlásra indult. A vendégeink szerint nálunk olcsóbbak a ruhák, mint az ő hazájukban, így nem egy tanuló tért haza Magyarországon vásárolt holmival. A családjuknak szánt ajándékok nagy részét is ekkor szerezték be, majd este az ő tiszteletükre szervezett búcsúestet tekintették meg, ahol tánccal és zenével szórakoztatták őket. Kesztyűs Judit, Gőbel Diána és Takács Ivett fátyoltáncot mutatott be, Réth Katalin József Attila Születésnapomra című versét szavalta el olaszul, Varga Zoltán egy Red Hot Chilli Peppers számot gitározott el, Mátyás Zsófia és Bizvurm Rebeka pedig zongorán és fuvolán mutatták meg tehetségüket. Almási Dániel és Peresa Petra egy szép szerelmes számmal varázsoltak el minket, ezután számomra az est fénypontja következett. Magyar néptáncot mutatott be és táncházat rendezett a Gezemice Kodoronca tánccsoport. Nagyon finom hidegtálak és sütemények vártak arra, hogy elfogyasszuk őket, és ez nemsokára be is következett. Ez után sok-sok fénykép készült. A búcsúest után a társaság újra a Mozivilág felé vette az irányt, végül a Memphis barból indultunk haza. Ez volt vendégeink utolsó itt töltött estéje, így elég hosszúra nyúlt. Másnap fáradtan készülődtünk, cipeltük barátaink bőröndjeit a buszhoz. Könnyek között öleltük meg egymást búcsúzóul, és tettünk ígéretet arra, hogy ben tartani fogjuk a kapcsolatot. Mikor felszálltak a buszra, heves integetés közepette álltunk a jármű mellett még mindig, majd Béleczki Petra tanárnő jóvoltából minden magyar diák kezében megjelent egy fehér lap, és mikor ezek egyszerre megfordultak, egy mondat tárult barátaink szeme elé: Conoscere un altra persona vuol dire: conoscere sé stesso, i nostri difetti e la nostra virtú. Vorremmo ringraziarvi di poter farne esperienza. Buon viaggio! Ci vediami presto! (Megismerni egy másik embert önmagunk megismerését jelenti, hibáink és erényeink megismerését. Köszönjük nektek, hogy megtapasztalhattuk. Jó utat! Hamarosan találkozunk!) Majd elgördült a busz, és társaim arcán a szomorúságot láttam, hiszen nagyon megkedveltük olasz vendégeinket, de egy dolog vígasztalt minket: szeptember végén újra találkozunk! Réth Katalin 10.c Biológia Tábor 2008 Hűn szeretett iskolánk idén is megszervezte a hagyományos biológus tábort, amit idén Somogy déli részén töltöttünk el. Első megállóhelyünk Kaposmérőben volt, ahol megtekinthettük az egyedi fakerítést a temető körül, amit kedves Miklós tanárnő testvére, a falu egykori polgármestere gondolt ki. Ezután Nagyatád felé vettük az utunkat, ahol elemeztük a Szoborpark csodálatos műveit. Különböző formákat láthattunk. Mindenki saját maga dönthette el, hogy mit lát az egyes formában, a tanárnő pedig mindenkitől begyűjtötte a megfejtést. Az Ágneslaki Arborétumban Perjési Sándor erdész segítségével körbejártuk az egész területet és olyan fafajokat: fenyőket, ciprusokat láttunk, amiket eddig még soha. A tikkasztó nyári meleg után, nagy örömmel ültünk be a csurgónagymartoni Ómági fogadóba, ahol helyi ételkülönlegességeket fogyasztottunk (kakaspörkölt, rétes). Teli hassal újra vidáman indultunk Csurgóra egy olyan gimnáziumba, amely a legidősebb Somogyban. A fárasztó, de élményben gazdag nap után végre elfoglalhattuk szállásunkat Őrtiloson. Rövid séta és vacsora után egy óriási focibajnokság következett sötétedésig. Elérkezett az este, amikor beavattak minket a csillagászat rejtelmeibe. Két fiatalember érkezett hozzánk, akik a csillagokról és a bolygókról rövid bemutatót tartott nekünk. Ezek után éjszakai túrára mentünk. A Szent Mihály dombról láttuk a Szaturnuszt és a Jupitert egy távcsövön keresztül. A túra végén fáradtan zuhantunk az ágyba. Kezdetét vette a második nap, amikor Mezei Ervin természetőr segítségével megtekinthettük a Baláta-tó szépségeit. Érkezésünk után kisvasúttal jártuk be a tavat. Fölmentünk egy kilátóba, ahonnan láthattuk az egész lápot. A Főherceg fogadóban kaptunk finom ebédet. Hazafele megálltunk fürödni a Gyékényes-tóban. Mindenki nagyon jól érezte magát a hűsítő fürdőzés közben. Mivel szorított az idő, sajnos indulnunk kellett vissza Őrtilosra. 3 órai kezdettel, biológiai terepgyakorlatra mentünk a Duna- Dráva Nemzeti Parkba. A sok látnivaló után Bor Petra kisebb vetélkedőt szervezett Gyánó Marcival és Huszár Enikővel. Este tábortüzet raktunk és kezdődhetett a beavatás, ami sok VOLUNTAS szeptember október november 13

14 izgalmas feladatot tartogatott számunkra. A három legidősebb őstúrás találta ki a feladatokat, amik nagyon viccesek és érdekesek voltak. Népdalokkal búcsúztattuk a napot. Elérkezett a harmadik nap, amit mindenki várva várt. Reggeli után elindultunk a Duna-Dráva Nemzeti Park drávaszentesi központjába, ahol belevetettük magunkat a kenuzás élményeibe. A 20 kmes útvonalat, mindenki jól teljesítette, 3-4 fős kenukban. A szabadban könnyű ebédet fogyasztottunk el. Hazaérkezés előtt, utolsó megállóhelyként megpillantottuk az Ősborókás természeti jelenségeit. Kadarkúton, fagyizás közben, kiosztottuk a legeredményesebb személyeknek kijáró díjakat. Végül ne feledkezzünk meg Jelinek Istvánról, aki nagyon sok mindenben segített nekünk, és egyben köszönetet mondunk neki ezért! A három nap-amely egy hétre való programot tartalmazott nagyon jól sikerült és mindenki jól érezte magát. A szolárium bérleteket eldobhattuk a szelektív hulladékgyűjtőbe, mert mindenki jó színben tért haza. Reméljük, nemcsak a barnaság, hanem a vidámságunk is kitart a következő BIOLÓGUS TÁBOR-ig. JÖ- VŐRE BARLANGÁSZTÚRA, GYERTEK!!! Czimerman Stella, Péter Zsófia, Szebényi Júlia Pécs, városismereti verseny november 8-án iskolánk néhány diákja és tanára Pécsett vett részt a városismereti versenyen. Ez a verseny nem csak azért kerül minden évben megrendezésre, hogy egy-egy csoport kiemelkedjen, hanem célja a város bemutatása. A résztvevők közt kaposváriak és pécsiek egyaránt szerepeltek. Egy viszonylag kis területet kellett bejárnunk emléktáblák, szobrok után kutatva. A feladatsor megírására mindenki azonos időt, négy órát kapott. Ennek leadása után még közösen ki kellett tölteniük a csapattagoknak egy totót is. Ennél már semmiféle segítséget nem szabadott alkalmazni. Bár a szervezők arra számítottak, hogy kevesebb csapat fog megjelenni a vártnál az időjárás miatt, mégis 46, az előre leadott jelentkezőknél több egység vett részt. Kategóriánként hirdették ki az első hat csapatot, s ezek közül a dobogósok serleget kaptak. Gimnáziumunk három csapata jelentős eredményt ért el. Felnőtt kategóriában harmadik hely. E csapat tagjai Terlaky Edit, Béleczki Petra, Tavaszi Renáta 12.b-s tanuló, Cseh Balázs szintén 12.b-s tanuló. Középiskolás kategóriában negyedik helyezés. Ezen eredmény elérésében részt vettek: Paróczi Gergő, Kerepesi Dávid és Meláth Szabolcs 9.d-s diákok. Ugyanezen kategória ötödik helyezett csapatának résztvevői Hegedüs Ágnes és Kövecses Bálint 11.e osztályosok, illetve Bencze Gábor 11.g-s, Póré Bence 12.c-s tanuló. A felnőtt kategória III. helyezett csapata Cseh Balázs (12.b), Béleczki Petra tanárnő, Terlaki Edit tanárnő és Tavaszi Renáta (12.b) A középiskolás kategória 3. és 4. helyezett csapatai 14 VOLUNTAS szeptember október november

15 Hétvégi kémia október 25-én tanulmányi kiránduláson vettünk részt, amelyet Dr. Miklós Endréné és Czimmerman Stella 10. E osztályos tanuló szerveztek, úti célként megjelölve a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeumot. Reggel 8 órakor indultunk a Szent Imre templomtól, a csoport összetétele vegyes volt, a 9. A és a 10. E osztályból jöttek a legtöbben, de más évfolyamok tanulói is részt vettek kisebb létszámban. Az út során érintettük Ösküt, ahol megcsodálhattuk a kerektemplomot, aminek a tetejét félgömbös zsindelytető fedi, az építmény pedig kör alakú, innen az elnevezés de nem ez volt a nap fénypontja, sem a kitűzött cél. Újra buszra szálltunk, ami hozzáteszem nagyon kényelmes volt; pár perc utazás után megláthattuk a Várpalota táblát. Kicsivel később már a belvárosban voltunk, ahol a főútvonal mellett nem lehet nem észrevenni a múzeumnak otthont adó csodálatos Thuryvárat, amely a II. világháború idején jelentősen megrongáló- dott derült ki az idegenvezetőnk beszédéből -, de ennek mára már nyomát sem láthatjuk. A múzeum nem csak Magyarországon, de Közép-Európában is egyedülálló, hiszen a kémia tudományához, oktatásához és alkalmazásához kapcsolódó tárgyi és írásos emlékeket gyűjtik, konzerválják és rendszerezik. Korábbi adatok szerint 8100 tárggyal, ipartörténeti dokumentummal, 8700 fénykép-negatívval büszkélkedhet. A várban található könyvtár is, állománya kötet fölött van! A kapuépítményből a 4-5 méter vastag várfalban lévő belső kapun jutunk át a vár belsejébe, ahol falfestményeket láthattunk az épület történetére vonatkozóan, ezzel megindult az állandó-, illetve időszakos kiállítások sorozata. A fő lépcsőház történelmi arcképcsarnokában magyar tudósok, vegyipari szakemberek portréi kaptak helyet.(például Irinyi Jánosé, aki tökéletesítette a gyufát). A folyosó végén, középen álló nagyméretű, öntöttvas hamuzsír főzőüst egyi- VOLUNTAS szeptember október november ke a hazai vegyipar legrégibb műszaki emlékeinek. Idegenvezetőnktől megtudhattuk, hogy a magyar vegyipar története igen régre nyúlik vissza, a Római Birodalomban működő aranybányászatot a honfoglaló magyarok utódai is folytatták. Volt fémkohászat, előállítottak ötvözeteket; finomítókat, pénzverdéket alapítottak. Sokan próbálkoztak az arany mesterséges előállításával, az alkímiával. Az alkímiából sarjadt ki az orvosi kémia. (Megjegyezném, hogy a MVM vezetősége ALKIMIS- TA Tábort szervez, ezzel kapcsolatos további információk találhatók a honlapjukon.) A lépcsőházi boltív alatt egy, az as évekből való levendulaolaj-lepárló üzem teljes berendezése, továbbá a Veszprémi Egyetem vörösréz desztillálója csodálható meg. Továbbhaladtunk az épületben, érdekesebbnélérdekesebb műszereket, berendezéseket, képeket és egy egész, berendezett laboratóriumot is találtunk. Címszavakban az érdekességek, a teljesség igénye nélkül: kénsav-, sósav- és szuperfoszfátgyártás hazánkban, ammóniagyártás, műtrágyagyártás, gyógyszergyártás, mosó- és háztartási szerek előállításának folyamata, szappangyártás stb. Aki kémiával szeretne foglalkozni, vagy csak felkeltettük érdeklődését, mindenképpen látogasson el ide! Ugyanakkor napunk még nem ért véget, a programban szerepelt még egyvalami, ami szintén ebben a városban lelhető fel, a magyar vegyészet fellegvárával szemben, a Trianon Múzeum. Kiállításának témája magától értetődő, nyomon követhetjük a magyar nemzeti himnuszok történetét, láthatunk érdekes térképeket, a volt vármegyék címerét ólomüvegeken, képeket az 1918 után elpusztított Kárpát-medence-beli köztéri műemlékekről, olvashatunk vármegyeházak történelmi dokumentumaikból is Szeretnénk megköszönni a tanárnőnek a lelkes szervezését! 15

16 Álmuk az olimpia! Új rovat indul a Voluntasban. Minden számban egy-egy táncsicsos sportolóval készítünk interjút. A mostaniban a Kaposvári Vízügyi SC kajakosát, Csernai Annát (10.b) és kenusát, Ballér Tamást (11.a) kérdeztem. Mióta űzitek a sportot? Cs.A.: 2005-ben kezdtem a kajakozást. B.T.: Én szintén három éve kenuzok versenyszerűen. Mely sikeretekre vagytok eddig a legbüszkébbek? Cs.A.: Idén az országos diákolimpián 500 méter kajak egyesben második helyezett lettem. B.T.: Országos diákolimpián 500 méter kenu egyesben aranyérmet szereztem. Nyáron gondolom a Desedán edzetek. De mi a helyzet télen? B.T.: Az ősz folyamán ameddig csak tudunk, kint mararadunk. Októberben van egy verseny, aminek a korosztályos válogatottba kerülés a tétje. Erre keményen kell edzeni. Télen a városi sportcsarnokban folytatjuk, ahol a tanmedencében gyakorlunk, illetve a konditeremben végezzük az alapozást a versenyszezonra. Aztán tavasszal kezdődnek a versenyek? Cs.A.: A kajak-kenus sport azért is nagyon kemény, mert egy szezonban körülbelül 4-5 verseny van. Nagy kitartás és elszántság kell ahhoz, hogy eredményt érjen el az ember. Mivel ilyen kevés a verseny, a hibázási lehetőség nem lehetséges. Hogy zajlanak az edzések? B.T.: Iskolaidőben délután háromtól fél hatig és szombat délelőtt. Nyáron heti 11 edzés. Ahhoz, hogy teljesítsen az ember, mindegyiken ott kell lennie. Az edzés erőlét fejlesztésből, futásból, úszásból és természetesen evezésből áll. Milyen a csapattársakkal való viszony? Cs.A.: Nagyon összetartó csapat vagyunk. A hangulat az edzéseken kiváló. A versenyeken meg szorítunk egymásnak. Ez kell is, mert a biztatás jól esik ha a vízen vagy Mik a jövőre vonatkozó terveitek? B.T.: Jó lenne a válogatottba bekerülni! Na, meg persze minden sportoló álma, az olimpia! Ha nem is négy, de nyolc év múlva mindenképpen. Cs.A.: Világbajnokság és az olimpia. Nagyszerű érzés lenne 2012-ben Londonban szerepelni! Hogy érintett titeket a kétszeres olimpiai bajnok kenus, Kolonics György halála? B.T.: Nagyon megrendítette az egyesületet, főleg a kenus szakosztályt. Személy szerint nagyon felnéztem rá, nemcsak mint kenusra, hanem mint magánemberre is. Az egyesület elnökével és vezetőedzőjével, valamint egy kenus társammal képviseltettük magunkat a temetésén. Ezek után nem féltek? B.T.: Igaz, hogy a legkeményebb sportok közé tartozik a kenu és a kajak, ám ilyen bármely más sportolóval is megtörténhet. Ez a tragédia csak még több erőt ad nekünk a továbbiakban! Köszönöm a válaszaitokat, és további sikereket kívánok! Märcz Samu (11.c ) Októberben iskolánk tanulmányi kirándulást szervezett Budapestre, a Bodies Kiállításra. TEDOT Az idei Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozójának Pécs-Abaliget adott otthont június 30. július 4. között. A programból: nappali és éjszakai túraverseny, Pécs városismereti verseny, elméleti verseny, teljesítménytúra. Iskolánk két lelkes csapata utazott el Abaligetre, ahol ezúttal is eredményesen szerepelt. A Green team nevű csapat a 10.a-ból állt össze. Kiss Ágota, Gödrei Krisztina, Békefi Kata az elméleti versenyen VI. helyezést ért el. A tapasztaltabb tagokból álló Penta Táncsics az éjszakai V., a nappali III., az elméleti V. és a Pécs városismereti versenyen elért IV. helyezéssel az összesített versenyben a III. helyen zárt. Képünkön (balról-jobbra) a Penta Táncsics csapata a díjosztás után: Nagy Gabriella, Sipos Szabina, Terlaky Fanni, Kovács Ildikó (hiányzik a képről Gyánó Marcell). Gratulálunk a nagyszerű teljesítményhez! A kiállítás különlegességét nemcsak az adta, hogy emberi szerveket állítottak ki, hanem az is, hogy ezek egykor élő embereké voltak. Minden szerv és testrész mellett leírások taglalták azok működését és feladatait. Az emberi test csontvázától egészen a belső szerveken át az embriófejlődésig, minden megtekinthető volt. A tanulmányi kiránduláson Bodies-on kívül egy másik kiállítást is megtekinthetett a csoport, mely az orvosi eszközök fejlődését mutatta be az őskortól a 30-as, 40-es évekig. Köszönjük a szervezést Hunka tanárnőnek! 16 VOLUNTAS szeptember október november

17 Nem dráma az öregedés, ne félj. Egy napon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel a munkából és az életből, szórakozottan, s aztán készségesen mondod: igen, igen. Meg kell öregedni. Egy pillanat, még valamit akartam mit is? Igen, élni. Tudom, most már késő. Mehetünk. (Márai Sándor) A Somogy Megyei Idősügyi Tanács, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Intézete közreműködésével és a Somogy Megyei Közgyűlés támogatásával egy országosan is mintaértékű program indult. E kezdeményezéshez somogyi középiskolák és szociális bentlakásos intézmények csatlakoztak. A Szolidaritás Napja keretén belül önkéntes segítő munkát végezhettek a résztvevő diákok az otthonokban. A programba melynek első időpontja november 18-án volt- gimnáziumunk is bekapcsolódott. Büszkék vagyunk arra, hogy meglepően sokan jelentkeztek, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a média negatív képet festett korosztályunkról. Most viszont megmutathattuk másik, pozitív oldalunkat is, lehetőségünk nyílt az iskolán kívüli segítségnyújtásra. Látogatásunk mind az idősek, mind a diákok számára nagyon emlékezetes volt. Az otthon lakói felidézték fiatal éveik élményeit, elmesélték az általuk szerzett tapasztalatokat. Teljes átéléssel beszéltek a háborúról, s annak következményeiről, a társadalmi rétegek közti ellentétekről és saját magukról. Változatosságot és színt vitt életükbe érkezésünk. Elfeledtettük velük rossz emlékeiket, segítséget kaptak abban, hogy ne temetkezzenek A Szolidaritás Napja magukba. Ez közérzetük javulásához is nagyban hozzájárult. A sok jelentkező miatt társaink három szociális otthonban is képviselhették iskolánkat: a patalomi Park Szociális Otthonban, a kaposvári Csertán Márton Otthonban illetve a Liget Időskorúak Otthonában. Számomra meglepő volt az a mérhetetlen szeretet, amit nekünk adtak az idősek a Csertán Márton Otthonban. Úgy kezeltek minket, mintha saját unokáik lettünk volna. A találkozás óta az idősekről alkotott képem nagymértékben változott. Úgy érzem, sokat tanultam tőlük az ott töltött kevés idő ellenére mondta Naszladi Regina 11. g osztályos tanuló. A Liget Időskorúak Otthonában a bentlakók kisebb műsorszámokkal is készültek. Megható volt az a lelkesedés, amit az előadások során tapasztaltam mesélte Tóth Katalin. Úgy vélem, ez példaértékű lehet a tizenévesek számára is. Nagyon jól éreztem magam, remélem, még lesz alkalmam találkozni velük! Nagyon élveztük mi is az együtt töltött időt. A patalomi Park Szociális Otthont nem csak belülről ismerhettük meg, hanem egy film megtekintésével történelmi múltjába is betekintést nyertünk- mondta Bérdi Nikolett. Eddig elképzelni sem tudtam, hogy milyen az élet egy szociális otthonban, a látogatás után tisztult a kép. Az első Szolidaritás Napja messze felülmúlta a várakozásokat, mindkét korosztály nagyon jól érezte magát. Tervezzük, hogy karácsonyra műsorral kedveskedünk az általunk megismert otthonok lakóinak, és az adventi vásárba is besegítünk nekik. (A Fő utcán lévő adventi vásárban ugyanis olyan sátor is lesz, ahol az idős emberek által készített dolgokat is meg lehet vásárolni.) Szívesen fogadunk további jelentkezéseket, melyeket a szervezőknél, Gelencsér Zsófia Kitti és Korompay Rebeka 11. g osztályos tanulóknál tehettek meg! Írta Gelencsér Zsófia Kitti és Korompay Rebeka VOLUNTAS szeptember október november 17

18 Francia saláta... franciasaláta Szeptember 18-án salátazabálók délutánját tartottunk a klubban. A programot az iskola franciásai szervezték Ferdinandyné tanárnő ötlete alapján. Már napokkal előtte elkezdtük a készülődést. Színes plakátot készítettünk, amelyen Gombóc Artúr népszerűsítette a salátákat mint a korszerű étkezés fontos elemét. A jól ismert szeretem a csokoládét helyett, a szeretem a salátát szlogennel hirdettük meg a délutánt. A dîner-re a klubban került sor. Egy ételektől roskadozó büféasztalt rendeztünk be. Erre tálaltak az ínycsiklandozó sa- láták elkészítésére vállalkozó 10.-es franciások. Segítségükre volt dr. Ferdinandy Csabáné tanárnő, Tóth Ildikó tanárnő és Farkas Klára tanárnő. A reformfalatok mellett kóstolhattunk még sajtos roládot, rakott palacsintát és clafutist is (á lá Janka). A délutánra a beugró egy üdítő vagy egy baguette volt. Mindenki kedvére válogathatott a sok finomság közül. Csak hogy néhányat említsek a teljesség igénye nélkül, volt tonhalas saláta, hagymás saláta, paprikás saláta és olivabogyós saláta is. A salik egytől egyig friss alapanyagokból készültek: káposzta, paprika, paradicsom, répa Miközben folyt a lakmározás, Luc Besson: Tulipános Fanfan című filmjét is nézhettük akár, amelyben az egyik főszerepet Penélope Cruz játssza. Időközben a latin- és a kémia szakkörösök is leszivárogtak a klubba salátazabálásra. Mind a tíz ujjukat megnyalták, ami a program sikerét is bizonyítja. A legnépszerűbb a gyümölcssaláta volt (Diseri Ági, Kovács Fanni, Gyurmán Patti), amely percek alatt el is fogyott. Örömmel láttuk, hogy milyen népszerű a diákok körében a saláta és a gyümölcs is. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát. Köszönjük a Tanárnőknek és azoknak a diákoknak, akik bármely módon segítették a délutánt! Reméljük, lesznek még hasonló kezdeményezések a jövőben! Märcz Samu (11. c) 18 VOLUNTAS szeptember október november

19 November 6-án került megrendezésre hagyományőrző francia estünk, melyen franciás diákok mutatták meg tehetségüket táncban, éneklésben, színészkedésben. Az előadás a diákok által tálalt gesztenyepürével indult, melynek elfogyasztása közben a közönség Párizsról láthatott filmet ezzel is hangolódva az estére. Aztán Szelechman Ildikó és Buzsáki Dániel kettőse következett. Ezt a 12-dikesek műsora követte, melyben Baudlaire, Verlaine, Victor Hugo és Ady Francia est verseket szavaltak franciául, majd magyarul. Ezután a Hogyan nem tanultuk meg a Kis herceget című komédia következett, melyet szintén a 12.-esek adtak elő sajátos rendezésben. Szereplők: Rozsos Eszter, Alfaiet Dávid, Terkes Viki, Kocsis Móni, Almási Dani. Őket követte a Yes please együttes, akik saját szerzeményükkel is megörvendeztették a közönséget. Aztán ismét a komoly zene kapott szerepet Gadár Noémi és Nagy Kati előadásában. Ezt Marcz Samu és Mohácsi Bori előadása követte, melyben a melankólikus francia fiú némi ékszerrel meghódította a vérbeli amerikai lány szívét. Aztám a Rómeó és Júlia című musicelből adott elő duettet először Pelessa Petra és Almási Dani. A szép szerelmi idillt Kozics Nikolett szakította meg La haine című dalával. Majd ismét szerelmes szám következett Gadár Noémi és Almási Dani előadásában, melynek címe Amier azaz Szeretni. Ezt követte a 10.- esek műsora, melyben Veronába vittek el minket. A műsort a 11-dikesek zárták, akik a világ királyaiként méltó befejezést adtak az estnek. Gratulálunk a szereplőknek színvonalas előadásukért, és köszönjük a szervezést Ferdinándy tanárnőnek. 19

20 Immár negyedszer keltek útra a spanyol nyelvet tanuló táncsicsos diákok, hogy a tengerparti nyaralás mellett megismerkedjenek a katalán kultúra kiemelkedő alkotásaival is. A csaknem két hetes kiránduláson szebbnél szebb látnivalók vártak ránk. Július 3-án indultunk, és már másnap reggel Genova kikötője tárult elénk. Még ébredezett a város, amikor térképpel a kezünkben elindultunk a márványpaloták irányába, amiről Genova a,,la Superba jelzőt kapta. Nizzába a Premiere Classe szállodában aludtunk. Négy km hosszú, - a háttérben luxusszállodák- pálmafákkal, egzotikus növényekkel szegélyezett tengerparti sétány várt ránk. Útközben, immár spanyol földön, Figuerasban nem mindennapi látványban volt részünk. A városi színházat a Salvador Dalí tervezet tojásokról ismertük fel. A szürrealista festőóriás művei előtt döbbenten álltunk. Polgárpukkasztó attitűdjei megtették hatásukat. Délután Malgrat de Marba érkeztünk. A tengerparti Hotel Európában szálltunk meg. Kedves recepciósok vártak bennünket, biliárdasztal, medence, friss tengeri levegő, finom spanyol ételek. Mindez felülmúlta várakozásainkat. Vasárnap a katalán főváros: Barcelona volt az úti célunk. A Sagrada Familia tornyait már messziről megpillantottuk. Antoni Gaudí főműve igazi világcsoda! Ezután a Güel parkba mentünk. Itt szárnyalt csak igazán a katalán építészet fantáziája! Ki hinné, hogy összetört színes csempékből egy igazi meseországot lehet kirakni! Amíg a csoport egyik része bikaviadalra indult a Plaza de Toros Monumentalba, addig a többiek a Ramblas nyüzsgő áradatával tartottak, ahol Cervantes és Don Quijote szobrok,,keltek életre. A nap fénypontja, s talán az egész úté is a Plaza de Espana világító-zenélő szökőkútja volt. Hétfő délután Lloret de Marba kirándultunk. Voltak, akik strandoltak, míg mások üvegfenekű hajóról szemlélték a tenger élővilágát. Kedden úti célunk Montserrat volt, Santiago de Compostela után Spanyolország második legnagyobb zarándokhelye. Délután Barcelonában felmentünk a Montjuich-ra, az ottani Gellért hegyre, ahonnan megcsodálhattuk az Irány a Costa Brava egész metropoliszt, láttuk a tojásházat, a gótikus negyedet, a kikötőben pedig Kolumbusz Kristóf 66,6 m magas szobrát. Nem hagytuk ki a San José vásárcsarnokot a,,la Boquería -t sem. Másnap rekkenő hőségben Besalú középkori városka kacskaringós utcáin bolyongtunk és 8 lyukú hídjában gyönyörködtünk. Gerona felé tartva a távolban megpillantottuk a 92-es Olimpia vízi sporteseményeinek színhelyét. Gerona régi városrésze az Onyar folyó partján terül el. Római időkben épült hídjáról nézve a várost Velence jutott eszembe. A katedrális Teremtést ábrázoló faliszőnyege felejthetetlen élmény volt számomra. Csütörtökön Blanes Világhírű botanikus kertjébe látogattunk el, amelyet Carlos Faust hozott létre a Costa Brava meredek sziklái fölött. Péntek egy egész szabad nap! Kívánság szerint a focirajongók bevonatoztak Barcelonába, hogy a Camp Nou Stadionban gondolatban felidézzék az F.C.Barcelona meccseit. Akik maradtak, estig ki sem szálltak a vízből vagy napoztak a parton. Vacsora után a már-már szokásos program következett: többen életük legjobb bulijaiként emlegetett szórakozásra tartottak, míg mások esti sétájukat rótták a hosszú, boltokkal teli tengerparti sétányon, ahol előbb-utóbb sikerült jó alkut kötni az árusokkal. A feledhetetlen szórakozással telt éjszaka után álmosan szálltunk be a buszba. Este Monaco és Monte Carlo luxusvilágába csöppentünk. Megnéztük a Casinót, a Forma 1-es pályán,,száguldoztunk és szuper autókat fényképeztünk. Genovába későn érkeztünk a hegytetőn lévő diákszállóba. A város már éjszakai fényben pompázott. Reggel fényképezkedés, utolsó pillantás a tengerre és máris hazafelé tartottunk. Útközben még megálltunk a Garda-tónál, Sirmionéban egy kis pihenőre. Éjjel 2 órakor értünk haza teli élményekkel és ajándékokkal. A 11 napos kirándulás mindenki szerint nagyon jól sikerült. Szívesen maradtunk volna még néhány napot. Köszönjük az utat és a sok-sok élményt Oláh Erzsébet tanárnőnek. Perger Lilla 11/B voluntas A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium lapja Főszerkesztő: Diseri Ágnes Szerkesztőbizottság: Karádi Adél, Lőrincz Borbála, Mohay Borbála, Märcz Samu Fotó: Kun Béla, Szatmári Dóra Felelős szerkesztő: Várnai Károly Korrektúra: Dr. Sülle Csabáné Felelős kiadó: Reőthy Ferenc igazgató 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 17. Telefon: tmg.voluntas@gmail.com