Programozás és makrók
|
|
- Karola Lukácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Programozás és makrók Dr. Kallós Gábor Programozás Bevezetés Eml.: hagyma-modell, programnyelvek, rendszerközeli szoftverek Problémamegoldás a számítógép segítségével Adott egy probléma Mit tud a gép? Milyen nyelven programozható A feladat mely részeit célszerű számítógéppel megoldani Célszerű-e esetleg átfogalmazni a problémát, hogy általánosabb megoldást kapjunk, ami később más esetekre is jó lesz Általában: elemzés és értelmezés (megoldás gép nélkül), adatszerkezet, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, javítás/karbantartás (ld. még később is) Program utasítások sorozata, amelyet a gép végrehajt, és ezzel (jó esetben) a kiindulási adatokból előállítja a keresett megoldást Algoritmus a feladat megoldásának elméleti leírása, géptől független módon (algoritmus-leíró nyelv ill. szabvány, szöveges vagy rajzos formában) Adatszerkezet milyen adatokból kell kiindulni, milyen közbülső adatok, részeredmények kiszámítása szükséges 2 Programozás adattípusok Adatok, adattípusok Konstans Fix módon beírt adat Változó, jellemzői: Név (azonosító) Típus hogyan tárolja a gép az adatot a memóriában, milyen műveletek végezhetők vele Memóriaterület (itt található a változó értéke) Az adattípusok csoportosítása (leggyakrabban, kicsit leegyszerűsítve ) Egyszerű, valós, logikai, karakter (jel), sztring Összetett Tömb (sztring) Sorba vagy táblázatba rendezett azonos típusú, egyszerű adatok tárolására (az elrendezés jellegét a dimenzió adja meg), az adatok indexelhetők, hivatkozás: [index] Halmaz (általában csak egész ill. jel típusból) Műveletek Numerikus adatokra: +, -, *, /, ^ és még mod és div Sztringekre és jelekre: összefűzés Logikai adatokra: mint korábban Halmazokra: unió, metszet, különbség, eleme-e? Továbbá még: relációk (hasonlítások), függvények (pl. RANDOM, SQRT, INT, LEFT, RIGHT, LENGTH stb.) Kifejezések, kiértékelés: precedencia és balról-jobbra szabály 3 1
2 Programozás Az algoritmus elemei Alaptevékenységek Beolvasás, kiírás, értékadás (automatikus konverzióval) Vezérlőtevékenységek Szekvencia az eredeti (összetett) tevékenység egyszerűbb (akár: elemi) tevékenységek sorozatára bontható fel Szelekció (elágazás) egy logikai kifejezés értékétől függően kettő vagy néhány ág közül kiválasztjuk az aktuálisan végrehajtandót Iteráció (ciklus) a feladat megoldása egy tevékenység ismétlődő végrehajtását jelenti Leírás (pszeudokód, egyszerű lehetőség) be: i; ki: j ha log. kif. akkor tev.1. különben tev.2. elágazás vége ciklus amíg log. kif. ciklusmag ciklus vége Előltesztelős ciklus, bennmaradási feltétel, spec. eset: számlálós ciklus ciklus i=1-től n-ig ciklusmag ciklus vége ciklus ciklusmag amíg nem log. kif. ciklus vége Hátultesztelős ciklus, kilépési feltétel Minden struktúrának van eleje és vége! 4 Programozás példa algoritmusok 1. példa: a legnagyobb elem meghatározása Feladat: határozzuk meg, hogy a bekért pozitív számok közül (n db) melyik a legnagyobb! Ötlet: A 0 lesz kezdetben a legnagyobb (!). Ezután vesszük sorra a számokat, és aktuálisat hasonlítjuk az eddigi legnagyobbal. Ha találunk nagyobbat, akkor az lesz az új legnagyobb. Adatszerkezet Funkció Azonosító Típus Jelleg Elemek száma N Aktuális elem A Valós (Aktuális) maximum MAX Valós, output Ciklusváltozó, sorszám I Algoritmus 5 Példa algoritmusok 2. példa: elemek összege és átlaga Feladat: határozzuk meg bekért számok közül (n db) a pozitívak összegét és átlagát! Ötlet: kezdetben az összeg 0, és az aktuális részösszeghez mindig hozzáadjuk az éppen bekért elemet, ha az pozitív. A végén kiírjuk az összeget és az átlagot, ha volt pozitív elem. Ha nem volt pozitív elem a sorozatban, akkor nincs átlag. Adatszerkezet Funkció Azonosító Típus Jelleg Elemek száma N Aktuális elem A Valós Pozitív elemek száma DARAB Pozitív elemek összege OSSZEG Valós, output Pozitív elemek átlaga ATLAG Valós Output Ciklusváltozó, sorszám I 6 2
3 Példa algoritmusok 2. példa: elemek összege és átlaga Algoritmus 7 Példa algoritmusok 3. példa: faktoriális számítása Feladat: határozzuk meg, egy bekért nemnegatív egész szám (n) faktoriálisát! Negatív n számot a bekérésnél ne fogadjunk el! Ötlet: tudjuk, hogy n! = 1*2*3* (n-1)*n. A szorzat értéke kezdetben 1. Ezután vesszük sorra a számokat, és aktuálisat összeszorozzuk a részszorzattal. A szükséges jó n számot egy hátultesztelős ciklussal garantáljuk. Adatszerkezet Funkció Azonosító Típus Jelleg Elemek száma N (Aktuális) szorzat SZORZAT, output Ciklusváltozó, sorszám I Algoritmus 8 Példa algoritmusok 4. példa: lottószámok generálása Feladat: generáljunk lottószámokat! (Megj: már kihúzott számot nem lehet kihúzni újra.) Ötlet: véletlen számokat állítunk elő, ezekből képezzük a lottószámokat. Ha egy szám már szerepelt az eddig előállítottak között, akkor helyette újat generálunk mindaddig, amíg jó számot nem kapunk. Adatszerkezet Funkció Azonosító Típus Jelleg Lottószámok A Tömb (egész), output Éppen előállított szám SEGED Jó-e az éppen előállított szám JO Logikai Ciklusváltozó, sorszám I Ciklusváltozó (ellenőrzéshez) J 9 3
4 Példa algoritmusok 4. példa: lottószámok generálása Algoritmus 10 Példa algoritmusok 5. példa: kiválasztásos rendezés Feladat: rendezzünk egy tetszőleges adatokat tartalmazó n elemű tömböt! (A tömb elemeit most nem kell bekérnünk, és a rendezett tömböt nem kell kiíratnunk. Feltehetjük, hogy ezeket a tevékenységeket a program itt nem bemutatott része tartalmazza.) Megj: sokféle rendező eljárás ismeretes. A jó hatásfokú módszerek általában logikailag bonyolultabbak, és nehezebben érthetőek. Itt egy olyan megoldást mutatunk be, amely könnyen érthető, és a hatékonysága is elfogadható. Ötlet: megkeressük a sorozat legkisebb elemét, majd felcseréljük az első elemmel. A következő lépésben a második elemtől indulva újra megkeressük a mostani legkisebb elemet, és ezt felcseréljük a második elemmel, Adatszerkezet Funkció Azonosító Típus Jelleg Elemek száma N Sorozat elemei A Tömb (tetszőleges), output Aktuális minimum MIN Mint A elemei Az aktuális minimum sorszám INDEX Ciklusváltozó, rögzített sorszám I Ciklusváltozó (kiválasztáshoz) J 11 Példa algoritmusok 5. példa: kiválasztásos rendezés Algoritmus 12 4
5 Programozás 13 Programozás 14 Programozás Más algoritmus-leíró eszközök Jackson-féle ábra Szekvencia egymás mellé írással Szelekció karika, és utána egymás melletti feltételek Iteráció csillag, és alatta az ismétlődő tevékenység(sorozat) Folyamatábra Már elavult START Kiválasztás Rendezés kiválasztással I:=1, N 1 * Az I-edik a helyére Besorolás Be: N Előkészítés Minimum A[INDEX]:=A[I] A[I]:=MIN F:=1; I:=1 MIN:=A[I] INDEX:=I J:=I+1, N * Igaz I>=N Hasonlítás Ki: F Hamis I:=I+1 A[J] < MIN º END F:=F*I MIN:=A[J] INDEX:=J 15 5
6 Programozási nyelvek Programozási nyelvek A programozási nyelv olyan mesterséges nyelv, amelyet a számítógéppel történő kommunikáció megkönnyítésére terveztek A programozási nyelvek (megfelelő apparátus + szintaktikai és szemantikai szabályok) alkalmasak az algoritmusok gép számára érthető kódolására, megvalósítására Osztályozásuk (generációk) Első generáció gépi kód Második generáció assembly nyelvek, majd később finomodtak, ősi magasabb szintű nyelvek, emberközeli nyelvi elemek, cél a géptől való függetlenedés is K. Zuse már ben tervezett egy magasabb szintű nyelvet, de ez akkor nem terjedt el (Plankalkül) Az első sikeres megvalósítások: FORTRAN, LISP, COBOL, később az ALGOL Rövidítések: FORmula TRANslation, ALGOrithmic Language, LISt Processing Lényegében az összes mai nyelv ezen nyelvek valamilyen leszármazottja Harmadik generáció kifinomult magasszintű nyelvek Új, fontos filozófiák: strukturált programozás, objektum-orientált programozás A legtöbb ma használatos programnyelv ide sorolható, pl. Pascal, C, C++, C#, Delphi, Java 16 Programozási nyelvek Nyelvek osztályozása (folyt.) Negyedik generáció Új fejlesztések, fejlett kereskedelmi igények hatására Fejlett szoftver engineering technológiák alkalmazása, pl. komponensek beépítése, újrafelhasználhatóság ill. speciális alkalmazások Példák: SQL nyelvek, SPSS, MATLAB, Mathematica Ötödik generáció (még kifejletlen) Constraint (megszorítás) alapú programozás 17 Programozás Programfejlesztés A forrásnyelven írt program értelmezése, végrehajtása összetett tevékenység(sorozat) Fordítóprogram (Compiler) Értelmezi a forrásnyelven írt program utasításait, jelzi a szintaktikai hibákat A formailag hibátlan programokból elkészíti a gépi kódú utasításokat Ezzel a forrásprogramból ún. tárgyprogram keletkezik Interpreter Nem készít gépi kódú programot, hanem utasításonként értelmezi és hajtja végre a magasszintű nyelven leírt programot Ilyenkor a tesztelés egyszerűbb, de komoly hátrány, hogy nem keletkezik futtatható program Szerkesztőprogram (Linker) A lefordított tárgyprogram általában még nem futtatható, pl. azért, mert több részből állhat Végül a szerkesztőprogram teszi futtathatóvá a programot Általános munkafolyamatok: programírás, fordítás, szerkesztés A fejlesztői környezet is nagy változáson ment keresztül A modern, 3. generációs nyelvek kezdetben karakteres felületet használtak Most már az igényes grafikus környezet az általános 18 6
7 Ipari programfejlesztés Szoftvertechnológia Ipari méretű programfejlesztés (több ezer programsor és felette) esetén más módszereket kell alkalmazni, mint házi programkészítésnél Nem elég a korábbi elemzés-tervezés-algoritmuskészítés-programozás-tesztelés ciklus Az itt alkalmazandó módszerekkel a szoftvertechnológia (Software Engineering) tudományág foglalkozik A SE a teljes szoftverfejlesztési folyamatot magában foglalja, és érint kapcsolódó gazdasági területeket is, pl. projekt menedzsment Ez igen fontos terület, hiszen a profi szoftverkészítés nagyon nagy üzlet (a turizmus után a 2., megelőzi pl. az olaj- és autóipart is!) A SE nagyon fontos problémája a szoftvertermékek minősége, megbízhatósága Ilyen téren még bőven van tennivaló, 2005-ben egy tipikus hibaráta: 5-10 ezer soronként 1 hiba (hasonló hibaráta: napi 2 repülőgép katasztrófa, napi kb elveszett postai levél USA) A szoftverfejlesztési folyamatban a menedzsment feladata a folyamat állandó felügyelete, értékelése (benne: adatgyűjtés), javítása + kapcsolódóan: a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, a dolgozók jó közérzetének a biztosítása Más mérnöki produktumokkal ellentétben a szoftver eléggé megfoghatatlan valami, ezért nem könnyű a folyamat megfelelő kezelése! 19 Ipari programfejlesztés A szoftverfejlesztés klasszikus fázisait mutatja be (visszacsatolásokkal) az ún. vízesés-modell (szemléletes: a víz visszafolyatása drága) Ez eléggé idealista megközelítés, a gyakorlatban inkább kevert, evolúciósiterációs fejlesztéseket szoktak alkalmazni Honnan tudjuk, hogy véget ért egy fázis? (A program még nincs kész) Elkészült az adott szinthez tartozó dokumentáció (ezekre van kotta ) Követelmények Specifikáció Tervezés Implementáció Validáció Fenntartás 20 Ipari programfejlesztés A SE nagyon fontos kérdése az emberekkel való bánásmód A hibák nagyobb részben egyszerű emberi mulasztásokból, félreértésekből erednek Tipikus pl. a követelmények rossz felmérése ill. a hibás specifikáció (akár egy egyszerű fogalom másként értelmezése miatt) Csapatszervezés Milyen a jó fejlesztőcsoport, hány tagja van (kb.) Projekt terv Nemcsak az elején van aktivitás, hanem a folyamat közben is A projekt menedzser szerepe meghatározó Menedzsment Tervezés, ütemezés (függőségek csökkentése, vészforgatókönyvek), kockázatok becslése és figyelése Minél később derül ki egy hiba, annál drágább a javítása Specifikáció (tdk: szoftver tervrajz ) Megfelelő formális eszközök állnak rendelkezésre a pontos leíráshoz Verifikáció és validáció Helyes-e a szoftver, ill. azt csinálja-e, amit elvártunk Fontos terület, az ellenőrzés már a folyamat korábbi fázisaiban is jelen van Átvételi teszt: a megrendelő jelenlétében végzendő Fenntartás A dolgozók betanítása, az esetlegesen felmerülő hibák javítása 21 7
8 Visual Basic általános bemutatás A Visual Basic (VB) a Microsoft cég által kifejlesztett programozási nyelv ill. fejlesztői környezet Az első verziója, a Visual Basic ben jelent meg Windows 3.0 platformra A nyelv gyorsan nagy népszerűségre tett szert, a fejlesztőknek kényelmes és hatékony eszközt adott a Windows alkalmazások vizuális tervezéséhez Könnyen tanulható volta miatt sokaknak a Visual Basic volt az első lépcső a programozás tanulásában A Visual Basic a korábban nagyon népszerű BASIC nyelven alapul, de modernebb, eseményvezérelt és korlátozott mértékben objektumorientált A Microsoft elsősorban a gyors fejlesztésre helyezte a hangsúlyt a tervezéskor (részben még a hatékonyság rovására is) A VB nagy vetélytársa a C++ Általánosan a C++ gyorsabb, és rugalmasabb struktúrákat biztosít, de konkrétan a Windows felület alatt a grafikus alkalmazások (GUI) fejlesztésére (sokkal) jobb a VB A C++-hoz (sőt a Pascalhoz) képest a VB nem támogatja a mutatókat, és nem kötelező benne a változók deklarálása, valamint nem kezeli nagyon szigorúan a típusokat Nem igazi OO nyelv, hiányzik a polimorfizmus és az öröklődés A hagyományos VB mellett 2002-ben megjelent a.net-es változat is A VB.NET a VB-nek egy teljesen újratervezett változata, az utolsó klasszikus VB verzió (VB 6.0) és a.net verziók között is már nagyon nehéz konvertálni a programokat A Visual Basic.NET már teljesen objektumorientált.net alapú nyelv, gyakorlatilag egyenértékű a.net nyelvek közül vezető szerepben lévő C#-pal (szi-sarp) 22 A Visual Basic nyelv BASIC-szerű nyelv, modernizálva Elsősorban Word és Excel környezetben nézzük Típusos deklaráció, de nem szigorú Az Option Explicit utasítással állítható be a szigorú deklaráció Fontosabb adattípusok Byte, Integer, Long, Boolean, String, Variant, (Részletesebben ld. Data Type Summary a Súgóban) Szubrutinok Ez az alapegység, Sub End Sub kulcsszavak között Szelekció If log.kif. Then ut1. Else ut2. End If Iterációk Léptetős: For i=1 To n ciklusmag Next Előltesztelős: Do While log.kif. ciklusmag Loop Hátultesztelős: Do log.kif. ciklusmag Loop While log.kif. // bennmaradási felt. A hátultesztelős ciklust az Until kulcsszóval is meg lehet adni 23 a Wordben (Excelben) Makrók engedélyezése Eszközök/Makró/Biztonság közepes szint Visual Basic Editor Váltás oda: Alt + F11 vagy /Visual Basic Editor A képernyő elemei Project ablak Dokumentumok, ahova makrókat készíthetünk/menthetünk Properties ablak Az objektumok tulajdonságai állíthatók itt be Szövegszerkesztő ablak Ide készíthetjük el a kódot, a szubrutinok futtathatók Egyes szintaktikai hibákat jelez a fordító a beírás után Immediate (futtatási) ablak Egyes futási eredmények megtekintésére Watch ablak Nyomkövetésre, hibakeresésre, mi nem nagyon fogjuk használni Kis eszköztár, fontosabb lehetőségek: Makró futtatása, szüneteltetése, leállítása, váltás (mindezt persze menüből is lehet, és gyorsbillentyűk is vannak, pl. F5 futtatás) Minden kulcsszóról infót kaphatunk az F1 lenyomására a Súgóban Ugyanitt tematikusan is kereshetünk 24 8
9 25 A Word objektummodellje A súgóból behívható Lényegében mindent meg csinálni programból, amit egyébként a Word tud 26 Formok használata Insert/UserForm Beszúrhatók az elemek a panelre (parancsgomb akciókat lehet kezdeményezni, rádiógomb, listadoboz, léptető lista, ) Properties ablak: leírás az elemről Egyes tulajdonságok módosíthatók Az elemhez tartozó kód dupla kattintásra előjön Ez alapból csak váz, a háttérben lévő eljárást persze meg kell írni Bal felső lista: választható elemek Jobb felső lista: választható események Váltás a szerkesztőmód és az objektum között: View/Code ill. Object (F7) 27 9
10 Formok használata (folyt.) 1. feladat: az első parancsgombra (CommandButton) kattintva írjuk ki az első bekezdés szövegét! 2. feladat: a 2. parancsgombra kattintva jelöljük ki a második szót! 28 Formok használata (folyt.) 3. feladat: rakjunk fel a formra 3 db rádiógombot, bekezdés, szó és karakter felirattal. Írjunk meg úgy egy nyomógomb mögötti eseménykezelőt, hogy a bejelölt egységeket számolja meg a szövegben! Ötlet: két szubrutint írunk, a második hívja az elsőt, amelyik a rádiógombokat kezeli 29 Egy összetett feladat (Ha nem tudjuk a makró kódját, akkor rögzíthetjük, és utána belenézhetünk, és kapunk ötleteket) Feladat: feladat-adatbázis alapján készítsünk véletlen zh feladatsort! (Minden feladat új bekezdésben van, és nincs üres bekezdés a dokumentumban.) Részfeladatok: Számoljuk meg a bekezdéseket (Generáljunk véletlen egész számot) (Írjuk ki az annyiadik bekezdést) Alakítsuk át az eddigi részeket úgy, hogy több feladatot is választhassunk (de amit már egyszer kiválasztottunk, azt újra nem lehet) Új üres dokumentumba rakjuk át a kiválasztott kérdéseket (Táblázatba szúrjuk be az átvitt kérdéseket) 30 10
11 31 A dokumentumok: 32 Az Excel objektummodellje A súgóból behívható 33 11
Programozás és makrók
és makrók Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Bevezetés Eml.: hagyma-modell, programnyelvek, rendszerközeli szoftverek Problémamegoldás a számítógép segítségével dott egy probléma Mit tud a gép? Milyen nyelven
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános
RészletesebbenB I T M A N B I v: T M A N
Műszaki informatika IPA Tesztek+Megoldások B I v: T 2014.02.15 M A N 1/41 Ellenőrző kérdések Alapfogalmi kitérő kérdéssor IPA kérdéssor 2/41 Ellenőrző kérdések 1. 1. Melyik Neumann elv következménye a
RészletesebbenTömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
RészletesebbenProgramozási alapismeretek 1. előadás
Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A
RészletesebbenC programozás. 1 óra Bevezetés
C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}
Részletesebben1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
RészletesebbenProgramozás alapjai (ANSI C)
Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu
RészletesebbenUtasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok
Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. Excel VII. Visual Basic programozás alapok A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Javascript Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az
RészletesebbenProgramzás I. - 1. gyakorlat
Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)
RészletesebbenWebprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás
RészletesebbenProgramozás alapjai. 5. előadás
5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk
RészletesebbenKészítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.
Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)
RészletesebbenProgramozási segédlet
Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos
RészletesebbenFordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7.
Fordítóprogramok Aszalós László 2009. szeptember 7. 1. Bemelegítés Honlap: www.inf.unideb.hu/ aszalos/diak.html (Fordítóprogramok, 2009) Jegymegajánló: utolsó hét előadásán. PótZH (csak gyakorlat) vizsgaidőszak
RészletesebbenAlgoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar horvath@inf.u-szeged.hu 0.1. Az algoritmikus tudás szintjei Ismeri (a megoldó algoritmust) Érti Le tudja pontosan
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenMechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe
Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével
RészletesebbenA PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3. Készítette: Vénné Meskó Katalin
1 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3 Készítette: Vénné Meskó Katalin Információk 2 Elérhetőség meskokatalin@tfkkefohu Fogadóóra: szerda 10:45-11:30 Számonkérés Időpontok Dec 19 9:00, Jan 05 9:00, Jan 18 9:00 egy
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 3. ADATTÍPUSOK...26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:...26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK...27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK...28
RészletesebbenMakrók használata az Excelben - Makróhibák kezelése, biztonságos jelszavak generálása
Makrók használata az Excelben - Makróhibák kezelése, biztonságos jelszavak generálása Makróhibák kezelése A Visual Basic szerkesztőablakában szerkesztés közben elindított futtatással ellenőrizhetjük a
RészletesebbenProgramozási nyelvek 6. előadás
Programozási nyelvek 6. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig) Számítási modell (hogyan
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenAdatstruktúrák Algoritmusok Objektumok
Adatstruktúrák Algoritmusok Objektumok A számítógépes problémamegoldás modellezésének módszerei. Programozási elvek és módszerek: imperatív, strukturált, moduláris, objektumorientált programozás. Programozási
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
Részletesebben6. gyakorlat Egydimenziós numerikus tömbök kezelése, tömbi algoritmusok
6. gyakorlat Egydimenziós numerikus tömbök kezelése, tömbi algoritmusok 1. feladat: Az EURO árfolyamát egy negyedéven keresztül hetente nyilvántartjuk (HUF / EUR). Írjon C programokat az alábbi kérdések
RészletesebbenProgramozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek.
Tartalom 1. előadás programozás során használt nyelvek A specifikáció Algoritmikus nyelvek A problémamegoldás lépései 3/41 (miből?, mit?) specifikáció (mivel?, hogyan?) adat- + algoritmus-leírás 3. (a
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)
Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény
RészletesebbenB I T M A N B I v: T M A N
Műszaki informatika Tesztek+Megoldások B I v: T 2015.04.19 M A N 1/42 Tesztek + Megoldások Alapfogalmi kitérő kérdéssor IPA kérdéssor CPA kérdéssor 2/42 Ellenőrző kérdések 1. 1. Melyik Neumann elv következménye
RészletesebbenAdatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 1.ELŐADÁS 2015-2016 ősz VBA bevezető Előadás tematika 1.Előadás: VBA bevezető (VB, VBA környezet, Makrók) 2. Előadás: A Visual
RészletesebbenMutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában
Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenProgramozás alapjai. 2. előadás
2. előadás Általános Informatikai Tanszék A számítógépes feladatmegoldás eszközei Adatok (Amiken utasításokat hajtunk végre) Utasítások (Amiket végrehajtunk) Program struktúra Adatok Konstans (a programon
RészletesebbenBevezetés. Dr. Iványi Péter
Bevezetés Dr. Iványi Péter Programozási készség Számos munka igényel valamilyen szintű programozási készséget Grafikus a képfeldolgozót, Zenész a szintetizátort, Programozó a számítógépet programozza.
RészletesebbenA program valamilyen feladat, probléma megoldására készül, általános szerkezete: INPUT ALGORITMUS OTUPUT
ELMÉLET I. Algoritmizálás A program valamilyen feladat, probléma megoldására készül, általános szerkezete: Ismert adatok Ismert adatok Keresett (kezdetben ismeretlen) adatok Más szavakkal: INPUT ALGORITMUS
RészletesebbenAdatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
RészletesebbenProgramozás alapjai Bevezetés
Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma
RészletesebbenHatékonyság 1. előadás
Hatékonyság 1. előadás Mi a hatékonyság Bevezetés A hatékonyság helye a programkészítés folyamatában: csak HELYES programra Erőforrásigény: a felhasználó és a fejlesztő szempontjából A hatékonyság mérése
RészletesebbenFunkcionális és logikai programozás. { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem }
Funkcionális és logikai programozás { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi ` 1 Jelenlét: Követelmények, osztályozás Az első 4 előadáson
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
RészletesebbenA szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii
TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány
RészletesebbenSzoftver-technológia I.
Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet. Programozási tételek
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 8. 1. Egy sorozathoz egy érték hozzárendelése Az összegzés tétele Összefoglalás Programozási tételek Adott egy számsorozat. Számoljuk és írassuk ki az elemek
RészletesebbenTörley Gábor PROGRAMOZÁSI NYELVEK, KÖRNYEZETEK KIFEJEZŐEREJÉNEK VIZSGÁLATA
Törley Gábor (pezsgo@elte.hu) PROGRAMOZÁSI NYELVEK, KÖRNYEZETEK KIFEJEZŐEREJÉNEK VIZSGÁLATA Bevezetés Egy nyelv annál kifejezőbb, minél kevesebb szellemi befektetést, időt kíván a programozótól a kódolás
RészletesebbenSzerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:
Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...
RészletesebbenALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK
ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK 1. ELÁGAZÁSOK ÉS CIKLUSOK SZERVEZÉSE Az adatszerkezetek mellett a programok másik alapvető fontosságú építőkövei az ún. algoritmikus szerkezetek.
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t
RészletesebbenKiegészítő előadás. Vizsgabemutató VBA. Dr. Kallós Gábor, Fehérvári Arnold, Pusztai Pál Krankovits Melinda. Széchenyi István Egyetem
Kiegészítő előadás Vizsgabemutató VBA Dr. Kallós Gábor, Fehérvári Arnold, Pusztai Pál Krankovits Melinda 2016 2017 1 VBA A Szamokat_General szubrutin segítségével generáljunk 1000 db egész számot a [0,
RészletesebbenAdatbázis rendszerek Gy: Algoritmusok C-ben
Adatbázis rendszerek 1. 1. Gy: Algoritmusok C-ben 53/1 B ITv: MAN 2015.09.08 Alapalgoritmusok Összegzés Megszámlálás Kiválasztás Kiválasztásos rendezés Összefésülés Szétválogatás Gyorsrendezés 53/2 Összegzés
RészletesebbenA programozás alapjai
A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
RészletesebbenProgramozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán
RészletesebbenPál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 2. ELİADÁS Visual Basic bevezetı Visual Basic.NET nyelvi elemek 2 Visual Basic.NET programozási nyelv Nyelvi elemek: Általában
RészletesebbenME 306-2 Szoftverfejlesztés
Programozási nyelvek kialakulása, fejlődése. Eljárás és objektumorientált nyelvek jellemzői, alapfogalmai. Grafikus fejlesztői környezetek kialakulása, eseményorientált programozás. 1. Programozási nyelvek
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy
RészletesebbenFelvételi tematika INFORMATIKA
Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
Részletesebben1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenMS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 ADATBÁZIS-KEZELÉS MS ACCESS 2010 A feladat megoldása során a Microsoft Office Access 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: Adatok importálása
Részletesebben15. Programok fordítása és végrehajtása
15. Programok fordítása és végrehajtása Programok fordítása és végrehajtása. (Fordítás és interpretálás, bytecode. Előfordító, fordító, szerkesztő. A make. Fordítási egység, könyvtárak. Szintaktikus és
RészletesebbenInformációk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása
1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Történeti áttekintés Előzmények A számítástechnika kezdetén elterjedt (egyeduralkodó) volt a mérnökpult használata, a gép és az ember kommunikációja bináris nyelven zajlott. A gépi kódú programozás nem
RészletesebbenS z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k
S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenSzéchenyi István Szakképző Iskola
A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS EMELT SZINTŰ ISKOLAI PROGRAMJA 11-12. évolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. Az
RészletesebbenINFORMATIKAI ALAPISMERETEK
Informatikai alapismeretek középszint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 523 05 Távközlési technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenBevezetés a programozásba
Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit
Részletesebben1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok
Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,
RészletesebbenMit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,
RészletesebbenMűveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről
Műveletek makrókkal A munkafüzettel együtt tárolt, minden munkalapon elérhető makrót a Fejlesztőeszközök szalag Makrók párbeszédpanelje segítségével nyithatjuk meg, innen végezhetjük el a makrókkal megoldandó
Részletesebben1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon
1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (
RészletesebbenAlgoritmus fogalma. Mi az algoritmus? HF: Al Khwarizmi. Egy adott probléma megoldásának leírása elemi lépések sorozatával
Algoritmusok Algoritmus fogalma Mi az algoritmus? Egy adott probléma megoldásának leírása elemi lépések sorozatával HF: Al Khwarizmi Követelmények Véges: nem állhat végtelen sok lépésből Teljes: teljes
RészletesebbenInternet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
RészletesebbenAdattípusok, vezérlési szerkezetek. Informatika Szabó Adrienn szeptember 14.
Informatika 1 2011 Második előadás, vezérlési szerkezetek Szabó Adrienn 2011. szeptember 14. Tartalom Algoritmusok, vezérlési szerkezetek If - else: elágazás While ciklus For ciklus Egyszerű típusok Összetett
RészletesebbenProgramozás I. gyakorlat
Programozás I. gyakorlat 2. gyakorlat Kifejezések, vezérlési szerkezetek, struktúrák Kifejezések Mit ír ki az alábbi program? #include int main() { int a = 20, b = 40; printf("%d\n", a > b);
RészletesebbenMemóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás
Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
Részletesebben