Szakmai beszámoló NTP-TDK sz. támogatásból megvalósított. A program megvalósításának ideje: , és

Átírás

1 Szakmai beszámoló NTP-TDK sz. támogatásból megvalósított Konzultáció NX szoftverről a KF GAMF Karon A program megvalósításának ideje: , és A program megvalósításának helyszíne: Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar, Kecskemét, Izsáki út 10. A konzultációk a GAMF Kar Járműtechnológia Tanszékén a 8/13-as (CAD/CAM terem) teremben valósultak meg. A pályázat megvalósítása során célunk volt a tehetséges hallgatók tudományos munkájának segítése, valamint a GAMF Kar oktatói-kutatói számára való támogatás. A GAMF Kar célja mindig is az volt, hogy lépést tartson az ipar gyors fejlődésével. A Mercedes Benz Hungary Kft. ideköltözésével, valamint a duális képzés elindításával (ma már több mint 27 cég veszt részt benne) ez hatványozottan felértékelődött. Mivel a legtöbb cég az NX szoftvert használja (ami kompatibilis a Siemens vezérlésekkel), ezért a KF GAMF Kara is elkezdte e szoftver előszöri beszerzését, majd konzultációit. Ezek után lehetőség nyílik a szoftver oktatására is, ami a duális képzésben részt vevő hallgatóknál kifejezetten fontos. Néhány mondat a szoftverről: Siemens integrált megoldást nyújtó tervezőrendszere az NX (Unigraphics), mivel egy rendszeren belül lehet a tervezést, megmunkálás, analízist és rajzokat elkészíteni, bármilyen módosítás esetén az elkészült műveletek automatikusan frissítődnek. Az NX egy mozaikszó (NeXt Generation Technology), a jövő technológiáit egyesítő integrált tervezőrendszert kínál felhasználóinak. Az NX két csúcskategóriás tervezőrendszer (Unigraphics és I-deas) integrációja révén hozták létre 2004-ben. A geometriai modellező magot (Parasolid), az egyedi alkalmazásokat (szerszámtervezés, megmunkálás, lemezalkatrész modulok) a Unigraphics szolgáltatta, míg az I-deas részről a végeselem modulokat integrálták be a rendszerbe. A Siemens PLM Software egy forradalmian új CAD technológiát jelentett be a 7-es verzióban, a Szinkronmodellezési technológiát. Főbb területeket a következő hat modul megoldás fedi le: CAD, CAM, CAE, szerszámtervezés, lemezalkatrész, csoportmunka támogatás. A tehetséggondozási tréning tematikája:

2 - Bevezetés az NX felületébe - 3D modellezés - Bevezetés az NX Technomatics alapjaiba - Konzultáció kérések alapján Részt vevő hallgatók: 4 férfi = 4 hallgató; Gépészmérnöki Kar hallgatói. Ebből 3 hallgató részt vett a 2015-ös OTDK-án, valamint egy hallgató jelenleg a TDK munkájával foglalkozik. Ezen kívül 2 fiatal oktató-kutató kolléga is részt vett egy-két óra erejéig (az elfoglaltságukra hivatkozva). A program A Kecskeméti Főiskola TDK műhelyeinek támogatása 2015 tavaszán című, NTP-TDK számú projekt keretében valósult meg. Galéria

3

4 Szakmai beszámoló NTP-TDK sz. támogatásból megvalósított Korszerű termesztéstechnológiai tréning ről a KF Kertészeti Főiskolai Karon A program megvalósításának ideje: és A program megvalósításának helyszíne: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. A program elméleti jellegű részei a tanügyi épület előadótermében és szemináriumi termeiben, a gyakorlati jellegű részei pedig a gyakorlati helyeken: laboratóriumokban és a kar termesztési felületein, a tenyészkertben, belső kertben valósultak meg. A pályázat megvalósítása során célunk volt a tehetséges hallgatók tudományos munkájának segítése, s emellett maguknak a kutató kollkégáknak is ösztönzése és segítése. Fontos, hogy a hallgatók és oktatók egyaránt megismerjék a legújabb módszereket és technikákat, amelyeket az agrár termesztések során használhatunk. Ahhoz, hogy a kutatási területek fejlődjenek, a kutatóknak meg kell adni minden lehetséges eszközt a minőségi munkához. Nagyon fontos megismerni a legújabb kutatásmódszertani technikákat, A szabadföldi és a kertészeti termesztés egyaránt jelentős kihívásokkal néz szembe napjainkban. A tehetséggondozási tevékenységünkben is elengedhetetlen, hogy a képzés során megvalósított gyakorlatias jelleg a tehetséges fiatalok tudományos támogatásában is megvalósuljon. A tehetséges hallgatók esetében különösen fontos, hogy olyan gyakorlati szakemberekkel találkozzanak, akik a modern termesztéstechnológiák alkalmazását a mindennapok során alkalmazzák, azok alkalmazásához tudományos háttérrel rendelkeznek és olyan eredményeikről is be tudnak számolni, amelyek kevésbé kapnak nyilvánosságot.. Ezért a tehetséges hallgatók kutatómunkájának gondozását segítette, és ezzel párhuzamosan a jól képzett szakemberek képzéséhez is hozzájárult az a Korszerű termesztéstechnológiai műhelymunka jellegű tréning, amelyet a Kertészeti Főiskolai Karon tartottunk június végén. A tréning A Kecskeméti Főiskola TDK műhelyeinek támogatása 2015 tavaszán című, NTP-TDK számú projekt keretében valósult meg. Faragó Gyula e.v. agrárszakemberként már hosszú évtizedek óta részt vesz a legkülönbözőbb szántóföldi és kertészeti kultúrák termesztésében, időközben megszerzett gyakorlata széles látókört biztosít a technológiák folyamatos bővülése során, azok korszerűsítésében és egyben a természetes módszerek kísérletekkel alátámasztott fejlesztése felé. A hallgatók az elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek átadását érdeklődéssel hallgatták, a programban aktívan részt vettek, ezen túlmenően az oktatók szintén hasznos információkat kaptak a további tehetséggondozási tevékenységük, tudományos munkájuk kivitelezéséhez. Az elméleti és gyakorlati jellegű 2 napos műhelymunkán 20 hallgató és 5 oktató kolléga vett részt. A tehetséggondozási tréning tematikája:

5 termesztési módszerek elméleti háttere a termesztési technológiák fejlődése, módszerei talaj és talajélet bemutatása a talaj fizikai, kémiai és biológiai összetevői élő anyag a talajban, ezek képviselői, tulajdonságai és szerepe baktériumok és egyéb mikroszervezetek, vizsgálatuk módszerei az azonosítás lehetőségei, környezeti feltételek trendszerei, a baktériumok igényei kísérletek kialakítása és fejlesztése hogyan tervezzünk tudományos kísérleteket, szempontok és lehetőségek, megvalósítás és folyamatos nyomon követés értékelési módszerek tudományos eredmények közlése tanácsadás különböző kultúrákban zöldség- és gyümölcskultúrákban alkalmazható anyagok, készítmények, ezek felhasználhatósági lehetőségei, módszerei, az alkalmazás gyakorlati területei és esetleges problémái további kísérletek, fejlesztési lehetőségek, zárszó 3 óra 3 óra óra 5 óra 3 óra Részt vevő hallgatók: 10 férfi + 10 nő = 20 hallgató; Kertészmérnöki és Környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc. hallgatók; elsősorban nappali tagozatosok, ill. 1+1 fő levelező Kertész és Környezetgazdálkodási agrármérnök férfi és nő hallgató vett részt. A Kertészeti Főiskolai Kar oktatói közül 2 férfi és 3 nő kolléga vett részt a tréningen, akik a tehetséggondozási feladatokban is folyamatosan vesznek részt; 3 kolléga PhD fokozattal rendelkezik, 2 pedig doktorjelölt. Az agrártudományi területen végzett kísérletes jellegű oktatás és tanácsadás segítheti a jövőben a tehetséggondozás mellett a kar tudományos tevékenységét, és együttműködését a gazdálkodókkal és cégekkel. A Karon 2015 őszétől vezetjük b a duális képzést, és a jövőben is törekszünk a duális képzés fejlesztésére. A pályázat megvalósítása ezen a területen is segítséget jelentett, hiszen mert a tehetséggondozás erősítésével, a széleskörű gyakorlati ismeretek megszerzésével és fejlesztésével a hallgatók és az oktatók is előnyösebbé válnak a duális partnerek számára is. A program A Kecskeméti Főiskola TDK műhelyeinek támogatása 2015 tavaszán című, NTP-TDK számú projekt keretében valósult meg.

6 galéria

7

8

9

10

11

12

13

14 Nyilvánosság: KEFO KFK honlap: és

15 Beszámoló a június 29-én tartott Kvalitatív kutatási tréningről A Kutatási tréning feladatvállalás négy szakaszból állt: előkészítés, lebonyolítás, értékelés és utógondozás. A tréning előkészítése során elvégzett részfeladatok: felhívás megfogalmazása, közzététele (az idő rövidsége miatt a hivatalos értesítésen túl levelezőlistákon általunk ismert TDK-aspiráns, kutatási szemináriumon részt vett hallgatóknak személyes üzenet formájában, továbbá közösségi oldalak zárt csoportjaiban) teremfoglalás (TFK 33-as terem) tartalom és prezentáció összeállítása A tréning megvalósítása június 29-én 8:30-tól 18 óráig került sor 21 résztvevővel. A résztvevők névsorát mellékelten küldöm. Feltéteztem, hogy a hallgatók előzetes tudása és kutatási készültsége jelentősen különbözik a témával kapcsolatban de nem tudtam biztosan - így a ráhangoló szakaszban kooperatív csoportmunkában mértem fel tudásukat, s a kapott kognitív térképeket mint kvalitatív dokumentumokat elsődleges elemzésnek vetettük alá, s összegeztük a kapott eredményeket. A következő blokkban a kvalitatív kutatások létjogosultságáról, a kombinált kutatási irányzatról beszéltem, majd a kvalitatív kutatások főbb jellemzőiről. Ezt követően a hallgatók ismét kooperatív csoportmunkában dolgoztak, az u.n. T-módszerrel gyűjtötték össze a kvalitatív kutatás előnyeit, illetve hátrányait. A hátrányok összesítése után az ezek kiküszöbölésére szolgáló metodikai megoldásokat beszéltük meg (mintavétel kérdésköre, jóságmutatók a kvalitatív kutatásban, objektivitás, reliabilitás, validitás kérdései, módszertani trianguláció). A kvalitatív kutatás módszertani repertoárjából a tradicionális módszereket a hallgatók előzetes tudása alapján elemeztük (szóbeli kikérdezés, interjúk és típusaik, megfigyelés), más módszereket kutatási példákon át mutattam be (pl. szakmai dokumentumelemzés nyomtatott és nem-nyomtatott dokumentumok esetén, különféle asszociációkra épülő módszerek, fotóinterjú, kognitív térképek, preferencia-kártyák, naplók és tematikus reflektív interjúk, grafikus-, ill. képi elemekre épülő módszerek). A következő nagyobb blokkban kutatás-imitációval a hallgatói kiscsoportok kvalitatív kutatást terveztek az általuk választott témakörben, majd terveiket bemutatták, s közösen értékeltük a terveket (téma érdekessége és újszerűsége, kutathatósága, a választott módszer témaadakvátsága szerint). Ezt követően az adatfeldolgozás menetével és módszereivel ismerkedtünk meg. Sor került a multikódolt adatok fogalmának és tartalmának bemutatására, a gépi és kézi kódolás lehetőségeinek megismerésére. Mivel a kvalitatív feldolgozó szoftverek ára igen magas, a kipróbálható próbaverziók bemutatásra kerültek, de a hangsúlyt praktikus okok miatt a kézi kódolásra helyeztük. Az adatfeldolgozást a learning-by-doing metodológia jegyében végeztük. A hallgatók a kvalitatív dokumentumok kódolását és elemzését valódi kutatásokból származó adatok segítségével, a valódi kutatást modellezve végezték: - nyílt kérdőívkérdésre adott válaszmondatok tartalomelemzése, kódolása és kategóriába sorolása (a trianguláció kritériumrendszerének kipróbálásával) - egy évfolyam tips and tops értékelőlapjainak feldolgozása - reflektív naplók kódolása

16 - tematikus reflektív életinterjúk kódolása. A tréning befejező szakaszában egyrészt összegeztük a tanult elméleti anyagot tematikus kutatásmódszertani kártyacsomaggal, igaz-hamis állítások gyorsteszttel, a munka és a tanultak értékelése volt egyéni mondatok befejezésével ( A mai nap számomra ; Saját kutatómunkámban ) A tréning után a hallgatók lehetőséget kaptak a saját kutatásukba épített kvalitatív elemekkel kapcsolatos online konzultációra, amivel három ember élt is. Összességében nagyon hasznosnak ítélhetjük meg a tréninget. A hallgatók egy számukra sokkal természetesebben kezelhető és gyakran téma-adekvátabb metodológiát ismerhettek meg: a kvalitatív kutatást, mely során nincs szükség a reprezentatív, vagy reprezentativitásra törekvő mintára, a statisztikai szoftverek alkalmazásának ismeretére, s van mód arra, hogy a későbbi munkájuk során jól hasznosítható akciókutatás, ill. a minőségfejlesztésben jól alkalmazható metodológiában szerezzenek jártasságot. A résztvevők mindvégig érdeklődéssel, aktívan vettek részt a munkában a körülmények ellenére (vizsgaidőszak után, kánikulában). Kérésükre augusztus végén skype-konzultációs délutánt, illetve a beiratkozási héten egy csoportos tréningnapot tartunk a tanultak helyes alkalmazásának ellenőrzésére természetesen csak azok számára, akik TDK dolgozatukhoz igénylik.

17

18 Kecskemét, július 29. Dr. Líska János Szakmai felelős