Átviteltechnikai műszerész

Átírás

1 Átviteltechnikai műszerész A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma Az átvitelitechnikai műszerészek a műszeripari jellegű szakmák körébe, azon belül a rádió, tv, híradástechnikai műszerészek foglakozási szakmacsoportba tartoznak ben az átvitelitechnikai műszerészként dolgozók száma 700 fő körül mozgott. Munkahely jellege Szakma képviselői általában az elektronikai-, műszeripari, egyéb gépipari, valamint az energiaipari ágazatokhoz tartozó termelő vállalatoknál és/vagy az elektronikai/műszeripari termékekhez közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódó szolgáltató (műsorsugárzással-, hálózatépítéssel-, termékjavítással-, karbantartással-, kiépítéssel-, forgalmazással foglalkozó) cégeknél helyezkednek el. Az elektronikai iparág legnagyobb foglalkoztatója a villamos gépek, készülékek illetve a híradástechnikai termékek gyártása. A szakmabeli gyakran hálózat (telefon, kábel-tv) kezelő állami és piaci cégek alkalmazottja, aki a központokban vagy az erősítő állomásokon dolgozik. Általában egy vezető és egy-két beosztott szakmunkás látja el az üzemeltetéssel járó feladatokat. Az átvitelitechnikai műszerész legfontosabb feladata az információátviteli utak megtervezése kiépítése, üzemeltetése, karbantartása. Azok a pályakezdők, akiknek nem volt lehetőségűk arra, hogy tanulmányaik alatt komolyabb szakmai gyakorlatra tegyenek szert, szinte kivétel nélkül valamely feldolgozóipari termelő-, vagy szolgáltatást nyújtó vállalatnál, alkalmazotti státuszban kezdik meg szakmai pályafutásukat. A gyakorlott szakemberek körében jellemző az egyéni vállalkozás/cég alapítása, akár az alkalmazotti jogviszonnyal párhuzamosan. A műszeriparban foglalkozatott műszerészek (köztük az átviteltechnikai műszerészek) többsége nem mikroszervezetekben dolgozik. Az átviteltechnikai műszerész szakma az egyéb villamossági szerelők, műszerészek foglalkozáscsoportba tartozik. A szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, 2005 (%) Műszeripar Elektroműszerész Villamossági szerelő Számítástechnikai műszerész Rádió és TV műszerész Látszerész Egyéb villamossági. szerelők, műszerészek mikroszervezetek dolgozói 0% % 20% 30% 40% 50% nagyobb szervezetek dolgozói A szakmacsoport teljes létszáma: 51 ezer fő 3K Consens Iroda 2007 Az iroda és számítógép, villamos gép-, műszergyártás négy magyarországi régióban koncentrálódik: Észak-Magyarország, Közép Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat- Dunántúl. A műszergyártásnak Budapest a fellegvára, ezen kívül még Pest-, Szabolcs- Szatmár-Bereg-, Hajdú-Bihar-, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentős a műszergyártásban foglalkoztatottak aránya.

2 3K Consens Iroda 2007 Munkarend, bérezés A hétköznapi munkarend hétfőtől péntekig, 8-15 óráig, illetve 9-17 óráig tart, jellemző a heti 40 órás munkahét, de van ahol, órás hétvégi ügyelet is előfordulhat cégenként és helyszíni beosztásonként változhat. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a szakmában pályakezdőként 140 ezer forint körül, átlagosan 150 ezer forint körül lehet keresni. A legmagasabb munkabérek ebben a szakmában a (külföldi érdekeltségű) nagyvállalatoknál, vezetői pozíciókban érhetőek el. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet Az átviteltechnikai műszerészek iránti keresletet legmarkánsabban az elektronikai/műszeripari szektor-, valamint a telekommunikációval kapcsolatos területek gazdasági kilátásai és képzett munkaerő iránti igényei határozzák meg. A telekommunikáció fejlődése a "teljes lefedettség" kialakítása és üzemeltetése jelentős piaci igényt támaszt ezen szakma felé. Tágabban értelmezve: a szakmabeliek a feldolgozóipar szinte valamennyi ágazatában elhelyezkedhetnek, hiszen az egyes ágazatok termelési/működési folyamataiban számos ponton bekapcsolódhat a szakmabeliek tudása. Kiemelkedő szerepe van még a foglalkoztatottság alakulásában a szolgáltatás jellegű tevékenységek (rendszer kiépítés, termékjavítás, karbantartás, termékkereskedés, stb.) fejlődési dinamizmusának is. A feldolgozóiparban a szakma szempontjából legmeghatározóbbnak az elektronikai-, illetve műszeripart tekintjük. Az elektronikai/műszeripar a magyar feldolgozóipar legjelentősebb foglalkoztatási szempontból stratégiai fontosságú gazdasági ágazata. Az iparágon belül azok az ágazatok futottak fel, amelyek jó terepét jelentették a külföldi multinacionális cégek betelepülésének (villamos gép/készülék gyártása, híradástechnikai termékek gyártása). Az elektronikai/műszeripari szektor fejlődésére alapvetően optimista előrejelzések vannak. Az iparág olyan termékeket állít elő, amelyek ma már nélkülözhetetlenek egy társadalom zavartalan működéséhez. A lakosság életszínvonalának emelkedése, a gazdasági egyéb ágazatainak fejlődése fokozza az elektronikai/műszeripari ágazat termékei iránti keresletet.

3 A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 40%-al fog megnövekedni. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 47 új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. Legnagyobb arányban Budapesten és Pest megyében, főként fő felett foglalkoztató szervezetekben merül fel igény a szakma iránt, de Komárom-Esztergom és Fejér megyékben is magas kereslet várható. A műszeripari középfokú szakmák iránti évi kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 3K Consens Iroda Életkormegoszlás A szakma életkoreloszlása viszonylag kiegyenlítettnek tekinthető, tehát valamennyi korcsoport közel azonos arányban képviselteti magát a foglalkozásban. E több évtizedes szakma elvi alapjai nem sokat változtak az új technológiai megoldások miatt, egyszerűsítés és digitalizálás történt, főleg számítógépesítés a jellemző, erős a középgenerációs szakemberi gárda. A fiatalok számára jó kezdeti belépési lehetőségek vannak a szakmában. A cserélődés oka a monotonság, kiégés, ügyeleti túlterhelés. A szakma főleg könnyű fizikai munkát jelent, a hivatás gyakorlati és elméleti ismereteken egyaránt alapul

4 Átviteltechnikai műszerész 15,0,0 % 5,0 0, X korcsoport (év) Fő feladatok és munkakörülmények: Az átviteltechnikai műszerészek feladatai a következők: szerelik, üzembe helyezik, üzemeltetik karbantartják, javítják a távközlési berendezéseket, a belföldi és nemzetközi távbeszélő-áramkörök-, átviteltechnika berendezéseit. A távírótechnikai, informatikai, számítástechnikai eszközöket, mérő- és ellenőrző berendezéseket üzembe helyezik, üzemeltetik szervizelik a távközlési hálózatokat. Jellemző öltözet a kezeslábas, szerviz technikai felszerelés, esetleg köpeny. Fontos, alapvető műszaki képességek a pontosság, színlátás, két kéz összehangolt tevékenysége, hibakeresés, hiba elhárítása, önellenőrzés. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az állami OKJ-s képzésen elsajátítható szakiskolai érettségi vagy érettségi utáni 2 éves technikusi végzettség szükséges a szakmához. Az adminisztráció egyre inkább digitális formát ölt, az alapfokú Word és Excel ismeretek alapkövetelményként jelennek meg, ezenfelül előnyt jelent a "B" kategóriás jogosítvány, ami a helyszíni munkálatokhoz szükséges. A cégek jelenleg/közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a szakemberekkel szemben: önálló munkavégzés-, problémamegoldás-, kríziskezelés képessége (összeomlott hálózat esetén), magas technikai ismeretek, új módszerek (gyors)tanulásának alkalmazása, idegen nyelvű (főként angol-német) dokumentációk használatának képessége, idegen nyelvű szakmai kommunikáció (nemzetközi kapcsolás-felépítési és hibaelhárítási eljárások közben kommunikál a külföldi országokkal). Karrier Egy átviteltechnikai műszerész karrier pályáját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet humánpolitikája és mérete szabja meg. Mikro-, és kisvállalkozások esetében többnyire nincsen lehetőség a pozícióbeli előrelépésre, de az anyagi megbecsülés növekedése kompenzálja ennek a lehetőségnek a hiányát. A nagyvállalatok területén kiemelkedő lehetőség nyílik a hagyományos értelemben vett karrierre, amely emelkedést jelet egy meghatározott hierarchiában. Általánosságban elmondható, hogy a munkahelyi előrelépés ebben a szakmában a középvezetői státuszig bezárólag jellemző, ha ennél feljebb akar kerülni a munkavállaló, akkor gyakran szükséges az iskolai végzettségét növelnie (tehát diplomát szereznie). Az anyagi megbecsülés minden vállalati méretkategóriában az évek számával

5 emelkedik, az egyre tapasztaltabb munkavállalók cég iránti elkötelezettségét a vállalatok vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.