Gépészmérnök. A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete. Foglalkoztatottak száma 2005-ben a gépészmérnökök száma fő körül mozgott.

Átírás

1 Gépészmérnök A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma 2005-ben a gépészmérnökök száma 00 fő körül mozgott. Munkahelyek jellege A gépészmérnökök legnagyobb része olyan feldolgozóipari (elsősorban gépipari, illetve élelmiszer-, fa- és vegyipari) vállalatoknál helyezkedik el, amelyek működésében kiemelt szerepe van a gépberendezések gyártásának, illetve használatának. A leggyakoribb munkakörök ezeken a területeken az üzemmérnöki és a gyártástervezetői munkakörök. Jelentős számú gépészmérnök tölt be épületgépészeti munkakört műszaki szerelőtevékenységgel, illetve építkezéssel foglalkozó vállalkozásoknál. Több gépészmérnök tevékenykedik ipari és szolgáltató cégek-, közintézménynek ingatlanjainak, nagyobb gépparkjainak üzemeltetési szakembereként is. A gépészmérnökök kisebb hányada géptervezőként dolgozik, főként gépipari cégek, illetve tervezőirodák alkalmazásban. Gyakran előfordul, hogy a gépészmérnök kereskedelmi területen helyezkedik el, mint gépberendezések, járművek szakkereskedője. A gépészmérnökök jelentős része nagy- és közepes méretű vállalatoknál kerül alkalmazásba, de a gépipar és a kereskedelem területén a kisebb vállalkozások hangsúlyosabbak a szakmabeliek foglalkoztatásában. A mérnöki végzettségűek közül a gépészmérnökök vannak a második a legnagyobb arányban, közel 00-an dolgoznak 10 főnél kisebb szervezetben, vagy egyéni vállalkozóként. A felsőfokú műszaki végzettségűek aránya, 2005 (%) mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói Földmérő-, és bánya mérnök Gépész-, kohómérnök Villamosmérnök Építő-, építészmérnök Agrármérnök Vegyészmérnök Közlekedési mérnök Környezetvédelmi mérnök Fa- és könnyűipari mérnök Élelmiszeripari mérnök Természettudományi foglalkozású 0% 5% 10% 15% 20% 25% Létszáma: 132 ezer fő 3K Consens Iroda 2007 Gépészmérnöki tevékenységre főként a fém és gépipari ágazattal összefüggésben van szükség, így annak területi elhelyezkedése befolyásolja a gépészmérnökök iránti területi igényeket is. A gépipari szakmacsoportban dolgozók a Nyugat-, és Közép-Dunántúli régiókban valamint az ország középső megyéiben vannak jelen legnagyobb mértékben. Arányuk Dél-Dunántúlon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb.

2 Munkarend, Bérezés A gépészmérnök keresete nagymértékben függ attól, hogy mely ágazatban és milyen szervezetnél kerül alkalmazásba, ugyanakkor a szakmai életút színvonala is jelentősen befolyásolja a bér alakulását. A 200-os hivatalos bruttó béradatok szerint pályakezdőként 225 ezer, átlagosan 270 ezer forintot lehet a szakmában keresni. A pályakezdői bér növekedésének üteme a többi szakmához viszonyítva gyors. A mérnöki munkakörökre, (gyakran a pályakezdő pozíciókra is) magas juttatások jellemzőek (étkezési hozzájárulás, céges gépkocsi magánhasználatra, stb.), de ennek alakulását szintén befolyásolja a munkakör jellege. A bér kiegészítődhet pénzbeli jutalmakkal, amelyeket egy-egy jelentős munkában nyújtott sikeresség, kiemelkedő teljesítmény alapján nyújtanak. A kereskedelemben alkalmazott gépészmérnök az eladások után általában jutalékot kap. A gépészmérnökök többnyire egyműszakos munkarendben, heti 40-, napi 8 órában dolgoznak, kötött munkaidőben, de a termelőüzemben alkalmazott gépészmérnököknek esetenként túlórázniuk szükséges. Általában egy gépészmérnök értéke a cégnél eltöltött idővel párhuzamosan emelkedik, így az idő és (a pozíció megtartásához is szükséges) minőségi munkavégzés határozzák meg legjobban a kezdő bér növekedésének alakulását. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A gépészmérnökök iránti keresletet a gépberuházások volumene határozza meg a legjelentősebben. A gazdaság szinte valamennyi területe felhasznál gépeket, termelési rendszereket tevékenységének végzéséhez. A gazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságnak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságot gépekkel ellátó vasiparnak (gép-, és fémszerkezetgyártás), valamint a gépeket, termelési rendszereket létrehozó, kiépítő és karbantartó gépészmérnöki szakembergárdának. A magyarországi gépipar nemcsak a belföldi, hanem elsősorban az európai igényeket elégíti ki, így a hazai gépiparban folyamatos a külföldi vállalatok betelepülése és mellette a hazai vállalkozások fejlődése. Az európai/hazai polgári fogyasztásnak-, (pl. háztartások gépesítése), illetve a gazdaság gépipari beruházásainak várható növekedésével járulékosan emelkedik azoknak a cégeknek a száma, amelyek gépészmérnököket foglalkoztatnak: ingatlanépítéssel-, szerelőtevékenységgel-, géptervezéssel-, gép és alkatrészgyártással-, rendszertelepítéssel, illetve gépkereskedelemmel foglalkozó cégek. A gépiparon kívül a szakma iránti legnagyobb keresletnövekedést azok a feldolgozóipari cégek adják, amelyek gépi rendszerekkel termelnek. A gépészmérnökök iránti kereslet növekvő tendenciát mutat, elsősorban a feldolgozóipar területén van szükség

3 gépészmérnökökre termelőüzemek, ingatlanok karbantartási, üzemeltetési, minőségbiztosítási feladatinak ellátására. A gépipar és a fémfeldolgozás a gépészmérnökök legfontosabb működési területe, ezen ágazatok jelenleg fejlődőfélben vannak. A gépészmérnökök száma 2015-ig várhatóan a jelenlegihez képest mintegy egynegyed résszel magasabb lesz. E létszám eléréséhez évente körülbelül 1300 gépészmérnökre lesz szükség. A gépészmérnöki szakma iránti kereslet várhatóan a fővárosban lesz a legmagasabb, ezen belül is a kis szervezeteknél, jelentősebb keresletnövekedés várható, továbbá a szakma iránt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, itt azonban a foglalkoztatás nagyobb arányban van jelen a nagyvállalatokban. A gépész-, kohómérnök szakmák iránti éves kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói K Consens Iroda Életkormegoszlás A gépészmérnöki szakma egy életpálya, a szakterületen tevékenykedők ritkán lépnek ki választott szakmájukból, a pályakezdők egy viszonylag csekély részére azonban a szakmától való eltávolodás jellemző. A szakmától eltávolodók többnyire gépészmérnöki végzettséggel végezhető munkakörökben tevékenykednek, de munkájuk során alig használják a szakképzés során elsajátított kompetenciáikat (ilyen például az autókereskedő gépészmérnök). Az eltávolodás leggyakoribb oka, hogy a kereskedelemben általában magasabb kezdő fizetés érhető el, mint a tipikus (feldolgozó- és építőipari) gépészmérnöki pozíciókban. A szakmában viszonylag kiegyenlített az életkoreloszlás, ami jól mutatja, hogy a gépészmérnöki pálya egy biztos, kiszámítható életet biztosíthat. A gépészmérnöki hivatás olyan, önálló gondolkodásra és állandó szakmai fejlődésre képes, csapatban dolgozni tudó, jó kommunikációs készséggel és határozott fellépéssel rendelkező embereknek való foglalkozás, akik kiszámítható-, viszonylag stressz-mentes, egy-, de legfeljebb kétműszakos munkát szeretnének végezni. A bérek idő és teljesítményarányos gyors növekedése, a biztonságot nyújtó fix fizetés ténye és a relatíve magas juttatások legtöbbször megfelelően ellensúlyozzák a szakma nehézségeit. Egy relatív folytonosságot fenntartó szakmai életút tehát anyagilag kiszámítható és folyamatos egzisztenciális felemelkedést biztosít.

4 Gépészmérnök 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0, X korcsoport (év) Fő feladatok, munkakörülmények A gépészmérnök feladatai munkakörönként változhatnak. A technológiai folyamatok, szerelési munkák szervezése, tervezése, irányítása, a gépek optimális elrendezésének meghatározása, a kivitelezési / gyártási munkák kidolgozása, irányítása, telepítés, beüzemelés, karbantartás, ellenőrzése, a gépekkel termelőüzem biztonságos gyártási folyamatának biztosítása, a beosztottak (technikusok, szakmunkások) munkájának irányítása, összehangolása, új (termék-specifikus) berendezések tervezése, kifejlesztése, gyártásának irányítása, tervrajzok elkészítése, a munkával összefüggő költségvetések elékészítése, szerződések megfogalmazása, jelentések elkészítése, folyamatos kapcsolattartás a munkatársakkal, ezek mind feladataik közé tartozhatnak. A gépészmérnök egyre gyakrabban lát el menedzser-feladatokat, így egyrészt üzemi/terep ruházatot visel a munkahelyén, amely praktikus kialakítású, kényelmes, másrészt egy elegánsabb, a tárgyaló partnerek öltözködéséhez illeszkedő öltözet. A gépészmérnöki munkakörben a szakmai tartalom mellett leggyakrabban elvárt kompetenciák a határozott fellépés, jó tárgyalókészség, önálló, kreatív gondolkodás és munkavégzés, csapatszellem erősítése, team-munkákban való hatékony részvétel. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Gépészmérnöki végzettség a műszaki felsőoktatásban, BSc (-7 féléves baccaleureus, alapdiploma), MSc (BSc+4 félév magister, mesterdiploma) és PhD (MSc+ félév, doktori oklevél) képzés keretében szerezhető. A BSc képzés gyakorlati szakembereket képez, az MSc képzés pedig biztos elméleti alapokat is nyújt a kutató-fejlesztő munkához. A gépészmérnöki munkakörökbe a cégek minimális elvárása a főiskolai végzettség (BSc-nek felel meg), de minél magasabb elméleti tudást igényel egy munkakör, annál inkább elvárás az egyetemi (MSc) vagy doktori (PhD) végzettség (például a géptervezői és a gépfejlesztői munkakörökbe). A gépészmérnöki végzettség mellett egyre fontosabb elvárás a kommunikációs szintű nyelvtudás, amely a külföldi partnerekkel és/vagy anyavállalattal való kapcsolattartás, valamint az idegen nyelvű dokumentációk (műszaki rajzok, gépkezelési útmutatók, stb.) megértése miatt elengedhetetlen. Általános követelménnyé válik a számítógéppel támogatott tervezés, az alapvető tervezőprogramok (pl. CAD) és programozási rendszerek (pl.cnc programozás), valamint a munkához lényeges irodai programok (pl. Excel) minimum alapszintű ismerete. A jövőben várható, hogy a gépészmérnökök egyre inkább specializálódnak, illetve szükséges lesz különféle speciális ismeretek megszerzése. A specializáció igénye a nagyvállalatok esetében fokozottabb, mint a mikrovállalkozásoknál,

5 legnagyobb mértékben a szakmai informatikai tudást és az idegen nyelvismeretet várják el a vállalkozások a gépészmérnököktől. Karrier Egy gépészmérnök karrier-pályájának jellegét általában a szervezet mérete és pénzügyi lehetőségei erősen meghatározzák. A nagyobb, több hierarchikus pozícióval rendelkező vállalatoknál a legjellemzőbb, hogy az adott munkakörből egy magasabb pozícióba léptetik át a munkatársakat. Mind a kisebb, mind a nagyobb méretű cégekre jellemző azonban, hogy a karrierfejlesztés a szakmai kompetenciák növelésében, a folyamatos szakmai fejlődés biztosításában és a szakmailag egyre nagyobb kihívást jelentő projektekbe való bevonásban mutatkoznak meg. A szakmai életpálya fejlődése leggyakrabban anyagi oldalon mutatkozik meg, utóbbi a gépészmérnökökre kimondottan érvényes, a pályakezdők fizetésnek emelkedése más szakmákhoz viszonyítva gyorsléptékű, jellemző a juttatási csomag fokozatos kibővítése. A karrier előrehaladásával amennyiben az adott cégnél lehetséges a gépészmérnök egyre felelősebb pozícióba kerül és egyre több ember munkájáért tartozik felelőséggel. A szakma társadalmi megbecsültsége előreláthatólag folyamatosan növekedni fog, mert egyre köztudottabbá válik a gépipar kiemelkedő nemzetgazdasági szerepe és, hogy ennek az ágazatnak a szellemi gerincét a gépészmérnökök adják. Az Európai Unióban magas a mérnöki munka megbecsültsége, így hazánkban is felzárkózás várható ezen a téren.