Mai témáink Éghajlat, földrajz, topográfia. Budapesti Corvinus Egyetem Izrael és/vagy Palesztina? IZRPA_SZNKT

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Izrael és/vagy Palesztina? IZRPA_SZNKT Történelmi előzmények és összefüggések az ókortól az 20. századig szeptember 20. Paragi Beáta Mai témáink A térség földrajzi adottságai, történelmi, gazdaságtörténeti háttere, lakói. Eredetmítoszok. Izraeli királyságok, azt követő egyéb birodalmak. Arab-iszlám terjeszkedés, majd Oszmán Birodalom. A cionizmus kialakulásának európai gyökerei és a zsidó állam megteremtésének alapjai ( ) Palesztínában. Az arabpalesztín nacionalizmus gyökerei (XIX. Század közepétől az es évekig). Arab-izraeli háborúk Az oslói folyamat jelentősége Bibó István (1990): A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai - Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntõbíráskodás (IV. rész: Két területi államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet), in Válogatott tanulmányok Budapest: Magvető (pdf) Ajánlott: Lewis, Bernard (1998: 1-24): The Multiple Identities of the Middle East. New York: Schocken Books Kedurie, Elie (1976: 3-5, , ): In the Anglo-Arab Labirinth. The McMahon-Husayn Correspondence and its Interpretations, Oxford: Cambridge University Press Éghajlat, földrajz, topográfia Földközi tenger keleti medencéje; termékeny félhold Legalacsonyabb pont: -410 m Holt-tenger Legmagasabb pontjai: Izrael: 2814m (Hermon-hegy, Golán-fennsík); Golán-fennsík: 1208 m (Meron-hegy); Palesztin területek: 1020m (Tell Asur) Időjárás: hosszú, forró, csapadékmentes nyarak (július-szeptember C); rövid, hűvös, csapadékos tél: november február ( C) Csapadék: az éves mennyiség 70%-a télen; hó: Golán és Jeruzsálem környéke; területi eloszlás: nem egyenletes (északon, Golán: 1100 mm/év, Negev déli része: 100 mm/év) mezőgazdasági művelés ott, ahol csapadék min. 300 mm/év Izraelben: kb. 15,5%; PaT: 15% páratartalom: 60-70% 1

2 Földrajz, 2. Izrael Területe: km2 Határainak hossza: Libanon: 79 km Szíria: 76 km Egyiptom: 226 km Gázai-övezet: 51 km Nyugati Part: 307 km Jordánia: 238 km tengerpart: 273 km Palesztina nem összefüggő szárazföldi területe 6217 km2: Nyugati Part (Ciszjordánia, 5853 km2), Gázaiövezet ( 364 km2) tengerpart: 40 km határai: Izrael: 307 km; Jordánia: 97 km Egyiptom: 12km Etnikai és vallási sokféleség Etnikai csoportok Zsidók Arabok Drúzok Egyéb (örmények, görögök) Vallás - Zsidó - Iszlám (szunnita) - Keresztény: görög ortodox, római keresztény, görög katolikus, örmény ortodox, asszír és szír ortodox keresztény egyházak, etióp ortodox, kopt keresztény, Történelmi-bibliai gyökerek Jerikó: Legkorábbi folytonosan lakott település (ie. 9000) Tengeri és helyi népek főníciaiak/kánaiták (sémi) filiszteusok (Dny) (indoeurópai) arámiak, arameusok (sémi) Óbabiloni birodalom (ie sz.) Izrael állam/királyság ie k. Asszír Birodalom (ie. 724) a zsidó törzsek egy része eltűnt a történelemből Újbabiloni birodalom (fogság, ie ) 586: az első templom lerombolása Perzsa Birodalom (ie sz.) 538: visszatérés Izraelbe; 516: a második templom építésének kezdete (bef.: Nagy Heródes, ie. 19.) 2

3 Ókori Izrael Egyiptomi fogság után Mózes és a kőtáblák (1200-as évek) Bírák kora (ie ) - első Knesszet (mai Nablusz, 1200) Izraeli Királyság(ok) Saul (ie ) Dávid (ie , csak Judea), ( : Judea és Izrael), Jeruzsálem megalapítása Salamon (ie , első templom), majd halála után: D: Judea (Jeruzsálem) É: Izrael (Szamaria) ie. 364: első templom lerombolása A Római Birodalom időszaka Nagy Sándor, Macedón Birodalom (ie ) majd egyiptomi fennhatóság ie. 63: Róma (Pompeius) meghódítja a késbbi Palesztína nevet viselő provinciát i.sz augusztus: Jeruzsálem elpusztítása i. sz (Bar Khoba felkelés) Szíria-Palesztína Josephus Flavius: A zsidó háború Spiró György: Fogság, Nicolas Poussin (1640) zsidó diaszpóra kezdete Josephus Flavius: A zsidó háború kiseloadas 3

4 (Kora) középkor VII. Század arab-iszlám terjeszkedés Jeruzsálem elfoglalása (636) Sziklamecset építése Kelet-Római, Bizánci Birodalom Szeldzsuk törökök Keresztes hadjáratok (XI-XIII. sz.) Oszmán Török Birodalom ( ) földtulajdon közigazgatás: szandzsákok, vilajetek társadalmi csoportok, vallási közösségek (Bernard Lewis) Jaffa Egyiptom: Mohammed Ali egyiptomi-török háború (1831) egyiptomi közig. egységek egészen Szíriáig/Anatóliáig 1840: az európai hatalmak garantálják az Egyiptom feletti szuverenitást (a szultánnal szemben) Jeruzsálem, 1898 Az arab-izraeli konfliktus gyökerei és háttere Politikai eszmeáramlatok nacionalizmusok Európaszerte, periférián különösen komplikált cionizmus eszméjének megjelenése Európában - arab-palesztin identitás Palesztinában - Népek önrendelkezési joga (I. világháború, Wilson) Kommunizmus eszméje 2. világháború után: hidegháború Majd a történelem végének korszaka: demokratizációs hullámok (és kudaracok: MENA) Nagyhatalmi játszmák - Európából kiindulva (I. és II. világháború) - (1945/60-ig) Európa határain túl (Afrikában és a Közel-Keleten is): gyarmatosítás, illetve Népszövetség mandátumrendszer, majd - (II. vh után) ENSZ és dekolonizáció - ( ) hidegháború (és annak exportja) - (1990 után) demokráciaexport 4

5 A (politikai) cionizmus háttere Európában - A zsidó probléma létezése (antiszemitizmus, kirekesztettség) vs. fokozatos emancipáció, törvény előtti egyenlőség (19. sz.) - A korabeli zsidóság két utat követhet - Új kötődések (asszimiláció), emancipáció, modernizáció (Nyugat- Európa) - Régi, zsidó hagyományok követése (Kelet-Európa) A zsidó kérdés megoldásának alternatívái: - bund vagyis szocialista mozgalom (kommunizmus, internacionálé) 1939-ig az európai zsidóság nagy része számára ez az elsődleges - cionizmus - Kivándorlás/bevándorlás (1. vh-ig 3 millió zsidó, ebből 70-80e Palesztinába) Mítoszok a korabeli Palesztinával kapcsolatban: 5WuiBdlddU&feature=related A (politikai) cionizmus gyökerei Keleten orosz, ukrán pogromok III. Sándor jóváhagyásával: mozgalmak a Palesztina területére való kivándorláshoz, pl. Bilu (1882); Cion Szerelmesei (1884) Leo Pinsker: Önemancipáció (1884) Nyugaton Moses Hess: Róma és Jeruzsálem (1862) Herzl Tivadar: A zsidó állam (1896), illetve Ősújország askenázi eredet A cionizmus intézményesülése nem vallási, hanem politikai (nacionalista) mozgalom: politikai szuverenitás a cél 1882: első európai zsidó telepesek az Oszmán Birodalom területén* 1894: Dreyfus-per 1896: Der Judenstaat (Herzl Tivadar) 1897: első Cionista Kongresszus (Bázeli program, 4 pont) Cionista (Világ)szervezet * A zsidó jelenlét (a 2. század óta) Palesztina területén folyamatos, de az Oszmán Birodalom idószakában már minimális volt (Hebron, Jeruzsálem, északon Szafed, Tiberias) 5

6 Bázeli Program (1897) Palesztina gyarmatosítása zsidó mezgazdasági és ipari munkásokkal A zsidóság intézményes összefogása Palesztinában A zsidó nemzeti tudat erősítése önálló kormány Szervezők: Max Nordau és Herzl Tivadar Herzl naplója: If I were to sum up the Congress in a word which I shall take care not to publish it would be this: At Basle I founded the Jewish State Zsidó bevándorlás az első világháború előtt bevándorlási hullámok Mikor zsidó bevándorlók száma (fő) honnan érkeztek első alija kb. 30ezer Oroszország, Kelet-Európa és Jemen második alija ezer Oroszország, Kelet-Európa harmadik alija negyedik alija alija bet (ötödik alija) Térségbeli érdekek az I. világháború idején Egyesült Királyság Franciaország Hasemita arabok (Husszein bin Ali, mekkai saríf) függetlenség reményében Zsidó Szervezet nemzetközi közösség 6

7 Husszein-McMahon levelezés ( ) McMahon levele (1915. október 24.) The districts of Mersin and Alexandretta, and portions of Syria lying to the west of the districts of Damascus, Homs, Hama and Aleppo, cannot be said to be purely Arab, and must on that account be excepted from the proposed delimitation. Subject to that modification ( ) I am authorized to give you the following pledges on behalf of the Government of Great Britain ( ) Great Britain is prepared to recognize and uphold the independence of the Arabs in all the regions lying within the frontiers by the Sharif of Mecca. Sykes-Picot megállapodás (1916) 7

8 Balfournyilatkozat (1917) kiselőadás Feiszál Weizman megállapodás (1919) Husszein két fia: - Fejszál (Sz-L, helyett/után: Irak ) és - Abdullah (Jordánia) Feiszál Weizman megállapodás (1919. jan. 3.) Párizs környéki béketárgyalások előtt Cionista világ(szervezet) és a Hidzsázi Arab Emírség nevében kötik meg Chaim Weizman Fejszál feltételesen elfogadja a Balfour deklarációt ha GB tartja magát a korábbi ígéreteihez (pl. arab függetlenség Szíriában ám ezt végül Fro. megszállja) A brit mandátum időszaka ( ) 1919: King-Crane Bizottság jelentése a török területek vonatkozásában 1920: San Remo: brit mandátum Transzjordánia leválasztása (Lausanne-i jk, 1923) Nagy-Izrael elképzelés (revizionlisták) Nagy-Szíria Jordánia: a Hasemitauralkodók elképzelései [1922, cenzus: 84 ezer zsidó és 661 ezer arab] Fehér könyvek ( , több) helyi arab és zsidó közösségekkel való viszony - Sir Herbert Samuel június (fehér könyv): betelepülés addig, amíg nincs zsidó többség; speciális eszközök megilletik a Zsidó Ügynökséges saját belső ügyeit illetően; MINDEN lakos palesztinnak számít : több zsidó távozik, mint amennyi érkezett arab felkelés (bővebben: októberi óra) , Peel-bizottság első felosztási terv 8

9 Népszövetségi mandátumrendszer A brit mandátum időszaka II. A modern Izrael megteremtésének intézményi előzményei ( ): Legitimáció: mandátumszerződés (1922. július 24.): - britek: tvh és közigazgatási hatalom - Balfour-nyilatkozat elismerése; IV. cikk: Zsidó Ügynökség Cél: társadalmi, gazdasági önfenntartás/ ellátás - kormány ~ Zsidó Ügynökség (David Ben Gurion) , Általános Héber Munkásszövetség Hisztradrut) , Hagana (britek ellenzik) - független iskolarendszer, mezőgazdasági termelés, ipari üzemek Politikai áramlatok és későbbi politikai pártok közötti kapcsolatok - későbbi baloldal : Ben Gurion és környezete, szakszervezetek - ellenzék: - revizionisták (V. Zsabotinszkíj) későbbi jobboldal, Likud - a palesztínai kommunista (Palesztín Kommunista Párt), illetve a marxista ideológiájú Hashomer Hatzair, amely a kétnemzetiségű államot preferálja későbbi Mapam/Meretz - Vallásos pártok még nem nagyon (Agudat, 1912) Zsidó bevándorlás a mandátumidőszakban bevándorlási hullámok Mikor zsidó bevándorlók száma (fő) honnan érkeztek első alija kb. 30ezer Oroszország, Kelet-Európa és Jemen második alija ezer Oroszország, Kelet-Európa harmadik alija (40) ezer Kelet-Európa negyedik alija (80) ezer (kb. 25 ezren távoztak is) Lengyelország, Magyarország alija bet (ötödik alija) ( ) 170 ezer (250 ezer) Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia 9

10 A palesztinai zsidóság intézményesülése - héber nyelv modernizálása (Ben Jehuda) , Tel Aviv megalapítása - Zsidó Nemzeti Alap: földvásárlás, mezőgazdasági művelés, kibbutzok - szociális intézmények (oktatás, egészségügy) : zsidó Nemzeti Tanács (Vád Leumi) megválasztása: a helyi zsidóság képviselőtestülete : Zsidó Ügynökség (kvázi kormány) - Politikai pártok - zsidó-arab, kommunista - Mapai (1930, Ben Gurion) - radikálisok revízionisták (Vlagyimir Zsabotyinszkíj) - szakmai szervezetek, munkás érdekvédelem (Hisztadrut) nemzeti köntösben, az arab munkások rovására - önvédelem: Hagana (Hisztadrut), Palmach A zsidóság helyzete Európában Növekvő és intézményesülő antiszemitizmus és zsidóüldözés Kivándorlás: több hullámban Elsődleges cél: Nyugat- Európa, Amerika, Ausztrália 1933, nürnbergi törvények Demográfiai változások Palesztinában arabok zsidók ezer ezer ezer (82%) 174 ezer (16%) ezer (71%) 382 ezer (28%) ,12millió (68%) 490 ezer (30%) ,3millió (67%) 600 ezer (31%) forrás: Justin McCarthy, The Population of Palestine (NY: Columbia UP), p36. A (palesztinai) arabok ( ) Politikai szervezettség a két világháború között Helyi nemesség, földbirtokosok Muszlim-keresztény szervezetek küldöttjeiből: Első Arab Kongresszus (1919), majd Arab Végrehajtó (Hatalom) létrehozása ( ) minden palesztinai lakost képviselni szeretett volna, de a britek másként gondolták Legfelsőbb Muszlim Tanács (britek jóváhagyásával, Hajj Amin (jeruzsálemi mufti) vezetésével (pragmatikus) Sokkal kevesebb joguk van, mint a zsidóknak Radikalizálódás (közeledés Hitlerhez) csak 1936 után arab felkelések (1929, ) 1930, Passfield-féle fehér könyv zsidó bevándorlás korlátozásának ösztönzése Peel-Bizottság javaslata ( ) 10

11 Órai feladat A második világháború 1939, fehér könyv korlátozásai MIÉRT? 1942, New York Biltmore-program: the fulfillment of the original purpose of the Balfour Declaration and the Mandate to found there a Jewish Commonwealth unalterable rejection of the White Paper of May 1939 that Palestine be established as a Jewish Commonwealth integrated in the structure of the new democratic world Holocaust Európában és következményei 1945 után (is): Palesztina területére a zsidó bevándorlás illegális mivel a Fehér Könyv (1939) rendelkezéseit az angolok fenntartják táborok: Ciprus, aug dec. Terrorcselekmények támadások angolok és egymás ellen - zsidó félkatonai szervezetek (Irgun, Stern) - arab szervezetek részéről 11

12 Megoldási kísérletek ( ) Angol-Amerikai Vizsgálóbizottság ( ) javaslata I. That Jew shall not dominate Arab and Arab shall not dominate Jew in Palestine; II. That Palestine shall be neither a Jewish state nor an Arab state. Nagy Britannia végül feladja Bevin-terv (5 év brit védnökség, többnemzetiség állam) febr.: London az ENSZ hatáskörébe utalja a kérdést, amely létrehozza az UNSCOP-ot Az ENSZ felosztási terve ENSZ vizsgálóbizottság (UNSCOP): United Nations Special Committee on Palestine (1947. május 15-től) Tagok: 11 ország (egyetlen arab sem) többségi javaslat (erről szavaz a Közgyűlés) kisebbségi javaslat (föderális állam) 181. számú közgyűlési határozat (1947. november) - nem kötelező érvényű - 33 igen, 13 nem, 10 tartózkodás - 1 arab (45%), 1 zsidó állam (55% vs. 7%) - Jeruzsálem: nemzetközi igazgatás (corpus separatum) - gazdasági egység - brit kivonulás: 1 éven belül - /watch?v=nu3h-vsyj28 (3 p) Reakciók Zsidó vezetés - Ben Gurion vezetésével a Zsidó Ügynökség, ha taktikai okokból is, de elfogadja Arab Magasabb Bizottság - elutasítja, sok okból: - demográfia - Jeruzsálem (iszlám szent hely, nem dönthetnek róla csak a palesztin arabok) - földtulajdon 50 éve szinte még minden az övék volt - A korabeli vezetés csak azon az áron fogadhatta volna el, hogy saját legitimitását teljesen elveszti a helyi lakosság körében 12

13 nov május: lényegében polgárháború; április: Deir Jaszini mészárlás (Irgun); májusra mintegy 400e arab hagyta el otthonát (pár hónap alatt) A britek rendet tenni nem tudtak, a kivonulást készítették elő május 14: angolosan távoztak, formális hatalomátadás nem volt Izrael függetlenségének egyoldalú kikiáltása: 17,00 (bővebben: ); Hagana IDF (Izraeli Védelmi Erők) Első arab-izraeli háború (5 arab állam) Izrael számára: függetlenségi háború (haderő, IDF létrehozása (minden más illegális); kb. 60ezer, harmaduk világháborús veterán) palesztin olvasatban a tágabb eseménysor: nakba (arab haderő: kb. 70ezer) Az első arab-izraeli háború (1947. nov-től) kezdete: május 15. vége: január ENSZ KGY február július: fegyverszüneti megállapodások: Egyiptom (február 24.) Libanon (március 23.) Jordánia (április 3.) Szíria (július 20.) október 1. Gázában Nagy-Palesztína állam ideiglenes határok: a Gázai-övezet Egyiptom katonai igazgatása alá került, a Nyugati Partot (Ciszjordánia) annektálta (a nemzetközi közösség nem ismerte el), létrehozva a Ciszjordániából és Transzjordániából álló Jordániai Hasemita Királyságot; Jeruzsálem megosztott Izrael (Ny) és Jordánia (K) között. Változások 1947 novembere és 1949 januárja között - Izrael területe, határai - a palesztin arab állam nem jön létre - a palesztin lakosság jelentős része (700e fő) válik menekültté (lásd majd: és ) 13

14 További arab-izraeli háborúk (2) 1956, Szuez (a Gázai-övezetet Izrael elfoglalja, majd márciusában kivonul) (3) 1967, hatnapos (a Gázai-övezet, a Nyugati part és K-Jeruzsálem is izraeli megszállás alá került, hasonlóan a Sínai-félszigethez és a Golán-fennsíkhoz (amely utóbbi nyugati részét Izrael annektálta; a az ún. palesztin területeket Kelet-Jeruzsálem kivételével nem annektálta Izrael, státuszukban változást az oslói békefolyamat ( ) hoz. További arab-izraeli háborúk II. (4) 1973, negyedik (jom kippúri) nincs közvetlen területi változás. Kissinger inga-diplomáciája Szíria: március megállapodás a Golán megosztásáról (UNDOF) Egyiptom: 1978 (Camp David); 1979 (békeszerződés); 1982 (kivonulás, Sínai-fsz. átadása) 1978: Litani-hadművelet (Libanon) (5) 1982, libanoni beavatkozás (Békét Galileának), melynek hátterében a PFSZ Dél-Libanonból való kiűzése áll hívják libanoni háborúnak is 2006: második libanoni/júliusi háború 14

15 Miért nehéz a palesztin kérdés rendezése? (órai beszélgetés) Bibó István (1990): A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai - Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás (IV. rész: Két területi államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet), in Válogatott tanulmányok Budapest: Magvető Az arab-izraeli konfliktustól (1970es évek) az izraeli-palesztin kérdésig (1990es) Arab-izraeli viszony Utolsó többszereplős háború: 1974, jom kippúri háború azóta Izrael és az arab államok lényegében tiszteletben tartják a de facto határokat Egyiptom-Izrael: de jure határ is (1979 óta: békeszerződés) Szíria-Izrael: Golán megosztva (máig) Jordánia-Izrael: változás 1988-ban (Nyugati parti igények hivatalos feladása), majd 1994 (békeszerződés, de jure határok) Libanon-Izrael (mandátum-, illetve 1949-es határok), (1978, 1982, 2005) A palesztin függetlenségi mozgalom alakulása (bővebben: októberi óra): 1964: PFSZ megalakulása 1967: megszállt területek (PFSZ Jordániába költözik) 1970: fekete szeptember (Jordániából Libanonba) 1974: az ENSZ a PFSZ-t elismeri a palesztin nép egyetlen és törvényes képviselőjének 1978, 1982: az izraeli hadsereg beavatkozása Libanonban a palesztinok miatt (a PFSZ kénytelen végül Tuniszba költözni) 1987: első intifáda kezdete a megszállt területeken. Nem PFSZkezdeményezés. Következő témánk I. (10.04.) (י ש ר א ל) A modern Izrael megteremtésének körülményei és első évtizedei. Történelmi események és nemzeti narratívák, mítoszok. Politikai pártok és áramlatok. Társadalmi tagozódás, illetve bevándorlás a XX. század második felében. Napjaink társadalmi problémái, törésvonalai. Az új antiszemitizmus jelensége - jelentése. A zsidó és demokratikus állam jelentése, dilemmái. 15

16 Olvasnivalók Kiselőadásokhoz (a felsorolt és egyéb fileokat ben tudom küldeni): *Baruch Kimmerling (1993): Patterns of militarism in Israel. European Journal of Sociology, 34, pp *Sammy Smooha (1990), Minority Status in an Ethnic Democracy: The Status of the Arab Minority in Israel, Ethnic and Racial Studies 13/3: *Nadim Rouhana and Asad Ghanem (1998), The Crisis of Minorities in Ethnic States: The Case of Palestinian Citizens in Israel. International Journal of Middle East Studies 30: *Cohen, S. (2007). Tensions Between Military Service and Jewish Orthodoxy in Israel: Implications Imagined and Real. Israel Studies 12: Film (új): Samuel Maoz, Foxtrot, 2017 Nelson, C. et al (2015): The History of Israel. In C. Nelson and G. N. Brahm (eds): The Case against the Academic Boycott of Israel. Chicago: MLA Members for Scholar s Rights, pp Ajánlottak: Buber, Martin (2005): A Land of Two Peoples. Chicago: University of Chicago Press, pp. 3-24, 47-57, Gazdik Gyula (2003): Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői. Külügyi Szemle, 2003 (1): Barari, H. A: (2004, részletek): Israeli Politics and the Middle East Peace Process, New York: Routledge-Curzon. Regev, Motti (2000) To Have a Culture of Our Own: On Israeliness and Its Variants. Ethnic and Racial Studies 23/2: Reich, Bernard (2007: ): State of Israel in Long, David E. (et al, eds): The Government and Politics of the Middle East and North Africa. Boulder, Co: Westview Press Következő témánk II. (10.04.) Palesztín politikai rendszer, társadalmi ) فلسطين) összefüggések A palesztín nemzeti identitás formálódása, a palesztín nacionalizmus kibontakozása, annak arab egységhez és önálló palesztín állam víziójához fűződő viszonya. A palesztín menekültkérdés, illetve a diaszpóra szerepe, jelentősége. Az arab-izraeli kérdés palesztín-izraeli konfliktussá válásának folyamata. A palesztín belpolitika szerveződése, az emigrációban tevékenykedő PFSZ létrehozása, tevékenysége az első évtizedek eseményei tükrében ( ). A helyi (Nyugati Part, Gázai övezet) lakosság és a PFSZ közötti kapcsolat alakulása 1993-ig. Izraeli katonai és civil adminisztráció a megszállt területeken ( ). Változások az oslói folyamattal - dióhéjban. A zsidó és iszlám vallás hasonlóságai Olvasnivalók Kiselőadáshoz: Mahmoud Darwish költészetének politikai jelentősége: ntroduction.htm Made in Palestine (2003), Palestine/Made_In_Palestine.htm Gannit Ankori (2006) Palestinian Art, (google books) on.html?emplid=b50d8e86cf884cbbdb0de 8a3ad6c0c71fe8e660b. Bashir Makhoul and Aissa Deebi with Ryen Bishop, ed (2013) Otherwise Occupied. Venice Biennale (pdf) Parsons, Nigel (2005): The Politics of the Palestinian Authority. London: Routledge, pp Verbit, M. F. (1981): The Political Character of Judaism and Islam: Some Comparisions in: Curtis, M. (ed) (1981): Religion and Politics in the Middle East. Boulder: Westview Press, pp Ajánlott források: Selim, Mohamed, E (1991): The Survival of a Non-State Actor: The Foreign Policy of the PLO. In Korany, Bahgat és Dessouiki, A: E., (eds): The Foreign Policies of Arab States. The Challange of Change. Boulder: Westview Press Khalidi, Rashid (1997: ): Palestinian Identity. New York: Columbia University Press Mishal, Shaul Sela, Abraham (2000: 13-26): The Palestinian Hamas. New York: Columbia University Press Robinson, Glenn E. (2007: ): The Palestinians in Long, David E. (et al, eds): The Government and Politics of the Middle East and North Africa. Boulder, Co: Westview Press 16