AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK 37. VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2012-BEN

Átírás

1 AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK 37. VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2012-BEN Szarvas, 2013

2

3 AGRÁRTÖRTÉNETI FÜZETEK 37. VÁLOGATOTT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 2012-BEN KOMPOSZTOK KÉMIAI VIZSGÁLATA Petkov Attila A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK HELYZETE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSBŐL, AVAGY A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉRE TETT JAVASLATOK Molnár Mária Szarvas, 2013

4 Sorozatszerkesztők: Dr. Szitó János nyugalmazott vízépítő mérnök Montvajszki Márk egyetemi tanársegéd Konzulensek: Dr. Simándi Péter főiskolai tanár Dr. Glózik Klára egyetemi adjunktus Dr. Egri Zoltán egyetemi adjunktus Kiadó: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Békéscsaba-Szarvas-Gyula és a Tessedik Öreggazdász Egyesület, Szarvas Felelős kiadó: Dr. Puskás János dékán és Gyulavári András elnök A sorozat támogatója a Szarvasi Agrár Zrt. Nyomtatta a, Szarvason Felelős vezető: Tatai László

5 A KIADÓK ÜZENETE Az Agrártörténeti füzetek sorozatot dr. Ligetvári Ferenc (egyetemi tanár, az MTA doktora), alapító szerkesztő indította útjára 1998-ban, és gondozta ig. A sorozat arculata az évek során bizonyos változásokon ment át. A sorozatot között dr. Bukovinszky László (főiskolai tanár, CSc) szerkesztette. A sorozat kötete az alapító szerkesztő által megfogalmazottak szellemében jelent meg, s gazdagította az olvasók általános és szakmai ismereteit ban a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (TSF MVKF Kar) és a 2007-ben megalakult Tessedik Öreg-gazdász Egyesület együttműködési megállapodást írt alá. Ebben megfogalmazódott többek között az Agrártörténeti füzetek közös kiadásának szándéka is. Az Agrártörténeti füzetek a 15. számtól kezdődően a TSF MVKF Kar (ill. jogutódja) és a Tessedik Öreggazdász Egyesület közös kiadásában jelennek meg. A munkák minőségének javítása, színvonalának emelése érdekében a köteteket lektoráltatjuk. A továbbiakban is fontosnak tartjuk a szarvasi agrároktatás intézményeihez kötődő visszaemlékezéseket, ill. az ehhez kapcsolódó egyéb munkákat, hogy múltunk e kevésbé ismert eseményeit szélesebb olvasói kör megismerhesse, és megmentsük azokat a végleges feledéstől. A szarvasi agrároktatásban résztvevő tanárok és az itt végzett öregdiákok életútjának bemutatása mellett fokozott figyelmet fordítunk olyan témakörök megjelentetésére, amelyek a Szarvasi Kistérség és a Körös-vidék arculatát alakítják a földhasználat, a természeti környezethez alkalmazkodó (környezetkímélő, ökológiai) gazdálkodás és a vízgazdálkodás területén. Helyet adtunk a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Békéscsaba-Szarvas-Gyula Tessedik Campusán rendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferencián legjobb minősítést elért dolgozatok közlésére. Tervbe vettük aktuális szakmai témák megjelentetését is. A sorozat kiadását, illetőleg rendszeres megjelenését külső támogatók anyagilag segítették már eddig is, és erre a segítségre ezután is számítunk. Szeretnénk, ha együtt lehetnénk a hagyományok tisztelői, az értékek felismerői és megőrzői. A témaajánlatokat, vagy a kész munkákat a sorozatszerkesztőkhöz kérjük eljuttatni. Együttműködésüket köszönjük. Szarvas, december

6

7 ELŐSZÓ A FÜZETHEZ A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campusán november 21-én tartották a Tudományos Diákköri Konferenciát Szarvason. A rendezvény és a tudományos diákköri munka fő támogatója A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen című TÁMOP projekt volt. Két szekcióban összesen 13 hallgató mutatta be TDK munkáját. A konferenciát megnyitotta dr. Kocsis István főiskolai tanár További személyek az elnökségben: Dr. Lakatos Vilmos főiskolai tanár, dr. habil Izsáki Zoltán professzor emeritus és dr. Gombos Béla főiskolai docens Az eredmények: Környezettudományi Szekció I hely: Petkov Attila: Komposztok kémiai vizsgálata (Konzulens: Dr. Simándi Péter főiskolai tanár) II. hely: Litauszky Borbála: Szarvas város településklímája és kertészeti vonatkozásai (Konzulens: Dr. Gombos Béla főiskolai docens) III. hely: Patakiné Varró Erika: Fűtetlen fólia alatt termesztett fehérhúsú paprikafajták hozam alakulásai talajvízhatás alatt álló talajokon (Konzulens: Dr. Vanó Imre egyetemi adjunktus, Oltyán István telepvezető) Gazdaságtudományi Szekció I. hely: Molnár Mária: A mozgássérült emberek helyzete gazdasági és társadalmi megközelítésből, avagy a Dél-alföldi régió fejlesztésére tett javaslatok (Konzulensek: Dr. Glózik Klára egyetemi adjunktus, Dr. Egri Zoltán egyetemi adjunktus)

8 II. hely: Stenszky Adrien: A meg nem újuló energiaforrások kitermelhetőségének lehetőségei és ennek gazdasági vetületei a Makói kistérségben (Konzulens: Dr. Karácsonyi Péter főiskolai tanár) III. hely: Maczelka Éva: Az Ózdi kistérség regionális gazdasági elemzése és fejlesztési alternatívái (Konzulens: Dr. Egri Zoltán egyetemi adjunktus) A bíráló bizottságok mindkét szekcióban az első két helyezettet javasolták Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. Ezúton is szeretnénk gratulálni minden résztvevőnek a színvonalas dolgozatokért! A Kar jogelődje és a Tessedik Öreggazdász Egyesület a közöttük meglévő együttműködési megállapodás célkitűzéseinek megfelelően lehetőséget biztosít a legjobb minősítést kapott tudományos diákköri dolgozatok közlésére az Agrártörténeti füzetekben. A dolgozatok készítői Hátul, balról: Maczelka Éva, Stenszky Adrien, Csomós Szilvia Barbara, Szőke István, Litauszky Borbála, Behan Bernadett Brigitta Elől: Molnár Mária, Somogyi Edina, Kiú Csilla, Patakiné Varró Erika, Kissné Tóth Erika, Petkov Attila Guggol: Dóda-Kiss Dániel A sorozatszerkesztők

9 TARTALOM KOMPOSZTOK KÉMIAI VIZSGÁLATA (Petkov Attila) BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Biológiailag bontható hulladékok hasznosításának indokoltsága Biológiailag bontható hulladékok hasznosítása a mezőgazdaságban Komposztálás A komposztálás során lejátszódó szerves anyag átalakulási folyamatok 18 Komposztok érettsége és stabilitása ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatokhoz felhasznált anyagok Komposztálási technológia Inkubációs kísérletek Az alkalmazott analitikai vizsgálatok módszere és eszköze EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Szénforgalom a talaj-komposzt keverékekben Nitrogén forgalom a talaj-komposzt keverékekben Kémhatás, sótartalom és foszfor koncentráció változása a talaj-komposzt keverékekben KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK A KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET AJÁNLÁSA A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK HELYZETE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSBŐL, AVAGY A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉRE TETT JAVASLATOK (Molnár Mária) BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A fogyatékkal élők gazdaságba történő integrációja Szervezeti működés, irányítás Az oktatás, képzés helye, szerepe Munkaerőpiac és foglalkoztatás Vidékfejlesztés Magyarországon működő Rehabilitációs Központok Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK)... 61

10 A lakóotthonok, tartós bentlakásos- és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Kutatási tevékenységek külföldön The Peter Harrison Centre for Disability Sport A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉRE TETT JAVASLATOK Biohungaricum kft., Szarvas Az akadálymentesség két oldala A Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesülete AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK Internet források MELLÉKLETEK Egy riport Térképek A GAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET AJÁNLÁSA... 89

11 KOMPOSZTOK KÉMIAI VIZSGÁLATA Petkov Attila BEVEZETÉS A szervesanyag-gazdálkodás sok más tényező mellett nélkülözhetetlen a talaj tápanyag szolgáltató képességének megőrzésében. Az elmúlt évtizedekben a magyar állattartás jelentős visszaesése az istállótrágya mennyiségének lecsökkenését eredményezte, így más módot kell keresni a talaj szerves anyag szükségletének pótlására. Manapság a hulladékgazdálkodás területén egyre nagyobb teret nyer az újrahasznosítás a lerakással történő ártalmatlanítással szemben. Ez is indokolja, hogy természeti erőforrásaink nem végtelen mennyiségben állnak rendelkezésre. A szervetlen hulladékok hasznosítása nagyrészt már megoldott, gondoljunk csak a fémekre, üvegre, de a szerves hulladékok esetében, melyek az összes tömeg 30-50%-át teszik ki, a hasznosítás még nem megfelelően kidolgozott és alacsony arányú. Ennek jó példája a szennyvíziszap hasznosítása, amely hazánkban 10% körüli, míg az Unió más országaiban jellemzően 50-80% körül alakul (KÁDÁR és DRASKOVICS, 2012). A biológiailag bontható szerves hulladékaink megfelelő kezelés után alkalmasakká válnak a talaj szerves anyag igényének kielégítésére. Ezzel három probléma oldható meg egyszerre: csökken a hulladék mennyisége, javul talajaink szerves anyag forgalma és nem utolsó sorban csökken a felhasználandó műtrágya mennyisége, amelyet nagyrészt külföldről importálunk. A biohulladékot lehet aerob és anaerob módon kezelni, az előbbi eredménye a komposzt, amelyet a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet így határoz meg: a komposzt a biohulladék komposztálással történő hasznosításával keletkező termésnövelő anyag, amely a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgál. A minősítési rendszer, amelyet jelenleg alkalmaznak, elsősorban a környezetre való veszélyességet vizsgálja, nem pedig a termék érettségét. A makroelem vizsgálatok (N, P, K) és C/N arány meghatározása nem elégségesek a komposzt tulajdonságainak leírásához, mert a kész komposzt kazalba rakva is átalakul és fejlődik. Ha talajba keverjük ott az aerob és anaerob feltételek váltogatják egymást a talaj redoxpotenciáljának (KOCSIS, 2005) és a komposzt érettségének megfelelően. Így ezekkel a mutatókkal együtt kell alkalmazni más paraméterek vizsgálatát, például a vízoldható szerves szenet és respirációt. 11

12 Véleményem szerint napjainkban nem megfelelőek az alkalmazott minősítési eljárások, ezekkel nem lehet tökéletesen megítélni a komposztok mezőgazdasági értékét, hiszen nem a felhasználás közegében, tehát a talajban vizsgálják tulajdonságait, pedig lényeges a kijuttatott termék és a talaj kölcsönhatásaira utaló paraméterek megfelelő ismerete. Ezek a jellemzők a kiindulási anyagok és keverési arányuk, valamint a komposztálási technológiák helyes megválasztásával és kivitelezésével befolyásolhatóak. Így nagyobb trágya értékű anyagot kapunk, ami ugyanakkora ráfordítás mellett gazdaságosabb kezelést jelent a hulladék hasznosítása során. Az anyagátalakulási folyamatok nem fejeződnek be a komposztálás végeztével. Ennek okán végeztem vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy az azonos kiindulási anyagokból megegyező technológiával készült, de eltérő utóérlelési idejű komposztok különbséget mutatnak-e respirációban, szénés nitrogénforgalomban és egyéb mutatókban a talajra juttatást követően. Dolgozatomban a következő kérdésekre kerestem választ: Hogyan viselkednek a talajban az aktív levegőztetéses technológiával, azonos összetétellel készült, de eltérő utóérlelési idejű kész komposztok aerob körülmények között? Mennyi lehet az optimális utóérlelés idő a felhasználást megelőzően? A változásokat kémiai paraméterekkel követtem nyomon inkubációs kísérlet során, amelyet 10 héten át folytattam. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Biológiailag bontható hulladékok hasznosításának indokoltsága Az elmúlt időszakban a műszaki és gazdasági fejlődés, valamint az urbanizáció eredményeképpen jelentősen nőtt a hulladékok okozta káros hatások elleni védelem szerepe, amelyet manapság a környezetgazdálkodási tevékenység kiemelt feladata. Növekvő gondot jelent világszerte az anyag- és energiatakarékos gazdaság létrehozása, ez a törekvés jelentős kihívás a hulladékgazdálkodás számára is (ÁRVAI, 1993). A népesség növekedésével párhuzamosan a termelés és a fogyasztás fajlagos növekedése szintén probléma. Ennek szükségszerű velejárója környezetünk hatványozott igénybevétele (KÁDÁR, 1999). Az ipari termelés, ill. az azt igénylő fogyasztás következtében felborult a természetes, zárt ökológiai rendszer, a talajba, a vízbe és a levegőbe jutó anyagok nagy részét a természet nem tudja feldolgozni. Törekednünk kell a keletkező hulladékok hasznosítására, mert ez a természeti erőforrások igénybevételét mérsékli. 12

13 A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény célja volt a települési szilárd hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása során a biológiailag lebomló szerves anyag arányát az 1995 évi szinthez képest július 1.-ig 75%-ra, július 1.-ig 50%-ra, július 1.-ig 35%-ra mérsékelni. Az új, 2012 októberében a parlament által elfogadott, és azóta hatzájba lépett évi CLXXXV. törvény a hulladékról ezt annyiban módosítja, hogy a 35% csökkentési célt július 1.-ig írja elő, így a lerakott biológiailag lebomló szervesanyag maximum 819 ezer tonna lehet. A települési hulladék mennyisége kb. 4 millió tonna, ennek 29%-a biológiailag lebomló és 18%-a papír, ami 1,88 millió tonna biológiailag kezelhető hulladékot jelent (KSH, 2012). A második Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján a mező- és erdőgazdaságban, élelmiszeriparban 35 millió tonna hasznosítható biomassza képződik, valamint még ezen felül évente 1,1-1,5 millió tonna kommunális és 150 ezer tonna élelmiszeripari szennyvíziszapot kell kezelni, ezek ugyan csak magas szervesanyagtartalommal rendelkeznek, valamint növényi tápanyag tartalmuk is nagy. Így belátható, hogy jelentős mennyiségű a hasznosításra váró biomassza mennyisége. Véleményem szerint a biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását az elkövetkező időszakban közel nullára kell csökkenteni. Ezt a törekvést az is sürgeti, hogy az új, hulladékról szóló törvény jelentős mértékű lerakó járulék bevezetését tartalmazza (kezdetben 6 forint/kg települési szilárd hulladékra), ami a kezelések gazdaságossági viszonyait jelentősen megváltoztatja, így a lerakással történő ártalmatlanítás eddigi alacsony költségei megemelkednek. Ezért indokolt a különböző kezelési eljárások szélesebb körű alkalmazása, megfelelő megválasztása és a szükséges létesítmények minél gyorsabb kiépítése. Erre a két legmegfelelőbb módszer a komposztálás és a biogáz előállítás. Véleményem szerint erre alkalmasabb lehet a komposztálás, mivel kivitelezhetősége gyorsabb, illetve beruházási költsége alacsonyabb, mint a költségesebben kiépíthető, bonyolultabb rendszert igénylő biogáz termelés. Biológiailag bontható hulladékok hasznosítása a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés során több milliárd tonnányi mennyiségben keletkeznek melléktermékek, ezen felül az élelmiszeriparban és más biológiai anyagokat feldolgozó iparágakban szintén jelentő mennyiségű a szerves hulladék. A megoldás ezek visszaforgatása, hasznosítása pl. a mezőgazdaságban a növénykultúrák tápanyagellátására, talaj szerves anyag tartalmának javítására. 13

14 A szerves melléktermékek biológiai kezelés után, amely lehet aerob (komposztálás) vagy anaerob (biogáz előállítás), a talaj humusztartalmát növelő anyagok állíthatók elő. A komposzt alkalmazása kedvező a talaj fizikai jellemzőire nézve: javul a talajszerkezet, így csökkenti a porosodást és az erózió veszélyét, valamint javítja a talajok víz-, hő-, és levegőgazdálkodását (KOCSIS, 2005). A szerves melléktermékek, hulladékok használata a laza szerkezetű homoktalajokat kötöttebbé, a kötöttebbeket lazábbá, így könnyebben művelhetővé teszi (VERMES, 1996). A talaj nagyobb szervesanyag-tartalma elősegíti az abiotikus tényezők: nedvesség, levegő és hőmérséklet minél jobb érvényesülését a növénytermesztés folyamán. Komposztálás A komposztálás az a biotechnológiai eljárás, ahol a szubsztrát túlnyomóan szilárd vagy vízoldhatatlan fázisban van jelen, valamint felületét vízfilm borítja és a mikroorganizmusok a lebontást döntően aerob körülmények között végzik. A folyamatban részt vevő mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják, átalakítják (BARÓTFI, 2000). A szerves anyag energiatartalmának egy részét az mikroorganizmusok élettevékenységük során felhasználják, a maradék hő formájában átadódik a környezetnek. ALEXA és DÉR (1998) szerint a komposztálás emberi irányítás mellett végbemenő humuszgyártás, folyamata alatt szerves anyag stabilizálódik, a mineralizációs és humifikációs mikrobiológiai folyamatok során termékekből ártalmatlan, stabil és homogén végtermék keletkezik. A komposztálás folyamata A komposztálás lezajlása alatt csakúgy, mint a természetes humuszképződés során, két alapvető folyamat zajlik le egyszerre, ezek a bomlás és a felépülés. Ezen folyamatok megfelelő lejátszódásához a kiinduló anyagok tulajdonságait és a környezeti körülményeket megfelelő minőségben biztosítani kell. Ezek közül a legfontosabbak a következők: kedvező C/N arány, megfelelő oxigénellátás, kedvező nedvességtartalom és hőmérséklet. A tápanyagokról A szén és nitrogén a mikrobák számára legnagyobb jelentőséggel bíró két elem. A lebomlási sebességet az oxigén ellátottság és a megfelelő nedvességtartalom mellett a bomláson átmenő anyag széntartalma és nitrogéntartalma határozza meg leginkább. Így a szén és a nitrogén arány alakulása determinálja a komposztálás folyamatát és ezen felül a termék minőségét is. Az optimális kiindulási arány 25-35:1 közötti (BARÓTFI, 2000), de nem ismerünk pontosan megállapított és elfogadott értéket. Ha a C/N arány kicsi, 14

15 akkor a mineralizáció gyorsabb, de a nitrogén felesleg ammónia formájában eltávozik, a végtermék tápértéke romlik. Tág C/N arány esetén (50:1) pedig a folyamat nagyon lassan indul be, csak ha a felesleges szén már széndioxid formájában eltávozott (ALEXA és DÉR, 1998). A komposztálás során a C/N arány csökkenthető nitrogén műtrágyák, valamint magas nitrogéntartalmú szerves hulladékok hozzáadásával, ilyen hulladék lehet például a szennyvíziszap. Egyes vélemények szerint a C/N arány nem megfelelő mutató a szén és nitrogén arányának megítélésére, mivel az anyagban levő összes szén és nitrogén mennyiségét mutatja (BARBARIKA et al., 1985), azonban a mikrobák élettevékenysége során csak az általuk felvehető szén és nitrogén aránya lényeges, mivel csak ez a frakció vesz részt a mikrobiális folyamatokban (INUBUSHI et al., 2001). A kész komposzt jellemzői függenek a felhasznált anyagoktól és a komposztálás körülményeitől. Ennek okán az alapanyagok megválasztásakor figyelembe kell venni a megfelelő tápelem összetételt és biztosítani kell a kedvező szemcseméretet, struktúrát, hogy a levegőzöttség optimális legyen a mikrobiológiai folyamatok hatékony lezajlásához (KÉSMÁRKI és PETRÓCZKI, 2003). Az oxigénellátás és levegőztetés fontossága A megfelelő oxigénellátás és levegőzöttség három okból fontos a komposztálás alatt, ezek az aerob mikrobiológiai lebontás biztosítása, a komposzt halom nedvességtartalmának csökkentése és hőmérsékletének szabályozás (HAUG, 1993). A szerves anyag mikrobiológiai bomlása során a környezet oxigén ellátottsága alapján két lehetőség van: az aerob állapot, ahol a molekuláris oxigén rendelkezésre áll és az anaerob körülmény, ahol nincs jelen oxigén sem molekuláris formában sem pedig mikrobák számára könnyen hozzáférhető kötésekben. A komposztálás sebességét döntően meghatározza az anyag bonthatósága és az oxigén transzport. Leggyakrabban az oxigén ellátás a korlátozó tényező a két tényező közül (HAMELERS, 1995). Aerob mikrobiológiai bomlás esetén a mikroszervezetek oxigénigényüket a levegő oxigénjéből elégítik ki. A folyamat alatt CO 2 és más egyszerűbb vegyületek keletkeznek, amit hő felszabadulás kísér. A hatékony oxidáció feltétele az is, hogy az oxigén eljusson a prizmában található szemcsék belsejébe is. Ennek fontos eszköze a megfelelően laza anyagú prizma kialakítása, a folyamatos átforgatás és/vagy levegőztetés. A forgatás kedvező hatása még, hogy megakadályozza a túlzott felmelegedést és ennek következményét a nedvességtartalom kedvezőtlen mértékű csökkenést. 15

16 Abban az esetben, ha a komposztálás során túl alacsony oxigén ellátottság alakul ki anaerob folyamatok veszik kezdetüket. Ekkor mikrobák oxigénigényüket a szerves és szervetlen vegyületek redukciójával fedezik. Erre a szerves anyagok kékes-szürkére színeződés és a bűzös szag hívja fel a figyelmet. A szaghatás okozója a keletkező ammónia és kénhidrogén. Fontos indikátora lehet az anaerob állapotnak a kisebb hőmérséklet is, melyet redukciós folyamatok alacsony energia felszabadulása eredményez (BARÓTFI, 2000). Az anaerob folyamatok a növények számára káros anyagok keletkezését okozzák, a növényi tápanyagok redukált formába kerülnek, ezét felvehetetlenné válnak. Aerob és anaerob folyamat egyaránt lejátszódik a komposztálás során. A halom szélén az aerob, míg belsejében az anaerob folyamatok az uralkodóak. Fontos feladat tehát az aerob folyamatok elősegítése. Ezt forgatással, levegőztetéssel, a megfelelő nedvességtartalom beállításával, fenntartásával és laza szerkezet kialakításával lehet elérni (FORRÓ, 1998). A szerkezet A megfelelő szerkezet kialakítása nélkül elképzelhetetlen az aerob viszonyok kialakítása. A kezelt anyag szerkezetének, pórusterének biztosítania kell a megfelelő levegőzöttséget. A folyamatok megfelelő lezajlásához legalább 30 térfogat%-nak kell lennie a pórustérnek. Ezt az anyag tulajdonságainak megfelelő mennyiségű szerkezetjavító anyag hozzákeverésével érhetjük el (például szalma, fanyesedék) (KOCSIS, 2005). A megfelelően felaprított anyagok a mikroorganizmusok számára nagyobb érintkezési felületet eredményeznek, mint a darabos anyagok, ezt aprítással lehet elérni. A nedvességtartalom Az élethez vízre van szükség, nem jelentenek kivételt ez alól a mikrobák sem, tehát az élettevékenységeik lezajlásához szükséges az optimális nedvességtartalom. Ha a komposztálás során túl alacsony vagy túl magas, az jelentősen befolyásolja a mikrobák élettevékenységét, így hatással van a szerves anyag bomlására és a hőmérséklet alakulására is. Túl magas nedvességtartalom esetén az oxigén helyét széndioxid és víz veszi át, így anaerob viszonyok alakulnak ki és a redukció kerül túlsúlyba (ALEXA és DÉR, 1998). A túl alacsony nedvességtartalom szintén kedvezőtlen, lassítja, rosszabb esetben meg is akadályozza a mikrobák növekedését (HAMELERS, 1995). Optimális nedvességtartalom általánosságban nem állapítható meg, mert azt nagymértékben befolyásolja az anyag minősége, légjárhatósága. A ked- 16

17 vező szint határa tömeg% körül mozog (HAUG, 1993). A gyakorlatban marokpróbával állapítják meg a megfelelő nedvességtartalmat, amely akkor megfelelő, ha a bekevert homogén anyagból vett minta a kezünkben összenyomva nem enged ki folyadékot, és miután elengedtük, nem esik szét KOCSIS, 2005). A hőmérséklet A hőmérséklet egy a mikroorganizmusok élettevékenységét jelentősen befolyásoló abiotikus tényező. A különböző élőszervezetek számára más és más az legkedvezőbb hőmérséklet tartomány, ahol élettevékenységeik megfelelően végbemennek. Ennek okán a komposztálás során egy igen jól nyomon követhető paraméter a hőmérséklet. A szakirodalom szerint a komposztálás maximális hőmérséklete ºC között alakul, ezt a termofil szakaszban éri el. A komposzt minősége szempontjából fontos a megfelelő hőmérséklettartomány betartása és a megfelelő behatási idő is. Túl magas hőmérséklet káros folyamatokat eredményez a komposztálás folyamán. Ennek eredményeképpen a mikrobiális aktivitás lecsökken, elszenesedés következik be. Alacsony hőmérsékleti értéknél az aktivitás ugyancsak csökken, a biokémiai folyamatok lelassulnak. Ez azzal jár, hogy patogén mikroorganizmusok, növényi kórokozók és gyommagvak nem pusztulnak el, ezért a komposzt akár egészségügyi kockázatokat is jelenthet (BENEDEK 1990). A komposztálás szakaszai A komposztálás energia felszabadulással járó folyamat, szakaszait jól jellemzi a hőmérséklet. Négy fő szakaszt szokás elkülöníteni. A rövid bevezető szakasz kezdetén a mikroorganizmusok optimális körülmények közé kerülnek, így megkezdődik gyors szaporodásuk. A hőmérséklet gyors anyagcseréjük hatására emelkedni kezd. Időtartama néhány órától 1-2 napig tart. A lebomlási szakasz kezdeti periódusában döntően a mezofil mikroorganizmusok vannak jelen, a hőmérséklet ºC körüli. Az intenzív anyagcsere egyre nagyobb hőmérsékletet eredményez. Ezt a könnyen bontható szerves anyagok, például cukrok, keményítő, zsírok, fehérjék mikrobiális oxidációja biztosítja. A hőmérséklet emelkedése következtében a mezofil mikrobák helyét termofil mikroorganizmusok veszik át. A lebontási szakasz eme periódusánál az ºC-os hőmérséklet a kedvező. Ezen a körülmények között a könnyen bomló szerves vegyületeket a mikroszervezetek gyorsan felhasználják. A komposzt higienizálása is ebben az idő- 17

18 szakban zajlik. Megfelelő feltételek mellett a lebomlási szakasz 2-3 hét alatt megy végbe (VÉGHELYI, 2001). Az átalakulási szakasz kezdetét a hőmérséklet csökkenése jelzi. Ennek oka az, hogy a könnyen bomló szerves anyag elfogy, így a mikroorganizmusok számára már csak a nehezebben hozzáférhető szerves anyagok, például a cellulóz, hemicellulóz és lignin állnak rendelkezésre szubsztrátként. A hőmérséklet csökkenésének következtében a mezofil mikroszervezetek válhatnak uralkodóvá. A ph fokozatosan csökken az ammóniaképződés megszűnésével és a nitrifikáció beindulásával (ALEKSZA és DÉR, 1998;). Kedvező körülmények között 3-4 hét alatt végbemennek ezek a folyamatok. Az utolsó szakasz az érési, amely 1-2 hónapot vesz igénybe. Itt a szerves anyag humifikációja a meghatározó folyamat. A hőmérséklet jellemzően tovább csökken a átalakulási szakaszhoz képest és C-os érték közelében alakul (KOCSIS, 2005). A komposztálás során lejátszódó szerves anyag átalakulási folyamatok A komposztálás során döntően aerob biokémiai folyamatok játszódnak le. A mikroorganizmusok enzimeik segítségével a szerves anyagokat oxidatív úton egyszerűbb vegyületekké alakítják, lebontják, majd további biokémiai folyamatok, humifikáció, mineralizáció eredményeként bonyolult poliaromás szerkezetű vegyületek keletkeznek. A szerves anyagok bomlási folyamatai A növényi és állati eredetű szerves maradványok átalakulása összetett mikrobiális folyamatok összességének eredménye. A lebontás során a mikrobák a bonyolult szerves vegyületeket egyszerűbb vegyületekké alakítják. STEFANOVITS és munkatársai (1999) megállapították, hogy a növényi maradványok bomlását három szakaszra lehet osztani, ezek a következők: Biokémiai szakasz: A szövetek az elhalást követően nagy molekulájú vegyületeket alkotnak, ezek hidrolízis és oxidáció hatására egyszerűbb vegyületekre bomlanak szét. Mechanikai szakasz: A szerves anyagok a talajfauna aprító és keverő hatásának következményeképpen felaprózódnak, valamint összekeverednek a talaj ásványi alkotóival. Mikrobiális lebomlási szakasz: Heterotróf mikroorganizmusok enzimatikus reakciók során a szerves anyagokat egyszerű vegyületekre alakítják át. Ezt a környezeti feltételek befolyásolják. 18

19 o Aerob környezetben oxidált vegyületek, például CO 2, H 2 O, 2- SO 4 keletkeznek. o Anaerob környezetben redukált vegyületek például: CH 4, Humifikáció egyszerű szerves savak, H 2 S keletkeznek NO 3, + NH 4, A humifikáció gyakorlatilag a talaj élettelen szerves anyagainak legfontosabb szintetizáló reakcióinak összessége. A mineralizáció során kedvező környezeti feltételek mellett a könnyen bontható szerves anyagok gyorsan lebomlanak (1. ábra). Ám a nehezen bontható szerves anyag döntő része polimerizálódik és más nitrogéntartalmú anyagokkal kapcsolódik össze. Így sötétszínű, nagy molekulájú, stabil vegyületek úgynevezett humuszanyagok jönnek létre. A lignin a nehezen bomló anyagok közé tartozik, ezért jelentős szerepet játszik a humuszképződésben is. A lignin bomlásának termékei fenol vegyületek, amelyek polimerizációjából a humusz alakul ki. A talajokban természetes körülmények esetén nem változik a humusz mennyisége. Az évente elbomló humusz mennyisége közel megegyezik az újonnan képződőt humusszal. A mineralizáció és a humifikáció eredményeként tehát a talaj szerves anyagkészlete állandó dinamikus változásban vannak. Az aerob körülmények a mineralizációnak, az anaerob viszonyok pedig a szerves anyag felhalmozódásának biztosítanak kedvező feltételeket (STEFANOVITS et al. 1999). Mineralizáció A minerealizációs folyamat során heterotróf mikroflóra és mikrofauna felszabadítja a szerves kötésekben jelenlévő elemeket, amelyek így ásványi formában felvehetőek lesznek a növények számára. Nitrogén mineralizációja Az érett komposzt a lassan hasznosuló nitrogéntrágyák közé sorolható, mert a nitrogén döntő tömege szerves kötésben van jelen. A szervetlen nitrogénformák kisebb mennyiségben vannak jelen főként NO formájá- NH, ban. Az összes nitrogén tartalom és a nitrogénformák megoszlása függ a kezelés idejétől és a kiindulási anyagtól. A szerves nitrogénformának töredéke tűnik el, mert csak jelentéktelen mennyisége oldható vízben, valamint kevésbé érzékeny a kimosódásra (CASTELLANOS és PRATT, 1981)

20 1. ábra. A mineralizáció és a humifikáció közötti összefüggések vázlata (STEFANOVITS et al., 1999) A komposztból a nitrogéntartalom gáz formában NH 3, NO x, N 2 -ként, + - illetve vízoldható alakban NH, 4 NO ként kerülhet ki. Tehát N-veszteség 3 - csak szervetlen alakban fordulhat elő. Egyes szerzők a NO -ot a komposzt 3 stabilitásának indikátoraként is felhasználhatónak tartják (CHEFETZ et al., 1998). A komposztban szerves formában kötött nitrogén mineralizációja több folyamatra oszlik. Az enzimatikus bontás során a mikroorganizmusokat felépítő fehérjék aminosavakra bomlanak. Ezek az ammonifikáció alatt NH 3 -vá bomlanak. A közegben megfelelő levegőzöttsége mellett nitrifikáció játszódik le, ez savasodást is eredményezhet. A nitrifikáció végterméke az NO lesz. - 3 Szén mineralizációja A komposztálás alatt a különböző szerves anyagok mikroorganizmusok közreműködésével egyszerű alapvegyületekre bomlanak le, ilyenek például 20

21 a szén-dioxid, szulfát, nitrát és víz (ALEXA és DÉR, 1998), illetve a nem mineralizálódott szerves anyagokból humuszanyagok keletkeznek. A komposztálás felfogható a humifikáció speciális formájának, ahol aerob körülmények között elsősorban a termofil szakaszban humuszanyagok keletkeznek (BANNICK, 1988). A komposztálás során a respiráció (vagyis a keletkező CO 2 értéke) utalhat a növények számára felvehető tápanyagokra (AGBIM et al., 1997). A szerves szén mineralizációja következtében a szervesen kötött nitrogén mineralizációja is végbemegy, így a CO 2 koncentráció mérése a nitrogén felszabadulásának jellemzésére is alkalmazható (CASTELLANOS és PRATT 1981). Komposztok érettsége és stabilitása A komposztok használati értékét érettségük és stabilitásuk határozza meg. A komposztok érettsége alatt a fizikai, kémiai és biológiai stabilitásukat értik (MATHUR et al ), ennek meghatározása korántsem egyszerű feladat. A komposztok érettségének meghatározására alkalmazott módszereket öt csoportba lehet sorolni: fizikai, kémiai, mikrobiológiai vizsgálatok, növényekre gyakorolt hatás vizsgálata és a szerves anyag humifikálódásának tanulmányozása (JIMÉNEZ és GARCIA, 1989). Az érettség jellemzésére általánosan alkalmazott eljárás a szén/nitrogén (C/N) arány meghatározása az érés kezdetekor és a befejezésekor. Jellemzően a kezdeti 30 körüli értékről az érés végére 20 alá csökken ez az arányszám. Ennek módosítása a vizes kivonatból történő szerves C/N arány mérése, itt az érték 5-6 körüli (SENESI és BRUNETTI, 1996). A szerves anyagok bomlási folyamatai összefüggésben vannak a fitotoxikus anyagok keletkezésével is. Több ilyen kedvezőtlen hatású anyag is van, például: H 2 S, NH 3, kis molekulatömegű szerves savak, melyek utalnak a komposzt nem megfelelő érettségére. A rövid szénláncú karbonsavak például: ecetsav, fenol csoportok, vajsav, propánsav is indikátorai a komposzt éretlenségének. Kedvezőtlen hatással vannak a növények fejlődésére. Ha komposzt érett nem tartalmaz rövid szénláncú szerves savakat (SIMÁNDI et al., 2005). A kémiai vizsgálati módszerek sok esetben nem megfelelőek önállóan. Így biológiai módszerekkel együtt alkalmazzák őket. A legelterjedtebb módszerek a magcsírázás és a növénynövekedés vizsgálatán alapulnak. Ezen eljárásoknál hátrányt jelen az időigényesség. Ezek a módszerek azon alapulnak, hogy komposztból különböző kivonatokat készítenek, majd ennek az adott növényfajra gyakorolt hatását értékelik. (MATHUR et al., 1993). 21

22 ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatok kísérleti részét ben Szarvason, a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campus Környezettudományi Intézetének laboratóriumában végeztem. Minden vizsgálatot 3 ismétlésben hajtottam végre. A vizsgálatokhoz felhasznált anyagok A vizsgálathoz felhasznált komposztok azonos technológiával készültek és összetétel tekintetében is egyezőek voltak, azonban az utóérlelés ideje eltérő volt. Az egy éves komposzt szervesanyag tartalma 60%, míg a fél éves komposzté 65% volt. Az egyik fél, a másik egy éves telepen történő tartózkodás után került vizsgálatra. A komposztálás kiindulási anyagkeveréke meghatározott menynyiségben zöldhulladék és szennyvíz iszap volt. A komposzt-talaj keverékek elkészítéséhez és kontrollnak homoktalajt alkalmaztam a vizsgálatok során, mivel ennek szervesanyag-tartalma minimális. Komposztálási technológia Az általam vizsgált komposzt minták aktív levegőztetéses, membránnal fedett, automatizált technológiával készültek. A komposzt halom hőmérsékletét, oxigén koncentrációját számítógépes rendszeren követik nyomon. A kiindulási anyagok tekintetében az alkalmazott összetétel: 70% települési zöld hulladék, 20% szennyvíz iszap és 10% struktúraanyag. Ezt a keveréket kalapácsos törővel aprítják, keverik a keverésre kialakított területen. A megfelelően kialakított keveréket zsáktömőgéppel betöltik a fedésre használt membrántakaróba a levegőztetéshez alkalmazott csövekkel és az ellenőrzéshez szükséges szondákkal együtt. A komposztálás levegőztetéses szakasza 38 napot vesz igénybe, majd a telep utókezelő területére deponálják, ahol utóérlelik. A kész komposztot és a még teljesen nem komposztálódott anyagokat rostálással választják el egymástól. A kísérlethez felhasznált komposztok utóérlelési ideje fél és egy év volt. Inkubációs kísérletek A kísérlet megkezdése előtt mindkét komposztfajtából 3-3 ismétlésben 1:9 arányú komposzt-talaj keveréket készítettem. A komposztot 2 mm pórusméretű szitán átszitáltam, hogy homogén legyen a minta. Kontrollnak ugyanezt a homoktalajt használtam. A nedvességtartalmukat minden esetben azonos értékűre, 20%-ra állítottam be. Az inkubációs edény térfogata

23 cm 3 volt. Induláskor bemértem az edényekbe gramm mintát és hetente grammot vettem ki belőlük a különböző vizsgálatokhoz (ph, EC, TOC, NO -N, 3 NH -N, 4 PO ). A nedvességtartalmat minden alkalommal tömegméréssel ellenőriztem, és ha szükséges volt, víz hozzáadásá- 4 val visszaállítottam az eredeti értékre. Az aerob feltételek biztosítása érdekében a mintavételezés után több órán keresztül szabadon hagytam a mintát, átkevertem, és csak utána zártam le ismét. A gázok (CO 2 és CH 4 ) vizsgálata, mintavételezése a minta feletti gáztérből történt. Az inkubációt 10 héten keresztül 25 C-ra beállított termosztátban végeztem. Az alkalmazott analitikai vizsgálatok módszere és eszköze Kémhatás (ph) meghatározása: ANDERSON és INGRAM (1993) módosított módszerével történt a ph mérés. Az inkubációs edényekből kimértem 10 gramm keveréket, majd 1:5 tömegarányban desztillált vizet adtam hozzá és 15 percen keresztül rázógéppel rázattam. A rázatás után szűrőpapíron átszűrtem a szuszpenziót, majd a szűrletből ph mérőn mértem a ph-t. Készülék: METTLER TOLEDO MPC 227 ph / Conductivity Meter Szárazanyag meghatározása: ismert tömegű mintát 105 C-on tömegállandóságig melegítettem, majd exikátorban lehűtöttem és mértem a tömegét. Szárazanyagtartalom%= szárítás utáni tömeg bemért minta tömege x 100 Elektromos vezetőképesség meghatározása (EC): a ph mérésnél leírt módon előkészített talajszuszpenzióban vezetőképesség mérővel történt a mérés. Készülék: METTLER TOLEDO MPC 227 ph / Conductivity Meter - Nitrát-nitrogén meghatározása ( NO -N): A meghatározást hidrazin 3 redukciós módszerrel végeztem (HAYASHI et al., 1997) a komposzttalaj keverék vizes szuszpenziójának szűrt oldatából. A szűrletben a - nitrát ( NO ) a 30 perces 38 C-on lejátszódó redukció után nitritté 3 - ( NO ) alakul. 2 Ez szulfanilamiddal diazónium-sóvá diazotál, és NED (N-1-Naftiletilendiamin-diklorid) reagenssel kapcsolódva piros színű vegyületté alakul, amit 540 nm hullámhosszon mértem fotométeren. Készülék típusa: SHIMADZU UV-3101 PC 23

24 + Ammónium-nitrogén meghatározása ( NH -N): a meghatározást 4 ANDERSON és INGRAM (1993) nitroprusszid módszerével végeztem a komposzt (talaj) vizes szuszpenzió szűrt oldatából. Az oldatban levő ammóniumion hipoklorit lúgos oldatával reagál és klóraminná alakul, ami nitroprusszid katalizátor jelenlétében szaliciláttal reagál és kékeszöld indofenolszínezék keletkezik, amit 655 nm hullámhosszon mértem fotométeren. Készülék típusa: SHIMADZU UV-3101 PC Széndioxid (CO 2 ) mérése: A széndioxid koncentrációt fotoakusztikus spektroszkópiával határoztam meg. A PAS (Photo Acustic Spectroscopy) közvetlenül az elnyelt infra energiát detektálja a kibocsájtott hangenergia által. A méréseket közvetlenül a komposzttalajkeverékek feletti gáztérből végeztem. Az inkubációs edények gumi tetején keresztül szúrt két tű segítségével, amelyek csövek segítségével voltak összekötve a műszerrel. Az egyiken a mintavétel történt a másikon a mintát jutatta vissza a készülék az edénybe. Készülék típusa: BRÜEL & KJAER PAS-1302 Metán (CH 4 ) mérése: A mintavételezés hasonló volt a CO 2 -nél leírtakkal. Az analízist itt is fotoakusztikus spektroszkópiával végeztem. Készülék típusa: BRÜEL & KJAER PAS-1302 Összes szerves szén meghatározása (TOC) 1 : A már leírtak szerint elkészített vizes talaj szuszpenzióból mértem TOC mérővel. A mérés lényege, hogy az oldatban lévő szenet a készülék 750 C-on platina katalizátor segítségével eloxidálja széndioxiddá, mely koncentrációját a készülékbe beépített infravörös gázanalizátor határozza meg. Készülék típusa: SHIMADZU TOC-5000 CARBON ANALYSER 3-4 Foszfát meghatározása ( PO ): A módszer lényege, hogy az ortofoszfátionok molibdenát-ionokkal reagálva foszformolibdenát komplexet képeznek, amelyet kénsavas közegben az aszkorbinsav redukál kék színű vegyületté. A reakciót kálium-antimonil-tartarát katalizálja. Az oldat koncentrációját 710 nm-en mértem fotométerrel. Készülék típusa: SHIMADZU UV-3101 PC 1 Total Organic Carbon 24

25 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A komposzt egyik kedvelt meghatározása a következő: A komposztálás végterméke, amely sötétbarna, földszagú anyag, amiben a kiindulási anyagok már nem ismerhetőek fel. Ezek a jellemzők azonban nem jelentik azt, hogy a komposztok érett is, ennek kimutatására többre van szükség az egyszerű érzékszervi vizsgálatoknál. Nyilvánvaló, hogy a komposzt tulajdonságai függenek a kiindulási anyagok összetételétől és ezeknek az anyagoknak a felhasználási arányától. A mikroorganizmusok aktivitását döntően befolyásolják a rendelkezésre álló szén és makroelemek (főleg N és P). A szaporodásuk addig tart, amíg ezek megfelelő arányban állnak rendelkezésre számukra. Mindig a minimumban lévő tényező a korlátozó. A folyamatok lezajlásának ismeretéhez elengedhetetlen a szénformák és a nitrogénformák nyomon követése. A késznek minősített komposztkazalban is még átalakulási folyamatok mennek végbe. Ezt az magyarázza, hogy mikroorganizmusok által felhasználható anyagok maradnak benne. Tehát, ha a körülmények megfelelőek a mikrobák számára ezeket felhasználják, ha nem akkor továbbra is a termékben maradnak. A felhasználható anyagoknak jó mutatója a vízoldható szerves szén mennyisége. Ezek a lebontási folyamatok akkor is lezajlanak, ha a komposztot talajba keverjük. Ebben az esetben a talaj redoxpotenciálja szabja meg, hogy az aerob és anaerob feltételek közül melyik, mekkora arányban megy végbe. Ha a talaj vízzel telítődik, emiatt a levegő kiszorul, a pórusokat víz és CO 2 tölti ki. A komposzt szerves anyagának bontására a mikrobák felhasználják az oxigént. Azt, hogy a talajban aerob, anaerob viszonyok vagy ezeknek milyen átmenete alakul ki függ: a talaj pórusviszonyaitól és víztartalmától, a mikrobák számára hozzáférhető szerves anyagtól és az ennek bontásához szükséges O 2 mennyiségétől. A mikrobiális lebontást gátolja, ha a környezet anaerob irányba tolódik el, mivel káros köztes (intermedier) termékek halmozódnak fel, például ammónia és rövid szénláncú szerves savak (ecetsav, vajsav). Ezeknek az intermedier termékeknek csírázás gátló hatása is jelentkezhet. - + A mikroorganizmusok számára mobilizálható N formák ( NO és 3 NH ) 4 változása elsősorban a komposztálás alatt lezajló átalakulási folyamatoknak jó mutatója, de a komposzt talajba keverését követően és tárolása során végbemenő folyamatok is nyomon követhetőek általuk. 25

26 Szénforgalom a talaj-komposzt keverékekben A komposzt érettségének talán a legjellemzőbb mutatója a respiráció, ami az egységnyi szárazanyagra vonatkoztatott O 2 fogyás és CO 2 keletkezés. A CO 2 keletkezését befolyásolja a hőmérséklet és a nedvességtartalom, valamint a szerves anyag minősége. Ha a két előbbi tényező (hőmérséklet, nedvességtartalom) változását kizárjuk, és azonos szintjüket biztosítjuk, akkor összehasonlíthatóvá válik a különböző komposztok respirációs értéke, így következtethetünk azok érettségére, ill. stabilitására. Az éretlen komposztok esetében előfordulhat, hogy a lebontó folyamat O 2 igénye nagyobb, mint az diffúzió által biztosított O 2 koncentráció, így anaerob környezet alakul ki és CH 4 keletkezése válik lehetővé. A CO 2 és CH 4 együttes mérésével figyelemmel tudtam követni azt is, hogy a kialakított nedvességi viszonyok mellett az aerob viszonyok teljesülnek-e vagy sem. A szénforgalom ezen felül a vízoldható szerves szén (TOC) nyomon követésével is vizsgálható, ami a könnyen mobilizálható szénformák mennyiségére utal. A termékek szénforgalmát a heti CO 2, CH 4 és TOC képződésén keresztül vizsgáltam a kísérlet folyamán. Széndioxid (CO 2 ) képződés vizsgálata A kontroll respirációs szintje mg/kg között maradt végig. Itt volt egyértelműen a legkisebb a képződött széndioxid mennyisége és heti szórása, ami összefüggésben van a homoktalajban lévő szénvegyületek nagyon alacsony értékével, tehát a viszonyításban ezt a görbét tekintem standardnak és ehhez viszonyítottam a többit az értékelésben (2. ábra). Az egy éves komposzt CO 2 emissziója az első héten 120 mg/kg körül alakult, amely ezután fokozatosan csökkent a 7. hétig, ekkor valamivel 100 mg/kg feletti értéket ért el. Ezután a kísérlet végéig újabb emelkedés volt tapasztalható, ahol közel az első hetivel egyező koncentrációt mértem. Öszszességében viszonylag kis változást mutatott a respiráció. Véleményem szerint ez arra utal, hogy a vizsgált egy éves komposzt már stabilnak és érettnek tekinthető. A technológiai paraméterek alapján az volt várható, hogy a fél éves komposzt lesz a kevésbé stabil és érett, amit a mérési adatok is alátámasztanak. A kezdeti emisszió ebben az esetben volt a legmagasabb a kísérlet első hetében, de nagyságrendben nem tért el az egy éves komposzttól. A három minta esetében itt mértem a maximális CO 2 kibocsájtást is. Megfigyelhető az is, hogy amíg a kontroll és az egy éves komposzt esetében a CO 2 koncentráció viszonylag állandó szintet mutat (20-35, ill mg/kg), addig a fél éves komposztnál jelentősebb volt az adatok közötti ingadozás ( mg/kg). 26

27 2. ábra. Széndioxid (CO 2 ) emisszió aerob körülmények között A 7. héten valószínű, hogy a hozzáadott víz miatt, amivel biztosítottuk az állandó nedvességtartalmat, összeállt a minta és ezért mértünk kisebb értéket, de még így is felette maradt az egy éves komposzt koncentrációjának. A mérési adatok alapján megállapítható, hogy ez a komposzt kevésbé stabil és érett, mint az egy éves. Metán (CH 4 ) képződésének vizsgálata Elmondható mindhárom esetben, hogy a metán koncentrációja két nagyságrenddel kisebb, mint a széndioxidé, ami aerob körülmények jelenlétére utal, és egyben bizonyítja, hogy az inkubáció ideje alatt végig tudtuk biztosítani az aerob feltételeket (3. ábra). A féléves komposztnál az első héten volt még mérhető CH 4 koncentráció a gáztérben, ezután viszont minden alkalommal mérési határ alatt maradt. Az egyéves komposzt esetében hasonlóképpen alakultak a mérési eredmények, habár itt valamivel magasabb volt a koncentráció az 1. héten (8 mg/kg), valamint az 5. héten is kimutatható volt (3 mg/kg). Így az első és ötödik hét kivételével itt is méréshatár alatt volt a CH 4 -szintje. Az egyéves komposztnál esetleg egy nagyobb aggregátum jöhetett létre a nedvesség azonos szintre való beállítása miatt, ezért ott átmeneti anaerob viszony alakult ki, amit alátámaszt az is, hogy a három ismétlésből csak egynél volt megfigyelhető a CH 4 jelenléte. 27

28 3. ábra. Metán (CH 4 ) emisszió aerob körülmények között A kontroll esetében volt a legmagasabb a mért gáz koncentráció (9 mg/kg) és itt mértem legtöbbször CH 4 emissziót a gáztérből. Ennek az lehet az oka, hogy a homok nem rendelkezik aggregátumokból álló szerkezettel, így a pórustérfogata kisebb és hamarabb telítődhet vízzel, ezáltal szemiaerob viszonyok alakulnak ki, ezért a benne levő kis mennyiségű szerves anyag, amit a TOC mérések is igazolnak, metán formájában bomlik le. A 6. hetet követően megszűnt az emisszió ebben az esetben is. Vízoldható összes szerves szén (TOC) képződés vizsgálata A mérések szerint a kezdeti magas vízoldható szerves szén (TOC) koncentráció mindhárom esetben lecsökken. Az első héten mért magasabb értékek a kiindulási állapothoz viszonyítva a biológiai, biokémiai folyamatok beindulásával függnek össze, ami összhangban van a respirációs folyamatokkal is. Ahogy a lebontó folyamatok beindultak, és a szerves anyag mennyisége csökken, úgy változik a vízoldható szerves szén mennyisége is. A 10. hét végére szinte mindenütt az 1. heti érték felére csökkent a TOC koncentrációja. A kapott értékek alátámasztják a komposztok stabilitásáról és érettségéről alkotott véleményünket (4. ábra). A legalacsonyabb értéket a kontrollnál mértem, ami a vártaknak megfelelt, hiszen ennek a homoktalajnak a szerves anyag tartalma igen alacsony. A legmagasabb koncentrációt a féléves komposzt mutatta (50 mg/kg) az 1. héten. Ezt követően a hetedik hétig csökkent, majd a 8. héten koncentrá- 28

29 ciónövekedés következett. Ez teljesen összefüggésben van a széndioxid képződéssel, mert ahol a CO 2 maximuma volt (6. 7. és 9. hét), ott a TOC koncentrációja minimum volt, ill. ugyanez fordítva, majd a 8. hét után újra beállt a csökkenő tendencia, így az utolsó hétre a maximum értékének kevesebb, mint a felére (20 mg/kg-ra) csökkent a koncentráció. 4. ábra. Víz oldható szerves szén (TOC) keletkezése aerob feltételek között Az egy éves komposzt TOC koncentrációja a kontroll és a fél éves komposzt értékei közé esett. Legnagyobb értéke az első héten jelentkezett, ami 33 mg/kg körül alakult, a legkisebb pedig a kísérlet végén volt megfigyelhető, 15 mg/kg körül. A 7. héten majdnem azonos eredményeket produkált, mint a féléves komposzt. Itt is megfigyelhető volt a 8. heti emelkedés az eredményekben. A mérések alapján kapott grafikonok nagyon hasonló jelleget mutattak: a 0. hét után kis emelkedés, majd ezután jött egy meredek csökkenés, de elmondható, hogy a kísérlet végéig folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Nitrogén forgalom a talaj-komposzt keverékekben + - A komposzt ásványi nitrogénformái NH -N és 4 NO -N formájában vannak 3 jelen. Ezek a bomlás köztes anyagai, mert a mineralizáció termékei és a humifikáció kiindulási anyagai is egyben. Feldúsulásuk azt jelzi, hogy a szerves anyag lebomlása előtérbe kerül, vagy az újonnan felépülő szerves 29

30 anyag képződése még nem kezdődött meg. A különböző nitrogénformák egymásba történő átalakulására hatással van a közeg ph-ja. Lúgos ph-án - lényegesen nagyobb az NH 3 formában történő gázveszteség. A NO 3 veszteséget az anoxikus körülmények között lejátszódó denitrifikáció okozza, amely során a fakultatív aerob baktériumok felhasználják a nitrátban kémiailag kötött oxigént saját légzésük biztosítására. + Ammónium-nitrogén ( NH -N) képződésének vizsgálata 4 + A kontroll NH -N koncentrációja végig alacsony szinten volt, 10 mg/kg 4 érték alatt, ami várható is volt ábra. Az ammónium-nitrogén ( NH -N) koncentrációjának változása 4 A fél éves komposzt esetében az + 4 NH -N koncentrációja a kezdeti alacsonyabb szint után megemelkedett, majd a 2. héten elérte a maximumot, ami valamivel 40 mg/kg felett alakult, majd ezt követően csökkenni kezdett. A 4. héttől értéke közel állandósult, a 10 mg/kg feletti koncentráció értéket sehol sem lépte túl. A hírtelen emelkedést magyarázhatja, hogy a komposztban a komposztálás során még maradt egy kevés nitrogén tartalmú vegyület, ami a még zajló lebontó folyamatok során ammónia formájában távozott. Meg kell jegyezni, hogy ez az érték nagyon minimális, ami alapvetően a mineralizációs folyamatokra nincs is hatással. 30

31 Az egy éves komposztnál a kezdeti koncentráció magasabb volt, mint a fél éves esetében és meredekebben is emelkedett, maximuma is nagyobb volt (50 mg/kg). Ezt a lebontó folyamatok során felszabadult labilisabb nitrogén tartalmú vegyületek teljesebb ammonifikációja magyarázhatja, de alapvetően ez sincs jelentős hatással a mineralizációra. A 4. hetet követően már hasonlóan alacsony és egyenletesen szinten alakult mind a három minta koncentrációja a vizsgálat ideje alatt. Így arra következtetek, hogy a 4. hétre az ammonifikáció már lezajlott (5. ábra). Nitrát-nitrogén ( -N) képződés változása A komposztok kiindulási anyaga főleg zöld hulladék és szennyvíziszap volt, ami alapján várható, hogy a különböző nitrogénformák kis koncentrációban lesznek jelen a kész komposztban. Ezt igazolta az ammónia mennyisége is, ami még határozottabban jelenik meg a nitrát esetében (6. ábra). 6. ábra. Nitrát-nitrogén ( NO -N) koncentráció változása A kontroll mintában, ahogy az várható volt, végig mérési határ alatt - maradt a NO -N koncentrációja a vizsgálat teljes időtartama alatt. Ez 3 megfelel a felhasznált talaj jellemzőinek. A fél éves komposztnál a 0. héten (inkubáció előtt) volt mérhető minimális mérhető nitrát koncentráció, de ez gyakorlatilag nulla értékre lecsökkent a 8. hétig. Ebben az időintervallumban tudtunk kimutatni egy kisebb ammónia koncentrációt. Ahogy lecsökkent az NH 3 mennyisége, úgy

32 nőtt valamelyest a nitrát értéke. A 8. hét után beindult az ammonifikációt felváltó kismértékű nitrifikáció, ami egy kisebb nitrát koncentrációnövekedésben jelentkezik. - Az egy éves komposzt esetében mértük a legmagasabb NO -N 3 koncentrációt, ami arra utal, hogy a nitrifikáció itt a legmagasabb, de itt sincsenek magas értékek. Általában az érettség egyik paramétere a nitrát értékének növekedése. A koncentráció a kezdeti szint kétszeresére nőtt (10 mg/kg). A kapott értékek alapján megállapíthatjuk, hogy ennél a mintánál a nitrifikáció már jóval előre haladottabb, mint a másik komposzt esetében, ami az érettségével és stabilitásával is összhangban van. NH -N/ NO -N arány változása Az A komposztokban megfigyelhető volt az + 4 NH -N és - NO -N 3 mennyiségének ellentétes irányú változása. Amíg az ammónia a kezdeti szakaszban magas volt, addig a nitrát ebben az időben alacsony koncentrációjú és fordítva is igaz. Ez arra utal, hogy az inkubáció kezdetén a nitrifikáció még nem zajlott le egyik mintánál sem. 7. ábra. Az NH -N / NO -N arány változása Az NH -N/ NO -N arány értéke a nitrifikációra, ill. ammonifikációra 4 3 utal (7. ábra). Ha értéke nagyobb, mint 1, akkor a nitrifikáció dominál, ha 32

33 kisebb, mint 1 az ammonifikáció a meghatározó. Ha ezeket az értékeket nézzük, akkor mindkét komposzt esetében elmondhatjuk, hogy a kezdeti időszakban az ammonifikáció volt a domináns, míg a későbbi időintervallumban már beindult a kismértékű nitrifikáció. A fél éves komposzt esetében nem annyira egyértelmű a helyzet. Az 1. és 7. hét között nem is állapítható meg ez az érték, mivel nincs mérhető nitrát koncentráció. A 8. hét után már növekszik az NO -N koncentráció, ami ötöde (2 mg/kg) az egy évesnél mért (10 mg/kg) értéknek, de még így is az ammonifikáció a domináns a nitrifikációval szemben. A kontrollnál nem állapítható meg ilyen arány, mivel nem volt mérhető nitrát koncentráció egy alkalommal sem az inkubációs kísérlet időtartama alatt. Kémhatás, sótartalom és foszfor koncentráció változása a talajkomposzt keverékekben Kémhatás (ph) változása A felhasznált talaj gyengén lúgos karakterű volt, ami dominánsan megmutatkozik a vizsgált keverékek kémhatásában is, melyek hasonló jelleget mutatnak. A kontroll ph értéke volt a legmagasabb, valamivel 8 feletti az inkubáció megkezdése előtt. Ingadozva bár, de a kísérlet időtartama alatt összességében valamelyest csökkent. A legalacsonyabb pontja sem volt 7,5 alatti ábra. Kémhatás (ph) változása A két komposzt ph-ja igen hasonlóan alakult a 10 hét alatt. A 0. héten megközelítőleg 7,7-ről indult, majd ingadozva kis mértékben csökkent. A 33

34 fél éves komposzt ph minimumát a 10. héten érte el, az egy éves pedig a 7. héten. Az egy éves komposzt ph-ja volt a legalacsonyabb 7,2, ám a fél éves esetében is hasonló volt az érték 7,25. A kezdeti magasabb érték az ammóniatartalommal hozható összefüggésbe, ami a 4. hétre lecsökken és elkezdődik a nitrát növekedése, ami az egy éves komposztban nagyobb mértékű a fél éveshez viszonyítva. Ez okozhatja a ph enyhe csökkenését. Sem az ammónia, sem a nitrát produkció nem jelentős, ami utal a minimális kémhatás-változásra (8. ábra). Elektromos vezetőképesség (EC) változása Az EC változása mind a három esetben közel azonos dinamikájú. A vezetőképesség tekintetében élesen megjelenik a kontroll és a komposztok iontartalma közötti különbség. A kontroll vezetőképessége, ami általában az oldott sók koncentrációjára utal, a legkisebb. A kísérlet egész ideje alatt szinte alig változik. Ezzel szemben a komposztok enyhe növekedést mutatnak, ami összefüggésbe hozható az ammónia és a nitrát mennyiségével. Az egy éves komposztban magasabb volt a nitrát koncentráció, ami eredményezheti a nagyobb vezetőképességet (9. ábra). 9. ábra. Elektromos vezetőképesség (EC) változása Az inkubáció kezdeti időszakában a magasabb vezetőképesség oka lehet, a nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló instabil szerves vegyületek intenzív bomlása során felszabaduló illékony karbonsavak nagyobb koncentrációja, amik aerob körülmények között gyorsan le is bomlanak, így a továbbiakban már nincsenek hatással a vezetőképességre. Ezt látszik igazolni a kezdeti TOC növekedése is. 34

35 3- Foszfát ( PO ) koncentráció változása 4 3- A PO koncentráció az inkubáció teljes időtartama alatt gyakorlatilag 4 változatlan volt mindkét komposzt, illetve a kontroll esetében. A komposztok foszfát tartalma a kiindulási anyagok foszfor tartalmától függ, aminek mennyisége a komposztálás alatt jelentősen nem változik, amit igazol a különböző korú komposztok közel azonos értéke. A kiindulási anyagok zöld hulladék és szennyvíziszap voltak, amik eredendően kis mennyiségben tartalmaznak foszfor vegyületeket, amit a kész komposztok eredményei is igazolnak (10. ábra) ábra. Foszfát ( PO ) koncentráció változása 4 35

36 Összefoglalva a kétféle komposzt aerob körülmények között végzett vizsgálati eredményeit (1. táblázat), megállapítható, hogy az egy éves komposzt sem tekinthető még teljesen stabilnak és érettnek. A kiindulási alapanyagok és az alkalmazott technológia jelentősen befolyásolják az érettséget. 1. táblázat. A kémiai paraméterek változásainak összehasonlítása két eltérő korú, de azonos technológiával készült komposzt aerob folyamataiban Mutatók talaj (kontrol) egy éves fél éves CO 2 mg kg -1 sz. a. 14,4-28,4 105, ,7-185,5 CH 4 mg kg -1 sz. a. TOC mg kg -1 sz. a. + NH -N 4 mg kg -1 sz. a. - NO -N 3 mg kg -1 sz. a ,9 0-0,9 6-24, ,8 16,9-50, ,9-51,7 0, ,1-10,3 0-2 ph 7,6-8,1 7,2-8 7,3-8 EC ms cm -1 0,08-0,21 0,31-0,43 0,31-0,48 3- PO 4 mg kg -1 sz. a. 19,3-25, ,5 45,1-50,3 36

37 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Dolgozatom elkészítése során a vizsgálataimhoz két azonos összetételű, de eltérő érlelési idejű komposztot használtam, valamint kontrollként homoktalajt. A komposztokat ugyanezzel a homoktalajjal kevertem össze azonos arányban és egyforma nedvességtartalomra beállítva. Az inkubációs kísérletet aerob körülmények között végeztem. A szén- és nitrogénforgalom, vezetőképesség, ph, illetve a foszfát koncentráció változásának dinamikáját követtem 10 héten keresztül. A szénforgalom vizsgálatához a széndioxid (CO 2 ), metán (CH 4 ) és az összes vízoldható szerves szén (TOC, azaz Total Organic Carbon) keletkezését követtem nyomon. A CH 4 igen kis koncentrációban volt mérhető, vagy egyáltalán nem, ami egy viszonylagos stabilitást és érettséget mutat mind a két komposzt esetében, és egyben jelzi, hogy sikerült a kívánt aerob feltételeket biztosítani a kísérlet során. A CO 2 respirációs mérések azt mutatták, hogy a vizsgálatok végére a fél éves és az egy éves komposzt esetében a CO 2 képződés közel azonos szintre állt be és hasonló tendenciát mutatott a TOC-vel. A fél éves komposzt CO 2 produkciója igen ingadozóan alakult, de mindig magasabb volt az idősebb komposzténál. Ez abból adódhat, hogy még kevésbé érett és stabil, mint az egy éves. A vizsgálatok alapján a vízoldható szerves széntartalom (TOC), ami a könnyen mobilizálható szén frakció, összefüggésben van a légzéssel, ezáltal pedig a komposzt stabilitásával. A szénforgalmi vizsgálatok alapján az egy éves komposzt érettebbnek bizonyult, mint a fél éves. + A nitrogénforgalom értékelését az ammónium-nitrogén ( NH -N) és a 4 nitrát-nitrogén ( NO -N) vizsgálatán keresztül végeztem. Eredményeim alapján a kezdeti magasabb NH koncentráció csökkent, míg az NO növekedett a talaj-komposzt keverékeknél. Ez az ammonifikáció csökkenésére 4 3 és ennek függvényében beinduló nitrifikáció növekedésére utal. A fél éves komposztnál a mérések végen az ammónia koncentrációja közel azonos volt az egy éves komposztnál mért mennyiséggel, de a nitrát koncentráció alacsonyabb volt. Irodalmi adatok alapján az érett komposztok nitrát tartalma magasabb a kevésbé érettekhez viszonyítva. + - Az NH -N/ NO -N arány értéke a nitrifikációra, ill. ammonifikációra 4 3 utal. Ha értéke kevesebb, mint egy, akkor a nitrifikáció dominál, ha több mint egy, akkor pedig az ammonifikáció a meghatározó. Ha ezeket az értékeket nézzük, akkor mindkét komposzt esetében elmondhatjuk, hogy a kezdeti időszakban az ammonifikáció volt a domináns, míg a későbbi időintervallumban már beindult a kismértékű nitrifikáció. A fél éves komposzt esetében csak a 8. hét után növekszik az NO -N koncentráció, ami így is csak - 3 ötöde (2 mg/kg) az egy évesnél mért (10 mg/kg) értéknek, ami arra utal, 37

38 hogy az ammonifikáció a domináns a nitrifikációval szemben. A nitrogénforgalomban bekövetkezett változások nem mutatnak olyan egyértelmű összefüggéseket, mint a szénforgalom esetén, de a komposztok eltérő stabilitása itt is lemérhető. A kémhatás, elektromos vezetőképesség és foszfát koncentráció változásának a mérése az adott komposztok esetében nem ad elegendő információt az eltérő minőségre. Mérésük mégis szükséges, mivel már többször előfordult, hogy a komposztkeverékek nedvességtartalmának beállítása magas sótartalmú és lúgos kémhatású vízzel történt. A felhasznált talaj gyengén lúgos karakterű volt, ami dominánsan megmutatkozik a vizsgált keverékek kémhatásában is, melyek hasonló jelleget mutatnak. A két komposzt ph-ja kis mértékben csökkent. A kezdeti magasabb érték az ammóniatartalommal hozható összefüggésbe, a csökkenés pedig a nitrifikáció beindulásával. Sem az ammónia, sem a nitrát produkció nem jelentős, ami utal a minimális kémhatás-változásra. A komposztok vezetőképessége enyhe növekedést mutat, ami összefüggésbe hozható az ammónia és a nitrát mennyiségével. Az egy éves komposztban magasabb volt a nitrát koncentráció, ami eredményezheti a nagyobb vezetőképességet. A komposztok foszfát tartalma a kiindulási anyagok foszfor tartalmától függ, aminek mennyisége a komposztálás alatt jelentősen nem változik, amit igazol a különböző korú komposztok közel azonos értéke. Az eredmények alapján a fél éves komposzt érettsége még nem éri el az egy évesét, tehát fél év utóérlelés kevés. Ezért vagy növelni kell a komposztálás és utóérlelés időtartamát vagy változtatni kell az alkalmazott technológián a jobb minőségű végtermék elérése érdekében. Az egy éves komposzton folytatott vizsgálatok eredménye szerint az egy év utóérlelés ezekkel a technológiai feltételekkel megfelelő érettséget eredményezhet, de az alkalmazott érlelés időtartama jóval felülmúlja a szakirodalomban írt 1-2 hónapot. Ez indokolttá teheti itt is az alkalmazott technológiába való beavatkozást. Véleményem szerint problémát jelent az is, hogy a membránnal fedett technológiáknál a komposztálás érési szakaszát eltekintve nem történik keverés, mivel a technológia sajátosságai (membránnal fedett, fixen elhelyezett szondák és levegőztető csövek a halomban) miatt nem megoldható. Ennek hiányában kialakulhatnak a halomban olyan tömörödött, nem megfelelő légátjárhatósággal rendelkező részek, ahol az aktív levegőzetés és a gondosan kialakított struktúra ellenére sem alakulhat ki aerob feltétel, így a lebomlási, átalakulási folyamatok nem lesznek teljesek. Az ilyen komposztok érésének befejezése csak további kezelési folyamatok során valósítható meg, ha azokat megfelelően végzik, amire sok helyen sajnos már nem figyelnek oda. 38

39 ÖSSZEFOGLALÁS A szerves hulladékok hasznosításának egyik legelterjedtebb eljárása a komposztálás. Nagyon sok technológiai eljárás ismert, de mindegyiknek azonos a célja: a különböző eredetű és természetű szerves anyagok átalakítása stabil, érett, humuszszerű anyagokká, melyet a talajra kihelyezve környezetszennyezést kizáró módon talajjavító anyagként lehessen hasznosítani. A kiindulási anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaihoz igazodva kell a módszereket megválasztani, mivel a végtermék minősége függ a kiindulási anyagkeveréktől, az alkalmazott eljárásoktól és a kettő kölcsönhatásától. Dolgozatomban a szén-nitrogén formák aerob körülmények között bekövetkező változásain keresztül hasonlítottam össze két aktív levegőztetéses technológiával, azonos kiindulási anyagokból (zöld hulladék és szennyvíziszap) készített, de eltérő utóérlelési idejű kész komposztot. E vizsgálatok alapján arra kerestem a választ, mennyi lehet az optimális utóérlelési idő a felhasználást megelőzően. A változásokat kémiai paraméterekkel követtem nyomon inkubációs kísérlet során, amelyet tíz héten át folytattam. Az inkubáció alatt 25 C-os, állandó hőmérsékletet tartottam fenn. A komposztot 1:9 arányú homoktalajjal keverve vizsgáltam, mivel a homok alacsony tápanyagtartalmú, így jelentéktelen hatással van a mérési eredményekre. Minden mérést hetente 3-szori ismétlésben végeztem. Kontrolnak a homoktalajt használtam. 1:5 arányú vizes talajkivonatokat készítettem, és ebből mértem a ph, EC, TOC, NO -N, 3 NH -N, PO változásait. Vizsgáltam a képződő CH 4 és CO 2 koncentrációját is az inkubációs edények gázteréből. A szénforgalom változásának nyomonkövetése során a CH 4 minimális mennyiségben volt mérhető az első hetekben, majd egyáltalán nem, ami egyben jelzi azt is, hogy sikerült a kívánt aerob feltételeket biztosítani a kísérlet során. A CO 2 respirációs mérések azt mutatták, hogy a vizsgálatok végére a fél éves és az egy éves komposzt esetében a CO 2 képződés közel azonos szintre állt be és hasonló tendenciát mutatott a TOC-vel.

40 + - A nitrogénforgalom értékelését az NH -N és NO -N vizsgálatán keresztül végeztem. Eredményeim alapján a kezdeti magasabb NH 4 - koncentráció csökkent, míg az NO növekedett a talaj-komposzt 3 keverékeknél. Ez az ammonifikáció csökkenésére és ennek függvényében beinduló nitrifikáció növekedésére utal. A kémhatás (ph), elektromos vezetőképesség és a foszfát koncentráció változásának a mérése az adott komposztok esetében nem ad elegendő információt az eltérő minőségre. Mérésük mégis szükséges, mivel már többször előfordult, hogy a komposztkeverékek nedvességtartalmának beállítása magas sótartalmú és lúgos kémhatású vízzel történt. Véleményem szerint az egy év utóérlelés ezekkel a technológiai feltételekkel megfelelő érettséget eredményezhet. A fél éves komposzt esetében még nem alakult ki a megfelelő érettség, tehát fél év utóérlelés kevés. Ennek kiküszöbölésére vagy növelni kell a komposztálás és utóérlelés időtartamát vagy változtatni kell az alkalmazott technológián a jobb minőségű végtermék elérése érdekében. Úgy gondolom, problémát okozhat az is, hogy a membránnal fedett technológiáknál a komposztálás érési szakaszát eltekintve nem történik intenzív keverés. 40

41 IRODALOMJEGYZÉK 1. AGBIM, N. N. SABEY, R. B. MARKSTROM, D. C. (1977): Land application of sewage sludge: Carbon dioxide production as influenced by sewage sludge and wood waste mixtures. Journal of Environmental Quality. 6: p. 2. ALEKSZA L. Dér S. (1998): A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai. Bio-Szaktanácsadó Bt., Gödöllő, 136. p. 3. ANDERSON, J. M. INGRAM, J. S. I. (1993): (Eds): In: Tropical Soil Biology and Fertility: A handbook of methods, second edition. C.A.B. International, U.K., 221. p. 4. ÁRVAI J. (szerk.) (1993): Hulladékgazdálkodási kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 550. p. 5. BANNICK, C. G. (1988): Untersuchungen über den Stickstoffeinbau in die Huminstoffmatrix während der Kompostierung in einem Laborkomposter. Mitteln. Dtsch. Bodenkundl. Gesellschaft, 56: p. 6. BARBARIKA, A. SIKORA, L. J. COLACICCO, D. (1985): Factors affecting the mineralization of nitrogen in sewage sludge amended soil. Soil Science Society of America Journal, 49: p. 7. BARÓTFI I. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 747. p. 8. BENEDEK P. (szerk). (1990): Biotechnológia a környezetvédelemben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p. 9. CASTELLANOS, J. Z. PRATT P. F. (1981): Mineralization of manure nitrogen-correlation with laboratory indexes. Soil Science Society of America Journal, 45: p. 10. CHEFETZ, B. CHEN Y. HADAR Y. (1998): Water-extractable components released during composting of municipal solid waste. Acta Horticulturae, 469: p. 11. FORRÓ E. (1998): A komposztálási eljárások biológiai és talajtani alapjai. Öko-Fórum Alapítvány, Budapest, p. 12. HAMELERS, H. V. M. (1995): Short course on biological waste treatment. Part II. Composting. Department of Environmental Technology Wageningen Agricultural University, Wageningen, Netherlands. 13. HAUG, R. T. (1993): The Practical Handbook of Compost Engineering. Lewis Publishers. Boca Raton, Ann Arbor, London, Tokyo, 717. p. 41

42 14. HAYASHI, A. SAKAMOTO, K. YOSHIDA, T. (1997): A rapid method for determination of nitrate in soil by hydrazine reduction procedure. Jpn. J. Soil Sci. Plant Nutr., 68: p. 15. INUBUSHI, K. HOQUE, M. M. MIURA, S. KOBAYASHI, K. KIM, H. Y., OKADA, M. YABASHI, S. (2001): Effect of freeair CO 2 enrichment (FACE) on microbial biomass in paddy soil. Soil Sci Plant Nutr., 47: JIMENEZ, E. I. GARCIA, V. P. (1989): Evaluation of city refuse compost maturity. Biological Wastes, 27: p. 17. KÁDÁR I. (1999): A tápláléklánc szennyeződése nehézfémekkel. Agrokémia és talajtan, 48 (3-4) p. 18. KÁDÁR I. DRASKOVICS E. (2012): Hasznosításra váró szennyvíziszap. Zöld ipar magazin 2. évfolyam p. 19. KÉSMÁRKI I. PETRÓCZKI F. (2003): Komposztálászöldtrágyázás. Agronapló 7: (7) p. 20. KOCSIS I. (2005): Komposztálás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 208. p. 21. MATHUR, S. P. OWEN G. DINEL, H. SCHNITZER, M. (1993): Determination of Compost Biomaturity I. Literature Review. Biological Agriculture and Horticulture 10: p. 22. SENESI, N. BRUNETTI, G. (1996): Chemical and Physico- Chemical Parameters for Quality Evaluation of Humic Substances Produced during Composting. The Science of Composting, Blackie Academic & Professional, p. 23. SIMÁNDI, P. TAKAYANAGI, M. INUBUSHI, K. (2005): Changes in the ph of Two Different Composts are Dependent on the Production of Organic Acids. Soil Sci. Plant Nutr., 51(5): p. 24. STEFANOVITS P. FILEP GY. FÜLEKY GY. (1999): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470. p. 25. VERMES L. (1996): Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest p. 26. VÉGHELYI K. (2001): A komposztálás növényvédelmi hatása. Agro Napló. 5(11):11. p. Internetes források évi CLXXXV. törvény a hulladékról: 2. BODAY P. (szerk.) (2012) KSH Környezeti helyzetkép: 42

43 MELLÉKLETEK Az itt látható képek a komposzt előállításának helyén (a telepvezetővel történt megegyezés szerint nevüket, címüket nem közlöm) és a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campuszának laborjában készültek 2012-ben. A képek egy részét Fülőp Zoltán évfolyamtársam és barátom készítette. A komposztálás folyamatát, eszközeit ábrázoló felvételeket pedig jómagam. 1. kép. A telepre beérkező zöldhulladék 43

44 2. kép. Az aprítás során alkalmazott kalapácsos aprító 3. kép. A komposztálás kiindulási anyagkeveréke 44

45 4. kép. Anyagkeverék betöltésre használt célgép 5. kép. Membránnal fedett komposztáló prizma 45

46 6. kép. Az elválasztásra alkalmazott dobrosta 7. kép. Kész komposzt 46

47 8. kép. Kész komposzt közelről 9. kép. Az inkubációs kísérlethez használt edények 47

48 10. kép. - NO3 -N koncentráció fotometriás mérésre előkészített minták 11. kép. TOC mérése vizes kivonatból 48

49 A KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET AJÁNLÁSA 49

50 50

51 A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK HELYZETE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSBŐL, AVAGY A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉRE TETT JAVASLATOK Molnár Mária BEVEZETÉS Személyes érintettségből választottam ezt a témát. Elhivatottságomnak tekintem, hogy a hátránnyal élő fiatalok ugyanolyan eséllyel indulhassanak el a való világban, mint egészséges kortársaik. A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen eltérések figyelhetőek meg az ország egyes régióit összehasonlítva. Kiemelten elemezve olyan tényezőket: mint az iskolázottság, a foglalkoztatás, a munkanélküliség; azaz a népesség gazdasági aktivitása, valamint a gazdasági szerkezet átalakulása. A dolgozat arra keresi a választ, mely területeken lehetne előrelépéseket tenni, amik hozzájárulnának a gazdasági növekedéshez. Kitérve a hátránnyal küzdő egyének egészségének normalizálódását elősegítő rehabilitáció területére, mely hozzájárul a jóléti állam megteremtéséhez. Az embert állítva középpontba; megvizsgálva a társadalomban elfoglalt helyét, szerepét. A KSH adatbázisának fogyatékosokra vonatkozó bejegyzéseit összegezve rövid- és hosszú távú javaslatokat téve előrevetíteni milyen változások következhetnének be a humán-, a gazdasági- és a társadalmi erőforrások szélesebb körű bevonásával. Ne csak Budapestre összpontosuljon az ország, hanem a vidék is döntő részt vállalhasson a nyugati világhoz való közeledésben. Alkalmam nyílt Angliába utazni. Loughborough-ban a Peter Harrison Központ a parasportok 2 terén végez kutatásokat. Megvizsgáltam annak a lehetőségét, hogy ezen eredmények mennyiben járulnának hozzá az itthoni körülmények jobbá tételéhez. Kvalitatív módszer segítségével készítettem el a dolgozatom egy részét. Interjúk keretében kitértem az itthoni rehabilitációs lehetőségekre. Összehasonlító elemzésekkel, Pearson korrelációval bemutatva az egyes régiók helyzetét. Idősoros kiértékeléseket végezve, megállapítani milyen előrelépések történtek eddig ezeken a területeken. Fejlesztési javaslatokat téve, segíteni a fogyatékkal élők további integrációját. 2 A fogyatékkal élők (mozgás - látás, hallássérültek, transzplantáltak, valamint szellemi sérültek) lehetőségeihez igazított, szabályok szerint végzett egyéni v. csoportos játékok, vetélkedések összessége. 51

52 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A fogyatékkal élők gazdaságba történő integrációja 1997-ben létrejött az Európai Fogyatékossági Fórum, melynek legnagyobb érdeme, hogy fellépett a diszkrimináció ellen. 3 A gazdaságba történő integrálódás már elkezdődött. Az ifjak, valamint az idősebb korosztály szükségleteit hivatott kielégíteni. Előmozdítva a város, a megye, a régió és az egész ország gazdasági fellendülését az által, hogy később több szakképzett munkaerőt sikerül alkalmazni, akik bár hátránnyal élnek, mégis teljes értékű emberek. A szociális struktúra átalakulóban van. Bár még nagy a lemaradás a gazdaságilag és morálisan előrébb haladott országokhoz képest, de minden nappal közelebb kerülünk a felé, hogy az emberek megítélése pozitív irányba változzon. 4 Bekapcsolódva a piaci vérkeringésbe, olyan munkát végezni, mely idővel hozzájárul a jólétéhez. 5 Célja, hogy az ifjak önálló életet kezdjenek a maguk erejéből, ehhez nyújt kiinduló pontot az iskolában elsajátított tudásbázis. A fiatalok szembekerülnek olyan élethelyzetekkel, amikben tudatos döntéseket kell hozniuk, ami később kihat az életükre. Érdeklődési körüknek megfelelően választják meg továbbtanuláskor azt az intézményt, amely felkészíti őket a későbbi társadalmi beilleszkedésre. Ma már rengeteg feltétel adott az iskola keretein kívül is a szakmai előmenetelre. A Tempus Közalapítvány támogatást nyújt hátránnyal élő hallgatóknak is, akik Erasmus programban szeretnének részt venni külföldön. 6 Szervezeti működés, irányítás Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), mely 82 tagegyesületet számlál. Mára a Szövetség országos hálózattá nőtte ki magát, mely mind a hét régióban képviseli a fogyatékkal élőket, 18 ifjúsági csoport közreműködésével. Bevételeik az állami költségvetés erre elkülönített büdzséjéből, önkormányzatok költségvetéséből, a tagoktól beszedett tagdíjakból, magánszemélyi-, vállalkozói és egyéb természetes személy által befizetett adományokból, az SZJA (személyi jövedelemadó) felajánlásokból tevődnek össze. 7 3 Dr. Chikán Cs.(2001): Esélyegyenlőség, fogyatékosság o Kocsis Tamás, 2002: Emberközpontú gazdaságot. Válasz Könyvkiadó, Budapest o Dr. Chikán Cs. (2001): Esélyegyenlőség, fogyatékosság o. 52

53 Az oktatás, képzés helye, szerepe A lisszaboni csúcsértekezlet céljai: 2010-re az Európai Uniót a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággal rendelkező térségévé kell változtatni. Elengedhetetlen az oktatás, képzés fejlesztése, a humán erőforrások széles körű kihasználása. A megfelelő tudás elsajátításával gazdasági növekedés idézhető elő. 8 Munkaerőpiac és foglalkoztatás 2001-es KSH adatok szerint a fogyatékosok gazdasági aktivitása 9%-ra csökkent. Az országos átlagot nézve 1990-ben 1,1%-os volt a munkanélküliség, 2001-ben 4,1%. A fogyatékosok esetében 1990-ben 0,7%-os volt a munkanélküliség, 2001-ben pedig 2% ben 577 ezer fogyatékos élt az országban, a népesség 5,7%-a. Megnőtt a gazdasági egyenlőtlenség az emberek között. A fiatalabbak és képzetlenebbek nehezebben találnak állást. Az EU tagországaiban meglehetősen alacsony a fogyatékosok körében a foglalkoztatási ráta. Az elmúlt évek során sok EU tagország megkísérelt olyan lépéseket tenni, melyek megszüntetik a diszkriminációt; segítve a munkaerőpiacba történő integrációt Aktív munkaerő piaci politikát folytatott a legtöbb ország, mely pénzügyi eszközökkel ösztönözte a megváltozott munkaképességű személyek munkáltatóit. Továbbá rehabilitációs foglalkoztatási lehetőséget is biztosított a számukra. 9 A fogyatékosok aktivitása 2004-ben (1. ábra) Belgiumban 50% fölött, Szlovákiában 40% fölött volt a foglalkoztatási ráta, miközben az Egyesült Királyságban alig több mint 30%. Ez még jóval a kitűzött 70%-os elvárás alatt volt. Ezzel szemben Finnországban a fogyatékkal élők több mint 80%- a nem talált munkát. A munkanélküliségi ráta 2004-ben az Egyesült Királyságban a foglalkoztatottsághoz képest csekélynek mondható. Ezekből az adatokból elmondható, hogy már nyolc évvel ezelőtt is jobbak voltak a kilátásai a fogyatékkal élőknek a munkavállalásra külföldön, mint idehaza. 8 Nagy Ádám (2008): Ifjúságügy, Ifjúsági szakma, ifjúsági munka.. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest o. 9 Applica & Cesep & European Centre (2007): Study of Compilation of Disability Statistical Data from Administrative 53

54 1. ábra. Fogyatékosok aktivitása 2004-ben Forrás: Applica & Cesep & European Centre (2007) 2004-ben néhány EU 27 országot kiemelve azt láthatjuk, hogy az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb a GNI (bruttó nemzeti jövedelem). Őt Belgium követte, ahol bár magasabb volt a fogyatékosok foglalkoztatottsága az Egyesült Királysághoz képest, az ország össz jövedelme 346 US$/fővel kevesebb, ami azért nem nagy különbség. Finnország US$-al a harmadik helyen áll a fenti hét ország között. A több mint 80%-os munkanélküliségi rátája mellett csekély a foglalkoztatás, ebből az a következtetés is levonható, hogy igen csekély mértékben van lehetőségük Finnországban a fogyatékkal élőknek a munkavállalásra. Magyarország US$-al Csehország és Szlovákia között foglalt helyet. Lengyelországban 2004-ben 20%-os foglalkoztatottsága mellett ezen országok között a legkevesebb bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkezett. /2. ábra/ 54

55 2. ábra. Az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2004-ben Forrás: WHO (2011) A bruttó nemzeti jövedelem alapján 2004-ben megállapítható, hogy az EU 27 országaiban Magyarország a 20. helyen állt ben az EU 27 országaiban 7,1 évvel kevesebbet éltek a fogyatékosok, mint az egészségesek. Pearson korrelációt alkalmazva megállapítható, hogy a jövedelem és az egészséges életévek között 0,62-as, közepesen erős kapcsolat volt. A bruttó nemzeti jövedelem emelkedésével csökkent az egészséges életévek számának rövidülése; azaz minél fejlettem volt a gazdaság, annál tovább éltek a fogyatékosok. Magyarország az életkor tekintetében a kevésbé fejlett országokhoz tartozott. Románia, Bulgária és Észtország mellett itt 7,9-el rövidebb ideig éltek a hátrányos helyzetűek. Az Egyesült Királyság 2004-ben az EU 27 országai közül a hatodik GNI szempontjából, és 7,1-es életkor adata szerint a jövedelmi elsőbbsége hozzájárult a kedvezőbb életkilátáshoz. 10 /3. ábra/ A szolgáltatások 10 WHO (2011): World Report on Disability, printed in Malta, pp 55

56 tekintetében feltételezhető, hogy a gazdaságilag előrébb haladott országok szélesebb körű rehabilitációs lehetőségekkel rendelkeznek. 3. ábra. Az egy főre kalkulált bruttó nemzeti jövedelem (GNI) Forrás: HDRO own calculations 2008-ban megalakult egy Bizottság Joseph Stiglitz vezetésével, amit a Gazdasági Teljesítmény és a Társadalmi Fejlődés Mérésére neveztek el. 56

57 Differenciálja a jólétet és a fenntarthatóságot. A gazdasági aktivitás körülírja a legfontosabb szektorokat, így az egészségügy, az oktatás jelen helyzetét is, valamint azokat a forrásokat, amelyek az emberi élet alapvető szükségleteihez nélkülözhetetlenek. Az esélyegyenlőség megteremtésével csökkenteni a munkanélküliséget és a társadalmi eltéréseket. 11 A HD (emberi fejlődés) és az EG (gazdasági növekedés) között kétirányú kapcsolat van. A képzés, az egészség és az emberi fejlődés más elemei tartalmazzák azokat a kiadásokat, amelyek non-konvexitást okoznak a társadalmi megtérülésben, megteremtve az egyensúlyt. 12 Nem mindenki rendelkezik kellő ismerettel, szaktudással, de mindenkiben megvan a képesség, hogy a számára fontos területen dolgozhasson. 13 A piac protezsálja azokat, akik munkájukkal hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a jólét valóra válásához. Felépítve egy olyan világot, ami a fejlődést szolgálja. 14 Vidékfejlesztés Hazánk 2002 elején 150 kistérségből állt, melyek települései között korreláció volt megfigyelhető, többek között: az egészségügy, oktatás, munkavállalás, infrastruktúra területén, amik fejlettségükben igen eltérőek lehetnek: dinamikusan fejlődő, ahol a faktorpontszám: 1,22-3,86 fejlődő, ahol a faktorpontszám: 0,50-1,22 felzárkózó, ahol a faktorpontszám: 0,30-0,50 stagnáló, ahol a faktorpontszám: 0,91-( 0,33) lemaradó térség, ahol a faktorpontszám: 1,51-( 0,91) közé esik. A dinamikusan fejlődő és a fejlődő térségben élt az ország népességének közel 56%-a. A dinamikusan fejlődő 19 térségből 17-et Közép-Magyarországon és a dunántúli régiókban találtunk, addig Észak- Magyarországon és a két alföldi régióban csak két ilyen térség volt. A Délalföldi régióban mintegy 30-30% arányban oszlott meg az arány a 11 Stiglitz J. E. et al. (2009): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. Kutatási jelentés, 294 p. 12 BOOZER et al. (2003): Paths to success: The relationship between Human Development and Economic Growth. Yale University, Economic Growth Center Discussion paper No. 874, 49 p. 13 Kálmán Zsófia Könczei György, 2002: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest, o. 14 Kocsis Tamás, 2002: Emberközpontú gazdaságot. Válasz Könyvkiadó, Budapest, 46.o. 57

58 Kompetenciák felzárkózó és a lemaradó térség között, melyek döntő részén a mezőgazdasági ágazat dominanciája volt az uralkodó. 15 Az Európai Unió egy pénzalapot hozott létre (PHARE), hogy segítse a vidékfejlesztés pénzügyi finanszírozását. A csatlakozásunk után 2007-től kezdődően a LEADER+ program is megkönnyítette a vidék fejlesztésére adandó támogatások pályázat útján történő biztosítását. A minisztérium a ig terjedő időszakra megalkotta a Nemzeti Akciótervet az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztésére. 16 Az output jószágokhoz azaz a megtermelt javakhoz és szolgáltatásokhoz az ember felhasználja a természet által nyújtott erőforrásokat. Ilyennek tekinthető többek között a termőföld. Hasznosságuk az elmúlt száz évben átértékelődött. 17 A sikeres vidékfejlesztéshez olyan tényezőkre van szükség, amik a megnövekedett piaci versenyben is megállják a helyüket. Életminőség, jólét növelése Közösségi (identitás esélye) Egészség (életmód) Kulturális (tudás) Gazdasági (anyagi) A régió/település társadalmi, gazdasági versenyképessége és vonzereje növelése A társadalmi, a humánerőforrás, a kulturális, a természeti és a gazdasági tőke arányos fenntartható fejlesztésével Innováció-készség erősítése Együttműködési készség javítása Esélyegyenlőség, esélyjavítás Terület-rehabilitáció Képzettség, tudásszint növelése Információs technológia elterjesztése Infrastruktúrafejlesztés Szolgáltatások javítása 4. ábra. A jóléti állam felé tett lépések 15 F. Albert (2004): A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest

59 ANYAG ÉS MÓDSZER Személyes kutatásokat végezve itthon és külföldön. Felmérésre került a fogyatékkal élők helyzete és lehetőségeik a gazdasági-társadalmi-szociális struktúrában. Nyilatkozatok keretében, kvalitatív módszert alkalmazva gyűjtöttem anyagokat. A KSH adatbázisának 1990-es és 2001-es adatbázisát elemezve, a népesség gazdasági aktivitása szerint idősoros elemzést készítettem a fogyatékos személyek foglalkoztatottságáról, a munkanélküliségről, valamint az inaktív keresők megoszlásáról. Megvizsgálva olyan tényezőket is, mint a nemzetgazdasági ágazat ben csak mini népszámlálást végeztek, így a legfrissebb adatok erre vonatkozóan a 2001-es évből állnak rendelkezésre. Felvéve az összeköttetést a Hivatallal, elmondható, hogy 2013-ban lesznek új információk a fogyatékosokra vonatkozólag.. Bemutatásra kerül, hogy 11 év alatt milyen arányban történtek változások a fenti mutatók kiértékelése következtében. A térszerkezet alakulásában megvizsgálva a népességszámot, a régió fejlettségi szintjét, számba véve a komplex mutatókat. Kitérve a technológiai tényezőkre, infrastruktúrára. Magyarországon működő Rehabilitációs Központok Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról fontos rendelkezéseket tartalmaz: A 19. rögzíti, hogy A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra A Kormány megalakította a Fogyatékosok Esélye Közalapítványt. 23. : Aki 18 éves korhatárt túllépte, fogyatékossággal Magyarországon él és magyar állampolgár. Mozgásszervi fogyatékosnak minősül valaki abban az esetben, ha funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli. 18 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) 1975-ben lett Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, az Egészségügyi Minisztérium jóvoltából. Az 1990-es évek elején kezdődött meg annak a tervnek a kidolgozása, hogy újjá építik a pavilonokat, visszaállítva a korábbi 18 Dr. Chikán Csaba: Esélyegyenlőség, fogyatékosság, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, 2001, o. 59

60 állapotokat, helyette azonban egy tömbkórházat sikerült kiépíteni. Ehhez hozzájárult ama szerencsés fordulat, hogy véletlenül találkozott két németül beszélő emberrel, akik támogatták az intézet rekonstrukcióját, fejlesztését. Egyikük egy NDK-ból 19 megszökött milliárdos, a másik az Európai Unió magyarországi nagykövete volt. 300 ezer svájci frankot adományoztak neki csekken, és azzal indították el a tervezést. Ekkora projekt csak közbeszerzéssel volt megvalósítható. Az orvosi rehabilitációról csak akkor lehet beszélni, ha a beteg bekapcsolódik az itt folyó munkába. Közreműködik a különféle terápiákban. Dr Kullmann professzort a rehabilitáció nagy öregjének tartják. Rehabilitáció nélkül olyan tényezők játszhatnak közre a hátránnyal élők életében, mint a beteg dekondicionálódása. Csökken a teljesítménye, romlik az életminősége, mert a környezeti hatások is rongálják. Csökken az aktivitása. Az aktív kórházak tolják ki a betegeket. Családok amortizálódhatnak le. Az orvosi rehabilitációval ez kiküszöbölhető, ami a Komplex rehabilitáció részét képezi. Az országos intézet olyan módszertani központ is egyben, ahol különféle kutatásokat, fejlesztéseket végeznek. Ellátja a legsúlyosabb sérülteket is. Akik balesett miatt kerekesszékbe kényszerülnek, bénulás vagy végtag amputáció következtében. Számukra biztosítva a szükséges segédeszközöket. Fontos, hogy emberhez méltó feltételek biztosítsanak. Az intézményben találhatók olyan fekvő ágyak (összesen hat darab), amikre a betegeket rögzítve, elektromos módon fekvő helyzetből függőleges pozícióba emeli őket. Ezzel segítve a megfelelő vérkeringés működését. Egy ilyen ágy költsége a hazai viszonyok között megfizethetetlen (18 millió forint). Hosszú távon elengedhetetlen a jó minőségű aktív kerekesszék használata. Közgyógyellátási igazolvánnyal térítésmentesen, ellenkező esetben az OEP 80%-ban járul hozzá a költségekhez, ha az alábbi feltételek teljesülnek: hallgatói jogviszony, munkaviszony, kiskorú gyermek nevelése. Ezek hiányában a beszerzési ára több mint 700 ezer forint lenne. 20 Olyan állapotba kell hozni a beteget, hogy otthon maradhasson a saját környezetében, relatíve önellátó legyen, és ne kössön le értékes munkaerőt ápolásra. Annyi ideig ápolják, ameddig szükséges. A rehabilitáció indulásnak drága, de nagy a társadalmi hozadéka. Egyre kevesebb a beruházás, ami a gazdaság motorja lenne október október 3. között Német Demokratikus Köztársaság, a fővárosa Kelet-Berlin volt. 20 Dr. Ari Lajos (2012): OORI gazdasági igazgatójával készült nyilatkozat 60

61 Az egészségügyi közkiadások az Európai Unióban növekedtek az utóbbi 10 évben, közel 2%-al, hazai viszonyokban, inkább stagnálás tapasztalható. /5. ábra/ 5. ábra. Egészségügyi közkiadások a GDP%-ában Forrás: OECD Health Data (2012): Prof. Dr. Orosz Éva Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) A finanszírozása és maga az intézmény fenntartása az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMI) alá tartozik közvetlenül. Nem függnek az önkormányzattól, sem más civil szervezetektől. Egy meghatározott stock költségvetésből gazdálkodnak, nem fejkvótát kapnak. A gazdasági válság itt is érezhető volt. A megszorítások következtében nehezebben jönnek ki a rendelkezésükre álló forrásokból. A kliensek az egészségügyi rehabilitáció után kerülnek ide. Az intézményben szociális rehabilitáció zajlik. Mikor a rehabilitációra ide érkezik egy hátránnyal élő személy, számára egyéni fejlesztési tervet (EFT) készítenek, a pillanatnyi állapotáról, amit később félévente felülvizsgálnak. Megkötnek egy megállapodást, és ez alapján folyik a későbbi munka. Minden egyént egy rehabilitációs csapat segíti. Az OORI-ból is érkeznek ide kliensek. Az intézetben foglalkozási rehabilitáció: fejlesztő felkészítő és munka rehabilitáció is folyik. 61

62 A fejlesztő felkészítő foglalkoztatás rendes munkaviszonyban történik, így azt a munka törvénykönyve szabályozza, de max. hét óra lehet naponta. A munka rehabilitációsnál max Ft/nap lehet, és naponta max. négy órában lehet valakit foglalkoztatni. Ennek a finanszírozását egy három éves pályázati periódusban lehet igényelni. Három éves bentlakás van, de a jogszabály lehetővé teszi, hogy meghosszabbítsák 1+1 évvel. Van egy papíripari-, egy kézműves- és egy digitalizáló műhely. Megpróbálnak ezen kívül külső munkahelyet is találni az egyénnek. A MEREK-nek van egy alapítványa, az Addetur alapítvány, ami önálló gazdálkodási egység. Ide nem csak az itt lakók járnak tanulni, hanem kívülről is érkeznek diákok. Egészségesek és fogyatékkal élők együtt vesznek részt az oktatásokon. A MEREK elég innovatív szervezet. Két nagy innováció van: az egyik a Holnap Háza, ami budapesti területi illetőségű és nappali rehabilitációs szolgáltatást nyújt; ellenben a MEREK országos fennhatóság alá tartozik. Az egész mozgató rugója az önrendelkezés és az önálló életvitel. Ezen kívül vannak tartósan elhelyezett lakók is, akik már a szociális törvény előtt itt laktak, és méltányossági okokból utána is maradhattak. 21 Különböző emelő gépeket használnak. Vannak négy keréken guruló illetve a több lakószobákban a plafonra felépített, úgynevezett Gold Mam féle emelő rendszer. Viszonylag új beruházás a MEREK-ben, mely az országban az első. 22 Van egy guruló műhelyük. A projekt lényege, hogy segédeszközt lehet kölcsönözni arra az időre, amíg a betegnek szüksége van rá. Egy dán rendszernek az adaptációján alapul. Dániában nem megveszik a segédeszközöket, hanem kölcsönzik. A hivatalos elnevezése ezen termékeknek külföldön támogató technológiák, nem segédeszközök. /Gyulai D. (2012)/, /Riport/ 23 Ez a rendszer sokkal költséghatékonyabb, mint magánkézbe adni. Sok rászoruló ember közgyógyellátási igazolvány hiányában nem teheti meg, hogy ilyen termékeket vásároljon, valamint az OEP-nek is jelentős kiadást képez ezen eszközök támogatása. Az Egészségbiztosítási Alap 2008-ban ezen eszközökre ,7 millió forint támogatást nyújtott ben született meg a biztonságos és gazdaságos gyógyszer-, és 21 Gyulai Dávid (2012): Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja(MEREK), szociálpolitikus nyilatkozata 22 Molnár Gábor (2012): Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, szociális gondozóápolóval készített riport 23 Rédai Anna Patrícia (2012): Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK), lakóval riport 24 KSH (2009): Magyar Statisztikai évkönyv, Budapest, 127.o. 62

63 gyógyászati segédeszköz ellátásról szóló törvény. A finanszírozás történhet társadalombiztosítási támogatással, valamint részbeni hozzájárulással. Az OEP közzéteszi ezen termékek listáját és támogatási körét. 25 A lakóotthonok, tartós bentlakásos- és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények A fogyatékosok deszegregációjára 1998-ban törvényt hoztak, melynek értelmében január 1-ig a fogyatékosokat lehetőleg lakóotthonokban kell elhelyezni, átalakítva a tömbkórházi illetve a nagy létszámú rehabilitációs rendszert. A kormány megállapodása ellenére a határidőn túl még mindig állnak ezek az intézmények ban 281 tartós bentlakásos- és mindössze 21 átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény volt. A tartós bentlakásos intézmények 58,36%-a önkormányzati fenntartású volt, és mindössze 8%-át működtette egyesület. Amennyiben az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményeket nézzük meg: 2008-ban 38%-a önkormányzati és 4,7%-a egyesületi vezetésben volt ben a tartós bentlakásos szociális intézmények közül otthon volt a fogyatékos személyek számára. A 2000-es adat mindössze 0,8%-a volt lakóotthon. Öt év múlva csupán 5,38%-os lakóotthon emelkedés mellett 8,63-szorosára nőtt a lakóotthonok száma ra további 29,76%- al több volt ezen intézmények száma. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél a fogyatékos személyek gondozó háza a 9,63-szorosára nőtt a as időintervallumban. 27 /1. táblázat/ 1. táblázat. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak száma típus szerint Forrás: KSH: Típus Tartós bentlakásos intézmények Fogyatékos személyek otthona Ebből: lakóotthon Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Fogyatékos személyek gondozóháza

64 Kutatási tevékenységek külföldön The Peter Harrison Centre for Disability Sport (Loughborough, Anglia) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO World Health Organization) felmérése szerint 650 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. További emelkedés várható veleszületett betegség, idült megbetegedés, baleseti sérülések és egyéb időskorban fellépő tünetek miatt. Ezeknek az embereknek a 80%-a alacsony jövedelmű országban él. Akik nem rendelkeznek kellő anyagi háttérrel, azoknak korlátozott a hozzáférésük a rehabilitációs lehetőségekhez. Kutatások mutatták ki, hogy a mozgásszervi fogyatékkal élők sportolási tevékenységei javították az egészségi állapotukat, a jólét emelkedése mellett. Növelte az önbizalmukat, és erőt adott számukra, hogy elfogadják a helyzetüket, állapotukat. Elősegítve a sport által a rehabilitációjukat. Bevonva őket más csoportokba, a sport közösségformáló hatással is rendelkezik. 28 A rehabilitáció, foglalkoztatás mellett a sport is döntő szerepet vállal abban, hogy a hátránnyal élők teljes értékű életet éljenek. Olyan teljesítményt hozva ki magukból, ami elősegíti a hiányosságaik más szemszögből való megítélését. Az emberi fejlődést úgy is megközelíthetjük, mint a népesség egészségének, táplálkozásának és műveltségi szintjének összetevőit. 29 Hosszas ezést követően látogattam ki Loughborough-ban, a Peter Harrison Központba. Interjúk keretében adatokat gyűjtöttem arról, hogy a megkérdezettek milyen kutatási tevékenységben vesznek részt. Terri Graham aki kutatási segédmunkatárs vezetett körbe a központ több épületében. Megmutatva a labort, ahol speciális eszközökkel méréseket végeznek a sportolók teljesítményéről. Terri Graham elmondása szerint: Mióta csatlakozott a központhoz, sok pozitív tapasztalatra tett szert. Segített a központ egy PhD hallgatójának a tesztelésben. Az volt élete első tapasztalata a laborban. Ez nagyon érdekes volt a számára, mivel előtte nem foglalkozott mozgássérült sporttal, így meg tudta ismerni a sportolók és a paralimpikonok személyiségét. Passzív megfigyelésre hagyatkozva feltételezi, hogy a táplálkozási kérdőívét valószínű BOOZER et al. (2003): Paths to success: The relationship between Human Development and Economic G rowth.y ale University, Economic Growth Center Discussion paper No. 874, 3-4pp 64

65 leg be tudja majd fejezni, ezen kívül további információkat is fog majd kapni a WADA-tól (World Anti-Doping Agency), azaz a Doppingellenes világügynökségtől. Reméli, hogy folytatni tudja a táplálkozási kérdőív kitölttetését globális és regionális szintű sportolókkal és paralimpikonokkal is kiegészítve. Úgy gondolja, hogy a kérdőíveket amiket már kidolgoztak és megszerkesztettek lefordítja spanyolra, németre és franciára. Szükség lenne a táplálék kiegészítők mennyiségének szabályozására, amelyet ezen sportolóknak fogyasztaniuk kellene. Leginkább gerincsérült emberek érkeznek a központba. Ők alkotják a legnagyobb csoportot., azok közül, akikkel dolgoznak. A laborban másmilyen teszteket tudnak végezni, mint a szabadban. Teszteléseket végezni az embereken, hogy felmérjék a fizikai állapotukat, teljesítményüket. Méréseket végeznek, mikor a kosárlabda pályán játszanak, és néhány alkalmazott vizsgálatot is végeznek; így látják a maximális sebességüket a pályán, a mozgékonyságukat, továbbá a fáradás mértékét. Ez egy meglehetősen szabályozott környezet, ugyanakkor nagyon hasonló ahhoz a sportolási környezethez, ahol a sportolóknak teljesítményt kell nyújtaniuk. Ezekre a vizsgálatokra azért van szükség, hogy megállapíthassák a táplálkozás mennyiben járul hozzá a fizikai aktivitáshoz. A sport egy fajta módja a rehabilitációnak, mely hasonlóan arra szolgál, hogy fenntartsa, illetve javítsa az egészséget. Ehhez azonban egészség tudatosság is szükséges. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉRE TETT JAVASLATOK 2008-ban Magyarország fős népességének 13,33%-a élt a Délalföldi régióban. Amennyiben az össz átlagot nézzük, Közép-Magyarország 28,54%-os és az Észak-Alföld 15,15%-os lakónépesség megoszlása után, a harmadik azon régiók sorában a Dél-Alföld, ahol a legtöbben élnek. Hazánk egy 2008-as felmérése alapján 174 kistérségből állt, melyből 25 a Dél- Alföldön található. A 25 kistérségből 76% hátrányos helyzetű volt, mivel a 2,9-es átlag komplex mutató alatt voltak. Ennek a mutatószámnak az alapján, a fejlettségben csupán az ötödik helyen állt. Két régió maradt csak le mögötte: Észak-Magyarország, és Észak-Alföld. /2. táblázat/ Jelenleg Magyarországon 133 ezer hektáron, a mezőgazdasági terület 2,3 százalékán folyik biotermelés. A legutóbbi adatok szerint 1842 vállalkozás él ökológiai gazdálkodásból. Magyarországon a biogazdálkodás jelenleg a két alföldi 65

66 Régió Kistérség Megyei jogú város Lakónépesség Komplex mutató Hátrányos helyzetű kistérség 2.90 alatt Leghátrányosabb helyzetű, népesség 15% Dél- és Észak-Alföld régióban, valamint Észak-Magyarországon a legelterjedtebb táblázat: A kistérségek és a településeik összefoglaló adatai régiók szerint. Forrás: F. Albert (2008) Régiónév 1 Közép- Magyarország , Közép- Dunántúl , Nyugat- Dunántúl , Dél-Dunántúl , Észak- Magyarország , Észak-Alföld , Dél-Alföld , Összesen , A hátránnyal élők bizonyos rétegei a fizikai korlátaik mellett más betegségben is szenvednek, ami a táplálkozásukat érinti (néhány ezek közül: lisztérzékenység, cukorbetegség, gyomorpanaszok). Különösen oda kell figyelni arra, hogy mit esznek. A legjobb megoldás lehet, ha egy bio farmmal összeköttetésben új fogyasztói kört sikerülne kiszolgálni. Ez a gazdaságnak további hasznot jelenthetne. Javasolható lenne, hogy a táplálék kiegészítők minimalizálásával, inkább az egészséges étrend összetevőire helyeződjön a hangsúly. Másik lehetőségként szóba jöhet ezen kiegészítők hatóanyagainak természetes körülmények között a klímának megfelelő módon történő előállítása, többek között bio gazdaságokban A biogazdálkodás fogalmának különböző értelmezését elkerülendő az EU Bizottság külön kiadványban határozta meg az egyetemes érvényű irányelveket. Lényegében: olyan gazdálkodási rendszer, amely tilalmazza vagy korlátozza a műtrágyák és egyéb vegyszerek használatát. 66

67 Biohungaricum kft., Szarvas Dr. Szántosi Antalné, a Biohungaricum Kft. ügyvezetője, sok hasznos információval szolgált ben családi vállalkozásként kezdtek bio módon növényeket termeszteni. A rendszerváltás előtt különféle kutatásokat végeztek, többek között a vetésforgó terén, hogy a legmegfelelőbb termesztési technológiával, minél jobb minőségben és nagyobb hozamban gazdálkodjanak. A Magyar Biokultúra Szövetség sokat segített nekik az induláskor. Az Unión belül 20 országba exportálnak. Nagy felvevő piacuk például a Nestlé és a Hipp üzletlánc leányvállalatai, ahová bébi ételeket forgalmaznak. Bevételük évente 1,6 milliárd forint körül mozog. Korábban a békéscsabai fagyasztó, feldolgozó üzemmel volt kapcsolatuk, majd Nyíregyházára tették át a feldolgozóipart. A hazai bio fogyasztás elenyésző, miközben világszerte 20%-al emelkedik az egészséges élelmiszerek iránti kereslet. A vásárló igény szerint évente igyekeznek új termékeket előállítani, raktárra azonban nem termesztenek. Malomipari célra tönkölybúzát, durumbúzát; mellette alapvető zöldségeket: kukoricát, zöldborsót, zöldbabot, paradicsomot, paprikát, cukkinit, sütőtököt, vöröshagymát és fokhagymát. A mélyfagyasztáson kívül csak új beruházásokkal, megfelelő technikai háttérrel lehetne a búza és más nyersanyagok felhasználását tovább bővíteni. Magyarországon a csökkenő támogatottság miatt szűkülnek a lehetőségek a nyugati világhoz képest. Európai Uniós támogatásból sikerült integrált gazdaságot létrehozniuk. Élelmiszeripari pályázaton azonban nem kapták meg a szükséges forrásokat. Ötévente lehet pályázni, ami mára kimerült. Budapesten a Csörsz utcai biopiacnál tartanak fent egy bioboltot, ezzel is igazodva a hazai piachoz. Továbbá szállítanak óvodákba, szállodákba. A Dél-alföldi Biokultúra Egyesület leendő tagjaként, a biokultúra találkozókon lehetőség nyílik majd arra, hogy a kutatók tapasztalatait átültessem a gyakorlatba, a meglévő kapcsolatokat felhasználva új felvevőpiac felé nyitni, továbbá felmérni a fogyatékkal élők igényeit árminőség arány szempontjából megtalálni a középutat, ami mind a fogyasztónak, mind a termelőnek hasznára válhat. 67

68 Az akadálymentesség két oldala Az 1960-as években indult el az Önálló Élet Mozgalom. Szükség volt az akadálymentességre ahhoz, hogy a kerekesszékkel közlekedők is be tudjanak jutni a közintézményekbe. Később az akadálymentesség az infrastruktúrában is megjelent. Azonban még a 21. században sem teljesen megoldott az akadálymentes tömegközlekedés. Legjobb a helyzet a fővárosban és az ország néhány nagyobb létszámú csomópontján. Budapesten és vonzáskörzetében mintegy 36 vonalon vannak akadálymentes buszok, amik bizonyos időszakokban vehetők csak igénybe. 32 A közlekedés mellett azt is érthetjük akadálymentesség alatt, hogy mindenki szabadon választhatja meg a továbbtanulását segítő intézményt. 33 A jelenlegi gazdasági helyzetben a legtöbb hátránnyal élő ember nem engedheti meg magának, hogy gépkocsit vásároljon és tartson fent. A legtöbb fogyatékkal élő közlekedési támogatás igénybe vételével tudja csak megoldani a közlekedést. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatásokról kapunk képet a 3. táblázat adataiból. Kiugróan magas Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a közlekedési támogatásban részesülők száma (24 022), de nem sokkal marad le Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Békés megye sem. Azonban sok ember nem tudja kihasználni a lakóhelye közelében ezt a fajta kedvezményt, mivel nincsenek akadálymentes szállító eszközök. Hazánk vasúti szerelvényeit a kintivel összehasonlítva, igen nagy elmaradást érzékelhetünk. A mozgáskorlátozottak itthon csak külön kérésre a vagonokhoz állított emelő szerkezetekkel tudják igénybe venni ezt a fajta közlekedést. Angliában ellenben már ezen a téren is teljes akadálymentesség van. További előrelépések, beruházások szükségesek a esélyegyenlőség teljes megteremtéséhez. Különös tekintettel a vidéki régiókra, ahol jelentős lemaradások vannak a fővároshoz képest. Néhány nagyobb városban már megtörtént az akadálymentesség, viszont a kisebb lélekszámú településeken nem biztosított ez a fajta szolgáltatás. A tőlünk nyugatra lévő fejlettebb országokban jobban megoldott a közlekedési hálózat akadálymentes kiépítése. Londonban személyesen tapasztalva megállapítható, hogy az alacsonypadlós buszokat bárki igénybe veheti. A főbb vonalakon lifttel le lehet jutni a metróig. A gazdasági növekedésnek látható jelei vannak. Az infrastruktúrában bekövetkező változások a hal Kálmán Zsófia Könczei György, 2002: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest., 507.o. 68

69 adást szolgálják. Az elmúlt évszázadban megindult korunk ipari modernizálódása. Mindezek azonban nem növelték a jólétet táblázat. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatások 2008-ban Forrás: Szociális Statisztikai Évkönyv (2008) 35 Területi egység Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Támogatott személyek száma, fő Területi egység Támogatott személyek száma, fő Heves megye Csongrád megye Békés megye Somogy megye Jász-Nagykun- Szolnok megye Budapest Hajdú-Bihar megye Veszprém megye Pest megye Fejér megye Baranya megye Zala megye Bács-Kiskun megye Győr-Moson-Sopron m Nógrád megye Vas megye Tolna megye Komárom-Esztergom megye A Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesülete Az egyesület 1981-ben kezdte meg a működését, mely foglalkozik a mozgásában korlátozott és fogyatékkal élő emberek társadalmi beilleszkedésével májusában a korábbi elnököt Márton Gábor váltotta fel a vezetőségben. Elmondása alapján: 5000 aktív taggal rendelkeznek, akik rendszeresen fizetik a tagdíjat. Ez éves szinten 5 milliót jelent az egyesület számára. Továbbá a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) évente 1,2 millió normatív támogatást biztosít a működtetésükhöz. Jelenleg hét fő akkreditált munkavállalójuk van, és bérük 99%-át állami hozzájárulásból tudják rendezni. Egyéb forrásokat pályázatok keretében sikerült szerezniük. 34 Robert U. Ayres (1998): A növekedésparadigma határai. Kovász II. (1.), o

70 Összesen 31 településen képviseli a hátránnyal élőket, több helyi egyesület, csoport bevonásával egyesületi tagot számlál ez a régió. Egy fontos lépésnek tekinthető a Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesületével együtt szeptember 3-án Szarvason megszervezett Fiatalok Országos Akadálymentes Találkozója, önkéntes segítőként Fenesi Balázs ifjúsági koordinátorral. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületének kiemelt célja, hogy segítse a társadalmi integrációt. Rehabilitáción, oktatáson és foglalkoztatáson át lehetőséget teremtve arra, hogy a mozgásában korlátozott egyének is teljes életet élhessenek. Az egyesület Csorváson működteti a Csillagház lakóotthont, mely az önálló életvitelüket hivatott elősegíteni fő között várják az ide érkező ifjakat, és a MEREK-hez hasonlóan, egyénre szabott tervet állítanak össze a részükre. 36 Lehetőséget biztosítanak a számukra a munkavállalásra, hogy megkönnyítsék a visszailleszkedésüket a társadalomba. Fejlesztésként az OORI-hoz hasonlóan, kibővíteni azon segédeszközök, berendezések elérhetőségét, mely megkönnyítő a beteg és a gondozó munkáját. Javasolnám, hogy a MEREK-ből kikerül fogyatékkal élő emberek a régió egyesületével, széles körű regisztrációs rendszert építsenek ki, ami feltárná, hogy mely korosztályba tartoznak; végzettségűk tekintetében, mely munkakör betöltése lenne a legkedvezőbb a számukra. Továbbá a családjukhoz közel lévő lakóotthonnal összeköttetésben, ha nem is lakóként, tájékozódni azokról a lehetőségekről, mely a munkába történő visszahelyezésüket célozná meg. AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE Hipotézis szerint a csökkenő foglalkoztatás és a növekvő munkanélküliség hátterében a képzettség, a nemzetgazdasági ágazatokban való részvétel és a területi elhelyezkedés szoros összefüggésben van a gazdasági aktivitással. A STEEP 37 elemzés során megállapítható, hogy re 8,5%-al nőtt a éves korosztály körében a fogyatékossági támogatásban részesülők aránya, a KSH felmérése során. Ezt követő időszakban fokozatos csökkenés tapasztalható 2009-ig, amikor is 80%-ra esett vissza a hozzájárulást igénybe vevők száma. Ezzel szemben a év közöttiek jóval többen kaptak a Stratégiai tervezés a (Social) társadalmi és kulturális, a (Technological) technológiai, a (Economical) gazdasági, a (Ecological) természeti, valamint a (Political) politikai, jogi és adózási tényezőkhöz való alkalmazkodás figyelembevételével. 70

71 Érintett fő fiatalabb generációhoz képest fogyatékossági támogatást ban több mint 5-ször annyian, ami 2009-re még tovább emelkedett. Ekkor már hétszeresen meghaladta az idősebbek dotáció mértéke az ifjúkét, egész pontosan en részesültek ezen ellátásban. Következésképp levonható, hogy a kor előrehaladtával egyre több ember egészsége megromlik, vagy a már fennálló betegségük, illetve balesetük miatt szorulnak rá az állam segítségére. /6. ábra/ A háttérben olyan tényezők is közrejátszhatnak, mint a népesség elöregedése, hiszen jelen gazdasági helyzetben egyre kevesebb a gyermekáldás. Fogyatékossági támogatásban részesülők száma éves éves Évek 6. ábra. Fogyatékossági támogatásban részesülők száma korcsoport szerint 2008 decemberében ben a Dél-Alföldön (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye) 28,36%-os volt a fogyatékkal élők körében az általános iskolát végzettek átlaga; ami csak 1%-al tért el az országos átlagtól. Bács-Kiskun megyében a 31,98%-os megoszlással 5,36%-al többen tanultak alacsonyabb iskolában, mint Pest megyében. Tolna, Vas és Zala megyében volt a legmagasabb a képzetlenek száma. Békés megye 23,9%-al igen jónak mondható, mivel ebből az következik, hogy hátránnyal élő inkább magasabb képzettséget nyújtó intézményben tanult tovább. A közép mezőnyben találjuk: Baranya, Veszprém és Heves

72 megyét ben Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyében 1,55%-al kevesebben szereztek érettségit Magyarország össz régiójának átlagához képest. Békés megyéről elmondható, hogy itt volt hazánkban a második legmagasabb azok száma, akik befejezték középfokú tanulmányaikat. Csongrád megyében ezzel szemben 1,51%-al kisebb volt az átlaghoz képest a diákok száma. Bács-Kiskunban ellenben alig rendelkeznek középfokú képesítéssel, mely ennek függvényében az utolsó helyen zárt. Pest megye 30,24%-al a negyedik helyen rangsorolt. Pest megyében tapasztalható, hogy a legnagyobb a koncentrációja a főiskolai, illetve egyetemi diplomával rendelkező személyeknek, 15,7% egészen pontosan 2,03%-al felülmúlva a régiók átlagát, ami nem meglepő. Viszont pozitívumként konstatálhatjuk, hogy Csongrád megyei is 1,32%-al meghaladta a középértéket; míg Békés megye 0,13%-al és így a közép mezőnyben áll a diplomával rendelkezők között. Bács-Kiskun megye 12,40%- al kissé lemarad a másik két megyéhez képest. Érdemes megjegyezni, hogy Heves és Nógrád megyében is közepesen alakult a diplomások száma. Amennyiben az egész országot nézzük a tudás szempontjából, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy Pest megyében felfelé ível azok száma, akik a műveltség magasabb fokát választották. Tolna megyében ezzel szemben lefelé irányuló tendencia mutatkozik. Az országban Vas megyében a legmagasabb a műveletlenek száma, második Zala megye. Jász-Nagykun-Szolnok megye közelít az átlaghoz, bizonyos fokon Tolna is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Pest után harmadikként a legtöbb a diplomások száma, ezzel fölötte van az országos átlagnak a műveltség tekintetében. Kiemelendő, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csak 0,32%-al tanultak kevesebben felsőfokú intézményben, mint Pest megyében; viszont 4,3%-al több volt az érettségizők száma, mint a fővárosban. /4. táblázat/ A térképeken hatodokra bontva látható, hogy%-osan mely régiókban a legmagasabb a képzettség megoszlása. Az 1. hatod a legnagyobb arányt adja, míg a 6. hatod a legkisebbet. /1-3. térkép/ Vannak olyan tényezők, amik közrejátszhatnak az iskolázottság megoszlásában: mint a népességszám, kistérségek és régiók elmaradottsága ban Dél-Alföldön az ország népességének 13,33%-a élt, Közép-Dunántúlon 11%-a. Észak-Alföldön 15,15%, Észak-Magyarországon 12,43%. Közép- Magyarországon ez a szám jóval magasabb, 28,54%., így nem véletlen, hogy hazánk legfőbb csomópontja itt helyezkedik el. A további okokat a gazdasági szerkezet alakulásában keressük. Hiszen nem mindegy, hogy az 72

73 adott körülmények, helyi feltételek mellett, később milyen végzettséggel lehet elhelyezkedni táblázat: A képzettség megoszlása régiók és megyék szerint 2001-ben 40 Régió Megyék 8. évfolyam,% Érettségivel,% Egyetem, főiskola,% Közép- Magyarország 26,62 30,24 15,70 Dél-Alföld Bács-Kiskun 31,98 22,19 12,40 Békés 23,90 31,08 13,80 Csongrád 29,20 26,69 14,99 Közép- Dunántúl Fejér 30,00 24,90 12,77 30,91 27,28 12,33 Komárom- Esztergom 27,03 29,26 12,40 Veszprém 28,48 24,62 11,76 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 31,38 26,07 14,20 Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg 27,27 26,96 15,11 Észak- Borsod-Abaúj- Magyarország Zemplén 20,14 34,55 15,38 Heves 28,35 28,41 13,02 Nógrád 24,82 30,94 13,92 Dél-Dunántúl Baranya 28,52 26,72 15,04 Somogy 27,71 28,01 15,01 Tolna 32,81 27,25 12,48 Nyugat- Dunántúl Győr-Moson- Sopron 25,38 27,59 14,67 Vas 32,28 24,48 10,12 Zala 32,18 25,52 10, ben, ha a mezőgazdasági ágazatot nézzük, a Dél-Alföldön volt a legnagyobb az országos átlagot tekintve, ebben a szektorban a foglalkoztatás 25,61%-os megoszlása: 2200 fő, 5,98%-al múlta fölül az átlagot re a Dél-Alföldön 10,81%-al visszaesett az agrárgazdaság szerepe, azonban a 7,4%-os országos átlaghoz képest majdnem kétszer annyi munkást alkalmaztak ebben a régióban ben az ipar és építőipar terén Közép- Dunántúl járt az élen, megelőzve Közép-Magyarországot. Az iparban való átlagot tekintve Dél-Alföld csak a hatodik volt. Az össz ipari dolgozó közül csupán fogyatékos személyt alkalmaztak ebben a régióban. Az ipar még 11 év múlva is Közép-Dunántúlon adta a legnagyobb százalé- 39 F. Albert (2008): Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. KSH, Budapest, 28. o. 40 Forrás: KSH: 73

74 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok kos megoszlást, a térség fogyatékos számához képest; habár 4,75%-al viszszaesett a korábbi évekhez képest. Összesen fő választotta ebben a térségben megélhetésnek az ipari tevékenységet. Közé-Magyarországon az ipar ezen intervallumban mutatta a legnagyobb negatív esést. Ez annak volt köszönhető, hogy az iparban egyre kevesebben dolgoztak,viszont a szolgáltatási ágazatban míg 1990-ben 38,05%-an, 2001-ben már 61,23%-an dolgoztak. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy Pest megye a szolgáltatások terén a legtöbb munkahelyet biztosította 2001-ben, összesen 2960 megváltozott munkaképességű személyek számára. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatott a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, valamint az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet is. A Dél-Alföldön 18,51%-al meghaladta a szolgáltatás a korábbi éveket. Ebben a régióban, ha az össz nemzetgazdasági ágazatokat nézzük, megállapítható, hogy 50,21%-al a szolgáltatás állt az élen, megelőzve a mezőgazdaságot. Ez rokkantnak nyújtott megélhetést, ami az ország szolgáltatási ágazatában foglalkoztatott fő 19,87%-a. 41 /5. táblázat/ 5. táblázat: Fogyatékosok nemzetgazdasági megoszlása régiónként Forrás: Régiók % Közép-Magyarország 14,88 47,07 38,05 4,16 34,61 61,23 Dél-Alföld 7 25,61 42,69 31,70 14,80 35,00 50,21 Észak-Alföld 6 25,24 42,12 32,64 8,45 42,87 48,68 Észak-Magyarország 5 16,53 49,83 33,64 4,63 42,15 53,22 Közép-Dunántúl 15,44 54,93 29,63 4,92 50,18 44,89 Dél-Dunántúl 4 20,12 44,26 35,62 8,10 39,83 52,07 Nyugat-Dunántúl 3 19,62 43,83 36,55 6,76 48,01 45,23 A gépesítés korszerűsítésével azonban csökkent a humán erőforrásra való igény. Az 1990-es éveket követően 2001-ig jelentősen megemelkedett a munkanélküliség. A Dél-Alföldön a fogyatékkal élők foglalkoztatási aránya 2001-ben 8,85%, ami az 1990-es adatokkal összehasonlítva 54,99%-ra való

75 Régiók Foglalkoztatott Munkanélküli Rokk. nyugdíjas, járadékos Eltartott Foglalkoztatott Munkanélküli Rokk. nyugdíjas, járadékos Eltartott csökkenést mutat ben Észak-Magyarországon volt a legkisebb foglalkoztatási ráta, mindössze 6,58%; a legmagasabb pedig Közép-Dunántúlon: 10,81%. Az ország átlagához képest Dél-Alföld csupán 0,15%-al tért el; miközben ugyanebben az időszakban az Alföldön 4,5-szörösére emelkedett a munkanélküliség 11 év alatt. Közép-Magyarországon a magas iskolázottság, kedvező elhelyezkedés, gazdasági-, infrastrukturális fejlődés és más tényezők következtében a munkanélküliség a legkisebb mértékben fokozódott; de még itt is 3,25-szöröse a 90-es évnek. Amennyiben az országos átlagot nézzük, megállapíthatjuk, hogy cirka egy évtized alatt 4,26- szorosára terjedt az állástalan fogyatékos egyének száma. /6. táblázat/ táblázat: Fogyatékos személyek gazdasági aktivitása régiónként Forrás: % Közép-Magyarország 17,00 5,05 9,63 44,42 9,08 16,42 48,60 16,77 Közép-Dunántúl 19,23 3,00 11,38 44,28 10,81 14,65 45,09 16,89 Nyugat-Dunántúl 17,40 3,45 10,15 57,10 9,81 12,13 44,48 18,67 Dél-Dunántúl 16,20 3,73 12,11 52,26 8,34 19,35 45,71 16,93 Észak-Magyarország 16,10 5,28 11,10 44,72 6,58 24,71 40,21 13,20 Észak-Alföld 13,79 5,55 11,20 57,51 7,45 22,90 47,55 17,91 Dél-Alföld 16,10 4,35 10,34 46,37 8,85 19,66 45,56 15,21 Átlag 16,54 4,34 10,84 49,52 8,7 18,55 45,31 16,51 Lineáris korrelációs együtthatók segítségével összefüggéseket keresve a meglévő adatok között, a Pearson-féle együttható alkalmazásával további konzekvenciákat lehet levonni. 43 A Pearson féle lineáris korrelációt alkalmazva, megállapítható, hogy 1990-ben a fogyatékosok körében, akik érettségivel nem rendelkeztek, nincs kapcsolat a végzettség és a foglalkoztatás között ben növekvő össze o. 75

76 függés látható ezen mutatók között. A nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek és a foglalkoztatottak között ellentétes irányú szoros kapcsolat volt. Azaz a képzetlenség növekedésével csökkent a foglalkoztatás. Mialatt az általános iskolát elvégzettek és az érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők számának emelkedésével közepes mértékben nőtt a foglalkoztatás. A diploma megszerzésével mégis gyenge összefüggés volt a megszerzett tudás, szakértelem és a foglalkoztatás között. r értéke a kapcsolat jellege r=1 lineáris függvénykapcsolat, egyenes arányosság van a két változó között 0,7 r<1 szoros kapcsolat, egyirányú együttmozgás 0,3 r<0,7 közepes erősségű kapcsolat, egyirányú együttmozgás 0<r 0,3 gyenge kapcsolat, egyirányú együttmozgás 0 nincs lineáris kapcsolat, a két mennyiség korrelálatlan 0,3 r<0 gyenge kapcsolat, ellentétes irányú együttmozgás 0,7 r< 0,3 közepes erősségű kapcsolat, ellentétes irányú együttmozgás 1<r 0,7 szoros kapcsolat, ellentétes irányú együttmozgás r= 1 lineáris függvénykapcsolat, fordított arányosság van a két jellemző között Amennyiben az ismereteket és a munkanélküliséget hasonlítjuk össze, úgy 1990-ben a főiskolai, egyetemi szaktudás birtokában, a tudás magasabb szinten való elsajátításával közepes mértékben csökkent a munkanélküliség ben az általános iskolát elvégzettek számának növekedésével közepesen csökkent a munkanélküliség. Ellenben a felsőfokú diplomások emelkedésével igen gyenge együttmozgás van azok között, akik nem rendelkeztek állással ben a rokkantsági nyugdíjasok, járulékosok helyzetét egybevetve a képzettséggel, levonható az a megállapítás, hogy gyenge, vagy semmilyen összefüggés nem volt érzékelhető ben nőtt a képzettség a nyugdíjasok és a járulékosok esetében. Ez köszönhető lehetett annak is, hogy a távoktatás keretében, az internet széles körű elterjedésével korra való tekintet nélkül bárki tanulhatott. A megváltozott munkaképességű egyének számára egyfajta lehetőséget teremtett arra, hogy otthonról gyarapítsák a tudásukat. Személyesen érintve, számos továbbképzésen: Html és Php programozás, Hangfeldolgozás számítógéppel, Pénzkeresés az interneten adódott lehetőség részt venni. Ezek egy részének az elsajátításával támpontot nyújtanak azok számára, akiknek az egészségi állapota nem teszi lehetővé a napi utazással járó nappali oktatásban való részvételt. A kurzus elején CD-én mindenki számára elküldik a szükséges anyagot, tematikát. Havonta konzultációs lehetőségeket is biztosítanak Budapesten. A tanfolyam végén személyes vizsga keretében felmérik a hallgatók tudását, amit elsajátítottak otthon a számítógép előtt ülve. Anyagilag is nagy 76

77 könnyebbséget jelent ez a módszer számos sérült ember számára, hiszen nem kell utazni a vidékieknek Budapestre, csak maximum a vizsgára. Akik ezt sem teheti meg, azoknak is van esélyük, hiszen On-line is letehető már néhány kurzus. Ezt a tudást később továbbfejlesztve, ha az egészségi állapotban javulás tapasztalható, akár főiskolán és egyetemen is hasznosíthatják a résztvevők ben a felsőfokú végzettségűeknél figyelhetünk meg gyenge korrelációt: minél több a felsőfokú végzettségűek aránya, annál kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. Amennyiben ezeket a mutatókat 2001-el hasonlítjuk össze, levonható az a következtetés, hogy 11 év alatt szinte nullára csökkent a mezőgazdaságban alkalmazott magasabb tudású személyek száma. Az agrárium szerepének a csökkenése nemcsak a gazdasági ágazat átalakulásában, csökkenő mértékében keresendő, hanem olyan tényezőket is mérlegelni lehet, mint a fogyatékkal élők egészségi állapota, lakóhelyük földrajzi elhelyezkedése, a rendelkezésre álló oktatási intézmények megközelíthetősége. A szolgáltatás jellegű ágazatok jelentősége a mezőgazdasághoz képest 1990-ben felértékelődött. A diplomások számának növekedésével szimultán módon egyre több hátránnyal élő tudott elhelyezkedni olyan pályán, mely a szolgáltatásokhoz köthető ben alig volt észlelhető összefüggés a felsőfokú végzettségűek és a szolgáltatási ágazat között. Ugyanebben az évben szinte lineáris függvénykapcsolat mutatható ki a nyolc évfolyamot elvégzettek számának növekedése és szolgáltatásban betöltött aktivitásuk nagyarányú csökkenése között ben a középfokú tanulmányait be nem fejezett, illetve szakmai oklevéllel rendelkező fogyatékos személyek közepes erősségű kapcsolatot mutattak az ipari ágazattal. Ezen ismerettel, emelkedés tapasztalható a mezőgazdasághoz és a szolgáltatáshoz képest ben a képzetlenek növekedésével közepesen több megváltozott munkaképességű embert alkalmaztak az iparban ben szoros a kapcsolat; a foglalkoztatottak számának növekedésével nőtt az iparban való munkások létszáma. Ez 2001-re kis mértékben csökkent ben és 2001-ben, ha a fogyatékos személyek gazdasági aktivitását hasonlítjuk össze a nemzetgazdasági ágazatokkal, a rokkantsági nyugdíjasok, járulékosok mezőgazdaságban történő növekedése közepes erősségű kapcsolatot mutat ben semmilyen összefüggés nincs a foglalkoztatás és a mezőgazdaság között. Amennyiben a foglalkoztatottságot a szolgáltatási ágazattal hasonlítjuk össze, az eltartottak számának emelkedésével közepesen erősödött 1990-ben a két mutató kapcsolata ben a munkanélküliség növekedése jelentős mértékben a szolgáltatás területén mutatható ki, mivel közepes együttmozgást ad eredményül. Ugyanakkor 2001-ben a rokkantsági nyugdíjasok, járulékosok egyre többen a szolgáltatási szektorban 77

78 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségivel Egyetem, főiskola stb. 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségivel Egyetem, főiskola stb. találtak számukra megfelelő munkát, a 0,392-es adat alapján. Arra nem tudunk meg információkat ezekből az adatokból, hogy mely szolgáltatási körökre értendőek, de 2001-ben a 0,503-as összefüggés szerint, a munkanélküliség sajnálatos módon való emelkedésével, a szolgáltatások hasonló ütemben való növekedésének együttmozgása látható. /7-8. táblázat/ 7. táblázat. Pearson korreláció a fogyatékos személyekre vonatkozóan Forrás: ben Fogyatékos személyek 2001-ben Fogyatékos személyek képzettsége képzettsége viszonyítva a gazdasági viszonyítva a gazdasági aktivitáshoz, és a aktivitáshoz, és a nemzetgazdasági ágakhoz nemzetgazdasági ágakhoz Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak -0,036-0,012-0,048 0,132 0,002-0,759 0,448 0,406 0,091 0,251 Munkanélküliek Munkanélküliek 0,210 0,074 0,040-0,249-0,359-0,076-0,699 0,123-0,071-0,179 Rokkantsági nyugdíjas, járulékos Rokkantsági nyugdíjas, járulékos 0,220-0,221-0,055-0,125 0,191 0,096-0,076 0,388-0,649-0,185 Eltartott Eltartott 0,075-0,146-0,035-0,196 0,442 0,000-0,216-0,003-0,482 0,289 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 0,14 0,139 0,270-0,062-0,332-0,320-0,276 0,196-0,191-0,011 4 Szolgáltatás jellegű ágazatok Szolgáltatás jellegű ágazatok 0,179-0,114-0,489 0,119 0,408-0,360-0,905 0,184 0,069 0,171 Ipar, építőipar Ipar, építőipar -0,23-0,16 0,35 0,21 0,02 0,31 0,36-0,01-0,26-0,71 Ezek egyike sem lineáris függvénykapcsolat, csupán együttmozgás. Pontos képet csak akkor kaphatunk, ha 2013-ben a KSH közzéteszi a fogyatékosokra vonatkozó új adatokat. Akkor állapítható majd meg, hogy a korábbi évekkel egybevetve, milyen irányba mozdult el a gazdaság. A képzettség és a foglalkoztatás között erősödött-e vagy csökkent a kapcsolat. A tendencia ennek hiányában nem állapítható meg evidens módon, csak feltételezésekre lehet támaszkodni. Jelen információk birtokában levonható az a következtetés, hogy nincs lineáris függvénykapcsolat a képzettség, a gazdasági aktivitás és a nemzetgazdasági ágak között. Bár ezek az adatok nem teljes körűek, az mindenképpen megállapítható, hogy további fejlesztésekkel közelíthetünk a jóléti állam felé. A fenntartható fejlődés érdekében, a helyi adottságokat felhasználva, új koncepciókat eszközölni. Az elmúlt évtizedben nőtt az iskolai képzettség, de még nincs meg 78

79 Rokkantsági nyugdíjas, járadékos Eltartott Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli Rokkantsági nyugdíjas, járadékos Eltartott minden téren a kellő szaktudás. Az alapok már rendelkezésre állnak, azonban a feltételek még javításra szorulnak. A távoktatás egy módja az ismeretszerzésnek, viszont a való életben ez önmagában még nem garancia az érvényesülésre. Szükséges tovább lépni, és bevonni azokat a felsőoktatási intézményeket, ahol minden egyén megtalálhatja a számára közel álló szakképzettséget. Egy olyan hálózatot kiépíteni, ami napi összeköttetést biztosít az arra rászorultaknak. Ehhez az infrastruktúra hathatós korszerűsítésére, teljes akadálymentességére is szükség lenne. A távolságok áthidalásával a kisebb települések elszigeteltsége megszüntethető. 8. táblázat. Pearson korreláció a fogyatékos személyekre vonatkozóan Forrás: ben a Fogyatékos személyek 2001-ben a Fogyatékos személyek gazdasági aktivitása viszonyítva a gazdasági aktivitása viszonyítva a nemzetgazdasági ágakhoz nemzetgazdasági ágakhoz Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás -0,571 0,276 0,371 0,295-0,082 0,175 0,384 0,030 Szolgáltatás jellegű ágazatok Szolgáltatás jellegű ágazatok -0,356 0,130 0,123 0,537-0,950 0,503 0,392-0,308 Ipar, építőipar Ipar, építőipar 0,70-0,31-0,39-0,58 0,47-0,47-0,26 0,19 Az egyik legnagyobb gond az országban a munkanélküliség növekedése. Ezt csak úgy lehetne csökkenteni, ha régiónként egyre több olyan helyet sikerülne létrehozni, ahol megváltozott munkaképességű egyéneket alkalmaznának. A Dél-Alföldön a korábban említett biofarm bővítésével, az igényeknek megfelelő termékek növelésével, a gazdasági hozadék tovább fokozható. A potenciális felvevő piac feltérképezése után az egészség, ezen belül a táplálkozás, valamint a rehabilitáció szegmenseire összpontosítani. A rehabilitáció területét kiszélesíteni a parasportokkal. Budapesten és néhány nagyobb városban lévő klub mintájára olyan helyet létrehozni, ahol a sport meghatározó szerepet vállalhat a gyógyulásban. Megteremtve a szükséges személyi, tárgyi és anyagi kritériumokat. Együttműködve már létező intézményekkel, olyan foglalkoztatási hálózatot létrehozni, mely a fogyatékosok képzettségének megfelelő szakmát biztosítana. 79

80 ÖSSZEFOGLALÁS Annak érdekében, hogy gazdaságunk felzárkózzon a nyugati mintákhoz jelentős anyagi- és humán erőforrásra van szükség. Rengeteg a jó szakember, akik tudásukkal jelentős bevételt képezhetnek a költségvetés számára, csak nincs lehetőségük a munkavállalásra; mivel hátrányos helyzetük következtében bizonyos téren korlátokkal szembesülnek. Felvázolva a Dél-alföldi régióban szükséges fejlesztéseket, csökkenthető a szakadék az eltérő desztinációjú helyek között; így mindenki egyenlő eséllyel indulhatna tovább, f0ogyatékosságuktól függetlenül. A rehabilitáció segíti fejleszteni az egyén képességeit, felkészítve őt az önállósodásra. Saját környezetébe visszahelyezni, és ott megtalálni a számára megfelelő foglalkoztatási munkakört. A fogyatékosok gazdasági aktivitását előmozdító intézkedéseket tenni. Folyamatos kapcsolatot tartva az érintett csoportok között, bevonni más szervezeteket, egyesületeket a munkába. A nagy intézmények helyet, kisebb lakóotthonokban teremtve meg a szükségleteiknek legmegfelelőbb feltételeket. Csökkentve a kirekesztést, emberhez közelibb környezetben élni. Hiszem, hogy a helyi és a hazai szervezetek, szervek összefogásával sikerül egyszer létrehozni egy komplex foglalkoztatási centrumot. Bízom benne, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma több vidéki régióban tovább folytatja a rehabilitáció területén végzett intézmények létrehozásához és fejlesztéséhez az anyagi források hátterének biztosítását. Remélem, hogy a magyar kormány támogatni fogja elképzeléseinket. Egy olyan társadalmat teremtve, ahol nincsenek akadályok. Megteremtve azokat a körülményeket, amik ehhez szükségesek. Minden erőmmel és szaktudásommal segíteni fogom ezen célok megvalósulását. 80

81 IRODALOMJEGYZÉK Applica & Cesep & European Centre (2007): Study of Compilation of Disability Statistical Data from Administrative BOOZER et al.: Paths to success: The relationship between Human Development and Economic Growth. Yale University, Economic Growth Center Discussion paper No. 874, 2003 Csaba László: A rendszerváltozás elmélet és/vagy a közgazdaságtan kudarca, Közgazdasági Szemle, XLVI. évf január Csite A.- Németh N.: Magyarország gazdasági térszerkezetének átalakulása. Területi elemzés az NFÜ megbízásából, Budapest 2007 Dr. Chikán Csaba: Esélyegyenlőség, fogyatékosság, Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, 2001 Dr. Piskóti István: Desztináció-marketing, Miskolci Egyetem 2007 EU (2009): Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a GDP-n túl a fenntartható fejlődés mércéi. Faluvégi Albert: A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában, MTA, Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest 2004 Faluvégi Albert: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH, Budapest 2007 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: PPP kézikönyv. A köz- és a magánszféra sikeres együttműködése, Budapest 2004 Herman E. Daly: A gazdaságtalan növekedés elmélete, gyakorlata, története és kapcsolata a globalizációval, Budapest Kovász, V. (1-2.) 2001 Kálmán Zsófia Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris Kiadó, Budapest 2002 Kocsis Tamás: Emberközpontú gazdaságot, Válasz Könyvkiadó, Budapest 2002 MEOSZ (2004): Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet. Sajtófigyelés, Budapest Nagy Ádám: Ifjúságügy, Ifjúsági szakma, ifjúsági munka, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2008 Robert U. Ayres: A növekedésparadigma határai, Kovász II. évfolyam, 1. szám Stiglitz J. E. et al.: Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. Kutatási jelentés, 2009 WHO: World Report on Disability, printed in Malta, 2011 Magyar Közlöny: évi CXLV. törvénye 2000/132. szám Magyar Közlöny: évi XXVI. törvénye Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 81

82 Internet források

83 MELLÉKLETEK Egy riport Riport: Rédai Anna Patrícia lakó, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK), július 14. Mióta laksz itt és honnan érkeztél? Egy éve. Érden laktam egy lakóotthonban, ami megszűnt és egy gyorsított eljárásban kerültem ide. Igazából akkor már itt dolgoztam három hónapja a Holnap Házában, ami ide kapcsolódik. A főnökasszony mondta, hogy lenne hely és ide tudnék kerülni. Továbbtanulásban vagy rehabilitációban tudnak neked segíteni, esetleg a munkavállalásban? Mind a kettőben. Dolgozok, délutánonként tanulok. Ugyan nem itt a deturban, hanem külső iskolában. Nagyon sokat segítenek a gyógypedagógusok. Amiket nem tudok egyedül megoldani és nem tudok bejárni az iskolába, abban segítenek, hogy eljussak. Amennyiben nem tudok eljutni, akkor megszervezik, hogy a vizsgákra be tudjak menni. Meg a gyógytornában. Milyen iskolában tanulsz? Hagyományos gimnáziumban, ahol van felnőttképzés. Akik dolgoznak, azok délután el tudják végezni az iskolát. Általában ez 18 év felett van. Nappalinak minősül, mégis délután van, és erre járok. A levelező ezzel szemben hétvégén van. Hányan jártok az osztályba? Körülbelül harmincketten, de ez változik, mert időközben jönnek újak. Más mozgássérült csoporttársaid is vannak vagy te vagy egyedül? Egyedül vagyok mozgássérült, illetve van még egy vak lány. A többiek egészségesek. Hogy jössz ki a csoporttársakkal? Nagyon jóban vagyunk. Még nem volt nagyobb hangzavar, mások között sem. Összetartó szerintem az egész osztály. Mennyiben segítenek neked? Próbálnak, ha nem vagyok bent az iskolában, akkor ők hozzák a tananyagot. Találkozunk valahol, és akkor le tudom írni, vagy másolni. 83

84 Szeretsz iskolába járni? Igen, főleg a barátok miatt. Továbbtanuláson gondolkoztál-e már, ha igen, akkor milyen vonalon? Mielőtt volt a balesettem, szülésznőnek tanultam. Csak egy évem lett volna hátra. Utána újra kellett járnom a gimnáziumot, mert ahova korábban jártam, az szakközépiskola volt és nem fogadták el. Most gimnáziumba járok, és még mindig az egészségügy érdekel. Most kétséges, hogy mit fogok tudni tanulni, mivel nem jó a járásom, terhelhetőségem. Jövőre biológiából érettségizem. Megpróbálom magam felhozni arra a szintre, hogy vagy fogtechnikus, vagy ergo terapeuta, vagy valami hasonló szakmám legyen. Az iskola elvégzése után milyen lehetőségeid lesznek? Nemcsak a gimnázium elvégzése után, hanem közben is el lehet végezni informatikai alapképzéseket, vagy a Cisco tanfolyamot. Ami nekem szükséges lenne, a biológiai emelt szint, azt itt nem tudom. Az külső megoldást igényel. Amennyiben megkapom a plusz két évet a három év után, akkor tudok még itt lakni és kint tanulni. Illetve van még egy olyan lehetőség, hogy plusz két évet rá lehet tenni a lakóotthonban, ami a MEREK-nek van. A tanulás mellett sportolsz-e, illetve van-e hobbyd? Igen, elkezdtem sportolni. Kerekesszékkel kosárlabdázom, Trail-O-zom. Olyasmi, mint a tájfutás, amit kerekesszékkel és lábon is lehet. Van egy térkép és azon a nézőpontok szerint meg kell találni a bójákat. Egy terepen végig kell menni, amit aztán pontoznak. Néha szoktam bocchiázni. Mellette kézművesedem. Voltál-e már versenyeken? Trail-O versenyen már voltam. Körülbelül 3 hónapja Debrecenben volt egy Trail-O verseny, ahol para kategóriában 2. lettem. Ezután megyek még egy csoportos versenyre. 84

85 Térképek Mozgáskorlátozottak képzettségének megoszlási rátája megyék szerint 2001-ben, az összeshez viszonyítva. (L. még a 4. táblázatot!) Forrás: KSH: 85

86 86

87 87

88 88

89 A GAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET AJÁNLÁSA 89