ECOVOC 3. tesztképzés Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI
|
|
- Nóra Kelemenné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ECOVOC 3. tesztképzés Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI Talajtermékenység fenntartása ökológiai gazdálkodásban Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk, s a cél az legyen, hogy egy szál szalma vagy egyéb szerves anyag se menjen veszendőbe, hanem minden szerves maradék belekerüljön az üzem szervesanyag-körfolyamatába. (Kemenesy Ernő A földművelés irányelvei, 1961). A fenti idézet ma is aktuális, különösen azok számára, akik ökológiai gazdálkodás vagy a fenntartható gazdálkodás gyakorlati megvalósításában gondolkoznak, illetve már azt folytatnak. Ebben az idézetben minden benne van, amit érdemes megszívlelni a talajtermékenység fenntartása során. Az ökológiai gazdálkodás Európai Uniós szabályozása -a Tanács 834/2007/EK rendelete-az alábbiakat írja, párhuzamba állítva Kemenesy idézetével: az ökológiai növénytermesztés során olyan földművelési és növénytermesztési gyakorlatot kell alkalmazni, amely fenntartja vagy növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozza a talajstabilitást és a talaj biodiverzitását, valamint megelőzi a talajtömörödést és a talajeróziót; a talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni, amely magában foglalja a pillangósokat és más zöldtrágyanövényeket, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó mindkét esetben lehetőség szerint komposztáltszerves anyagok alkalmazásával (12. cikk (1) a), b)). Az ökológiai gazdálkodás során le kell mondani a szintetikus, könnyen oldódó műtrágyák használatáról. A gazdálkodás során nem közvetlenül a növényeket trágyázzuk, hanem a talajba dolgozott különböző szerves anyagokkal a talaj mikroorganizmusait látjuk el tápanyaggal és energiával, és azok szerves anyag átalakító tevékenysége révén felvehetővé váló tápanyagokat veszik fel a növények. Mi történik a talajba dolgozott szerves anyaggal? A talajba vagy a talaj felszínére kerülő szerves anyag (istállótrágya, komposzt, növényi maradványok, zöldtrágya) először fizikai degradáción megy keresztül, a makro- és mezofauna segítségével. Ez a szerves anyag aprítását, a felület nagyobbítását jelenti. A felaprított szerves struktúrát a baktériumok könnyebben megtámadhatják és ásványosíthatják. A szerves anyag felaprítása nélkül a kémiai degradáció nagyon lassan, vontatottan megy végbe. A következő lépésben a szerves anyag kémiai degradációja történik, amit mikroorganizmusok végeznek. Ebben a folyamatban legnagyobb szerepük azon mikroszervezeteknek van, melyek a szeres vegyületeket légköri oxigén jelenlétében bontják (pl. cellulózbontók, ligninbontók). Ezek az aerob légző mikroszervezetek fontos szerepet töltenek be a növényi tápelemeknek szerves kötésből ásványi kötésbe vitelében, a növények számára felvehetővé tételében, a talajok szerves anyag háztartásában. Amennyiben a talajunk vagy annak szintjei átmenetileg oxigénhiányossá válnak (pl. talajtömörödés, víznyomás miatt), szerephez jutnak azon mikroszervezetek, melyek a szerves anyagok lebontásához nem a légköri oxigént használják, hanem az oxidált szervetlen vegyületekben lévő oxigént, pl. a nitrát vagy szulfát légzők. Ezzel az anaerob légzéssel azonban nem lehet olyan sokféle szerves vegyületet hasznosítani, mint a légköri oxigénnel. Ezen mikroszervezetek jelentősége azonban az átlevegőzetlen talajokban nagy, mert ezekben még élénk ásványosítást végeznek anélkül, hogy a gyökerekre vagy a talajkörnyezetre káros melléktermékeket termelnének. A szerves anyagot aerob vagy anaerob légzéssel bontó mikroszervezeteknek így együttesen fontos szerepük van abban, hogy a szerves anyag a talajban a kívánatos korhadási folyamaton menjen keresztül. Akkor ugyanis, amikor a talajba került szerves anyag hosszú időre kerül levegőtlen (anaerob) körülmények közé, amikor a légköri oxigén mellett már elfogynak azok az oxidált szervetlen anyagok is, amelyek lehetővé tehetnék az anaerob légzést, a szerves anyag fermentációs, rothadási folyamatokon kezd átalakulni. Ebben a folyamatban keletkező végtermékek toxikusok, a 1
2 talajéletet mérgezik, a talajélőlények életfolyamatait súlyosan károsítják. A rövid ideig levegőtlenné váló talajokban a rothadás azonban nem bontakozik ki azonnal. A kémiai degradáció folyamata két szálon fut, mineralizáció és humifikáció történik. A mineralizáció (ásványiasodás) során az elemek szerves kötésből ásványi kötésbe kerülnek, a N mobilizálódik, a tápelemek a növények számára hasznosíthatóvá válnak. A szerves trágyák (pl. istállótrágya, pillangós növényi maradványok) nitrogén vegyületei a mikroszervezetek révén több folyamaton keresztül alakulnak át szervetlen formává, a növények által hasznosítható nitrát- (NO3-) és ammónium (NH4+) ionná. A meleg és a nedves időjárás elősegíti ezt a folyamatot, így tavasszal és ősszel nagyobb a nitrátképződés, a nyári és téli hónapokban kisebb. A növények tápanyagellátása szempontjából így a nyári szárazság kedvezőtlen hatású lehet. A kémiai degradáció során nem mineralizálódott szerves anyag humifikálódik. A humifikáció során a szén a többi elemhez (O, H, S, N) mérten feldúsul. A szénatomok fokozatos átrendeződése következtében aromás gyűrűs szerkezetű, egymással egyre bonyolultabb rendszerekké összekapcsolódó poliaromás vegyületek alakulnak ki. Minél jobban előrehalad az anyagok átalakulása a humifikáció során, biológiailag annál nehezebben támadható, bontható vegyületek alakulnak ki. A humifikáció eredménye a humusz, a talaj szerves anyaga, amely különböző kémiai összetételű és fizikai viselkedésű szerves anyag keveréke. Kémiai eljárással (oldékonyság alapján) különböző humuszfrakciók különíthetők el, a fulvosavak, huminsavak és a humin. A kialakuló humuszanyagoknak, humuszfrakcióknak jelentőségük a gyakorlatban abban van, hogy nehezen degradálhatók, így hosszú életűek, és emiatt fontos szerepük van a talaj szerkezeti tulajdonságainak a befolyásolásában, kondicionálásában. Milyen tulajdonságai vannak a humusznak és milyen a hatása a talajra? A talaj humusztartalma befolyásolja a talajok színét. A talajok sötétebb színét elsősorban a humuszanyagok adják. A szín a talaj felmelegedésének ütemét és mértékét is meghatározza, és ezzel pl. a tavaszi munkálatok megkezdhetőségének az idejét is. A humuszban gazdagabb talajnak jobb a vízgazdálkodása, mivel a humuszanyagok saját tömegük többszörösének megfelelő mennyiségű nedvességet köthetnek meg. Javítja a talajok szerkezeti stabilitását, mivel a humusz kötőanyagként működik a talaj ásványi részei között, ezzel hozzájárul a stabilabb mikroaggregátumok kialakulásához. Ez elősegíti, hogy a talaj szerkezete nem romlik le olyan gyorsan pl. intenzívebb talajművelés hatására, vagy jobban ellenáll az rá ható degradációs folyamatoknak (erózió, defláció). A kedvező kationmegkötő és kicserélő képességének köszönhetően javítja a talajok tápanyag megkötő képességét és azzal a tápanyag és mikroelem ellátottságot. A humusz vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódik, ezáltal nem vagy csak csekély mértékben mosódik ki. Ez a tulajdonság a tápanyag megkötő képességgel párosulva csökkenti a tápanyagok kimosódását a talajból. Az általában 1-5% N-t tartalmazó humusz ugyanakkor a mineralizációnak is kiinduló anyaga, ezzel a talaj mikroszervezeteinek és a növényeknek energiát és tápanyagot szolgáltat. Itt érdemes megemlíteni, hogy az ásványi talajokon az összes N-tartalom 0,02-0,4% között ingadozik. A művelt talajrétegben azonban az összes nitrogénnek több mint 95%-a szerves kötésben van jelen és mennyisége a humusztartalommal arányos. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha nagyobb a talaj humusztartalma, akkor természetes nitrogénszolgáltató képessége is jobb. A talaj pufferkapacitását javítja, ezzel a talajt érő kedvezőtlen hatásokat tompítani tudja, pl. azokat, melyek a talaj kémhatását kedvezőtlenül befolyásolják, savanyítják. A talaj biológiai aktivitását serkenti, szerves molekulákkal történő kapcsolódása révén hormonokat és enzimeket aktivál. 2
3 Komposztálás A talajtermékenység javítás egyik lehetősége a komposztok alkalmazása. A komposzt földszerű, morzsalékos, sötétbarna színű, magas szerves anyag tartalmú (25 50%) anyag, amely különböző szerves hulladékokból aerob mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, állandó oxigén jelenlétében. Humifikált szerves anyagok, ásványi anyagok és mikrobiális termékek összessége. Stabil szerves anyag tartalma miatt a talajban jobban ellenáll a mikroorganizmusok lebontó tevékenységének. Nem kellemetlen szagú, nedvességtartalma 30 35%, kémhatása semleges (ph6 7). A komposztálás jelentősége, hogy a legkülönbözőbb szerves eredetű anyagok feldolgozhatók, ezzel a talaj termékenységének fenntartására alkalmas szerves anyag nyerhető. Komposztáláskor lejátszódó folyamatok A komposztálás irányított szerves anyag kezelési módszer, hasonlóan az istállótrágya kezeléséhez. A lejátszódó folyamatokat azáltal irányítjuk, hogy a lebomlási, átalakulási és felépítési folyamatokhoz megfelelő körülményeket biztosítunk és tartunk fent. A folyamat során aerob mikroorganizmusok tevékenysége révén, állandó levegőbiztosítása mellett, a különféle szerves anyagok egyszerűbb alkotóelemeikre esnek szét, a könnyen lebonthatók mineralizálódnak, míg a jobban ellenálló vegyületekből humuszanyagok keletkeznek. A folyamat exoterm, amely során nagymennyiségű hő keletkezik. A komposztálás talajbiológiai szempontból a korhadással azonosítható folyamat. A komposztálás során a természetes humuszképződési folyamatot próbáljuk meg mesterségesen előidézni. Időtartama függ a komposztálási eljárástól és a biztosított körülményektől. A komposztáláskor a lebomlási és átalakulási folyamatok állandó aerob körülmények között zajlanak le, így nem különböztethető meg oxidatív és reduktív szakasz. A szerves anyag átalakulása több lépcsőben megy végbe: Bevezető szakasz (1-2 nap): A könnyen bomló anyagok átalakulása megkezdődik, amely során termelődő hő a komposzthalom hőmérsékletét gyorsan megemeli (40 o C). Felmelegedési (termofil) szakasz (2-3 hét): A könnyen bontható szerves anyag lebontása fokozódik, melynek eredményeként a hőtermelés erőteljesebbé válik, a hőmérséklet tovább emelkedik o C-ra. Jelentős mértékű az ammónia felszabadulása, mely részben megkötődik, részben távozik a rendszerből, amitől nitrogén veszteség lép fel. A kémhatás lúgossá válik (ph 8-8,5). Ebben a szakaszban történik a komposzt csírátlanítása, a gyommagvak és patogén szervezetek fertőzőképességüket elveszítik. Átalakulási (mezofil) szakasz (3-4 hét): A könnyen bontható anyagok lebontásának befejeződése után, a nehezebben bontható anyagok (lignin, cellulóz, hemicellulóz) átalakulása válik meghatározóvá. A folyamatok sebessége lassul, mely a hőmérséklet csökkenésével jár együtt (45 o C), és mérséklődik a nitrogén veszteség. Érési szakasz (1-2 hónap): A hőmérséklet tovább csökken. A szerves anyag humifikálódása megy végbe, kialakul a kész komposzt. Kiindulási alapanyagok A komposztálás kiinduló nyersanyaga bármilyen szerves eredetű hulladék, melléktermék lehet, amely ökológiai gazdaságban keletkezett, vagy onnan származik: háztartási hulladék: gyümölcs- és zöldséghéj, tojáshéj, növényi ételmaradék, kerti hulladék: levágott fű, gally, lomb, növényi részek, gyomok, mezőgazdasági melléktermék: szármaradvány, istállótrágya, hígtrágya, stb. Nem kívánatos a szennyező- vagy idegen anyagok jelenléte az alapanyagokban, mivel azok a komposzt minőségének rontásán túl szennyezőek, vagy mérgezőek lehetnek. Potenciális szennyező források a növényvédőszerek, fertőtlenítő és állatgyógyászati készítmények, a toxikus nehézfémek. Az idegen anyagok (pl. üveg, zsineg, vas, beton, kő) nem mérgezőek ugyan, de nem bomlanak le, és a komposztálást nehezítik. 3
4 Az alapanyagok jellegüket tekintve alapvetően kétfélék lehetnek: nedves, zöld, lédús, friss, nitrogénben gazdag anyagok, amik könnyen lebomlanak, így például konyhai hulladék, frissen levágott fű, zöld és leveles hulladék a kertből (zöld anyagok), száraz, rostos, fás, gazdag széntartalmú anyagok, amik önmaguktól nehezen bomlanak le, mint a szalma, faforgács, száraz széna, kukorica- vagy napraforgószár, régi növényszárak (pl. káposztatorzsa) (barna anyagok). A jó komposztálás kulcsa, hogy jól keverjük össze ezt a kétfajta (zöld és barna) anyagot, amikor komposzthalmot készítünk belőlük. A nyersanyagok megfelelő keverésével el kell érni, hogy a kiindulási komposzt C/N aránya 25-30/1 legyen. A lebontást végző mikroorganizmusok energiaforrása a lebontandó szerves anyag. A szerves anyag szén és nitrogén tartalmának egymáshoz viszonyított aránya a komposztálás során jelentkező tápanyagveszteségek nagyságát meghatározza. Abban az esetben, ha a C/N arány túl szűk (kevés a szén aránya a nitrogénhez képest), a képződő nitrogén egy része ammónia formájában eltávozik, ami az intenzív ammónia szagról is felismerhető. Tág C/N aránynál pedig (nagy a szén aránya a nitrogénhez képest), a lebontási folyamat csak nagyon lassan indul be a nitrogén forrás hiánya, illetve szűkös jelenléte miatt. Az alapanyagok keveréke ne legyen hajlamos a tömörödésre. A rossz szerkezetű anyag a komposzthalom könnyű tömörödését idézi elő összerakás vagy keverés után, aminek következtében a rendszerből hamar elfogy az oxigén, és kedvezőtlen anaerob folyamatok indulhatnak el. A laza szerkezet viszont megfelelő és folyamatos levegőellátást biztosít. Célszerű 5 cm-nél nem nagyobbra aprított alapanyagokat a komposztba tenni. A nyersanyagok aprításával a mikroorganizmusok nagyobb felületen tudják a lebontási tevékenységet végezni, ezzel az átalakulási folyamatoknak a sebességét gyorsítani és időtartamát rövidíteni lehet. A komposztálandó nyersanyagok kiegészíthetők különböző segédanyagokkal is, melyek a komposzt minőségét javítják, a komposztálás folyamatát befolyásolják, tápanyagot szolgáltatnak, illetve talaj általános kondícióját javítják (kerti föld, érett komposzt, istállótrágya, vizelet, vérliszt, szaruliszt, csontliszt, fahamu, CaCO 3, kőzetliszt, agyagőrlemény, mikroorganizmusok, gyógynövény készítmények). Komposzt levegőellátása Folyamatos levegőellátást kell biztosítani az aerob körülmények kialakítása és fenntartása érdekében, amely alapfeltétele a korhadási folyamat lejátszódásának, és a megfelelő hőmérsékleti értékek kialakulásának, mely a csírátlanítást végzi. Ezt a komposztálandó anyag lazán rakásával, a halmok rendszeres átforgatásával, keverésével, a komposztban mesterséges légjáratok kialakításával lehet biztosítani. A levegőáramlásnak folyamatosnak és akadálytalannak kell lennie a halom szélétől a belsejéig. Különösen a komposztálás kezdeti szakaszában magas az oxigén igény. Átlevegőztetéskor a komposztban keletkező felesleges hő, vízgőz és gázok is eltávoznak, a forgatáskor a komposzt anyaga keveredik, homogenizálódik. A komposztálás során a korhadás mellett rothadás is lejátszódhat, ha a komposztban levegőtlen gócok alakulnak ki. Erre legnagyobb esély a halom belsejében van. Arra kell ügyelni, hogy az anaerob viszonyok lehetőleg ne alakuljanak ki, illetve ne váljanak uralkodóvá, tartóssá. Amennyiben a szerves anyag levegőtlen körülmények között bomlik, anaerob baktériumok szaporodnak el, melyek az oxigént a szerves vegyületekből redukció útján szerzik. Ilyenkor rothadás zajlik le, amelyet bűzös szag kísér, és a folyamat során nem szabadul fel annyi hő, mint az oxidációkor. Komposzt nedvességtartalma A mikroorganizmusok tevékenységéhez 40-60% nedvességtartalmat kell biztosítani. Nem kedvező, ha az alapanyag túl száraz, vagy túl nedves. Vízhiány esetén a mikroorganizmusok tevékenysége leáll. Túl magas nedvességtartalomnál viszont az oxigén kiszorul a pórusokból és anaerob viszonyok keletkezhetnek. A megfelelő nedvességtartalmat szárazabb és nedvesebb kiindulási alapanyagok keverésével és nedvesítéssel lehet biztosítani. A nedvességtartalom ellenőrzése és a nedvesítés különösen a zárt tartályokban fontos, ahol a csapadék nedvesítő hatásával nem lehet számolni. A 4
5 megfelelő nedvességtartalom egyszerűen az ún. marokpróbával ellenőrizhető. Ennek lényege, hogy a kezünkben a komposztanyagot összenyomjuk, és megfigyeljük viselkedését: nedvességtartalom optimális: az ujjaink között nem jön ki víz, de a komposzt összeáll, túl száraz: tenyerünkben a komposzt szétesik, túl nedves: víz folyik ki ujjaink közül. Komposzt hőmérséklete Az aerob viszonyok hatására a komposzt hőmérséklete megemelkedik. A megfelelő hőmérsékleti folyamatok biztosítják a komposzt sterilizálását, hiszen a mezőgazdasági alapanyagok gyakran tartalmaznak fertőző anyagokat (mikroorganizmusok, gyomok). A hőmérséklet túl alacsony szinten maradása miatt a szerves anyag fertőzőképes maradhat. Nem csak a hőmérséklet nagysága, hanem az időtartama is fontos. Magasabb hőmérséklet rövidebb idő alatt ér el olyan hatást, mint az alacsonyabb. A felmelegedési szakaszban a hőmérsékletnek legalább 55 0 C-ot el kell érnie, kedvező az C. A hőmérséklet alakulását állandóan nyomon kell követni. A halomban könnyen hőgócok alakulhatnak ki, ha a levegő áramlása nem megfelelő. A nagyon erős felmelegedés a mikroorganizmusok tevékenységének a megszűnését okozhatja (önsterilizálódás). 5
A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs
A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves
RészletesebbenFenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok
RészletesebbenSzerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása
Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%
RészletesebbenHázikerti. komposztálás. telei
Komposztálás Házikerti és s közössk sségi komposztálás Bezeczky-Bagi Beáta Magyar Minőségi Komposzt Társaság Komposztálásnak - a pontos definíció alapján - az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag bontható
RészletesebbenBevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga
Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga A talajmorzsa Ásványi alkotók (homok) Szerves alkotók (humusz) Pórusrendszer levegıvel/vízzel kitöltve Humusz feldúsulási zóna ( humuszköpeny ) Gyökércsúcs
RészletesebbenA szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban
A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt
RészletesebbenKomposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén
Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi
RészletesebbenKomposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a
Bevezető go dolatok Magyarországon évente 4,6 millió tonna kommunális szilárd hulladék keletkezik 30 %-a biológiailag lebomló, újra hasznosítható Újrahasznosítás egyik módja a komposztálás Komposztálás:
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenKOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás
KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenMICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth
RészletesebbenA komposztálásr. harmadszor
A komposztálásr sról harmadszor Összefoglaló,, emlékeztet keztető A komposztálás s szakaszai A komposztálás során különböző mikroés makroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok egyszerű
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS HULLADÉK ÉS SZEMÉT Hulladék - az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok melyeket már nem tudnak/akarnak felhasználni. Kezeléséről
RészletesebbenA talaj szerves anyagai
A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok
RészletesebbenKomposzt is érték! A helyben végzett komposztálás elmélete és gyakorlata. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Komposzt is érték! A helyben végzett komposztálás elmélete és gyakorlata Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Jelentősége Összes mennyiség 2015-ben: 3 709 ezer tonna Veszélyes hulladék 1% Papír 13% Egyéb
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenA háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás.
A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok zöme hazánkban még többnyire a kukákban végzi. Magyarországon
RészletesebbenA Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013.
A Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013. Életünk és a mikróbavilág 1 g talaj 40 millió db mikroorganizmus 1 ml tóvíz 1 millió db mikroorganizmus Emberi emésztőrendszer mikróbái
RészletesebbenKomposztálás Hogy is csináljam?
Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten
RészletesebbenA hulladék hasznosításának legősibb módja a komposztálás
A hulladék hasznosításának legősibb módja a komposztálás A biohulladék elkülönítése és kezelése Egy magyarországi lakos átlagos éves hulladéktermelése meghaladhatja a 430 kg-ot. Ennek akár 45%-a is állhat
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenAZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN
AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN KEOP-6.2.0/A/09-2010-0064 A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő
RészletesebbenA komposztálható és a háztartási hulladékok aránya
Zöld Kör, 2006 A komposztálható és a háztartási hulladékok aránya A komposzt fogalma A komposzt olyan szerves trágya, amely szilárd és folyékony szerves hulladék anyagokból, továbbá célszerűség szerint
RészletesebbenTalajminőségi tényezők II.
Talajminőségi tényezők II. Alkalmazkodó talajművelés 2. gyakorlat AM MSc I. PósaBarnabás Posa.Barnabas@mkk.szie.hu Talajminőség II. szervesanyag Szervesanyag humusz: biológiai folyamatok anyag- és energiatartaléka,
RészletesebbenKérdések komposztálásról. 2. Környezetbarát módszer-e az, hogy a zöld hulladékot elégetjük?
Kérdések komposztálásról 1. Milyen élőlények segítik a komposztálást? a, gombák, baktériumok, férgek b, vírusok, lótetűk, sugárgombák c, baktériumok, tetvek, kérészek és medveállatkák 2. Környezetbarát
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenSTRESSZTŰRŐ JÖVŐ A JELENLEGI NÖVÉNYTERMESZTÉS NEM KÉPES TARTANI A LÉPÉST A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK FOLYAMATOS VÁLTOZÁSAIVAL.
STRESSZTŰRŐ JÖVŐ A JELENLEGI NÖVÉNYTERMESZTÉS NEM KÉPES TARTANI A LÉPÉST A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK FOLYAMATOS VÁLTOZÁSAIVAL. A KÉRDÉS ADOTT. HOGYAN URALJUK A VÁLTOZÁSOKAT ÉS MIT TEGYÜNK ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY
RészletesebbenKomposztálás az óvodákban, iskolákban!? A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával valósult meg.
Komposztálás az óvodákban, iskolákban!? A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával valósult meg. A mai nap menete Miről lesz szó? Humusz Szövetség Kisfilmek Komposztálás
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal
ProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal Mi a ProHumin? A ProHumin egy talajkondicionáló készítmény, koncentrátum, amely oldott (humát-, és fulvát) formában tartalmaz
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenMi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat
Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenAmbrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.
Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenKomposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104
MEGHÍVÓ Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 Kedves Kápolnásnyéki Lakosok! Szeretettel meghívjuk Önöket a 2012. június 23-án 10.00-16.00.
RészletesebbenA tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben
A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése
RészletesebbenSzerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása
Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%
RészletesebbenMi kell a hatékony komposztáláshoz?
Mi kell a hatékony komposztáláshoz? Az edényzet elhelyezése Megfelelő kiindulási anyagok A megfelelő homogenitás, - halomba rakás, - nedvességtartalom A komposzt átforgatása A komposztáló gondozása A megfelelő
Részletesebben23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL
23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének
RészletesebbenKomposzTanoda. Tudj meg többet a komposztálásról! Kisokos kezdő komposztálóknak
I S K O L Á S O K N A K Tudj meg többet a komposztálásról! Kisokos kezdő komposztálóknak 2 0 1 8 Mi így komposztálunk A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. az a közszolgáltató vállalat,
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)
RészletesebbenTalajmunkálatok megfelelő nedvességi állapotában
Talajmunkálatok Arra kell figyelnünk, hogy a talaj megfelelő nedvességi állapotában végezzük el ezeket a munkálatokat, illetve a nedves talajokon kerüljük a taposást. Nem is gondolnánk, de egy nedves talajon
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenSzennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása
Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenTERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS
TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS SZERVES ÉS SZERVES ÁSVÁNYI TÁPANYAGOK www.hortiservice.hu www.italpollina.it ötlet... technológia... minőség... megoldás Összhangban a természettel Az Italpollina SPA, Európa
RészletesebbenÉghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet
Éghajlatbarát mez gazdaság? Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet A konvencionális mezőgazdaság éghajlati összefüggései I. Kibocsátások Energiafelhasználással összefüggő kibocsátások
RészletesebbenPolietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban Tárgyszavak: komposztálás; komposztálóüzem; polietilén; tárolótartály;
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
Részletesebbenalábbi komposztáló ládáink felgyorsítják a folyamatokat, és esztétikailag is illenek bármelyik kis- vagy nagy kertbe!
KOMPOSZTÁLÓ LÁDÁK ÉS KONYHAI KOMPOSZTÁLÁS KERTBEN A kertben történő komposztálás egyre elterjedtebb, és ha komposztálunk, tegyük azt stílusosan! A komposzhalom már elavult megoldás: alábbi komposztáló
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Kutató mérnök (Elmolight Bt.) Kukely.katalin@elmolight.hu
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A szennyvíziszap mint alapanyag Erdei-Kukely Katalin Kutató mérnök (Elmolight Bt.) Kukely.katalin@elmolight.hu A szennyvíziszap
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenHASZNÁLATI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY HÁZI KOMPOSZTÁLÁSHOZ. KEOP-6.2.0/A-09-2010-0099 Házi komposztálás népszerősítése Balatonmáriafürdın
HASZNÁLATI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY HÁZI KOMPOSZTÁLÁSHOZ KEOP-6.2.0/A-09-2010-0099 Házi komposztálás népszerősítése Balatonmáriafürdın A projekt fıbb adatai: A projekt megnevezése: Házi komposztálás népszerősítése
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenÉvelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása
Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár MMK Környezetvédelmi Tagozat 2016. január 20. Problémafelvetés
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos
RészletesebbenKomposztálás a közfoglalkoztatásban
Komposztálás a közfoglalkoztatásban Az önkormányzatok különleges komposztálási technológiával bővíthetik közfoglalkoztatási programjaikat. A Compastor által kínált lehetőség értékteremtő, költséghatékony
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenÁllati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása
Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató
RészletesebbenRECYCLE konyhai mini komposztáló
RECYCLE konyhai mini komposztáló Az RECYCLE konyhai mini komposztáló edény és a Bokashi komposzt starter egyedülálló lehetőséget nyitnak a háztartásokban keletkező konyhai hulladékok újrahasznosítására
RészletesebbenKEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató
KEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁSI ÚTMUTATÓ
KOMPOSZTÁLÁSI ÚTMUTATÓ KÉSZÜLT A KÖTHÁLÓ Komposztálás a családban gyakorlati útmutató (Illyés Tímea és Tömöri László) kiadványa alapján Szerkesztette: Pallos Gabriella Vecsés, 2015. július Kohéziós Alap
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenA háztartási hulladékok összetétele Papír 25% Műanyag 7% Üveg 10% Fém 8% Textília 10% por, hamu, 10% ásványi anyagok SZERVES ANYAGOK 30%
A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak jelentős hányada, kb. 30%-a komposztálható
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenMorzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből
NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői
RészletesebbenKomposztálás az iskolaudvaron!? Keretszerződés
Komposztálás az iskolaudvaron!? Keretszerződés A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával valósult meg. A Humusz célja...hogy Magyarországon a fenntartható termelés és fogyasztás
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenBemutató oktatási anyag. PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Nonprofit Kft. (36)
Bemutató oktatási anyag PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Nonprofit Kft 3250 Pétervására, tiszti sor 29. (36)368-445 www.pevik.hu info@pevik.hu (36)368-445 www.pevik.hu info@pevik.hu C sak a szemetet teg ye
RészletesebbenTÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS
TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )
RészletesebbenTIPP MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A KOMPOSZTÁLÓ EDÉNY HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA MEKKORA HELYRE LESZ SZÜKSÉGEM?
MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenA biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag
A biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag Készítette: Kovács Zsolt - okl. környezetkutató 2013. október Anaerob erjesztés: A lényegében metánból álló biogáz a szerves
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenÚj zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)
Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenKomposztálás. Házi komposztálás:
Házi komposztálás: A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak egy jelentős hányada,
RészletesebbenBiogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
RészletesebbenA komposztálás. Elmélete és gyakorlata. Készítette: Varga Istvánné
A komposztálás Elmélete és gyakorlata Készítette: Varga Istvánné Áttekintés Törvényi háttér Komposztálás elmélete Miért fontos? Milyen előzményei vannak? Milyen előnyei vannak? Gyerekek fejlesztésben betöltött
RészletesebbenA komposztáló edény helyének kiválasztása. Miért kezdjek el komposztálni? Mekkora helyre lesz szükségem?
Miért kezdjek el komposztálni? A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle,
RészletesebbenA komposztálás biológiai mechanizmusa
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A komposztálás biológiai mechanizmusa Tárgyszavak: mezofil szakasz; termofil szakasz; második mezofil szakasz; utóérés. A komposztálás a mezőgazdálkodás
RészletesebbenBacteriosollal kezelt tábla (A 1)
Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenPirkó Béla. A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására
Pirkó Béla A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására Forrás: http://dosoremi.hu/ A talaj termékenységét gátló tényezők Tápanyag források Makroelemek: N, P 2 O 5, K 2 O Mezoelemek: Mg, Fe,
RészletesebbenKomposztálás a családban
Komposztálás a családban - Hulladékcsökkentés komposztálással - A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel.
RészletesebbenA biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége
A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,
RészletesebbenBalatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének
Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.25.) önkormányzati rendelete Az avar komposztálásáról és a kerti hulladékok égetéséről. Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének
Részletesebben