ECOVOC 3. tesztképzés Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ECOVOC 3. tesztképzés 2013.04.09. Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI"

Átírás

1 ECOVOC 3. tesztképzés Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI Talajtermékenység fenntartása ökológiai gazdálkodásban Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk, s a cél az legyen, hogy egy szál szalma vagy egyéb szerves anyag se menjen veszendőbe, hanem minden szerves maradék belekerüljön az üzem szervesanyag-körfolyamatába. (Kemenesy Ernő A földművelés irányelvei, 1961). A fenti idézet ma is aktuális, különösen azok számára, akik ökológiai gazdálkodás vagy a fenntartható gazdálkodás gyakorlati megvalósításában gondolkoznak, illetve már azt folytatnak. Ebben az idézetben minden benne van, amit érdemes megszívlelni a talajtermékenység fenntartása során. Az ökológiai gazdálkodás Európai Uniós szabályozása -a Tanács 834/2007/EK rendelete-az alábbiakat írja, párhuzamba állítva Kemenesy idézetével: az ökológiai növénytermesztés során olyan földművelési és növénytermesztési gyakorlatot kell alkalmazni, amely fenntartja vagy növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozza a talajstabilitást és a talaj biodiverzitását, valamint megelőzi a talajtömörödést és a talajeróziót; a talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni, amely magában foglalja a pillangósokat és más zöldtrágyanövényeket, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó mindkét esetben lehetőség szerint komposztáltszerves anyagok alkalmazásával (12. cikk (1) a), b)). Az ökológiai gazdálkodás során le kell mondani a szintetikus, könnyen oldódó műtrágyák használatáról. A gazdálkodás során nem közvetlenül a növényeket trágyázzuk, hanem a talajba dolgozott különböző szerves anyagokkal a talaj mikroorganizmusait látjuk el tápanyaggal és energiával, és azok szerves anyag átalakító tevékenysége révén felvehetővé váló tápanyagokat veszik fel a növények. Mi történik a talajba dolgozott szerves anyaggal? A talajba vagy a talaj felszínére kerülő szerves anyag (istállótrágya, komposzt, növényi maradványok, zöldtrágya) először fizikai degradáción megy keresztül, a makro- és mezofauna segítségével. Ez a szerves anyag aprítását, a felület nagyobbítását jelenti. A felaprított szerves struktúrát a baktériumok könnyebben megtámadhatják és ásványosíthatják. A szerves anyag felaprítása nélkül a kémiai degradáció nagyon lassan, vontatottan megy végbe. A következő lépésben a szerves anyag kémiai degradációja történik, amit mikroorganizmusok végeznek. Ebben a folyamatban legnagyobb szerepük azon mikroszervezeteknek van, melyek a szeres vegyületeket légköri oxigén jelenlétében bontják (pl. cellulózbontók, ligninbontók). Ezek az aerob légző mikroszervezetek fontos szerepet töltenek be a növényi tápelemeknek szerves kötésből ásványi kötésbe vitelében, a növények számára felvehetővé tételében, a talajok szerves anyag háztartásában. Amennyiben a talajunk vagy annak szintjei átmenetileg oxigénhiányossá válnak (pl. talajtömörödés, víznyomás miatt), szerephez jutnak azon mikroszervezetek, melyek a szerves anyagok lebontásához nem a légköri oxigént használják, hanem az oxidált szervetlen vegyületekben lévő oxigént, pl. a nitrát vagy szulfát légzők. Ezzel az anaerob légzéssel azonban nem lehet olyan sokféle szerves vegyületet hasznosítani, mint a légköri oxigénnel. Ezen mikroszervezetek jelentősége azonban az átlevegőzetlen talajokban nagy, mert ezekben még élénk ásványosítást végeznek anélkül, hogy a gyökerekre vagy a talajkörnyezetre káros melléktermékeket termelnének. A szerves anyagot aerob vagy anaerob légzéssel bontó mikroszervezeteknek így együttesen fontos szerepük van abban, hogy a szerves anyag a talajban a kívánatos korhadási folyamaton menjen keresztül. Akkor ugyanis, amikor a talajba került szerves anyag hosszú időre kerül levegőtlen (anaerob) körülmények közé, amikor a légköri oxigén mellett már elfogynak azok az oxidált szervetlen anyagok is, amelyek lehetővé tehetnék az anaerob légzést, a szerves anyag fermentációs, rothadási folyamatokon kezd átalakulni. Ebben a folyamatban keletkező végtermékek toxikusok, a 1

2 talajéletet mérgezik, a talajélőlények életfolyamatait súlyosan károsítják. A rövid ideig levegőtlenné váló talajokban a rothadás azonban nem bontakozik ki azonnal. A kémiai degradáció folyamata két szálon fut, mineralizáció és humifikáció történik. A mineralizáció (ásványiasodás) során az elemek szerves kötésből ásványi kötésbe kerülnek, a N mobilizálódik, a tápelemek a növények számára hasznosíthatóvá válnak. A szerves trágyák (pl. istállótrágya, pillangós növényi maradványok) nitrogén vegyületei a mikroszervezetek révén több folyamaton keresztül alakulnak át szervetlen formává, a növények által hasznosítható nitrát- (NO3-) és ammónium (NH4+) ionná. A meleg és a nedves időjárás elősegíti ezt a folyamatot, így tavasszal és ősszel nagyobb a nitrátképződés, a nyári és téli hónapokban kisebb. A növények tápanyagellátása szempontjából így a nyári szárazság kedvezőtlen hatású lehet. A kémiai degradáció során nem mineralizálódott szerves anyag humifikálódik. A humifikáció során a szén a többi elemhez (O, H, S, N) mérten feldúsul. A szénatomok fokozatos átrendeződése következtében aromás gyűrűs szerkezetű, egymással egyre bonyolultabb rendszerekké összekapcsolódó poliaromás vegyületek alakulnak ki. Minél jobban előrehalad az anyagok átalakulása a humifikáció során, biológiailag annál nehezebben támadható, bontható vegyületek alakulnak ki. A humifikáció eredménye a humusz, a talaj szerves anyaga, amely különböző kémiai összetételű és fizikai viselkedésű szerves anyag keveréke. Kémiai eljárással (oldékonyság alapján) különböző humuszfrakciók különíthetők el, a fulvosavak, huminsavak és a humin. A kialakuló humuszanyagoknak, humuszfrakcióknak jelentőségük a gyakorlatban abban van, hogy nehezen degradálhatók, így hosszú életűek, és emiatt fontos szerepük van a talaj szerkezeti tulajdonságainak a befolyásolásában, kondicionálásában. Milyen tulajdonságai vannak a humusznak és milyen a hatása a talajra? A talaj humusztartalma befolyásolja a talajok színét. A talajok sötétebb színét elsősorban a humuszanyagok adják. A szín a talaj felmelegedésének ütemét és mértékét is meghatározza, és ezzel pl. a tavaszi munkálatok megkezdhetőségének az idejét is. A humuszban gazdagabb talajnak jobb a vízgazdálkodása, mivel a humuszanyagok saját tömegük többszörösének megfelelő mennyiségű nedvességet köthetnek meg. Javítja a talajok szerkezeti stabilitását, mivel a humusz kötőanyagként működik a talaj ásványi részei között, ezzel hozzájárul a stabilabb mikroaggregátumok kialakulásához. Ez elősegíti, hogy a talaj szerkezete nem romlik le olyan gyorsan pl. intenzívebb talajművelés hatására, vagy jobban ellenáll az rá ható degradációs folyamatoknak (erózió, defláció). A kedvező kationmegkötő és kicserélő képességének köszönhetően javítja a talajok tápanyag megkötő képességét és azzal a tápanyag és mikroelem ellátottságot. A humusz vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódik, ezáltal nem vagy csak csekély mértékben mosódik ki. Ez a tulajdonság a tápanyag megkötő képességgel párosulva csökkenti a tápanyagok kimosódását a talajból. Az általában 1-5% N-t tartalmazó humusz ugyanakkor a mineralizációnak is kiinduló anyaga, ezzel a talaj mikroszervezeteinek és a növényeknek energiát és tápanyagot szolgáltat. Itt érdemes megemlíteni, hogy az ásványi talajokon az összes N-tartalom 0,02-0,4% között ingadozik. A művelt talajrétegben azonban az összes nitrogénnek több mint 95%-a szerves kötésben van jelen és mennyisége a humusztartalommal arányos. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha nagyobb a talaj humusztartalma, akkor természetes nitrogénszolgáltató képessége is jobb. A talaj pufferkapacitását javítja, ezzel a talajt érő kedvezőtlen hatásokat tompítani tudja, pl. azokat, melyek a talaj kémhatását kedvezőtlenül befolyásolják, savanyítják. A talaj biológiai aktivitását serkenti, szerves molekulákkal történő kapcsolódása révén hormonokat és enzimeket aktivál. 2

3 Komposztálás A talajtermékenység javítás egyik lehetősége a komposztok alkalmazása. A komposzt földszerű, morzsalékos, sötétbarna színű, magas szerves anyag tartalmú (25 50%) anyag, amely különböző szerves hulladékokból aerob mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, állandó oxigén jelenlétében. Humifikált szerves anyagok, ásványi anyagok és mikrobiális termékek összessége. Stabil szerves anyag tartalma miatt a talajban jobban ellenáll a mikroorganizmusok lebontó tevékenységének. Nem kellemetlen szagú, nedvességtartalma 30 35%, kémhatása semleges (ph6 7). A komposztálás jelentősége, hogy a legkülönbözőbb szerves eredetű anyagok feldolgozhatók, ezzel a talaj termékenységének fenntartására alkalmas szerves anyag nyerhető. Komposztáláskor lejátszódó folyamatok A komposztálás irányított szerves anyag kezelési módszer, hasonlóan az istállótrágya kezeléséhez. A lejátszódó folyamatokat azáltal irányítjuk, hogy a lebomlási, átalakulási és felépítési folyamatokhoz megfelelő körülményeket biztosítunk és tartunk fent. A folyamat során aerob mikroorganizmusok tevékenysége révén, állandó levegőbiztosítása mellett, a különféle szerves anyagok egyszerűbb alkotóelemeikre esnek szét, a könnyen lebonthatók mineralizálódnak, míg a jobban ellenálló vegyületekből humuszanyagok keletkeznek. A folyamat exoterm, amely során nagymennyiségű hő keletkezik. A komposztálás talajbiológiai szempontból a korhadással azonosítható folyamat. A komposztálás során a természetes humuszképződési folyamatot próbáljuk meg mesterségesen előidézni. Időtartama függ a komposztálási eljárástól és a biztosított körülményektől. A komposztáláskor a lebomlási és átalakulási folyamatok állandó aerob körülmények között zajlanak le, így nem különböztethető meg oxidatív és reduktív szakasz. A szerves anyag átalakulása több lépcsőben megy végbe: Bevezető szakasz (1-2 nap): A könnyen bomló anyagok átalakulása megkezdődik, amely során termelődő hő a komposzthalom hőmérsékletét gyorsan megemeli (40 o C). Felmelegedési (termofil) szakasz (2-3 hét): A könnyen bontható szerves anyag lebontása fokozódik, melynek eredményeként a hőtermelés erőteljesebbé válik, a hőmérséklet tovább emelkedik o C-ra. Jelentős mértékű az ammónia felszabadulása, mely részben megkötődik, részben távozik a rendszerből, amitől nitrogén veszteség lép fel. A kémhatás lúgossá válik (ph 8-8,5). Ebben a szakaszban történik a komposzt csírátlanítása, a gyommagvak és patogén szervezetek fertőzőképességüket elveszítik. Átalakulási (mezofil) szakasz (3-4 hét): A könnyen bontható anyagok lebontásának befejeződése után, a nehezebben bontható anyagok (lignin, cellulóz, hemicellulóz) átalakulása válik meghatározóvá. A folyamatok sebessége lassul, mely a hőmérséklet csökkenésével jár együtt (45 o C), és mérséklődik a nitrogén veszteség. Érési szakasz (1-2 hónap): A hőmérséklet tovább csökken. A szerves anyag humifikálódása megy végbe, kialakul a kész komposzt. Kiindulási alapanyagok A komposztálás kiinduló nyersanyaga bármilyen szerves eredetű hulladék, melléktermék lehet, amely ökológiai gazdaságban keletkezett, vagy onnan származik: háztartási hulladék: gyümölcs- és zöldséghéj, tojáshéj, növényi ételmaradék, kerti hulladék: levágott fű, gally, lomb, növényi részek, gyomok, mezőgazdasági melléktermék: szármaradvány, istállótrágya, hígtrágya, stb. Nem kívánatos a szennyező- vagy idegen anyagok jelenléte az alapanyagokban, mivel azok a komposzt minőségének rontásán túl szennyezőek, vagy mérgezőek lehetnek. Potenciális szennyező források a növényvédőszerek, fertőtlenítő és állatgyógyászati készítmények, a toxikus nehézfémek. Az idegen anyagok (pl. üveg, zsineg, vas, beton, kő) nem mérgezőek ugyan, de nem bomlanak le, és a komposztálást nehezítik. 3

4 Az alapanyagok jellegüket tekintve alapvetően kétfélék lehetnek: nedves, zöld, lédús, friss, nitrogénben gazdag anyagok, amik könnyen lebomlanak, így például konyhai hulladék, frissen levágott fű, zöld és leveles hulladék a kertből (zöld anyagok), száraz, rostos, fás, gazdag széntartalmú anyagok, amik önmaguktól nehezen bomlanak le, mint a szalma, faforgács, száraz széna, kukorica- vagy napraforgószár, régi növényszárak (pl. káposztatorzsa) (barna anyagok). A jó komposztálás kulcsa, hogy jól keverjük össze ezt a kétfajta (zöld és barna) anyagot, amikor komposzthalmot készítünk belőlük. A nyersanyagok megfelelő keverésével el kell érni, hogy a kiindulási komposzt C/N aránya 25-30/1 legyen. A lebontást végző mikroorganizmusok energiaforrása a lebontandó szerves anyag. A szerves anyag szén és nitrogén tartalmának egymáshoz viszonyított aránya a komposztálás során jelentkező tápanyagveszteségek nagyságát meghatározza. Abban az esetben, ha a C/N arány túl szűk (kevés a szén aránya a nitrogénhez képest), a képződő nitrogén egy része ammónia formájában eltávozik, ami az intenzív ammónia szagról is felismerhető. Tág C/N aránynál pedig (nagy a szén aránya a nitrogénhez képest), a lebontási folyamat csak nagyon lassan indul be a nitrogén forrás hiánya, illetve szűkös jelenléte miatt. Az alapanyagok keveréke ne legyen hajlamos a tömörödésre. A rossz szerkezetű anyag a komposzthalom könnyű tömörödését idézi elő összerakás vagy keverés után, aminek következtében a rendszerből hamar elfogy az oxigén, és kedvezőtlen anaerob folyamatok indulhatnak el. A laza szerkezet viszont megfelelő és folyamatos levegőellátást biztosít. Célszerű 5 cm-nél nem nagyobbra aprított alapanyagokat a komposztba tenni. A nyersanyagok aprításával a mikroorganizmusok nagyobb felületen tudják a lebontási tevékenységet végezni, ezzel az átalakulási folyamatoknak a sebességét gyorsítani és időtartamát rövidíteni lehet. A komposztálandó nyersanyagok kiegészíthetők különböző segédanyagokkal is, melyek a komposzt minőségét javítják, a komposztálás folyamatát befolyásolják, tápanyagot szolgáltatnak, illetve talaj általános kondícióját javítják (kerti föld, érett komposzt, istállótrágya, vizelet, vérliszt, szaruliszt, csontliszt, fahamu, CaCO 3, kőzetliszt, agyagőrlemény, mikroorganizmusok, gyógynövény készítmények). Komposzt levegőellátása Folyamatos levegőellátást kell biztosítani az aerob körülmények kialakítása és fenntartása érdekében, amely alapfeltétele a korhadási folyamat lejátszódásának, és a megfelelő hőmérsékleti értékek kialakulásának, mely a csírátlanítást végzi. Ezt a komposztálandó anyag lazán rakásával, a halmok rendszeres átforgatásával, keverésével, a komposztban mesterséges légjáratok kialakításával lehet biztosítani. A levegőáramlásnak folyamatosnak és akadálytalannak kell lennie a halom szélétől a belsejéig. Különösen a komposztálás kezdeti szakaszában magas az oxigén igény. Átlevegőztetéskor a komposztban keletkező felesleges hő, vízgőz és gázok is eltávoznak, a forgatáskor a komposzt anyaga keveredik, homogenizálódik. A komposztálás során a korhadás mellett rothadás is lejátszódhat, ha a komposztban levegőtlen gócok alakulnak ki. Erre legnagyobb esély a halom belsejében van. Arra kell ügyelni, hogy az anaerob viszonyok lehetőleg ne alakuljanak ki, illetve ne váljanak uralkodóvá, tartóssá. Amennyiben a szerves anyag levegőtlen körülmények között bomlik, anaerob baktériumok szaporodnak el, melyek az oxigént a szerves vegyületekből redukció útján szerzik. Ilyenkor rothadás zajlik le, amelyet bűzös szag kísér, és a folyamat során nem szabadul fel annyi hő, mint az oxidációkor. Komposzt nedvességtartalma A mikroorganizmusok tevékenységéhez 40-60% nedvességtartalmat kell biztosítani. Nem kedvező, ha az alapanyag túl száraz, vagy túl nedves. Vízhiány esetén a mikroorganizmusok tevékenysége leáll. Túl magas nedvességtartalomnál viszont az oxigén kiszorul a pórusokból és anaerob viszonyok keletkezhetnek. A megfelelő nedvességtartalmat szárazabb és nedvesebb kiindulási alapanyagok keverésével és nedvesítéssel lehet biztosítani. A nedvességtartalom ellenőrzése és a nedvesítés különösen a zárt tartályokban fontos, ahol a csapadék nedvesítő hatásával nem lehet számolni. A 4

5 megfelelő nedvességtartalom egyszerűen az ún. marokpróbával ellenőrizhető. Ennek lényege, hogy a kezünkben a komposztanyagot összenyomjuk, és megfigyeljük viselkedését: nedvességtartalom optimális: az ujjaink között nem jön ki víz, de a komposzt összeáll, túl száraz: tenyerünkben a komposzt szétesik, túl nedves: víz folyik ki ujjaink közül. Komposzt hőmérséklete Az aerob viszonyok hatására a komposzt hőmérséklete megemelkedik. A megfelelő hőmérsékleti folyamatok biztosítják a komposzt sterilizálását, hiszen a mezőgazdasági alapanyagok gyakran tartalmaznak fertőző anyagokat (mikroorganizmusok, gyomok). A hőmérséklet túl alacsony szinten maradása miatt a szerves anyag fertőzőképes maradhat. Nem csak a hőmérséklet nagysága, hanem az időtartama is fontos. Magasabb hőmérséklet rövidebb idő alatt ér el olyan hatást, mint az alacsonyabb. A felmelegedési szakaszban a hőmérsékletnek legalább 55 0 C-ot el kell érnie, kedvező az C. A hőmérséklet alakulását állandóan nyomon kell követni. A halomban könnyen hőgócok alakulhatnak ki, ha a levegő áramlása nem megfelelő. A nagyon erős felmelegedés a mikroorganizmusok tevékenységének a megszűnését okozhatja (önsterilizálódás). 5

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a Bevezető go dolatok Magyarországon évente 4,6 millió tonna kommunális szilárd hulladék keletkezik 30 %-a biológiailag lebomló, újra hasznosítható Újrahasznosítás egyik módja a komposztálás Komposztálás:

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN

AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN KEOP-6.2.0/A/09-2010-0064 A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő

Részletesebben

A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás.

A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok zöme hazánkban még többnyire a kukákban végzi. Magyarországon

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104

Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 MEGHÍVÓ Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 Kedves Kápolnásnyéki Lakosok! Szeretettel meghívjuk Önöket a 2012. június 23-án 10.00-16.00.

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS SZERVES ÉS SZERVES ÁSVÁNYI TÁPANYAGOK www.hortiservice.hu www.italpollina.it ötlet... technológia... minőség... megoldás Összhangban a természettel Az Italpollina SPA, Európa

Részletesebben

KEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató

KEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató KEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

A háztartási hulladékok összetétele Papír 25% Műanyag 7% Üveg 10% Fém 8% Textília 10% por, hamu, 10% ásványi anyagok SZERVES ANYAGOK 30%

A háztartási hulladékok összetétele Papír 25% Műanyag 7% Üveg 10% Fém 8% Textília 10% por, hamu, 10% ásványi anyagok SZERVES ANYAGOK 30% A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak jelentős hányada, kb. 30%-a komposztálható

Részletesebben

RECYCLE konyhai mini komposztáló

RECYCLE konyhai mini komposztáló RECYCLE konyhai mini komposztáló Az RECYCLE konyhai mini komposztáló edény és a Bokashi komposzt starter egyedülálló lehetőséget nyitnak a háztartásokban keletkező konyhai hulladékok újrahasznosítására

Részletesebben

A komposztálás. Elmélete és gyakorlata. Készítette: Varga Istvánné

A komposztálás. Elmélete és gyakorlata. Készítette: Varga Istvánné A komposztálás Elmélete és gyakorlata Készítette: Varga Istvánné Áttekintés Törvényi háttér Komposztálás elmélete Miért fontos? Milyen előzményei vannak? Milyen előnyei vannak? Gyerekek fejlesztésben betöltött

Részletesebben

A biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag

A biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag A biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag Készítette: Kovács Zsolt - okl. környezetkutató 2013. október Anaerob erjesztés: A lényegében metánból álló biogáz a szerves

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

Minden, amit a komposztálásról tudni kell!

Minden, amit a komposztálásról tudni kell! Minden, amit a komposztálásról tudni kell! Szerkesztette: Berkecz Szilvia Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1 Mit nevezünk komposztálásnak?... 3 1.2 Mi is az a komposzt?... 3 1.3 Miért komposztáljunk?...

Részletesebben

TIPP MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A KOMPOSZTÁLÓ EDÉNY HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA MEKKORA HELYRE LESZ SZÜKSÉGEM?

TIPP MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A KOMPOSZTÁLÓ EDÉNY HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA MEKKORA HELYRE LESZ SZÜKSÉGEM? MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle,

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

Milyen felszerelésre lesz szükségem?

Milyen felszerelésre lesz szükségem? Milyen felszerelésre lesz szükségem? 1 Miért kezdjek el komposztálni? A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

A komposztálásról általában

A komposztálásról általában A komposztálásról általában Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkal, az ősszel kertből kikerülő elszáradt növénymaradványokkal.

Részletesebben

-komposztálás -biogáz nyerése

-komposztálás -biogáz nyerése SZILÁRD HULLADÉK -az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során keletkezik -forrásai: háztartások, ipar, mezőgazdaság stb. Osztályozás -égethető és nem égethető -komposztábilis (bomló) és nem komposztábilis

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Komposztálás 2 Miért jó a komposzt a talajnak? 3 A komposztképzõdés folyamata 4 A komposztálás alapanyagai 6 Mit ne tegyünk a komposztálóba 6 A komposztálás

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

Sáfrány Szilvia. A komposztálás

Sáfrány Szilvia. A komposztálás Sáfrány Szilvia A komposztálás Humusz, komposzt, komposztálás. Ezek olyan szavak, amikről már mindenki hallott. Azonban kevesen vannak azok, akik tudják, hogy miről van szó és tisztában vannak a jelentőségével.

Részletesebben

Polgármesteri köszöntő

Polgármesteri köszöntő Polgármesteri köszöntő Tisztelt Lakosok! Az elszállított hulladék mennyisége évről-évre nő: közös érdekünk, hogy ennek mértékét visszaszorítsuk. A keletkező szemét mennyiségét már a vásárláskor is tudjuk

Részletesebben

Komposztálás Felsőörsön

Komposztálás Felsőörsön Komposztálás Felsőörsön Miért kezdjek el komposztálni? A kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva a kiélt, tápanyaghiányos

Részletesebben

Agrogeo Kft. Biohulladékok és bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása a mezıgazdaságban és a környezetvédelemben

Agrogeo Kft. Biohulladékok és bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása a mezıgazdaságban és a környezetvédelemben Agrogeo Kft. Biohulladékok és bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása a mezıgazdaságban és a környezetvédelemben Az élhetı és fenntartható környezetért Tartalomjegyzék 2 Piacorientált K+F+I

Részletesebben

Olajtartalmú veszélyes hulladékok kezelése

Olajtartalmú veszélyes hulladékok kezelése Technológiai ismertető Olajtartalmú veszélyes hulladékok kezelése Készítette: Sáry Lajos Az ELMOLIGHT Bt., 1998-ban alakult. Cégünk az alternatív növénytápláláshoz szükséges humusztrágyák és kerti földek

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

Kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe. Előadó:Sáry Lajos

Kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe. Előadó:Sáry Lajos Kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe Előadó:Sáry Lajos A mezőgazdaság problémái napjainkban a talajok puffer- kapacitása, regeneráló-képessége hanyatlik a talajok elsavanyodása fokozódik

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Komposztálás a családban. - gyakorlati útmutató -

Komposztálás a családban. - gyakorlati útmutató - Komposztálás a családban - gyakorlati útmutató - Komposztálás a családban - gyakorlati útmutató - A komposztálás a legôsibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER Budapest 2007. október 11. készítmény neve: 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve: Biovéd 2005 Kft. 9923 Kemestaródfa, Kemesmáli út 23. telefon: 20/951-81-51, fax: 20/460-41-99 email: bioved@bioved.hu

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.25.) önkormányzati rendelete Az avar komposztálásáról és a kerti hulladékok égetéséről. ---------- --- o o._---- Balatonendréd község

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai

Részletesebben

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok. Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből

Részletesebben

Szeméthegyeken túl. szemétszedé s Dezsővel. Cihat Annamária Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola

Szeméthegyeken túl. szemétszedé s Dezsővel. Cihat Annamária Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Szeméthegyeken túl. szemétszedé s Dezsővel Cihat Annamária Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Hulladék vagy szemét? Segíts eldönteni! EZT NE! Hulladékok csoportosítása Keletkezés helye

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu

Részletesebben

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás Komposzt elıáll llítása különbk nbözı eredető szerves hulladékok, valamint szennyvíziszap ziszap felhasználásával Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét 2009. április 15. Helyzetbemutatás Az

Részletesebben

Aktív Oxigén és Negatív Ion Egészségügyi betét Kétszeres gondoskodás, kétszeres kényelem. Megnyugtat és kényelmet biztosít!

Aktív Oxigén és Negatív Ion Egészségügyi betét Kétszeres gondoskodás, kétszeres kényelem. Megnyugtat és kényelmet biztosít! Aktív Oxigén és Negatív Ion Egészségügyi betét Kétszeres gondoskodás, kétszeres kényelem Megnyugtat és kényelmet biztosít! Sebezhetőség a nehéz napokon A WHO adatai szerint a nőgyógyászati problémák 63%-át

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm az. II. Földész Fórum. minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm az. II. Földész Fórum. minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm az II. Földész Fórum minden résztvevőjét Az egységes piac elvárásai a biotermelőkkel szemben az Unióban A Biokultúra Szövetség harminc éves tapasztalatai a környezetóvó gazdálkodás

Részletesebben

www.komposztaljunk.hu

www.komposztaljunk.hu ,,, komposztalasi tanacsok a Gaja Kornyezetvedo.. Egyesulettol,.. www.komposztaljunk.hu 2. Köszönto Kedves komposztáló Barátaim! Örömmel tölt el a tudat, hogy ez a kis útmutató segítséget nyújthat a hulladékok

Részletesebben

Környezet- és egészségbarát növényvédelem

Környezet- és egészségbarát növényvédelem Környezet- és egészségbarát növényvédelem Pál János Levegő Munkacsoport Gazdafórum Túrkeve, 2006. május 23. Iparszerű növényvédelem Elvek: célja a teljes kártevőmentesség elérése előnyben részesíti a hosszú

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/1. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/1. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2011/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2011. szeptember október Készítette: AGROWATT KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ építkezési

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/3. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/3. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. július - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI 1. ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA

ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI 1. ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI 1. ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA A komposztálás szelektíven gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/1. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/1. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. január - március Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Biológiailag lebomló anyagok házi komposztálása

Biológiailag lebomló anyagok házi komposztálása HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Biológiailag lebomló anyagok házi komposztálása Tárgyszavak: műanyag; hulladék; biológiai lebontás; komposztálás; technológia; csomagolóanyag; Németország.

Részletesebben

Gyártmánylap. Kakaós csiga 100 g. Érvényesség kezdete: 2012.05.16. Érvényesség vége: I. Az élelmiszer-előállító

Gyártmánylap. Kakaós csiga 100 g. Érvényesség kezdete: 2012.05.16. Érvényesség vége: I. Az élelmiszer-előállító Gyártmánylap Érvényesség kezdete: 2012.05.16. Érvényesség vége: I. Az élelmiszer-előállító 1. Az élelmiszer-előállító neve, székhelyének címe: Annamajori Kft. Baracska Annamajor 1. 2471 2. Az élelmiszer

Részletesebben

Komposztálás, biogáztermelés Dr. Kocsis, István

Komposztálás, biogáztermelés Dr. Kocsis, István Komposztálás, biogáztermelés Dr. Kocsis, István Komposztálás, biogáztermelés Dr. Kocsis, István Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

Mikroelemek a zöldségtermesztésben

Mikroelemek a zöldségtermesztésben Mikroelemek a zöldségtermesztésben A növényeknek a növekedéshez különböző tápelemekre van szükségük. Ezeket aktívan veszik fel a levegőből, illetve a talajból és átalakított formában beépítik a szervezetükbe.

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS

Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS HULLADÉKFELDOLGOZÁS 1. óra Környezetvédelemhulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba Átfogó kép hulladék feldolgozásról,

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Plazma elektron spray ionizáló rendszer

Plazma elektron spray ionizáló rendszer Plazma elektron spray ionizáló rendszer tartalom Ismertetés 2... Fő funkciók 5... Jellemzők 7... Üzemmódok és alkalmazás 9... Tesztek és tanúsítványok 10... Technikai adatok 12... Csomagolás 13... 1. Ismertetés

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

Készítette: Bruder Júlia

Készítette: Bruder Júlia Készítette: Bruder Júlia tápanyagok ballasztanyagok alaptápanyagok védőtápanyagok járulékos tápanyagok fehérjék zsiradékok szénhidrátok ALAPTÁPANYAGOK FEHÉRJÉK ZSIRADÉKOK SZÉNHIDRÁTOK Sejtépítők Energiát

Részletesebben

Az egészséges élet innen kezdődik

Az egészséges élet innen kezdődik Az egészséges élet innen kezdődik Természetes baktériumölő hatóanyag Az ózont (O 3 ) erős oxidáló hatóanyagként tartják számon. Oxidációs folyamatai révén, amelyek a sejtek membránját pusztítják, megsemmisíti

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről. A rendelet hatálya

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről. A rendelet hatálya 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben