ECOVOC 3. tesztképzés Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ECOVOC 3. tesztképzés 2013.04.09. Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI"

Átírás

1 ECOVOC 3. tesztképzés Komposztálás Tirczka Imre SZIE-MKK-KTI Talajtermékenység fenntartása ökológiai gazdálkodásban Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk, s a cél az legyen, hogy egy szál szalma vagy egyéb szerves anyag se menjen veszendőbe, hanem minden szerves maradék belekerüljön az üzem szervesanyag-körfolyamatába. (Kemenesy Ernő A földművelés irányelvei, 1961). A fenti idézet ma is aktuális, különösen azok számára, akik ökológiai gazdálkodás vagy a fenntartható gazdálkodás gyakorlati megvalósításában gondolkoznak, illetve már azt folytatnak. Ebben az idézetben minden benne van, amit érdemes megszívlelni a talajtermékenység fenntartása során. Az ökológiai gazdálkodás Európai Uniós szabályozása -a Tanács 834/2007/EK rendelete-az alábbiakat írja, párhuzamba állítva Kemenesy idézetével: az ökológiai növénytermesztés során olyan földművelési és növénytermesztési gyakorlatot kell alkalmazni, amely fenntartja vagy növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozza a talajstabilitást és a talaj biodiverzitását, valamint megelőzi a talajtömörödést és a talajeróziót; a talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni, amely magában foglalja a pillangósokat és más zöldtrágyanövényeket, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó mindkét esetben lehetőség szerint komposztáltszerves anyagok alkalmazásával (12. cikk (1) a), b)). Az ökológiai gazdálkodás során le kell mondani a szintetikus, könnyen oldódó műtrágyák használatáról. A gazdálkodás során nem közvetlenül a növényeket trágyázzuk, hanem a talajba dolgozott különböző szerves anyagokkal a talaj mikroorganizmusait látjuk el tápanyaggal és energiával, és azok szerves anyag átalakító tevékenysége révén felvehetővé váló tápanyagokat veszik fel a növények. Mi történik a talajba dolgozott szerves anyaggal? A talajba vagy a talaj felszínére kerülő szerves anyag (istállótrágya, komposzt, növényi maradványok, zöldtrágya) először fizikai degradáción megy keresztül, a makro- és mezofauna segítségével. Ez a szerves anyag aprítását, a felület nagyobbítását jelenti. A felaprított szerves struktúrát a baktériumok könnyebben megtámadhatják és ásványosíthatják. A szerves anyag felaprítása nélkül a kémiai degradáció nagyon lassan, vontatottan megy végbe. A következő lépésben a szerves anyag kémiai degradációja történik, amit mikroorganizmusok végeznek. Ebben a folyamatban legnagyobb szerepük azon mikroszervezeteknek van, melyek a szeres vegyületeket légköri oxigén jelenlétében bontják (pl. cellulózbontók, ligninbontók). Ezek az aerob légző mikroszervezetek fontos szerepet töltenek be a növényi tápelemeknek szerves kötésből ásványi kötésbe vitelében, a növények számára felvehetővé tételében, a talajok szerves anyag háztartásában. Amennyiben a talajunk vagy annak szintjei átmenetileg oxigénhiányossá válnak (pl. talajtömörödés, víznyomás miatt), szerephez jutnak azon mikroszervezetek, melyek a szerves anyagok lebontásához nem a légköri oxigént használják, hanem az oxidált szervetlen vegyületekben lévő oxigént, pl. a nitrát vagy szulfát légzők. Ezzel az anaerob légzéssel azonban nem lehet olyan sokféle szerves vegyületet hasznosítani, mint a légköri oxigénnel. Ezen mikroszervezetek jelentősége azonban az átlevegőzetlen talajokban nagy, mert ezekben még élénk ásványosítást végeznek anélkül, hogy a gyökerekre vagy a talajkörnyezetre káros melléktermékeket termelnének. A szerves anyagot aerob vagy anaerob légzéssel bontó mikroszervezeteknek így együttesen fontos szerepük van abban, hogy a szerves anyag a talajban a kívánatos korhadási folyamaton menjen keresztül. Akkor ugyanis, amikor a talajba került szerves anyag hosszú időre kerül levegőtlen (anaerob) körülmények közé, amikor a légköri oxigén mellett már elfogynak azok az oxidált szervetlen anyagok is, amelyek lehetővé tehetnék az anaerob légzést, a szerves anyag fermentációs, rothadási folyamatokon kezd átalakulni. Ebben a folyamatban keletkező végtermékek toxikusok, a 1

2 talajéletet mérgezik, a talajélőlények életfolyamatait súlyosan károsítják. A rövid ideig levegőtlenné váló talajokban a rothadás azonban nem bontakozik ki azonnal. A kémiai degradáció folyamata két szálon fut, mineralizáció és humifikáció történik. A mineralizáció (ásványiasodás) során az elemek szerves kötésből ásványi kötésbe kerülnek, a N mobilizálódik, a tápelemek a növények számára hasznosíthatóvá válnak. A szerves trágyák (pl. istállótrágya, pillangós növényi maradványok) nitrogén vegyületei a mikroszervezetek révén több folyamaton keresztül alakulnak át szervetlen formává, a növények által hasznosítható nitrát- (NO3-) és ammónium (NH4+) ionná. A meleg és a nedves időjárás elősegíti ezt a folyamatot, így tavasszal és ősszel nagyobb a nitrátképződés, a nyári és téli hónapokban kisebb. A növények tápanyagellátása szempontjából így a nyári szárazság kedvezőtlen hatású lehet. A kémiai degradáció során nem mineralizálódott szerves anyag humifikálódik. A humifikáció során a szén a többi elemhez (O, H, S, N) mérten feldúsul. A szénatomok fokozatos átrendeződése következtében aromás gyűrűs szerkezetű, egymással egyre bonyolultabb rendszerekké összekapcsolódó poliaromás vegyületek alakulnak ki. Minél jobban előrehalad az anyagok átalakulása a humifikáció során, biológiailag annál nehezebben támadható, bontható vegyületek alakulnak ki. A humifikáció eredménye a humusz, a talaj szerves anyaga, amely különböző kémiai összetételű és fizikai viselkedésű szerves anyag keveréke. Kémiai eljárással (oldékonyság alapján) különböző humuszfrakciók különíthetők el, a fulvosavak, huminsavak és a humin. A kialakuló humuszanyagoknak, humuszfrakcióknak jelentőségük a gyakorlatban abban van, hogy nehezen degradálhatók, így hosszú életűek, és emiatt fontos szerepük van a talaj szerkezeti tulajdonságainak a befolyásolásában, kondicionálásában. Milyen tulajdonságai vannak a humusznak és milyen a hatása a talajra? A talaj humusztartalma befolyásolja a talajok színét. A talajok sötétebb színét elsősorban a humuszanyagok adják. A szín a talaj felmelegedésének ütemét és mértékét is meghatározza, és ezzel pl. a tavaszi munkálatok megkezdhetőségének az idejét is. A humuszban gazdagabb talajnak jobb a vízgazdálkodása, mivel a humuszanyagok saját tömegük többszörösének megfelelő mennyiségű nedvességet köthetnek meg. Javítja a talajok szerkezeti stabilitását, mivel a humusz kötőanyagként működik a talaj ásványi részei között, ezzel hozzájárul a stabilabb mikroaggregátumok kialakulásához. Ez elősegíti, hogy a talaj szerkezete nem romlik le olyan gyorsan pl. intenzívebb talajművelés hatására, vagy jobban ellenáll az rá ható degradációs folyamatoknak (erózió, defláció). A kedvező kationmegkötő és kicserélő képességének köszönhetően javítja a talajok tápanyag megkötő képességét és azzal a tápanyag és mikroelem ellátottságot. A humusz vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódik, ezáltal nem vagy csak csekély mértékben mosódik ki. Ez a tulajdonság a tápanyag megkötő képességgel párosulva csökkenti a tápanyagok kimosódását a talajból. Az általában 1-5% N-t tartalmazó humusz ugyanakkor a mineralizációnak is kiinduló anyaga, ezzel a talaj mikroszervezeteinek és a növényeknek energiát és tápanyagot szolgáltat. Itt érdemes megemlíteni, hogy az ásványi talajokon az összes N-tartalom 0,02-0,4% között ingadozik. A művelt talajrétegben azonban az összes nitrogénnek több mint 95%-a szerves kötésben van jelen és mennyisége a humusztartalommal arányos. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha nagyobb a talaj humusztartalma, akkor természetes nitrogénszolgáltató képessége is jobb. A talaj pufferkapacitását javítja, ezzel a talajt érő kedvezőtlen hatásokat tompítani tudja, pl. azokat, melyek a talaj kémhatását kedvezőtlenül befolyásolják, savanyítják. A talaj biológiai aktivitását serkenti, szerves molekulákkal történő kapcsolódása révén hormonokat és enzimeket aktivál. 2

3 Komposztálás A talajtermékenység javítás egyik lehetősége a komposztok alkalmazása. A komposzt földszerű, morzsalékos, sötétbarna színű, magas szerves anyag tartalmú (25 50%) anyag, amely különböző szerves hulladékokból aerob mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, állandó oxigén jelenlétében. Humifikált szerves anyagok, ásványi anyagok és mikrobiális termékek összessége. Stabil szerves anyag tartalma miatt a talajban jobban ellenáll a mikroorganizmusok lebontó tevékenységének. Nem kellemetlen szagú, nedvességtartalma 30 35%, kémhatása semleges (ph6 7). A komposztálás jelentősége, hogy a legkülönbözőbb szerves eredetű anyagok feldolgozhatók, ezzel a talaj termékenységének fenntartására alkalmas szerves anyag nyerhető. Komposztáláskor lejátszódó folyamatok A komposztálás irányított szerves anyag kezelési módszer, hasonlóan az istállótrágya kezeléséhez. A lejátszódó folyamatokat azáltal irányítjuk, hogy a lebomlási, átalakulási és felépítési folyamatokhoz megfelelő körülményeket biztosítunk és tartunk fent. A folyamat során aerob mikroorganizmusok tevékenysége révén, állandó levegőbiztosítása mellett, a különféle szerves anyagok egyszerűbb alkotóelemeikre esnek szét, a könnyen lebonthatók mineralizálódnak, míg a jobban ellenálló vegyületekből humuszanyagok keletkeznek. A folyamat exoterm, amely során nagymennyiségű hő keletkezik. A komposztálás talajbiológiai szempontból a korhadással azonosítható folyamat. A komposztálás során a természetes humuszképződési folyamatot próbáljuk meg mesterségesen előidézni. Időtartama függ a komposztálási eljárástól és a biztosított körülményektől. A komposztáláskor a lebomlási és átalakulási folyamatok állandó aerob körülmények között zajlanak le, így nem különböztethető meg oxidatív és reduktív szakasz. A szerves anyag átalakulása több lépcsőben megy végbe: Bevezető szakasz (1-2 nap): A könnyen bomló anyagok átalakulása megkezdődik, amely során termelődő hő a komposzthalom hőmérsékletét gyorsan megemeli (40 o C). Felmelegedési (termofil) szakasz (2-3 hét): A könnyen bontható szerves anyag lebontása fokozódik, melynek eredményeként a hőtermelés erőteljesebbé válik, a hőmérséklet tovább emelkedik o C-ra. Jelentős mértékű az ammónia felszabadulása, mely részben megkötődik, részben távozik a rendszerből, amitől nitrogén veszteség lép fel. A kémhatás lúgossá válik (ph 8-8,5). Ebben a szakaszban történik a komposzt csírátlanítása, a gyommagvak és patogén szervezetek fertőzőképességüket elveszítik. Átalakulási (mezofil) szakasz (3-4 hét): A könnyen bontható anyagok lebontásának befejeződése után, a nehezebben bontható anyagok (lignin, cellulóz, hemicellulóz) átalakulása válik meghatározóvá. A folyamatok sebessége lassul, mely a hőmérséklet csökkenésével jár együtt (45 o C), és mérséklődik a nitrogén veszteség. Érési szakasz (1-2 hónap): A hőmérséklet tovább csökken. A szerves anyag humifikálódása megy végbe, kialakul a kész komposzt. Kiindulási alapanyagok A komposztálás kiinduló nyersanyaga bármilyen szerves eredetű hulladék, melléktermék lehet, amely ökológiai gazdaságban keletkezett, vagy onnan származik: háztartási hulladék: gyümölcs- és zöldséghéj, tojáshéj, növényi ételmaradék, kerti hulladék: levágott fű, gally, lomb, növényi részek, gyomok, mezőgazdasági melléktermék: szármaradvány, istállótrágya, hígtrágya, stb. Nem kívánatos a szennyező- vagy idegen anyagok jelenléte az alapanyagokban, mivel azok a komposzt minőségének rontásán túl szennyezőek, vagy mérgezőek lehetnek. Potenciális szennyező források a növényvédőszerek, fertőtlenítő és állatgyógyászati készítmények, a toxikus nehézfémek. Az idegen anyagok (pl. üveg, zsineg, vas, beton, kő) nem mérgezőek ugyan, de nem bomlanak le, és a komposztálást nehezítik. 3

4 Az alapanyagok jellegüket tekintve alapvetően kétfélék lehetnek: nedves, zöld, lédús, friss, nitrogénben gazdag anyagok, amik könnyen lebomlanak, így például konyhai hulladék, frissen levágott fű, zöld és leveles hulladék a kertből (zöld anyagok), száraz, rostos, fás, gazdag széntartalmú anyagok, amik önmaguktól nehezen bomlanak le, mint a szalma, faforgács, száraz széna, kukorica- vagy napraforgószár, régi növényszárak (pl. káposztatorzsa) (barna anyagok). A jó komposztálás kulcsa, hogy jól keverjük össze ezt a kétfajta (zöld és barna) anyagot, amikor komposzthalmot készítünk belőlük. A nyersanyagok megfelelő keverésével el kell érni, hogy a kiindulási komposzt C/N aránya 25-30/1 legyen. A lebontást végző mikroorganizmusok energiaforrása a lebontandó szerves anyag. A szerves anyag szén és nitrogén tartalmának egymáshoz viszonyított aránya a komposztálás során jelentkező tápanyagveszteségek nagyságát meghatározza. Abban az esetben, ha a C/N arány túl szűk (kevés a szén aránya a nitrogénhez képest), a képződő nitrogén egy része ammónia formájában eltávozik, ami az intenzív ammónia szagról is felismerhető. Tág C/N aránynál pedig (nagy a szén aránya a nitrogénhez képest), a lebontási folyamat csak nagyon lassan indul be a nitrogén forrás hiánya, illetve szűkös jelenléte miatt. Az alapanyagok keveréke ne legyen hajlamos a tömörödésre. A rossz szerkezetű anyag a komposzthalom könnyű tömörödését idézi elő összerakás vagy keverés után, aminek következtében a rendszerből hamar elfogy az oxigén, és kedvezőtlen anaerob folyamatok indulhatnak el. A laza szerkezet viszont megfelelő és folyamatos levegőellátást biztosít. Célszerű 5 cm-nél nem nagyobbra aprított alapanyagokat a komposztba tenni. A nyersanyagok aprításával a mikroorganizmusok nagyobb felületen tudják a lebontási tevékenységet végezni, ezzel az átalakulási folyamatoknak a sebességét gyorsítani és időtartamát rövidíteni lehet. A komposztálandó nyersanyagok kiegészíthetők különböző segédanyagokkal is, melyek a komposzt minőségét javítják, a komposztálás folyamatát befolyásolják, tápanyagot szolgáltatnak, illetve talaj általános kondícióját javítják (kerti föld, érett komposzt, istállótrágya, vizelet, vérliszt, szaruliszt, csontliszt, fahamu, CaCO 3, kőzetliszt, agyagőrlemény, mikroorganizmusok, gyógynövény készítmények). Komposzt levegőellátása Folyamatos levegőellátást kell biztosítani az aerob körülmények kialakítása és fenntartása érdekében, amely alapfeltétele a korhadási folyamat lejátszódásának, és a megfelelő hőmérsékleti értékek kialakulásának, mely a csírátlanítást végzi. Ezt a komposztálandó anyag lazán rakásával, a halmok rendszeres átforgatásával, keverésével, a komposztban mesterséges légjáratok kialakításával lehet biztosítani. A levegőáramlásnak folyamatosnak és akadálytalannak kell lennie a halom szélétől a belsejéig. Különösen a komposztálás kezdeti szakaszában magas az oxigén igény. Átlevegőztetéskor a komposztban keletkező felesleges hő, vízgőz és gázok is eltávoznak, a forgatáskor a komposzt anyaga keveredik, homogenizálódik. A komposztálás során a korhadás mellett rothadás is lejátszódhat, ha a komposztban levegőtlen gócok alakulnak ki. Erre legnagyobb esély a halom belsejében van. Arra kell ügyelni, hogy az anaerob viszonyok lehetőleg ne alakuljanak ki, illetve ne váljanak uralkodóvá, tartóssá. Amennyiben a szerves anyag levegőtlen körülmények között bomlik, anaerob baktériumok szaporodnak el, melyek az oxigént a szerves vegyületekből redukció útján szerzik. Ilyenkor rothadás zajlik le, amelyet bűzös szag kísér, és a folyamat során nem szabadul fel annyi hő, mint az oxidációkor. Komposzt nedvességtartalma A mikroorganizmusok tevékenységéhez 40-60% nedvességtartalmat kell biztosítani. Nem kedvező, ha az alapanyag túl száraz, vagy túl nedves. Vízhiány esetén a mikroorganizmusok tevékenysége leáll. Túl magas nedvességtartalomnál viszont az oxigén kiszorul a pórusokból és anaerob viszonyok keletkezhetnek. A megfelelő nedvességtartalmat szárazabb és nedvesebb kiindulási alapanyagok keverésével és nedvesítéssel lehet biztosítani. A nedvességtartalom ellenőrzése és a nedvesítés különösen a zárt tartályokban fontos, ahol a csapadék nedvesítő hatásával nem lehet számolni. A 4

5 megfelelő nedvességtartalom egyszerűen az ún. marokpróbával ellenőrizhető. Ennek lényege, hogy a kezünkben a komposztanyagot összenyomjuk, és megfigyeljük viselkedését: nedvességtartalom optimális: az ujjaink között nem jön ki víz, de a komposzt összeáll, túl száraz: tenyerünkben a komposzt szétesik, túl nedves: víz folyik ki ujjaink közül. Komposzt hőmérséklete Az aerob viszonyok hatására a komposzt hőmérséklete megemelkedik. A megfelelő hőmérsékleti folyamatok biztosítják a komposzt sterilizálását, hiszen a mezőgazdasági alapanyagok gyakran tartalmaznak fertőző anyagokat (mikroorganizmusok, gyomok). A hőmérséklet túl alacsony szinten maradása miatt a szerves anyag fertőzőképes maradhat. Nem csak a hőmérséklet nagysága, hanem az időtartama is fontos. Magasabb hőmérséklet rövidebb idő alatt ér el olyan hatást, mint az alacsonyabb. A felmelegedési szakaszban a hőmérsékletnek legalább 55 0 C-ot el kell érnie, kedvező az C. A hőmérséklet alakulását állandóan nyomon kell követni. A halomban könnyen hőgócok alakulhatnak ki, ha a levegő áramlása nem megfelelő. A nagyon erős felmelegedés a mikroorganizmusok tevékenységének a megszűnését okozhatja (önsterilizálódás). 5

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Házikerti. komposztálás. telei

Házikerti. komposztálás. telei Komposztálás Házikerti és s közössk sségi komposztálás Bezeczky-Bagi Beáta Magyar Minőségi Komposzt Társaság Komposztálásnak - a pontos definíció alapján - az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag bontható

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga A talajmorzsa Ásványi alkotók (homok) Szerves alkotók (humusz) Pórusrendszer levegıvel/vízzel kitöltve Humusz feldúsulási zóna ( humuszköpeny ) Gyökércsúcs

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a Bevezető go dolatok Magyarországon évente 4,6 millió tonna kommunális szilárd hulladék keletkezik 30 %-a biológiailag lebomló, újra hasznosítható Újrahasznosítás egyik módja a komposztálás Komposztálás:

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth

Részletesebben

A komposztálásr. harmadszor

A komposztálásr. harmadszor A komposztálásr sról harmadszor Összefoglaló,, emlékeztet keztető A komposztálás s szakaszai A komposztálás során különböző mikroés makroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok egyszerű

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS HULLADÉK ÉS SZEMÉT Hulladék - az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok melyeket már nem tudnak/akarnak felhasználni. Kezeléséről

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

Komposzt is érték! A helyben végzett komposztálás elmélete és gyakorlata. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Komposzt is érték! A helyben végzett komposztálás elmélete és gyakorlata. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Komposzt is érték! A helyben végzett komposztálás elmélete és gyakorlata Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Jelentősége Összes mennyiség 2015-ben: 3 709 ezer tonna Veszélyes hulladék 1% Papír 13% Egyéb

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás.

A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok zöme hazánkban még többnyire a kukákban végzi. Magyarországon

Részletesebben

A Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013.

A Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013. A Greenman Probiotikus Mikroorganizmusok és a Greenman Technológia 2013. Életünk és a mikróbavilág 1 g talaj 40 millió db mikroorganizmus 1 ml tóvíz 1 millió db mikroorganizmus Emberi emésztőrendszer mikróbái

Részletesebben

Komposztálás Hogy is csináljam?

Komposztálás Hogy is csináljam? Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten

Részletesebben

A hulladék hasznosításának legősibb módja a komposztálás

A hulladék hasznosításának legősibb módja a komposztálás A hulladék hasznosításának legősibb módja a komposztálás A biohulladék elkülönítése és kezelése Egy magyarországi lakos átlagos éves hulladéktermelése meghaladhatja a 430 kg-ot. Ennek akár 45%-a is állhat

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN

AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN KEOP-6.2.0/A/09-2010-0064 A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő

Részletesebben

A komposztálható és a háztartási hulladékok aránya

A komposztálható és a háztartási hulladékok aránya Zöld Kör, 2006 A komposztálható és a háztartási hulladékok aránya A komposzt fogalma A komposzt olyan szerves trágya, amely szilárd és folyékony szerves hulladék anyagokból, továbbá célszerűség szerint

Részletesebben

Talajminőségi tényezők II.

Talajminőségi tényezők II. Talajminőségi tényezők II. Alkalmazkodó talajművelés 2. gyakorlat AM MSc I. PósaBarnabás Posa.Barnabas@mkk.szie.hu Talajminőség II. szervesanyag Szervesanyag humusz: biológiai folyamatok anyag- és energiatartaléka,

Részletesebben

Kérdések komposztálásról. 2. Környezetbarát módszer-e az, hogy a zöld hulladékot elégetjük?

Kérdések komposztálásról. 2. Környezetbarát módszer-e az, hogy a zöld hulladékot elégetjük? Kérdések komposztálásról 1. Milyen élőlények segítik a komposztálást? a, gombák, baktériumok, férgek b, vírusok, lótetűk, sugárgombák c, baktériumok, tetvek, kérészek és medveállatkák 2. Környezetbarát

Részletesebben

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési

Részletesebben

STRESSZTŰRŐ JÖVŐ A JELENLEGI NÖVÉNYTERMESZTÉS NEM KÉPES TARTANI A LÉPÉST A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK FOLYAMATOS VÁLTOZÁSAIVAL.

STRESSZTŰRŐ JÖVŐ A JELENLEGI NÖVÉNYTERMESZTÉS NEM KÉPES TARTANI A LÉPÉST A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK FOLYAMATOS VÁLTOZÁSAIVAL. STRESSZTŰRŐ JÖVŐ A JELENLEGI NÖVÉNYTERMESZTÉS NEM KÉPES TARTANI A LÉPÉST A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK FOLYAMATOS VÁLTOZÁSAIVAL. A KÉRDÉS ADOTT. HOGYAN URALJUK A VÁLTOZÁSOKAT ÉS MIT TEGYÜNK ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY

Részletesebben

Komposztálás az óvodákban, iskolákban!? A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával valósult meg.

Komposztálás az óvodákban, iskolákban!? A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával valósult meg. Komposztálás az óvodákban, iskolákban!? A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával valósult meg. A mai nap menete Miről lesz szó? Humusz Szövetség Kisfilmek Komposztálás

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

ProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal

ProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal ProNatura Manufaktúra Kft. Tudatos talajregenerálás, talajerő növelés ProHuminnal Mi a ProHumin? A ProHumin egy talajkondicionáló készítmény, koncentrátum, amely oldott (humát-, és fulvát) formában tartalmaz

Részletesebben

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben

Részletesebben

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104

Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 MEGHÍVÓ Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 Kedves Kápolnásnyéki Lakosok! Szeretettel meghívjuk Önöket a 2012. június 23-án 10.00-16.00.

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Mi kell a hatékony komposztáláshoz?

Mi kell a hatékony komposztáláshoz? Mi kell a hatékony komposztáláshoz? Az edényzet elhelyezése Megfelelő kiindulási anyagok A megfelelő homogenitás, - halomba rakás, - nedvességtartalom A komposzt átforgatása A komposztáló gondozása A megfelelő

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

KomposzTanoda. Tudj meg többet a komposztálásról! Kisokos kezdő komposztálóknak

KomposzTanoda. Tudj meg többet a komposztálásról! Kisokos kezdő komposztálóknak I S K O L Á S O K N A K Tudj meg többet a komposztálásról! Kisokos kezdő komposztálóknak 2 0 1 8 Mi így komposztálunk A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. az a közszolgáltató vállalat,

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)

Részletesebben

Talajmunkálatok megfelelő nedvességi állapotában

Talajmunkálatok megfelelő nedvességi állapotában Talajmunkálatok Arra kell figyelnünk, hogy a talaj megfelelő nedvességi állapotában végezzük el ezeket a munkálatokat, illetve a nedves talajokon kerüljük a taposást. Nem is gondolnánk, de egy nedves talajon

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS SZERVES ÉS SZERVES ÁSVÁNYI TÁPANYAGOK www.hortiservice.hu www.italpollina.it ötlet... technológia... minőség... megoldás Összhangban a természettel Az Italpollina SPA, Európa

Részletesebben

Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet

Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet Éghajlatbarát mez gazdaság? Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet A konvencionális mezőgazdaság éghajlati összefüggései I. Kibocsátások Energiafelhasználással összefüggő kibocsátások

Részletesebben

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban Tárgyszavak: komposztálás; komposztálóüzem; polietilén; tárolótartály;

Részletesebben

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon

Részletesebben

alábbi komposztáló ládáink felgyorsítják a folyamatokat, és esztétikailag is illenek bármelyik kis- vagy nagy kertbe!

alábbi komposztáló ládáink felgyorsítják a folyamatokat, és esztétikailag is illenek bármelyik kis- vagy nagy kertbe! KOMPOSZTÁLÓ LÁDÁK ÉS KONYHAI KOMPOSZTÁLÁS KERTBEN A kertben történő komposztálás egyre elterjedtebb, és ha komposztálunk, tegyük azt stílusosan! A komposzhalom már elavult megoldás: alábbi komposztáló

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Kutató mérnök (Elmolight Bt.) Kukely.katalin@elmolight.hu

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Kutató mérnök (Elmolight Bt.) Kukely.katalin@elmolight.hu 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A szennyvíziszap mint alapanyag Erdei-Kukely Katalin Kutató mérnök (Elmolight Bt.) Kukely.katalin@elmolight.hu A szennyvíziszap

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

HASZNÁLATI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY HÁZI KOMPOSZTÁLÁSHOZ. KEOP-6.2.0/A-09-2010-0099 Házi komposztálás népszerősítése Balatonmáriafürdın

HASZNÁLATI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY HÁZI KOMPOSZTÁLÁSHOZ. KEOP-6.2.0/A-09-2010-0099 Házi komposztálás népszerősítése Balatonmáriafürdın HASZNÁLATI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY HÁZI KOMPOSZTÁLÁSHOZ KEOP-6.2.0/A-09-2010-0099 Házi komposztálás népszerősítése Balatonmáriafürdın A projekt fıbb adatai: A projekt megnevezése: Házi komposztálás népszerősítése

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár MMK Környezetvédelmi Tagozat 2016. január 20. Problémafelvetés

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

Komposztálás a közfoglalkoztatásban

Komposztálás a közfoglalkoztatásban Komposztálás a közfoglalkoztatásban Az önkormányzatok különleges komposztálási technológiával bővíthetik közfoglalkoztatási programjaikat. A Compastor által kínált lehetőség értékteremtő, költséghatékony

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

RECYCLE konyhai mini komposztáló

RECYCLE konyhai mini komposztáló RECYCLE konyhai mini komposztáló Az RECYCLE konyhai mini komposztáló edény és a Bokashi komposzt starter egyedülálló lehetőséget nyitnak a háztartásokban keletkező konyhai hulladékok újrahasznosítására

Részletesebben

KEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató

KEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató KEOP-6.2.0/A-2008-0030 Házi komposztálás mintaprojekt Kemenesmihályfán Gyakorlati útmutató A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁSI ÚTMUTATÓ

KOMPOSZTÁLÁSI ÚTMUTATÓ KOMPOSZTÁLÁSI ÚTMUTATÓ KÉSZÜLT A KÖTHÁLÓ Komposztálás a családban gyakorlati útmutató (Illyés Tímea és Tömöri László) kiadványa alapján Szerkesztette: Pallos Gabriella Vecsés, 2015. július Kohéziós Alap

Részletesebben

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta

Részletesebben

A háztartási hulladékok összetétele Papír 25% Műanyag 7% Üveg 10% Fém 8% Textília 10% por, hamu, 10% ásványi anyagok SZERVES ANYAGOK 30%

A háztartási hulladékok összetétele Papír 25% Műanyag 7% Üveg 10% Fém 8% Textília 10% por, hamu, 10% ásványi anyagok SZERVES ANYAGOK 30% A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak jelentős hányada, kb. 30%-a komposztálható

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői

Részletesebben

Komposztálás az iskolaudvaron!? Keretszerződés

Komposztálás az iskolaudvaron!? Keretszerződés Komposztálás az iskolaudvaron!? Keretszerződés A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával valósult meg. A Humusz célja...hogy Magyarországon a fenntartható termelés és fogyasztás

Részletesebben

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?

Részletesebben

Bemutató oktatási anyag. PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Nonprofit Kft. (36)

Bemutató oktatási anyag. PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Nonprofit Kft. (36) Bemutató oktatási anyag PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Nonprofit Kft 3250 Pétervására, tiszti sor 29. (36)368-445 www.pevik.hu info@pevik.hu (36)368-445 www.pevik.hu info@pevik.hu C sak a szemetet teg ye

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

TIPP MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A KOMPOSZTÁLÓ EDÉNY HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA MEKKORA HELYRE LESZ SZÜKSÉGEM?

TIPP MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A KOMPOSZTÁLÓ EDÉNY HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA MEKKORA HELYRE LESZ SZÜKSÉGEM? MIÉRT KEZDJEK EL KOMPOSZTÁLNI? A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

A biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag

A biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag A biogáztrágya mint fermentációs maradék és teljes értékű talajerő pótló anyag Készítette: Kovács Zsolt - okl. környezetkutató 2013. október Anaerob erjesztés: A lényegében metánból álló biogáz a szerves

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016) Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

Komposztálás. Házi komposztálás:

Komposztálás. Házi komposztálás: Házi komposztálás: A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak egy jelentős hányada,

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

A komposztálás. Elmélete és gyakorlata. Készítette: Varga Istvánné

A komposztálás. Elmélete és gyakorlata. Készítette: Varga Istvánné A komposztálás Elmélete és gyakorlata Készítette: Varga Istvánné Áttekintés Törvényi háttér Komposztálás elmélete Miért fontos? Milyen előzményei vannak? Milyen előnyei vannak? Gyerekek fejlesztésben betöltött

Részletesebben

A komposztáló edény helyének kiválasztása. Miért kezdjek el komposztálni? Mekkora helyre lesz szükségem?

A komposztáló edény helyének kiválasztása. Miért kezdjek el komposztálni? Mekkora helyre lesz szükségem? Miért kezdjek el komposztálni? A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle,

Részletesebben

A komposztálás biológiai mechanizmusa

A komposztálás biológiai mechanizmusa HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A komposztálás biológiai mechanizmusa Tárgyszavak: mezofil szakasz; termofil szakasz; második mezofil szakasz; utóérés. A komposztálás a mezőgazdálkodás

Részletesebben

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1) Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Pirkó Béla. A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására

Pirkó Béla. A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására Pirkó Béla A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására Forrás: http://dosoremi.hu/ A talaj termékenységét gátló tényezők Tápanyag források Makroelemek: N, P 2 O 5, K 2 O Mezoelemek: Mg, Fe,

Részletesebben

Komposztálás a családban

Komposztálás a családban Komposztálás a családban - Hulladékcsökkentés komposztálással - A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente körülbelül 300 kg hulladékot termel.

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.25.) önkormányzati rendelete Az avar komposztálásáról és a kerti hulladékok égetéséről. Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben