Meghívó. Időpont: április 28., 16:00. Helyszín: Debreceni Egyetem Informatikai Kar Gyires Béla terem, F01 nagyelőadó

Átírás

1

2 Meghívó Szeretettel meghívunk mindenkit a Debreceni Egyetem Informatikai Kar Tudományos Diákköri Bizottsága által a 2015/2016. tanév II. félévében megrendezendő Tudományos Diákköri Konferenciára. Időpont: április 28., 16:00 Helyszín: Debreceni Egyetem Informatikai Kar Gyires Béla terem, F01 nagyelőadó

3 Tudományos Diákköri Bizottság Elnök: Dr. Fazekas István, egyetemi tanár OTDT képviselő: Dr. Hajdu András, egyetemi docens Titkár: Dr. Biró Piroska, adjunktus Információk: Ügyintézés: DE IK, I-227 Kedd: 14:00 15:00 Szerda: 14:00 15:00 Felelős szerkesztők: Dr. Biró Piroska, adjunktus Kádek Tamás, tanársegéd Fábián Rita, mérnökinformatikus BSc hallgató Borítót és logót tervezte: Biró Zsuzsanna, grafikus 2

4 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ ÉS TUDNIVALÓK A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR PROGRAM Megnyitó Szekciók Ünnepélyes eredményhirdetés Informatika Tudományi Szekció Könyvtártudományi Szekció ÖSSZEFOGLALÓK Informatika Tudományi Szekció Könyvtártudományi Szekció A TDK DOLGOZATOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI A TDK ELŐADÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI A RÉSZTVEVŐK NÉVSORA Hallgatók Témavezetők

5 Köszöntő és tudnivalók Köszöntjük a 2015/2016. tanév II. félévi Informatikai Tudományos Diákköri Konferencia előadóit, társszerzőit, a munkájukat irányító témavezetőket, a bíráló bizottságok tagjait, valamint minden kedves érdeklődőt. Bízunk abban, hogy a megrendezésre kerülő tudományos diákköri konferencia mindenki számára hasznos, új tapasztalatokkal szolgál majd. Az Informatikai Kar Tudományos Diákköri Konferenciája egy közös megnyitóval kezdődik, melyen minden előadó részvételére számítunk. Ezután két szekcióban hangoznak el előadások (Informatika Tudományi Szekcióban és Könyvtártudományi Szekcióban). Az előadások hossza legfeljebb 15 perc, melyet szintén legfeljebb 5 perces vita követ. Kérjük a résztvevőket az időkeretek pontos betartására. Mindenkit szeretettel várunk április 28-án! A szervezők 4

6 A Tudományos Diákkör A tudományos és művészeti diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítését, a képzési követelményeket, a tantervi tananyagot meghaladó ismeretek elsajátítását, a hallgatói kutatómunkát, illetve a művészeti alkotótevékenységet elősegítő, ennek nyilvánosságot is biztosító önképzőköri forma. A tudományos és művészeti diákköri tevékenység az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdeti időszakában induló vagy az alsóbb évfolyamokon kezdődő, folyamatos tutoriális (mentor) jellegű hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. A diáktudományos és művészeti tevékenység a tudományos és művészeti pályára való felkészítés, felkészülés legmagasabb szintje a doktori iskolát megelőző képzési szakaszban, s mint ilyen, a doktori képzés (PhD-, illetve DLA-képzés) egyik legjobb előiskolája. A TDK keretei között folytatott tudományos és művészeti tevékenység kitartó, következetes munkán, folyamatos tanuláson és igazi megmérettetésen alapul. Megtanít érvelni, vitatkozni, mások igazát megismerni, elfogadni, néha még a felnőtt tudós nemzedéknek is példát mutatva örülni más sikereinek, elért eredményeinek. A szakmai, tudományos sikerek elérése mellett, vagy inkább mindezek előtt igényességre, a gondolkodás meg nem alkuvó becsületességére, a kutatói életforma nagyszerűségére, a felfedezés örömére, az új melletti kiállásra, de együttműködésre és toleranciára is nevel. A TDK-munka vállalása személyes döntés, amely a tudományos munka iránti alázattal, szorgos, kitartó munkával jár. A kölcsönös együttműködésen alapuló műhelymunka tanárnak, diáknak egyformán nagy lehetőség. Olyan szellemi fellendülést eredményez, amely kedvező hatással van az egyetemi, de továbbtekintve hazánk tudományos és művészeti életének egészére is. (Forrás: az OTDK kézikönyve) 5

7 Program Kérünk minden tisztelt érdeklődőt, hogy az előadások zavartalanságának biztosítása érdekében a terembe lehetőség szerint a szekció kezdete előtt üljenek be, és csak a szünetben hagyják azt el. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előadások kezdési időpontjai tájékoztató jellegű adatok, néhány perces eltérések előfordulhatnak. Megnyitó A konferencia elnöke: Dr. Fazekas István, tudományos dékánhelyettes Helyszín: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, földszint, Gyires Béla terem 16:00 16:05 Dr. Mihálydeák Tamás, dékán A konferencia megnyitása 16:05 16:10 Dr. Fazekas István, tudományos dékánhelyettes Résztvevők köszöntése, általános információk Szekciók 16:10 17:50 Informatika Tudományi Szekció Gyires Béla terem 16:20 17:00 Könyvtártudományi Szekció F01 nagyelőadó Ünnepélyes eredményhirdetés 18:30 Informatika Tudományi és Könyvtártudományi Szekció Dr. Fazekas István, TDK elnök Minden résztvevő megjelenésére feltétlenül számítunk az ünnepélyes eredményhirdetésen. 6

8 Informatika Tudományi Szekció Helyszín: DEIK, Gyires Béla terem Bíráló bizottság: Dr. Pethő Attila, egyetemi tanár (elnök) Dr. Fazekas Attila, egyetemi docens Dr. Szathmáry László, egyetemi docens 16:10-16:30 Apró Anikó és Madar József WIFI rendszerek adatátvitelének elektromágneses élettani hatásai, mérése és jelgenerálása Témavezető: Dr. Godó Zoltán Attila 16:30-16:50 Papp György Körszerű elrendezésre épülő vizualizáció térbeli kitejesztése hiperbolikus geometriai alapokon Témavezető: Dr. Kunkli Roland Imre 16:50-17:10 Tóth Ákos Automatic cage generation based on barycentric coordinates Témavezető: Dr. Kunkli Roland Imre 17:10-17:30 Tóth Róbert Testreszabható feladatajánlás online kiértékelő rendszerekhez Témavezetők: Kádek Tamás és Dr. Kósa Márk 17:30-17:50 Oláh Norbert Egyszer használatos jelszó alapú autentikáció és kulcscsere felhő környezetben Témavezető: Dr. Huszti Andrea 7

9 Könyvtártudományi Szekció Helyszín: DEIK, F01 nagyelőadó Bíráló bizottság: Dr. Gilányi Attila László, egyetemi docens (elnök) Eszenyiné Dr. Borbély Mária, adjunktus Dr. Huszti Andrea, adjunktus 16:20-16:40 Gere Valéria Keménykötés, papírkötés, e-reader: számít, ha olvasol? Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet 16:40-17:00 Juhász Attila Open Access a visegrádi négyek országaiban: Oktatói és hallgatói tapasztalatok Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet 8

10 Összefoglalók Informatika Tudományi Szekció 9

11 WIFI rendszerek adatátvitelének elektromágneses élettani hatásai, mérése és jelgenerálása Apró Anikó és Madar József A mágneses és elektromos mezők ártalmas sugárzásait elektroszmognak nevezzük. Az elektromágneses mezők sugárzásának folyamatosan ki van téve a szervezetünk, mivel az elektromos berendezések használata szükségszerű velejárója a mai, modern ember mindennapjainak. A városokban nem lehet úgy 100 métert menni, hogy ne találkozzunk egy nagyfeszültségű áramelosztóval. Az egész életünket áthatják ezek az energiák és hatással vannak egészségünkre. Témaválasztásunk a WIFI rendszerek adatátvitelének elektromágneses élettani hatásai, mérése és jelgenerálása. Számos tudományos cikket írtak már az elektromágneses mezők vizsgálatával kapcsolatban, amelyekben negatív hatásként komoly betegségeket említenek. Azért választottuk ezt a témát, mert ma már nagyon sok háztartásban található WIFI router, és felmerült bennünk az a kérdés, hogy ez a kis eszköz mennyire befolyásolja az egészségünket. A kutatómunka keretei között egy JAVA program segítségével különböző jeleket adunk át hálózaton keresztül a routernek. Kísérleteink során a mustármagokat vizsgáltuk, hogy milyen arányban befolyásolja a csírázást és a növekedést az általunk generált jel. Céljaink közzé tartozott az is, hogy arra a kérdésre keressünk választ, hogy miként hat a magokra egy alacsonyabb (Linksys WRT54GL), illetve egy nagyobb teljesítményű (Meshlium Xtreme) router. Az összehasonlító vizsgálatokhoz, az elektromos térerő relatív különbségét kívántuk detektálni, illetve a relatív csökkenését a távolság függvényében. Témavezető: Dr. Godó Zoltán Attila, adjunktus Információ Technológia Tanszék 10

12 Körszerű elrendezésre épülő vizualizáció térbeli kitejesztése hiperbolikus geometriai alapokon Papp György Az információvizualizáció területén nagyon kedvelt az a technika, amelynek során egy kör mentén helyezik el az adatokat. Az úgynevezett Circular Layout típusú megjelenítéseket illetően több alkalmazás is született, az egyik legtöbbször használt és hivatkozott szoftver a Circos, amely kimagasló népszerűségnek örvend például az orvostudomány, azon belül pedig a genomi kutatások területén. A program segítségével látványos diagramokat lehet készíteni a genomspecifikus, általános, illetve táblázatos adatokról. Azonban a szoftvernek vannak bizonyos, a használt modellből fakadó hiányosságai, ugyanúgy, mint az általa készített vizualizációknak. Megoldásként már kidolgoztunk és a tavalyi évben be is mutattunk egy a hiperbolikus geometria modelljét felhasználó köralapú vizualizációt, amely többet is orvosolni képes az előbb említett hiányosságok közül. Ebben a dolgozatban ennek a már elkészült saját síkbeli vizualizációnak két térbeli kiterjesztési lehetőségét szeretnénk bemutatni. A hiperbolikus geometriára alapozó gömbi reprezentáció felhasználása már az internetes hálózatok vizualizációját tekintve is számtalan előnnyel jár. Egyik megoldásunk során ezeket az előnyöket igyekeztünk kihasználni a táblázatos adatok vizualizációját illetően, a kapcsolatok újszerű meghatározása segítségével. A másik megoldás a köralapú módszert bővíti ki a kapcsolatokat reprezentáló köríveknek az adatok megadására szolgáló körlap síkján kívül történő elhelyezése által. A dolgozatban részletesen tárgyaljuk a kiterjesztéseink előnyeit, nemcsak a Circos, hanem a korábbi síkbeli megoldásunk vonatkozásában is. Témavezető: Dr. Kunkli Roland Imre, adjunktus Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék 11

13 Automatic cage generation based on barycentric coordinates Tóth Ákos In modern computer graphics we often need to use detailed 3D models to reach the desired quality for the rendered scene we want to produce. The manipulation of these models is very expensive in real time. A lot of deformation techniques appeared in the recent years (e.g. Mean Value Coordinates, Harmonic Coordinates or Green Coordinates) to solve this problem after a short pre-computation phase. These methods have in common, that a simplified, coarser structure often called cage is used for the manipulation. The only constraint that the deformable model need to satisfy is to be in the control cage, so these techniques define a relationship between the cage and it s interior. Thereafter we can deform the object with the movement of the cage vertices. As of now the cages are often built by the users manually, which is a tiresome and time-consuming task. Nowadays, there are some solutions, which solve the problem of generating the cages, but these methods are rudimentary, because they are not give a sufficiently detailed cage and usually use numeric methods, which could lead to complex computations. In this talk we suggest an easily calculated solution to generate cages automatically for any 3D triangulated meshes. Our algorithm is based on barycentric coordinates. If the desired cage contains approximately the same number of vertices than the input model itself, the method can create a cage, which includes all of the vertices of the model, and further calculations are not required. By using a mesh simplification method, we can construct a less detailed cage. In this case, the algorithm may induce intersections between the cage and the input model, which can be corrected later for better results. Témavezető: Dr. Kunkli Roland Imre, adjunktus Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék 12

14 Testreszabható feladatajánlás online kiértékelő rendszerekhez Tóth Róbert A programozók körében világszerte elterjedt az online kiértékelő rendszerek használata. Számos különböző méretű és eltérő felhasználói réteggel rendelkező felület érhető el, amelyek feladatai nemcsak különböző témaköröket érintenek, de eltérő nehézségűek is. Az igényeknek megfelelően készítettem el a ProgContR névre hallgató alkalmazást, amely a kari fejlesztésű ProgCont rendszer felhasználói számára nyújt kiegészítő eszközöket és szolgáltatásokat. Először a K-közép klaszterező algoritmus alkalmazásával készítettem el a következő feladat kiválasztását segítő feladatajánló szolgáltatást. A felhasználók és a feladatok között kialakított csoportokra támaszkodva szinten tartó és szintemelő feladatok ajánlása vált lehetővé. A tapasztalataimra támaszkodva ezután új követelményeket fogalmaztam meg a feladatajánlással kapcsolatban. A további szempontok bevonása mellett megvizsgáltam annak a lehetőségét is, hogy az objektív adatokon túl hogyan lehetne a felhasználók személyes igényeit is figyelembe venni. Így az alternatívákhoz tartozó adatok különböző adatbázisokból kerülnek ki, míg az egyes szempontokhoz tartozó prioritásokat és a konkrét célokat a felhasználó választja meg. Az AHP (Analytics Hierarchy Process) és a PROMETHEE (Preference Ranking Organization Method for Enrichment Evaluations) módszerek Java-implementációit elkészítve megvizsgáltam azok előnyeit és hátrányait mind általánosan, mind a konkrét alkalmazás során, mely során egyedi kérdések is felmerültek. Megalkottam egy saját, az AHP eljárás hierarchikusságát és a PROMETHEE módszer szempontkiértékelését ötvöző módszert is. Az így elkészült algoritmusokkal ajánlás nyújtható nagyobb adatbázisok felhasználói számára is, amelyet a legnagyobb rendszernek számító UVa Online Judge felhasználói számára is elkészítettem. Témavezetők: Kádek Tamás, tanársegéd Számítógéptudományi Tanszék Dr. Kósa Márk, adjunktus Információ Technológia Tanszék 13

15 Egyszer használatos jelszó alapú autentikáció és kulcscsere felhő környezetben Oláh Norbert A computing cloud-nak, avagy a számítási felhőnek egyre nagyobb jelentősége van az informatika területén, mely számos biztonsági kihívással néz szembe. Egyik legfontosabb kérdés a felhasználó biztonságos hitelesítése. Számos felhőszolgáltatás mindössze a felhasználói név és jelszó alapú technológiát alkalmazza, mellyel szemben több sikeres támadás is ismert (pl. szótártámadás). Vannak szolgáltatók, melyek egy egyszer használatos jelszót is kérnek (pl. SMS), növelve ezzel a rendszer biztonságát. Az irodalomban több olyan megoldás is született, mely a jelszó alapú autentikációt egészíti ki valamely, smartcardon futó kriptográfiai alkalmazással. A dolgozatban egy olyan új autentikációs protokollt mutatunk be, mely az előbbiektől eltérően kihasználja a felhő osztott architektúráját. A felhőszerverek közötti osztott ellenőrzés nemcsak hatékonyabbá teszi a szolgáltatások elérését, de több támadással szemben is védettséget biztosít. Magasabb szintű biztonságot nyújt a terheléses támadásokkal, illetve a belső támadásokkal szemben is. Napjaink egyik aktuális kérdése, hogy a felhőszolgáltatók által tárolt, feldolgozott adatokhoz ki férhet hozzá. Az esetek többségében a szolgáltatók garantálják a külső támadóval szembeni biztonságot, de a szolgáltató és esetlegesen az alvállalkozóival szemben főként szerződés nyújt védelmet. Protokollunk is kétfaktoros hitelesítést alkalmaz, mely során a felhasználó jelszavát megadva hozzáfér egy alkalmazáshoz, mely egy egyszer használatos jelszót küld el. Rendszerünk a hash láncok általánosításaként ismert Merkle-fán alapul, levelei reprezentálják a különböző felhőszerverek által ismert titokrészeket. Az eredményként létrejött protokoll a felek hiteles azonosításán túl egy titkos kulcsot is kicserél. A protokollunkat elemeztük mind biztonsági, mind hatékonysági szempontból is. A biztonsági elemzést a ProVerif keretrendszerben valósítottuk meg, hatékonyságát az aszimmetrikus kriptográfiai algoritmusok minimalizálásával növeltük. Témavezető: Dr. Huszti Andrea, adjunktus Számítógéptudományi Tanszék 14

16 Könyvtártudományi Szekció 15

17 Keménykötés, papírkötés, e-reader: számít, ha olvasol? Gere Valéria Számít az, hogy keménykötésű, papírkötésű, vagy éppen elektronikus formátumú könyvet olvasunk, vagy a hangsúly valóban az olvasáson van? Az újabb generációk életében meghatározóbbnak tűnik a digitális, mint a könyves kultúra. Jelentheti-e ez azt is, hogy nagyobb motiváló erővel bírnak az elektronikus könyvek, mint a nyomtatottak? Az olvasásra nevelésben új lehetőségeket rejthetnek a modern kor eszközei, melyekkel talán azokat is megnyerhetjük az olvasásnak, akiket hagyományosan nem. Mindennapi életünk nélkülözhetetlen része lett az internet. Jelen korunk új szereplője a mobinauta névre keresztelt felhasználó, aki állandó internet kapcsolatban van okostelefonjával. A kütyük mind nagyobb népszerűségnek örvendenek újdonság erejükkel, vizualizáltságukkal, sokoldalúságukkal. Ugyanakkor még mindig sokan vonakodnak a képernyőről való olvasástól, mert kényelmetlen, nem tudnak elmélyedni, nincs könyv élményük. Valóban másként olvassuk a digitális szövegeket, másként mozog a szemünk, agyunk más területeit használjuk? Egyes kutatók szerint a mélyolvasás képességünk csak papírról olvasás közben nyilvánul meg, ezért nem szabad vele felhagynunk. Mindezekből kiindulva érdekesnek kérdésnek tartom, hogy a Z és Alfa generáció tagjai talán kevesebb papír könyvet vesznek a kezükbe, de valóban kevesebbet is olvasnak? Az okostelefonjaik felett görnyedve talán éppen könyvet olvasnak, vagy a fiatalok nagyobb része szintén hiányolja a könyv élményt, és szeret lapozgatni? Kérdés az is, hogy az olvasást megszerető egyének mennyire vannak kitéve az új technikák hatásának, állást foglalnak egy megkedvelt eszköz mellett, vagy egyszerűen arra szocializálódnak, hogy olvasni jó és érdemes, mindegy milyen módon történik. Dolgozatomban kérdőíves kutatással próbálok választ találni a feltett kérdésekre: egyrészt, hogy kiderüljön, a fiatalok milyen attitűdökkel rendelkeznek az elektronikus olvasás iránt, illetve lehet-e eredményes az olvasásra nevelő tevékenység digitális eszközökkel. Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, adjunktus Könyvtárinformatika Tanszék 16

18 Open Access a visegrádi négyek országaiban: Oktatói és hallgatói tapasztalatok Juhász Attila Dolgozatom témája az Open Access a Visegrádi Négyek országaiban. A négy ország legnagyobb egyetemeit vontam be a kutatásomba, éspedig úgy, hogy a vizsgálandó intézmények körét a hallgatói létszám alapján szűkítettem le ötre minden országban. A célcsoportba mind az oktatók, mind pedig a hallgatók beletartoztak. Munkám során arra kerestem a választ, hogy az oktatás két fentebb említett szereplője hogyan vélekedik az Open Accessről, mennyire ismerik, illetve használják ki a benne rejlő lehetőségeket. Kutatásom módszere a kérdőíves vizsgálat volt, amely rávilágított azokra a jelentős eltérésekre, amelyek a hazai, valamint a térség külföldi intézményeiben tanuló hallgatók Open Access ismeretei között vannak. Ugyanakkor az oktatók körében végzett felmérésem az általam vártnál sokkal egységesebb képet fest. Az oktatóknál arra kerestem a választ, hogy milyen repozitóriumokban teszik közzé a tudományos munkáikat, illetve tapasztaltak-e növekedést a tudományos műveik idézettségében. Elképzelhetőnek tartom továbbá, hogy a repozitóriumok aktív használatának és az oktatók tudománymetriai adatainak emelkedésének köszönhetően az egyes egyetemek a nemzetközi tudományos megítélési rangsorban elfoglalt helye egyre növekszik. Dolgozatomban kitérek arra is, hogy a megkérdezett hallgatók a saját oktatási intézményük repozitóriumán kívül ismernek-e egyéb intézményi dokumentumtárakat, illetve használták-e már azokat. Választ adok továbbá azon feltételezett aggályokra, amelyeket a nyílt hozzáférés hátrányaiként jelöltek meg a kitöltők, ezáltal kívánom megcáfolni az Open Accessről kialakult tévhiteket. Hiszem, hogy napjainkban a tudományos világ minden résztvevőjének ismernie kell a digitális, online elérhető tudományos tartalmak biztosította előnyöket, a bennük rejlő lehetőségeket, hiszen ezáltal egyszerűbbé válik a nyílt hozzáférésű műveknek az elérése, felgyorsulnak a kutatások, nő a művek láthatósága és ebből fakadóan a tudományok fejlődése minden eddiginél magasabb szintre léphet. Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, adjunktus Könyvtárinformatika Tanszék 17

19 A TDK dolgozatok értékelési szempontjai 1. A dolgozat szerkesztése, stílusa (0 5 pont) 0 pont ha a dolgozat formai kivitele, megjelenése erősen kifogásolható; 2 pont ha a dolgozat nehezen áttekinthető, gondatlanul szerkesztett, sok szerkesztési, nyelvtani hibával; 4 pont ha a dolgozat gondosan szerkesztett, azonban nehezen áttekinthető, körülményes; 5 pont ha a dolgozat közel hibamentes, jól tagolt, követhető, gördülékeny stílusú. 2. Ábrák, táblázatok, hivatkozások (0 4 pont) a) Ábrák, táblázatok 0 pont ha a dolgozat nem vagy kevés ábrát, ill. táblázatot tartalmaz, pedig a téma feldolgozása igényelte volna; 2 pont ha a dolgozat kellő számú ábrát, táblázatot tartalmaz. b) Irodalmi hivatkozások 0 pont a hivatkozások hiányoznak, rosszak vagy félreérthetők; 1 pont a hivatkozások hiányosak, pontatlanok; 2 pont a hivatkozások pontosak, számuk megfelelő. 18

20 3. A dolgozat témája (0 8 pont) 0 pont ha a dolgozat témája elavult, korszerűtlen, szakirodalomban alaposan kidolgozott és vizsgálata nem igényel elmélyült tudást; 4 pont ha a dolgozat témája korszerű, de jól ismert, elmélyült tudást nem igényel a vizsgálata; 6 pont ha a dolgozat témája korszerű, de jól ismert, szakirodalomban többé-kevésbé kidolgozott, azonban vizsgálata alapos, elmélyült tudást igényel; 8 pont ha a dolgozat témája korszerű, nem lezárt, vizsgálata magas szintű, elmélyült tudást igényel. 4. A téma feldolgozási színvonala (0 10 pont) 0 pont ha a feldolgozás módszere kifogásolható, színvonala alacsony, a dolgozat sok szakmai hibát tartalmaz; 4 pont ha a kidolgozás módszere és színvonala megfelelő, de a dolgozatban szakmai hibák vannak; 8 pont ha a feldolgozás magas színvonalú, hibátlan, azonban nem tartalmaz eredeti elgondolást; 10 pont ha a téma feldolgozása eredeti és helyes elgondolásokon alapszik, esetleg új eszköz készült, a dolgozat hibátlan. 5. Az eredmények értékelése (0 8 pont) 0 pont ha az eredmények értékelése hiányzik vagy azok hibásak; 4 pont ha a dolgozatban szerepel az eredmények értékelése, de az hiányos, pontatlan; 6 pont ha a dolgozatban szerepel az eredmények értékelése, azok pontosak, de hiányosak; 8 pont ha az elért eredmények pontosak és teljesek, az értékelés megalapozott. 19

21 A TDK előadások értékelési szempontjai 1. Előadói stílus, gazdálkodás az idővel (0-10 pont) a) Stílus 0 pont ha az előadás csapongó, hiányos; 2 pont ha az előadás nehezen követhető, gondatlanul szerkesztett, nyelvtani hibával; 4 pont ha az előadás csak kisebb hibákat tartalmaz, érthető; 6 pont ha az előadás gyakorlatilag hibátlan, jól követhető. b) Gazdálkodás az idővel 0 pont ha az előadást az elnöknek kell leállítani; 2 pont ha a az előadás részei aránytalanok, vagy az előadót figyelmeztetni kell; 4 pont ha az előadás arányos, tartja az időt. 2. Szemléltető eszközök használata (0-5 pont) a) A prezentált anyag minősége 0 pont rossz minőségű prezentációs anyag; 1 pont megfelelő minőségű prezentációs anyag; 2 pont nagyon jó. b) A prezentált anyag bemutatásának minősége 0 pont csak felolvas; 1 pont csak kevés többletet ad a kész prezentációhoz képest; 2 pont magyarázza az ábrákat, értelmezi az ottani állításokat; 3 pont kiváló előadó. 20

22 3. Eredmények bemutatása (0-10 pont) a) Az eredmények mennyisége 0 pont nincs kiemelkedő eredmény, és a ráfordított munka mennyisége is megkérdőjelezhető; 2 pont nincs kiemelkedő eredmény, de sok munka van benne; 4 pont sok munka, sok eredménnyel. b) Az eredmények bemutatási módja 0 pont gyakorlatilag nincsenek eredmények vagy nem mutatja be; 2 pont az eredmények bemutatása nem hangsúlyos; 4 pont ha az eredmények egyértelműen megállapíthatók, de nem lát módot a hasznosításra/közlésre; 6 pont ha az eredmények egyértelműen megállapíthatók, van működő, tesztelt berendezés, eljárás, közlemény. 4. Vitakészség (0-5 pont) 0 pont nem tud a kérdésekre meggyőzően válaszolni; 2 pont bizonytalan egyes válaszokban; 4 pont alapvetően jól érvel, de nem meggyőző; 5 pont jól érvel, a kérdésekre lényegi választ ad, meggyőző. 21

23 A résztvevők névsora Hallgatók 1. Apró Anikó Programtervező informatikus BSc, 10. oldal 2. Gere Valéria Informatika-, könyvtárpedagógia-tanár MA, 16. oldal 3. Juhász Attila Informatika-, könyvtárpedagógia-tanár MA, 17. oldal 4. Madar József Programtervező informatikus BSc, 10. oldal 5. Oláh Norbert Gazdaságinformatikus MSc, 14. oldal 6. Papp György Programtervező informatikus MSc, 11. oldal 7. Tóth Ákos Programtervező informatikus MSc, 12. oldal 8. Tóth Róbert Mérnökinformatikus BSc, 13. oldal 22

24 Témavezetők 1. Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet adjunktus, Könyvtárinformatika Tanszék 2. Dr. Godó Zoltán Attila adjunktus, Információ Technológia Tanszék 3. Dr. Huszti Andrea adjunktus, Számítógéptudományi Tanszék 4. Kádek Tamás tanársegéd, Számítógéptudományi Tanszék 5. Dr. Kósa Márk adjunktus, Információ Technológia Tanszék 6. Dr. Kunkli Roland Imre adjunktus, Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék 23

25