1. Externáliák. - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Externáliák. - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben."

Átírás

1 II. RÉSZ 47

2 Az eddigiekben kimondva, kimondatlanul arról tárgyaltunk, hogy minden piac tökéletesen működik, vagyis a kereslet és kínálat egyensúlya hatékony erőforrás-elosztáshoz vezet, tehát a piaci automatizmusok jól szervezik a gazdasági tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a piaci ármechanizmusok képesek az egyéni viselkedések koordinálására. Vannak azonban olyan esetek, amikor a piaci működés mégsem annyira tökéletes, piaci kudarcok lépnek fel, azaz a piaci mechanizmus során kialakuló erőforrás-elosztás valamilyen oknál fogva nem hatékony. Több ok is meghúzódhat ennek hátterében, mi most a négy alapvető kiváltó tényezőt soroljuk fel: - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben.. Externáliák Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy anélkül, hogy ő maga bármit tett volna, elszenvedője vagy éppen élvezője volt más tevékenységének. Például hallgathatott operát anélkül, hogy ez megfordult volna a fejében a szomszéd áldásos jóvoltából ; vagy mondjuk nem esett el a járdán télen, mert a járda mellett élő lakástulajdonos eltakarította a havat. Tekintettel arra, hogy társadalomban élünk, ezek a hatások megkerülhetetlenek, ezért beszélünk externáliákról (más néven külső gazdasági hatásokról). Amikor operát hallgat a szomszéd, és én szenvedek ettől, nem fizet nekem semmit azért, hogy elviseljem az áriákat; vagy ha örömet okoz nekem ezzel, mert én is operarajongó vagyok, nem fizetek neki semmit, amiért az én örömöm, hasznossági szintem emelkedik. Azaz externáliáról (külső gazdasági hatásról) akkor beszélünk, ha egy tevékenység hatással van másik szereplőre, aki ezért nem is fizet és nem is kap ellenszolgáltatást. Többféleképpen csoportosíthatjuk az externáliákat. Az extern hatás annak kibocsátója szerint lehet termelői és fogyasztói externália. Termelői externáliáról akkor beszélünk, ha egy vállalat tevékenysége hat más gazdasági szereplőkre (más vállalatokra vagy más fogyasztókra, esetleg az államra); még fogyasztói externália esetén egy fogyasztó lesz, aki másokra hatást gyakorol. 48

3 Másik csoportképzési ismérv, amikor magát az extern hatást értékeljük. Ebben az esetben beszélhetünk pozitív és negatív externáliáról. Ha a kívülálló az externália elszenvedője, akkor negatív externáliáról beszélünk, ha viszont az externália a másik gazdasági szereplőt kedvezően befolyásolja, akkor pozitív extern hatással van dolgunk. Ha az előbb tárgyalt példákat vesszük, jól látszik, hogy az opera és a járda letakarítás is fogyasztói externália. Az is egyértelmű, hogy a járda letakarítása pozitív externália, hiszen biztonságosabban közlekedhetünk ezen felelősségtudatos viselkedés következtében. Az operahallgatás hatása azonban már nem ennyire egyértelműen kategorizálható. Ha a szomszédhoz hasonlóan szeretjük az operát, akkor pozitív extern hatással van dolgunk, ha viszont nagy rockerként feláll a hátunkon a szőr az operától, negatív externáliáról van szó. A kívülálló értékítélete, ízlése alapján tehát egy-egy külső hatás más-más értelmezést nyerhet, ugyanaz a tevékenység lehet pozitív és negatív externália is. Ez a kettősség inkább fogyasztói externáliák esetében jellemző, termelői extern hatásoknál többnyire egyértelmű a hatás. Termelői negatív externáliák leggyakoribb esete, amikor valamilyen környezetszennyezés következik be egy vállalat működése révén. Például emlékezhetünk még a 00-es vörösiszap-katasztrófára. A timföldgyártás mellékterméke a vörösiszap, amelyet egy tározóban raktároztak. A katasztrófa alkalmával a zagytározó gátja átszakadt. Hosszú lenne felsorolni az akkor keletkezett károkat. Igyekeztek mindent megtenni, hogy a felelős(öke)t megtalálják, hiszen a környezetszennyezésből eredő helyreállítási feladatok rendkívüli költségekkel járnak. Ebbe a folyamatba az állam is bekapcsolódott. Mit is tehet az állam az externáliákkal? Egyáltalán feltétlenül szükséges állami beavatkozás? Mielőtt ezekre a kérdésekre válaszolnánk, vizsgáljuk meg, kinél és hogyan is jelennek meg a hasznok, költségek.. Egyéni költség társadalmi költség Ha maradunk a negatív externáliáknál, akkor láthatjuk az előbbi példákból is, hogy a kibocsátó nem visel minden a tevékenységével összefüggő költséget, tehát az egyéni és a társadalmi költség eltér egymást. A társadalmi határköltség azt mutatja meg, hogy az utoljára előállított termékegység mennyivel növeli összességében, azaz a társadalom egészére nézve a költségeket. A társadalmi határköltség értelemszerűen egy az egyben tartalmazza a vállalatnál jelentkező határköltséget, tehát a kettő különbsége mutatja meg azt, hogy mekkora a kibocsátón kívülieket érintő költségtöbblet. Márpedig, ha a költségek különböznek, értelemszerűen az optimális kibocsátás is eltér: vagyis más mennyiség kívánatos a vállalat számára, mint a társadalom részére. 49

4 Az alábbi ábrán szemléltettük az egyéni (MC) és a társadalmi (MSC) költségeket. Optimális kibocsátás ott lesz, ahol az utoljára kibocsátott termék annyit visz, amennyit hoz, vagyis ahol az egyéni határhaszon és az egyéni határköltség görbe metszi egymást. Ha a terméket előállító vállalatot nézzük, az optimális kibocsátási szintje. Ezzel szemben, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a vállalat működése más(ok) tevékenységére is hatással van, a tényleges költségek ennél nagyobbak, ennek visszatükrözésére toltuk el felfelé a határköltség görbét, és kaptuk így meg a társadalmi határköltség görbét. A társadalmi határköltség-görbe és az egyéni határhaszon görbe metszéspontja adja meg a társadalmilag kívánatos kibocsátási szintet ( ). P MSC MC MU Természetesen mivel negatív externáliáról van szó a társadalmilag optimális termékmennyiség alacsonyabb a vállalat által meghatározásra kerülő mennyiségnél. Mivel egy vállalat termelési mennyiségét (ha az állam nem avatkozik bele) ő maga dönti el, így a össztársadalmi szinten keletkezik egy jóléti veszteség, ugyanis a társadalmilag optimális termékmennyiségtől jobbra a társadalmi határköltségek mindig nagyobbak, mint az egyéni határhaszon. Ez a jóléti veszteség tehát azt mutatja meg, mennyi költségtöbblet keletkezik a társadalomnál azáltal, hogy több terméket bocsátanak ki, mint a társadalmilag optimális. Ezt jeleníti meg az alábbi ábrán jelölt rész. A csökkenő határhaszon elve miatt feltételezzük, hogy a határhaszon görbe negatív meredekségű. 50

5 P MSC MC MU Vizsgáljuk meg most azt, hogy mennyiben tér el ettől egy pozitív externália esete!. Egyéni haszon társadalmi haszon Az előző ábrázolásához hasonlóan most is először az egyéni határhasznot és az egyéni határköltséget tüntetünk fel ábránkon. Azt mondtuk, hogy a pozitív externália azt jelenti, a kibocsátó nem tud minden hasznot saját maga realizálni, hanem egy része másnál csapódik le. Ez azt jelenti, hogy az egyéni és a társadalmi határhaszon nem egyezik meg egymással, tehát az egyéni és társadalmi határhasznok görbéi nem esnek egybe. Ahogy az ábrán is láthatjuk, ebben az esetben a társadalmi határhaszon vagyis az utoljára előállított termékmennyiség által okozott többlethaszon nagyobb társadalmi szinten, mint egyénileg. 5

6 P MC MU MSB A grafikont megvizsgálva ismét feltűnik, hogy a és mennyiségek nem esnek egybe, tehát más kibocsátási szint optimális társadalmi szempontból, mint egyéni optimalizálásnál. A mennyiség azt mutatja, hogy mi az egyénileg kívánatos szint, hiszen ezt az egyéni határköltség és egyéni határhaszon görbék metszéspontja adja meg, míg a társadalmilag optimális mennyiség, hiszen ennél esik egybe a határköltség és a társadalmi határhaszon. Értelemszerűen azért lenne a társadalomnak jobb, ha több termék kerülne a piacra, mert ezzel másoknál is plusz hasznosság realizálódna. Viszont arra való tekintettel, hogy az egyén saját szemszögéből optimalizál ismét, a kevesebb mennyiség kerül előállításra, tehát megint csak keletkezik egy jóléti veszteség, ennek nagyságát jelöltük be az alábbi grafikonon. 5

7 P MC MU MSB A jóléti veszteség nagysága megegyezik azzal, hogy mennyivel kevesebb haszontöbblet keletkezik össztársadalmi szinten azáltal, hogy nem a társadalmilag kívánatos termékmennyiség cserél gazdát, hanem ennél kevesebb ami egyénileg optimális. Persze nem lehet hibáztatni senkit amiatt, hogy az általa ismeretes célfüggvény szerint dönt, hiszen pozitív externália esetén gyakran nem is tudják talán, hogy mások tevékenységére is pozitív hatással vannak, akik pedig tisztában vannak negatív extern hatásukkal nem igazán szeretnék, ha több lenne a költségük. A társadalmilag optimális kibocsátási szintet úgy tudjuk a legegyszerűbben szemléltetni, ha mondjuk két vállalat egymásra gyakorolt hatásáról van szó (sokszor emlegetett példa a méhészet és az almáskert esete), ha azt feltételezzük, a két cég közös tulajdonba kerül, hiszen akkor egy, közös profitfüggvényük van, ahol már az optimalizálás során minden haszon és költség ismert, tehát tulajdonképpen társadalmi optimumot határoznak meg. 3 Ezzel a közös tulajdonba kerüléssel viszont el is jutottunk oda, hogyan szüntethető meg az externália..3 Externália internalizálása Ugyebár, ha egy tulajdonba kerül az externáliát kibocsátó és az extern hatást viselő, akkor ugyanannál csapódnak le az externáliából eredő plusz költségek (negatív externália esetén), Olyan is elképzelhető, hogy a társadalmi határhaszon és a társadalmi határköltség is eltér az egyéni határhaszontól és az egyéni határköltségtől, ebben az esetben mind a két görbe tolódik. 3 Természetesen ez akkor igaz, ha ők csak egymásra gyakorolnak hatást, más szereplőkre nincs hatásuk. 53

8 illetve az externáliából származó plusz hasznok (pozitív externália esetén). Az extern hatás tehát feloldható, ha minden költség és haszon oda kerül, ahonnan származik. Az externália internalizálása tehát azt jelenti, hogy bizonyos lépések, intézkedések miatt a szereplők figyelembe veszik a tevékenységeik külső hatását. Abban az esetben, ha nincs sok szereplő és nincsenek tranzakciós költségek, akkor a szereplők maguk is meg tudnak egyezni, ha kompromisszum készek. Ronald Coase közgazdász után ezt Coase-tételnek nevezzük. Ilyenkor tehát a szereplők megoldják maguk között a problémát, vagyis a piaci kudarcot kiküszöbölik egymás közötti megállapodás révén. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez akkor valósul meg, ha a megállapodáshoz nem kapcsolódnak költségek. Például, vegyünk egy több lakásból álló lakótömböt, és térjünk vissza a korábbi példánkhoz: az operát hallgató szomszédhoz. Ha van tippünk, ki hallgatja az operát, akkor odamehetünk hozzá, megkérjük, legyen szíves lehalkítani az operát. Ha az illető elismeri, hogy ő volt, és lehalkítja a zenét, az externália internalizálása megtörtént. A Coasetétel akkor nem fog működni, ha a szomszéd letagadja, hogy ő volt, vagyis először bizonyítanunk kell, hogy pont onnan jön a zene, tehát már tranzakciós költségek lépnek fel. Ha a szereplők maguktól nem ösztönözhetőek az externáliák internalizálására (és több szereplőt is érint a kérdés), akkor jogi szabályok révén kezelhető a kérdés, ezek többnyire tulajdonjogi kérdéseket tisztáznak. Emellett az állam úgy is dönthet, hogy az externáliát kibocsátó tevékenységét úgy befolyásolja, hogy a mennyiségre próbál hatni. Ez azt jelenti, hogy ha pozitív externáliáról van szó, akkor a társadalmilag optimális mennyiség több lenne, mint amit az egyén saját optimuma alapján meghatároz. Az állam ebben az esetben megpróbálja elérni, hogy a kibocsátás növekedjen, vagyis közelebb legyen az összkibocsátás a társadalmilag optimális szinthez. Ezt támogatással/szubvencióval lehet elérni. Értelemszerűen egy negatív extern hatásnál a kibocsátást csökkenteni igyekeznek, ezt pedig adókivetéssel érhetik el. Ezt az adófajtát amikor az egyéni döntéshozók költségeit a társadalmi költség szintjére emelik az adó révén Pigou-adónak (másnéven terelő adónak) szokás nevezni. Fontos megjegyezni, hogy azon nemes szándékon túl, hogy a negatív externália hatását úgy próbálják megszüntetni, hogy azt érik el, a társadalmilag optimális szint kerüljön piacra, az államnak adóbevétele is keletkezik az intézkedés hatására. 54

9 P MSC MC MU Az ábrán a bordó vonal mutatja azt, mennyivel több a társadalmi határköltség, mint az egyéni határköltség, vagyis ekkora adót kell kivetni. Emellett az adómérték mellett lesz az optimális kibocsátás, így eddig a mennyiségig minden egyes termék után kapnak t nagyságú adót, vagyis az állami adóbevétel a zöld négyszög által határolt területtel azonosítható. Persze gyakorlatban nagyon nehéz meghatározni azt az adót, amely pont akkora, mint a társadalmi határköltség és az egyéni határköltség közötti különbség, mégis több országban, több területen próbálják megbecsülni, eltalálni ennek mértékét. 4 A megállapodás és az adó keveréke, amikor kvótákat határoznak meg. Tipikus példa erre, amikor szennyezési kvótákat határoznak meg egy-egy területegységre vonatkozóan, és a szereplők ezzel kereskedhetnek. Ezzel megadják a környezetszennyező termékből maximálisan előállítható mennyiséget (nyilván az a sikeres, ha ez a társadalmilag optimális szinttel esik egybe), és az érintett vállalatok egymás között megállapodhatnak. Ez az együttműködés azt jelenti, hogy aki nem tudja kihasználni a saját környezetszennyezési lehetőségeit, eladhatja a másiknak a szennyezés jogát. Ennél részletesebben ezt nem tárgyaljuk, mert más tárgyak keretében előkerül még a téma. Ebben a fejezetben arról tárgyaltunk, hogy külső gazdasági hatás miatt nem megfelelő (a társadalmilag optimálisnál több vagy kevesebb) mennyiségű termék kerül piacra. A következő fejezetben azt nézzük meg, hogy a piac előállít-e egyáltalán minden olyan termékeket, amelyekre a társadalomnak szüksége van. 4 Példaként említhető a mindennapokból ismert népegészségügyi adó. 55

10 . Közjavak Vannak olyan termékek, amelyek valamilyen oknál fogva nem piacképesek, vagy érdemes piacra bocsátani. Ezek az úgynevezett közjavak. Közjószágról akkor beszélhetünk, ha nem áll fenn sem kizárhatóság, sem rivalizálás. Az, hogy nem zárható ki valaki a termék fogyasztásából, azt jelenti, nem akadályozható meg, hogy ne fogyasszanak az adott termékből valamilyen technikai okból, vagy technikai szempontból ugyan kizárható lenne, de ez annyira költséges lenne, hogy nem érdemes ezt megtenni. Gondoljunk példa gyanánt a közvilágításra! A közvilágítást mindenki ugyanúgy igénybe tudja venni, bár lehet, hogy valami speciális technológia révén lekapcsolható lenne valaki esetében a közvilágítás, ez mégsem éri meg. A közvilágításnál emellett az is működik, hogy nincs rivalizálás. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak nem kell megküzdeni a termékért, vagyis azáltal, hogy más is fogyasztja a terméket/igénybe veszik a szolgáltatást, nem sérül más fogyasztó érdeke. Példánknál maradva: azáltal, hogy egy időben többen vagyunk az úton közvilágítás mellett, és még egy ember odajön, nem lesz rosszabb nekünk, és az új ember ugyanazt a közvilágítást kapja, amit mi. Ennek értelmében a közvilágítás egy közjószág. Másik példaként említhetjük a minden évben, augusztus 0-án megrendezésre kerülő tűzijáték. A tűzijáték megtekintéséhez nem kell belépő díjat fizetnünk, vagyis senki nem zárható ki, mindenki szabadon nézheti, és azáltal, hogy megnézi egy újabb ember, nem lesz rosszabb senkinek, azaz rivalizálás sincs. 5 Nehéz olyan termékeket találni, amelyeknél mindkét tulajdonság fennáll, a szakirodalom mindegyike idesorolja a honvédelmet még. A közjószág ellentettje a magánjószág. Magánjószágról akkor beszélünk, ha a kizárhatóság és a rivalizálás is fennáll. Ezek értelmében vannak olyan termékek, amelyeknél a két tulajdonság közül valamelyik fennáll, még a másik nem érvényes rá. Közjavak esetében leginkább a kizárhatóság hiánya miatt nem vállalja fel a piac, illetve nem tudja felvállalni hatékonyan az érintett termékek előállítását. De miért is nehéz kezelni a közjavakat? Ha maradunk az előző témánál és a tűzijátéknál, akkor könnyen megérthetjük az egyik alapproblémát. Ha piaci alapon szerveznék a tűzijátékot, egy vállalkozó megszervezné azt és belépődíjat szedne érte. Viszont mivel nem zárható ki senki az is megnézhetné a látványosságot, aki nem fizetett, így lennének ún. potyautasok. Potyautasoknak azokat nevezzük, akik úgy fogyasztanak egy terméket vagy vesznek igénybe szolgáltatást, hogy nem 5 Most eltekintünk attól, hogy ha nagyon sokan nézik a tűzijátékot, akkor egymás elől eltakarhatják már a látványt. 56

11 fizetnek érte. Ha belegondolunk mindennapi életünkbe, nagyon sok példát találunk erre onnantól kezdve, hogy valaki bliccel a villamosan, egészen addig, míg vesszük azt a hallgatót, aki kap aláírást azért, mert más megcsinálta a házit, ő pedig csak lemásolta azt, anélkül, hogy hallgatótársának ellenszolgáltatást nyújtott volna érte. Tulajdonképpen értelmezhető a közjószág problémája externáliaként is, hiszen itt is egy külső hatásról van szó. A végeredmény is ugyanaz: a piac kudarcra ítélt, nem tud a piac hatékony erőforrás-elosztást megvalósítani. A példákból és a nevéből is látszik a közjószágnak, hogy ez a közé. Nem véletlen azonban az a mondás, hogy közös lónak túrós háta; vagyis az, ami mindenkié, igazából senkié. Ha veszünk egy parkot, kevés ember foglalkozik azzal, hogy azért tegyen bármit, akárcsak annyit, hogy nem dobja el a szemetet, otthon a saját udvarát viszont általában rendben tartják az emberek. Amikor tehát közös tulajdonban van valami, mindig a másikra várunk, ha tenni kell valamit, ha viszont közös használatban van valami, mindenki úgy akarja használni, hogy a saját hasznossága maximális legyen, ne pedig a társadalmilag optimális méret érvényesüljön. Az ebből fakadó problémát egy közlegelő segítségével szokás reprezentálni, ez a példa keresztelte is el a témát közlegelő tragédiájára. A történet lényege: egy kisvárosban élők juhtenyésztéssel foglalkoztak. A juhokat egy közös legelőn legeltetik. Egy darabig ez működött is, de a fű idővel elfogyott, túlterhelt lett a legelő. Ha a juhászok reagáltak volna az intőjelekre, akkor együttes fellépéssel mérsékelhette volna mindenki a legeltetését, de ez nem történt meg, így az egész tönkrement. Mindennek a háttere, hogy egyéni szinten optimalizálnak és nem társadalmi szinten. A közlegelő tragédiájáról akkor beszélünk tehát, ha közös erőforrásból többet használnak, mint ami a társadalom számára kívánatos lenne.. Vertikális összegzés A közjavak másik nagy problémája, hogy mivel nincs beárazva a termék, nehéz meghatározni a keresletét. Olyan kérdésekkel próbálják becsülni a keresletet, hogy megkérdezik a fogyasztót visszatérve az előzőekhez, mennyit fizetne egy órányi tűzijátékért. Vegyük észre, hogy nem ugyanúgy kezeljük a dolgot, mint a magánjavaknál. Egy magánjószágnál a kereslet megbecsülésénél az lenne a kérdés, mennyi terméket vásárolna bizonyos ár mellett. Ez magával vonja azt is, hogy a keresleti görbéket nem a magánjószágoknál megismert módon (azaz horizontális összegzéssel) határozzuk meg, hanem vertikálisan összegezzük az egyéni keresleti görbéket ahhoz, hogy megkapjuk a piaci keresleti görbét. A vertikális összegzés esetében tehát veszünk egy közjószág mennyiséget, és megnézzük, a fogyasztó 57

12 mennyit képesek és hajlandóak adni azért, ezeket összeadjuk, így megkapjuk az adott termékmennyiséghez tartozó piaci rezervációs árat. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a különbséget, nézzünk példát! Tegyük fel, hogy hárman vannak egy albérletben. Az albérletben mindenkinek külön szobája van, ezenkívül van egy közös helység, a nappali. Valakinek eszébe jut, hogy vegyenek egy szobanövényt a nappaliba. Mivel mindenki ugyanúgy gyönyörködhet benne, mivel közös helységben van és rivalizálás sincs, ez az albérlet közjószága lesz. A virágvásárlás a következőképpen történik: megbeszélik, ki mennyit lenne hajlandó és képes fizetni azért, hogy legyen virág a nappaliban. Ha az egyikőjük 00 Ft-ot, a másik 400-at, a harmadik 00-at, akkor a szobanövényt , azaz 700 Ft-ért fogják megvenni. Ha nem a nappaliba vesznek virágot, hanem a saját szobájukba, ott ki tudják zárni a másikat, tehát már nem közjószág lesz, nem vertikálisan, hanem horizontálisan összegzünk. Itt a kérdés a következő: ha 00 Ft-ért lehet virágot venni, hány virágot vesznek összesen. Ilyenkor, ha az egyik ember db-ot, a másik -et, a harmadik pedig 3 db-ot képes és hajlandó megvásárolni, akkor összességében (a saját szobájukba téve) 6 db virágot vesznek darabjáért 00 Ft-ért. Definíciók piaci kudarc externália (külső gazdasági hatás) termelői externália fogyasztói externália pozitív externália negatív externália társadalmi határköltség társadalmi határhaszon Coase-tétel externália internalizálása Pigou-adó/terelő adó közjószág kizárhatóság rivalizálás magánjószág potyautas a közlegelő tragédiája Feladatok. Két vállalat egymás mellett működik. Az Y vállalat költségfüggvénye: TC y 60y xy ; az X-é pedig: TC x 40x. y az y termék mennyiségét, x pedig az 58

13 x termék mennyiségét jelöli. Ismert továbbá, hogy az x terméket 000 egységért, az y-t pedig 5000-es áron lehet értékesíteni. a) Milyen típusú externáliáról van szó? Válaszát indokolja! b) Mennyivel változik az y termék termelése, ha a két vállalat egy tulajdonba kerül? (kerekítve). Tegyük fel, hogy egy méhészet és egy almáskert egymás mellett helyezkednek el és mindkettőjük tökéletesen versenyző piacon működik. Legyen az almatermés mennyisége A, a M termelt mézé pedig M. A két vállalat költségfüggvénye: TC M 00 és A TC 00 M A. A méz egységára, az almáé pedig 3 dollár. a) Mennyi lesz az alma és a méz termelt mennyisége, ha a vállalatok egymástól függetlenül működnek? b) Hogyan alakulnak a profitmaximalizáló termelési mennyiségek, ha a vállalatok egyesülnek? c) Amennyiben a vállalatok külön-külön maradnának, mennyivel kellene támogatni a méz termelését, hogy a társadalmilag hatékony mennyiség kerüljön a piacra? 3. Egy repülőtér egy épülő lakótelep mellett van. Ha X a repülőteret használó gépek száma naponta, és Y a lakótelepen épített házak száma, akkor a repülőtér teljes profitja X X, a házépítő teljes profitja pedig 3Y Y XY. a) Határozza meg a felépített házak számát, ha a repülőtér és a házépítő vállalat egymástól függetlenül működnek; és a reptérnek ki kell fizetnie a teljes XY kárösszeget, amivel a repülőgép forgalom csökkenti a házépítő profitját! b) Határozza meg a felépített házak számat, ha a repülőtér és a házépítő vállalat ugyanannak a profitmaximalizáló cégnek a tulajdonában van! 4. Két vállalat, egy cementgyár és egy halászati szövetkezet, egymástól nem messze működnek egy folyó partján. A cementgyár költségfüggvénye: cement ára 300 Ft/. A halászati szövetkezet költségfüggvénye TC Q TC Q H C 000Q 30Q H C. A 00Q alakú. A hal ára 600 Ft/kg. Mennyivel kellene megadóztatni a cementgyár termelését, hogy a társadalmilag optimális mennyiségű cementet állítsa elő? C 5. Egy ruházati és egy ékszerüzlet egymás mellett állnak egy kisebb bevásárlóközpontban. Azoknak a fogyasztóknak a száma, akik azzal a szándékkal jönnek a bevásárlóközpontba, hogy a két üzlet közül valamelyikben vásároljanak, attól függ, hogy naponta mekkora összeget költ reklámra az illető üzlet. Mindkét üzletbe betér azonban néhány olyan vásárló is, aki azért jött, hogy a szomszédos üzletben vásároljon. Ha a ruházati üzlet napi x R dollárt költ 59

14 reklámra, és az ékszerüzlet napi x É dollárt, akkor a ruhaüzlet napi teljes profitja: R ( 60 x )x x É R R. Az ékszerüzlet napi teljes profitja: É R É É ( 05 x )x x. a) Mennyit költenek az üzletek reklámra, ha mindkettő úgy gondolja, hogy a másiktól függetlenül alakítja ki reklámozási stratégiáját? b) Amennyiben megegyeznek abban, hogy a reklámköltségeket úgy alakítják ki, hogy a két üzlet együttes profitja maximális legyen, akkor mennyit fognak az üzletek reklámra költeni? 6. Ismert három fogyasztó egyéni keresleti görbéje: 300 Q, 450 Q és P C 00 4Q. Határozza meg és ábrázolja a piaci keresleti görbét, amennyiben az adott termék a) magánjavak csoportjába tartozik, b) közjószág. 7. Egy közjószág piacán két fogyasztói csoport figyelhető meg. Az A fogyasztói csoportban egy fő keresleti görbéje: PA 500 0,5Q A, a B csoportéban pedig: PB 500 Q B. Az A csoportba a megfigyelések szerint 00 fő, a B csoportba pedig 50 fő tartozik. Írja fel és ábrázolja a piaci keresleti görbét! 8. Egy társasház 3 háztartása közös parabolaantenna felállítását tervezi. A családok eltérő összetétele miatt különböző az antennára vonatkozó hasznossági ítéletük, amit az alábbi inverz alakú keresleti görbék mutatnak: P 80 8, P 44 és P ; ahol a a fogható csatornák számát jelöli. Ha végül 54 ezer forintért rendelték meg a parabolát, hány csatornát fog a házi antennarendszer? 9. Két telektulajdonos bekötőutat építtet. Egyéni keresleti görbéik: 00 P, illetve 00 4P. Az útépítő monopólium teljes költsége monopólium maximális profitja? P A TC 80 0,5 P B. Mekkora lesz a 0. Három telekszomszéd közösen szeretné igénybe venni az ellenőrző járőrözés szolgáltatást. Ennek lényege, hogy a szerződésben megjelölt sűrűséggel egy járőrautó ellenőrzi mindhárom üdülőház környékét. A három tulajdonos egyéni kereslete a szolgáltatásra vonatkozóan: P 50, P 00, P 50, 3 3 ahol az ellenőrzések számát jelöli. A szolgáltatás díja hármuknak együttesen 00. Hány ellenőrzést fognak megrendelni? 60

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez Mintafeladatok a Mikroökonómia jegyzethez 1. fejezet Igaz-hamis állítások 1. A nem anyagi jellegű szolgáltatások csoportjába tartozik a szállítási tevékenység. 2. A magánjavak korlátozott mennyiségben

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY

20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY 20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 23. fejezete alapján 20.1 Rövid távú piaci (iparági) egyensúly A múlt órán megmutattuk, hogy miként lehet az egyéni

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám. 7. Hét feladatok Kis nyitott gazdaság: vám. Kidolgozott feladat Az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az X termék iránti keresleti függvényt, valamint a termék kínálati függvényét 1. Mekkora lenne

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGÉNEK BECSLÉSE

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGÉNEK BECSLÉSE Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 3. A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGÉNEK BECSLÉSE 2005. november A tanulmány a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a TÁRKI Társadalomkutatási

Részletesebben

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban tehát attól függ, hogy x milyen értéket vesz fel. A függvényeket a közgazdaságtanban is a jól ismert derékszögû koordináta-rendszerben ábrázoljuk, ahol a változók nevének megfelelõen általában a vízszintes

Részletesebben

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet Környezeti elınyök hatása az árakra - externáliák internalizálása Fenntartható hulladékgazdálkodás Visegrád, 2008. fenruár 5-6. 1. Externália Ha nincs

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

4. Kartell két vállalat esetén

4. Kartell két vállalat esetén 4. Kartell két vállalat esetén 34 4. Kartell két vállalat esetén Ebben a fejezetben azzal az esettel foglalkozunk, amikor a piacot két vállalat uralja és ezek összejátszanak. A vállalatok együttműködését

Részletesebben

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala Mikroökon konómia A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala 2011.09.12. - A gazdasági gi szereplőkkel, egyéni döntéshozókkal foglalkozik - Általánosítható viselkedési si jellemzőit

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

A környezetszennyezés gazdaságtana

A környezetszennyezés gazdaságtana A gazdaság és a környezet A környezetszennyezés gazdaságtana R P C r R W A környezet a hulladék befogadója 2008. 02. 06. 1 ER RR 2008. 02. 06. 2 Az externáliák Hatás Fogyasztói Termelői Pozitív Negatív

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 12. hét POLITIKAI GAZDASÁGTAN, 2. rész

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 12. hét POLITIKAI GAZDASÁGTAN, 2. rész MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. POLITIKAI GAZDASÁGTAN, 2. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA THE QUANTITY OF THE DEFENCE SERVICE HOW CAN BE OPTIMESED?

MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA THE QUANTITY OF THE DEFENCE SERVICE HOW CAN BE OPTIMESED? VÉDELEMGAZDASÁGTAN TAKSÁS BALÁZS MENNYI ZENÉT HÚZASSUNK? A HONVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA THE QUANTITY OF THE DEFENCE SERVICE HOW CAN BE OPTIMESED? A cikk egy korábbi témát folytatva,

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás: A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI

Részletesebben

Mikróökonómia feladatok

Mikróökonómia feladatok kidolgozva A feladatok még hiányosak, folyamatosan frissítem őket! Utolsó frissítés: 007-04-04 19:13:47 1. oldal, összesen 44 oldal Konzultáció 006-10-6 1. feladat (Cobb-Douglas függvény) Józsi bácsi 100

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

A könyv segítségével megismerhetitek

A könyv segítségével megismerhetitek A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások. * Hálózati hatások

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások. * Hálózati hatások * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Hálózati hatások * Ebben

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

Módszerek a veszteségek megakadályozására ebook. BefektetésTITKOK

Módszerek a veszteségek megakadályozására ebook. BefektetésTITKOK Módszerek a veszteségek megakadályozására ebook BefektetésTITKOK Módszerek a veszteségek megakadályozására ebook - Tartalomjegyzék - 1.1. Mindenkinek lesznek veszteséges pozíciói 1.2. Nézzük meg, a gyakorlatban

Részletesebben

Mit jelent az optimalizálás?

Mit jelent az optimalizálás? Mikroökon konómiai optimumfeladatok megoldási módszereim Alapvetõ deriválási szabálok. Feltételes szélsõ érték feladatok megoldása. Mit jelent az optimalizálás? feltételes szélsõérték-feladat döntési helzet

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Optimális rendelési tételnagyság

Optimális rendelési tételnagyság Készletgazdálkodás Optimális rendelési tételnagyság A készletek mennyiségének OPTIMÁLIS szinten tartása fontos gazdálkodási feladat HIÁNY: a fogyasztó :(értékesítési lehetőség ) elvesztése A MAGAS KÉSZLET

Részletesebben

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

Értékesítés és marketing Tornai Dávid

Értékesítés és marketing Tornai Dávid MinDig TV Extra Értékesítés és marketing Tornai Dávid TERMÉKEINK MinDig TV Extra csomagkiosztás és csatornák AZ HBO prémium csatorna külön, vagy bármelyik programcsomaghoz kedvezményes előfizetési díjért

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Egészséggazdaságtan és - biztosítás 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

TŐZSDEJÁTÉK FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

TŐZSDEJÁTÉK FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV TŐZSDEJÁTÉK FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV BEVEZETŐ A Tőzsdejáték az Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által közösen működtetett a tőzsdei kereskedést egyszerűsített körülmények közt bemutató,

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN KLÍMAGAZDASÁGI SZAKKÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS 2012 ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN Dr. Fogarassy Csaba SZIE Egyetemi Klímatanács Főtitkára Bevezetés AZ EU KARBON- PIACAI KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES

Részletesebben

27. előadás EXTERNÁLIS HATÁSOK

27. előadás EXTERNÁLIS HATÁSOK 27. előadás EXTERNÁLIS HATÁSOK Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 32. fejezete erősen átdolgozva 27.1 Bevezetés Egy közgazdasági probléma vizsgálata során akkor beszélünk externáliáról vagy externális

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ, 1. forduló ÖTÖDIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK

43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ, 1. forduló ÖTÖDIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK Telefon: 37-8900 Fax: 37-8901 43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ, 1. forduló ÖTÖDIK OSZTÁLY- MEGOLDÁSVÁZLATOK 1. 1. Egy osztási műveletben az osztandó és az osztó összege 89.

Részletesebben

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó

Részletesebben

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Knoch László: Információelmélet LOGIKA Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések Előadó: Deliné Pálinkó Éva Beruházásgazdaságossági számítások alkalmazásának elemei Tőkeköltségvetés - a pénzáramok meghatározása

Részletesebben

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport) Tisztelt hallgatók! E-LEARNING KÉZÉS Az alábbiakban a Gazdálkodási szakos, e-learning rendszerben mûködõ képzés tananyagához készült hibalistát olvashatja. A visszajelzések és az anyag folyamatos gondozása

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2005. május 28. KÖZÉPSZINT I.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2005. május 28. KÖZÉPSZINT I. ) Mely valós számokra igaz, hogy 7 7 MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 005. május 8. KÖZÉPSZINT I. 7? Összesen: pont ) Egy 40 000 Ft-os télikabátot a tavaszi árleszállításkor 0%-kal olcsóbban lehet megvenni. Mennyi

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI

Részletesebben

EuroOffice Optimalizáló (Solver)

EuroOffice Optimalizáló (Solver) 1. oldal EuroOffice Optimalizáló (Solver) Az EuroOffice Optimalizáló egy OpenOffice.org bővítmény, ami gyors algoritmusokat kínál lineáris programozási és szállítási feladatok megoldására. Szimplex módszer

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

Pénzügyi tervezésről lesz szó a következő percekben. A pénzügyi tervezés során előre felrajzolunk egy pályát pénzügyi szempontból

Pénzügyi tervezésről lesz szó a következő percekben. A pénzügyi tervezés során előre felrajzolunk egy pályát pénzügyi szempontból Pénzügyi tervezés GR: Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel beszélgetek a stúdióban. Pénzügyi tervezésről lesz szó a következő percekben. Meglehetősen vaskos témának és nehéz témának tűnik ebben az időszakban.

Részletesebben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Differenciálegyenlet alatt egy olyan egyenletet értünk, amelyben a meghatározandó ismeretlen egy függvény, és az egyenlet tartalmazza az ismeretlen

Részletesebben

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x 1. feladatsor, megoldások 1. Ez egy elsőrendű diffegyenlet, először a homogén egyenlet megoldását keressük meg, majd partikuláris megoldást keresünk: y y = 0 Ez pl. egy szétválasztható egyenlet, melynek

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Értékesítési csatornák

Értékesítési csatornák 9. A marketingcsatorna definíciója Értékesítési csatornák A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, amelynek eredményeképpen a termék vagy a szolgáltatás

Részletesebben