1. Externáliák. - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Externáliák. - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben."

Átírás

1 II. RÉSZ 47

2 Az eddigiekben kimondva, kimondatlanul arról tárgyaltunk, hogy minden piac tökéletesen működik, vagyis a kereslet és kínálat egyensúlya hatékony erőforrás-elosztáshoz vezet, tehát a piaci automatizmusok jól szervezik a gazdasági tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a piaci ármechanizmusok képesek az egyéni viselkedések koordinálására. Vannak azonban olyan esetek, amikor a piaci működés mégsem annyira tökéletes, piaci kudarcok lépnek fel, azaz a piaci mechanizmus során kialakuló erőforrás-elosztás valamilyen oknál fogva nem hatékony. Több ok is meghúzódhat ennek hátterében, mi most a négy alapvető kiváltó tényezőt soroljuk fel: - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben.. Externáliák Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy anélkül, hogy ő maga bármit tett volna, elszenvedője vagy éppen élvezője volt más tevékenységének. Például hallgathatott operát anélkül, hogy ez megfordult volna a fejében a szomszéd áldásos jóvoltából ; vagy mondjuk nem esett el a járdán télen, mert a járda mellett élő lakástulajdonos eltakarította a havat. Tekintettel arra, hogy társadalomban élünk, ezek a hatások megkerülhetetlenek, ezért beszélünk externáliákról (más néven külső gazdasági hatásokról). Amikor operát hallgat a szomszéd, és én szenvedek ettől, nem fizet nekem semmit azért, hogy elviseljem az áriákat; vagy ha örömet okoz nekem ezzel, mert én is operarajongó vagyok, nem fizetek neki semmit, amiért az én örömöm, hasznossági szintem emelkedik. Azaz externáliáról (külső gazdasági hatásról) akkor beszélünk, ha egy tevékenység hatással van másik szereplőre, aki ezért nem is fizet és nem is kap ellenszolgáltatást. Többféleképpen csoportosíthatjuk az externáliákat. Az extern hatás annak kibocsátója szerint lehet termelői és fogyasztói externália. Termelői externáliáról akkor beszélünk, ha egy vállalat tevékenysége hat más gazdasági szereplőkre (más vállalatokra vagy más fogyasztókra, esetleg az államra); még fogyasztói externália esetén egy fogyasztó lesz, aki másokra hatást gyakorol. 48

3 Másik csoportképzési ismérv, amikor magát az extern hatást értékeljük. Ebben az esetben beszélhetünk pozitív és negatív externáliáról. Ha a kívülálló az externália elszenvedője, akkor negatív externáliáról beszélünk, ha viszont az externália a másik gazdasági szereplőt kedvezően befolyásolja, akkor pozitív extern hatással van dolgunk. Ha az előbb tárgyalt példákat vesszük, jól látszik, hogy az opera és a járda letakarítás is fogyasztói externália. Az is egyértelmű, hogy a járda letakarítása pozitív externália, hiszen biztonságosabban közlekedhetünk ezen felelősségtudatos viselkedés következtében. Az operahallgatás hatása azonban már nem ennyire egyértelműen kategorizálható. Ha a szomszédhoz hasonlóan szeretjük az operát, akkor pozitív extern hatással van dolgunk, ha viszont nagy rockerként feláll a hátunkon a szőr az operától, negatív externáliáról van szó. A kívülálló értékítélete, ízlése alapján tehát egy-egy külső hatás más-más értelmezést nyerhet, ugyanaz a tevékenység lehet pozitív és negatív externália is. Ez a kettősség inkább fogyasztói externáliák esetében jellemző, termelői extern hatásoknál többnyire egyértelmű a hatás. Termelői negatív externáliák leggyakoribb esete, amikor valamilyen környezetszennyezés következik be egy vállalat működése révén. Például emlékezhetünk még a 00-es vörösiszap-katasztrófára. A timföldgyártás mellékterméke a vörösiszap, amelyet egy tározóban raktároztak. A katasztrófa alkalmával a zagytározó gátja átszakadt. Hosszú lenne felsorolni az akkor keletkezett károkat. Igyekeztek mindent megtenni, hogy a felelős(öke)t megtalálják, hiszen a környezetszennyezésből eredő helyreállítási feladatok rendkívüli költségekkel járnak. Ebbe a folyamatba az állam is bekapcsolódott. Mit is tehet az állam az externáliákkal? Egyáltalán feltétlenül szükséges állami beavatkozás? Mielőtt ezekre a kérdésekre válaszolnánk, vizsgáljuk meg, kinél és hogyan is jelennek meg a hasznok, költségek.. Egyéni költség társadalmi költség Ha maradunk a negatív externáliáknál, akkor láthatjuk az előbbi példákból is, hogy a kibocsátó nem visel minden a tevékenységével összefüggő költséget, tehát az egyéni és a társadalmi költség eltér egymást. A társadalmi határköltség azt mutatja meg, hogy az utoljára előállított termékegység mennyivel növeli összességében, azaz a társadalom egészére nézve a költségeket. A társadalmi határköltség értelemszerűen egy az egyben tartalmazza a vállalatnál jelentkező határköltséget, tehát a kettő különbsége mutatja meg azt, hogy mekkora a kibocsátón kívülieket érintő költségtöbblet. Márpedig, ha a költségek különböznek, értelemszerűen az optimális kibocsátás is eltér: vagyis más mennyiség kívánatos a vállalat számára, mint a társadalom részére. 49

4 Az alábbi ábrán szemléltettük az egyéni (MC) és a társadalmi (MSC) költségeket. Optimális kibocsátás ott lesz, ahol az utoljára kibocsátott termék annyit visz, amennyit hoz, vagyis ahol az egyéni határhaszon és az egyéni határköltség görbe metszi egymást. Ha a terméket előállító vállalatot nézzük, az optimális kibocsátási szintje. Ezzel szemben, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a vállalat működése más(ok) tevékenységére is hatással van, a tényleges költségek ennél nagyobbak, ennek visszatükrözésére toltuk el felfelé a határköltség görbét, és kaptuk így meg a társadalmi határköltség görbét. A társadalmi határköltség-görbe és az egyéni határhaszon görbe metszéspontja adja meg a társadalmilag kívánatos kibocsátási szintet ( ). P MSC MC MU Természetesen mivel negatív externáliáról van szó a társadalmilag optimális termékmennyiség alacsonyabb a vállalat által meghatározásra kerülő mennyiségnél. Mivel egy vállalat termelési mennyiségét (ha az állam nem avatkozik bele) ő maga dönti el, így a össztársadalmi szinten keletkezik egy jóléti veszteség, ugyanis a társadalmilag optimális termékmennyiségtől jobbra a társadalmi határköltségek mindig nagyobbak, mint az egyéni határhaszon. Ez a jóléti veszteség tehát azt mutatja meg, mennyi költségtöbblet keletkezik a társadalomnál azáltal, hogy több terméket bocsátanak ki, mint a társadalmilag optimális. Ezt jeleníti meg az alábbi ábrán jelölt rész. A csökkenő határhaszon elve miatt feltételezzük, hogy a határhaszon görbe negatív meredekségű. 50

5 P MSC MC MU Vizsgáljuk meg most azt, hogy mennyiben tér el ettől egy pozitív externália esete!. Egyéni haszon társadalmi haszon Az előző ábrázolásához hasonlóan most is először az egyéni határhasznot és az egyéni határköltséget tüntetünk fel ábránkon. Azt mondtuk, hogy a pozitív externália azt jelenti, a kibocsátó nem tud minden hasznot saját maga realizálni, hanem egy része másnál csapódik le. Ez azt jelenti, hogy az egyéni és a társadalmi határhaszon nem egyezik meg egymással, tehát az egyéni és társadalmi határhasznok görbéi nem esnek egybe. Ahogy az ábrán is láthatjuk, ebben az esetben a társadalmi határhaszon vagyis az utoljára előállított termékmennyiség által okozott többlethaszon nagyobb társadalmi szinten, mint egyénileg. 5

6 P MC MU MSB A grafikont megvizsgálva ismét feltűnik, hogy a és mennyiségek nem esnek egybe, tehát más kibocsátási szint optimális társadalmi szempontból, mint egyéni optimalizálásnál. A mennyiség azt mutatja, hogy mi az egyénileg kívánatos szint, hiszen ezt az egyéni határköltség és egyéni határhaszon görbék metszéspontja adja meg, míg a társadalmilag optimális mennyiség, hiszen ennél esik egybe a határköltség és a társadalmi határhaszon. Értelemszerűen azért lenne a társadalomnak jobb, ha több termék kerülne a piacra, mert ezzel másoknál is plusz hasznosság realizálódna. Viszont arra való tekintettel, hogy az egyén saját szemszögéből optimalizál ismét, a kevesebb mennyiség kerül előállításra, tehát megint csak keletkezik egy jóléti veszteség, ennek nagyságát jelöltük be az alábbi grafikonon. 5

7 P MC MU MSB A jóléti veszteség nagysága megegyezik azzal, hogy mennyivel kevesebb haszontöbblet keletkezik össztársadalmi szinten azáltal, hogy nem a társadalmilag kívánatos termékmennyiség cserél gazdát, hanem ennél kevesebb ami egyénileg optimális. Persze nem lehet hibáztatni senkit amiatt, hogy az általa ismeretes célfüggvény szerint dönt, hiszen pozitív externália esetén gyakran nem is tudják talán, hogy mások tevékenységére is pozitív hatással vannak, akik pedig tisztában vannak negatív extern hatásukkal nem igazán szeretnék, ha több lenne a költségük. A társadalmilag optimális kibocsátási szintet úgy tudjuk a legegyszerűbben szemléltetni, ha mondjuk két vállalat egymásra gyakorolt hatásáról van szó (sokszor emlegetett példa a méhészet és az almáskert esete), ha azt feltételezzük, a két cég közös tulajdonba kerül, hiszen akkor egy, közös profitfüggvényük van, ahol már az optimalizálás során minden haszon és költség ismert, tehát tulajdonképpen társadalmi optimumot határoznak meg. 3 Ezzel a közös tulajdonba kerüléssel viszont el is jutottunk oda, hogyan szüntethető meg az externália..3 Externália internalizálása Ugyebár, ha egy tulajdonba kerül az externáliát kibocsátó és az extern hatást viselő, akkor ugyanannál csapódnak le az externáliából eredő plusz költségek (negatív externália esetén), Olyan is elképzelhető, hogy a társadalmi határhaszon és a társadalmi határköltség is eltér az egyéni határhaszontól és az egyéni határköltségtől, ebben az esetben mind a két görbe tolódik. 3 Természetesen ez akkor igaz, ha ők csak egymásra gyakorolnak hatást, más szereplőkre nincs hatásuk. 53

8 illetve az externáliából származó plusz hasznok (pozitív externália esetén). Az extern hatás tehát feloldható, ha minden költség és haszon oda kerül, ahonnan származik. Az externália internalizálása tehát azt jelenti, hogy bizonyos lépések, intézkedések miatt a szereplők figyelembe veszik a tevékenységeik külső hatását. Abban az esetben, ha nincs sok szereplő és nincsenek tranzakciós költségek, akkor a szereplők maguk is meg tudnak egyezni, ha kompromisszum készek. Ronald Coase közgazdász után ezt Coase-tételnek nevezzük. Ilyenkor tehát a szereplők megoldják maguk között a problémát, vagyis a piaci kudarcot kiküszöbölik egymás közötti megállapodás révén. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez akkor valósul meg, ha a megállapodáshoz nem kapcsolódnak költségek. Például, vegyünk egy több lakásból álló lakótömböt, és térjünk vissza a korábbi példánkhoz: az operát hallgató szomszédhoz. Ha van tippünk, ki hallgatja az operát, akkor odamehetünk hozzá, megkérjük, legyen szíves lehalkítani az operát. Ha az illető elismeri, hogy ő volt, és lehalkítja a zenét, az externália internalizálása megtörtént. A Coasetétel akkor nem fog működni, ha a szomszéd letagadja, hogy ő volt, vagyis először bizonyítanunk kell, hogy pont onnan jön a zene, tehát már tranzakciós költségek lépnek fel. Ha a szereplők maguktól nem ösztönözhetőek az externáliák internalizálására (és több szereplőt is érint a kérdés), akkor jogi szabályok révén kezelhető a kérdés, ezek többnyire tulajdonjogi kérdéseket tisztáznak. Emellett az állam úgy is dönthet, hogy az externáliát kibocsátó tevékenységét úgy befolyásolja, hogy a mennyiségre próbál hatni. Ez azt jelenti, hogy ha pozitív externáliáról van szó, akkor a társadalmilag optimális mennyiség több lenne, mint amit az egyén saját optimuma alapján meghatároz. Az állam ebben az esetben megpróbálja elérni, hogy a kibocsátás növekedjen, vagyis közelebb legyen az összkibocsátás a társadalmilag optimális szinthez. Ezt támogatással/szubvencióval lehet elérni. Értelemszerűen egy negatív extern hatásnál a kibocsátást csökkenteni igyekeznek, ezt pedig adókivetéssel érhetik el. Ezt az adófajtát amikor az egyéni döntéshozók költségeit a társadalmi költség szintjére emelik az adó révén Pigou-adónak (másnéven terelő adónak) szokás nevezni. Fontos megjegyezni, hogy azon nemes szándékon túl, hogy a negatív externália hatását úgy próbálják megszüntetni, hogy azt érik el, a társadalmilag optimális szint kerüljön piacra, az államnak adóbevétele is keletkezik az intézkedés hatására. 54

9 P MSC MC MU Az ábrán a bordó vonal mutatja azt, mennyivel több a társadalmi határköltség, mint az egyéni határköltség, vagyis ekkora adót kell kivetni. Emellett az adómérték mellett lesz az optimális kibocsátás, így eddig a mennyiségig minden egyes termék után kapnak t nagyságú adót, vagyis az állami adóbevétel a zöld négyszög által határolt területtel azonosítható. Persze gyakorlatban nagyon nehéz meghatározni azt az adót, amely pont akkora, mint a társadalmi határköltség és az egyéni határköltség közötti különbség, mégis több országban, több területen próbálják megbecsülni, eltalálni ennek mértékét. 4 A megállapodás és az adó keveréke, amikor kvótákat határoznak meg. Tipikus példa erre, amikor szennyezési kvótákat határoznak meg egy-egy területegységre vonatkozóan, és a szereplők ezzel kereskedhetnek. Ezzel megadják a környezetszennyező termékből maximálisan előállítható mennyiséget (nyilván az a sikeres, ha ez a társadalmilag optimális szinttel esik egybe), és az érintett vállalatok egymás között megállapodhatnak. Ez az együttműködés azt jelenti, hogy aki nem tudja kihasználni a saját környezetszennyezési lehetőségeit, eladhatja a másiknak a szennyezés jogát. Ennél részletesebben ezt nem tárgyaljuk, mert más tárgyak keretében előkerül még a téma. Ebben a fejezetben arról tárgyaltunk, hogy külső gazdasági hatás miatt nem megfelelő (a társadalmilag optimálisnál több vagy kevesebb) mennyiségű termék kerül piacra. A következő fejezetben azt nézzük meg, hogy a piac előállít-e egyáltalán minden olyan termékeket, amelyekre a társadalomnak szüksége van. 4 Példaként említhető a mindennapokból ismert népegészségügyi adó. 55

10 . Közjavak Vannak olyan termékek, amelyek valamilyen oknál fogva nem piacképesek, vagy érdemes piacra bocsátani. Ezek az úgynevezett közjavak. Közjószágról akkor beszélhetünk, ha nem áll fenn sem kizárhatóság, sem rivalizálás. Az, hogy nem zárható ki valaki a termék fogyasztásából, azt jelenti, nem akadályozható meg, hogy ne fogyasszanak az adott termékből valamilyen technikai okból, vagy technikai szempontból ugyan kizárható lenne, de ez annyira költséges lenne, hogy nem érdemes ezt megtenni. Gondoljunk példa gyanánt a közvilágításra! A közvilágítást mindenki ugyanúgy igénybe tudja venni, bár lehet, hogy valami speciális technológia révén lekapcsolható lenne valaki esetében a közvilágítás, ez mégsem éri meg. A közvilágításnál emellett az is működik, hogy nincs rivalizálás. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak nem kell megküzdeni a termékért, vagyis azáltal, hogy más is fogyasztja a terméket/igénybe veszik a szolgáltatást, nem sérül más fogyasztó érdeke. Példánknál maradva: azáltal, hogy egy időben többen vagyunk az úton közvilágítás mellett, és még egy ember odajön, nem lesz rosszabb nekünk, és az új ember ugyanazt a közvilágítást kapja, amit mi. Ennek értelmében a közvilágítás egy közjószág. Másik példaként említhetjük a minden évben, augusztus 0-án megrendezésre kerülő tűzijáték. A tűzijáték megtekintéséhez nem kell belépő díjat fizetnünk, vagyis senki nem zárható ki, mindenki szabadon nézheti, és azáltal, hogy megnézi egy újabb ember, nem lesz rosszabb senkinek, azaz rivalizálás sincs. 5 Nehéz olyan termékeket találni, amelyeknél mindkét tulajdonság fennáll, a szakirodalom mindegyike idesorolja a honvédelmet még. A közjószág ellentettje a magánjószág. Magánjószágról akkor beszélünk, ha a kizárhatóság és a rivalizálás is fennáll. Ezek értelmében vannak olyan termékek, amelyeknél a két tulajdonság közül valamelyik fennáll, még a másik nem érvényes rá. Közjavak esetében leginkább a kizárhatóság hiánya miatt nem vállalja fel a piac, illetve nem tudja felvállalni hatékonyan az érintett termékek előállítását. De miért is nehéz kezelni a közjavakat? Ha maradunk az előző témánál és a tűzijátéknál, akkor könnyen megérthetjük az egyik alapproblémát. Ha piaci alapon szerveznék a tűzijátékot, egy vállalkozó megszervezné azt és belépődíjat szedne érte. Viszont mivel nem zárható ki senki az is megnézhetné a látványosságot, aki nem fizetett, így lennének ún. potyautasok. Potyautasoknak azokat nevezzük, akik úgy fogyasztanak egy terméket vagy vesznek igénybe szolgáltatást, hogy nem 5 Most eltekintünk attól, hogy ha nagyon sokan nézik a tűzijátékot, akkor egymás elől eltakarhatják már a látványt. 56

11 fizetnek érte. Ha belegondolunk mindennapi életünkbe, nagyon sok példát találunk erre onnantól kezdve, hogy valaki bliccel a villamosan, egészen addig, míg vesszük azt a hallgatót, aki kap aláírást azért, mert más megcsinálta a házit, ő pedig csak lemásolta azt, anélkül, hogy hallgatótársának ellenszolgáltatást nyújtott volna érte. Tulajdonképpen értelmezhető a közjószág problémája externáliaként is, hiszen itt is egy külső hatásról van szó. A végeredmény is ugyanaz: a piac kudarcra ítélt, nem tud a piac hatékony erőforrás-elosztást megvalósítani. A példákból és a nevéből is látszik a közjószágnak, hogy ez a közé. Nem véletlen azonban az a mondás, hogy közös lónak túrós háta; vagyis az, ami mindenkié, igazából senkié. Ha veszünk egy parkot, kevés ember foglalkozik azzal, hogy azért tegyen bármit, akárcsak annyit, hogy nem dobja el a szemetet, otthon a saját udvarát viszont általában rendben tartják az emberek. Amikor tehát közös tulajdonban van valami, mindig a másikra várunk, ha tenni kell valamit, ha viszont közös használatban van valami, mindenki úgy akarja használni, hogy a saját hasznossága maximális legyen, ne pedig a társadalmilag optimális méret érvényesüljön. Az ebből fakadó problémát egy közlegelő segítségével szokás reprezentálni, ez a példa keresztelte is el a témát közlegelő tragédiájára. A történet lényege: egy kisvárosban élők juhtenyésztéssel foglalkoztak. A juhokat egy közös legelőn legeltetik. Egy darabig ez működött is, de a fű idővel elfogyott, túlterhelt lett a legelő. Ha a juhászok reagáltak volna az intőjelekre, akkor együttes fellépéssel mérsékelhette volna mindenki a legeltetését, de ez nem történt meg, így az egész tönkrement. Mindennek a háttere, hogy egyéni szinten optimalizálnak és nem társadalmi szinten. A közlegelő tragédiájáról akkor beszélünk tehát, ha közös erőforrásból többet használnak, mint ami a társadalom számára kívánatos lenne.. Vertikális összegzés A közjavak másik nagy problémája, hogy mivel nincs beárazva a termék, nehéz meghatározni a keresletét. Olyan kérdésekkel próbálják becsülni a keresletet, hogy megkérdezik a fogyasztót visszatérve az előzőekhez, mennyit fizetne egy órányi tűzijátékért. Vegyük észre, hogy nem ugyanúgy kezeljük a dolgot, mint a magánjavaknál. Egy magánjószágnál a kereslet megbecsülésénél az lenne a kérdés, mennyi terméket vásárolna bizonyos ár mellett. Ez magával vonja azt is, hogy a keresleti görbéket nem a magánjószágoknál megismert módon (azaz horizontális összegzéssel) határozzuk meg, hanem vertikálisan összegezzük az egyéni keresleti görbéket ahhoz, hogy megkapjuk a piaci keresleti görbét. A vertikális összegzés esetében tehát veszünk egy közjószág mennyiséget, és megnézzük, a fogyasztó 57

12 mennyit képesek és hajlandóak adni azért, ezeket összeadjuk, így megkapjuk az adott termékmennyiséghez tartozó piaci rezervációs árat. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a különbséget, nézzünk példát! Tegyük fel, hogy hárman vannak egy albérletben. Az albérletben mindenkinek külön szobája van, ezenkívül van egy közös helység, a nappali. Valakinek eszébe jut, hogy vegyenek egy szobanövényt a nappaliba. Mivel mindenki ugyanúgy gyönyörködhet benne, mivel közös helységben van és rivalizálás sincs, ez az albérlet közjószága lesz. A virágvásárlás a következőképpen történik: megbeszélik, ki mennyit lenne hajlandó és képes fizetni azért, hogy legyen virág a nappaliban. Ha az egyikőjük 00 Ft-ot, a másik 400-at, a harmadik 00-at, akkor a szobanövényt , azaz 700 Ft-ért fogják megvenni. Ha nem a nappaliba vesznek virágot, hanem a saját szobájukba, ott ki tudják zárni a másikat, tehát már nem közjószág lesz, nem vertikálisan, hanem horizontálisan összegzünk. Itt a kérdés a következő: ha 00 Ft-ért lehet virágot venni, hány virágot vesznek összesen. Ilyenkor, ha az egyik ember db-ot, a másik -et, a harmadik pedig 3 db-ot képes és hajlandó megvásárolni, akkor összességében (a saját szobájukba téve) 6 db virágot vesznek darabjáért 00 Ft-ért. Definíciók piaci kudarc externália (külső gazdasági hatás) termelői externália fogyasztói externália pozitív externália negatív externália társadalmi határköltség társadalmi határhaszon Coase-tétel externália internalizálása Pigou-adó/terelő adó közjószág kizárhatóság rivalizálás magánjószág potyautas a közlegelő tragédiája Feladatok. Két vállalat egymás mellett működik. Az Y vállalat költségfüggvénye: TC y 60y xy ; az X-é pedig: TC x 40x. y az y termék mennyiségét, x pedig az 58

13 x termék mennyiségét jelöli. Ismert továbbá, hogy az x terméket 000 egységért, az y-t pedig 5000-es áron lehet értékesíteni. a) Milyen típusú externáliáról van szó? Válaszát indokolja! b) Mennyivel változik az y termék termelése, ha a két vállalat egy tulajdonba kerül? (kerekítve). Tegyük fel, hogy egy méhészet és egy almáskert egymás mellett helyezkednek el és mindkettőjük tökéletesen versenyző piacon működik. Legyen az almatermés mennyisége A, a M termelt mézé pedig M. A két vállalat költségfüggvénye: TC M 00 és A TC 00 M A. A méz egységára, az almáé pedig 3 dollár. a) Mennyi lesz az alma és a méz termelt mennyisége, ha a vállalatok egymástól függetlenül működnek? b) Hogyan alakulnak a profitmaximalizáló termelési mennyiségek, ha a vállalatok egyesülnek? c) Amennyiben a vállalatok külön-külön maradnának, mennyivel kellene támogatni a méz termelését, hogy a társadalmilag hatékony mennyiség kerüljön a piacra? 3. Egy repülőtér egy épülő lakótelep mellett van. Ha X a repülőteret használó gépek száma naponta, és Y a lakótelepen épített házak száma, akkor a repülőtér teljes profitja X X, a házépítő teljes profitja pedig 3Y Y XY. a) Határozza meg a felépített házak számát, ha a repülőtér és a házépítő vállalat egymástól függetlenül működnek; és a reptérnek ki kell fizetnie a teljes XY kárösszeget, amivel a repülőgép forgalom csökkenti a házépítő profitját! b) Határozza meg a felépített házak számat, ha a repülőtér és a házépítő vállalat ugyanannak a profitmaximalizáló cégnek a tulajdonában van! 4. Két vállalat, egy cementgyár és egy halászati szövetkezet, egymástól nem messze működnek egy folyó partján. A cementgyár költségfüggvénye: cement ára 300 Ft/. A halászati szövetkezet költségfüggvénye TC Q TC Q H C 000Q 30Q H C. A 00Q alakú. A hal ára 600 Ft/kg. Mennyivel kellene megadóztatni a cementgyár termelését, hogy a társadalmilag optimális mennyiségű cementet állítsa elő? C 5. Egy ruházati és egy ékszerüzlet egymás mellett állnak egy kisebb bevásárlóközpontban. Azoknak a fogyasztóknak a száma, akik azzal a szándékkal jönnek a bevásárlóközpontba, hogy a két üzlet közül valamelyikben vásároljanak, attól függ, hogy naponta mekkora összeget költ reklámra az illető üzlet. Mindkét üzletbe betér azonban néhány olyan vásárló is, aki azért jött, hogy a szomszédos üzletben vásároljon. Ha a ruházati üzlet napi x R dollárt költ 59

14 reklámra, és az ékszerüzlet napi x É dollárt, akkor a ruhaüzlet napi teljes profitja: R ( 60 x )x x É R R. Az ékszerüzlet napi teljes profitja: É R É É ( 05 x )x x. a) Mennyit költenek az üzletek reklámra, ha mindkettő úgy gondolja, hogy a másiktól függetlenül alakítja ki reklámozási stratégiáját? b) Amennyiben megegyeznek abban, hogy a reklámköltségeket úgy alakítják ki, hogy a két üzlet együttes profitja maximális legyen, akkor mennyit fognak az üzletek reklámra költeni? 6. Ismert három fogyasztó egyéni keresleti görbéje: 300 Q, 450 Q és P C 00 4Q. Határozza meg és ábrázolja a piaci keresleti görbét, amennyiben az adott termék a) magánjavak csoportjába tartozik, b) közjószág. 7. Egy közjószág piacán két fogyasztói csoport figyelhető meg. Az A fogyasztói csoportban egy fő keresleti görbéje: PA 500 0,5Q A, a B csoportéban pedig: PB 500 Q B. Az A csoportba a megfigyelések szerint 00 fő, a B csoportba pedig 50 fő tartozik. Írja fel és ábrázolja a piaci keresleti görbét! 8. Egy társasház 3 háztartása közös parabolaantenna felállítását tervezi. A családok eltérő összetétele miatt különböző az antennára vonatkozó hasznossági ítéletük, amit az alábbi inverz alakú keresleti görbék mutatnak: P 80 8, P 44 és P ; ahol a a fogható csatornák számát jelöli. Ha végül 54 ezer forintért rendelték meg a parabolát, hány csatornát fog a házi antennarendszer? 9. Két telektulajdonos bekötőutat építtet. Egyéni keresleti görbéik: 00 P, illetve 00 4P. Az útépítő monopólium teljes költsége monopólium maximális profitja? P A TC 80 0,5 P B. Mekkora lesz a 0. Három telekszomszéd közösen szeretné igénybe venni az ellenőrző járőrözés szolgáltatást. Ennek lényege, hogy a szerződésben megjelölt sűrűséggel egy járőrautó ellenőrzi mindhárom üdülőház környékét. A három tulajdonos egyéni kereslete a szolgáltatásra vonatkozóan: P 50, P 00, P 50, 3 3 ahol az ellenőrzések számát jelöli. A szolgáltatás díja hármuknak együttesen 00. Hány ellenőrzést fognak megrendelni? 60

Mikroökonómia - 9. elıadás

Mikroökonómia - 9. elıadás Mikroökonómia - 9. elıadás PIACI ELÉGELENSÉGEK, KÖZJAVAK, EXERNÁLIÁK, AZ ÁLLAMI BEAVAKOZÁS INOKAI 1 A piac tökéletlen mőködése P egyensúlyi ár többlet hiány egyensúlyi mennyiség S Q Gazdasági koordináció

Részletesebben

Piaci elégtelenségek. Az externáliák és a közjavak problémája

Piaci elégtelenségek. Az externáliák és a közjavak problémája iaci elégtelenségek Az externáliák és a közjavak problémája Externália fogalma Externáliáról vagy külső gazdasági hatásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül

Részletesebben

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. Externáliákés közjavak Szalai László

Mikro- és makroökonómia. Externáliákés közjavak Szalai László Mikro- és makroökonómia Externáliákés közjavak Szalai László 2016.10.07. Externáliák Külső gazdasági hatások Olyan hatások, amelyek befolyásolják a termelést és a fogyasztást, de a piac nem, vagy nem megfelelően

Részletesebben

A piaci kudarcok A MONOPÓLIUM KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. A monopólium keletkezése

A piaci kudarcok A MONOPÓLIUM KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. A monopólium keletkezése KÖZGZÁGTN GZÁGI INFORMTIKUOKNK Oktatók r. as Éva r. Nagy ndrás iaci kudarcok MONOPÓLIUM monoólium keletkezése Mesterséges monoólium 1. irekt állami beavatkozás (koncesszió) 2. Indirekt állami beavatkozás

Részletesebben

5. Előadás. Piaci kudarcok

5. Előadás. Piaci kudarcok 5. Előadás Piaci kudarcok Piaci kudarcok A piaci ármechanizmus által vezérelt egyéni döntéshozatal képes az egyéni viselkedések koordinálására, és (meghatározott feltételek mellett) figyelemre méltó hatékonysági

Részletesebben

Próbaérettségi január 18.

Próbaérettségi január 18. Próbaérettségi MEGOLDÓKULCS KÖZÉPSZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (10 2 = 20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. C A C D B D A D C B Minden helyes válasz

Részletesebben

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny? A közgazdaságtan alapjai 1. feladat Egy gazdaságban a termelési lehetőségek határát a mellékelt ábrán lévő ABC görbe mutatja. a/ mekkora az x és y termék előállításának alternatív költsége a B és a D pontban?

Részletesebben

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz 1. feladattípus a megadott adatok alapján lineáris keresleti, vagy kínálati függvény meghatározása 1.1. feladat

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACI KUDARCOK. Externáliák, közjavak. 34. és 36.

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACI KUDARCOK. Externáliák, közjavak. 34. és 36. KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACI KUDARCOK Externáliák, közjavak 34. és 36. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd 12 14, QA215

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Tökéletesen versenyző vállalat II. Tökéletesen versenyző iparág III. Monopólium konstans határköltséggel

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 17. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 1. Egy terméket rövid távon a függvény által leírt költséggel lehet előállítani. A termelés határköltségét az összefüggés adja meg. a) Írja fel a termelés

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Universität Miskolci Egyetem, Miskolc, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut és für módszertani Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés Carlton -Perloff 9.10. fejezet Árdiszkrimináció Ugyanazon termék vagy szolgáltatás különböző árakon nem egységes árképzés

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Bevezetés II. Horizontális összegzés 1. III. Horizontális összegzés 2. IV. Piaci egyensúly V. Mennyiségi adó

Részletesebben

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok

Részletesebben

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok

Részletesebben

Mikroökonómia - 6. elıadás

Mikroökonómia - 6. elıadás Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet 2012.10.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem negatív lejtésű keresleti

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László Mikro- és makroökonómia Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László 2017.10.12. Piaci feltételek A termékek nem homogének, de hasonlóak A különbség kisebb termékjellemzőkben jelentkezik Pl.: Coca-Cola

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Szintvizsga Mikroökonómia május 5. Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,

Részletesebben

A Cournot-féle duopólium

A Cournot-féle duopólium A Cournot-féle duopólium. Kínálati duopólium: két termelő állít elő termékeket. Verseny a termékmennyiségekkel 3. A piaci kereslet inverz függvénye: p a. Valamely ár mellett kialakuló keresletet két vállalat

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 8. hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PRN: 10. fejezet 2019.04.01. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Bertrand-modell: árverseny

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:

Részletesebben

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia r. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) zemélyes találkozás 4 alkalommal:

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Környezetgazdaságtan. Emlékeztető: az externália hatása. 6. előadás. A szennyezés mint piaci kudarc kezelése: a Pigou-i hagyomány és a Coase-tétel

Környezetgazdaságtan. Emlékeztető: az externália hatása. 6. előadás. A szennyezés mint piaci kudarc kezelése: a Pigou-i hagyomány és a Coase-tétel Környezetgazdaságtan Externáliák 6. előadás Közjavak problémája Diszkontálás Stb A szennyezés mint piaci kudarc kezelése: a Pigou-i hagyomány és a Coase-tétel Környezeti állapotváltozás 2012 BME Környezetgazdaságtan

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Állami beavatkozás, externáliák, közjavak. Kiss Károly. Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba?

Állami beavatkozás, externáliák, közjavak. Kiss Károly. Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba? Állami beavatkozás, externáliák, köz Kiss Károly Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba? az állam gazdasági beavatkozásának szükségessége piaci kudarcok esetén redisztribúció céljából hatékonyságvesztés

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Makroökonómia. 12. hét

Makroökonómia. 12. hét Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból

Részletesebben

Adóztatás vagy szabályozás (Szalai Ákos) Környezetgazdaságtan - 9. hét

Adóztatás vagy szabályozás (Szalai Ákos) Környezetgazdaságtan - 9. hét Adóztatás vagy szabályozás (Szalai Ákos) Környezetgazdaságtan - 9. hét 1. Ismétlés: Coase-i alku A marhák határi és határköltségei A növénytermesztő kára 1. marha 17 4 2. marha 15 4 3. marha 13 4 4. marha

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk

Részletesebben

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak. (makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag

PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag IACI SZERKEZETEK Csomagban történő értékesítés és árukapsolás epall-rihards-norman: iaelmélet 8. fejezet Bónusz diák nem tananyag Bánhidi Zoltán (zbanhidi@gmail.om) Árukapsolás Formái: Csomagban történő

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a

Részletesebben

1. A vállalat. 1.1 Termelés

1. A vállalat. 1.1 Termelés II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg

Részletesebben

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012 2. lecke FELAATOK 4.) Egy termék iacán 36 Ft/db-os vagy annál magasabb egységáron egyetlen vevő sem vásárol. Amennyiben az ár 36 Ft/db alá csökken, akkor minden 5 Ft-os árcsökkenés 8 darabbal növeli a

Részletesebben

Próbaérettségi január 22.

Próbaérettségi január 22. róbaérettségi MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT I. Feleletválasztás (6x = 1 pont) 1.. 3.. 5. 6. B A B A C D 1. Helyes megoldás: B Az inputárak csökkenése következtében megnő a termék kínálata, tehát a kínálati

Részletesebben

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A környezetszennyezés-szabályozási mátrix A szennyezés árának meghatározója állam piac Közvetlen szabályozó eszközök /command and control/ (pl. szabvány) Szennyezési jogok piaca (pl. buborék politika)

Részletesebben

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án 1. feladattípus Egyváltozós keresleti, vagy kínálati függvények

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 5. hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás PRN: 8. fejezet 2018.03.05. 10:15 2018.03.07. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Miért

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18. róbaérettségi NYÍLT RÓBAÉRETTSÉGI NA 014. január 18. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (6 =1 pont) 1.. 3. 4. 5. 6. D B D C B C II. Szöveges

Részletesebben

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly (C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Személyközlekedés gazdasági jellemzői6 Árképzés Levelező tagozat 2017 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Utazás költségei és hasznai

Részletesebben

Termelési tényezők. Alapmodell

Termelési tényezők. Alapmodell Alapmodell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. DE nem minden gazdasági szereplő jár jól. A modellben CSAK termékekkel lehetett kereskedni. Termelési

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez Kartellek Feladatgyűjtemény 266./33. teszt A kartellekkel kapcsolatos engedékenységi politika azt jelenti, hogy A. bizonyos esetekben

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1.1. A iac értelmezése, iaci mechanizmusok, iaci szerkezetek A iac közgazdasági értelemben az adásvétel színtere, a kereslet, kínálat találkozási helye, melynek legfontosabb

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI

KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI 1. Álló- és forgótőke, beruházás és felhalmozás Forgótőke, az a tőkerész, amely nincs lekötve a termelő folyamatban. A F. késztermék formájában kerül a forgalomba és onnan

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0621 ÉRETTSÉG VZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁG ALAPSMERETEK (ELMÉLET GAZDASÁGTAN) EMELT SZNTŰ ÍRÁSBEL ÉRETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉRTÉKELÉS ÚTMUTATÓ OKTATÁS ÉS KULTURÁLS MNSZTÉRUM JAVÍTÁS ÚTMUTATÓ A javítás

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

Közgazdaságtan I. 10. alkalom Közgazdaságtan I. 10. alkalom 2018-2019/II. 2019. Április 17. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba

Részletesebben