1. Externáliák. - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Externáliák. - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben."

Átírás

1 II. RÉSZ 47

2 Az eddigiekben kimondva, kimondatlanul arról tárgyaltunk, hogy minden piac tökéletesen működik, vagyis a kereslet és kínálat egyensúlya hatékony erőforrás-elosztáshoz vezet, tehát a piaci automatizmusok jól szervezik a gazdasági tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a piaci ármechanizmusok képesek az egyéni viselkedések koordinálására. Vannak azonban olyan esetek, amikor a piaci működés mégsem annyira tökéletes, piaci kudarcok lépnek fel, azaz a piaci mechanizmus során kialakuló erőforrás-elosztás valamilyen oknál fogva nem hatékony. Több ok is meghúzódhat ennek hátterében, mi most a négy alapvető kiváltó tényezőt soroljuk fel: - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben.. Externáliák Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy anélkül, hogy ő maga bármit tett volna, elszenvedője vagy éppen élvezője volt más tevékenységének. Például hallgathatott operát anélkül, hogy ez megfordult volna a fejében a szomszéd áldásos jóvoltából ; vagy mondjuk nem esett el a járdán télen, mert a járda mellett élő lakástulajdonos eltakarította a havat. Tekintettel arra, hogy társadalomban élünk, ezek a hatások megkerülhetetlenek, ezért beszélünk externáliákról (más néven külső gazdasági hatásokról). Amikor operát hallgat a szomszéd, és én szenvedek ettől, nem fizet nekem semmit azért, hogy elviseljem az áriákat; vagy ha örömet okoz nekem ezzel, mert én is operarajongó vagyok, nem fizetek neki semmit, amiért az én örömöm, hasznossági szintem emelkedik. Azaz externáliáról (külső gazdasági hatásról) akkor beszélünk, ha egy tevékenység hatással van másik szereplőre, aki ezért nem is fizet és nem is kap ellenszolgáltatást. Többféleképpen csoportosíthatjuk az externáliákat. Az extern hatás annak kibocsátója szerint lehet termelői és fogyasztói externália. Termelői externáliáról akkor beszélünk, ha egy vállalat tevékenysége hat más gazdasági szereplőkre (más vállalatokra vagy más fogyasztókra, esetleg az államra); még fogyasztói externália esetén egy fogyasztó lesz, aki másokra hatást gyakorol. 48

3 Másik csoportképzési ismérv, amikor magát az extern hatást értékeljük. Ebben az esetben beszélhetünk pozitív és negatív externáliáról. Ha a kívülálló az externália elszenvedője, akkor negatív externáliáról beszélünk, ha viszont az externália a másik gazdasági szereplőt kedvezően befolyásolja, akkor pozitív extern hatással van dolgunk. Ha az előbb tárgyalt példákat vesszük, jól látszik, hogy az opera és a járda letakarítás is fogyasztói externália. Az is egyértelmű, hogy a járda letakarítása pozitív externália, hiszen biztonságosabban közlekedhetünk ezen felelősségtudatos viselkedés következtében. Az operahallgatás hatása azonban már nem ennyire egyértelműen kategorizálható. Ha a szomszédhoz hasonlóan szeretjük az operát, akkor pozitív extern hatással van dolgunk, ha viszont nagy rockerként feláll a hátunkon a szőr az operától, negatív externáliáról van szó. A kívülálló értékítélete, ízlése alapján tehát egy-egy külső hatás más-más értelmezést nyerhet, ugyanaz a tevékenység lehet pozitív és negatív externália is. Ez a kettősség inkább fogyasztói externáliák esetében jellemző, termelői extern hatásoknál többnyire egyértelmű a hatás. Termelői negatív externáliák leggyakoribb esete, amikor valamilyen környezetszennyezés következik be egy vállalat működése révén. Például emlékezhetünk még a 00-es vörösiszap-katasztrófára. A timföldgyártás mellékterméke a vörösiszap, amelyet egy tározóban raktároztak. A katasztrófa alkalmával a zagytározó gátja átszakadt. Hosszú lenne felsorolni az akkor keletkezett károkat. Igyekeztek mindent megtenni, hogy a felelős(öke)t megtalálják, hiszen a környezetszennyezésből eredő helyreállítási feladatok rendkívüli költségekkel járnak. Ebbe a folyamatba az állam is bekapcsolódott. Mit is tehet az állam az externáliákkal? Egyáltalán feltétlenül szükséges állami beavatkozás? Mielőtt ezekre a kérdésekre válaszolnánk, vizsgáljuk meg, kinél és hogyan is jelennek meg a hasznok, költségek.. Egyéni költség társadalmi költség Ha maradunk a negatív externáliáknál, akkor láthatjuk az előbbi példákból is, hogy a kibocsátó nem visel minden a tevékenységével összefüggő költséget, tehát az egyéni és a társadalmi költség eltér egymást. A társadalmi határköltség azt mutatja meg, hogy az utoljára előállított termékegység mennyivel növeli összességében, azaz a társadalom egészére nézve a költségeket. A társadalmi határköltség értelemszerűen egy az egyben tartalmazza a vállalatnál jelentkező határköltséget, tehát a kettő különbsége mutatja meg azt, hogy mekkora a kibocsátón kívülieket érintő költségtöbblet. Márpedig, ha a költségek különböznek, értelemszerűen az optimális kibocsátás is eltér: vagyis más mennyiség kívánatos a vállalat számára, mint a társadalom részére. 49

4 Az alábbi ábrán szemléltettük az egyéni (MC) és a társadalmi (MSC) költségeket. Optimális kibocsátás ott lesz, ahol az utoljára kibocsátott termék annyit visz, amennyit hoz, vagyis ahol az egyéni határhaszon és az egyéni határköltség görbe metszi egymást. Ha a terméket előállító vállalatot nézzük, az optimális kibocsátási szintje. Ezzel szemben, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a vállalat működése más(ok) tevékenységére is hatással van, a tényleges költségek ennél nagyobbak, ennek visszatükrözésére toltuk el felfelé a határköltség görbét, és kaptuk így meg a társadalmi határköltség görbét. A társadalmi határköltség-görbe és az egyéni határhaszon görbe metszéspontja adja meg a társadalmilag kívánatos kibocsátási szintet ( ). P MSC MC MU Természetesen mivel negatív externáliáról van szó a társadalmilag optimális termékmennyiség alacsonyabb a vállalat által meghatározásra kerülő mennyiségnél. Mivel egy vállalat termelési mennyiségét (ha az állam nem avatkozik bele) ő maga dönti el, így a össztársadalmi szinten keletkezik egy jóléti veszteség, ugyanis a társadalmilag optimális termékmennyiségtől jobbra a társadalmi határköltségek mindig nagyobbak, mint az egyéni határhaszon. Ez a jóléti veszteség tehát azt mutatja meg, mennyi költségtöbblet keletkezik a társadalomnál azáltal, hogy több terméket bocsátanak ki, mint a társadalmilag optimális. Ezt jeleníti meg az alábbi ábrán jelölt rész. A csökkenő határhaszon elve miatt feltételezzük, hogy a határhaszon görbe negatív meredekségű. 50

5 P MSC MC MU Vizsgáljuk meg most azt, hogy mennyiben tér el ettől egy pozitív externália esete!. Egyéni haszon társadalmi haszon Az előző ábrázolásához hasonlóan most is először az egyéni határhasznot és az egyéni határköltséget tüntetünk fel ábránkon. Azt mondtuk, hogy a pozitív externália azt jelenti, a kibocsátó nem tud minden hasznot saját maga realizálni, hanem egy része másnál csapódik le. Ez azt jelenti, hogy az egyéni és a társadalmi határhaszon nem egyezik meg egymással, tehát az egyéni és társadalmi határhasznok görbéi nem esnek egybe. Ahogy az ábrán is láthatjuk, ebben az esetben a társadalmi határhaszon vagyis az utoljára előállított termékmennyiség által okozott többlethaszon nagyobb társadalmi szinten, mint egyénileg. 5

6 P MC MU MSB A grafikont megvizsgálva ismét feltűnik, hogy a és mennyiségek nem esnek egybe, tehát más kibocsátási szint optimális társadalmi szempontból, mint egyéni optimalizálásnál. A mennyiség azt mutatja, hogy mi az egyénileg kívánatos szint, hiszen ezt az egyéni határköltség és egyéni határhaszon görbék metszéspontja adja meg, míg a társadalmilag optimális mennyiség, hiszen ennél esik egybe a határköltség és a társadalmi határhaszon. Értelemszerűen azért lenne a társadalomnak jobb, ha több termék kerülne a piacra, mert ezzel másoknál is plusz hasznosság realizálódna. Viszont arra való tekintettel, hogy az egyén saját szemszögéből optimalizál ismét, a kevesebb mennyiség kerül előállításra, tehát megint csak keletkezik egy jóléti veszteség, ennek nagyságát jelöltük be az alábbi grafikonon. 5

7 P MC MU MSB A jóléti veszteség nagysága megegyezik azzal, hogy mennyivel kevesebb haszontöbblet keletkezik össztársadalmi szinten azáltal, hogy nem a társadalmilag kívánatos termékmennyiség cserél gazdát, hanem ennél kevesebb ami egyénileg optimális. Persze nem lehet hibáztatni senkit amiatt, hogy az általa ismeretes célfüggvény szerint dönt, hiszen pozitív externália esetén gyakran nem is tudják talán, hogy mások tevékenységére is pozitív hatással vannak, akik pedig tisztában vannak negatív extern hatásukkal nem igazán szeretnék, ha több lenne a költségük. A társadalmilag optimális kibocsátási szintet úgy tudjuk a legegyszerűbben szemléltetni, ha mondjuk két vállalat egymásra gyakorolt hatásáról van szó (sokszor emlegetett példa a méhészet és az almáskert esete), ha azt feltételezzük, a két cég közös tulajdonba kerül, hiszen akkor egy, közös profitfüggvényük van, ahol már az optimalizálás során minden haszon és költség ismert, tehát tulajdonképpen társadalmi optimumot határoznak meg. 3 Ezzel a közös tulajdonba kerüléssel viszont el is jutottunk oda, hogyan szüntethető meg az externália..3 Externália internalizálása Ugyebár, ha egy tulajdonba kerül az externáliát kibocsátó és az extern hatást viselő, akkor ugyanannál csapódnak le az externáliából eredő plusz költségek (negatív externália esetén), Olyan is elképzelhető, hogy a társadalmi határhaszon és a társadalmi határköltség is eltér az egyéni határhaszontól és az egyéni határköltségtől, ebben az esetben mind a két görbe tolódik. 3 Természetesen ez akkor igaz, ha ők csak egymásra gyakorolnak hatást, más szereplőkre nincs hatásuk. 53

8 illetve az externáliából származó plusz hasznok (pozitív externália esetén). Az extern hatás tehát feloldható, ha minden költség és haszon oda kerül, ahonnan származik. Az externália internalizálása tehát azt jelenti, hogy bizonyos lépések, intézkedések miatt a szereplők figyelembe veszik a tevékenységeik külső hatását. Abban az esetben, ha nincs sok szereplő és nincsenek tranzakciós költségek, akkor a szereplők maguk is meg tudnak egyezni, ha kompromisszum készek. Ronald Coase közgazdász után ezt Coase-tételnek nevezzük. Ilyenkor tehát a szereplők megoldják maguk között a problémát, vagyis a piaci kudarcot kiküszöbölik egymás közötti megállapodás révén. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez akkor valósul meg, ha a megállapodáshoz nem kapcsolódnak költségek. Például, vegyünk egy több lakásból álló lakótömböt, és térjünk vissza a korábbi példánkhoz: az operát hallgató szomszédhoz. Ha van tippünk, ki hallgatja az operát, akkor odamehetünk hozzá, megkérjük, legyen szíves lehalkítani az operát. Ha az illető elismeri, hogy ő volt, és lehalkítja a zenét, az externália internalizálása megtörtént. A Coasetétel akkor nem fog működni, ha a szomszéd letagadja, hogy ő volt, vagyis először bizonyítanunk kell, hogy pont onnan jön a zene, tehát már tranzakciós költségek lépnek fel. Ha a szereplők maguktól nem ösztönözhetőek az externáliák internalizálására (és több szereplőt is érint a kérdés), akkor jogi szabályok révén kezelhető a kérdés, ezek többnyire tulajdonjogi kérdéseket tisztáznak. Emellett az állam úgy is dönthet, hogy az externáliát kibocsátó tevékenységét úgy befolyásolja, hogy a mennyiségre próbál hatni. Ez azt jelenti, hogy ha pozitív externáliáról van szó, akkor a társadalmilag optimális mennyiség több lenne, mint amit az egyén saját optimuma alapján meghatároz. Az állam ebben az esetben megpróbálja elérni, hogy a kibocsátás növekedjen, vagyis közelebb legyen az összkibocsátás a társadalmilag optimális szinthez. Ezt támogatással/szubvencióval lehet elérni. Értelemszerűen egy negatív extern hatásnál a kibocsátást csökkenteni igyekeznek, ezt pedig adókivetéssel érhetik el. Ezt az adófajtát amikor az egyéni döntéshozók költségeit a társadalmi költség szintjére emelik az adó révén Pigou-adónak (másnéven terelő adónak) szokás nevezni. Fontos megjegyezni, hogy azon nemes szándékon túl, hogy a negatív externália hatását úgy próbálják megszüntetni, hogy azt érik el, a társadalmilag optimális szint kerüljön piacra, az államnak adóbevétele is keletkezik az intézkedés hatására. 54

9 P MSC MC MU Az ábrán a bordó vonal mutatja azt, mennyivel több a társadalmi határköltség, mint az egyéni határköltség, vagyis ekkora adót kell kivetni. Emellett az adómérték mellett lesz az optimális kibocsátás, így eddig a mennyiségig minden egyes termék után kapnak t nagyságú adót, vagyis az állami adóbevétel a zöld négyszög által határolt területtel azonosítható. Persze gyakorlatban nagyon nehéz meghatározni azt az adót, amely pont akkora, mint a társadalmi határköltség és az egyéni határköltség közötti különbség, mégis több országban, több területen próbálják megbecsülni, eltalálni ennek mértékét. 4 A megállapodás és az adó keveréke, amikor kvótákat határoznak meg. Tipikus példa erre, amikor szennyezési kvótákat határoznak meg egy-egy területegységre vonatkozóan, és a szereplők ezzel kereskedhetnek. Ezzel megadják a környezetszennyező termékből maximálisan előállítható mennyiséget (nyilván az a sikeres, ha ez a társadalmilag optimális szinttel esik egybe), és az érintett vállalatok egymás között megállapodhatnak. Ez az együttműködés azt jelenti, hogy aki nem tudja kihasználni a saját környezetszennyezési lehetőségeit, eladhatja a másiknak a szennyezés jogát. Ennél részletesebben ezt nem tárgyaljuk, mert más tárgyak keretében előkerül még a téma. Ebben a fejezetben arról tárgyaltunk, hogy külső gazdasági hatás miatt nem megfelelő (a társadalmilag optimálisnál több vagy kevesebb) mennyiségű termék kerül piacra. A következő fejezetben azt nézzük meg, hogy a piac előállít-e egyáltalán minden olyan termékeket, amelyekre a társadalomnak szüksége van. 4 Példaként említhető a mindennapokból ismert népegészségügyi adó. 55

10 . Közjavak Vannak olyan termékek, amelyek valamilyen oknál fogva nem piacképesek, vagy érdemes piacra bocsátani. Ezek az úgynevezett közjavak. Közjószágról akkor beszélhetünk, ha nem áll fenn sem kizárhatóság, sem rivalizálás. Az, hogy nem zárható ki valaki a termék fogyasztásából, azt jelenti, nem akadályozható meg, hogy ne fogyasszanak az adott termékből valamilyen technikai okból, vagy technikai szempontból ugyan kizárható lenne, de ez annyira költséges lenne, hogy nem érdemes ezt megtenni. Gondoljunk példa gyanánt a közvilágításra! A közvilágítást mindenki ugyanúgy igénybe tudja venni, bár lehet, hogy valami speciális technológia révén lekapcsolható lenne valaki esetében a közvilágítás, ez mégsem éri meg. A közvilágításnál emellett az is működik, hogy nincs rivalizálás. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak nem kell megküzdeni a termékért, vagyis azáltal, hogy más is fogyasztja a terméket/igénybe veszik a szolgáltatást, nem sérül más fogyasztó érdeke. Példánknál maradva: azáltal, hogy egy időben többen vagyunk az úton közvilágítás mellett, és még egy ember odajön, nem lesz rosszabb nekünk, és az új ember ugyanazt a közvilágítást kapja, amit mi. Ennek értelmében a közvilágítás egy közjószág. Másik példaként említhetjük a minden évben, augusztus 0-án megrendezésre kerülő tűzijáték. A tűzijáték megtekintéséhez nem kell belépő díjat fizetnünk, vagyis senki nem zárható ki, mindenki szabadon nézheti, és azáltal, hogy megnézi egy újabb ember, nem lesz rosszabb senkinek, azaz rivalizálás sincs. 5 Nehéz olyan termékeket találni, amelyeknél mindkét tulajdonság fennáll, a szakirodalom mindegyike idesorolja a honvédelmet még. A közjószág ellentettje a magánjószág. Magánjószágról akkor beszélünk, ha a kizárhatóság és a rivalizálás is fennáll. Ezek értelmében vannak olyan termékek, amelyeknél a két tulajdonság közül valamelyik fennáll, még a másik nem érvényes rá. Közjavak esetében leginkább a kizárhatóság hiánya miatt nem vállalja fel a piac, illetve nem tudja felvállalni hatékonyan az érintett termékek előállítását. De miért is nehéz kezelni a közjavakat? Ha maradunk az előző témánál és a tűzijátéknál, akkor könnyen megérthetjük az egyik alapproblémát. Ha piaci alapon szerveznék a tűzijátékot, egy vállalkozó megszervezné azt és belépődíjat szedne érte. Viszont mivel nem zárható ki senki az is megnézhetné a látványosságot, aki nem fizetett, így lennének ún. potyautasok. Potyautasoknak azokat nevezzük, akik úgy fogyasztanak egy terméket vagy vesznek igénybe szolgáltatást, hogy nem 5 Most eltekintünk attól, hogy ha nagyon sokan nézik a tűzijátékot, akkor egymás elől eltakarhatják már a látványt. 56

11 fizetnek érte. Ha belegondolunk mindennapi életünkbe, nagyon sok példát találunk erre onnantól kezdve, hogy valaki bliccel a villamosan, egészen addig, míg vesszük azt a hallgatót, aki kap aláírást azért, mert más megcsinálta a házit, ő pedig csak lemásolta azt, anélkül, hogy hallgatótársának ellenszolgáltatást nyújtott volna érte. Tulajdonképpen értelmezhető a közjószág problémája externáliaként is, hiszen itt is egy külső hatásról van szó. A végeredmény is ugyanaz: a piac kudarcra ítélt, nem tud a piac hatékony erőforrás-elosztást megvalósítani. A példákból és a nevéből is látszik a közjószágnak, hogy ez a közé. Nem véletlen azonban az a mondás, hogy közös lónak túrós háta; vagyis az, ami mindenkié, igazából senkié. Ha veszünk egy parkot, kevés ember foglalkozik azzal, hogy azért tegyen bármit, akárcsak annyit, hogy nem dobja el a szemetet, otthon a saját udvarát viszont általában rendben tartják az emberek. Amikor tehát közös tulajdonban van valami, mindig a másikra várunk, ha tenni kell valamit, ha viszont közös használatban van valami, mindenki úgy akarja használni, hogy a saját hasznossága maximális legyen, ne pedig a társadalmilag optimális méret érvényesüljön. Az ebből fakadó problémát egy közlegelő segítségével szokás reprezentálni, ez a példa keresztelte is el a témát közlegelő tragédiájára. A történet lényege: egy kisvárosban élők juhtenyésztéssel foglalkoztak. A juhokat egy közös legelőn legeltetik. Egy darabig ez működött is, de a fű idővel elfogyott, túlterhelt lett a legelő. Ha a juhászok reagáltak volna az intőjelekre, akkor együttes fellépéssel mérsékelhette volna mindenki a legeltetését, de ez nem történt meg, így az egész tönkrement. Mindennek a háttere, hogy egyéni szinten optimalizálnak és nem társadalmi szinten. A közlegelő tragédiájáról akkor beszélünk tehát, ha közös erőforrásból többet használnak, mint ami a társadalom számára kívánatos lenne.. Vertikális összegzés A közjavak másik nagy problémája, hogy mivel nincs beárazva a termék, nehéz meghatározni a keresletét. Olyan kérdésekkel próbálják becsülni a keresletet, hogy megkérdezik a fogyasztót visszatérve az előzőekhez, mennyit fizetne egy órányi tűzijátékért. Vegyük észre, hogy nem ugyanúgy kezeljük a dolgot, mint a magánjavaknál. Egy magánjószágnál a kereslet megbecsülésénél az lenne a kérdés, mennyi terméket vásárolna bizonyos ár mellett. Ez magával vonja azt is, hogy a keresleti görbéket nem a magánjószágoknál megismert módon (azaz horizontális összegzéssel) határozzuk meg, hanem vertikálisan összegezzük az egyéni keresleti görbéket ahhoz, hogy megkapjuk a piaci keresleti görbét. A vertikális összegzés esetében tehát veszünk egy közjószág mennyiséget, és megnézzük, a fogyasztó 57

12 mennyit képesek és hajlandóak adni azért, ezeket összeadjuk, így megkapjuk az adott termékmennyiséghez tartozó piaci rezervációs árat. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a különbséget, nézzünk példát! Tegyük fel, hogy hárman vannak egy albérletben. Az albérletben mindenkinek külön szobája van, ezenkívül van egy közös helység, a nappali. Valakinek eszébe jut, hogy vegyenek egy szobanövényt a nappaliba. Mivel mindenki ugyanúgy gyönyörködhet benne, mivel közös helységben van és rivalizálás sincs, ez az albérlet közjószága lesz. A virágvásárlás a következőképpen történik: megbeszélik, ki mennyit lenne hajlandó és képes fizetni azért, hogy legyen virág a nappaliban. Ha az egyikőjük 00 Ft-ot, a másik 400-at, a harmadik 00-at, akkor a szobanövényt , azaz 700 Ft-ért fogják megvenni. Ha nem a nappaliba vesznek virágot, hanem a saját szobájukba, ott ki tudják zárni a másikat, tehát már nem közjószág lesz, nem vertikálisan, hanem horizontálisan összegzünk. Itt a kérdés a következő: ha 00 Ft-ért lehet virágot venni, hány virágot vesznek összesen. Ilyenkor, ha az egyik ember db-ot, a másik -et, a harmadik pedig 3 db-ot képes és hajlandó megvásárolni, akkor összességében (a saját szobájukba téve) 6 db virágot vesznek darabjáért 00 Ft-ért. Definíciók piaci kudarc externália (külső gazdasági hatás) termelői externália fogyasztói externália pozitív externália negatív externália társadalmi határköltség társadalmi határhaszon Coase-tétel externália internalizálása Pigou-adó/terelő adó közjószág kizárhatóság rivalizálás magánjószág potyautas a közlegelő tragédiája Feladatok. Két vállalat egymás mellett működik. Az Y vállalat költségfüggvénye: TC y 60y xy ; az X-é pedig: TC x 40x. y az y termék mennyiségét, x pedig az 58

13 x termék mennyiségét jelöli. Ismert továbbá, hogy az x terméket 000 egységért, az y-t pedig 5000-es áron lehet értékesíteni. a) Milyen típusú externáliáról van szó? Válaszát indokolja! b) Mennyivel változik az y termék termelése, ha a két vállalat egy tulajdonba kerül? (kerekítve). Tegyük fel, hogy egy méhészet és egy almáskert egymás mellett helyezkednek el és mindkettőjük tökéletesen versenyző piacon működik. Legyen az almatermés mennyisége A, a M termelt mézé pedig M. A két vállalat költségfüggvénye: TC M 00 és A TC 00 M A. A méz egységára, az almáé pedig 3 dollár. a) Mennyi lesz az alma és a méz termelt mennyisége, ha a vállalatok egymástól függetlenül működnek? b) Hogyan alakulnak a profitmaximalizáló termelési mennyiségek, ha a vállalatok egyesülnek? c) Amennyiben a vállalatok külön-külön maradnának, mennyivel kellene támogatni a méz termelését, hogy a társadalmilag hatékony mennyiség kerüljön a piacra? 3. Egy repülőtér egy épülő lakótelep mellett van. Ha X a repülőteret használó gépek száma naponta, és Y a lakótelepen épített házak száma, akkor a repülőtér teljes profitja X X, a házépítő teljes profitja pedig 3Y Y XY. a) Határozza meg a felépített házak számát, ha a repülőtér és a házépítő vállalat egymástól függetlenül működnek; és a reptérnek ki kell fizetnie a teljes XY kárösszeget, amivel a repülőgép forgalom csökkenti a házépítő profitját! b) Határozza meg a felépített házak számat, ha a repülőtér és a házépítő vállalat ugyanannak a profitmaximalizáló cégnek a tulajdonában van! 4. Két vállalat, egy cementgyár és egy halászati szövetkezet, egymástól nem messze működnek egy folyó partján. A cementgyár költségfüggvénye: cement ára 300 Ft/. A halászati szövetkezet költségfüggvénye TC Q TC Q H C 000Q 30Q H C. A 00Q alakú. A hal ára 600 Ft/kg. Mennyivel kellene megadóztatni a cementgyár termelését, hogy a társadalmilag optimális mennyiségű cementet állítsa elő? C 5. Egy ruházati és egy ékszerüzlet egymás mellett állnak egy kisebb bevásárlóközpontban. Azoknak a fogyasztóknak a száma, akik azzal a szándékkal jönnek a bevásárlóközpontba, hogy a két üzlet közül valamelyikben vásároljanak, attól függ, hogy naponta mekkora összeget költ reklámra az illető üzlet. Mindkét üzletbe betér azonban néhány olyan vásárló is, aki azért jött, hogy a szomszédos üzletben vásároljon. Ha a ruházati üzlet napi x R dollárt költ 59

14 reklámra, és az ékszerüzlet napi x É dollárt, akkor a ruhaüzlet napi teljes profitja: R ( 60 x )x x É R R. Az ékszerüzlet napi teljes profitja: É R É É ( 05 x )x x. a) Mennyit költenek az üzletek reklámra, ha mindkettő úgy gondolja, hogy a másiktól függetlenül alakítja ki reklámozási stratégiáját? b) Amennyiben megegyeznek abban, hogy a reklámköltségeket úgy alakítják ki, hogy a két üzlet együttes profitja maximális legyen, akkor mennyit fognak az üzletek reklámra költeni? 6. Ismert három fogyasztó egyéni keresleti görbéje: 300 Q, 450 Q és P C 00 4Q. Határozza meg és ábrázolja a piaci keresleti görbét, amennyiben az adott termék a) magánjavak csoportjába tartozik, b) közjószág. 7. Egy közjószág piacán két fogyasztói csoport figyelhető meg. Az A fogyasztói csoportban egy fő keresleti görbéje: PA 500 0,5Q A, a B csoportéban pedig: PB 500 Q B. Az A csoportba a megfigyelések szerint 00 fő, a B csoportba pedig 50 fő tartozik. Írja fel és ábrázolja a piaci keresleti görbét! 8. Egy társasház 3 háztartása közös parabolaantenna felállítását tervezi. A családok eltérő összetétele miatt különböző az antennára vonatkozó hasznossági ítéletük, amit az alábbi inverz alakú keresleti görbék mutatnak: P 80 8, P 44 és P ; ahol a a fogható csatornák számát jelöli. Ha végül 54 ezer forintért rendelték meg a parabolát, hány csatornát fog a házi antennarendszer? 9. Két telektulajdonos bekötőutat építtet. Egyéni keresleti görbéik: 00 P, illetve 00 4P. Az útépítő monopólium teljes költsége monopólium maximális profitja? P A TC 80 0,5 P B. Mekkora lesz a 0. Három telekszomszéd közösen szeretné igénybe venni az ellenőrző járőrözés szolgáltatást. Ennek lényege, hogy a szerződésben megjelölt sűrűséggel egy járőrautó ellenőrzi mindhárom üdülőház környékét. A három tulajdonos egyéni kereslete a szolgáltatásra vonatkozóan: P 50, P 00, P 50, 3 3 ahol az ellenőrzések számát jelöli. A szolgáltatás díja hármuknak együttesen 00. Hány ellenőrzést fognak megrendelni? 60

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. B KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet 213.1.21. hapter hapter 7 4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság Fogyasztói Jóléti közgazdaságtan Hogyan hat az erőforrások allokációja a gazdasági jólétre Fizetési hajlandóság z a maximum

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

4. Kartell két vállalat esetén

4. Kartell két vállalat esetén 4. Kartell két vállalat esetén 34 4. Kartell két vállalat esetén Ebben a fejezetben azzal az esettel foglalkozunk, amikor a piacot két vállalat uralja és ezek összejátszanak. A vállalatok együttműködését

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói,

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói, 2. előadás Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám. 7. Hét feladatok Kis nyitott gazdaság: vám. Kidolgozott feladat Az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az X termék iránti keresleti függvényt, valamint a termék kínálati függvényét 1. Mekkora lenne

Részletesebben

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés 1 /8 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés Termékdifferenciálás A termékek azért differenciáltak, mert a fogyasztók úgy gondolják, hogy különböznek egymástól A fogyasztónak mindig

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A főbb témakörök listája

A főbb témakörök listája A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken

Részletesebben

Környezetszabályozás elméleti alapjai

Környezetszabályozás elméleti alapjai Környezetszabályozás elméleti alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék Terepbejárás 2015.04.30 Összevont Településgazgálkodás- és üzemeltetés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 2007. október 24. 14:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Mikroökonómia I. feladatok

Mikroökonómia I. feladatok Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez Mintafeladatok a Mikroökonómia jegyzethez 1. fejezet Igaz-hamis állítások 1. A nem anyagi jellegű szolgáltatások csoportjába tartozik a szállítási tevékenység. 2. A magánjavak korlátozott mennyiségben

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGÉNEK BECSLÉSE

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGÉNEK BECSLÉSE Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 3. A FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGÉNEK BECSLÉSE 2005. november A tanulmány a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a TÁRKI Társadalomkutatási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240

Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240 Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240 Feladatgyűjtemény 238./2. Egy piacon, ahol a keresleti görbe Q=1000 2p alakú, egy monopólium tevékenykedik,

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY

20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY 20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 23. fejezete alapján 20.1 Rövid távú piaci (iparági) egyensúly A múlt órán megmutattuk, hogy miként lehet az egyéni

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

x jószágkombinációk halmaza,

x jószágkombinációk halmaza, . Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 9. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 2. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 9. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 2. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 2. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

A környezetszennyezés gazdaságtana

A környezetszennyezés gazdaságtana A gazdaság és a környezet A környezetszennyezés gazdaságtana R P C r R W A környezet a hulladék befogadója 2008. 02. 06. 1 ER RR 2008. 02. 06. 2 Az externáliák Hatás Fogyasztói Termelői Pozitív Negatív

Részletesebben

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala Mikroökon konómia A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala 2011.09.12. - A gazdasági gi szereplőkkel, egyéni döntéshozókkal foglalkozik - Általánosítható viselkedési si jellemzőit

Részletesebben

7. A vállalat költségei

7. A vállalat költségei 7. A vállalat költségei Igaz-hamis állítások 1. Azokat a költségeket soroljuk be a stock típusú költségek csoportjába, melyek adott időpontban felmerülnek és megtérülnek, például az energia ára, rezsi

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK OKTATÁSI SEGÉDLET MISKOLC 2011 2 Mikroökonómia feladatok 3 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK OKTATÁSI SEGÉDLET

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport) Tisztelt hallgatók! E-LEARNING KÉZÉS Az alábbiakban a Gazdálkodási szakos, e-learning rendszerben mûködõ képzés tananyagához készült hibalistát olvashatja. A visszajelzések és az anyag folyamatos gondozása

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet Környezeti elınyök hatása az árakra - externáliák internalizálása Fenntartható hulladékgazdálkodás Visegrád, 2008. fenruár 5-6. 1. Externália Ha nincs

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft

7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft 7. Feladatsor 1. Hogyan és miért változik a málna egyensúlyi ára az alábbi változások hatására? (Egyszerre csak egyetlen tényezı változik.) a) Az eper ára emelkedik. b) A málnafagylalt ára emelkedik. c)

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban tehát attól függ, hogy x milyen értéket vesz fel. A függvényeket a közgazdaságtanban is a jól ismert derékszögû koordináta-rendszerben ábrázoljuk, ahol a változók nevének megfelelõen általában a vízszintes

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben