Magyarország vízföldtana ( tanév, I. félév)

Átírás

1 Magyarország vízföldtana ( tanév, I. félév) dr. Lénárt László egy. doc. Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék A/4 34. szoba (pillanatnyilag) Tel: /17-26;

2 Magyarország földrajzi helyzete, morfológiai jellemzők Magyarország az Alpok és a Kárpátok magas helységei által övezett medencében van: nagy része feltöltéssel egyengetett síkság, árvízszint alatt, védőgát mögött 44%, árvízszint alatt, védőgáton belül 1-1,5%, kis része eróziós dombság, igen kis része hegység (alacsony és középhegység). Függőleges kiterjedése: Legalacsonyabb pontja: 78 mbf, legmagasabb pontja : 1014 mbf, relatív relief: 936 m 2

3 3

4 4

5 FAV,

6 6

7 FAV, 1998, VITUKI 7

8 Magyarország talajtani viszonyai Talajok vízgazdálkodási tulajdonságai: víznyelő képesség, vízvezető képesség, vízraktározó képesség, Magyarország főbb talajtípusai [%]: zonális erdőtalaj zonális mezőségi talaj homoktalaj réti talaj láptalaj nyers öntéstalaj extrazonális eredetű szikes egyéb 33,0 22,4 7,9 21,3 1,3 2,6 6,0 5,5 8

9 Csernozjom Talajok Dobos Endre Erdőtalaj 9

10 Magyarország növénytakarója Szerepe a geohidrológiai viszonyok alakítása miatt jelentős. Növénytakaró megoszlása [%] (2002): szántó rét, legelő kert, szőlő erdő halastó, nádas nem művelt

11 Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Csapadék Csapadékmérés: 880 mérőállomás (OMSz + Vízügy), ebből 83 folyamatos mérés ( között) Csapadékmennyiség: átl. kb. 10%-al alacsonyabb, mint között ( között csökkent/nőtt) Területi megoszlás: Ny-i terület: - bő (>800 mm/év) (atlanti, mediterrán) középső terület: - kevés (<500 mm/év) (mediterrán, kontinentális) K-i terület: - közepes (>650 mm/év) (kontinent., helyi ) középhegységek - csapadékbő szigetek (Orografikus csapadék >800 mm/év) Csapadékvíz kémiai összetétele (OMSz, 1965 óta) ph: országos átlag 4,8 (térben, időben változó) szulfát, nitrát: emelkedik (duplázódott, közlekedés) kéndioxid: stabil (közepesen szennyezett térség) 11

12 VITUKI,

13 Csapadék -csapadékátlag Jávor-kúton 768,9 13 Csapadék [mm] hidrológiai év [mm] hidrológiai évek átlagainak változása [mm] átlag [832 mm]

14 Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Léghőmérséklet Mérőállomás: 110 OMSz (folyamatos: 37) állomás Vízügyi állomás Léghőmérsékleti átlag: 10 C Minimális léghőmérsékleti átlag: Mátra (5-6 C) Maximális léghőmérsékleti átlag: (>10,5 C, Budapest, Duna-Tisza köze déli része) Ny (nő) ország közepe (nő) K Hőingadozás 14

15 VITUKI,

16 Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Párolgás Potenciális (lehetséges) párolgás Tényleges párolgás Csapadék és a tényleges párolgás különbsége: a felszín alatti vízkészletek utánpótlása közötti átlag + ( csak az Alföldön) között átlag +, de sokkal több helyen (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) közötti átlag erősen ingadozó Aszályossági index: (csapadék és hőmérséklet alapján) < > 12 aszálymentes mérsékelt aszály súlyos aszály nagyon súlyos aszály rendkívüli aszály 16

17 évi csapadék, mm Csapadék évek VITUKI, idősor 5 éves mozgóátlag Területi párolgás évi területi párolgás, mm idõsor 5 éves mozgóátlag 17

18 18

19 Aszály, VITUKI, 2001 PAI ( C/100 mm) rendkívüli aszály erős aszály közepes aszály mérsékelt aszály 19

20 Magyarország környezeti állapota 2001 Év Aszályossági index (PAI) Az aszállyal érintett terület nagysága az ország területének országos átlaga C/100 mm km 2 % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

21 Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Szél A szél vektoriális mennyiség, iránya és erőssége van. Mindig a vízszintes összetevőt adjuk meg, az irány az, ahonnan fúj. A felszín közeli légmozgás intenzitásának ismerete a levegő párafelvevő képessége miatt fontos. A felső légrétegekben a légmozgás erősségének és irányának az ismerete a páratelt felhők mozgása miatt fontos. Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Napsugárzás A párolgás energiaigényének kielégítése miatt fontos 21

22 22

23 Magyarország vízrajzi áttekintése - Vízfolyások (a Kárpát-medence vízhálózata) A teljes vízgyűjtő terület a Dunáé ( km 2 ), Magyarországi vízgyűjtő terület: km 2, Szob alatt ér magyar területre (addig határfolyó), Durva törmelékét Paksig lerakja, alatta kanyarog. (Ezek zömét szabályozáskor levágták.) Esés Esés Esés Esés Vízsebesség Pozsony - Gabcsikovó Gönyű -Ipoly torkolat Ipoly torkolat - Paks Paks alatt cm/km 8-12 cm/km 7-10 cm/km 5 cm/km 0,4 3 m/s 23

24 24

25 25

26 Második folyó a Tisza ( km 2 ), Mo: km 2 (A szabályzáskor kb. 1/3-ra rövidült.) Mérések, megfigyelések: Vízállásmérés: 315 törzsállomás, 2247 üzemi állomás. Vízhozammérés: 179 törzsállomás, 301 üzemi állomás. Vízhőmérséklet mérés: 0-30 C között (átlag 10 C) Legmelegebb: síkvidéki, kis esésű folyók Jég: csaknem mindenütt, szennyvíz bevezetésnél (pl. Budapest egy része), melegvíz bevezetésnél nincs (pl. Paks, Mezőkövesd, Szentes), formája a hidegtől és a vízhozamtól függ (az Északi terület a jegesebb ), parti zajló álló Hordalékszállítás: ma is tart, a vízierőművek és folyamszabályozó művek az eredeti állapotot megváltoztatták, max: Szamos (Csengernél) 4890 [g/m 3 ] min: Dráva (Drávaszabolcs) 3 [g/m 3 ] 26

27 A nagy folyóink használata Használat hajózás víztermelés kavicstermelés sport rekreáció öntözés halászat természetvédelem Duna erőteljesen kavicsteraszból jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben kevésbé kevésbé kevésbé Tisza alig kevésbé kevésbé jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben 27

28 Magyarország vízrajzi áttekintése - Holtágak a szentély jellegűek termvédelmi területek Komplex hasznosítás prioritási sorrend Holtágak, nagyság szerinti csoportosításuk Vízfolyás min. 4 ha min. 20 ha Duna Rábca 7 2 Rába Marcal 1 1 Dráva 15 1 Mura Tisza Túr Szamos 5 2 Bodrog Hernád Takta 8 4 Zagyva 7 2 Tarna Hármas-Körös Kettős-Körös Fekete-Körös Sebes-Körös Berettyó Maros Összesen Az összes vízfelület átlagos vízborítottságnál (4 ha fölöttieknél) ha a mentett oldalon: ha hullámtéren, ártéren: ha 28

29 Magyarország vízrajzi áttekintése - Csatornák 29

30 Magyarország vízrajzi áttekintése - Állóvizek Balaton: Víztáplálás: Zala (F = 2622 km 2 ; KÖQ: 10 m 3 /s) 30 állandó, 20 időszakos vízfolyás (É:4 m 3 /s; D: 3 m 3 /s) mesterséges (bauxitbányászatból, megszűnt). Levezető csatorna: Sió (NQ: 80 m 3 /s). Vízszint: cm között. Vízhőm.: 0 30; nyári max: 24-30; sokévi átl. 12,4; max. napi ingadozás 5-6 C. Tél: zömmel összefüggő jégtakaró, átl ; max. 74 cm; átlagos jégborítottság: 57 (0-107) nap Velencei-tó: többször kiszáradt az utóbbi 300 évben. Víztáplálás: Császár-víz (Zámolyi 4, Pátkai 7,9 106 m 3 tározók) Dinnyés-Kajtori csatorna Szabályozott vízjáték: 20 cm Átlagos vízhőmérséklet: 10,8 C Átlagos jégborítottság: 20 cm (max: cm) Fertő: vízgyűjtőjének 88,5 %-a osztrák területre esik. Vízszintje szabályozott, többször kiszáradt az utóbbi 300 évben. Magyarországi fő felszíni táplálója: Rákos-p. Alulról táplálás a Kisalföld kavicsteraszán keresztül Átlagos vízhőmérséklet: 10,6 C Átlagos jégborítottság: 20 cm (max: cm) Egyéb tavak: (1984) 207 db (>50 ha = 27 db, >5 ha = 180 db) Tározók: 30

31 31

32 Magyarország földtani-tektonikai viszonyai A vízrajzi arculatot, ill. hidrogeológiai adottságokat alapvetően a földtani-tektonikai viszonyok határozzák meg: a prealpi szerkezetalakulás (hidrogeológiai szempontból figyelmen kívül hagyható), a preneogén szerkezetalakulás, ill. preneogén nagyszerkezeti egységek, a miocén szerkezetalakulás, ill. miocén árokszerkezet, a pannóniai és pleisztocén szerkezetalakulás, ill. a Pannóniai-medence mint szerkezeti egység. 32

33 33

34 34

35 Brezsnyánszky,

36 Preneogén nagyszerkezeti egységek Belső Nyugati Kárpátok (Vepor) egység Válsztóvonal Ausztroalpi nagyszerkezeti egység Válsztóvonal a Rába-vonal Magyar-középhegységi (Pelsoi) egység Közép-magyarországi törési öv Tiszai nagyszerkezeti egység 36

37 Preneogén nagyszerkezeti egységek - Belső Nyugati Kárpátok Ipolymenti kristályospala összlet (Magyarországon és Szlovákiában mezometamorf kristályospala) Folytatásuk a Vepor egység kristályospala összletében van. A Vepor metamorf képződményei Magyarországon csak mélyfúrásból ismertek. 37

38 Preneogén nagyszerkezeti egységek Ausztroalpi egység Kelet-Alpi takarórendszer nyúlványai, Pennini alegység: a Kőszegi-hegység júra - kréta zöldpala epimetamorf kőzetei, a Vas-hegy zöldpala, metaultrabázit, talkosodott szerpentinit, (mind gyűrt, pikkelyes szerkezetű), Alsó - Kelet- alpi takarók: a Soproni-hegység ópaleozóos üledékes, hercini magmás és mezometamorf képződményei, a Fertőrákosi palasziget, ópaleozóos magmás és üledékes képződményei, Felső - Kelet - alpi takarók: a Graz környéki paleozóos képződmények, Magyarországon a Rábamenti szerkezeti egység, a Kisalföld aljazatában. 38

39 Preneogén nagyszerkezeti egységek - Magyar-középhegységi egység Alpi - Dinári egységekkel mutat rokonságot. (A Balaton latin nevéről Pelsoi-egység.) Jellemzői: ópaleozóos tengeri képződményei a variszkuszi hegységképződés idején gyenge metamorfózist szenvedtek, az újpaleozóos képződmények sekélytengeri és szárazföldi eredetűek, a triásztól az eocénig terjedő szakaszban a Tethys selfjén alpi - dinári rétegsorok rakódtak le, de az óceáni aljazat is helyenként felismerhető. 39

40 Preneogén nagyszerkezeti egységek - Dunántúli-középhegység alegység variszkuszi metamorfózis + gránitbenyomulás, perm végi self üledékek (több km mészkő és dolomit), júrában feltagolódó self üledékek (mészkő), kréta-eocén tengeri és szárazföldi periódusok. 40

41 Preneogén nagyszerkezeti egységek - Közép-dunántúli (Igali) alegység sekélytengeri újpaleozóos karbonátos kőzetek, nagyvastagságú triász sekélytengeri kőzetek, eocén andezit vulkánosság. 41

42 Preneogén nagyszerkezeti egységek - Borsodi alegység: (Bükk, Upponyi- és Szendrői-hg.) tengeri újpaleozóikum, üledékfolytonosság, triász karbonát, júra mélytengeri üledék, tenger alatti bazaltvulkánosság. 42

43 Preneogén nagyszerkezeti egységek - Gömöri alegység (Aggtelek, Rudabányai-hg), takarók mélyebben gyenge metamorfózisú triász és júra mélytengeri üledékek és bázisos magmás kőzetek, triász sekélytengeri fáziesű mészkőfajták, a triász és júra D-felé tolódott, a feküben f-perm - a-triász gipszes-anhidrites törmelékes összlet. 43

44 Tiszai nagyszerkezeti egység Az alpi hegységképződési szakasz előtt nagyfokú metamorfózis; az utolsó a variszkuszi (hercini) hegységképződési szakaszban gneisz, csillámpala, migmatitos gránit. A korai alpi fázisban (karbon végétől a jura elejéig) a Tiszai-egység lényegében hasonló fejlődéstörténeti képet mutat szárazföldi perm, sekélytengeri-szárazföldi germán fáciesű triász, kőszenes alsó júra. Az alpi szerkezeti fázis (fiatalabb mezozóikum) fiatalabb szakaszában a részek erősen elkülönülnek Villányi alegység (a - kréta zátonymészkő), Mecseki alegység (kréta tenger alatti bazaltvulkánosság), Szolnoki alegység (térbelileg az előző kettő között; átmenet a kettő között), Békési alegység (júra - a-kréta palák), Zempléni alegység (kontinentális karbon - perm). A kréta közepén jelentős szerkezeti mozgás (gyűrődés, pikkelyeződés, erős lepusztulás). A kréta végén tengerelöntés, a Szolnoki egységben flisjellegű törmelékes üledék. 44

45 Miocén szerkezetalakulás A miocén képződmények üledékhézaggal, diszkordánsan települnek egyharmaduk a középhegységeinkben, kétharmaduk a miocén árokszerkezetekben. 45

46 46

47 47

48 Miocén szerkezetalakulás - (Alsómiocén: millió év) Eggenburgi emelet: a szávai orogenizmus hatására Ny-Magyarország, Mecsek: kontinentális-fluviális durva törmelékes tarkaagyag, ÉK-Magyarország: tengeri, partszegélyi homok, homokkő, nyíltvízi pelites üledék. Ottnangi emelet: újabb árkos beszakadások (ÉNy-DK-i), peremi riolit ártufa ( alsó riolittufa ), bázistörmelék fölött ÉNy-Mo: limnikus, ÉK-Mo.: félsósvizi, paralikus kőszénformáció, záró: kontinentális folyóvizi üledék. 48

49 Miocén szerkezetalakulás - (Középső miocén: millió év) A stájer orogén fázishoz kapcsolódik, ÉK-DNy-i irányú árokszerkezet létrehozása. Kárpáti ciklus: DNy felől mediterrán, ismétlődő transzgressziók, félsósvizi bázisréteg (litorális konglomerátum, hkő.), nyíltvizi molasz, cikluszáró sekélyvízi zátonyrétegek, lokális andezit, dácit, riodáci, országos elterjedésű riodácittufa vulkánosság ( középső riolittufa ) Alsóbádeni ciklus: a transzgr. bázisrétegre nyíltvízi agyag, agyagmárga, Ny-n a ciklus végén félsósvizi paralikus barnakőszén, ÉK-n 3000 m vastagságot elérő regionális andezit vulkánosság (Mátra, hidrotermális Pb Zu + nemesfém) 49

50 Miocén szerkezetalakulás - (Felsőmiocén (16 6 millió év) A felsőbádeni-szarmata ciklus; a lajtai orogén fázis hatására, a mediterrán kapcsolat megszűnik, helyette az Aral- Kaspi medence irányába nyílik a medence, az általános medencebeszakadást lajtamészkő és pelites formációk takarják, a szarmatában félsósvizi durvamészkő, agyagmárga; andezit - riolit vulkánosság (2000 m-nél vastagabb, felső riolittufa ), zeolit, perlit, diatomit, nemesagyag kőzetek. 50

51 A pannóniai és pleisztocén szerkezetalakulás, ill. a Pannóniai-medence mint szerkezeti egység A miocén árokrendszer felett miocénvégi, pliocén és pleisztocén képződményekkel feltöltött Pannóniamedence. Pannóniai emelet: szarmata és pleisztocén közötti csökkent sósvízi, nagy vastagságú, uralkodóan finomtörmelékes összlet millió év - 2,4 millió év között. Nagyobb-részt pleisztocénnel fedett, az ország háromnegyed részén megvan. Kialakulása: a szarmata felett fokozatos átmenettel települ (idősebb rétegek esetén diszkozdancia); mésztartalmú pelites üledék; ÉK-n riolittufás vulkanizmus, lagúnákban diatomit és bentonit. 51

52 Az alsó-pannóniai felső kétharmada felélénkült a Pannóniai-medence süllyedése: az Alpok-Kárpátok megemelkedtek, nagyméretű delta üledékképződési rendszer; agyagmárga üledék, kevés homokos-kaviccsal; É-Dunántúl trachit, Duna-Tisza közén bazalt vulkanitok, 52

53 A felső-pannóniaiban sekélyvízi üledék, delta jelleggel mocsarak, Taxodium láperdők (lignittelepek); Bakony, Kisalföld, Észak-Magyarország: egyedi vulkáni kúpok; a Dunántúlon egyes kráterekben alginit; Észak-Magyarországon a bazalt vulkanizmus szárazföldi környezetben ment végbe és átnyúlt a pleisztocénbe. 53

54 Pannóniai üledékképződés pleisztocén üledékképződés határán Jelentős szerkezeti igénybevétel történt, a peremi pannóniai képződmények kiemelkedtek és pusztultak, a medence süllyedékekben folyt a szárazföldi üledékképződés, a rétegek dőlése 1-2 -os, jellemzőek az 5-10 km hosszú, 1-2 km széles boltozatok, peremeken gyakori az 5-10 m-es (ritkábban m elvetési magasságú) vetők, a vetők alulról felfelé fokozatosan elhalnak. 54

55 Negyedidőszak A 2,4 millió év alatt az Alföld egyes részei m- t süllyedtek, a környező középhegységek m- t emelkedtek. A süllyedő területen 3-4 nagyobb, 9-10 kisebb ciklus volt. Az emelkedő területen ugyanezen ciklusok terasz - szintenként és forrásmészkő szintenként jelentek meg. Az emelkedés - süllyedés blokkokra töredezve történt. (A pliocénben egyenletesebb kéregmozgás volt.) 55

56 Pleisztocén képződmények Folyóvízi kavics, homok, iszap, agyag. Az Alföld és Kisalföld negyedkori medencéiben nagy vastagságú (4-500 m) üledék. A hegy- és dombvidéken jelentős lejtőtörmelék. Folyóteraszok és a kapcsolódó forrásmészkövek. A Duna pleisztocén eleji Duna-Tisza közi hordalékkúpján és az ÉK-i Kárpátok hordalékkúpján (Nyírség) m vastag futóhomok felhalmozódás. (Pangó vizű süllyedékekben tőzegtelepek, mocsári üledék.) Lösz kb km 2 területen, maximális vastagsága 40 m (Dunántúl, Északi-középhegység, Alföld: típusos lösz, vízi lösz, mocsári lösz, infúziós lösz). 56

57 A quarter felosztása az alsó-pleisztocén alja 2,4-1,8 millió év, az Alföldön m üledék, (a klíma meleg-mérsékelt; nedves,) az alsó-pleisztocén felső része 1,8-0,7 millió év, 200 m üledék, a középső-pleisztocén 0,7-0,125 millió év; hideg, m vastag üledék, a dombvidéken teljes löszsorozat, a felső-pleisztocén 0,125-0,01 millió év, m vastag finomhomokos üledék, lösz, a holocén év, néhány m vastag, futóhomok, lösz, tőzeg 57

58 Vízkészletgazdálkodási atlasz,

59 MÁFI,

60 Magyarország vízföldtani adottságai Paleozóos alaphegység (kevés víz) Ópaleozóos képződmények Kisalföldi kristályos övezet Soproni-hegység Vashegy Balatonmelléki ópaleozóos pászta Balatonfelvidék egy része Velencei-hegység Balaton déli előtere (mélyben) Bükki devon dolomit (mélységi, jó vízadó) Szendrői-hegység kristályos mészköve A mecseki kristályos pászta és felszín alatti folytatása Battonya-pusztaföldvári-hátság kristályos övezete 60

61 Magyarország vízföldtani adottságai Paleozóos alaphegység (kevés víz) Újpaleozóos képződmények Karbon képződmények (főleg mészkő) Kőszegi-hegység, Vashegy Balatonfelvidék Velencei-hegység Bükk, Upponyi-hegység Szendrői-hegység Felsőregmec Mórágyi gránitmurva (jó vízadó) Perm képződmények (főleg homokkő) Balatonfelvidék Velencei-hegység Mecsek Bükk (sejtes, dolomitos mészkő, jó vízadó) 61

62 Magyarország vízföldtani adottságai Mezozóos alaphegység - Triász A zöme mészkő, dolomit, márga, vízadó képessége a karsztosodottság mértékétől függ Felszínen Balatonfelvidék Bakony Vértes Gerecse Pilis Budai-hegység Mecsek Villányi-hegység Duna-balparti-rög Bükk Rudabányai-hegység Aggteleki-karszt Felszín alatt Zalai-medence (feltételezett termálvíz) Pesti medence A Bükk É-i és D-i előtere Dél-dunántúli-medence Alföld (Tótkomlós, É-Bácska) 62

63 Magyarország vízföldtani adottságai Mezozóos alaphegység - Jura A zöm mészkő, a vízadó képesség kevéssé ismert Felszínen Bakony (legteljesebb) Vértes Gerecse (teljes) Mecsek (teljes) Villányi-hegység Pilis (foltokban) Bükk (kis területen) Felszín alatt Mecsek előtere Mohács környéke (jó vízadó) Dél-alföld 63

64 Magyarország vízföldtani adottságai Mezozóos alaphegység - Kréta Felszínen (kis kiterjedésű, zöme mészkő, jelentős víz) Bakony (legteljesebb) Vértes Gerecse (teljes) Bükk Upponyi-hegység Mecsek (teljes) Villányi-hegység Felszín alatt (nem vízadó) Alföld, nagy tömegben (nem karbonátos) 64

65 Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Eocén A karsztosodott területeken jó vízadó Felszínen Zala Bakony (legteljesebb) Vértes Gerecse Pilis Budai-hegység Cserhát Mátra, Bükk Felszín alatt (részben vízadó, alatta a triász vízadó) Pesti medence Bükk előtere Nádudvar környéke 65

66 Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Oligocén Barnakőszén, homokkő, agyag, nem vízadó Felszínen Bakony (csak f-oligocén) Vértes (csak f-oligocén) Gerecse (csak f-oligocén) Pilis Budai-hegység Cserhát Bükk É-i előtere Nógrádi-medence (vízadó törések) Felszín alatt (elterjedés a triásszal és eocénnel azonos) Pesti medence Bükk előtere Nádudvar környéke 66

67 Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Miocén Soproni-hegység (hiányos, a deltakavics jó vízadó) Kisalföld (hiányos) Zala-medence (víztani érték nincs) Dráva-medence (víztani érték nincs) Mecsek (jelentéktelen víztárolók) Balaton D-i part (homok, mészkő jó vízadó) Balaton É-i part (szarmata mészkő, jó vízadó) Vértes (szárazulat volt) Gerecse (kavics, agyag, mészkő, kevés víz) Bakony É-i pereme (kavics, gyenge vízadó) Budapest környéke (törmelékes, vegyes vízadó) Északi-középhegység (teljes, törmelékes, kevés víz, tufákból jelentősebb) Alföld (alárendelt vízszállítás, agyagos) Tiszántúl (bontott tufa, nem vízadó) 67

68 Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Pliocén A víztermelő kutak zöme a Dunántúlon A Dunántúlon ivóvíztermelés, az Alföldön hévíztermelés. Folyamatos üledékképződés: Zalai-medence Alföld D-i és K-i része Kisalföld É-i része 68

69 Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények Pliocén alsó-pannon Vízföldtani értéke kicsi, a víz kloridos homokos agyagmárga homok márga-agyagmárga mészmárga alapkonglomerátum 69

70 70

71 71

72 Vízkészletgazdálkodási atlasz,

73 MÁFI,

74 Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények Pliocén felső-pannon Vízföldtani értéke nagy, a víz HCO 3 -os homok (vastag, tagolt), legvastagabb üledék: Dunai szerkezeti árok Kisalföld (durvább) Körösök sűllyedéke (finomabb) alsó szint: durva, hévíztároló (Alföld) középső szint: langyos- és hidegvíz (Kiskunság, É- Bácska, Közép-Alföld, Dunántúl) felső szint: nem vízadó, kivéve a dunai szerkezeti árkot 74

75 Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények Pleisztocén a pannóniai medence legnagyobb hidegvíz készlete, kb kút Alföld (Duna, Ér, Sajó hordalék lerakása) Kisalföld (üledéklerakás és elhordás) Dráva mente (ez is független az alföldi süllyedéktől) 75

76 76

77 77

78 Vízkészletgazdálkodási atlasz,

79 MÁFI,

80 FAV,

81 Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények alsó-pleisztocén Kavics, durva üledék, jelentős vízbázis Kisalföld Gerecse É-i előtere Visegrádi szoros Pesti síkság Körösök süllyedéke Tisza-Zagyva süllyedék Sajó törmelékkúp Nyírség 81

82 Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények középső-pleisztocén Finomszemcsés üledék, az alsó és felső pleisztocén vízadó szintek szétválasztása Kisalföld Dunai szerkezeti árok Körösök süllyedéke Tisza-Zagyva süllyedék Sajó törmelékkúp Nyírség 82

83 Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények felső-pleisztocén Durvaszemcsés, az alsó-pleisztocénnél finomabb, víztani jelentőség a felszínközelsége és vízadó képessége miatt nagy Dunai szerkezeti árok Körösök-Berettyó süllyedék, Sárrét Tisza-Zagyva süllyedék Sajó törmelékkúp Nyírség 83

84 Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények Holocén Peremsüllyedékek, szerkezeti mozgás, víztani jelentősége minősége miatt visszaszorulóban Balaton Tikacs (Lepsény és Enying között) Sárrét Velencei-tó Jászsági ártér Hevesi ártér Borsodi ártér Taktaköz Bodrogköz Rétköz Kalocsai depresszió Bajai depresszió Dráva-mente Bereg-szatmári süllyedék futóhomok tőzegtelepek emberi tevékenység 84

85 FAV,

86 FAV,

87 Magyarország vízföldtani felosztása Schmidt E.R. (1962) - A Dunántúl vízföldtani tájegységei Alapvetően morfológiai felosztás egyszerű, jól kezelhető, sok esetben értékálló 1. A kapuvári-, csornai-, győri- és szombathelyi medencerész 2. A Dunántúl nyugati peremvidéke 3. Répce-Rábaköz 4. Kemenesháti és vasvári dombos vidék 5. Devecseri medencerész 6. Dunántúli-középhegység északi peremvidéke és Tapolca környéke 7. Zala völgye és a Balaton déli szegélyvidéke 8. Zalai és somogyi dombos vidék 9. A Kapos völgye és a Duna-jobbparti területek 10. Dráva-síkság magyarországi része 11/1. Mecsek-hegység délkeleti előtere 11/2. Mecsek-hegység északi előtere 12. Sárbogárd környéke 13. Székesfehérvár környéke 14. Velencei-hegység 15. Bicskei "öböl" 16. Mezőföld 17. Duna-völgy Győr, Komárom, Esztergom között 18. Dunántúl karsztterületei 19. Dunántúl eruptív és kristályos pala területei 87

88 Magyarország vízföldtani felosztása Schmidt E.R. (1962) - A Duna-Tisza köze és a hozzá csatlakozó északi peremvidék tájegységei 20. Észak-Mo. paleo-mezozóos nem-karsztos területei 21. Bükk hegység karsztterülete 22. Észak-borsodi karsztos terület 23. Duna-balparti mezozóos hegységrögök 24. Bükkszék környéki oligocén terület 25. Kelet-nógrádi oligocén terület 26. Cered, Pogony és Karancs, oligocén agyagterület 27. Felső-oligocén homokkőterület Ózd, Salgótarján és Pétervására környékén 28. Borsod-hevesi miocén terület 29. Kelet-nógrádi miocén terület 30. Pest vidéki miocén terület 31. Ipoly menti miocén terület 32. Börzsöny-hegységi andezit terület 33. Mátra- és Cserhát-hegységi andezit területek 34. Eperjes- és Tokaj-hegység eruptívumainak vidéke 35. Mátra- és bükkaljai vulkáni tufaterület 36. Észak-borsodi pannóniai terület 37. Északalföldi pannóniai tábla északi része 38. Északalföldi pannóniai tábla déli része 39. Hernád-Tiszaszög 40. Zagyva-Tisza süllyedék 41. Budapest-kecskeméti árok 42. Középalföldi hátság nyugati része (negatív kutakkal) 43. Középalföldi hátság keleti része (pozitív kutakkal) 44. Duna-balparti törmelékkúp 45. Sajó-Hernád törmelékkúpja 46. Bodrog-Tiszaköz 88

89 Magyarország vízföldtani felosztása Schmidt E.R. (1962) - A Tiszántúl vízföldtani tájegységei 47. Tisza menti árok 48. Középalföldi süllyedék keleti része 49. Tiszántúli pannóniai hátság szolnoki része 50. Tiszántúli pannóniai hátság nagykunsági része 51. Tiszántúli pannóniai hátság hortobágyi része 52. Tiszántúli pannóniai hátság nyírségi része 53. Tiszántúli pannóniai hátság szatmári-síksági része 89

90 90

91 Magyarország vízföldtani felosztása Erdélyi M. (1971) A Dunántúli medencék vízföldtani tájai 1. Győri-medence 2. Vas, Alpokalja 3. Kemeneshát, Kemenesalja, Marcal-vidék 4. Nyugat-Zala 5. Kelet-Zala 6. Belső-Somogy 7. Keszthelyi-hegység körüli tájak 8. Hármashalom, Bársonyos, Komáromi Duna-völgy 9. Külső-Somogy 10. Tolnai és Szekszárdi dombvidék 11. Zselic 12. Dél-Baranya 13. Dráva-völgy 14. Balatonfő-Vértesalja 15. Mezőföld 91

92 Magyarország vízföldtani felosztása Erdélyi M. (1971) Az Alföld vízföldtani tájai 16. Pesti medence K-i része 17. Mátra- és Bükkalja 18. Cserehát-Harangod 19. Hegyalja pereme 20. Jászsági süllyedék 21. Tisza-Kőrös köze, Nagykunság 22. Hortobágy 23. Hajdúhát és Ny-i Nyírség 24. Nyírség 25. Szatmári síkság 26. Nagyalföldi Duna-völgy 27. Északi Duna-Tisza köze 28. Észak-Bácska 29. Délalföldi süllyedék 30. Délalföldi és Kőrösi süllyedékek köze 31. Kőrösi süllyedék 92

93 Magyarország vízföldtani felosztása Erdélyi M. (1971) A hegyvidékek vízföldtani tájai I. Kőszeg-Soproni-hegység II. Keszthelyi-hegység III. Bakony IV. Balatonfelvidék V. Velencei-hegység VI. Vértes-Gerecse VII. Budai-hegység VIII. Mecsek IX. Villányi-hegység X. Börzsöny-hegység XI. Cserhát-hegység XII. Rudabányai-hegység XIII. Mátra-hegység XIV. Bükk hegység XV. Aggteleki karszt XVI. Tokaj-hegység 93

94 94

95 Magyarország vízföldtani felosztása Urbancsek J. (1977) negyedidőszaki medencék vízföldtani felosztása (1) Dunai szerkezeti árok A Dunai szerkezeti árok ÉNy-i része Dunai szerkezeti árok DK-i része A Dunai szerkezeti árok DNy-i része Délalföldi süllyedék Berettyó-Kőrös süllyedék A Maros hordalékkúpja Északalföldi süllyedék Északalföldi süllyedék nyugati része Hegységperemi törmelékkúp Mátraaljai hordalékkúp rendszer Bükkaljai törmelékkúp rendszer Tiszai szerkezeti árok Jászsági süllyedék Hevesi süllyedék Északalföldi süllyedék keleti része Sajó-Hernád hordalékkúpja Taktaköz 95

96 Magyarország vízföldtani felosztása Urbancsek J. (1977) negyedidőszaki medencék vízföldtani felosztása (2) Keletalföldi süllyedék Nyírség Bereg-szatmári síkság Bodrogköz-Rétköz Nyugatalföldi pannóniai hátság Észak-bácskai pannóniai hátság Északalföldi pannóniai hátság Középalföldi pannóniai hátság Hajdúhát Hajdúság Hortobágy Nagykunság Nagykunság DNy-i része Kisalföldi hordalékkúp Drávamenti süllyedék Dunántúli pannóniai hátság Déldunántúli (somogyi) pannóniai medence Nyugatdunántúli (zalai) pannóniai medence 96

97 Magyarország vízföldtani felosztása Vízkeretirányelv (VKI)(VITUKI 2006) 97

98 Magyarország vízföldtani felosztása Vízkeretirányelv (VKI)(VITUKI 2006) 98

99 A Magyarország területére belépő és onnan kilépő vízhozamok és vízmennyiségek 2001-ben Magyarországra belépő vízfolyások Magyarországról kilépő vízfolyások Vízgyűjtők állomás Évi KÖQ Évi vízmennyiség állomás Évi KÖQ Évi vízmennyiség m3/s 10^6m3 m3/s 10^6m3 Duna-vízgyűjtő Rába-Szentgotthárd Duna-Mohács Pinka-Felsőcsatár Répce-Répcevis Duna-Vámosszabadi Mosoni-Duna-Rajka, 6.zsilip Ipoly-Nógrádszakál Vág-Sala Garam-Kamenin Összesen Összesen: Dráva-vízgyűjtő Dráva-Drávaszabolcs Dráva (országhatár) Karasica-Villány Összesen Összesen: Tisza-vízgyűjtő Sajó-Sajópüspöki Tisza-Szeged Bódva-Hidvégardó Hernád-Hidasnémeti Bodrog-Felsőberecki Tisza-Tiszabecs Túr-Garbolc Szamos-Csenger Kraszna-Ágerdőmajor Berettyó-Pocsaj S.-Körös-Körösszakál Fekete-Körös-Sarkad Maros-Makó Összesen: Összesen: Mindösszesen: Mindösszesen: Vízgyűjtő Mérleg Különbség(10^6 m3) Különbség(m3/s) Különbség(mm) Duna-vízgyűjtő Dráva-vízgyűjtő Tisza-vízgyűjtő Összesen

100 Vízkészletek - Felszíni vízkészletek - Vízfolyások 100

101 DUNA - MOHÁCS Vízhozam, m3/s Tartósság, nap DRÁVA - DRÁVASZABOLCS 1500 Vízhozam, m3/s Tartósság, nap

102 BODROG - FELSŐBERECKI Vízhozam, m3/s SZAMOS - CSENGER Tartósság, nap Vízhozam, m3/s Tartósság, nap

103 1400 MAROS - MAKÓ 1200 Vízhozam, m3/s TISZA - SZEGED Tartósság, nap Vízhozam, m3/s Tartósság, nap

104 Vízállás, cm Tisza - Tivadar Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec 800 Vízállás, cm Duna - Mohács Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec 104

105 VÍZMINŐSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS AZ MSZ ALAPJÁN (Tisza vízrendszer) 11. táblázat Vízfolyás Mintavételi hely fkm Tisza Tiszabecs 757, Tisza Polgár Tisza Tiszasziget 162, Túr Kishódos 23, Szamos Csenger 46, Kraszna Mérk 42, Lónyai-csat. Buj 13, Keleti-főcsatorna Balamazújváros 44, Ronyva Sátoraljaújhely 2, Bodrog Felsőberecki 46, Bodrog B. keresztúri komp 4, Sajó Sajópüspöki 123, Sajó Kesznyéten 10, Bódva Hídvégardó 63, Szinva Miskolc 0, Hernád Tornyosnémeti 97, Hernád Gesztely 24, Eger patak Négyes 8, Zagyva Újszász 27, Tarna Jászdózsa 8, Fehér-Körös Gyulavári 136, Fekete-Körös Sarkad 16, Kettős-Körös Mezőberény 103, Sebes-Körös Körösszakál 59, Berettyó Pocsaj 71, Berettyó Szeghalom 6, Hármas-Körös Magyartés 2, Kösely Nádudvar 6, Hortobágy-főcsat. Görbegáza 67, Hortobágy-Berettyó Apavára 60, Hortobágy-Berettyó Mezőtúr-Endrőd k.h. 6, Maros Nagylak 29, Maros Makó 25, A kódok jelentése: 1. számjegy: vízminőségi osztály az oxigénháztartás alapján 4. számjegy: vízminőségi osztály a mikroszennyezők alapján 2. számjegy: vízminőségi osztály a nitrogén- és foszforháztartás alapján 5. számjegy: vízminőségi osztály az egyéb jellemzők alapján 3. számjegy: vízminőségi osztály a mikrobiológiai jellemző alapján 6. nem történt mérés 105

106 Vízminőségi térkép (2001) Vízminőségi MSZ térkép alapján (2001) A minősítésnél figyelembe vett MSZ vízminőségi alapján jellemzőket az állapotértékelés 9. táblázata tartalmazza A minősítésnél figyelembe vett vízminőségi jellemzőket az állapotértékelés 9. táblázata tartalmazza I. osztály I. II. osztály III. II. osztály III. osztály IV.osztály IV.osztály V. V. osztály első sáv oxigénháztartás Folyásirány szerinti második sáv N- és P-háztartás balparttól harmadik sáv mikrobiológia negyedik sáv mikroszennyezők ötödik sáv egyéb jellemzők 106

107 Vituki,

108 Vituki,

109 Belvízelvezetés 109

110 Felszín n alatti vízkv zkészletek - Parti szűrésű vízkészletek 110

111 111

112 Bajai csápos kutak 112

113 FAV,

114 VITUKI,

115 Magyarország szennyezésérz rzékeny területei (VITUKI, 2002) 115

116 Nitrátérz rzékeny területek (VITUKI, 2002) 116

117 A 2000 évi átlagos talajvízszint eltérése az évek átlagától l (VITUKI, 2002) 117

118 A 2001 évi átlagos talajvízszint eltérése az évek átlagától (VITUKI, 2002) 118

119 Vituki,, 2002 Ammónium Nitrát 119

120 VITUKI,

121 VITUKI,

122 122

123 Vituki,

124 124

125 125

126 126

127 127

128 128

129 Vituki,

130 VITUKI,

131 VITUKI,

132 132

133 Üzemelő: 844 db 133

134 134

135 135

136 136